A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárással kapcsolatos bírósági illetékek

Bevezetés

A polgári peres eljárásra vonatkozó illetékeket az eljárási költségekről (polgári ügyek) szóló 2005. július 28-i törvény (egységes szerkezetbe foglalt szöveg: 2014. évi Jogi Közlöny, 1025. szám) szabályozza. Általában minden keresetlevél benyújtásáért illetéket kell fizetni, a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott eljárás keretében benyújtott kérelmeket is beleértve.

A bírósági költségekről (polgári ügyek) szóló törvény (IV. cím – A bírósági költségek alóli mentesség) lehetővé teszi az ilyen költségek alóli mentesítés iránti kérelem benyújtását.

Milyen illetéket kell fizetnem?

A kis értékű követelések eljárására rögzített díj vonatkozik.

Mennyit kell fizetni?

A kis értékű követelések európai eljárása keretében benyújtott keresetlevelekért 100 PLN rögzített díjat kell fizetni (a bírósági költségekről (polgári ügyek) szóló törvény 27b. cikke). Ugyanezt a díjat kell fizetni a fellebbezésekért (a törvény 18. cikke a 27b. cikkel összefüggésben).

Mi történik akkor, ha nem fizetem be időben a bírósági illetéket?

Az 1964. november 17-i polgári perrendtartás (Jogi Közlöny, 43. szám, 269. tétel, módosítva) 126. cikkének (1) bekezdése értelmében a bíróság nem jár el olyan eljárási irat alapján, amelyre vonatkozóan az előírt illetéket nem fizették be. Más szóval az illetéket az eljárási irat (keresetlevél) megfelelő joghatósággal rendelkező bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg kell befizetni, vagy pedig költségmentesség iránti kérelmet kell benyújtani.

Az illeték megfizetése elmaradásának eljárási következményeiről például a polgári perrendtartás 130. cikke és 130. cikkének (2) bekezdése rendelkezik.

A polgári perrendtartás 130. cikke szerint, ha az eljárási irat (a keresetlevelet is beleértve) az illetékfizetés elmaradása miatt nem vizsgálható, az elnöklő bíró felhívja az adott felet, hogy fizesse be az illetéket egy héten belül, amelynek elmulasztása esetén az eljárási irat visszaküldésre kerül. Ha az eljárási iratot külföldön élő személy nyújtotta be, aki nem jelölt ki képviselőt Lengyelországban, az elnöklő bíró az illeték befizetésére egy hónapnál nem rövidebb határidőt szab meg. Amennyiben az illetéket nem fizetik be az előírt határidőn belül, az eljárási iratot visszaküldik a fél részére. Ha az illetéket az előírt határidőn belül befizetik, az eljárási irat a benyújtása napjától joghatást vált ki.

A polgári perrendtartás 130. cikkének (2) bekezdése alapján az ügyvéd vagy szabadalmi ügyvéd által benyújtott olyan eljárási iratot, amely után az illetéket nem fizették meg, fizetési felhívás kibocsátása nélkül visszaküldik, ha az illeték összege állandó vagy az a jogvita tárgyát képező, a fél által megjelölt összeghez igazodik. Amennyiben azonban az eljárási irat után fizetendő illetéket az irat visszautasításáról hozott határozat kézbesítésétől számított egy héten belül befizetik, az irat a benyújtása napjától joghatást vált ki.

Hogyan tudom befizetni a bírósági illetéket?

A polgári ügyekben irányadó bírósági illetékek megfizetésére vonatkozó szabályozást az igazságügyi miniszternek a polgári ügyekben irányadó bírósági illetékek megfizetésére vonatkozó rendeletéről szóló, 2016. március 21-i rendelete (2023. évi Jogi Közlöny, 923. szám, egységes szerkezetbe foglalt szöveg) tartalmazza, amely végrehajtja a fent említett, az eljárási költségekről (polgári ügyek) szóló törvényt.

A polgári ügyekben a bírósági illetékek nem készpénz formában közvetlenül a bíróság pénztárában befizethetők a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folyószámlájára (a számla adatai beszerezhetők közvetlenül a bíróságtól vagy a bíróság honlapjáról vagy az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról), illetve a bíróság pénztárában megvásárolható illetékbélyegek formájában.

Mi a teendőm azután, hogy megfizettem az illetéket?

Az illeték megfizetését és a hiányzó iratok benyújtását követően a bíróság zárt ülésen vizsgálja meg az ügyet. A bíróság kizárólag a 861/2007/EK rendeletben meghatározott esetekben tűzhet ki tárgyalást.