

Érdemes lehet a vitarendezés alternatív formáit alkalmazni. Lásd: Közvetítés (mediáció) témakör.
A perindításnak nincs eljárásjogi határideje, de a követelés érvényesítése tekintetében vannak elévülési határidők. Ha a követelés elévül, és az ellenérdekű fél hivatkozik erre, a bíróság elutasítja a követelést. A határidő az anyagi jogon és nem az eljárásjogon alapul. A határidők az egyes esetektől függően változnak. Ez a kérdés a jogi tanácsadás során tisztázható.
Lásd: „Hatáskör és illetékesség”.
Lásd: „Hatáskör és illetékesség – Németország”.
Lásd: „Hatáskör és illetékesség – Németország”.
Annak eldöntése, hogy ügyvéden keresztül kell-e bírósághoz fordulni, attól függ, hogy melyik bíróság hatáskörébe tartozik az ügy.
A regionális bíróságokon (Landgerichten) és a regionális felsőbíróságokon (Oberlandesgerichten) kötelező az ügyvédi képviselet. A helyi bíróságokon (Amtsgericht) tárgyalt családjogi ügyek többségében (pl. házasság felbontása, tartásdíjjal kapcsolatos vagy vagyonjogi jogvita) is kötelező az ügyvédi képviselet.
A helyi bíróságokon tárgyalt minden egyéb ügyben a felek maguk is keresetet indíthatnak, és eljárhatnak az eljárás során.
A végrehajtható fizetési meghagyás iránti egyszerűsített eljárások (Mahnverfahren) a helyi bíróságok hatáskörébe tartoznak. Ennélfogva a felek ügyvéd közreműködése nélkül, önállóan is benyújthatják a fizetési meghagyás iránti kérelmüket a bírósághoz.
A munkaügyi bírósághoz (Arbeitsgericht) is benyújtható kereset ügyvéd közreműködése nélkül.
A keresetet általában írásban kell benyújtani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
Mindazonáltal, ha az eljárás a helyi bíróság hatáskörébe tartozik, a keresetet szóban is jegyzőkönyvbe lehet mondani a bíróság hivatalánál (Geschäftsstelle des Amtsgerichts). A kereset bármelyik helyi bíróság hivatalában benyújtható. A hivatal haladéktalanul továbbítja a kereset jegyzőkönyvét az érintett bíróságnak.
Ugyanez vonatkozik a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetekre. A munkaügyi bírósághoz benyújtandó kereset a munkaügyi bíróság hivatalában is jegyzőkönyvbe mondható.
A bíróság által használt hivatalos nyelv a német. A keresetet így német nyelven kell benyújtani.
A keresetet általában írásban kell benyújtani. A helyi bíróság vagy a munkaügyi bíróság által tárgyalt ügyek esetében a kereset a bíróság hivatalában szóban is jegyzőkönyvbe mondható (lásd: 7. kérdés).
A kereset faxon is benyújtható. A faxon szerepelnie kell a fél, illetve ügyvédi képviselet esetében az ügyvéd aláírásának. Egyértelműen látszódnia kell, hogy ki írta alá az eredeti példányt, azaz ki felelős a kereset benyújtásáért.
Végezetül a kereset biztonságos kézbesítési eszközök (De-Mail [német e-Kormányzat kommunikációs szolgálat], speciális elektronikus postafiókok) útján, vagy amennyiben azt minősített elektronikus aláírással látták el, az elektronikus igazságszolgáltatási és közigazgatási postafiókon (EGVP) keresztül továbbított elektronikus dokumentumként is benyújtható. Az elektronikus dokumentum e-mailen nem továbbítható.
Az egyszerűsített eljárások, azaz a pénkövetelésekkel kapcsolatos fizetési meghagyás iránti kérelmek (Mahnbescheid) és a végrehajtási határozat (Vollstreckungsbescheid) iránti kérelmek esetében vannak formanyomtatványok. Ezek használata kötelező. Megfelelően kitöltött, határidőben benyújtott formanyomtatvány hiányában a kérelmet elfogadhatatlanként elutasítják.
Nincs a keresetindítására vonatkozó külön formanyomtatvány. A keresetnek meghatározott formája és tartalma van:
A polgári és kereskedelmi ügyekben eljáró bíróságok előtti eljárások esetében eljárási költséget számolnak fel. Ez az illetékből és a bírósági eljárás költségeiből tevődik össze. A kereset benyújtását követően a bíróság az eljárási költségből a törvényben megállapított eljárási illetéknek megfelelő összegű előleg megfizetését (Gerichtskostenvorschuss) írja elő. A bíróság rendszerint csak akkor kézbesíti a keresetet az ellenérdekű fél részére, ha a keresetet benyújtó fél előzetesen megfizette az eljárási illetéket.
Ugyanez vonatkozik a fizetési meghagyásos eljárásra is.
A munkaügyi bíróság előtt lefolytatott eljárások esetében nem kell megelőlegezni a költségeket.
Ügyvédi képviselet esetében az ügyvédi díjat is meg kell fizetni. Az ügyvédi díj alapvetően csak az eljárás lezárásával vagy a bíróságnak a költségviselésről szóló határozatával válik esedékessé, az ügyvéd ugyanakkor akár már a kereset benyújtása előtt is kérhet előzetes kifizetést az elvégzett munkájáért járó díjból.
Az eljárási költségeket, az eljárási illetéket és az ügyvédi díjakat, az előre megfizetett költségeket is beleértve, végső soron a pervesztes félnek kell viselnie.
Aki nem tudja fedezni az eljárás költségeit, költségmentességet kérhet. A bíróság megvizsgálja, hogy a kereset eredményesnek látszik-e, nem rosszhiszemű-e, illetve teljesül-e a pénzügyi rászorultság követelménye. Ha a bíróság költségmentességet ítél meg, a keresetet benyújtó félnek nem kell semmilyen költséget előlegeznie a kereset kézbesítéséhez.
Ha a keresetlevél nem szenved hibában, valamint befizették az eljárási illetékeket a bíróság pénztárába, a keresetlevelet haladéktalanul kézbesítik az ellenérdekű fél részére. A per akkor tekintendő megindítottnak, ha kézbesítették a keresetlevelet az ellenérdekű fél részére.
Ha a keresetlevél hibát tartalmaz, a bíróság lehetőséget ad a keresetet benyújtó félnek a helyesbítésre. Ha a helyesbítés nem történik meg, a bíróság a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.
A keresetlevél kézbesítésével a bírói tanács elnöke kitűzi az első tárgyalás lehető legkorábbi időpontját, vagy előzetes írásbeli eljárást rendel el. Mindkét felet értesítik a tárgyalás időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy előzetes írásbeli eljárást rendeltek el. A bíróság bármely tárgyaláson elrendelheti, hogy a felek személyesen jelenjenek meg a tárgyaláson.
A bíróság a tárgyalás előkészítése során felkérheti a feleket arra, hogy egészítsék ki vagy pontosítsák a beadványaikat, és meghatározhatja a pontosítást igénylő kérdésekre vonatkozó nyilatkozatok benyújtásának határidejét. A bíróság elrendelheti, hogy a felek vagy harmadik személyek okiratokat és szemletárgyakat nyújtsanak be, valamint hivatalos szervektől információkat kérhet.
A bíróság köteles értesíteni a feleket ezekről a rendelkezésekről.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.