Hogyan lehet bírósághoz fordulni?

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Érdemes lehet a vitarendezés alternatív formáit alkalmazni. Lásd: Közvetítés (mediáció) témakör.

2 Van határideje a perindításnak?

A perindításnak nincs eljárásjogi határideje, de a követelés érvényesítése tekintetében vannak elévülési határidők. Ha a követelés elévül, és az ellenérdekű fél hivatkozik erre, a bíróság elutasítja a követelést. A határidő az anyagi jogon és nem az eljárásjogon alapul. A határidők az egyes esetektől függően változnak. Ez a kérdés a jogi tanácsadás során tisztázható.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd: „Hatáskör és illetékesség”.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd: „Hatáskör és illetékesség – Németország”.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd: „Hatáskör és illetékesség – Németország”.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Annak eldöntése, hogy ügyvéden keresztül kell-e bírósághoz fordulni, attól függ, hogy melyik bíróság hatáskörébe tartozik az ügy.

A regionális bíróságokon (Landgerichten) és a regionális felsőbíróságokon (Oberlandesgerichten) kötelező az ügyvédi képviselet. A helyi bíróságokon (Amtsgericht) tárgyalt családjogi ügyek többségében (pl. házasság felbontása, tartásdíjjal kapcsolatos vagy vagyonjogi jogvita) is kötelező az ügyvédi képviselet.

A helyi bíróságokon tárgyalt minden egyéb ügyben a felek maguk is keresetet indíthatnak, és eljárhatnak az eljárás során.

A végrehajtható fizetési meghagyás iránti egyszerűsített eljárások (Mahnverfahren) a helyi bíróságok hatáskörébe tartoznak. Ennélfogva a felek ügyvéd közreműködése nélkül, önállóan is benyújthatják a fizetési meghagyás iránti kérelmüket a bírósághoz.

A munkaügyi bírósághoz (Arbeitsgericht) is benyújtható kereset ügyvéd közreműködése nélkül.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A keresetet általában írásban kell benyújtani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Mindazonáltal, ha az eljárás a helyi bíróság hatáskörébe tartozik, a keresetet szóban is jegyzőkönyvbe lehet mondani a bíróság hivatalánál (Geschäftsstelle des Amtsgerichts). A kereset bármelyik helyi bíróság hivatalában benyújtható. A hivatal haladéktalanul továbbítja a kereset jegyzőkönyvét az érintett bíróságnak.

Ugyanez vonatkozik a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetekre. A munkaügyi bírósághoz benyújtandó kereset a munkaügyi bíróság hivatalában is jegyzőkönyvbe mondható.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A bíróság által használt hivatalos nyelv a német. A keresetet így német nyelven kell benyújtani.

A keresetet általában írásban kell benyújtani. A helyi bíróság vagy a munkaügyi bíróság által tárgyalt ügyek esetében a kereset a bíróság hivatalában szóban is jegyzőkönyvbe mondható (lásd: 7. kérdés).

A kereset faxon is benyújtható. A faxon szerepelnie kell a fél, illetve ügyvédi képviselet esetében az ügyvéd aláírásának. Egyértelműen látszódnia kell, hogy ki írta alá az eredeti példányt, azaz ki felelős a kereset benyújtásáért.

Végezetül a kereset biztonságos kézbesítési eszközök (De-Mail [német e-Kormányzat kommunikációs szolgálat], speciális elektronikus postafiókok) útján, vagy amennyiben azt minősített elektronikus aláírással látták el, az elektronikus igazságszolgáltatási és közigazgatási postafiókon (EGVP) keresztül továbbított elektronikus dokumentumként is benyújtható. Az elektronikus dokumentum e-mailen nem továbbítható.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Az egyszerűsített eljárások, azaz a pénkövetelésekkel kapcsolatos fizetési meghagyás iránti kérelmek (Mahnbescheid) és a végrehajtási határozat (Vollstreckungsbescheid) iránti kérelmek esetében vannak formanyomtatványok. Ezek használata kötelező. Megfelelően kitöltött, határidőben benyújtott formanyomtatvány hiányában a kérelmet elfogadhatatlanként elutasítják.

Nincs a keresetindítására vonatkozó külön formanyomtatvány. A keresetnek meghatározott formája és tartalma van:

• Tartalmaznia kell a felek és a törvényes képviselőjük pontos nevét és címét. Emellett fel kell tüntetni a kereset elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot is.
• Egyértelműen meg kell jelölni, hogy mire irányul a kereset, illetve milyen döntést vár a felperes a bíróságtól (kereseti kérelem).
• Ezenkívül részletesen és egyértelműen fel kell tüntetni a kereset tárgyát és azokat a tényeket, amelyekre a keresetet benyújtó fél a keresetét alapozza.
• A keresetlevelet saját kezűleg kell aláírni. Ha a keresetet benyújtó felet ügyvéd képviseli, a bejegyzett ügyvéd vagy a képviselőjének aláírása szükséges.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A polgári és kereskedelmi ügyekben eljáró bíróságok előtti eljárások esetében eljárási költséget számolnak fel. Ez az illetékből és a bírósági eljárás költségeiből tevődik össze. A kereset benyújtását követően a bíróság az eljárási költségből a törvényben megállapított eljárási illetéknek megfelelő összegű előleg megfizetését (Gerichtskostenvorschuss) írja elő. A bíróság rendszerint csak akkor kézbesíti a keresetet az ellenérdekű fél részére, ha a keresetet benyújtó fél előzetesen megfizette az eljárási illetéket.

Ugyanez vonatkozik a fizetési meghagyásos eljárásra is.

A munkaügyi bíróság előtt lefolytatott eljárások esetében nem kell megelőlegezni a költségeket.

Ügyvédi képviselet esetében az ügyvédi díjat is meg kell fizetni. Az ügyvédi díj alapvetően csak az eljárás lezárásával vagy a bíróságnak a költségviselésről szóló határozatával válik esedékessé, az ügyvéd ugyanakkor akár már a kereset benyújtása előtt is kérhet előzetes kifizetést az elvégzett munkájáért járó díjból.

Az eljárási költségeket, az eljárási illetéket és az ügyvédi díjakat, az előre megfizetett költségeket is beleértve, végső soron a pervesztes félnek kell viselnie.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Aki nem tudja fedezni az eljárás költségeit, költségmentességet kérhet. A bíróság megvizsgálja, hogy a kereset eredményesnek látszik-e, nem rosszhiszemű-e, illetve teljesül-e a pénzügyi rászorultság követelménye. Ha a bíróság költségmentességet ítél meg, a keresetet benyújtó félnek nem kell semmilyen költséget előlegeznie a kereset kézbesítéséhez.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

Ha a keresetlevél nem szenved hibában, valamint befizették az eljárási illetékeket a bíróság pénztárába, a keresetlevelet haladéktalanul kézbesítik az ellenérdekű fél részére. A per akkor tekintendő megindítottnak, ha kézbesítették a keresetlevelet az ellenérdekű fél részére.

Ha a keresetlevél hibát tartalmaz, a bíróság lehetőséget ad a keresetet benyújtó félnek a helyesbítésre. Ha a helyesbítés nem történik meg, a bíróság a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A keresetlevél kézbesítésével a bírói tanács elnöke kitűzi az első tárgyalás lehető legkorábbi időpontját, vagy előzetes írásbeli eljárást rendel el. Mindkét felet értesítik a tárgyalás időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy előzetes írásbeli eljárást rendeltek el. A bíróság bármely tárgyaláson elrendelheti, hogy a felek személyesen jelenjenek meg a tárgyaláson.

A bíróság a tárgyalás előkészítése során felkérheti a feleket arra, hogy egészítsék ki vagy pontosítsák a beadványaikat, és meghatározhatja a pontosítást igénylő kérdésekre vonatkozó nyilatkozatok benyújtásának határidejét. A bíróság elrendelheti, hogy a felek vagy harmadik személyek okiratokat és szemletárgyakat nyújtsanak be, valamint hivatalos szervektől információkat kérhet.

A bíróság köteles értesíteni a feleket ezekről a rendelkezésekről.