

Információk keresése régiónként
Lehetőség van „alternatív vitarendezési módszerek” alkalmazására. Lásd a megfelelő pontot.
Az ügytől függően különböző határidők vonatkoznak a kereset benyújtására. A kereset benyújtására vonatkozó határidőkről jogi tanácsadó vagy a polgárok számára nyújtott tanácsadásért felelős hivatal szolgálhat információval.
Lásd a „Hatáskör és illetékesség” részt.
Lásd a „Hatáskör és illetékesség – Görögország” részt.
Lásd a „Hatáskör és illetékesség – Görögország” részt.
A kereset benyújtása esetén lefolytatandó eljárás.
A keresetet ügyvédnek kell benyújtania, kivéve az alábbi eseteket: 1) a békebíróság (Irinodikio) előtt indított ügyek, 2) ideiglenes intézkedések, 3) azonnali veszély elhárítása (a polgári perrendtartás 94. cikkének (2) bekezdése), valamint 4) az első fokú egyesbíróság (Monomelos Protodikio) vagy a kerületi polgári bíróság előtt lefolytatott munkaügyi eljárások (a polgári perrendtartás 665. cikkének (1) bekezdése). Főszabály szerint tehát képviselővel kell eljárni. Egyes ügyekben az érintett személy saját nevében is eljárhat, ilyenek például az ideiglenes intézkedések, kis értékű jogviták, munkaügyi jogviták stb.
A bírósági eljárás megindítása érdekében a keresetet az illetékes bírósági hivatalhoz kell benyújtani. A kereset elkészítéséhez ügyvéd segítségét kell igénybe venni, aki majd benyújtja azt az illetékes bíróság hivatalához.
a) A keresetet kizárólag görögül kell elkészíteni;
b) főszabály szerint azt írásban kell benyújtani. A keresetet szóban is be lehet nyújtani a kerületi polgári bírósághoz, ha a bíróság székhelyén nincs kijelölt ügyvéd vagy engedéllyel nem rendelkező helyi jogi tanácsadó (dikolavoi). Ez esetben jelentést kell készíteni (a polgári perrendtartás 111., 115. cikke és 215. cikkének (2) bekezdése); valamint
c) a keresetet elektronikusan is be lehet nyújtani, feltéve, hogy azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el (a polgári perrendtartás 117. cikkének (2) bekezdése és 119. cikkének (4) bekezdése; 25/2012. sz. elnöki rendelet).
Nincs külön formanyomtatványa az eljárás megindításának. Az aktának –amennyiben szükséges, és amennyiben a fél írásos bizonyítékokat nyújt be – része a kereset (a kerületi polgári bíróságok számára és biztosítási intézkedések esetén ez nem kötelező).
A bírósági illetékeket az alábbiak szerint kell megfizetni: Az eljárásban részt vevő félnek kell kifizetnie a megfelelő költségeket és díjakat. Ennek megfelelően a kérelmezőnek kell megfizetnie az illetékbélyeget, a bírósági illetékbélyeget, és a különböző alapok (például Jogászi Alap [TN], Athéni Jogászi Jóléti Alap [TPDA] stb.) díját, amelyet a kérelem benyújtásakor kell kifizetni. Az ügyvéd kifizetésének időpontjáról és módjáról az eljárásban részt vevő féllel kell megegyezni.
Igen, a polgári perrendtartás 194–204. cikkében meghatározott feltételekkel (ha az érintett személy a saját és családja létfenntartásának kockáztatása nélkül nem képes a bírósági költségek megfizetésére). A következő dokumentumokra van szükség: 1) A kérelmező lakóhelye szerinti település polgármesterének vagy elnökének a kérelmező szakmai, pénzügyi és családi helyzetére vonatkozó nyilatkozata, valamint 2) a kérelmező lakóhelye szerinti adóhatóság vezetőjének nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a kérelmező az utóbbi három évben benyújtott-e nyereségadóra vagy más közvetlen adóra irányuló adóbevallást, valamint az adóbevallás hitelességének igazolása.
Ezt követően a keresettel összefüggésben további lépéseket kell tenni.
A kereset akkor minősül benyújtottnak, amikor azt a címzett bíróság hivatalához eljuttatják és annak egy példányát megküldik az alperesnek (a polgári perrendtartás 215. cikke). A jelentés elkészítése és benyújtása során megerősítik, hogy a keresetet benyújtották. A kereset illetékes bírósághoz történő benyújtását követően benyújtási okiratot készítenek, és meghatározzák a tárgyalás időpontját, annak érdekében, hogy a felperessel közölni lehessen a benyújtás részleteit.
A kereset tárgyalásának napját az illetékes bíróság hivatala határozza meg, és a feleket minden későbbi bírósági ülésre, illetve minden az ügyben hozott intézkedésre be kell idézni. A feleknek jogában áll részt venni a tárgyaláson. Az engedéllyel rendelkező ügyvéd szintén segítséget nyújthat.
Végezetül, minden kérdés tekintetében kötelező ügyvéddel eljárni a másodfokú, vagyis fellebbviteli bíróságok előtt, akkor is, ha a képviselő jelenléte a fent említett elsőfokú bíróságok tekintetében a konkrét ügyben nem volt kötelező (első kérdés). Ez a szabály természetesen a Görög Polgári és Büntetőjogi Legfelsőbb Bíróság (Arios Pagos) előtt folyó ügyekre is alkalmazandó.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.