Hogyan lehet bírósághoz fordulni?

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

A közvetítés alternatív vitarendezési eljárás, amellyel elkerülhetők a bírósági eljárások.

2 Van határideje a perindításnak?

A perindítás határideje az ügytől függően változik.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd: „Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal? – Luxemburg”

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd: „Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal? – Luxemburg”

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd: „Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal? – Luxemburg”

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A válasz a követelés összegétől és tárgyától függ.

Általánosságban az alábbiak érvényesek, de a törvény konkrét kivételeket is meghatároz:

• Ha a követelés összege nem haladja meg a 15 000 EUR-t, az ügyet általában békebíró (juge de paix) tárgyalja. A békebíróságok előtt a felek személyesen vagy jogi képviselőjük, azaz ügyvéd vagy más személy útján járhatnak el, akinek külön meghatalmazást (mandat) adtak.
• Ha a követelés összege meghaladja a 15 000 EUR-t, az ügyet általában a kerületi bíróság (tribunal d’arrondissement) tárgyalja. Itt kötelezően avocat à la cour címet viselő, teljes jogú ügyvéd képviseli a feleket, kivéve az ideiglenes intézkedések iránti kérelmeket (actions en référé) és a kereskedelmi jog hatálya alá tartozó ügyeket – amelyekben a felek segítők vagy képviselők útján is eljárhatnak, illetve személyesen is megjelenhetnek –, továbbá a házasság felbontásának kivételével a családjogi bíróságok (juge aux affaires familiales) előtti ügyeket. A feleket kötelezően avocat à la cour címet viselő, teljes jogú ügyvéd képviseli a fellebbviteli bíróságon (Cour d’appel), amely a Legfelsőbb Bíróság (Cour supérieure de justice) része.
• Néhány ügy akkor is a békebírók hatáskörébe tartozik, ha az érintett összeg meghaladja a 15 000 EUR-t; ide tartoznak a bérlők és a bérbeadók közötti jogviták, valamint a tartási kereseti kérelmek (pensions alimentaires), kivéve, ha a házasság felbontása vagy a különválás iránti kereseti kérelemhez kapcsolódnak. A békebíróság előtti eljárás általában a bírósági végrehajtó (huissier de justice) által az ellenérdekű félnek kézbesített idézéssel (citation) indul. Az idézésnek meg kell felelnie bizonyos alaki követelményeknek, amelyek célja a védelemhez való jog tiszteletben tartásának biztosítása. Egyes esetekben a felek maguk, bírósági végrehajtó részvétele nélkül is megindíthatják az eljárást, a békebírósághoz címzett írásbeli kereseti kérelemmel (requête) – ez egy, a kerületi bírósághoz fordulásnál kevésbé költségesebb, egyszerűsített eljárás. A békebíróságok előtt a felek személyesen vagy jogi képviselőjük, azaz ügyvéd vagy más személy útján járhatnak el, akinek külön meghatalmazást (mandat) adtak.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A válasz attól függ, melyik fenti kategóriába sorolható az ügy.

A legfeljebb 15 000 EUR összegű követelések esetében az illetékes békebíróságnál lehet eljárást indítani, akár közvetlenül írásbeli kereset (requête) útján, akár közvetett módon, bírósági végrehajtó által kézbesített idézés (citation) útján. A keresetet a bíróság tisztviselőjénél (greffier en chef) kell beadni.

A 15 000 EUR-t meghaladó összegű követelések esetén a feleknek általában ügyvédhez kell fordulniuk, aki bírósági végrehajtó útján idézi (assignation) a másik felet az ügyfele nevében. Az ügyvéd az illetékes kerületi bírósághoz vagy a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtja be a keresetlevelet.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Franciául, németül vagy luxemburgi nyelven, de bizonyos típusú ügyekre különös rendelkezések vonatkoznak.

Az eljárást az idézés (citation vagy assignation) kézbesítésével indítják meg, kivéve azokban az esetekben, amikor egyszerű kereseti kérelem (requête) nyújtható be a bírósághoz. A békebírók által tárgyalt bizonyos ügyek néhány ritka kivételével a kérelmeket írásban kell benyújtani a bírósághoz. Az iratok faxon vagy e-mailben nem adhatók be.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Néhány konkrét esetben (például fizetési meghagyás iránti kérelmek tartozás vagy kifizetetlen számlák esetén) használhatók formanyomtatványok. Főszabály szerint a békebíróságra szóló idézéseknek, a kerületi bíróságra benyújtott kereseti kérelmeknek, a kerületi bíróságra szóló idézéseknek és a felsőbb bíróságok elé vitt fellebbviteli kérelmeknek az érvénytelenség terhe mellett tartalmazniuk kell bizonyos információkat, és meghatározott formát kell követniük. Nem léteznek formanyomtatványok ezekre a célokra.

Az uniós jogszabályokon alapuló kereseti kérelmekkel kapcsolatban is léteznek formanyomtatványok. Ide tartoznak az európai fizetési meghagyás iránti kérelmek az 1896/2006/EK rendelet alapján, illetve a kis értékű követelések európai eljárása iránti kérelmek a 861/2007/EK rendelet alapján.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Főszabály szerint a bírósági illetékek a per végén fizetendők. A bíróság elrendelheti, hogy a pervesztes fél eljárási költségtérítést (indemnité de procédure) fizessen a pernyertes félnek, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy nem lenne méltányos, ha minden felmerült költséget és kiadást a pernyertes fél állna. A bíróság azt is elrendelheti, hogy az eljárásban részt vevő egy vagy több fél fizessen biztosítékot vagy előleget (például abban az esetben, amikor a bíróság szakértői véleményt kér).

Az ügyfelek által az ügyvédeknek fizetendő díjak a közöttük lévő megállapodás tárgyát képezik. A gyakorlatban díjelőleget szokás fizetni az ügyvédeknek.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Lásd: „Költségmentesség – Luxemburg”.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

• A törvény által biztosított lehetőség alapján önmagukat képviselő kérelmezők választ kapnak a bíróságtól.
• Ha az ügyben az ügyfél nevében ügyvéd jár el, a bíróság az ügyvédnek mint az ügyfél jogi képviselőjének válaszol. Az ügyvéd ismertetheti az események időrendjét az ügyféllel, ha azok ismertek vagy előre láthatók.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

Írásbeli eljárás során a perbebocsátkozásra nyitva álló időtartamot általában jogszabály rögzíti; a bíróság is szabhat határidőket, különösen valamelyik fél vagy egy harmadik fél személyes meghallgatása esetén. A jogszabályi határidők bíróságonként különbözőek lehetnek, és attól is függnek, hogy az alperes Luxemburgban vagy külföldön él. Szóbeli eljárásoknál a felperesnek általában pontos napot kell megadnia az alperes számára a bíróság előtti megjelenésre.

Kapcsolódó linkek

http://www.legilux.lu/