Hogyan lehet bírósághoz fordulni?

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Az ügy bíróság előtti rendezésének alternatívája a közvetítő eljárás. A közvetítés a vitarendezés – független és képzett személy vagy intézmény (mediátor) közreműködésével történő – békés módja. A közvetítő eljárások önkéntesek (a vitában résztvevő fél bármikor visszavonhatja a hozzájárulását a közvetítéshez és kiléphet az eljárásból) és titkosak ( a résztvevőknek titokban kell tartaniuk a közvetítés során megszerzett információkat), a mediátorok pártatlanok és függetlenek (egyik felet sem támogatják és főszabály szerint nem javasolnak megoldásokat a vitára).

2 Van határideje a perindításnak?

A kereseteket főszabály szerint bármikor be lehet nyújtani a bírósághoz, kivéve, ha erre külön szabályozás határidőt állapít meg. Az a fél azonban, aki a követelés elévülési idejét követően nyújtja be keresetét, a per elvesztését kockáztatja, amennyiben a másik fél a kereset elévülésére hivatkozik.

A lengyel jog szerinti elévülési időszakokat (terminy zawite) kell alkalmazni. Az elévülési időszak sajátos jellege azt jelenti, hogy ha a jogosult az elévülési időn belül nem nyújt be konkrét keresetet, a fél e kereset érvényesítésére irányuló joga elévül. A polgári perrendtartásban (a továbbiakban: PP, Kodeks postępowania cywilnego) nem szerepel az elévülési időre vonatkozó általános szabály, csak utalás az egyes konkrét helyzetekre vonatkozó rendeletekre.

A jog elévülési idő leteltéből fakadó kiüresedése a jogviszonyban álló felekre, a bíróságra és az ügyet vizsgáló egyéb hatóságokra nézve is kötelező. A hatóság e tényt hivatalból veszi figyelembe, nem a fél kérelmére vagy valamely jogalapra való hivatkozás eredményeként. Az elévülési idő csak kivételes esetben hagyható figyelmen kívül, ha annak elmulasztása a fél hibáján kívül álló okból történt.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, hogy a valamely adott tagállam területén működő bíróság eljárhat-e a konkrét ügyben, meg kell állapítani e bíróság joghatóságát.

Lengyelországban a rendes bíróságok területükön lévő polgári ügyekre vonatkozó általános joghatóságát nemzeti joghatóságnak nevezik, és azt a PP szabályozza.

A folyamatban lévő ügyek akkor tartoznak a nemzeti joghatóság alá, ha az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye Lengyelország területén található, vagy, ha Lengyelország területén bejegyzett székhellyel rendelkezik.

Emellett a lengyel bíróságok rendelkeznek nemzeti joghatósággal az alábbi esetekben is:

• házassági ügyek (kizárólagos a nemzeti joghatóság, ha mindkét házastárs lengyel állampolgár és lakóhelyük, valamint szokásos tartózkodási helyük Lengyelország területén található);
• szülő-gyermek kapcsolatra vonatkozó ügyek (kizárólagos a nemzeti joghatóság, ha a felek lengyel állampolgárok és lakóhelyük, valamint szokásos tartózkodási helyük Lengyelország területén található);
• tartásra és a gyermek származásának megállapítására vonatkozó ügyek (amelyek a nemzeti joghatóság alá tartoznak, ha a kérelmező Lengyelország területén lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel bíró jogosult);
• munkajogi ügyek (a kérelmező munkavállaló a nemzeti joghatóság alá tartozik, ha a munkát általában Lengyelország területén kell, kellett vagy kellett volna végezni);
• biztosítási ügyek (a biztosítóval szemben indított, a biztosítási jogviszonyra vonatkozó ügyek a nemzeti joghatóság alá tartoznak, ha a kérelmező lakóhelye Lengyelországban található, vagy más tényező megalapozza Lengyelország joghatóságát);
• fogyasztói ügyek (az olyan ügyek, amelyekben a fogyasztó a kérelmező, a nemzeti joghatóság alá tartoznak, ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Lengyelországban található és a fogyasztó megtette a szükséges lépéseket ahhoz, hogy Lengyelországban kössön megállapodást; ilyen esetben a fogyasztói megállapodásban résztvevő másik fél Lengyelországban bejegyzettnek vagy ott székhellyel rendelkezőnek minősül, ha van vállalkozása vagy fióktelepe Lengyelország területén és a fogyasztóval kötött megállapodás e vállalkozás vagy fióktelep által folytatott üzleti tevékenység részeként kerül megkötésre).

A lengyel bíróságok kizárólagos nemzeti joghatósággal rendelkeznek emellett: a Lengyelország területén található ingatlanokra vonatkozó dologi jogok és azok birtoklása; bérletre (najem vagy dzierżawa) és más ilyen ingatlan használatára vonatkozó ügyek (kivéve a bérleti díj és az ingatlan használatából vagy hasznosításából származó díjak); egyéb olyan ügyek, amelyekben a bíróság ítélete Lengyelország területén található ingatlannal kapcsolatos dologi jogokra, birtoklásra vagy használatra vonatkoznak;

a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység felszámolására vonatkozó ügyek, valamint azok testületei által hozott határozatok törlésére vagy megsemmisítésére vonatkozó ügyek tekintetében, amennyiben a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység bejegyzett székhelye Lengyelország területén található.

Emellett, ha az ügyben a főkövetelés a nemzeti joghatóság alá tartozik, akkor e joghatóság vonatkozik a viszontkeresetre is.

A konkrét jogviszony felei írásban megegyezhetnek a jogviszonyukból esetlegesen felmerülő tulajdonjogra vonatkozó ügyeik lengyel bíróságok joghatósága alá utalásáról.

A bíróság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja a nemzeti joghatóság meglétét.

Amennyiben megállapításra kerül, hogy a bíróságnak nincs nemzeti joghatósága, a bíróság elutasítja a követelést vagy keresetet.

A nemzeti joghatóság hiánya az eljárás érvénytelenségével jár.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy melyik kerületi bíróság (sąd rejonowy) vagy regionális bíróság (sąd okręgowy) jogosult tárgyalni az ügyet, a bíróság illetékességét kell vizsgálni. A lengyel jog különbséget tesz általános illetékesség, vagylagos illetékesség és kizárólagos illetékesség között.

a. általános illetékesség

Főszabály szerint a kereseteket az alperes lakóhelye szerint illetékességgel bíró elsőfokú bíróságnál kell benyújtani (a polgári törvénykönyv kimondja, hogy a természetes személy lakóhelye az a város/település, amelyben állandó tartózkodás szándékával lakik). Amennyiben az alperes lakóhelye nem Lengyelországban található, az illetékességet tartózkodási helye alapján, amennyiben pedig ez nem ismert vagy Lengyelországon kívül található, az alperes legutolsó lengyelországi lakóhelye alapján kell megállapítani. Az Államkincstárral szemben indított kereseteket annak az állami szervezeti egységnek a székhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani, amelyre a követelés vonatkozik. A jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel szembeni kereseteket a szervezet bejegyzett székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.

b. vagylagos illetékesség

A vagylagos illetékességre vonatkozó szabályok alapján a kérelmezők – saját választásuk alapján – az általános illetékességgel rendelkező bíróságnál vagy a külön törvényben illetékesnek nyilvánított más bíróságnál nyújthatják be keresetüket. A lengyel polgári ügyekben az alábbi esetekben lehet a vagylagos illetékességhez fordulni: a tartási követelések és a gyermek származásának megállapítása; az üzleti vállalkozással szemben benyújtott tulajdoni követelések; a szerződéses vitákra vonatkozó esetek; a jogellenes károkozásra vonatkozó követelések; az ügy kezeléséért járó díj megfizetésére irányuló követelés (az ügyvéd díja); az ingatlan bérletére (najem vagy dzierżawa) vonatkozó követelések; a saját váltóval vagy csekkel kapcsolatos ügyek.

A tartásra, a gyermek származásának megállapítására vonatkozó követelések, valamint az ezekhez kapcsolódó követelések a jogosult fél lakóhelye szerinti bíróság előtt is érvényesíthetők. Az üzleti vállalkozással szemben benyújtott tulajdoni követeléseket ahhoz a bírósághoz lehet benyújtani, amely a vállalkozás központja vagy fióktelepe szerint illetékes, ha a követelés a vállalkozás központjának vagy fióktelepének tevékenységére vonatkozik. A megállapodás megkötésére, tartalmának meghatározására, módosítására, létrejöttének megállapítására, a megállapodás teljesítésére, megszüntetésére vagy érvénytelenítésére, illetve a megállapodás nem teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből származó károkra vonatkozó kereseteket ahhoz a bírósághoz lehet benyújtani, amely a megállapodás teljesítésének helye szerint illetékes. Kétség esetén a megállapodás teljesítésének helyét dokumentummal igazolni kell. A jogellenes károkozásra vonatkozó követeléseket a károkozás helyén illetékességgel rendelkező bírósághoz lehet benyújtani. Az ügy viteléért járó pénzösszeg megfizetésére irányuló keresetet ahhoz a bírósághoz lehet benyújtani, amely illetékességgel rendelkezik ott, ahol a jogi képviselő az ügy vitelét teljesítette. Az ingatlan bérletére (najem vagy dzierżawa) vonatkozó keresetet az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. A saját váltó vagy csekk kötelezettjével szembeni keresetet a kifizetés helye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. Ha a saját váltó vagy csekk több személyt kötelez, azokkal szemben együttesen is lehet eljárást indítani a kifizetés helye szerint illetékes, illetve a saját váltó vagy csekk elfogadója vagy kibocsátója szerint általános illetékességgel rendelkező bíróságnál.

c. kizárólagos illetékesség

A kizárólagos illetékességet szabályozó rendelkezések kógensek. Egyes esettípusokban kizárják az ügy általános illetékességgel és vagylagos illetékességgel rendelkező bíróság elé terjesztésének és az ügy illetékességre vonatkozó megállapodás által másik bírósághoz való utalásának lehetőségét. Kizárólagos illetékesség esetén az azonos szintű bíróságok közül csak egy illetékes a konkrét ügyben való döntésre. Az ügy típusától függően ez valamelyik konkrét kerületi bíróság vagy regionális bíróság.

Az ingatlan tulajdonára vagy az ingatlanon fennálló más dologi jogokra, valamint az ingatlan birtoklására vonatkozó kereseteket az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. Amennyiben az eljárás tárgya földterületen fennálló szolgalom, az illetékesség megállapítása a megterhelt ingatlan fekvése szerint történik. A fenti illetékesség vonatkozik az azonos alperessel szemben megindított dologi vagy összekapcsolt jogokra vonatkozó követelésekre is. Az öröklésre, kötelesrészre, hagyományra, elrendelésre vagy más végrendeleti intézkedésre vonatkozó kereseteket az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz, és, ha az örökhagyó Lengyelország területén található szokásos tartózkodási helyét nem lehet megállapítani, az örökség vagy annak egy részének helye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. A szövetkezeti, partnerségi, cégekben vagy egyesületekben való tagsággal kapcsolatos kereseteket csak a bejegyzett székhely szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. A házassági kapcsolatokra vonatkozó kereseteket csak a házastársak utolsó lakóhelye szerint illetékességgel rendelkező bírósághoz lehet benyújtani, ha legalább egyikük lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ennek illetékességi területén található. Ilyen jogalap hiányában a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróság az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság, annak hiányában pedig a felperes lakóhelye szerint illetékes bíróság. A szülő-gyermek és örökbefogadó-örökbefogadott közti kapcsolatra vonatkozó kereseteket kizárólag a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani, feltéve, hogy a kereset általános illetékességi rendelkezések szerinti benyújtásának nincs jogalapja.

Emellett, ha több bíróság illetékessége is megalapozott, vagy, ha a keresetet több féllel szemben nyújtották be és azok tekintetében az általános illetékességre vonatkozó törvény szerint több bíróság is illetékes, a kérelmező választhat a bíróságok közül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a bíróság illetékességét megalapozó ingatlan több bíróság illetékességének területén fekszik. Ha az illetékes bíróság valamely akadály miatt nem tudja tárgyalni az ügyet vagy nem képes más intézkedések meghozatalára, a felsőbb fokú bíróság zárt ülésen jelöl ki másik eljáró bíróságot. Amennyiben a PP rendelkezései szerint az ügy körülményei alapján nem állapítható meg illetékesség, a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy) zárt ülésen jelöli ki azt a bíróságot, amelyhez a keresetet be kell nyújtani. A felek írásban megegyezhetnek arról, hogy egy már folyamatban lévő ügyet vagy egy konkrét jogviszonyból esetlegesen később származó ügyeket első fokon olyan bíróság előtt rendezik, amely a törvény szerint nem rendelkezik illetékességgel. E bíróság ilyen esetben – a felek ellenkező megállapodásának hiányában és kivéve, ha a kérelmező az elektronikus eljárásban a keresetlevelet fizetési felszólítás (elektroniczne postępowanie upominawcze, EPU) formájában nyújtotta be – kizárólagos illetékességgel rendelkezik. A felek emellett írásbeli megállapodásukkal korlátozhatják a kérelmező bíróságválasztási jogát az ilyen viták esetén. A felek azonban nem változtathatják meg a kizárólagos illetékességet.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

A Lengyel Köztársaság rendes bíróságainak (sądy powszechne) hatáskörét a polgári perrendtartás rendelkezései szabályozzák.
Polgári ügyekben az első fokon eljáró bíróságok a kerületi bíróságok és a regionális bíróságok, a második fokon eljáró bíróságok pedig a regionális bíróságok és a fellebbviteli bíróságok (sądy apelacyjne).

Főszabály szerint a polgári ügyekben első fokon a járásbíróságok járnak el, kivéve ha a törvény kifejezetten előírja a törvényszékek hatáskörét. A törvényszékek hatásköre első fokon a következő ügyekre terjed ki:

• nem tulajdonjogi igények (és az ezekkel együtt érvényesített tulajdonjogi követelések), kivéve a gyermek származását megállapító vagy vitató ügyek, az apaság elismerésének törlésére vonatkozó ügyek és az örökbefogadás megsemmisítése;
• a szerzői jogok és szomszédos jogok védelmére irányuló, valamint találmányokkal, használati mintákkal, formatervezési mintákkal, védjegyekkel, földrajzi árujelzőkkel és integrált áramkörök topográfiájával kapcsolatos és az egyéb immateriális tulajdonjogok védelmével kapcsolatos ügyek;
• a sajtótörvényen alapuló követelések;
• tulajdonjogi ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke a 75 000 PLN-t meghaladja (kivéve a tartási ügyek, a birtokháborítási ügyek, a házastársak vagyonközösségének szétválasztására irányuló ügyek, az ingatlan-nyilvántartás tartalmának a valós jogi helyzethez való kiigazítása, valamint a fizetési felszólítással megindított elektronikus eljárások);
• a gazdasági társaság felosztására irányuló, határozat helyett meghozott ítéletek;
• a jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, de jogszabály által jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységek ügyvezető testületei által hozott határozatok visszavonására, megsemmisítésére vagy meghozatalára irányuló ügyek;
• a tisztességtelen verseny megelőzésére vagy megszüntetésére irányuló ügyek;
• a jogellenes jogerős bírósági határozatok meghozatalával okozott károkért való kártérítés.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Főszabály szerint a polgári eljárásokban a felek és azok ügyvezető testületei vagy törvényes képviselői a bíróság előtt személyesen vagy közvetítő útján járhatnak el.

A PP azonban egyes helyzetekben előírja a kötelező ügyvédi képviseletet. A Legfelsőbb Bíróság előtt folyó eljárásokban a feleknek ügyvédi (adwokat) vagy jogi tanácsadói (radca prawny) képviselettel kell eljárniuk. Az iparjogvédelmi jogra vonatkozó ügyekben szabadalmi ügyvivővel kell eljárni. A képviseleti kötelezettségek a Legfelsőbb Bíróság eljárásához kapcsolódó, alacsonyabb fokú bíróságok előtt megtett eljárási lépésekre is alkalmazandóak. Nem kell alkalmazni a képviseletre vonatkozó követelményeket, ha az eljárás a bírósági illetékmentességre, ügyvéd vagy jogi tanácsadó kijelölésére vonatkozik, vagy ha a fél, annak ügyvezető testülete, törvényes vagy jogi képviselője bíró, ügyész, közjegyző, jogász professzor, vagy jogi posztdoktori diplomát szerzett személy (doktor habilitowany nauk prawnych), illetve ha a fél, ügyvezető testülete vagy törvényes képviselője ügyvéd, jogi tanácsadó vagy az államkincstár tanácsának tanácsadója (Prokuratoria Generalna Skarbu Państwa).

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A keresetet az illetékes bírósághoz kell benyújtani.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A beadványokat lengyel nyelven kell benyújtani, vagy csatolni kell hozzájuk lengyel nyelvű fordítást. A keresetet írásban kell benyújtani. Kivételt képeznek ez alól azok a (munkajogi és a társadalombiztosítási) ügyek, ahol az ügyvéd, illetve jogi tanácsadó nélkül eljáró alkalmazott vagy biztosított szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja keresetét, bármely fellebbezés tartalmát és egyéb eljárási beadványokat.

A fizetési felszólítással indított elektronikus eljárások esetén a keresetet adatátviteli hálózat útján is be kell küldeni.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A keresetlevelet csak akkor kell hivatalos formában benyújtani, ha ezt külön rendelkezés előírja. Két esetben kötelező a keresetlevél hivatalos formanyomtatványon történő benyújtása: ha a kérelmező szolgáltató vagy kereskedő, és valamely különös tárgyú megállapodást (postai vagy telekommunikációs szolgáltatások, tömeges személy- és poggyászszállítás, villamosenergia-, gáz- és üzemanyag-ellátás, vízellátás és szennyvízelvezetés, hulladékártalmatlanítás, hőenergia-szolgáltatás) érintő követelést érvényesít, illetve a gyorsított eljárásokban (postępowanie uproszczone).

A keresetet írásban kell benyújtani. Kivételt képeznek ez alól a munkajogi és a társadalombiztosítási eljárások, ahol az ügyvéd, illetve jogi tanácsadó nélkül eljáró alkalmazott vagy biztosított szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja keresetét.

A keresetnek a következőket kell tartalmaznia:

• a bíróság neve, amelyhez a keresetet benyújtják; a felek, azok törvényes képviselőinek, valamint azok jogi képviselőinek neve;
• a kereset típusának meghatározása;
• a vita vagy fellebbezés tárgyának értéke, ha a bíróság hatásköre, az illeték mértéke vagy a jogorvoslat befogadhatósága ezen értéktől függ, és az ügy tárgya nem meghatározott pénzösszeg;
• a vita tárgyának meghatározása;
• a felek, a törvényes képviselők, valamint a jogi képviselők lakóhelye vagy bejegyzett székhelye;
• a kérelmező PESEL-száma (az általános elektronikus népesség-nyilvántartó rendszerbeli szám) vagy adóazonosító száma (NIP), ha a kérelmező olyan természetes személy, akinek ilyennel rendelkeznie kell, vagy aki ilyennel rendelkezik anélkül, hogy ez számára kötelező lenne; vagy a kérelmező nemzeti bírósági jegyzéki (KRS) száma, illetve KRS-szám hiányában a kérelmező egyéb releváns jegyzéki vagy nyilvántartási száma, vagy ha a kérelmező nem természetes személy és nem kötelező szerepelnie a releváns jegyzékben vagy nyilvántartásban, de rendelkeznie kell NIP-számmal, akkor a kérelmező NIP-száma;
• a kérelem vagy kereset alapja és az ezt alátámasztó körülmények bizonyítékai;
• pontosan meghatározott követelés és a tulajdonjogra vonatkozó esetekben a vita tárgyának értéke, kivéve, ha a vita tárgya meghatározott pénzösszeg;
• fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem esetén fel kell tüntetni a követelés esedékessé válásának időpontját;
• a követelést megalapozó körülmények leírása, és szükség esetén a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó körülmények leírása;
• annak leírása, hogy a felek megkísérelték-e a közvetítést vagy a vitarendezés egyéb bíróságon kívüli formáját, és ha ilyen kísérletre nem került sor, ennek oka;
• a fél, annak törvényes képviselőjének vagy jogi képviselőjének aláírása;
• a mellékeltek listája.

Az alábbi dokumentumokat kell a keresethez csatolni:

• az ügyvédi meghatalmazás vagy annak hitelesített másolata (amennyiben a kérelmet jogi képviselő nyújtotta be);
• a kereset és mellékleteinek másolata annak érdekében, hogy azokat az ügyben résztvevő feleknek kézbesíteni lehessen, és amennyiben a mellékletek eredetije nem került benyújtásra a bírósághoz, azok egy példány másolata az aktába (a fizetési felszólítással megindított elektronikus eljárások esetén a keresethez a mellékletek elektromosan hitelesített példányát kell benyújtani az adatátviteli hálózaton keresztül).

A kereset emellett az alábbiakat tartalmazhatja: a biztosítási intézkedésekre, az ítéletet azonnal végrehajthatóvá nyilvánítására, valamint az ügy kérelmező távollétében történő tárgyalására irányuló kérelem; a tárgyalás előkészítésére irányuló kérelmek (és különösen a következőkre irányuló kérelmek: a kérelmező által a tárgyaláson részvételre felkért tanúk és bíróság által kijelölt szakértők beidézése; a szemle lefolytatása; az alperes felszólítása arra, hogy a tárgyalásra hozzon magával egy birtokában lévő, a bizonyítékok felvételéhez szükséges dokumentumot vagy szemletárgyat; a másik bíróságok, hivatalok vagy harmadik felek rendelkezésére álló bizonyítékok tárgyalásra történő szolgáltatása).

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Főszabály szerint a bírósági eljárások költségeket vonnak maguk után. A bírósági költségek illetékből és költségekből állnak.

A költségek megfizetésére a bíróságnál illetékköteles vagy költségekkel járó kérelmet (ideértve a keresetet is) benyújtó fél köteles. Amennyiben az illetéket nem róják le, a bíróság felszólítja a felet, hogy azt egy héten belül fizesse be, ellenkező esetben a keresetlevelet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják (ha a keresetlevelet külföldön lakóhellyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkező, Lengyelországban képviselővel nem bíró személy nyújtotta be, az illetékfizetés határideje legalább egy hónap). Ha az illeték befizetésére nem kerül sor határidőn belül, a bíróság a keresetlevelet visszaküldi a félnek. A visszaküldött keresetlevél nem váltja ki a keresetlevél benyújtásának jogszabályban meghatározott joghatásait.

Amennyiben külön rendelkezés kimondja, hogy a keresetlevelet kizárólag átviteli hálózaton keresztül lehet benyújtani (EPU eljárás), a keresetlevél benyújtásának az illeték befizetésével egy időben kell megtörténnie.

Azokat az ügyvédek, jogi tanácsadók vagy szabadalmi ügyvivők által benyújtott keresetleveleket (ha azok után meghatározott mértékű vagy az eljárás tárgyának a fél által meghatározott értékével arányos mértékű illetéket kell megfizetni), amelyek után nem fizették meg az illetéket, a bíróság a fél fizetésre való felszólítása nélkül visszaküldi (a PP 1302. cikke). A fél egy héten belül leróhatja az illetéket. Amennyiben az illeték lerovása határidőben megtörténik, a keresetlevél az eredeti benyújtásának napjától kiváltja joghatásait. A joghatások kiváltására nem kerül sor, ha a keresetlevelet ismételten ugyanebből az okból küldik vissza.

Az ügyvédeknek vagy jogi tanácsadóknak fizetendő díjakra vonatkozó kérdéseket (például a fizetési határidőket) az ügyfél és a jogi képviselő közti megállapodásban kell szabályozni.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Mind a természetes személyek, mind a jogi személyek igényelhetnek költségmentesség keretében bíróság által kijelölt jogi képviselőt, aki az ügyeiket kezeli (pełnomocnik z urzędu).

A természetes személyek kérhetik ügyvéd vagy jogi tanácsadó kijelölését, ha benyújtják arra irányuló nyilatkozatukat, hogy a saját vagy családjuk jelentős megterhelése nélkül nem képesek az ügyvéd vagy jogi tanácsadó díját megfizetni.

A jogi személyek (vagy más szervezeti egységek, amelyek számára a jogszabály lehetővé teszi, hogy bírósági eljárásban félként járjanak el) kérhetik ügyvéd vagy jogi tanácsadó kijelölését, ha bizonyítják, hogy nem rendelkeznek elégséges vagyonnal az ügyvéd vagy jogi tanácsadó díjának megfizetéséhez.

A bíróság akkor tesz eleget a kérelmeknek, ha úgy ítéli meg, hogy az ügyben ügyvéd vagy jogi tanácsadó részvétele szükséges.

A határon átnyúló ügyekben az illetékmentességre és a bíróság által kijelölt jogi képviselőre vonatkozó kérdéseket az Európai Unió tagállamaiban folyó polgári ügyekben a költségmentességhez való jogról és az eljárás megkezdése előtt a jogvita békés rendezésére irányuló ügyekben

a költségmentességhez való jogról szóló 2004. december 17-i törvény szabályozza.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset a keresetlevél benyújtásakor minősül benyújtottnak. A PP nem rendelkezik az ügy bíróság előtti megfelelő előterjesztését megerősítő igazolásról.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Az ügyben tervezett vagy megtett intézkedésekről az érintett bíróság bírósági ügyfélszolgálati hivatalánál (Biuro Obsługi Interesanta, BOI) szerezhető be információ. A jövőbeli bírósági ülések időpontjairól további információ a bírósági ügyfélszolgálati hivatal bíróság weboldalán meghatározott telefonszámának felhívásával és az ügyszám megadásával szerezhető be.