Hogyan lehet bírósághoz fordulni?

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Portugáliában nem kell feltétlenül bírósághoz fordulni a jogviták rendezése érdekében. A következő alternatív vitarendezési módok is rendelkezésre állnak:

• választottbírósági központok,
• közvetítési szolgáltatások,
• békebírák, valamint
• a túlzott eladósodottság esetén elérhető támogatási rendszerek.

Az alternatív vitarendezési hivatal (Gabinete de Resolução Alternativa de Litígios, GRAL) feladata a bíróságon kívüli vitarendezési módszerek kialakításának és a gyakorlatba való átültetésének támogatása.

Az említett alternatív vitarendezési módok igénybevételére vonatkozó információk a következő weboldalon érhetők el: http://www.dgpj.mj.pt/sections/gral

2 Van határideje a perindításnak?

Igen. A törvény szerint a bírósághoz fordulás jogát meghatározott határidőn belül kell gyakorolni, amelynek eltelte után a szóban forgó jog megszűnik.

• A jogvesztésre vonatkozó általános szabályokat a polgári törvénykönyv (Código Civil, CC) 332. cikke és 327. cikkének (2) bekezdése tartalmazza.
• A jogvesztéssel kapcsolatban különös szabályok vonatkoznak a következőkre:

a) a megtámadási kereset benyújtásához való jog (a polgári törvénykönyv 618. cikke);

b) a hibás áruk adásvételének megsemmisítése iránti kereset (a polgári törvénykönyv 917. cikke);

c) az ajándékozás visszavonása iránti kereset (a polgári törvénykönyv 976. cikke);

d) a lízingszerződés felmondásának joga (a polgári törvénykönyv 1085. cikke);

e) birtokvédelmi kereset (a polgári törvénykönyv 1282. cikke);

f) a házassági ígéret megszegésével kapcsolatos kereset (a polgári törvénykönyv 1595. cikke);

g) a házasság tanúk hiánya miatti érvénytelenítése iránti kereset (a polgári törvénykönyv 1646. cikke);

h) az apaság vitatása iránti kereset (a polgári törvénykönyv 1842. és 1843. cikke);

i) az öröklésre való érdemtelenség megállapítása iránti kereset (a polgári törvénykönyv 2036. cikke);

j) a törvényes örökrész mértékét meghaladó hagyatéki juttatás csökkentése iránti kereset (a polgári törvénykönyv 2178. cikke);

k) a végrendeleti rendelkezések értelmezése iránti kereset (a polgári törvénykönyv 2248. cikke); valamint

l) a végrendelet vagy az abban foglalt rendelkezések érvénytelenítése iránti kereset (a polgári törvénykönyv 2308. cikke).

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Igen. A portugál bíróságok a következő esetekben rendelkeznek joghatósággal:

• amikor a portugál jog szerint meghatározott portugál illetékességi szabályokkal összhangban portugál bírósághoz nyújtható be a kereset;
• amikor a keresetindítás okául szolgáló tény vagy bármely ehhez kapcsolódó tény portugál területen következett be;
• amikor a hivatkozott jogot csak portugál területen benyújtott kereset segítségével lehet megállapítani vagy a felperes oldalán méltányolható nehézséget okozna a külföldi pereskedés, mert jelentős (személyi vagy tárgyi) kapcsolat áll fenn a jogvita tárgya és a portugál jogrendszer között.

A portugál bíróságok joghatóságára vonatkozó általános szabályokat a polgári perrendtartás (Código de Processo Civil, CPC) 59., 62., 63. és 94. cikkei tartalmazzák.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Az erre a kérdésre vonatkozó részletes válaszért tekintse meg ezen az oldalon a „Joghatóság” című tájékoztatót.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Az erre a kérdésre vonatkozó részletes válaszért tekintse meg ezen az oldalon a „Joghatóság” című tájékoztatót.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Főszabály szerint a felek maguk is megindíthatják a bírósági eljárást.

A polgári perrendtartás 40. és 58. cikkében említett esetekben kötelező az ügyvédi képviselet.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A keresetlevelet főszabály szerint elektronikus úton, a következő jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelően kell benyújtani a bírósághoz: a 2009. augusztus 26-i 280/2013. sz. rendelet: A bírósági eljárások elektronikus kezelése

A polgári perrendtartás 144. cikkének (7) bekezdése rendelkezik azokról az esetekről, amelyekben a keresetlevél a következő módok valamelyikén nyújtható be a bírósághoz:

• a bírósági hivatal részére történő kézbesítéssel,
• ajánlott postai küldeményként történő kézbesítéssel,
• faxon történő kézbesítéssel.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A polgári perrendtartás 133. cikkének megfelelően a bírósági eljárások nyelve a portugál.

A portugál bíróságon meghallgatandó külföldi állampolgárok más nyelvet is használhatnak, ha nem beszélnek portugálul.

Az eljárási iratokra vonatkozó alaki követelmények: az eljárási iratok általában szóban és írásban is megfogalmazhatók. Azt a módot kell választani, amely a leginkább megfelel az adott célnak (a polgári perrendtartás 131. cikke).

Az eljárási iratok bírósághoz történő benyújtásának módjai: lásd a 7. kérdésre adott választ.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Igen, vannak. A közösségi jogszabályokban meghatározott formanyomtatványokon kívül Portugáliában a végrehajtási intézkedésekre vonatkozóan külön formanyomtatványok is léteznek, amelyek a Citius portálon, a következő linken szerezhetők be: https://www.citius.mj.pt/portal/Artigos.aspx?CategoryId=24

A nemzeti jog úgy rendelkezik, hogy az eljárási iratok követhetik az illetékes hatóság által jóváhagyott mintákat, azonban csak a bírósági hivatalhoz benyújtandó iratokra vonatkozó minták minősülnek kötelezőnek (a polgári perrendtartás 131. cikke).

Az iratoknak a következő információkat kell tartalmazniuk:

• A felperes keresetlevelének a következőket kell tartalmaznia:

a) azon bíróság és kollégium megjelölése, amelyhez a keresetet intézik, valamint a felek megnevezése, nevük, lakóhelyük vagy székhelyük feltüntetésével. Meg kell továbbá adni a felperes (és lehetőleg a többi fél) személyi azonosító- és adószámát, foglalkozását és munkahelyét;

b) jogi képviselője üzleti címének feltüntetése;

c) a kereset fajtájának megjelölése;

d) a keresetre okot adó alaptényállás ismertetése, valamint a kereset jogalapjának megjelölése;

e) a kereseti kérelem megjelölése;

f) az igény összegének feltüntetése;

g) az idézés kibocsátásáért felelős végrehajtó vagy az azt elősegítő jogi képviselő megjelölése.

• A keresetet vitató alperes köteles:

a) az ügyet megjelölni;

b) előadni azokat a ténybeli és jogi indokokat, amelyek alapján a felperes keresetét vitatja;

c) ismertetni az általa felvetett kifogások alapjául szolgáló legfontosabb tényeket; valamint

d) benyújtani a tanúk listáját és az egyéb bizonyítási indítványokat; Ha az alperes viszontkeresetet nyújt be, amelyre a felperes válaszol, az alperes módosíthatja az eredeti bizonyítási indítványát.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Igen, főszabály szerint eljárási illetéket kell fizetni. Az eljárási költségek az eljárási illetékből, a díjakból és a fél költségeiből állnak.

Az eljárási költségekre vonatkozó legfontosabb szabályokat alapvetően a polgári perrendtartás 145., 529., 530., 532. és 533. cikke, valamint az eljárási költségekről szóló rendelet tartalmazza.

Az eljárási illetékeket a következő időpontokban kell megfizetni (az eljárási költségekről szóló rendelet 14. cikke):

Azok az ügyek, amelyekben kötelező a jogi képviselet:

• Az eljárási illeték első vagy egyetlen részletét a szóban forgó eljárási cselekmény elvégzése előtt kell megfizetni.
• Ha második részlet is van, azt az utolsó tárgyalásról szóló értesítéstől számított 10 napon belül kell megfizetni.

Azok az ügyek, amelyekben nem kötelező a jogi képviselet:

• Ha az iratot közvetlenül a fél nyújtja be, az eljárás megindításáért fizetendő eljárási illeték csak a fizetési felhívást követően esedékes, amely a fizetésre 10 napos határidőt biztosít, valamint megjelöli, hogy milyen szankciókkal jár a fizetés elmaradása.

Az eljárási illetékek szimulátora a következő weboldalon érhető el: http://justica.gov.pt/Servicos/Simulador-Taxas-de-justica.

Az ügyvédi munkadíjak a fél költségei közé tartoznak, és azokat a polgári perrendtartás 533. cikkével összhangban a pervesztes fél viseli.

A költségtérítésre jogosult feleknek az eljárási költségekről szóló rendelet 25. cikkében meghatározott feltételek és határidők szerint részletes leíró számlát kell küldeniük a bíróságnak és a pervesztes félnek.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Igen, feltéve, ha megfelel a költségmentesség feltételeinek.

A joghoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést szabályozó 2004. július 29-i 34/2004. sz. törvény meghatározza a költségmentesség kérelmezésének feltételeit, és megállapítja a vonatkozó szabályokat.

A költségmentesség iránti kérelmet a portugál társadalombiztosítóhoz (Segurança Social) kell benyújtani.

A költségmentesség iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány, a vonatkozó jogszabályok, valamint egy gyakorlati útmutató is megtekinthető az alábbi weboldalon:

http://www.seg-social.pt/protecao-juridica.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset a keresetlevél benyújtásának időpontjában minősül hivatalosan benyújtottnak, az alábbiak szerint:

• Elektronikus úton történő benyújtás esetén úgy tekintendő, hogy a kérelmet az elküldése napján nyújtották be.
• Ha a kérelmet a bírósági hivatal részére kézbesítik, úgy tekintendő, hogy a kézbesítés napján nyújtották be.
• Ha a kérelmet ajánlott levélben küldik el, úgy tekintendő, hogy a vonatkozó postai nyilvántartásba bejegyzett napon nyújtották be.
• Ha a kérelmet faxon küldik el, úgy tekintendő, hogy az elküldése napján nyújtották be.

(A polgári perrendtartás 259. és 144. cikke)

A bírósági hivatal felel azért, hogy megtegye a megfelelő lépéseket az alperes idézése és a felperes alábbiakról történő tájékoztatása érdekében:

• a megtett lépésekről, és ha nem került sor idézésre, ennek okairól,
• arról, ha az alperes ellenkérelmet nyújtott be.

(A polgári perrendtartás 226. és 575. cikke)

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Igen. A felek jogosultak az iratok megtekintésére és megvizsgálására. Ennek az információnak a közlése a bírósági hivatalok feladata (a polgári perrendtartás 163. cikke).

A bíró az előzetes tárgyalás során (vagy hirdetmény útján) az érintett jogi képviselőkkel folytatott konzultációt követően meghatározza az utolsó tárgyaláson elvégzendő cselekményeket, az ülések számát és várható időtartamát, valamint azok időpontját (a polgári perrendtartás 591. és 593. cikke).

Alkalmazandó jogszabályok

• Polgári törvénykönyv
• Polgári perrendtartás
• A bírósági eljárások elektronikus kezelése
• Az eljárási költségekről szóló rendelet
• A joghoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés

Figyelmeztetés

A kapcsolattartó pontot és a bíróságokat nem kötik a jelen tájékoztatóban foglalt információk. A hatályos jogszabályok szövegét és azok későbbi módosításait is tanulmányozni kell.