Hogyan lehet bírósághoz fordulni?

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Az e kérdésre adható válasz a konkrét ügytől függ.

Mivel nem jósolható meg minden, szóba jöhető probléma, a téma szakértőjétől kérjen erre vonatkozó tanácsot.

Ha pénzügyi lehetőségei ezt nem teszik lehetővé, költségmentességgel élhet (lásd a „Költségmentességről” szóló dokumentumot alább).

A vita rendezésére alternatív megoldások is szóba jöhetnek az ügy különös részleteitől függően (lásd az „Alternatív vitarendezési megoldásokról” szóló dokumentumot alább).

2 Van határideje a perindításnak?

Egy adott vita bírósági rendezésének perindítási határideje az adott helyzettől függ.

Ez a kérdést szintén jogi szakember segítségével kell tisztázni, ahogy azt az előző kérdésre adott válaszban is javasoltuk.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

A közösségi szabályozásban és már nemzetközi instrumentumokban lefektetett szabályok sérelme nélkül a portugál bíróságok joghatósága a következő esetekre terjed ki:

a) amikor a keresetet a portugál jog szerint meghatározott portugál illetékességi szabályokkal összhangban portugál bírósághoz nyújtható be a kereset;

b) amikor a keresetindítás okául szolgáló tény vagy bármely ehhez kapcsolódó tény portugál területen következett be;

c) amikor a hivatkozott jogot csak portugál területen benyújtott kereset segítségével lehet megállapítani vagy a felperes oldalán méltányolható nehézséget okozna a külföldi pereskedés, mert jelentős (személyi vagy tárgyi) kapcsolat áll fenn a jogvita tárgya és a portugál jogrendszer között.

A portugál bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek a következő ügyekben:

a) a portugál területen található, illetve az itt bérelt ingatlanokra vonatkozó jogokkal kapcsolatos kérdésekre nézve; ugyanakkor az időszakos, legfeljebb hat egymást követő hónapra kötött, magáncélú ingatlanbérleti szerződések tekintetében azon tagállam bíróságai is rendelkeznek joghatósággal, ahol az alperes lakik, feltéve, hogy a bérlő természetes személy, valamint a bérbeadó és a bérlő azonos tagállamban laknak;

b) a Portugáliában bejegyzett székhelyű társaságok vagy más jogi személyek alapítása vagy megszüntetése, továbbá az ezek szervei által hozott határozatok érvényességének kérdésében; a bejegyzett székhely meghatározásánál a portugál bíróságok a nemzetközi magánjogi szabályaikat alkalmazzák;

c) a portugál nyilvántartások bejegyzéseinek érvényességével kapcsolatos kérdésekben;

d) portugál területen található ingatlanra bejegyzett jelzálogjog érvényesítésével kapcsolatosan;

e) Portugáliában lakó magánszemélyek vagy portugál területen bejegyzett székhelyű jogi személyek vagy társaságok fizetésképtelenségével vagy átszervezésével kapcsolatos kérdésekben.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Az ingatlan elhelyezkedése

A tulajdonjog gyakorlásához, a közös tulajdonú ingatlan megszüntetéséhez, a kilakoltatáshoz, az elővásárlási joghoz és jelzálogjog érvényesítéséhez kapcsolódó dologi vagy személyes jogokkal kapcsolatos ügyeket, valamint a jelzáloghitel megerősítésére, felváltására, csökkentésére vagy törlésére irányuló ügyeket a szóban forgó ingatlan elhelyezkedésének megfelelő bíróságon kell megindítani.

A hajókra vagy légi járművekre bejegyzett záloghitelek megerősítésére, felváltására, csökkentésére vagy törlésére irányuló kereseteket ugyanakkor azon bíróság előtt meg megindítani, amelynek területén a szóban forgó járművet nyilvántartásba vették. Ha a jelzáloghitel több körzetben nyilvántartásba vett ingó vagyonra is kiterjed, a felperes ezek közül bármelyiket választhatja.

Ha a kereset azonos személyhez, egyszeri használatra szánt ingóságok csoportját érinti, vagy ingatlant és ingóságot, vagy különböző körzetekben található ingatlanokat, az ügyet az a bíróság fogja tárgyalni, amelynek az illetékességi területén a legértékesebb ingatlan található, ezt pedig az ingatlan adóügyi értéke határozza meg. Ha a kereset tárgyát képező épület egynél több igazságügyi körzetben található, a kereset bármelyik körzetben benyújtható.

Kötelezettség teljesítésére vonatkozó ügyek

A kötelezettség teljesítésének kikényszerítését célzó, a nem teljesítésért vagy hibás teljesítésért járó, illetve a szerződésszegés miatti szerződés megszüntetés miatti kártérítés iránti keresetet az alperes lakóhelye szerinti bíróságon kell benyújtani. A hitelező a kötelezettség esedékes teljesítésének helye szerinti bíróságot is választhatja, ha az adós jogi személy vagy a hitelező lakóhelye Lisszabon vagy Porto vonzáskörzetének területén belül található és az alperes azonos nagyvárosi vonzáskörzet területen lakik.

Ha a kereset tárgya jogellenes károkozás vagy kockázat miatti polgári jogi felelősség, az esemény bekövetkeztének helye szerinti bíróság az illetékes.

Bontóper és különválás

Bontóperes, különválási és vagyonmegosztási ügyekben a felperes lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság jár el.

Díjfizetésre irányuló keresetek

Amikor a kereset a bírósági illetékek vagy technikai képviselők díjának megfizetésére, és az ügyfél számára megelőlegezett összegek visszafizettetésére irányul, az a bíróság illetékes, ahol a szolgáltatást igénybe vették, és a két ügyet egyesíteni kell.

Ugyanakkor ha a keresetet a Fellebbviteli Bírósághoz vagy a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtották be, a díjfizetésre irányuló keresetet az adós lakóhelye szerinti körzeti bíróságon kell benyújtani.

A közös hajókár rendezése és elosztása

A nagy veszteséget elszenvedett hajó rakományának kézbesítési vagy tervezett kézbesítési kikötője szerinti bíróság az illetékes az e károk rendezésére és a költségek elosztására.

Hajók összeütközéséből származó veszteség és kár

A hajók összeütközéséből származó veszteségekkel és károkkal kapcsolatos keresetet a baleset helye, a másik hajónak ütköző hajó tulajdonosa lakóhelye, a hajó tulajdonlásának helye, a hajó megtalálásának helye vagy azon kikötő helye szerinti bíróság, ahol a károsodott hajó kikötött.

Hajóknak nyújtott mentési vagy segítségnyújtási költségek

Hajóknak nyújtott mentési vagy segítségnyújtási költségeket azon bíróság előtt lehet igényelni, ahol az esemény bekövetkezett, ahol a megmentett tárgyak tulajdonosa lakik vagy a megmentett hajó tulajdonlásának vagy megtalálásának helye szerinti bíróságon.

Egy ingyenesen megszerzett hajóra vonatkozó kereset vagy egy ellenérték kiváltságoktól való mentességének megállapítására irányuló keresetet azon kikötő szerinti bíróság elé kell beterjeszteni, ahol a szerzés idején a hajó horgonyozik.

Biztosítási intézkedések és előkészületi lépések

A biztosítási intézkedésekkel és a kereset benyújtását megelőző lépésekkel kapcsolatosan a következőkre kell figyelemmel lenni:

a) Az áruk lefoglalását azon bíróság előtt kell kérelmezni, ahol a vonatkozó keresetet be kell nyújtani vagy az áruk helye szerinti bíróságon, vagy ha az áruk több körzetben fellelhetők, ezek bármelyikében;

b) Új munkára vonatkozó tilalommal kapcsolatosan a munka elvégzése helye szerinti bíróság az illetékes;

c) Más biztosítási intézkedésekkel kapcsolatosan az a bíróság az illetékes, ahol a vonatkozó keresetet be kell nyújtani;

d) A bizonyítási eszközök előterjesztésére vonatkozó előkészületi lépéseket azon bíróságok előtt kell kérelmezni, ahol ezeket a lépéseket meg kell tenni.

A fenti lépésekhez és intézkedésekhez kapcsolódó aktát a fő kereset aktájához csatolják, hogy szükség esetén megküldhető legyen ahhoz a bírósághoz, amely azt a keresetet tárgyalja.

A kézbesítendő értesítéseket azon bíróságon kell kérelmezni, amelynek területén az értesítendő személy lakik.

Általános szabályok

A portugál polgári eljárásjog illetékességre vonatkozó általános szabálya az, hogy azon ügyeket, amelyekre nézve nincs kifejezett szabály, az alperes lakóhelye szerinti bíróság tárgyalja.

Ha ugyanakkor az alperesnek nincs szokásos tartózkodási helye vagy állandó lakóhelye, esetleg távol van, a keresetet a felperes lakóhelye szerinti bíróságon nyújtják be; ellenben a távollévő alperes vagyona feletti (akár ideiglenes, akár végleges) gondnokság iránti kérelmet az alperes utolsó portugál lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani.

Ha az alperes külföldön tartózkodik vagy lakik, az ügyet az a bíróság tárgyalja, ahol az alperes jelen van; ha ez nem portugál területet jelent, az ügyet a felperes tartózkodási helye szerinti bíróságon tárgyalják, amennyiben ez külföldön található, a Lisszaboni Bíróság az illetékes bíróság.

Általános szabályok jogi személyekre és vállalkozásokra nézve

Ha az alperes az állam, az alperes lakóhelye szerint bíróságot a felperes lakóhelye szerinti bíróság váltja fel.

Ha az alperes egy másik jogi személy vagy vállalat, az ügyet a székhely vagy a fióktelep, ügynökség, leányvállalat vagy kirendeltség fő telephelye szerinti bíróság tárgyalja attól függően, hogy a keresetet az anyavállalat vagy ezen irodák egyike ellen indítják; ugyanakkor az olyan külföldi jogi személyek vagy cégek ellen indított keresetet, amelyek rendelkeznek Portugáliában fiókteleppel, ügynökséggel, leányvállalattal vagy kirendeltséggel, ezen iroda helye szerinti bíróság előtt is meg lehet indítani, bár az idézést a székhelyre kell küldeni.

Több alperes és átfedésben lévő keresetek

Ha ugyanabban az ügyben több alperes van, mind esetében a legtöbbjük lakóhelye szerinti bíróságon kell a tárgyalást tartani; ha azonos számban laknak több helyen, a felperes bármelyiket választhatja.

Ha a felperes különböző illetékességű bíróságok elé terjesztendő kereseteket halmoz, ezek közül bármelyiket választhatja a keresete beterjesztésére, kivéve azt, amelynél a keresetek egyikére nézve az illetékesség olyan kapcsolattól függ, amely lehetővé teszi a bíróság számára, hogy hivatalból illetékessége hiányát állapítsa meg; ebben az esetben a keresetet e bírósághoz kell benyújtani.

Ugyanakkor ha a több kereset egymástól függ vagy kiegészítik egymást, a fő kereset elbírálására illetékes bíróság előtt kell ezeket benyújtani.

A végrehajtásra vonatkozó általános hatásköri szabályok

A más rendelkezések által szabályozott különleges eseteket kivéve a végrehajtás tekintetében illetékes bíróság az adós lakóhelye szerinti bíróság lesz, bár a hitelező választhatja a kötelezettség teljesítési helye szerinti bíróságot is abban az esetben, ha az adós jogi személy vagy a hitelező lakóhelye Lisszabon vagy Porto vonzáskörzetének területén belül található és az adós azonos nagyvárosi vonzáskörzet területen lakik.

Ugyanakkor ha a végrehajtás egy adott tárgy vagy gyűjtemény átadására vonatkozik egy dologi jogi biztosítékkal rendelkező adósság esetében, az illetékes bíróság az a bíróság lesz, amelynek a területén a tárgyat fel kell lelni, vagy ahol a biztosítékként felhasználható tárgyak találhatóak.

Amikor a végrehajtásra irányuló keresetet az adós lakóhelye szerinti bíróságon kellene megindítani és nincs Portugáliában lakóhelye, de vagyontárgyai igen, a vagyontárgyai helye szerinti bíróság az illetékes.

Különböző illetékességű bíróságok által mérlegelendő, átfedésben lévő végrehajtás iránti keresetek esetében az illetékesség az adós lakóhelye szerinti bíróságot illeti.

Ítéleten alapuló végrehajtás

A portugál bíróságok ítéletének végrehajtása esetében a végrehajtás iránti keresetet az alapügy során nyújtják be, a végrehajtást a bírósági jegyzőkönyvbe jegyzik fel és önállóan intézik, hacsak az ügyben ezt követően nem nyújtanak be fellebbezést, ebben az esetben átteszik.

Ha az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvénnyel összhangban a végrehajtásért szakosított végrehajtói egység felel, az ítélet másolatát, a végrehajtás iránti kérelmet és a csatolt dokumentumokat sürgősséggel e szakosított egységhez kell megküldeni.

Ha a határozatot választott bírók hozták Portugáliában lefolytatott választottbírósági eljárásban, a végrehajtás kérdésében illetékes bíróság a választottbírósági eljárás helye szerinti körzeti bíróság.

Magasabb szintű bíróságok ítéletének végrehajtása

Ha a keresetet a Fellebbviteli Bírósághoz vagy a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtották be, az adós lakóhelye szerinti bíróság az illetékes.

Külföldi ítéleten alapuló végrehajtás

A külföldi ítéleten alapuló végrehajtásra az adós lakóhelye szerinti bíróság az illetékes.

Kapcsolódó ügyekben eljáró bíróság

Az alapügyben eljáró bíróság illetékességgel rendelkezik a kapcsolódó ügyekben, valamint az alperes által védelmére felhozott kérdésekben is.

Viszontkeresetre vonatkozó illetékesség

Az alapügyben eljáró bíróság illetékes a viszontkeresetbe foglalt kérdésekre nézve is, feltéve, hogy az állampolgárság, pertárgy és hierarchia alapján hatáskörükbe tartozik; amennyiben nem ez a helyzet, nem ítélnek a viszontkereset alperese ellen ebben a kérdésben.

Egyezség és a bíróság joghatóságának kikötése

A felek egyezséget köthetnek arra nézve, hogy mely bíróság rendelkezik joghatósággal egy adott jogvita vagy jogviták eldöntésére, amelyek egy bizonyos jogviszonyból adódnak, feltéve, hogy a vitatott jogviszony egynél több jogrendszerhez kötődik. A megállapított kikötés kizárólagos vagy vagylagos joghatóságot biztosíthat a portugál bíróságoknak, amennyiben ilyen létezik, feltéve, hogy kétség esetén ez kizárólagos.

A bíróság megválasztása csak akkor érvényes, ha a következő feltételeknek megfelel:

a) elérhető jogokra vonatkozó jogvitához kapcsolódik;

b) a kikötött bíróság elfogadja;

c) mindkét félnek komoly érdeke fűződik hozzá, vagy az egyik félnek komoly érdeke fűződik hozzá és nem okoz nagy nehézséget a másik félnek;

d) nem olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek a portugál bíróságok kizárólagos joghatósága alá tartoznak;

e) olyan egyezség eredménye, amelyet írásba foglaltak vagy írásban megerősítettek, és a joghatóságról kifejezett említést tesz.

Az egyezség akkor számít írásba foglaltnak, amikor a felek által aláírt okiratba foglalják vagy levelek, faxok, táviratok vagy más, írásbeli bizonyítéknak minősülő kommunikáció eredménye, amikor az ilyen dokumentumok közvetlenül magukban foglalják az egyezséget vagy egy másik, az egyezséget magába foglaló okiratra való hivatkozást tartalmaznak.

A gyermekek és kockázatnak kitett fiatalkorúak védelme

A kiskorúak esetében a gyermekek jogainak elősegítésével és a gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedések végrehajtása a gyermekvédelmi bizottság vagy a helyzetről szóló értesítés vagy a jogi eljárás megindulása idején a gyermek/fiatalkorú lakóhelye szerinti bíróság felelőssége.

Ha a gyermek vagy a fiatalkorú lakóhelye ismeretlen vagy nem meghatározható, a gyermek vagy fiatalkorú fellelhetőségének helye szerinti gyermekvédelmi bizottság vagy bíróság illetékes.

A fentiektől eltérve a gyermek vagy fiatalkorú feltételezett fellelhetőségének helye szerinti gyermekvédelmi bizottság vagy bíróság megteszi az érintettek azonnali védelme érdekében szükséges intézkedéseket.

Ha az intézkedések megtétele után a gyermek vagy fiatalkorú három hónapot meghaladó időtartamra lakóhelyet vált, az ügyet az új lakóhely szerinti gyermekvédelmi bizottsághoz vagy bírósághoz teszik át.

A fentiek alól kivétel, ha az eljárás megindítását követően bekövetkezett tényváltozás nem lényeges.

Az illetékességi szabályoktól eltérve, ha a kockázat egyszerre egynél több gyermeket vagy fiatalkorút érint, egyetlen kereset nyújtható be, és ha külön eljárások indultak, mindezeket az alapüggyel lehet egyesíteni, ha a családi kapcsolatok vagy az adott kockázatos helyzetek ezt megkívánják.

Ha ugyanazon gyermek vagy fiatalkorú részére egymást követő védelembe vételről, oktatási kérdésekben gyakorolt gyámságról vagy fiatalkorúakkal kapcsolatos polgári jogi biztosítási intézkedésekről döntöttek, a részleteket csatolni kell az eredeti keresetet elbíráló bíró részére az ügyaktához.

Oktatási kérdésekben gyakorolt gyámsággal kapcsolatos intézkedések

Az eljárás megindításakor a kiskorú lakóhelye szerinti bíróság feladata a tények és az oktatási kérdésekben gyakorolt gyámság iránti kérelem értékelése. Ha a kiskorú lakóhelye ismeretlen, a szülői felügyeleti jog gyakorlójának lakóhelye szerinti bíróság az illetékes. Ha a szülői felügyeleti jog gyakorlói eltérő lakóhellyel rendelkeznek, azon gyám lakóhelye szerinti bíróság lesz az illetékes, akinél a kiskorút elhelyezték, vagy közös szülői felügyeleti jog esetén az a szülő, akinél a kiskorú lakik. Más esetekben a gyermekelhelyezés helye szerinti bíróság az illetékes, vagy ha ez nincs meghatározva, a gyermek fellelhetőségi helye szerinti bíróság.

Az eljárás megindulása után bekövetkező változások nem relevánsak.

A gyermekelhelyezés helye szerinti bíróság és a gyermek fellelhetőségi helye szerinti bíróság a felelős a sürgős intézkedések meghozataláért.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Kérjük, tekintse meg az „Igazságügyi rendszerek” és „Hatáskör” című oldalakon a tájékoztatókat.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Azon ügyekben, amelyekben nem kötelező a jogi képviselet, a felek képviselhetik magukat, vagy ügyvédjelöltek, esetleg jogi tanácsadók (solicitadores) is képviselhetik őket.

Kötelező a jogi képviselet a következő esetekben:

a) olyan kérdésekben, amelyeknél küszöbérték határozza meg a hatáskörrel rendelkező bíróságot és ahol rendes fellebbezésnek helye van;

b) olyan kérdésekben, ahol a fellebbezés a perértéktől függetlenül mindig befogadható;

c) fellebbezési ügyekben és a magasabb szintű bíróságok előtt megindított ügyekben.

Még azokban az esetekben is, amikor kötelező a jogi képviselet vagy ügyvédjelölt, jogi tanácsadó általi képviselet, a felek tehetnek olyan kérdésekben beadványokat, amelyekben jogkérdés nem merül fel.

Olyan ügyekben, amikor nem kötelező a jogi képviselet és a felek nem rendelkeznek jogi képviselővel, a tanúmeghallgatásokat a bíró folytatja le, aki az eljárást a konkrét körülményekhez fogja igazítani.

A felek ügyvédi, ügyvédjelölti vagy jogi tanácsadói képviseletre kötelezettek az elsőfokú bíróságokra alkalmazott küszöbértéket meghaladó perértékre folytatott végrehajtási eljárásokban, és a Fellebbezési Bíróságra alkalmazott küszöbértéket meghaladó perértékre folytatott ilyen eljárásokban kötelesek ügyvédi képviselettel rendelkezni. Ugyanez a helyzet az ezzel egyenértékű vagy ettől alacsonyabb, de az elsőfokú bíróságokra alkalmazott küszöbértéknél magasabb perértékű eljárásokban, ha ez bármely olyan eljárást magában foglal, amely bejelentési eljárás feltételeit követi.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A kötelező jogi képviseletet nem igénylő ügyekben, és ha a peres fél nem rendelkezik képviselővel, a fent említett eljárási okiratokat a következő módok egyike segítségével lehet benyújtani a bírósághoz:

a) A bíróság hivatalához való kézbesítés, amely a kézbesítés napjával érvényes;

b) Ajánlott levélpostai küldeményként továbbítás, amely az ilyen módon történt küldés napjával érvényes;

c) Faxon vagy e-mailben történő megküldés, amely a küldés napjával érvényes.

Lásd még a „Számítógépes feldolgozásról” szóló tájékoztatót.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Minden bírósági irat esetében a portugál nyelvet használják.

Ha a portugál nyelven nem beszélő külföldinek portugál bíróságon kell vallomást tennie, szükség esetén felesküdött tolmácsot jelölnek ki a részére a kommunikáció megkönnyítésére.

Az idegen nyelven írt, fordítást igénylő dokumentumok esetében a bíróság hivatalból vagy az egyik fél kérelmére elrendeli, hogy a személy, aki benyújtja őket, csatoljon be fordítást is.

A békebíróságokon az eljárás szóban is megindítható. Minden más eljárás esetén a keresetet írásban kell benyújtani.

Az eljárási dokumentumokat a bíróság részére a Citius számítógépes rendszeren keresztül, elektronikus formában kell benyújtani a http://citius.tribunaisnet.mj.pt/ e-mailcímre az ott megadott, a dokumentum küldésének napján érvényes eljárásokkal és utasításokkal összhangban.

Az ily módon bizonyítékot benyújtó félnek a keresetet és az ahhoz csatolt okiratokat elektronikus formátumban kell benyújtania, és – hacsak a bíróság az eljárási jogszabályokkal összhangban nem dönt másképp – az eredetieket nem szükséges megküldenie.

Ha az ügyben nem kötelező a jogi képviselet és az egyik félnek nincs képviselője, kérjük, tekintse meg az előző kérdésre adott választ.

A fizetési meghagyásos eljárásokra nézve kérjük, tekintse meg a vonatkozó tájékoztatót.

Lásd még a „Számítógépes feldolgozásról” szóló tájékoztatót.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Léteznek speciális formai előírások a leiratra, a végrehajtási eljárásokra és a békebíróságok előtti perindításra, ha ez utóbbi esetben a kérelmező úgy dönt, hogy nem szóban indítja meg az eljárást.

Kérjük, tekintse meg ezen az oldalon a „Fizetési meghagyásos eljárásokról”, a „Határozatok végrehajtásáról” és az „Alternatív vitarendezési megoldásokról” szóló tájékoztatókat.

A nyilatkozatra vonatkozó keresetet egy olyan beadványban kell a bírósághoz benyújtani, amelyben a felperes feltünteti a következőket:

• A bíróság és kollégium megjelölése, ahova a keresetet benyújtja, valamint a felek megnevezése, nevük, lakóhelyük vagy székhelyük feltüntetésével, illetve ha lehetséges, személyazonosító- és adószámuk, foglalkozásuk és munkahelyük megadásával;
• Jogi képviselőjük üzleti címének feltüntetése;
• A kereset típusának megjelölése;
• Az alapvető tények felvázolása, amelyek a keresethez vezettek és a kereset jogi alapja;
• A kereset megfogalmazása;
• Az igényelt összeg feltüntetése;
• Az idézés kibocsátásáért felelős végrehajtó vagy az azt elősegítő jogi képviselő kijelölése.

A kereset végén a felperesnek fel kell tüntetnie a tanúk listáját és más bizonyítékokra vonatkozó kérelmét.

A keresethez csatolni kell az előzetesen lerótt bírósági illetékre vonatkozó igazolást vagy a költségmentességre való jogosultságot.

A bírósági hivatal elutasítja az eredeti keresetet, az elutasítás okának írásos feltüntetésével, ha a következő körülmények bármelyike fennáll:

• Nincs rajta cím, vagy másik bírósághoz, azonos bíróság másik kollégiumához vagy másik hatósághoz van címezve,
• Nem nevezi meg a feleket és nem adja meg az előírt szükséges azonosító adatokat (név, lakóhely vagy székhely, illetve ha lehetséges, személyazonosító- és adószámok, foglalkozások és munkahelyek);
• Nem tünteti fel a jogi képviselő üzleti címét;
• Nem jelzi a kereset típusát;
• Nem tünteti fel az igényelt összeget;
• Nincs csatolva az előzetesen lerótt bírósági illetékre vonatkozó igazolás vagy a költségmentességre való jogosultság, kivéve a jogszabályi előírásoknak megfelelő sürgős idézéseket;
• Nincs aláírva;
• Nem portugál nyelven készült;
• A használt papír nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A perköltség magában foglalja a bírósági illetékeket, eljárási költségeket és a kiadásokat.

Bírósági illetékek

A bírósági illetékek a valamennyi fél által követelt összegeknek feleltetik meg, értéküket a perköltségekről szóló szabályozás alapján az ügy perértékétől és összetettségétől függően határozzák meg.

A bírósági illetékeket csak a keresetet benyújtó fél (akár a felperes, akár az alperes, a hitelező vagy az adós, érdekelt fél vagy fellebbező) fizeti meg a perköltségekről szóló szabályozás szerint.

A bírósági illetékeket azon eljárási okirat (eredeti beadvány vagy kereset, viszontkereset, stb.) benyújtása előtt kell megfizetni, amely illetékköteles, hacsak a fél vagy a beadvány illetékmentességet nem élvez, vagy a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Viszontkereset vagy beavatkozás esetén kiegészítő bírósági illetéket csak akkor kell megfizetni, ha a viszontkeresetet benyújtó a felperes kérelmétől eltérő keresetet nyújt be.

A kereset nem tekinthető eltérőnek, ha a fél saját javára ugyanazt a jogi hatást szeretné elérni, amit a felperes, vagy ha a fél csak kártérítést szeretne.

Ha a különböző felek egy keresetet nyújtanak be pertársaságként, az eredeti beadványon, viszontkereseten vagy kérelmen elsőként feltüntetett félnek kell megfizetnie a teljes bírósági illetéket, de jogában áll a többi peres féltől megtérítést kérni.

Ha a különböző felek egynél több keresetre nézve alkotnak pertársaságot, minden felperes, viszontkeresetet benyújtó, hitelező vagy igénylő felelős az adott bírósági illeték megfizetéséért, amelynek összegét a perköltségekről szóló szabályozás szabja meg.

Az olyan kereskedelmi cégek által benyújtott keresetek esetében, amelyek a megelőző évben legalább 200 keresetet nyújtottak be, eljárást vagy végrehajtást indítottak bármely bíróság előtt, a perköltségekről szóló szabályozás állapítja meg a bírósági illetékeket.

A bírósági illetékek kiszabásának céljából a keresetek és a biztosítási intézkedésekre irányuló eljárások akkor tekinthetők összetettnek, amikor:

a)      hosszas érvelést vagy kiterjedt igényeket tartalmaznak;

b)      nagyon speciális jogi kérdésekkel vagy kifejezetten technikai szakkérdésekkel kapcsolatosak, vagy nagyon eltérő kontextusokból származó jogi kérdések együttes elemzését igénylik; vagy

c)      nagyszámú tanúmeghallgatást, komplex bizonyíték elemzését vagy a bizonyítékokhoz vezető több, hosszadalmas lépést tesznek szükségessé.

Általában az első vagy egyetlen bírósági illeték megfizetése az iratok benyújtásának napjáig történik meg.

a)      Ha a fizetést elektronikus formában teszik, a jogszabályi előírásoknak megfelelően elektronikus módon kell igazolni.

b)      Ha a fizetést papírformátumban teszik, a beadványt tevőnek be kell mutatnia a fizetés igazolását.

A bírósági illeték második részletét az utolsó tárgyalásra szóló értesítéstől számított 10 napon belül meg kell fizetni, és a kérelmezőnek a befizetést vagy az ilyen fizetés megtörténtét igazolnia kell ugyanezen időszakon belül.

Eljárási költségek

Költségnek minősül az eljárás eredményeként keletkezett minden kiadás, amelyet akár a felek kértek, akár a tárgyaló bíró rendelt el.

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó szabályozások rendelkezéseit kivéve minden fél a saját maga által előidézett költségeket fizeti, amelyek az eljárás során keletkeztek.

Az eljárási költségek azon felet terhelik, aki az intézkedést kérelmezte vagy amennyiben ennek elrendelésére hivatalból került sor, az a fél, akinek előnyére szolgál.

Kiadások

A kiadások a felek által az ügyre költött összegekből állnak, amelyre nézve megtérítésre jogosultak akkor, ha a bíróság az ellenérdekű fél ellen ítél. Ezekről a bíróság ítéletében döntenek.

A bíróság által elrendelt költségviselés magában foglalja a pernyertes fél által fizetett bírósági illetékeket egy mozgó skálán, a fél által ténylegesen viselt eljárási költségeket, a végrehajtó díjazását és felmerült költségeit, a jogi képviselő díját és felmerült költségeit a részletes indokolással egyezően, a szabályozással összhangban.

Ha a felperes élhetett volna alternatív vitarendezési módszerekkel, de a bírósági eljárás mellett döntött, saját költségeit állnia kell a kereset eredményétől függetlenül, hacsak a másik fél nem lehetetlenítette el az alternatív vitarendezés alkalmazását.

Egyesek ügyek jogszabályi rendelkezés alapján mentesen a költségfizetés alól; egyes peres felek esetében is ez a helyzet.

Mivel a bírósági illetékek mindegyik fél peres szándéknak következményei, bármely személy, akit úgy kell tekinteni, hogy részese volt a keresetnek (felperes, alperes, hitelező, adós, érdekelt fél vagy fellebbező) általában kötelezett lehet a bírósági illetékre, mivel a fizetés szolgáltatás nyújtásához kötött attól függetlenül, hogy az ügyet ki nyerte. A pernyertes fél a költségekre vonatkozó rendelkezések értelmében a bírósági illetékként kifizetett összegek visszatérítésére jogosult.

Szakértői díjak

A szakértői díjakat a bíróság állapítja meg, amelynek e célból figyelembe kell vennie a nyújtott szolgáltatás jelentőségét, az ügy összetettségét és sürgősségét, a szakmai teljesítmény során alkalmazott intellektuális kreativitást, a kapott eredményeket, a ráfordított időt, a szakértő által vállalt felelősséget és más szakmai kötelezettségeket.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Igen, feltéve, ha a költségmentesség feltételeinek megfelel (kérjük, tekintse meg a „Költségmentességről” szóló tájékoztatást.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

Lásd a 7. és 8. kérdésre adott válaszokat.

Az igény kézhezvételekor az azt befogadó bírósági ügyintéző ellenőrzi az alaki előírások meglétét. Az eljárás későbbi szakaszában a bíró alaposabb és részletesebb ellenőrzést végez.

A feleket az ilyen döntésről minden esetben értesítik.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

A bíróságok számára nincs olyan jogszabályi előírás, hogy ilyen információt nyújtsanak. Ugyanakkor a CITIUS-on – amely az igazságügyi minisztérium kezdeményezése a bírósági eljárások digitalizálására – keresztül a jogi képviselők most már irodáikból is betekinthetnek az ügyekbe.

Most, hogy az eljárási iratokat immár elektronikusan kézbesítik és közvetlenül beviszik a bíróságok informatikai alkalmazásaiba, azzal együtt, hogy a bírák ugyanazon alkalmazásokat használják az intézkedéseikre, lehetővé teszi, hogy az ügyvédek, bírák és bírósági hivatalok az említett alkalmazásokat és a CITIUS portált használva tekinthetnek be az ügyiratokba és dokumentumokba.

További információ

Apoio Judiciário – Protecção Jurídica

Bases Jurídico-Documentais

Câmara dos Solicitadores

Diário da República (Hivatalos Közlöny

Direcção-Geral da Administração da Justiça

Direcção-Geral da Política de Justiça

Ministério da Justiça (Igazságügyi Minisztérium)

Ordem dos Advogados

Citius portál