

Információk keresése régiónként
Indokolt lehet az alternatív vitarendezési eljárások, például a közvetítés igénybevétele.
Egyes ügyekre vonatkozó rendelkezések értelmében meghatározott időtartamon belül kell a bírósághoz fordulni, ellenkező esetben előfordulhat, hogy már nem követelhető például egy tartozás megfizetése. Az adott ügy típusától függ, hogy a peres felek mennyi időn belül fordulhatnak bírósághoz. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre jogi vagy fogyasztóvédelmi tanácsadó is választ adhat.
A bíróságok hatáskörére és illetékességére vonatkozó tájékoztatás itt található.
Az Ön lakóhelye, a másik fél lakóhelye és egyéb tényezők is meghatározhatják, hogy melyik bírósághoz kell fordulni. További információk itt találhatók.
Az ügy jellege, a pertárgy értéke és egyéb körülmények is meghatározhatják, hogy milyen bírósághoz kell fordulni. További információk itt találhatók.
A magánszemélyek maguk is fordulhatnak bírósághoz. Svédországban tehát nem előírás, hogy a magánszemély jogi képviselővel vagy ügyvéddel rendelkezzen. Nincs olyan ügyvédi monopólium, mely szerint a jogi képviselőnek vagy tanácsadónak feltétlenül ügyvédnek kellene lennie.
Összefoglalva: a magánszemélyek saját maguk, ügyvéd megbízása nélkül is fordulhatnak bírósághoz.
A kereseti kérelmet a bírósághoz kell benyújtani. A kereseti kérelem benyújtható a bíróság titkárságán, a bíróság postaládájában vagy postafiókjában elhelyezett levélben, bírósági hivatalnoknak történő személyes átadással, vagy postán is elküldhető a bíróság részére.
Svédországban a bíróság által használt hivatalos nyelv a svéd. A kereseti kérelmet ezért svédül kell megírni. Ha a dokumentum más nyelven került benyújtásra, a bíróság bizonyos esetekben a dokumentum lefordíttatására kötelezheti a peres felet. Néhány kivételes esetben a bíróság maga is gondoskodhat a dokumentumok lefordításáról.
A kereseti kérelmet írásban kell benyújtani, és személyesen alá kell írni. Ha a kereseti kérelmet nem írják alá személyesen, hanem például faxon vagy e-mailben nyújtják be, a bíróság a kérelemnek az eredeti és aláírással ellátott dokumentummal történő megerősítését kéri. Ilyen megerősítés hiányában a kereseti kérelmet elutasítják.
Bírósági eljárás kezdeményezéséhez nem szükséges külön formanyomtatványt kitölteni. Polgári peres ügyeknél létezik a kereseti kérelem benyújtásához szükséges űrlap, amely az adott jogvita összegétől függetlenül használható. A formanyomtatvány letölthető a Svéd Nemzeti Bírósági Hivatal („Domstolsverket”) weboldaláról svéd és angol nyelven.
A kereseti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a peres felekre vonatkozó információk, a követelés megjelölése, a követelések alapja, a felhasznált bizonyítékokra vonatkozó információk; az, hogy az egyes bizonyítékok mely tények bizonyítására szolgálnak, és azon körülményekre vonatkozó információk, amelyek alapján az ügy az adott bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
A kereseti kérelemmel együtt a felhasználni kívánt írásos bizonyítékokat is be kell nyújtani.
Ha a kérelem hiányos, a bíróság kiegészítő információk benyújtására kötelezi a feleket. A kiegészítő információk benyújtása hiányában a kereseti kérelmet elutasítják.
Polgári peres eljárásoknál a kérelmet benyújtóknak kereseti illetéket kell fizetniük. Az illetéket a kereseti kérelem benyújtásakor kell befizetni a kerületi bíróságnak („tingsrätt”). A kereseti illeték jelenleg 450 SEK (körülbelül 50 EUR). A kereseti illeték befizetésének elmaradásakor a bíróság fizetési felszólítást küld a kereseti kérelem benyújtójának. Ha a kereseti kérelem benyújtója az illetéket a felszólítás ellenére sem fizeti meg, a kérelmet a bíróság elutasítja.
Az ügyvédi költségek megfizetésére vonatkozó kérdéseket az ügyvéd és ügyfele egymás között rendezik. Ez a szokás mind a díjelőleg megfizetése, mind pedig az elvégzett munkára vonatkozó ügyvédi díj utólagos kiszámlázása kapcsán. Külön szabályok vonatkoznak az olyan ügyekre, amelyek esetében költségmentességet biztosítottak.
További információk olvashatók itt.
Svédországban a keresetet attól a naptól tekintik benyújtottnak, amelyen a kereseti kérelmet a bíróság kézhez kapja. A kereseti kérelem bíróság általi kézhezvételének napja az a nap, amelyen a dokumentum vagy a dokumentumo(ka)t tartalmazó fizetett postai küldeményről szóló értesítés beérkezik a bírósághoz, vagy azt az erre felhatalmazott hivatalnok kézhez veszi.
Ha feltételezhető, hogy a dokumentumokat vagy az azokra vonatkozó értesítést adott napon a bíróság titkárságán leadták vagy a postahivatalban a többi küldeménytől a bíróság részére elkülönítették, a küldeményt a bírósághoz adott napon beérkezettnek kell tekinteni, feltéve, hogy azt a következő munkanapon az erre felhatalmazott hivatalnok kézhez kapja.
A kereseti kérelem megfelelő előterjesztéséről nem állítanak ki automatikusan visszaigazolást. Erről azonban a bíróság például telefonon tájékoztatást adhat.
Svédországban a bírósági eljárási törvénykönyv („rättegångsbalken”) rendelkezései értelmében a bíróságnak ütemtervet kell készítenie annak érdekében, hogy az üggyel a lehető legrövidebb időn belül foglalkozni tudjon. Előfordulhatnak azonban olyan ügyek, amelyek esetében nincs értelme ütemtervet készíteni. A legtöbb esetben az ellenkérelem beérkezéséig ez a helyzet.
Mindig van arra lehetőség, hogy a bíróság az ügy állásáról például telefonon tájékoztatást adjon.
Igazságügyi Minisztérium (Justitiedepartementet)
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.