Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 A hatályos jogszabályok forrásai
1.1 Nemzeti szabályok
A nemzetközi magánjog általános szabályait rögzítő alapvető jogszabály a nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény (Zakon o mednarodnem zasebnem pravu in postopku, röviden: ZMZPP, a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönyének [Uradni list RS] 56/99. száma). Az egyes kollíziókra a különféle tárgyköröket szabályozó jogszabályok az irányadók (például a pénzügyi műveletekről, a fizetésképtelenségi eljárásról és a kötelező megszüntetésről szóló törvény (Zakon o finančnem poslovanju, postopkih zaradi insolventnosti in prisilnem prenehanju, röviden: ZFPPIPP).
1.2 Többoldalú nemzetközi egyezmények
A Szlovén Köztársaság által megerősített és közzétett egyezmények közvetlenül alkalmazandók, és elsőbbséget élveznek a nemzeti jogszabályokkal szemben. A kollíziós szabályokra a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-i római egyezmény módosításai által kötelezett tagállamokra kiterjedő, a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma I.) és a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( Róma II.) az irányadó. Kollíziós szabályokat a Szlovén Köztársaság által is aláírt, a nemzetközi magánjogról szóló hágai egyezmény révén elfogadott többoldalú egyezmények is tartalmaznak.
1.3 Főbb kétoldalú egyezmények
Kollíziós szabályok az Ausztriával, Bulgáriával, a Cseh Köztársasággal, Franciaországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal, Mongóliával, az Orosz Föderációval, Romániával és Szlovákiával megkötött, a jogsegélyről szóló kétoldalú egyezményekben is szerepelnek. Az egyezmények felsorolása a minisztérium weboldalain érhető el.
2 A kollíziós jogi szabályok végrehajtása
2.1 A bírák hivatalból kötelesek-e alkalmazni a kollíziós jogi szabályokat?
A bíróságot köti a jogi kollízióra irányadó jog, azonban a felek szabadon megállapodhatnak a jogviszonyukra irányadó jogban. Ilyen esetben a felek által választott jog alkalmazandó. Ezenfelül a nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény szerint általánosságban irányadó jog nem alkalmazandó, ha az összes körülmény alapján nyilvánvaló, hogy a szóban forgó jogviszony és az alkalmazandó jog között nincs jelentős kapcsolat, azonban valamely más joggal lényegesen szorosabb kapcsolat áll fenn.
2.2 Vissza- és továbbutalás (Renvoi)
A vissza- és továbbutalás doktrínáját a nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény 6. cikke rögzíti, amely előírja, hogy amennyiben az alkalmazandó jog meghatározása során valamely külföldi állam szabályai a szlovén jogra utalnak, az alkalmazandó jogra vonatkozó szlovén rendelkezésekre tekintet nélkül a szlovén jog az irányadó. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a felek választják meg az irányadó jogot.
2.3 A kapcsoló tényező megváltozása
A változó kapcsoló tényezőkre irányadó konkrét jogválasztási szabály rendszerint e szabály alkalmazásának időpontját is meghatározza. Bizonyos kapcsoló tényezők a kollíziós szabályban rögzített irányadó jog megválasztása szempontjából döntő jelentőséggel bíró időpontot hordoznak magukban (például a végrendelkezőnek a végrendelete elkészítésekor fennálló állampolgársága), míg más körülmények között a kapcsoló tényező megváltozása eltérő jogrendszer alkalmazandóságát vonja maga után. Tartós jogviszonyok esetén a már megszerzett jogok elismerésének alapelvét kell alkalmazni.
2.4 Kivételek a kollíziós jogi szabályok általános alkalmazása alól
A nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény által meghatározott jog nem alkalmazandó, ha alkalmazásának joghatása ellentétes lenne a szlovén jogrenddel. A közrend fogalma az ítélkezési gyakorlat révén kifejezett jogi követelmény. Annak alapját többnyire az állam alkotmányos szabályai, a nemzeti jogszabályok alapelvei és erkölcsi alapelvek képezik.
2.5 A külföldi jog bizonyítása
A bíróság vagy hatáskörrel rendelkező más hatóság hivatalból határozza meg az alkalmazandó külföldi jog tartalmát az igazságszolgáltatásért felelős minisztérium külföldi jogra vonatkozó tájékoztatása vagy a külföldi jog tartalmának más alkalmas módszerrel történő megvizsgálása révén. A felek a külföldi jog tartalmát illetően valamely hatáskörrel rendelkező külföldi hatóság vagy intézmény által kiadott közokiratot vagy más dokumentumot nyújthatnak be. Amennyiben a külföldi jog tartalma nem állapítható meg a konkrét ügyben, a szlovén jog alkalmazandó.
3 Kollíziós jogi szabályok
3.1 Szerződéses kötelmek és jogi aktusok
A tagállamokat illetően a Szlovén Köztársaságban a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó, és az az anyagi jogra irányadó nemzeti jogszabályok helyébe lép. A rendelet hatálya alá nem tartozó ügyekben adott esetben a kétoldalú egyezmények alkalmazandók. Kétoldalú egyezmények hiányában a szerződéses jogviszonyokban a jogi kollíziókra irányadó nemzeti jog (a nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény) alkalmazandó.
Általános kollíziós szabály:
A nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény értelmében jogszabály vagy nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában a szerződő felek szerződésére az általuk választott jog alkalmazandó. A felek jogválasztásra vonatkozó akarata kifejezetten kinyilvánítható, illetve a szerződéses rendelkezések vagy más körülmények egyértelműen egy adott, a felek által választott jogra utalhatnak. A szerződés érvényességét a választott jog szerint kell megvizsgálni. Amennyiben a felek nem választottak alkalmazandó jogot, a legszorosabban kapcsolódó jog az irányadó. Amennyiben a körülmények nem utalnak más jogra, a szerződés alapvető elemeinek teljesítésére köteles fél állandó lakóhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye szerinti állam joga alkalmazandó.
A munkaszerződésekre a munkavállaló munkavégzésének szokásos helye szerinti állam joga az irányadó. A munkaszerződésben eltérő jog alkalmazásában való megállapodásukkal a felek nem zárhatják ki a szóban forgó jog választásának hiányában a felekre alkalmazandó állami jog munkavállalói jogok védelmére vonatkozó kötelező rendelkezéseinek alkalmazását.
A fogyasztói szerződés termékek, jogok és/vagy szolgáltatások fogyasztó részére történő biztosítására irányuló szerződés. A fogyasztó olyan személy, aki túlnyomórészt személyes vagy háztartási felhasználás céljára termékeket, jogokat vagy szolgáltatásokat szerez be. A fogyasztói szerződés nem tartalmaz szállítási szerződést vagy a fogyasztó részére történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést, amennyiben a szerződés teljesítésére teljes mértékben a fogyasztó állandó lakóhelyének államán kívül kerül sor. A nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény rendelkezéseinek sérelme nélkül a fogyasztói szerződésre a fogyasztó tartózkodási helye szerinti állam joga az irányadó, amennyiben a szerződést az említett államban megtett ajánlat vagy felhívás alapján kötötték, vagy ha a fogyasztó az adott államban tette meg a szerződéskötéshez szükséges lépéseket, vagy amennyiben a fogyasztó társszerződő fél, vagy képviselője az adott államban kapja meg a fogyasztó megrendelését, vagy amennyiben az adásvételi szerződést másik államban kötötték meg, vagy a fogyasztó másik államban adta le a megrendelést, vagy amennyiben az eladó ilyen szerződések megkötésének népszerűsítésére utazást szervezett.
A fenti körülmények között a szerződő felek nem állapodhatnak meg olyan jog alkalmazásában, amely kizárja a fogyasztó állandó lakóhelye szerinti államban a fogyasztói jogok védelmét szolgáló kötelező rendelkezések alkalmazását.
Az ingatlanokkal kapcsolatos szerződésekre az ingatlan fekvésének helye szerinti állam joga alkalmazandó.
A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a szerződő felek jogviszonyára az általános kollíziós szabály alkalmazandó annak meghatározását illetően is, hogy az ingó vagyontárgy vevője mikortól jogosult az adott vagyontárgy hasznainak és gyümölcseinek szedésére és mikortól viseli a vagyontárggyal kapcsolatos kockázatokat.
Ezenfelül a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a a vagyontárgy átadásának módszerére és az átvétel visszautasítása esetén szükséges intézkedések megtételére a vagyontárgy szándékolt átadásának helye szerinti állam joga az irányadó.
Valamely követelés engedményezésének vagy tartozás átvállalásának joghatásait illetően: az engedményezésben vagy a tartozásátvállalásban közvetlenül nem érintett adósok vagy hitelezők jogállására az engedményezésre, illetve a tartozásátvállalásra alkalmazandó jog az irányadó.
Eltérő döntés hiányában az elsődleges ügyletre alkalmazandó jog az irányadó a járulékos ügyletre.
Az egyoldalú jogügyletekre az adós állandó lakóhelye vagy székhelye szerinti állam joga alkalmazandó.
3.2 Szerződésen kívüli kötelmi viszonyok
A nemzetközi egyezmény vagy a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( Róma II.) hatálya alá nem tartozó, szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra a kollíziós szabályok szerint a nemzeti jog az irányadó.
A nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény értelmében a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra a cselekmény elkövetésének helye szerinti állam joga alkalmazandó A következmény felmerülésének helye szerinti állam joga alkalmazandó, amennyiben az a sértettre kedvezőbb, feltéve, hogy a sértettnek előre kellett látnia a következmények helyszínét, vagy azt előre láthatta. Amennyiben e jog és az adott jogviszony között nincs szoros kapcsolat, azonban egy másik joggal kapcsolat áll fenn, ez utóbbi jog alkalmazandó.
Amennyiben a kártérítési felelősséget keletkeztető eseményre nyílt tengeren közlekedő hajón vagy légi járművön került sor, vélelmezendő, hogy az alkalmazandó jog a hajó vagy légi jármű lajstromozása szerinti állam joga.
3.3 A személyi állapot, valamint annak a családi állapottal kapcsolatos vonatkozásai (név, lakóhely, cselekvőképesség)
Amennyiben a Szlovén Köztársaság valamely állampolgára egy másik államnak is állampolgára, a nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény alkalmazásában e személyt kizárólag szlovén állampolgárnak kell tekinteni. Amennyiben valamely személy a Szlovén Köztársaság állampolgárságával nem, azonban két vagy több állam állampolgárságával rendelkezik, a nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény alkalmazásában az adott személy állandó lakóhelye szerinti állam joga az irányadó. Amennyiben valamely személy az állampolgársága szerinti egyetlen államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, a nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény alkalmazásában azon állam joga az irányadó, amelyhez az adott személyt a legszorosabb kapcsolat fűzi.
Amennyiben az adott személy nem rendelkezik állampolgársággal, vagy állampolgársága nem határozható meg, az állandó lakóhelye szerinti állam joga alkalmazandó. Amennyiben az adott személy nem rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy állandó lakóhelye nem határozható meg, az ideiglenes tartózkodási helye szerinti állam joga alkalmazandó. Amennyiben az ideiglenes tartózkodási hely sem állapítható meg, a szlovén jog alkalmazandó.
A személy nevének megváltoztatására az adott személy állampolgársága szerinti állam joga alkalmazandó.
A természetes személy szerződéskötési képességére az adott személy állampolgársága szerinti állam joga alkalmazandó. Az állampolgársága szerinti állam joga alapján szerződéskötési képességgel nem rendelkező természetes személy szerződéskötési képességének fennállása vélelmezendő, amennyiben a kötelezettség keletkezésének helye szerinti állam joga szerint rendelkezik e képességgel. Valamely természetes személy szerződéskötési képességének elvesztésére vagy korlátozására az adott személy állampolgársága szerinti állam joga az irányadó.
3.4 Szülő-gyermek kapcsolat megállapítása, ideértve az örökbefogadást is
3.4.1 Szülő-gyermek kapcsolat megállapítása
A gondnok kijelölésére vagy a gondnokság megszüntetésére, valamint a gondnok és a gondnokság alatt álló (gondnokolt) személy közötti jogviszonyra a gondnokolt személy állampolgársága szerinti állam joga az irányadó. A Szlovén Köztársaságban külföldi vagy hontalan személlyel szemben alkalmazott ideiglenes egészségügyi intézkedésekre a szlovén jog az irányadó, és azok mindaddig hatályban maradnak, amíg a joghatósággal rendelkező állam nem dönt az intézkedésről vagy – adott esetben – nem semmisíti meg azt. E szabály a külföldi vagy hontalan személy Szlovén Köztársaság területén fekvő vagyontárgyának védelmére is alkalmazandó.
A szülők és gyermekek közötti kapcsolatokra az állampolgárságuk szerinti állam joga az irányadó. Amennyiben a szülők és a gyermekek eltérő államok állampolgárságával rendelkeznek, a valamennyiük állandó lakóhelye szerinti állam joga alkalmazandó. Amennyiben a szülők és a gyermekek eltérő államok állampolgárai, és nem ugyanabban az államban rendelkeznek állandó lakóhellyel, a gyermek állampolgársága szerinti állam joga alkalmazandó.
Az apaság vagy anyaság elismerésére, megállapítására és vitatására irányuló eljárásra a gyermek állampolgársága szerinti állam joga az irányadó.
A vérrokonokkal szemben fennálló tartási kötelezettségre – a szülők által a gyermekeknek nyújtandó tartás kivételével – és a házasságkötés révén rokonná vált személyekkel (azaz a nem vérrokonokkal) szemben fennálló tartási kötelezettségre a tartást igénylő személy állampolgársága szerinti állam joga az irányadó.
A gyermek törvényesítésének eljárására a szülők állampolgársága szerinti állam joga vagy – amennyiben a szülők nem azonos állam állampolgárai – azon szülő államának joga az irányadó, amely szerint az örökbefogadás érvényes. A törvényesítéshez a gyermek, más személy vagy valamely nemzeti szerv által történő hozzájárulásra a gyermek állampolgársága szerinti állam joga az irányadó.
3.4.2 Örökbefogadás
Az örökbefogadás feltételeit és megszüntetését az örökbefogadó és az örökbefogadott állampolgársága szerinti állam joga határozza meg. Amennyiben az örökbefogadó és az örökbefogadott eltérő államok állampolgárságával rendelkezik, az örökbefogadás feltételeire és megszüntetésére az állampolgárságuk szerinti államok joga együttesen alkalmazandó. Amennyiben a házastársak együtt fogadnak örökbe, az örökbefogadás feltételeire és megszüntetésére az örökbefogadott állampolgársága szerinti állam joga és az egyik és a másik házastárs állampolgársága szerinti államok joga is irányadó. Az örökbefogadás alakiságára az örökbefogadás helye szerinti állam joga az irányadó. Az örökbefogadás joghatására az örökbefogadónak és az örökbefogadottnak az örökbefogadás engedélyezésekor fennálló állampolgársága szerinti állam joga az irányadó. Amennyiben az örökbefogadó és az örökbefogadott eltérő államok állampolgárságával rendelkezik, az állandó lakóhelyük szerinti állam joga alkalmazandó. Amennyiben az örökbefogadó és az örökbefogadott eltérő államok állampolgárai, és nem ugyanabban az államban rendelkeznek állandó lakóhellyel, az örökbefogadott állampolgársága szerinti állam joga alkalmazandó.
3.5 Házasság, házasság nélkül együtt élő párok, élettársi kapcsolatok, házasság felbontása, különválás, tartási kötelezettségek
3.5.1 Házasság
A házasságkötés feltételeire az egyes feleknek a házasságkötés időpontjában fennálló állampolgársága szerinti állam joga az irányadó. A házasságkötés alakiságára a házasságkötés helye szerinti állam joga az irányadó. A házasság érvénytelenségére a házasságkötésre a fent ismertetett kollíziós szabályok alapján alkalmazandó jog az irányadó.
3.5.2 A házasság nélkül együtt élő párok és az élettársi kapcsolatok
A nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény nem tartalmaz a nem házas/élettársi kapcsolatban élő párokra vonatkozó különös rendelkezéseket. Tekintettel azonban a nem házas személyek kapcsolatának/az élettársi kapcsolatnak a házasságéval azonos jogkövetkezményeire, előfordulhat, hogy azokra is a házasságra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A nem házas személyek/élettársi kapcsolatban élők közötti vagyonjogi viszonyokra az állampolgárságuk szerinti állam joga az irányadó. Amennyiben e személyek állampolgársága különböző, a közös lakóhelyük szerinti állam joga alkalmazandó. A nem házas személyek/élettársi kapcsolatban élők szerződésen alapuló vagyonjogi viszonyai tekintetében az irányadó jog a vagyonjogi viszonyukra a szerződés megkötésekor alkalmazandó jog.
A nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény nem tartalmaz az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolatokra és az azok feltételeire vonatkozó különös rendelkezéseket. Tekintettel azonban az azonos neműek közötti élettársi kapcsolatok házasságéval azonos jogkövetkezményeire, azokra a házasságra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók.
3.5.3 A házasság felbontása és a különválás
A házasság felbontására a házastársaknak a házasság felbontásának kezdeményezésekor fennálló közös állampolgársága szerinti állam joga az irányadó. Amennyiben a házasság felbontásának kezdeményezésekor a házastársak eltérő államok állampolgárságával rendelkeznek, a házasság felbontására az állampolgárságuk szerinti államok joga együttesen irányadó. Amennyiben a fenti szabályok alapján nem kerülhet sor a házasság felbontására, a házasság felbontására a szlovén jog az irányadó, amennyiben a házasság felbontásának kezdeményezésekor a házastársak egyike a Szlovén Köztársaságban rendelkezett állandó lakóhellyel. Amennyiben a házastársak egyike szlovén állampolgár, de nem rendelkezik állandó lakóhellyel Szlovéniában, és a házasság felbontására nem kerülhet sor a fenti szabályok alapján, a házasság felbontására a szlovén jog az irányadó.
A nemzetközi magánjogról és eljárásról szóló törvény nem tartalmaz az azonos neműek közötti élettársi kapcsolatok megszüntetésére vonatkozó különös rendelkezéseket. Tekintettel azonban az azonos neműek közötti élettársi kapcsolatok házasságéval azonos jogkövetkezményeire, azokra a házasság felbontására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók.
3.5.4 Tartási kötelezettségek
A szülők és gyermekek közötti kapcsolatokra az állampolgárságuk szerinti állam joga az irányadó. Amennyiben a szülők és a gyermekek eltérő államok állampolgárságával rendelkeznek, a valamennyiük állandó lakóhelye szerinti állam joga alkalmazandó. Amennyiben a szülők és a gyermekek eltérő államok állampolgárai, és nem ugyanabban az államban rendelkeznek állandó lakóhellyel, a gyermek állampolgársága szerinti állam joga alkalmazandó.
3.6 Házassági vagyonjogi rendszerek
A házastársak közötti személyi és vagyonjogi rendszerre az állampolgárságuk szerinti állam joga az irányadó. Amennyiben a házastársak eltérő államok állampolgárságával rendelkeznek, az állandó lakóhelyük szerinti állam joga alkalmazandó. Amennyiben a házastársak közös állampolgársággal és azonos államban található állandó lakóhellyel sem rendelkeznek, az utolsó közös lakóhelyük szerinti állam joga alkalmazandó. Amennyiben az alkalmazandó jog e szabályok alapján nem határozható meg, az a jog alkalmazandó, amelyhez a házastársakat a legszorosabb kapcsolat fűzi.
A házastársak szerződésen alapuló vagyonjogi rendszerére azon állam joga az irányadó, amely a szerződés megkötésekor a házastársak személyes és vagyonjogi viszonyára irányadó volt. Amennyiben e jog szerint a házastársak megválaszthatják a vagyonjogi megállapodásaikra alkalmazandó jogot, az általuk választott jog alkalmazandó.
A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetén a házastársak személyes és vagyonjogi rendszereire alkalmazandó kollíziós szabályok az irányadók a személyes és közös vagyonjogi rendszerekre.
3.7 Öröklés, végintézkedések
Az öröklésre az örökhagyó elhalálozáskor fennálló állampolgársága szerinti állam joga az irányadó. A végintézkedési képességre a végrendelkezőnek a végrendelet elkészítésekor fennálló állampolgársága szerinti állam joga az irányadó.
A végrendelet alakilag akkor érvényes, ha a következő jogrendszerek egyikében érvényesnek minősül: a végrendelet elkészítésének helye szerinti állam joga; azon állam joga, amelynek a végrendelkező a végrendelet elkészítésekor vagy elhalálozásának időpontjában az állampolgára volt; azon állam joga, amelyben a végrendelkező a végrendelet elkészítésekor vagy elhalálozásának időpontjában állandó lakóhellyel rendelkezett; a szlovén jog; vagy ingatlanokat illetően az ingatlan fekvésének helye szerinti állam joga.
A végrendelet visszavonása alakilag akkor érvényes, ha érvényesnek minősül bármely olyan jog alapján, amely szerint a végrendelet elkészítése – a fent ismertetettek szerint – érvényes lenne.
3.8 Ingatlan
A tulajdonjogi viszonyokra és más dologi jogokra a vagyontárgy fekvésének helye szerinti állam joga az irányadó. A szállítás alatt álló vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonjogi viszonyokra a rendeltetési hely államának joga alkalmazandó. A közlekedési eszközökkel kapcsolatos tulajdonjogi viszonyokra a szlovén jog eltérő rendelkezése hiányában azon állam joga az irányadó, amelyben az adott járművek találhatók.
3.9 Fizetésképtelenség
A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet közvetlenül alkalmazandó Szlovéniában az alkalmazási körébe tartozó kérdésekre és tagállamokra. Amennyiben a rendelet nem alkalmazandó, az irányadó jog a szlovén nemzeti jog, mégpedig a pénzügyi műveletekről, a fizetésképtelenségi eljárásról és a kötelező megszüntetésről szóló törvény (Zakon o finančnem poslovanju, postopkih zaradi insolventnosti in prisilnem prenehanju, röviden: ZFPPIPP, UL RS, ZFPPIPP-UPB7, 63/2013. sz.).
E törvénynek a „Nemzetközi elemmel rendelkező fizetésképtelenségi eljárások” címet viselő fejezete a nemzetközi elemmel rendelkező fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó általános szabályokat tartalmaz, szabályozza a külföldi hitelezők és vagyonfelügyelők nemzeti bírósághoz való hozzáférését és a külföldi bíróságokkal és külföldi vagyonfelügyelőkkel való együttműködést. E fejezet a külföldi fizetésképtelenségi eljárások elismerését és az ideiglenes intézkedéseket, a fizetésképtelenség miatti párhuzamos intézkedéseket és a fizetésképtelenségi eljárások jogkövetkezményeire alkalmazandó jogot is szabályozza.
A nemzeti fizetésképtelenségi eljárásokra hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság határozhat valamely külföldi eljárás elismeréséről és a külföldi bíróságokkal való együttműködésről. A nemzeti fizetésképtelenségi eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező helyi nemzeti bíróságok: 1. amennyiben a belföldi jogi személyként vagy vállalkozóként működő adós a Szlovén Köztársaságban rendelkezik székhellyel: az adós letelepedési helye szerint illetékes bíróság; 2. amennyiben a külföldi személy adós a Szlovén Köztársaság területén fiókteleppel rendelkezik: az adós fióktelepe üzleti tevékenységének fő helye szerint illetékes bíróság; 3. egyéb esetekben: a ljubljanai kerületi bíróság (Okrožno sodišče v Ljubljani).
A fizetésképtelenségi eljárások jogkövetkezményeire irányadó jogot illetően az általános szabály szerint az eljárás lefolytatásának helye szerinti állam joga alkalmazandó, hacsak a jog valamely konkrét ügy vonatkozásában eltérően nem rendelkezik. A pénzügyi műveletekről, a fizetésképtelenségi eljárásról és a kötelező megszüntetésről szóló törvény a megszerzett ingatlan használatával kapcsolatos szerződések vonatkozásában irányadó jogként az ingatlan fekvésének helye szerinti állam jogát határozza meg. A nyilvántartásba bejegyzett jogokra alkalmazandó jogra (a nyilvántartás vezetésére jogosult állam joga) különös szabályok vonatkoznak a fizetési rendszerekre és a pénzügyi piacokra vonatkozó jogot (az említett fizetési rendszerekre/pénzügyi piacokra alkalmazott állami jog), a beszámítási és visszavásárlási szerződésekre alkalmazandó jogot és a munkaszerződésekre irányadó jogot illetően.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.