Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet

Észtország

Tartalomszolgáltató:
Észtország

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1) Melyek a harmadik fél perbehívásra vonatkozó általános szabályok?

Az észt eljárásjog értelmében harmadik fél részt vehet az eljárásban akkor is, ha nem terjeszt elő önálló kereseti kérelmet. Amennyiben a bírósági jogvita az eljárásban részt vevő valamely fél számára hátrányosan zárul, e fél keresetet nyújthat be harmadik féllel szemben annak érdekében, hogy mentesüljön valamely állítólagos szerződésszegésből származó kötelezettség, valamely kártérítési kötelezettség vagy kártalanítási kötelezettség alól, illetve, amennyiben alappal feltételezheti, hogy harmadik fél vele szemben ilyen keresetet fog benyújtani, az eljáró bíróságtól harmadik fél perbe vonását kérheti. Ilyen kérelem benyújtására az előzetes eljárás befejezéséig vagy, írásbeli eljárás esetén, a kérelmek benyújtására nyitva álló határidő lejártáig van lehetőség. Az előzetes eljárás befejezését követően harmadik fél perbe vonása iránti kérelmet csak az eljárásban részt vevő többi fél vagy a bíróság hozzájárulásával lehet benyújtani. A bíróság az előzetes eljárás befejezését követően csak akkor engedélyezi a harmadik fél perbe vonását, ha a kérelem késedelmes benyújtásának megalapozott indoka volt, és ha megítélése szerint a harmadik fél perbe vonása elősegítené az ügy rendezését. A bíróság értesítést küld a harmadik félnek, informálja a másik felet az értesítésről, és határidőt tűz ki számukra az álláspontjuk ismertetésére. Amennyiben a perbehívás megfelel a jogi követelményeknek és a fél bizonyítja a harmadik fél részvételének szükségességét, a bíróság kötelezi a harmadik felet, hogy csatlakozzon az eljáráshoz. Az észt eljárásjog értelmében az önálló kereseti kérelmet elő nem terjesztő harmadik fél akkor minősül részes félnek, ha az eljárásban szereplő többi féltől (a felperestől és az alperestől) elkülönül. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a harmadik fél perbe vonása vagy beavatkozása alaptalan volt, a bíróság elrendelheti az eljárásból való kizárását. Az eljárásba az alperes vagy a felperes oldalán bevont vagy beavatkozó harmadik félről, aki nem terjeszt elő önálló kereseti kérelmet, vélelmezni kell, hogy az adott fél álláspontját támogatja, vagyis olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek e felet támogatják, és e fél pernyertessége érdekében áll. Az a harmadik fél, aki nem terjeszt elő önálló kereseti kérelmet, megtehet minden eljárási cselekményt, kivéve azokat, amelyek megtételére kizárólag az alperes vagy a felperes jogosult; ilyen például az ügyben hozott határozatokkal szembeni fellebbezés. A harmadik fél kérelme, panasza, illetve az általa tett eljárási cselekmény csak akkor vált ki joghatást, ha az nem ellentétes az alperes vagy felperes kérelmével, panaszával vagy cselekményével, akinek az oldalán a harmadik fél részt vesz az eljárásban. A panasz benyújtása, illetve az egyéb eljárási cselekmények megtétele során, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a harmadik félre ugyanazok a határidők vonatkoznak, mint az alperesre vagy felperesre, akinek az oldalán a harmadik fél részt vesz az eljárásban.

2) Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbevont személyek tekintetében?

Amennyiben a fél valamely személynek az eljárásba harmadik félként való bevonására irányuló kérelmet terjeszt elő, a bíróság azonban e személyt nem vonja be az eljárásba vagy e személyt kizárja a harmadik fél perbevonásával folyó perből, e személyt jogilag nem köti az alapeljárásban meghozott határozat.

Amennyiben a fél valamely személynek az eljárásba harmadik félként való bevonására irányuló kérelmet terjeszt elő, és e személyt harmadik félként bevonják az eljárásba, e harmadik fél az alapeljárást követő későbbi eljárásban annak az alperesnek vagy felperesnek a tekintetében, akinek oldalán beavatkozott az eljárásba, vagy akinek oldalán részt vett az eljárásban, nem hivatkozhat arra, hogy az eljárásban hozott határozat helytelen volt, vagy a tények helytelenül kerültek megállapításra. Amennyiben az eljárásban részt vevő valamelyik fél eljárást indít az önálló kereseti kérelmet elő nem terjesztő harmadik féllel szemben és a korábbi eljárásra hivatkozik, a harmadik fél szintén hivatkozhat minden olyan kifogásra, amelyre az eljárásban harmadik félként hivatkozott, és amely ellentmond a fél nyilatkozatainak. A harmadik fél emellett arra is hivatkozhat, hogy azért nem volt képes valamely kérelem, kifogás, bizonyíték vagy panasz benyújtására, mivel késve avatkozott be, illetve késve vonták be az eljárásba, vagy ezeket az alperes vagy felperes nyilatkozatai vagy cselekményei miatt nem nyújthatta be, akinek az oldalán részt vett az eljárásban. Hivatkozhat továbbá arra, hogy az alperes vagy a felperes a harmadik fél tudta nélkül szándékosan vagy súlyos gondatlanságból mulasztotta el a kérelem, kifogás, bizonyíték vagy panasz benyújtását.

3) Rendelkezik-e kötőerővel az alapeljárásban tett jogi értékelés?

Amennyiben a fél valamely személynek az eljárásba harmadik félként való felvételére irányuló kérelmet terjesztett elő, a bíróság azonban nem vonta be e személyt az eljárásba vagy e személyt kizárta az eljárásból, az alapeljárásban meghozott határozat – ideértve a jogi értékelést is – e személyt jogilag nem köti.

4) Rendelkeznek-e kötőerővel azok a megállapított tények, amelyeket a harmadik fél az alapeljárásban nem támadhatott meg, például mivel azokat a felek nem vitatták?

A bíróság által megállapított körülmények jogilag nem kötik a harmadik felet, ha a harmadik fél e körülményeket azért nem támadhatta meg, mert a felek azokat nem vitatták, vagy ha a fél, amelynek oldalán a harmadik fél részt vett az eljárásban, nem értett egyet a harmadik fél által vitatott körülményekkel.

5) Kifejti-e a hatását a perbe vonás attól függetlenül is, hogy a harmadik fél részt vett-e az alapeljárásban vagy sem?

Az észt eljárásjog szerint harmadik fél perbe vonására illetve beavatkozására sor kerülhet a harmadik fél kérelme alapján is. A bíróság végzéssel dönt arról, hogy engedélyezi-e a harmadik személy perbe vonását vagy az eljárásba való beavatkozását. Bármelyik fél vagy bármely harmadik fél fellebbezést nyújthat be az olyan végzéssel szemben, amellyel a bíróság engedélyezi vagy megtagadja harmadik fél beavatkozását, perbe vonását vagy az eljárásból való kizárását. A kerületi bíróság megyei bírósági ítélettel szembeni fellebbezéssel kapcsolatos határozata ellen nem lehet a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezni.

6) Hatással van-e a perbehívás a harmadik fél és a perbehívó féllel ellenérdekű fél közötti kapcsolatra?

Amennyiben valamelyik fél harmadik személy bevonását kéri az eljárásba, a bíróság azonban nem vonja be ezt a harmadik felet, ez nincs hatással a kérelmet benyújtó fél és a vele ellenérdekű fél közti kapcsolatra.

Amennyiben valamelyik fél valamely személynek az eljárásba harmadik félként való bevonására irányuló kérelmet terjeszt elő, és e személyt harmadik félként bevonják az eljárásba, e harmadik fél az alapeljárást követő későbbi eljárásokban annak az alperesnek vagy felperesnek a tekintetében, akinek oldalán beavatkozott vagy bevonták az eljárásba, nem hivatkozhat arra, hogy az eljárásban hozott határozat helytelen volt, vagy hogy a tények helytelenül kerültek megállapításra.

Az önálló kereseti kérelmet elő nem terjesztő harmadik fél perbevonására és ennek következményeire a polgári perrendtartás 214. és 216. cikkét kell alkalmazni.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A megyei bíróságok

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A megyei bíróságon keresztül az a körzeti bíróság, amelynek határozatával szemben a fellebbezést benyújtották.

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A Legfelsőbb Bíróság.

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Angol.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A polgári perrendtartás 86. cikke (az ingatlan helye szerinti joghatóság), amennyiben az igény nem kapcsolódik a személy ezen ingatlanához. A polgári perrendtartás 100. cikke (az általános szerződési feltételek alkalmazásának megszüntetése iránti igény), amennyiben a keresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az általános szerződési feltétel alkalmazandó.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A polgári perrendtartás 212–216. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Megállapodás a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról a Litván Köztársaság, az Észt Köztársaság és a Lett Köztársaság között, kelt Tallinnban, 1992. november 11-én,
  • Megállapodás Észtország és Lengyelország között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Tallinnban, 1998. november 27-én.
Utolsó frissítés: 29/03/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.