- 65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait
- 74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása
- A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani
- A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint
- A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint
- A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek
- A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok
- A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok
- A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények
65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait
Harmadik feleknek a polgári perben való részvételét a polgári perrendtartásról szóló törvény 78–81. cikke szabályozza. A törvény 78. cikkének első bekezdése szerint a polgári eljárásban harmadik fél az a természetes vagy jogi személy, akinek az egyik peres féllel kapcsolatos jogait vagy kötelezettségeit érintheti az ügyben hozott ítélet. A harmadik fél bírósági eljárásba történő bevonásának célja az ügy tényeinek teljes körű tisztázása és az eljárás hatékonyságának biztosítása, lehetővé téve a harmadik fél számára, hogy magyarázatot adjon, és elmondja álláspontját a követelésekről. Ha nem avatkozik be az a személy, aki egy ügyben esetleg harmadik fél lehetett, ez semmiféle más módon nem fosztja meg az adott személyt a jogaitól, és nem akadályozza meg abban, hogy külön keresettel védje az érdekeit. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a harmadik félnek a ügybe való beavatkozása befolyásolhatja az eredeti követelés rendezésének módját. Ez fontos például egy későbbi kártérítési követelés elbírálásakor, mivel Lettország polgári perrendtartásának nemzeti szabályaiból az következik, hogy egy későbbi követelés csak az eredeti követelés vizsgálata után érvényesíthető, és az első keresetre vonatkozó döntés indoklásában elfogadott tényeket a bíróság nem vizsgálhatja újra.
Harmadik felek addig avatkozhatnak be az ügybe, amíg az érdemi eljárás az elsőfokú bíróság előtt le nem zárul. Harmadik személyek az egyik fél vagy az ügyész kérésére is felhívhatók az eljárásban való részvételre. Érdekeltségük jellegétől és mértékétől függően a harmadik feleket a) független követeléssel rendelkező harmadik feleknek; vagy b) független követelés nélküli harmadik feleknek minősítik.
Kérelemre beavatkozhatnak azok a harmadik felek, akik a vita tárgyával kapcsolatban önálló követelést terjesztenek elő: független igényük elvileg mind az alperes, mind pedig a felperes ellen irányul. Jogaik és kötelezettségeik megegyeznek a kérelmezőével (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvény 79. cikkét). A független követeléssel rendelkező harmadik fél jogállása abban különbözik a felperest támogató fél vagy a közös kérelmező helyzetétől, hogy e felek követelései nem egymás ellen irányulnak, míg a harmadik fél követelésének kielégítése elvileg kizárná a kérelmező követelésének kielégítését.
Azok a harmadik felek, amelyek a vita tárgyával kapcsolatban nem terjesztenek elő önálló igényt, beavatkozhatnak akár a felperes, akár pedig az alperes támogatására, ha az ügyben hozott ítélet befolyásolhatja a beavatkozó jogait vagy kötelezettségeit a peres felek egyikével szemben. Azok a harmadik felek, amelyek nem nyújtanak be önálló követelést, a peres felekkel megegyező eljárási jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, azonban nem változtathatják meg a kereset alapját vagy tárgyát, nem növelhetik vagy csökkenthetik a követelés mértékét, nem vonhatják vissza a kérelmet, nem ismerhetik el a követeléseket, nem köthetnek egyezséget és nem kérhetik a bíróság ítéletének végrehajtását. A harmadik felek felhívását kérő beadványokban, valamint harmadik feleknek a felperes vagy az alperes támogatása érdekében beavatkozást kérő beadványaiban meg kell jelölni a harmadik fél felhívásának vagy az ügybe való beavatkozásukra vonatkozó engedély megadásának indokait (a polgári perrendtartásról szóló törvény 80. cikke). Az önálló követeléssel nem élő harmadik felek általában akkor avatkozhatnak be, ha fennáll annak a lehetősége, hogy az egyik fél később jogorvoslatért folyamodhat velük szemben, akár kapcsolódó esetekben, akár olyan esetekben, amikor a harmadik fél az eredeti per eredményétől függően később maga is keresetet indíthat.
Következésképpen a polgári perrendtartásról szóló törvény 78–81. cikkének rendelkezéseiből az következik, hogy egy olyan ügyben hozott ítélet, amelyben harmadik fél vesz részt, csak akkor kötelező a harmadik félre, és az ítélet csak azokban az esetekben hajtható végre a harmadik féllel szemben (vagy a harmadik fél akkor kérheti az ítélet végrehajtását), ha a harmadik fél önálló követelést nyújtott be. Az ítélet azonban minden esetben jogi következményekkel jár a harmadik fél számára abban az értelemben, hogy az ebben az ítéletben megállapított tényállás kötelező erejű az eredeti eljáráson alapuló bármely későbbi követelés tekintetében.
74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása
A bíróságon kívüli ügyekben hozott bírósági végzéseket és határozatokat akkor kell végrehajtani, ha azok jogerőre emelkednek, kivéve, ha jogszabály vagy bírósági ítélet értelmében azonnal végrehajthatók. Ha a bírósági végzés önkéntes végrehajtására határidőt szabnak meg, de a végzést nem hajtják végre, a bíróság az önkéntes végrehajtási határidő lejárta után végrehajtható okiratot bocsát ki. A nyilvántartásba vett bírósági végrehajtók a végrehajtási utasítások alapján jogosultak végrehajtási tevékenység megindítására.
Az üggyel foglalkozó bíróság a kérelmező kérésére végrehajtható okiratot állít ki. Minden ítélethez egy végrehajtható okiratot állítanak ki. Ha az ítéletet különböző helyeken kívánják végrehajtani, amelyeknek egy része azonnal végrehajtható, több kérelmező érdekét szolgálja vagy több alperessel szemben végrehajtandó, a bíróság a kérelmező kérésére több végrehajtható okiratot állít ki. Több végrehajtható okirat kibocsátása esetén mindegyikben pontosan meg kell jelölni a végrehajtás helyét vagy az ítéletnek azt a részét, amelyet a végzés értelmében végre kell hajtani, egyetemleges behajtás esetén azonban azt az alperest is meg kell jelölni, akivel szemben a végzés alapján a behajtást kérik.
A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani
Lettországban azon a helyi vagy városi kerületi bírósághoz (rajona (pilsētas) tiesa), amelynek joghatósága alatt a határozatokat végrehajtják.
Az elismerés vagy az elismerés megtagadása iránti kérelmet (a 36. cikk (2) bekezdése és a 45. cikk) ahhoz a helyi (vagy városi kerületi) bírósághoz kell benyújtani, amelynek joghatósága alatt a határozatokat végrehajtják, vagy ahhoz a helyi (vagy városi kerületi) bírósághoz, amelynek illetékességi területén az alperes bejelentett lakóhelye található. Ha azonban az alperesnek nincs bejelentett lakóhelye, a kérelmet annak a bíróságnak nyújtják be, amelynek az illetékességi területén az alperes tartózkodási helye vagy bejegyzett címe található.
A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint
Lettországban a regionális bírósághoz (apgabaltiesa) a döntést meghozó helyi (vagy városi kerületi) bíróságon keresztül.
A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint
Nem alkalmazandó.
A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek
Nem releváns.
A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok
Lettországban
a polgári perrendtartásról szóló törvény 27. cikkének második bekezdése, amely szerint ha az alperes lakóhelye ismeretlen, vagy ha az alperesnek nincs állandó lakóhelye Lettországban, annak a helynek a bírósága előtt lehet keresetet benyújtani, ahol az alperes ingatlannal rendelkezik vagy az utolsó ismert lakóhelye szerinti bíróságon;
ugyanezen törvény 28. cikkének harmadik bekezdése, amely szerint a kérelmező a személyi sérülésből eredő keresetet benyújthatja a lakóhelye vagy a sérülés bekövetkezésének helye alapján;
ugyanezen törvény 28. cikkének ötödik bekezdése, amely szerint a vagyon visszaszerzése vagy az értékének megtérítése iránti keresetet a kérelmező bejelentett lakóhelye alapján is be lehet nyújtani;
ugyanezen jogszabályhely hatodik bekezdése, amely szerint a tengeri követeléseket az alperes hajójának lefoglalási helye alapján is be lehet nyújtani;
ugyanezen törvény 28. cikkének kilencedik bekezdése, amelynek értelmében a kérelmező a munkaviszonyból eredő keresetét benyújthatja a bejelentett lakóhelye vagy munkahelye szerinti bíróságon.
A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok
A polgári perrendtartásról szóló törvény 640. cikke szerint a külföldi bíróság határozatának elismeréséről és végrehajtásáról, vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot egyesbíró hozza a benyújtott kérelem és az ahhoz mellékelt dokumentumok alapján, a kereset benyújtásától számított tíz napon belül a felek idézése nélkül.
A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények
- A jogsegélyről és jogi kapcsolatokról szóló 1992. november 11-i megállapodás a Lett Köztársaság, az Észt Köztársaság és a Litván Köztársaság között.
- A polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben a jogsegélyről és a jogviszonyokról szóló 1994. február 23-i megállapodás a Lett Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.