Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet

Románia

Tartalomszolgáltató:
Románia

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

Nem alkalmazandó

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

A polgári és a kereskedelmi ügyekben történő végrehajtás

A közvetlen végrehajtás különböző formái a végrehajtható okiratban megállapított kötelezettség tárgyára vonatkoznak, azaz ingó/ingatlan vagyontárgyak lefoglalására és a cselekvésre vagy a cselekvéstől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség végrehajtására. A cselekvésre vonatkozó kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatban a jog különbséget tesz az adóson kívüli más személy/szervezet által is teljesíthető, valamint a személyhez kötött kötelezettségek között.

A közvetett végrehajtás a végrehajtható okirat tárgyát képező pénzösszegnek az adós vagyontárgyainak kényszerértékesítésén (pénzösszegek zár alá vételén vagy a vagyontárgyak lefoglalást követő értékesítésén) keresztül történő megszerzését jelenti.

A végrehajtás tárgyát képező kötelezettségek közé tartoznak a pénzügyi kötelezettségek, valamely vagyontárgy átadása vagy használatának átengedése, valamely épület lebontása/terület elhagyása/munkálatok leállítása stb.

A végrehajtás tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságok

A bírósági ítéletek és más végrehajtható jogcímek végrehajtásáról azon fellebbviteli bíróság végrehajtója intézkedik, amelynek illetékességi területén található (ingatlan lefoglalása esetén) az ingatlan, illetve (ingóságok lefoglalása esetén) az adós lakóhelye vagy az érintett vagyontárgyak.

A zár alá vételt a hitelező kérelme alapján olyan bírósági végrehajtó hajtja végre, akinek az irodája azon fellebbviteli bíróság illetékességi területén található, amelynek területén a zár alá vétellel érintett adós/harmadik fél lakóhelye vagy – bankszámlák zár alá vétele esetén – az érintett hitelintézet székhelye található.

A végrehajtás helye szerinti bíróság az a körzeti bíróság, amelynek az illetékességi területén található az adós lakóhelye. A végrehajtás helye szerinti bíróság foglalkozik a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmekkel, a végrehajtást kifogásoló kérelmekkel stb.

A végrehajtható okiratok és a végrehajtható ítéletek kiadásának feltételei

A végrehajtás csak bírósági ítélet (jogerős ítéletek, ideiglenesen végrehajtható határozatok) vagy más írásbeli aktus (közjegyzői okirat, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, választottbírósági ítélet stb.) alapján történhet.

A hitelező által benyújtott végrehajtási kérelem kézhezvételét követően a bírósági végrehajtó azt nyilvántartásba veszi, és a felek idézése nélkül határozatot hozhat a végrehajthatóvá nyilvánításról. A határozatot kézbesítik a hitelezőnek. Elutasítás esetén a hitelező a kézbesítéstől számított 15 napon belül kifogást nyújthat be a végrehajtás helye szerinti bírósághoz.

Ezt követően a végrehajtó kérelmezi a bíróságtól a végrehajthatóság megállapítását, és ehhez benyújtja a bírósághoz a hitelező kérelmét, a végrehajtható jogcímet, a határozatot és az illeték megfizetésének igazolását. A kérelemről zárt ülésen, a felek idézése nélkül döntenek. A bíróság következő esetekben utasíthatja el a kérelmet: a kérelem más szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozik; az ítélet nem minősül végrehajtható jogcímnek; a dokumentum nem felel meg minden formai követelménynek; a követelés bizonytalan, nem határozott összegű és nem esedékes; az adós mentességet élvez a végrehajtás alól; az okirat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket nem lehet végrehajtani stb. A kérelemnek helyt adó bírósági határozat ellen nem nyújtható be fellebbezés, de felülvizsgálható, ha magát a végrehajtást vitatják. A kérelmet elutasító határozat ellen a hitelező a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet.

A Bírósági Végrehajtók Országos Szövetsége (Uniunea Națională a Executorilor Judecătorești) az igazságügyi miniszter jóváhagyásával megállapítja és frissíti a végrehajtással kapcsolatos szolgáltatások minimális díjait.

Ha az adóst beidézik, bármilyen eljárás megindítható.

A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

Az adós jövedelme, a bankszámláin lévő összegek, valamint ingó és ingatlan vagyontárgyai stb. vonhatók végrehajtás alá.

Azonosításukat követően az ingó vagyontárgyak lefoglalásra kerülnek. Ha az esedékes összeget nem fizetik ki, a bírósági végrehajtó a lefoglalt javakat nyilvános árverésen vagy közvetlen értékesítés útján értékesíti.

Minden olyan összeg zár alá vehető, amellyel harmadik személyek tartoznak az adósnak. A zár alá vett pénzösszegeket és vagyontárgyakat a zár alá vételről szóló határozat érintett harmadik személynek történő megküldésének napjától kezdve befagyasztják. A zár alá vétellel érintett harmadik személy a befagyasztástól kezdve a fizetési kötelezettségek teljes körű kiegyenlítéséig semmilyen más kifizetést nem teljesít. Ellenkező esetben a zár alá vétel megerősítése céljából az ügy a végrehajtás helye szerinti bíróság elé terjeszthető. A megerősítésről szóló jogerős határozat a követelésátruházás joghatásával bír, és a zár alá vétellel érintett harmadik személlyel szemben végrehajtható okiratnak minősül. A zár alá vétel megerősítését követően a zár alá vétel hatálya alatt álló harmadik személynek az érintett összeget letétbe kell helyeznie, vagy ki kell fizetnie. Ennek elmulasztása a végrehajtás megindítását eredményezi.

Ha az adós nem fizeti ki a tartozását, ingatlan-végrehajtás esetében a bírósági végrehajtó a végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozat kézbesítését és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően megindítja az értékesítési eljárást.

Az alkalmazandó határidő hat hónap, amennyiben ez az időszak anélkül telt el egy adott végrehajtási intézkedés teljesítésének időpontja óta, hogy a hitelező egyéb behajtási intézkedést hajtott volna végre. Az elévülési idő három év.

A szóban forgó intézkedéseket engedélyező határozat elleni fellebbezés lehetősége

A végrehajtás foganatosítása ellen fellebbezés nyújtható be. Ha a végrehajtásra bírósági ítélet alapján kerül sor, az adós azt nem vitathatja olyan tény-/jogkérdésekre hivatkozva, amelyeket az elsőfokú bíróság vagy a fellebbviteli bíróság előtti eljárásban előadhatott volna.

Az illetékes bíróság a végrehajtás helye szerinti bíróság.

A fellebbezést az attól a naptól számított 15 napon belül lehet benyújtani, amelyen: a fellebbező fél tudomást szerzett a végrehajtható okiratról; az érintett fél értesült a zár alá vétel elrendeléséről; az adósnak kézbesítették az idézést, illetve azon a napon, amelyen az adós tudomást szerzett az első végrehajtható okiratról.

Ha helyt ad a végrehajtás elleni fellebbezésnek, a bíróság megsemmisíti a megtámadott végrehajtható okiratot, és elrendeli a végrehajtás foganatosításának vagy a végrehajtható okirat végrehajtásának megszüntetését. A fellebbezés elutasítása esetén a fellebbező felet kötelezhetik a késedelmes végrehajtással okozott kár megtérítésére.

A végrehajtás elleni kifogás vagy a végrehajtásra vonatkozó egyéb kérelem elbírálásáig az érintett fél kérelmére – kizárólag észszerű indokok alapján – az illetékes bíróság felfüggesztheti a végrehajtást. A felfüggesztés a végrehajtás elleni kifogással egyidejűleg és külön kérelemben is kérhető.

A kifogásról szóló határozat csak fellebbezéssel támadható meg.

A végrehajtásra vonatkozó korlátozások, különösen az adósvédelemmel és a határidőkkel kapcsolatban

Egyes javak és vagyontárgyak mentesülnek a végrehajtás alól. Ilyen ingóságok a következők: személyes használatra szolgáló alapvető termékek/háztartási cikkek, vallási tárgyak; a fogyatékossággal élők számára nélkülözhetetlen vagy betegápolásra szolgáló tárgyak; három hónapra elegendő élelmiszer; három hónapra elegendő téli tüzelőanyag; személyes levelek, fényképek, festmények stb.

Tartási kötelezettség esetén az adós fizetéséből/nyugdíjából származó nettó havi jövedelemnek legfeljebb a felét, más típusú kötelezettségek esetén pedig legfeljebb annak egyharmadát lehet lefoglalni.

Ha az érintett jövedelem nem éri el a nettó nemzeti minimálbér összegét, csak a minimálbér felét meghaladó összeg lefoglalására kerülhet sor.

A végrehajtásból kizárt jövedelem: állami juttatások és a gyermekek után járó ellátások, a beteg gyermek ápolásáért járó kifizetések, anyasági támogatások, halál esetén járó juttatások, állami tanulmányi ösztöndíjak, napidíjak stb.

Kapcsolódó linkek

http://www.executori.ro/

http://www.just.ro/

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

Az elismerés megtagadása iránti kérelmek, az annak megállapítására irányuló kérelmek, hogy az elismerés megtagadásának okai nem állnak fenn, valamint a végrehajthatóvá nyilvánítás megtagadása iránti kérelmek a törvényszékek hatáskörébe tartoznak[1] (a 191/2007. sz. törvénnyel jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. módosított sürgősségi kormányrendelet I/4. cikkének 1. cikke, valamint a polgári perrendtartásról szóló módosított és újraközölt 134/2010. sz. törvény 95. cikkének (1) bekezdése).

______

[1] A 191/2007. sz. törvénnyel jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. módosított sürgősségi kormányrendelet I/4. cikkének 2. cikke szerint az 1215/2012/EU rendelet 54. cikkén alapuló azon kérelmek, amelyek egy másik uniós tagállamban meghozott ítéletben, jóváhagyott vagy megkötött egyezségben, illetve hivatalosan elkészített vagy nyilvántartásba vett közokiratban foglalt intézkedés vagy rendelkezés román jogban létező intézkedéshez vagy rendelkezéshez való hozzáigazítására vonatkoznak, akkor nyújthatók be, ha azok tárgya az elismerés megtagadása, valamely arra vonatkozó határozat, hogy az elismerés megtagadásának okai nem állnak fenn, illetve a végrehajtás megtagadása; ezek a kérelmek külön is benyújthatók. Az intézkedések vagy rendelkezések román joghoz való hozzáigazítására irányuló kérelmek tekintetében a törvényszékek rendelkeznek hatáskörrel és illetékességgel.

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

– Romániában a fellebbviteli bíróságok (Curtea de apel) ezek a bíróságok

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

– Ez a bíróság Romániában a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (Înalta Curte de Casație și Justiție)

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

– Romániában: a polgári perrendtartásról szóló 134/2010. sz. törvény „Nemzetközi polgári eljárás” című VII. könyvének „A román bíróságok joghatósága” című I. címe alatt található 1066–1082. cikk

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

Nem alkalmazandó

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • A Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság által 1958. december 3-án Szófiában aláírt szerződés a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről;
  • a Cseh Köztársaság és Románia által 1994. július 11-én Bukarestben aláírt szerződés a polgári ügyekben nyújtott jogsegélyről;
  • a Román Szocialista Köztársaság és a Görög Királyság által 1972. október 19-én Bukarestben aláírt egyezmény a polgári és bűnügyi jogsegélyről;
  • a Román Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársaság által 1972. november 11-én Bukarestben aláírt egyezmény a polgári és bűnügyi jogsegélyről;
  • a Román Szocialista Köztársaság és a Francia Köztársaság által 1974. november 5-én Párizsban aláírt egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtott jogsegélyről;
  • a Románia és a Lengyel Köztársaság által 1999. május 15-én Bukarestben aláírt szerződés a polgári ügyekben nyújtott jogsegélyről és a polgári ügyeket érintő jogi kapcsolatokról;
  • a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság által 1960. október 18-án aláírt szerződés a jogsegélyről (a Szlovéniával és Horvátországgal megkötött jogutódlási nyilatkozat alapján alkalmazandó);
  • a Román Népköztársaság és a Cseh Köztársaság által 1958. október 25-én Prágában aláírt szerződés a polgári, családjogi és büntetőügyekben nyújtott jogsegélyről (a Szlovákiával megkötött jogutódlási nyilatkozat alapján alkalmazandó);
  • a Románia és a Spanyol Királyság által 1997. november 17-én Bukarestben aláírt egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos joghatóságról, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról;
  • a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság által 1958. október 7-én Bukarestben aláírt szerződés a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről;
  • a Román Szocialista Köztársaság és az Osztrák Köztársaság által 1965. november 17-én Bécsben aláírt egyezmény a polgári és a családjogi jogsegélyről, valamint az okiratok érvényességéről és kézbesítéséről, továbbá az ahhoz csatolt jegyzőkönyv.
Utolsó frissítés: 04/03/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.