Európai fizetési meghagyás

Románia

Tartalomszolgáltató:
Románia

29. cikk (1) bekezdés a) pont - Hatáskörrel rendelkező bíróságok

Az európai fizetési meghagyás kibocsátására hatáskörrel rendelkező bíróság az a bíróság, amelyik az ügy elsőfokú elbírálására hatáskörrel bír. A felülvizsgálati kérelem elbírálása annak a bíróságnak a hatáskörébe tartozik, amelynek a határozatát megtámadták; a bíróság ebben az esetben két bíróból álló tanácsban jár el. Lásd a Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontjától kezdődően az egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló, a 191/2007. sz. törvény által jóváhagyott 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet hatályos változata I.9 cikkének (1) és (2) bekezdését.

Az európai fizetési meghagyás kibocsátására hatáskörrel rendelkező bíróság az a bíróság, amelyik az ügy elsőfokú elbírálására hatáskörrel bír:

- a körzeti bíróság (amely konkrét, legfeljebb 200 000 RON összegű pénzkövetelések elsőfokú elbírálására rendelkezik hatáskörrel)

vagy

- a törvényszék (amely valamennyi, jogszabály által más bíróság hatáskörébe nem utalt elsőfokú kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkezik, ideértve a 200 000 RON-t meghaladó összegű pénzköveteléseket is) – az új polgári perrendtartás 94. szakasza (1) bekezdésének j) pontja, valamint 95. szakaszának (1) bekezdése (a fizetési meghagyások tekintetében lásd az új polgári perrendtartás 1016. szakaszát, amely úgy rendelkezik, hogy a hitelező fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújthat be az ügy érdemében eljárásra jogosult elsőfokon illetékes bírósághoz).

29. cikk (1) bekezdés b) pont - Felülvizsgálati eljárás

– általános jog szerinti eljárás:

– a jogerős határozatokat megsemmisítés iránti rendkívüli fellebbezés útján lehet megtámadni, amikor a fellebbezőt nem idézték megfelelően és nem volt jelen a tárgyaláson; az ilyen megsemmisítés iránti fellebbezést a határozatról való értesítés napját követő 15 napon belül lehet benyújtani, de legkésőbb a határozat jogerőssé válásának napjától számított egy évig; a fellebbezés jogalapját a fent hivatkozott 15 napon belül meg kell határozni, máskülönben a fellebbezés semmis lesz (az új polgári perrendtartás 503. cikkének (1) bekezdése és 506. cikke);

- az ügy érdemében vagy arra hivatkozással hozott határozat felülvizsgálata csak akkor kérelmezhető (rendkívüli jogorvoslati eljárás keretében), ha az érintett fél rajta kívül álló körülmények miatt nem tudott megjelenni a tárgyaláson, és a bíróságot nem tudta erről értesíteni; ha ilyen körülmények fennállnak, a nem az ügy érdemére hivatkozással hozott határozatok is felülvizsgálhatóak; a felülvizsgálat iránti kérelem határideje 15 nap az akadályozó körülmények megszűnésétől számítva (az új polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 9. pontja és (2) bekezdése, valamint 511. cikkének (2) bekezdése);

- az eljárási határidőt elmulasztó fél számára csak akkor tűzhető ki új határidő, ha bizonyítást nyer, hogy a késedelem megfelelően alátámasztott okokból következett be; e célból a félnek az új határidő kérelmezéséhez előírt eljárásjogi okiratot az akadályozó körülmények megszűnésétől számított legkésőbb 15 napon belül ki kell töltenie; - fellebbezési eljárás esetén ez a határidő megegyezik fellebbezés benyújtására nyitva álló határidővel; az új határidő iránti kérelmet a nem időszerűen gyakorolt jogokra vonatkozó kérelmekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkező bíróság fogja elbírálni (az új polgári perrendtartás 186. cikke).

- különleges fizetési meghagyásos eljárás:

- az új polgári perrendtartás (1014–1025. szakasza) a fizetési meghagyásokra vonatkozó különleges eljárást vezet be;

– az adós a fizetési meghagyás megsemmisítése iránti kérelmét az iratkézbesítést vagy értesítést követő 10 napon belül nyújthatja be (az új polgári perrendtartás 1024. cikkének (1) bekezdése);

- a hitelező 10 napon belül (az új polgári perrendtartás 1023. szakaszának (2) bekezdése) az új polgári perrendtartás 1020. szakaszának (1) és (2) bekezdésében [1] foglaltak szerint a határozat megsemmisítése, illetve az 1021. szakasz (2) bekezdése szerint a fizetési meghagyás megsemmisítése iránti kérelmet nyújthat be[2];

– a megsemmisítés iránti kérelmet a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság bírálja el, két bíróból álló tanácsban (az új polgári perrendtartás 1024. cikkének (4) bekezdése);

– ha az ügyben ítélkező bíróság részben vagy egészben befogadja a megsemmisítés iránti kérelmet, a határozatot értelemszerűen részben vagy egészben megsemmisíti, és jogerős határozatot bocsát ki; ha az ügyben ítélkező bíróság befogadja a megsemmisítés iránti kérelmet, a fizetési meghagyást kibocsátó jogerős határozatot bocsát ki; a megsemmisítés iránti kérelmet elutasítő határozat jogerős (az új polgári perrendtartás 1024. cikke (6) bekezdésének első mondata, (7) és (8) bekezdése);

– az érintett fél a fizetési meghagyás végrehajtása ellen fellebbezést nyújthat be a rendes eljárás szabályainak megfelelően; A fellebbezés csak a végrehajtási eljárás szabálytalanságaira vagy a fizetési meghagyás jogerőssé válását követően keletkezett, a kötelmet megszüntető jogalapra hivatkozhat (az új polgári perrendtartás 1025. szakaszának (2) bekezdése).


[1] Az új polgári perrendtartás 1020. cikke értelmében:

„1021. cikk A követelés vitatása

(1) Ha az adós vitatja a követelést, a bíróságnak az ügy aktájában szereplő okiratok, valamint a felek által nyújtott magyarázatok és egyértelműsítések alapján vizsgálnia kell, hogy a kifogás megalapozott-e. Amennyiben az adós védekezése megalapozott, a bíróság határozat kibocsátásával elutasítja a hitelező kérelmét.

(2) Ha az adós által előadott érdemi védekezés az (1) bekezdésben szereplőktől eltérő bizonyíték értékelését is magában foglalja, és ez a bizonyíték jogszabály szerint rendes eljárás keretében befogadható lenne, a bíróság határozat kibocsátásával elutasítja a hitelező fizetési meghagyás iránti kérelmét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott esetekben a hitelező az általános jog szabályai szerint indíthat eljárást.”

[2] Az új polgári perrendtartás 1022. cikke (2) bekezdésének értelmében: „Ha a bíróság – az ügy bizonyítékainak mérlegelését követően – megállapítja, hogy a hitelező követelése csak részben megalapozott, csak erre a részre vonatkozóan bocsát ki fizetési meghagyást, melyben feltünteti a fizetési határidőt is. Ilyen esetekben a hitelező az általános szabályok szerint indíthat eljárást annak érdekében, hogy az adóst kötelezzék a tartozás fennmaradó részének megfizetésére.”

29. cikk (1) bekezdés c) pont - Kommunikációs eszközök

– általános jog szerinti eljárás:

- az idézéseket és más eljárási okiratokat az új polgári perrendtartás 153–173. szakaszában foglaltak szerint kell kézbesíteni/közölni. Az alábbi példák a kézbesítés/közlés lehetséges módjaira vonatkoznak:

– az idézést és minden eljárási okiratot hivatalból kézbesítenek az érintett bíróság eljárási ügynökei vagy más alkalmazottai, valamint azon más bíróságok eljárási ügynökei vagy alkalmazottai, amelyek illetékességi területén az okirat címzettje lakik (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (1) bekezdése);

– ha az okiratok a fenti módon nem kézbesíthetőek, azokat postai úton küldik meg ajánlott levélben, a tartalom feltüntetésével és tértivevénnyel, lepecsételt borítékban, amelyhez rögzítik a kézbesítési formanyomtatvány átvételi igazolását/ajánlott formanyomtatványát, valamint a jogszabály által előírt figyelmeztetést (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (4) bekezdése);

– az érdekelt fél kérelmére és költségére az eljárási okiratokat közvetlenül az eljárási jog által megkövetelt formaságok betartására kötelezett bírósági végrehajtók, vagy expressz kézbesítő szolgáltatások is kézbesíthetik (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (5) bekezdése);

– az idézéseket és más eljárási okiratokat a bírósági nyilvántartó telefax, e-mail vagy más, az okirat szövegének továbbítására és a kézhezvétel igazolására alkalmas eszköz útján is közölheti, amennyiben az érintett fél megadta a bíróságnak az ehhez szükséges adatait; az igazolás céljaira a bíróság az eljárási okirathoz csatol egy, a következőket feltüntető formanyomtatványt: a bíróság neve, a közlés dátuma, a közlést kezelő nyilvántartó neve, valamint a közölt okiratok; a formanyomtatványt a címzett tölti ki, akinek fel kell tüntetnie a kézbesítés dátumát és a levelezés kézhezvételéért felelős személy nevét és aláírását; ezt követően a formanyomtatvány faxon, e-mailben vagy más megfelelő módon vissza kell juttatni a bírósághoz (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (6) bekezdése).

– különleges fizetési meghagyásos eljárás:

– a meghagyást a jelenlévő félnek kézbesíteni kell vagy minden felet haladéktalanul értesíteni kell róla a jogszabálynak megfelelően (az új polgári perrendtartás 1022. cikkének (5) bekezdése).

29. cikk (1) bekezdés d) pont - Használható nyelvek

A kérelmeket román nyelven kell kitölteni.

Utolsó frissítés: 02/08/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.