Kis értékű követelések

Magyarország

Tartalomszolgáltató:
Magyarország

ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK KERESÉSE

A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.

Magyarország

Határokon átnyúló európai eljárások – Kis értékű követelések


*kötelező választás

25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 599. §-a alapján a kis értékű követelések európai eljárása a törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök

Az eljárás megindításával összefüggésben a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza, hogy a felperes a kis értékű követelések európai eljárását a Rendelet I. sz. mellékletében meghatározott egységesített „A” keresetlevél kitöltésével, és annak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő közvetlen benyújtásával indítja meg, amely történhet postai úton, illetve bármilyen egyéb, az eljárás megindításának helye szerinti tagállam által elfogadott kommunikációs eszközzel, például faxon, e-mailben, vagy más elektronikus technológia alkalmazásának igénybevételével [Rendelet 4. cikk (1) bekezdés].

A Rendelet szabályaiból következik, hogy a keresetet írásban lehet előterjeszteni. A keresetlevél céljára szolgáló „A” formanyomtatvány kitöltve benyújtható a bíróságnál, postai úton eljuttatható a bírósághoz, valamint – a tájékoztató 25. cikk (1) bekezdés d) pontja tekintetében kifejtetteknek megfelelően – elektronikus úton is beadható.

A Pp. 600. § (1) bekezdése továbbá kimondja, hogy a felperes a keresetet a perre illetékes járásbíróságon szóban is előterjesztheti, amelyet a bíróság az erre rendszeresített formanyomtatványon rögzít. Ez a szabályozás összhangban áll a Rendelet 11. cikkével, amely előírja a nyomtatványok kitöltéshez nyújtandó gyakorlati segítséget.

25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek

A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 6. §-a értelmében a bíróság elnöke – járásbíróság esetében a törvényszék elnöke – által meghatározott időszakban az iroda minden munkanap félfogadást tart az ügyfelek részére. Az ügyfélfogadásról a bíróságon hozzáférhető helyen tájékoztató táblát kell kifüggeszteni arról, hogy az ügyfelek hol és mikor adhatják elő kérelmeiket, panaszaikat, felvilágosításért mikor, hova fordulhatnak, a beadványt ki, mikor és melyik helyiségben jogosult átvenni, továbbá, hogy a beadvány a bíróságon lévő gyűjtőszekrényben is elhelyezhető. A bíróság elektronikus úton is adhat tájékoztatást, és azt a világhálón is közzéteheti.

A hivatkozott IM rendelet értelmében a bíróságok ügyfélfogadás keretében biztosítanak gyakorlati segítségnyújtást, valamint további információk találhatók a http://www.birosag.hu/ weboldalon is.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) alapján a jogi segítő a fél számára többek között jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi. A támogatás feltétele, hogy a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség, és a fél a Jst. 4-9. §-ában meghatározott személyi körbe tartozik és jövedelme nem haladja meg az e §-okban meghatározott mértéket, illetve nem vonatkoznak rá a Jst. 10. §-ában meghatározott támogatást kizáró körülmények.

Ha már eljárás van folyamatban, akkor a Jst. 11. § (1) bekezdése alapján az állam a jogi segítségnyújtás keretében a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett az említett rendelkezéseknek megfelelően megelőlegezi vagy viseli. Rászorultnak minősül fél a Jst.-ben meghatározott feltételeken túl akkor is, ha költségmentesség illeti meg. A támogatás feltétele, hogy a fél jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem legyen képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni.

25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek

A Rendelet 13. cikke az iratok kézbesítésére és egyéb írásbeli kommunikációra vonatkozó szabályozást tartalmazza.

Annak érdekében, hogy a bírósági eljárások során a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen, a Pp. részben lehetővé, részben pedig kötelezővé teszi a bírósággal való elektronikus kapcsolattartást. A Pp. szabályai értelmében – az e) pontban kifejtetteknek megfelelően – a fél vagy képviselője vállalhatja az elektronikus utat, vagy ha arra köteles, az eljárás során elektronikus úton tartja a kapcsolatot a bírósággal (a továbbiakban együtt: elektronikus úton kapcsolatot tartó).

Az elektronikus úton kapcsolatot tartó a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás igénybevételével (a technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok kitöltésével és egyidejű elektronikus azonosítás megvalósulásával) nyújtja be a bírósághoz.

A bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás három kommunikációs csatornán keresztül folyik:

- Központi Ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba (KÜNY) történő regisztrációhoz kapcsolódó tárhely (biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a személy személyes ügyintézéshez rendelkezésre álló tárhely – korábbi Ügyfélkapu),

- Hivatali tárhely (a közigazgatási szerv számára biztosított hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tárhely),

- Cégkapu (gazdálkodó szervezetek, valamint egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász és egyéni szabadalmi ügyvivő számára biztosított biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő tárhely).

Központi Ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba (KÜNY) történő regisztrációt bármely természetes személy kezdeményezhet a regisztrációs szervnél (kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, kormányablakban, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten, egyes postai ügyfélszolgálatokon) vagy 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolvány birtokában elektronikus úton. A személyes regisztrációhoz személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély), valamint e-mail cím szükséges. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó külföldi állampolgárok esetén az azonosítás útlevél, valamint – ha azzal rendelkezik – a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély alapján történik. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó EGT tagállamok állampolgárainak azonosítása útlevél vagy más személyazonosításra alkalmas okmány alapján történik. A regisztráció során az ügyfélnek igazolnia kell személyazonosságát, aláírásával hozzá kell járulnia adatainak kezeléséhez. Ezt követően a Központi Hivatal a megadott adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban (vagy annak hatálya alá nem tartozó külföldiek esetében az idegenrendészeti nyilvántartásban) ellenőrzi. Ezen adatok mellett kötelezően szükséges az egyedi felhasználói név és egy elektronikus levélcím (e-mail cím) is, mivel a természetes személy erre a címre kapja meg az első belépéshez szükséges egyszeri kódját.

A Cégkapu és a Hivatali tárhely közös jellemzője, hogy a felhasználójának sajátos jogosultsággal kell rendelkeznie igénybevételükhöz. Hivatali tárhelyet azon szervezetek használhatnak, akik csatlakoznak a Központi Rendszerhez. A Cégkapu szolgáltatást pedig a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselők használhatják.

Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt – ha a beadvány előterjesztésére az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke űrlapot rendszeresít – űrlapon kell előterjesztenie. Ha űrlap nem kerül rendszeresítésre, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét az OBH elnöke által elfogadott, a bíróságok központi honlapján (http://www.birosag.hu/) közzétett fájlformátumok valamelyikén kell benyújtania. Az űrlapok letöltéséhez az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) telepítése szükséges, amely biztosítja a nyomtatványok kitöltésének, valamint azokhoz elektronikus dokumentumok mellékletként való csatolásának lehetőségét. A beadványt és mellékleteit elektronikus aláírással ellátva vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatás útján hitelesítve kell megküldeni a bíróság részére. Az űrlap kitöltéséhez a bíróságok központi honlapján elérhető gyakorlati tájékoztató nyújt segítséget. Ha a beadvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, az elektronikus úton kapcsolatot tartó erről a benyújtási folyamat részeként közvetlenül értesítést kap. Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa megfelel az informatikai követelményeknek, erről az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján befogadás-visszaigazolást kap, az ebben megjelölt időpontban kell a beadványt a bírósághoz megérkezettnek tekinteni. A bíróság a hozzá érkezett beadványról az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére – automatizáltan – a kézbesítési rendszer útján érkeztetési igazolást küld. (Büsz. 75/C. §).

Az irat kézbesítéséről az elektronikus úton kapcsolatot tartó elektronikus levélcímére értesítést kap, és az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Az internetes hivatkozás megnyitásával elektronikus tértivevény jön létre, amely tartalmazza a feladó és a címzett nevét, az ügy számát és az irat átvételének időpontját, és egyúttal megküldésre kerül mind a bíróság, mind az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére. Az elektronikus tértivevény és a Pp. szerinti postai tértivevény megfelel a Rendelet 13. cikk (1) bekezdésében szereplő átvételi elismervény intézményének. Ha a kézbesítési rendszer azt jelzi, hogy az iratot kétszeri értesítés ellenére sem vették át, az iratot a második értesítésigazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák

A Rendelet 13. cikke az iratok kézbesítése és egyéb írásbeli kommunikációra vonatkozó szabályozást tartalmazza.

Annak érdekében, hogy a bírósági eljárások során a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen, a Pp. részben lehetővé, részben pedig kötelezővé teszi a bírósággal való elektronikus kapcsolattartást.

A Pp. 608. §.-ában foglalt utaló szabály szerint az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek személyi körét az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) határozza meg.

Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése szerint – ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – elektronikus ügyintézésre köteles

a) az ügyfélként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) állam,

ac) önkormányzat,

ad) költségvetési szerv,

ae) ügyész,

af) jegyző,

ag) köztestület,

ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) az ügyfél jogi képviselője.

A Pp. 608. § (2) bekezdése, valamint 75. § (1) bekezdése alapján jogi képviselőnek kell tekinteni:

a) az ügyvédet és az ügyvédi irodát,

b) a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,

c) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót és bírósági titkárt,

d) a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyészt,

e) az ügyvédjelöltet és a jogi előadót (ha a perben a Pp. alapján eljárhatnak), valamint

f) törvényben meghatározott egyéb személyeket.

25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 74. § (1) bekezdése valamennyi (tehát akár papír alapon, akár elektronikus úton kezdeményezett) bírósági eljárás vonatkozásában lehetővé teszi az eljárást kezdeményező fél számára, hogy a bírósági eljárási illetéket – választása szerint, amennyiben annak technikai feltételei fennállnak – ne illetékbélyeg lerovásával, hanem elektronikus úton, az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren (a továbbiakban: EFER) keresztül fizesse meg. Az EFER olyan központi elektronikus fizetési szolgáltatás (a hozzá kapcsolódó elszámolási rendszerrel), amely segítségével az ügyfelek elektronikus ügyintézés során az elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségeiket – akár elektronikusan – bankkártya, virtuális bankkártya, illetve internetbank használatával is teljesíthetik.

A bírósági eljárási illeték általános mértéke – az Itv. 42. § (1) bekezdése szerint – peres eljárás esetén a pertárgyérték 6%-a, nemperes eljárás kezdeményezésekor pedig a pertárgyérték 3%-a. A fellebbezés illetéke az Itv. 46. § (1) bekezdése alapján ítélet elleni fellebbezés esetén a pertárgyérték 8 %-a.

25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok

A Rendelet szempontjából releváns rendes perorvoslat a fellebbezés, rendkívüli perorvoslat pedig a perújítás és a felülvizsgálati kérelem.

A másodfokú eljárást a fellebbezőnek az elsőfokú bíróságnál írásban benyújtott fellebbezéssel kell megindítania. Fellebbezéssel élhet a fél, valamint az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés rá vonatkozó része ellen. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap.

A fellebbezésben fel kell tüntetni a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét, határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül, azt az anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbező a fellebbezését alapítja, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés. A fellebbezést a másodfokú bíróság főszabályként tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak van helye, ha

a) a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – rá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna,

b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak a bűncselekménye miatt törvény ellenére lett pervesztes,

c) a fél az Emberi Jogok Európai Bíróságának az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményben vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben meghatározott valamely jog megsértését megállapító saját ügyében hozott ítéletére hivatkozik, feltéve, hogy az ügyében hozott jogerős ítélet ugyanezen a jogsértésen alapul, és az Emberi Jogok Európai Bíróságától elégtételt nem kapott, vagy a sérelem kártalanítással nem orvosolható,

d) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak,

e) a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették. (Pp. 393. §)

A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet. A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, és azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, az erre vonatkozó okiratokat csatolni kell. Ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.

A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani. A kérelmet a fél jegyzőkönyvbe is mondhatja. A perújítás elbírálására jogosult bíróság az alapperben eljárt elsőfokú bíróság. A Pp. szerint a perújítás megengedése esetén a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni. A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel támadott ítéletet hatályában fenntartja; vagy annak egészben vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz. (Pp. 392–404. §)

Felülvizsgálattal mint rendkívüli perorvoslattal – törvényben meghatározott kivételekkel – a másodfokon eljárt bíróság jogerőre emelkedett érdemi határozata támadható. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a felülvizsgálat tárgya az ügy érdemére vonatkozó jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés.

A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Kúriától az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.

Főszabály szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg.

Az előbb ismertetett esetben ugyanakkor a Kúria – kivételesen – engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége vagy a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél az elsőfokú bíróságnál, az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri, az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével, és az engedélyezést megalapozó okokat, jogkérdést.

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított negyvenöt napon belül kell benyújtani. A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett a Pp. 413. §-ban foglalt kellékeket kell tartalmaznia. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet főszabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el. (Pp. 405–424. §)

25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok

A felülvizsgálat iránti kérelem elbírálására a Rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerint az a bíróság rendelkezik hatáskörrel, amelyik a kis értékű követelések európai eljárásában az ítéletet meghozta. Az eljárás lefolytatására és így az ítélet meghozatalára hatáskörrel rendelkező bíróságok ismertetését a tájékoztatónak a 25. cikk (1) bekezdés a) pontjára vonatkozó része tartalmazza.

A felülvizsgálat iránti kérelemre vonatkozó eljárásra a Rendelet 19. cikke alapján – azokban a kérdésekben, amelyekben a Rendelet 18. cikke nem tartalmaz eltérő szabályt – a Pp. vonatozó szabályai is irányadóak.

A Pp. a kis értékű követelések európai eljárására irányadó rendelkezések között a Rendelet 18. cikke szerinti felülvizsgálat vonatkozásában tartalmaz speciális szabályokat [Pp. 602. § (1)–(3) bekezdés]. A Pp. kifejezetten kimondja, hogy a felülvizsgálatra a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kizárja továbbá a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetére az igazolási kérelem előterjesztését és a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasító végzés ellen nem enged fellebbezési jogot.

Ezek alapján a Rendelet 18. cikke szerinti felülvizsgálat iránti kérelemben elő kell adni a felülvizsgálat okát és az azt megalapozó körülményeket. A kérelemnek az ítélet végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését az ellenfél meghallgatása nélkül, hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre utóbb megváltoztathatja. Ha a felülvizsgálatot a törvény kizárja, vagy a kérelmet elkésetten terjesztették elő, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelem elbírálása előtt a bíróság a feleket meghallgathatja. Azt, hogy a kérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az eljárást a szükséges keretben meg kell ismételni. A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.

25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek

A Pp. úgy rendelkezik, hogy a bírósági eljárás nyelve a magyar [Pp. 113. § (1) bekezdés]. A Pp. kimondja továbbá, hogy törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában a bíróságnak címzett beadványokat magyar nyelven kell előterjeszteni, a bíróság a beadványokat és a határozatát magyar nyelven küldi meg. A törvény rögzíti továbbá, hogy a bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben pedig anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. A bíróság tolmácsot, illetve fordítót rendel ki, ha ezen jogok érvényesülése érdekében vagy egyébként e törvénynek a nyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezése értelmében szükséges. A Pp. a kisértékű követelések európai eljárására vonatkozó speciális szabályok körében rendelkezik arról, hogy a fél által becsatolt okirat hiteles fordítására a bíróság csak akkor kötelezheti a felet, ha a tényállás más módon nem állapítható meg [Pp. 600. § (5) bekezdés].

Magyarország a Rendelet 21a. cikk (1) bekezdésében biztosított nyilatkozati lehetőség körében nem jelöl meg a tanúsítvány nyelve tekintetében saját hivatalos nyelvétől eltérő hivatalos nyelvet elfogadott nyelvként.

25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok

Magyarországon a Rendelet hatálya alá tartozó végrehajtási ügyekben a végrehajtás elrendelésére azon törvényszék székhelyén működő járásbíróság jogosult, amelynek területén az adósnak belföldi lakóhelye, székhelye; ennek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye található; Budapest területén a Budai Központi Kerületi Bíróság.

A Rendelet 23. cikkben meghatározott intézkedésekre Magyarországon a végrehajtást foganatosító bíróság jogosult. A végrehajtást foganatosító bíróság a magyar jogban az a bíróság, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték.

Utolsó frissítés: 03/11/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.