- ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK/HATÓSÁGOK KERESÉSE
- 25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok
- 25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök
- 25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek
- 25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek
- 25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák
- 25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok
- 25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok
- 25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok
- 25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek
- 25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK/HATÓSÁGOK KERESÉSE
A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.
25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok
Az európai kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyekben a körzeti bíróság bírája (kantonrechter) jár el és hoz határozatot.
25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök
A polgári perrendtartás jelenleg hatályos 33. cikke értelmében a keresetlevél benyújtására szolgáló formanyomtatvány elektronikus úton akkor továbbítható, ha ezt a bíróság eljárási szabályai megengedik. Jelenleg egyik bíróság sem engedi meg nyomtatványok elektronikus úton történő benyújtását. A formanyomtatványokat csak a következőképpen lehet benyújtani:
- postai úton;
- személyesen a bíróság hivatalánál.
A végrehajtási törvény – az eljárásjog egyszerűsítését és digitalizálását célzó, még előkészítés alatt álló jogszabályokkal (köztük a polgári perrendtartás új 33. cikkével) együtt – az elektronikus benyújtásra vonatkozó szabályokat is tartalmaz. Ezek a szabályok valószínűleg egy későbbi időpontban lépnek majd hatályba.
A polgári perrendtartás új 30c. cikke úgy rendelkezik, hogy az eljárásokat elektronikus úton kell megindítani. A 30c. cikk (4) bekezdése értelmében a természetes személyek és azok a szövetségek, amelyek alapító okirata nincs közjegyzői okiratba foglalva, nem kötelesek a dokumentumokat elektronikus úton benyújtani, kivéve, ha jogi segítségnyújtással hivatásszerűen foglalkozó harmadik fél képviseli őket.
Jelenleg nincs lehetőség az iratoknak közvetlenül másik tagállamból elektronikus úton történő benyújtása révén eljárást indítani. Azok a más tagállambeli felek, akik Hollandiában hivatásos képviselővel rendelkeznek, elektronikus úton is benyújthatják a dokumentumokat. Az eljárást indítani kívánó, jogi képviselővel nem rendelkező külföldi feleknek a papíralapú benyújtást kell alkalmazniuk.
25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek
Gyakorlati segítséget a Jogi Szolgálat (Juridisch Loket) nyújt, konkrétabban a Jogi Szolgálat által működtetett európai fogyasztói információs központ.
Lásd: http://www.eccnederland.nl és http://www.juridischloket.nl.
25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek
A rendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti kézbesítés és a rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti írásbeli közlés a polgári perrendtartás 30e. cikkével összhangban történik. A fent említett jogszabályok hatálybalépését követően Hollandia azt fogja vélelmezni, hogy az eljárások megindítása elektronikus úton történik.
A polgári perrendtartás 30e. cikke szerint azon dokumentumok továbbítása, amelyek benyújtása nem kifejezetten kötelező, valamint a bíróság és a felek közötti egyéb kommunikáció elektronikus úton történhet, kivéve, ha a 30c. cikk (5) bekezdését alkalmazni kell. A 30c. cikk (5) bekezdése szerint azok a felek, akik nem kötelesek a dokumentumokat elektronikus úton továbbítani, és ezt nem is teszik, a papíralapú benyújtást alkalmazzák.
Az eljárásjog egyszerűsítéséről és digitalizálásáról szóló jogszabályok értelmében olyan felek számára, akiknek a lakóhelye egy másik tagállamban van, technikailag még nem lehetséges a dokumentumok közvetlenül történő benyújtása (lásd a b) pontot), és a bíróságok digitális rendszerén keresztül történő továbbítása. Sem külföldi társaságok, sem természetes személyek nem kötelesek elektronikus úton benyújtani a dokumentumokat. Amennyiben egy másik tagállambeli fél Hollandiában jogi képviselővel rendelkezik, az eljárás elektronikus úton zajlik, és a bíróság ennek megfelelően elektronikus úton kézbesítheti a 13. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumokat.
Azon felek esetében, amelyek nem kötelesek elektronikus úton benyújtani a dokumentumokat, és nem rendelkeznek jogi képviselővel, a kézbesítés postai úton történik.
25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák
Lásd a d) pontban említett információt.
25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok
Bírósági illeték fizetésére csak azok a személyek kötelesek, akik keresetet nyújtanak be a körzeti bírósághoz. Az alpereseknek nem kell bírósági illetéket fizetniük. A bírósági illetékek összege tekintetében Hollandiában különbséget tesznek az alábbiak között:
- 500 EUR-nál vagy kisebb összegű vagy határozatlan összegű követelések, valamint
- 500 és 12 500 EUR közötti követelések.
Három átalányösszeg létezik. Az alkalmazandó ráta attól függ, hogy a felperes jogi személy, természetes személy vagy korlátozott pénzügyi kapacitással rendelkező természetes személy.
Az illetékösszegek tekintetében lásd: www.rechtspraak.nl.
A holland bíróságok részére külföldről történő befizetéseket banki átutalással lehet teljesíteni. A bíróság bankszámlájára vonatkozó információkat a bíróság alkalmazottja által megküldött költségkimutatás (griffienota) tartalmazza. Az eljárási illetéket erre a számlára kell átutalni.
25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok
A nemzeti jogszabályok értelmében a kis értékű követelések európai eljárásának keretében az 1750 EUR vagy azt meghaladó összegű követelések tárgyában a körzeti bíróságok által hozott határozatok ellen fellebbezést lehet benyújtani a fellebbviteli bírósághoz (gerechtshof). A fellebbezés benyújtásának határideje a határozat meghozatalától számított 30 nap.
A holland bíróságokról szóló tájékoztatás az alábbi oldalon található: http://www.rechtspraak.nl.
25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok
Az alperesek a rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében felsorolt indokok alapján kérhetik a kis értékű követelések európai eljárása keretében a körzeti bíróság által hozott határozat felülvizsgálatát. Az erre irányuló kérelmet a 18. cikk (2) bekezdésében megjelölt 30 napos határidőn belül kell benyújtani.
25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek
A rendelet 20. cikkének (2) bekezdése szerinti, egy másik tagállam bíróságától származó igazolást holland nyelven kell kiállítani vagy holland nyelvre le kell fordítani.
25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok
A kis értékű követelések európai eljárásában hozott határozat végrehajtásáért felelős hatóságok a holland végrehajtók.
A 861/2007/EK rendelet 23. cikkének alkalmazásáért felelős hatóságok tekintetében lásd a kis értékű követelések európai eljárását a nemzeti jogba átültető végrehajtási jogszabály 8. cikkének rendelkezéseit.
A kis értékű követelések európai eljárását a nemzeti jogba átültető végrehajtási jogszabály 8. cikke a következőképpen rendelkezik:
A rendelet 22. és 23. cikkében említett végrehajtási kérelmek vonatkozásában a polgári perrendtartás 438. cikkét kell alkalmazni.
A polgári perrendtartás 438. cikke
(1) A végrehajtással kapcsolatban felmerülő jogvitát azon járásbíróság (rechtbank) elé kell terjeszteni, amely a rendes szabályok alapján joghatósággal rendelkezne, vagy amelynek illetékességi területén a lefoglalást foganatosítani kell, amelynek illetékességi területén egy vagy több érintett vagyontárgy található, vagy ahol a végrehajtást le kell folytatni.
(2) Ideiglenes intézkedés meghozatala céljából ideiglenes intézkedés meghozatalára irányuló eljárás (kort geding) is kezdeményezhető az (1) bekezdés alapján joghatósággal rendelkező bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírájánál (voorzieningsrechter). Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről határozó bíró, egyéb hatásköreinek sérelme nélkül, és amennyiben szükséges, bizonyos időre vagy a jogvitában hozott határozat meghozataláig felfüggesztheti a végrehajtást, vagy úgy határozhat, hogy a végrehajtás csak biztosíték nyújtása esetén foganatosítható vagy folytatható. A bíró biztosíték nyújtása mellett vagy anélkül megszüntetheti a lefoglalást. A végrehajtás során a bíró elrendelheti a hibásan teljesített alaki követelmények helyes teljesítését, megjelölve, hogy mely alaki követelményeket kell ismételten teljesíteni, és kinek kell viselnie a felmerülő költségeket. A bíró elrendelheti, hogy az ügybe beavatkozó harmadik felek a végrehajtás folytatásához hozzájáruljanak, vagy együttműködjenek az eljárás során, a végrehajtást kérő fél által biztosíték nyújtásával vagy anélkül.
(3) Ha az ügy az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban nem intézhető el, a kérelem tárgyában határozó bíró a kérelem elutasítása helyett és a felperes kérésére az ügyet a járásbíróság elé terjesztheti, megjelölve azt az időpontot, amikor az ügyet tárgyalni kell. Azt az alperest, aki az említett napon nem jelenik meg, és az ügyvédje nem képviseli a bíróságon, távollevőnek kell nyilvánítani, ha az említett napon való személyes megjelenésre idézték, kellően figyelembe véve az idézésre előírt, vagy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által a felperes kérelemére megállapított határidőt.
(4) Amennyiben a végrehajtásért felelős végrehajtóval szemben azonnali ideiglenes intézkedés meghozatalát szükségessé tévő kifogást nyújtanak be, a végrehajtó az ügyről készített jelentésével az ideiglenes intézkedésről határozó bíróhoz fordulhat és kérheti, hogy a bíró ideiglenes intézkedéssel döntse el a kérdést a felek között. Az ideiglenes intézkedés tárgyában határozó bíró a felek megidézéséig felfüggeszti az eljárást, kivéve, ha a kifogás jellege miatt úgy ítéli meg, hogy azonnali határozathozatalra van szükség. Az a végrehajtó, aki e jogkörét a végrehajtást kérelmező fél beleegyezése nélkül gyakorolja, maga is kötelezhető a költségek viselésére, ha az általa tett intézkedés alaptalannak bizonyul.
(5) A harmadik személy kifogást emelhet a végrehajtással szemben oly módon, hogy kéri mind a végrehajtást kérő félnek, mind pedig annak a félnek az idézését, akivel szemben a végrehajtást kérték.
A (3) és az (5) bekezdés az eljárásjog egyszerűsítését és digitalizálását célzó, még előkészítés alatt álló jogszabályok figyelembevétele céljából a következőképpen fog módosulni:
(3) Ha az ügy az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban nem intézhető el, a kérelem tárgyában határozó bíró a kérelem elutasítása helyett és a felperes kérésére az ügyet a járásbíróság elé terjesztheti. A bíróság, amely elé az ügyet utalták, haladéktalanul meghatározza a következő eljárási cselekmény időpontját. Azt az alperest, aki az említett napon nem jelenik meg, és az ügyvédje nem képviseli a bíróságon, csak akkor kell távollevőnek nyilvánítani, ha az említett napon való személyes megjelenésre idézték, kellően figyelembe véve az idézésre előírt, vagy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által a felperes kérelemére megállapított határidőt.
(5) A harmadik személy kifogást emelhet a végrehajtással szemben oly módon, hogy idézi mind a végrehajtást kérő felet, mind pedig azt a felet, akivel szemben a végrehajtást kérték.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.