Kis értékű követelések

---

25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok

A polgári ügyekben eljáró helyi bíróságok, és az általános hatáskörrel rendelkező bíróságok.

25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök

Ajánlott postai küldemény, fax és elektronikus adatátvitel.

25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek

DGAJ – Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóság (http://www.dgaj.mj.pt/DGAJ/sections/home).

25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek

A következő kommunikációs eszközök állnak rendelkezésre:

• Elektronikus kommunikáció a bíróságok munkáját támogató informatikai rendszeren keresztül, URL https://citius.tribunaisnet.mj.pt/habilus/myhabilus/Login.aspx, azokban az esetekben, amikor a fél jogi képviselőt hatalmazott meg. Ennek érdekében a fél jogi képviselőjének előzetesen kérelmeznie kell a nyilvántartásba vételt az informatikai rendszerhez való hozzáférés kezelésével megbízott szervezetnél (a polgári perrendtartás 132. cikkének (1) és (3) bekezdése, 247. és 248. cikke, valamint a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 3., 5., 25. és 26. cikke).
• A fél lakóhelyére, székhelyére, vagy az általa választott értesítési címre küldött ajánlott levélben történő kommunikáció azokban az esetekben, amikor a fél nem hatalmazott meg jogi képviselőt (a polgári perrendtartás 249. cikke).

25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák

Jogi képviselők, bírák, ügyészek és bírósági tisztviselők a bíróságok munkáját támogató informatikai rendszeren keresztül (https://citius.tribunaisnet.mj.pt/habilus/myhabilus/Login.aspx) (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 3. és 5. cikke).

A jogi képviselőknek előzetesen kérelmezniük kell a nyilvántartásba vételt az informatikai rendszerhez való hozzáférés kezelésével megbízott szervezetnél. Meg kell jegyezni, hogy a rendszer igazolja az értesítés kiállításának időpontját, és az értesítés vélelmezett időpontja a bejelentést követő harmadik nap, vagy az azt követő első munkanap (a polgári perrendtartás 247. és 248. cikke).

Ha a fél nem hatalmazott meg jogi képviselőt, az értesítéseket a fél lakóhelyére, székhelyére, vagy az általa választott értesítési címre küldött ajánlott levélben kell megküldeni. Az értesítés megtörténtének vélelmezett időpontja a bejelentés megtételét követő harmadik nap, vagy az azt követő első munkanap (a polgári perrendtartás 249. cikkének (1) bekezdése).

25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok

• Ha az érintett összeg 2 000 EUR-nál alacsonyabb: 102 EUR (1 elszámolási egység);

• Ha az érintett összeg 2 000 EUR-nál magasabb, de 5 000 EUR-nál alacsonyabb: 204 EUR (2 elszámolási egység).

Amennyiben az ügy különösen összetettnek bizonyul, a bíró a következő illetékösszegeket is alkalmazhatja:

• Ha az érintett összeg 2 000 EUR-nál alacsonyabb: 153 EUR (1,5 elszámolási egység);

• Ha az érintett összeg 2 000 EUR-nál magasabb, de 5 000 EUR-nál alacsonyabb: 306 EUR (3 elszámolási egység).

(A legutóbb módosított, 2008. február 26-i 34/2008 sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott, az eljárási illetékekről szóló rendelet 6. cikkének (1) és (5) bekezdése).‑

Amennyiben a kötelezett az 1896/2006/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint az európai fizetési meghagyásos eljárás keretén belül ellentmondást nyújt be, és az eljárás folytatódik, az ezen eljárás keretében a felperes által fizetendő összeg a kis értékű követelések európai eljárásával kapcsolatos eljárási költségek összegével csökken.

A levont összeg 102 EUR (1 elszámolási egység) vagy 153 EUR (1,5 elszámolási egység) lehet. (A legutóbb módosított, 2008. február 26-i 34/2008 sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott, az eljárási illetékekről szóló rendelet 7. cikkének (6) bekezdése).

Ha az ügyben viszontkeresetet is benyújtottak, a költségszámítás céljából össze kell adni a két követelés összegét, aminek következtében a perérték a 10 000 EUR-t is elérheti. Ha a perérték 8 000,01 EUR és 10 000 EUR között van, a költségek összege 3 elszámolási egység (306 EUR), vagy, különösen bonyolult ügy esetén 4,5 elszámolási egység (459 EUR). 5 000,01 EUR és 8 000 EUR közötti perérték esetén azonban a költségek összege 2 elszámolási egység (204 EUR) vagy, különösen bonyolult ügy esetén 3 elszámolási egység (306 EUR) (a legutóbb módosított, 2008. február 26-i 34/2008 sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott, az eljárási illetékekről szóló rendelet 11. cikke, a polgári perrendtartás 145. cikkének (5) bekezdésével, 530. cikkének (2) bekezdésével, 299. cikkének (1) és (2) bekezdésével, és 297. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben).

Az elfogadott fizetési mód a banki átutalás.

25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok

Fellebbezés csak a polgári perrendtartás 629. cikkének (2) bekezdésében vagy 696. cikkében meghatározott esetekben lehetséges.

Ennek megfelelően a polgári perrendtartás 629. cikkének (2) bekezdése értelmében az ügy értékétől és a pervesztes fél által viselt költségektől függetlenül fellebbezésre mindig van lehetőség az alábbi esetekben:

a) nemzetközi joghatóságra, a tárgyi illetékességre vagy a bírósági hatáskörökre vonatkozó szabályok megsértése, vagy jogerős bírósági határozattal való összeütközés miatt;

b) a pertárgy értékére vagy azzal kapcsolatos összegekre vonatkozó határozat ellen, ha a pertárgy értéke meghaladja az ügyben eljáró bíróság hatáskörét;

c) olyan határozat ellen, amely ellentétes a Legfelsőbb Bíróság ugyanazon jogterületen és ugyanazon alapvető jogkérdésben megnyilvánuló állandó ítélkezési gyakorlatával;

d) fellebbviteli bíróság olyan ítéletével szemben, amely ugyanazon alapvető jogkérdés megítélésében ellentétes ugyanezen bíróság, vagy azonos jogterületen működő másik fellebbviteli bíróság ítéletével, és az ítélettel szemben azon kívül, hogy az összeg meghaladja az eljáró bíróság hatáskörét, egyéb okból további rendes fellebbezésnek nincs helye. Kivételt képez az az eset, amikor az ítélet azzal összhangban álló, egységes ítélkezési gyakorlatot szilárdít meg.

A polgári perrendtartás 696. cikke értelmében jogerős határozat csak akkor képezheti felülvizsgálat tárgyát, ha:

a) egy másik jogerős határozat bizonyította, hogy a határozat a bíró által a feladatai ellátása során elkövetett bűncselekmény eredménye;

b) bizonyítást nyert, hogy az okirati bizonyíték vagy a hivatalos bírósági tanúvallomás, illetve a szakértő vagy a döntőbíró által tett nyilatkozat hamis, és az meghatározó tényező lehetett volna a felülvizsgálandó határozat meghozatalakor, valamint az ügy nem volt tárgya annak az eljárásnak, amelyben a határozatot hozták;

c) olyan dokumentumot terjesztenek elő, amelyről a félnek nem volt tudomása, vagy amelyet nem tudott volna felhasználni abban az eljárásban, amelyben a felülvizsgálandó határozatot hozták, és amely önmagában elegendő volna ahhoz, hogy a határozatot a pervesztes fél javára módosítsa;

d) a határozat alapjául szolgáló vallomás, visszavonás vagy megállapodás érvénytelen, vagy érvénytelenné nyilvánítható;

e) a határozat meghozatalára és végrehajtására az alperes távollétében került sor anélkül, hogy abban az alperes bármilyen formában részt vett volna, és bizonyítást nyert, hogy idézés kibocsátására nem került sor, vagy az idézés érvénytelen volt;

f) a határozat összeegyeztethetetlen valamely nemzetközi fellebbviteli testület jogerős, a portugál államra nézve kötelező határozatával;

g) a jogvita alapját a felek közti színlelt ügylet képezte, és a bíróság, mivel nem volt tudatában annak, hogy csalást követtek el, nem élt a 612. cikk alapján ráruházott jogkörrel.

A polgári perrendtartás 638. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezés benyújtásának határideje a határozat közlésétől számított 30 nap.

A polgári perrendtartás 697. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében rendkívüli felülvizsgálati kérelem nem nyújtható be, ha a jogerős határozat meghozatala óta több mint öt év telt el. A rendkívüli felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje:

i. A 696. cikk a) pontja esetében a felülvizsgálat alapját képező végleges határozat meghozatalának időpontjától számított 60 nap;

ii. A 696. cikk f) pontja esetében a felülvizsgálat alapját képező határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számított 60 nap;

iii. Egyéb esetekben attól az időponttól számított 60 nap, amikor a fellebbező fél az iratot kézhez kapta, vagy a felülvizsgálat alapjául szolgáló körülményről tudomást szerzett.

iv. A 696. cikk g) pontja esetében a fellebbezés benyújtásának határideje – a korábban említett ötéves határidő sérelme nélkül – attól az időponttól számított két év, amikor a fellebbező fél a határozatról tudomást szerzett.

A jogorvoslati kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságok a polgári perrendtartás 629. cikkének (2) bekezdésében foglalt körülmények között a fellebbviteli bíróságok (Tribunais de Relação), az a) pontban meghatározott esetben pedig a polgári perrendtartás 696. cikkében foglalt körülmények között az a bíróság, amely a felülvizsgálat tárgyát képező határozatot hozta.

25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok

A felülvizsgálati kérelmet a felülvizsgálat tárgyát képező határozatot hozó bírósághoz kell benyújtani, és a fellebbezőnek fel kell tüntetnie a fellebbezés alapjául szolgáló tényeket. A fellebbezés benyújtásakor a fellebbezőnek a kérelmet megalapozó határozatra vagy dokumentumra vonatkozó igazolást kell benyújtania (a polgári perrendtartás 697. cikkének (1) bekezdése és 698. cikke).

A kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság az a) pont szerinti, felülvizsgálat tárgyát képező határozatot hozó bíróság.

25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek

Angol, francia és spanyol.

25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok

A végrehajtás tekintetében hatáskörrel rendelkező bíróságok a végrehajtási bíróságok (juízos de execução). Végrehajtási bíróságok hiányában a polgári ügyekben eljáró helyi bíróságok és az általános illetékességgel rendelkező bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.

A portugál bíróságok által hozott határozatok végrehajtása iránti kérelmet azon eljárás keretében kell benyújtani, amelyben a határozatot meghozták (a polgári perrendtartás 85. cikkének (1) bekezdése). A végrehajtás iránti kérelmet a kapcsolódó iratokkal és a határozat másolatával együtt ezt követően haladéktalanul megküldik a hatáskörrel rendelkező végrehajtási bíróságnak, ha van ilyen (a polgári perrendtartás 85. cikkének (2) bekezdése).

Ha a határozatot egy másik tagállamban hozták, a hatáskörrel rendelkező bíróság az alperes lakóhelye szerinti bíróság (a polgári perrendtartás 90. cikke).