Kis értékű követelések

Románia

Tartalomszolgáltató:
Románia

ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK KERESÉSE

A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.

Románia

Határokon átnyúló európai eljárások – Kis értékű követelések


*kötelező választás

25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok

A kis értékű követelések elsőfokú elbírálására a járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Határozataik ellen csak a fellebbviteli bíróságoknál lehet fellebbezni, a határozat meghozatalától számított 30 napon belül. Lásd a 191/2007. sz. törvénnyel jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. módosított sürgősségi kormányrendelet I/10. cikkének 2. cikkét.

25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök

  • A PP 148. cikkének (2) bekezdése szerinti rendes eljárásban a bírósághoz személyesen vagy közvetítő útján intézett kérelem elektronikus formában benyújtható, ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek (adott esetben ez a rendelkezés alkalmazandó akkor is, amikor a PP a felek beadványai, érvei vagy megállapításai, vagy a bírósághoz benyújtott bármely más eljárási irat esetében írásbeli formát követel meg – a PP 148. cikkének (3) bekezdése).
  • A PP 199. cikkének (1) bekezdése szerinti rendes eljárásban a személyesen vagy közvetítő útján, postai úton vagy futár útján, vagy telefaxon, vagy beszkennelt formában e-mailben elküldve, vagy elektronikus dokumentum formájában benyújtott keresetlevelet (cerere de chemare în judecată) a bíróság iktatja és feltünteti rajta a beérkezés dátumát.
  • Megjegyzés: A kis értékű követelések vonatkozásában (belső jogviták esetén) alkalmazandó különleges eljárásban a kérelmező az eljárást egy nyomtatvány kitöltésével indítja meg, amelyet postai, vagy a kézbesítés igazolását lehetővé tévő bármely más úton benyújt vagy megküld a hatáskörrel rendelkező bíróságnak (a PP 1029. cikkének (1) bekezdése).

25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek

A módosított 861/2007. sz. rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egyes ügyvédi kamarák által a jogsegélyszolgálat keretében háromhavonta, rotációs alapon kijelölt ügyvédek nyújtanak gyakorlati segítséget a kérelem kitöltésében. Az így kijelölt ügyvédek listája és elérhetőségei megtekinthetők a Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetségének, valamint az egyes kamaráknak a honlapjain, és azok a bíróságokon való kifüggesztésük, továbbá a bírósági portálon történő közzétételük érdekében minden bírósággal megosztásra kerülnek. Az ügyvédek az általuk nyújtott gyakorlati segítségért díjazásra jogosultak, amelyet az ügyvédek részére a peren kívüli és jogi segítségnyújtásért fizetendő díjak meghatározásáról szóló, a jogszabályokkal összhangban elfogadott jegyzőkönyv állapít meg. Az ügyvéd a támogatott személytől semmilyen formában nem kaphat díjazást vagy egyéb ellenszolgáltatást. Lásd a 191/2007. sz. törvénnyel jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. módosított sürgősségi kormányrendelet I/10. cikkének 1. cikkét.

25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek

  • A PP 154. cikkének (6) bekezdése

(6) Az idézések és az egyéb eljárási iratok kézbesítését bírósági tisztviselő végezheti, és ez történhet faxon, e-mailben vagy egyéb olyan módon, amely biztosítja a dokumentum tartalmának és átvételi elismervényének a továbbítását, amennyiben az érintett fél a kapcsolattartási adatait e célból a bíróság rendelkezésére bocsátotta. Az átvétel igazolása céljából a bíróság az eljárási irattal együtt az alábbiakat tartalmazó formanyomtatványt is megküldi: a bíróság neve, a kézbesítés dátuma, az érintett tisztviselő neve és a megküldött dokumentumok felsorolása; ezt a formanyomtatványt a címzettnek kell kitöltenie, feltüntetve az átvétel dátumát, a nevet, olvasható formában, és a küldemény átvételéért felelős személy aláírását. A formanyomtatványt faxon, e-mailben vagy más módon vissza kell juttatni a bírósághoz. Az idézések és az eljárási iratok akkor tekintendők kézbesítettnek, amikor az alkalmazott kézbesítési rendszertől üzenet érkezik arról, hogy a címzett az általa közölt információknak megfelelően megkapta a küldeményt.

  • A PP 205. cikke (2) bekezdésének a) pontja

A válasznak tartalmaznia kell: Az alperes vezeték- és keresztnevét, személyi azonosító számát, lakó- vagy tartózkodási helyét, jogi személy alperes esetében annak nevét és székhelyét, valamint adott esetben a nyilvántartási kódját vagy adóazonosító számát, a cégnyilvántartásba vagy a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének számát, valamint a bankszámlaszámot, ha azt a felperes a keresetlevélben nem jelölte meg. A 148. cikk (1) bekezdése második mondatának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha az alperes külföldön él, a válaszban egy romániai címet is fel kell tüntetni, ahová az üggyel kapcsolatos valamennyi értesítést megküldik.

  • A PP 194. cikkének a) pontja

A keresetlevélnek tartalmaznia kell:

a) a felek vezeték- és keresztnevét, lakó- vagy tartózkodási helyét, jogi személyek esetében pedig a jogi személy nevét és székhelyét. Tartalmaznia kell továbbá a felperes és az alperes személyi azonosító számát vagy adóazonosító jelét, a cégnyilvántartásba vagy a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzése számát, valamint bankszámlaszámát, feltéve, hogy a felek rendelkeznek ilyen azonosítókkal, vagy azokat jogszabály alapján részükre kiadták, és a felperes ismeri azokat. A 148. cikk (1) bekezdése második mondatának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha a felperes külföldön él, a válaszban egy romániai címet is fel kell tüntetni, ahová az üggyel kapcsolatos valamennyi értesítést megküldik.

  • A PP 148. cikkének (1)–(3) bekezdése

(1) A bírósághoz intézett bármely kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell annak a bíróságnak a nevét, amelyhez azt címezték, a felek vezeték- és keresztnevét, lakó- vagy tartózkodási helyét, vagy adott esetben a cégeik nevét és címét, a felek képviselőinek vezeték- és keresztnevét, lakó- vagy tartózkodási helyét, adott esetben a követelés tárgyát, értékét és annak indokait, valamint az aláírást. A kérelemnek lehetőség szerint tartalmaznia kell egy e-mail-címet vagy a fél által e célból megadott elérhetőségeket is, például telefon- vagy telefax számot.

(2) A személyesen vagy közvetítő útján előterjesztett kérelem elektronikus formában benyújtható, ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek.

(3) A (2) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók akkor is, amikor a jelen törvény a felek beadványai, érvei vagy megállapításai, vagy a bírósághoz benyújtott bármely más eljárási irat esetében írásbeli formát követel meg.

  • A PP 169. cikke

Azt követően, hogy az ügyet bíróság elé terjesztették, a kérelmek, válaszok vagy más dokumentumok közvetlenül a felek ügyvédje vagy jogi tanácsadója révén is benyújthatók a bíróság részére, ha a felek rendelkeznek ilyennel. Ebben az esetben a kérelmet átvevő igazolja a bírósághoz személyesen benyújtott másolat kézhezvételét, vagy adott esetben bármely más olyan eszközzel él, amely igazolja a cselekmény elvégzését.

  • A PP 199. cikkének (1) bekezdése

(1) A személyesen vagy közvetítő útján, postai úton vagy futár útján, telefaxon, vagy beszkennelt formában e-mailben elküldött, vagy elektronikus dokumentum formájában benyújtott keresetlevelet a bíróság iktatja, és feltünteti rajta a beérkezés dátumát.

  • A PP 149. cikkének (4) bekezdése

(4) Ha a keresetlevelet a törvény előírásainak megfelelően faxon vagy e-mailben nyújtották be, a bírósági tisztviselő arról másolatot készít az erre kötelezett fél költségére. A 154. cikk (6) bekezdésének rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

  • A kis értékű követelések vonatkozásában (belső jogviták esetén) alkalmazandó különleges eljárásban a felperes az eljárást egy nyomtatvány kitöltésével indítja meg, amelyet postai vagy a kézbesítés igazolását biztosító egyéb úton benyújt vagy megküld a hatáskörrel rendelkező bíróságnak (a PP 1029. cikkének (1) bekezdése).

25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák

  • Ha a bíróság a törvény szerint elektronikus úton kézbesíti az eljárási iratokat, a felek az ilyen módon foganatosított kézbesítést kötelesek elfogadni. Ez csak abban az esetben érvényes, ha a felek (vagy képviselőik, ideértve az ügyvédeket is) megadták az e-mail-címüket (lásd a d) pontra adott választ is).
  • Ha valamely fél a törvény szerint elektronikus úton kézbesíti az eljárási iratokat, a felek az ilyen módon foganatosított kézbesítést kötelesek elfogadni.

25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok

  • A bírósági illetékekről szóló 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése

(1) A végrehajtás tekintetében az alább felsorolt kérelmek után az alábbi illetékek fizetendők:

(…)

b) végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem, ideértve az előzetes végrehajthatóságot is – 50 RON.

(2) Ha a végrehajtást megtámadják, az illeték összegét a vitatott végrehajtással érintett javak értéke alapján kell kiszámítani, ha pedig az adott tartozás összege alacsonyabb a javak értékénél, akkor a szóban forgó tartozás összege alapján. A vitatott összegtől függetlenül, ez az illetékösszeg 1 000 RON-nál nem lehet magasabb. Ha a végrehajtás tárgyát nem lehet pénzben kifejezni, a végrehajtási eljárással szembeni kifogást 100 RON összegű illeték terheli.

(3) Ha a végrehajtási eljárással szembeni kifogás – a polgári perrendtartás 712. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételek szerint – érdemi ténybeli vagy jogkérdést is érint, az illeték összegét a 3. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

  • A bírósági illetékekről szóló 80/2013 sz. sürgősségi kormányrendelet 33. cikkének (1) bekezdése

Ha törvény másként nem rendelkezik, a bírósági illetéket előzetesen kell megfizetni.

  • A bírósági illetékekről szóló 80/2013 sz. sürgősségi kormányrendelet 40. cikkének (1) és (2) bekezdése

Ha a bírósági illeték megfizetésére köteles személy nem rendelkezik romániai lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel illetve Romániában bejegyzett székhellyel, a bírósági illetéket annak a közigazgatási egységnek a helyi költségvetési számlájára kell készpénzben, vagy banki vagy online átutalással befizetni, amelynek területén az a bíróság működik, amelyhez a keresetet vagy a kérelmet benyújtották; ez a költségvetési bevételi számla azon helyi közigazgatási területi egység költségvetési bevételein belüli külön számlát képez a „bírósági és egyéb illetékek” céljára, ahol a természetes személy lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy adott esetben a jogi személy bejegyzett székhelye található.

  • A polgári perrendtartásban vagy a kis értékű követelésekről szóló rendeletben meghatározott különleges eljárásnak megfelelően benyújtott kis értékű követelések után 50 RON adót kell fizetni, ha a követelés értéke nem haladja meg a 2000 RON-t, vagy ha annak euróban kifejezett értéke nem haladja meg a 2000 RON-t, a 2000 RON-t vagy annak euróban kifejezett értékét meghaladó követelések után pedig 200 RON adó fizetendő. Lásd a bírósági illetékekről szóló 80/2013 sz. sürgősségi rendelet 6. cikkének (1) bekezdését.
  • Megjegyzés: A https://portal.just.ro/SitePages/acasa.aspx weboldal minden bíróság esetében tartalmaz egy „Bine de știut” [Hasznos információk] címet viselő alrészt, amelyben megtalálhatók az arra vonatkozó információk, hogy az illetéket mely számlákra lehet befizetni.

25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok

  • A rendelet 17. cikkének megfelelően a fellebbezést a fellebbviteli (másodfokú) bírósághoz kell benyújtani a határozat meghozatalától számított 30 napon belül (a PP 95. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 466. cikkének (1) bekezdése, 468. cikkének (1) bekezdése és 94. cikke (1) bekezdésének k) pontja).
  • Megjegyzés: A kis értékű követelések vonatkozásában (belső jogviták esetén) alkalmazandó különleges eljárásban hozott járásbírósági ítélettel szemben csak a fellebbviteli bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani, határozat meghozatalától számított 30 napon belül (a PP 1033. cikkének (1) bekezdése).

25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok

  • A rendes eljárás szabályai:

jogerős ítélet megsemmisítése iránti fellebbezésre (rendkívüli jogorvoslat) abban az esetben van lehetőség, ha a jogorvoslatot kérő fél idézése nem volt szabályszerű, és a fél nem volt jelen az eljárás során; a megsemmisítés iránti kérelmet a megtámadott ítéletet hozó bírósághoz kell benyújtani (a PP 503. cikkének (1) bekezdése és 505. cikkének (1) bekezdése);

az ítélet érdemi részét érintő felülvizsgálat (rendkívüli jogorvoslat) – akár az ügy érdemére vonatkozóan, akár egyéb okból – akkor kérelmezhető, ha a fél rajta kívül álló okból akadályoztatva volt a bíróság előtti megjelenésben és abban, hogy erről a bíróságot értesítse; a felülvizsgálat iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek ítéletével szemben a felülvizsgálatot kérelmezik (a PP 509. cikke (1) bekezdésének 9. pontja és (2) bekezdése, valamint 510. cikkének (1) bekezdése);

a határidőt elmulasztó fél számára csak akkor állapítható meg új határidő, ha megfelelően igazolni tudja a mulasztás indokait; e célból a fél legkésőbb a teljesítést akadályozó körülmény megszűntétől számított 15 napon belül benyújtja az eljárási iratot, és ezzel egyidejűleg új határidőt kér; fellebbezés esetén ez a határidő megegyezik a fellebbezési eljárás megindítására előírt határidővel; az új határidő iránti kérelmet az a bíróság bírálja el, amely a határidőn belül gyakorolt joggal kapcsolatos kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkezik (a PP 186. cikke).

A felülvizsgálati kérelem eldöntésére az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelynek a határozatát megtámadták. Lásd a 191/2007. sz. törvénnyel jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. módosított sürgősségi kormányrendelet I/10. cikkének 3. cikkét.

25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek

Román.

Utolsó frissítés: 01/03/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.