Kis értékű követelések

Románia

Tartalomszolgáltató:
Románia

ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK/HATÓSÁGOK KERESÉSE

A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.

Románia

Határokon átnyúló európai eljárások – Kis értékű követelések


*kötelező választás

25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok

A kis értékű követelések elsőfokú elbírálására a járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Határozataik ellen csak a fellebbviteli bíróságoknál lehet fellebbezni, a határozat meghozatalától számított 30 napon belül. Lásd a 191/2007. sz. törvénnyel jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. módosított sürgősségi kormányrendelet I/10. cikkének 2. cikkét.

25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök

  • A PP 148. cikkének (2) bekezdése szerinti rendes eljárásban a bírósághoz személyesen vagy közvetítő útján intézett kérelem elektronikus formában benyújtható, ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek (adott esetben ez a rendelkezés alkalmazandó akkor is, amikor a PP a felek beadványai, érvei vagy megállapításai, vagy a bírósághoz benyújtott bármely más eljárási irat esetében írásbeli formát követel meg – a PP 148. cikkének (3) bekezdése).
  • A PP 199. cikkének (1) bekezdése szerinti rendes eljárásban a személyesen vagy közvetítő útján, postai úton vagy futár útján, vagy telefaxon, vagy beszkennelt formában e-mailben elküldve, vagy elektronikus dokumentum formájában benyújtott keresetlevelet (cerere de chemare în judecată) a bíróság iktatja és feltünteti rajta a beérkezés dátumát.
  • Megjegyzés: A kis értékű követelések vonatkozásában (belső jogviták esetén) alkalmazandó különleges eljárásban a kérelmező az eljárást egy nyomtatvány kitöltésével indítja meg, amelyet postai, vagy a kézbesítés igazolását lehetővé tévő bármely más úton benyújt vagy megküld a hatáskörrel rendelkező bíróságnak (a PP 1029. cikkének (1) bekezdése).

25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek

A módosított 861/2007. sz. rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egyes ügyvédi kamarák által a jogsegélyszolgálat keretében háromhavonta, rotációs alapon kijelölt ügyvédek nyújtanak gyakorlati segítséget a kérelem kitöltésében. Az így kijelölt ügyvédek listája és elérhetőségei megtekinthetők a Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetségének, valamint az egyes kamaráknak a honlapjain, és azok a bíróságokon való kifüggesztésük, továbbá a bírósági portálon történő közzétételük érdekében minden bírósággal megosztásra kerülnek. Az ügyvédek az általuk nyújtott gyakorlati segítségért díjazásra jogosultak, amelyet az ügyvédek részére a peren kívüli és jogi segítségnyújtásért fizetendő díjak meghatározásáról szóló, a jogszabályokkal összhangban elfogadott jegyzőkönyv állapít meg. Az ügyvéd a támogatott személytől semmilyen formában nem kaphat díjazást vagy egyéb ellenszolgáltatást. Lásd a 191/2007. sz. törvénnyel jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. módosított sürgősségi kormányrendelet I/10. cikkének 1. cikkét.

25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek

  • A PP 154. cikkének (6) és (61) bekezdése

Az idézések és az egyéb eljárási iratok kézbesítését bírósági tisztviselő végezheti, és ez történhet faxon, e-mailben vagy egyéb olyan módon, amely biztosítja a dokumentum tartalmának és átvételi elismervényének a továbbítását, amennyiben az érintett fél a kapcsolattartási adatait e célból a bíróság rendelkezésére bocsátotta. Az eljárási iratok kézbesítéséhez csatolják a bíróság kiterjesztett elektronikus aláírását, amely a bírósági bélyegző és a tárgyalás jegyzőkönyvvezetőjének aláírása helyébe lép, mint az idézés kötelező hivatkozása. Minden bíróság egyetlen kiterjesztett elektronikus aláírással rendelkezik az idézésekhez és az eljárási iratokhoz. Az idézések és az eljárási iratok akkor tekintendők kézbesítettnek, amikor az alkalmazott kézbesítési rendszertől üzenet érkezik arról, hogy a címzett az általa közölt információknak megfelelően megkapta a küldeményt.

  • A PP 205. cikke (2) bekezdésének a) pontja

A válasznak tartalmaznia kell: Az alperes vezeték- és keresztnevét, személyi azonosító számát, lakó- vagy tartózkodási helyét, jogi személy alperes esetében annak nevét és székhelyét, valamint adott esetben a nyilvántartási kódját vagy adóazonosító számát, a cégnyilvántartásba vagy a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének számát, valamint a bankszámlaszámot, ha azt a felperes a keresetlevélben nem jelölte meg. A 148. cikk (1) bekezdése második mondatának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha az alperes külföldön él, a válaszban egy romániai címet is fel kell tüntetni, ahová az üggyel kapcsolatos valamennyi értesítést megküldik.

  • A PP 194. cikkének a) pontja

A keresetlevélnek tartalmaznia kell:

a) a felek vezeték- és keresztnevét, lakó- vagy tartózkodási helyét, jogi személyek esetében pedig a jogi személy nevét és székhelyét. Tartalmaznia kell továbbá a felperes és az alperes személyi azonosító számát vagy adóazonosító jelét, a cégnyilvántartásba vagy a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzése számát, valamint bankszámlaszámát, feltéve, hogy a felek rendelkeznek ilyen azonosítókkal, vagy azokat jogszabály alapján részükre kiadták, és a felperes ismeri azokat. A 148. cikk (1) bekezdése második mondatának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha a felperes külföldön él, a válaszban egy romániai címet is fel kell tüntetni, ahová az üggyel kapcsolatos valamennyi értesítést megküldik.

  • A PP 148. cikkének (1)–(3) bekezdése

(1) A bírósághoz intézett bármely kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell annak a bíróságnak a nevét, amelyhez azt címezték, a felek vezeték- és keresztnevét, lakó- vagy tartózkodási helyét, vagy adott esetben a cégeik nevét és címét, a felek képviselőinek vezeték- és keresztnevét, lakó- vagy tartózkodási helyét, adott esetben a követelés tárgyát, értékét és annak indokait, valamint az aláírást. A kérelemnek lehetőség szerint tartalmaznia kell egy e-mail-címet vagy a fél által e célból megadott elérhetőségeket is, például telefon- vagy telefax számot.

(2) A személyesen vagy közvetítő útján előterjesztett kérelem elektronikus formában benyújtható, ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, amikor a jelen törvény a felek beadványai, érvei vagy megállapításai, vagy a bírósághoz benyújtott bármely más eljárási irat esetében írásbeli formát követel meg.

  • A PP 169. cikke

Azt követően, hogy az ügyet bíróság elé terjesztették, a kérelmek, válaszok vagy más dokumentumok közvetlenül a felek ügyvédje vagy jogi tanácsadója révén is benyújthatók a bíróság részére, ha a felek rendelkeznek ilyennel. Ebben az esetben a kérelmet átvevő igazolja a bírósághoz személyesen benyújtott másolat kézhezvételét, vagy adott esetben bármely más olyan eszközzel él, amely igazolja a cselekmény elvégzését.

  • A PP 199 cikkének (1) bekezdése

(1) A személyesen vagy közvetítő útján, postai úton vagy futár útján, telefaxon, vagy beszkennelt formában e-mailben elküldött, vagy elektronikus dokumentum formájában benyújtott keresetlevelet a bíróság iktatja, és feltünteti rajta a beérkezés dátumát.

  • A PP 149 cikkének (4) bekezdése

(4) Ha a keresetlevelet a törvény előírásainak megfelelően faxon vagy e-mailben nyújtották be, a bírósági tisztviselő arról másolatot készít az erre kötelezett fél költségére. A 154. cikk (6) bekezdésének rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

A kis értékű követelések vonatkozásában (belső jogviták esetén) alkalmazandó különleges eljárásban a felperes az eljárást egy nyomtatvány kitöltésével indítja meg, amelyet postai vagy a kézbesítés igazolását biztosító egyéb úton benyújt vagy megküld a hatáskörrel rendelkező bíróságnak (a PP 1029. cikkének (1) bekezdése).

25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák

  • Ha a bíróság a törvény szerint elektronikus úton kézbesíti az eljárási iratokat, a felek az ilyen módon foganatosított kézbesítést kötelesek elfogadni. Ez csak abban az esetben érvényes, ha a felek (vagy képviselőik, ideértve az ügyvédeket is) megadták az e-mail-címüket (lásd a d) pontra adott választ is).
  • Ha valamely fél a törvény szerint elektronikus úton kézbesíti az eljárási iratokat, a felek az ilyen módon foganatosított kézbesítést kötelesek elfogadni.

25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok

  • A bírósági illetékekről szóló 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése

(1) A végrehajtás tekintetében az alább felsorolt kérelmek után az alábbi illetékek fizetendők:

(…)

b) végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem, ideértve az előzetes végrehajthatóságot is – 50 RON.

(2) Ha a végrehajtást megtámadják, az illeték összegét a vitatott végrehajtással érintett javak értéke alapján kell kiszámítani, ha pedig az adott tartozás összege alacsonyabb a javak értékénél, akkor a szóban forgó tartozás összege alapján. A vitatott összegtől függetlenül, ez az illetékösszeg 1000 RON-nál nem lehet magasabb. Ha a végrehajtás tárgyát nem lehet pénzben kifejezni, a végrehajtási eljárással szembeni kifogást 100 RON összegű illeték terheli.

(3) Ha a végrehajtási eljárással szembeni kifogás – a polgári perrendtartás 712. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételek szerint – érdemi ténybeli vagy jogkérdést is érint, az illeték összegét a 3. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

  • A bírósági illetékekről szóló 80/2013 sz. sürgősségi kormányrendelet 33. cikkének (1) bekezdése

Ha törvény másként nem rendelkezik, a bírósági illetéket előzetesen kell megfizetni.

  • A bírósági illetékekről szóló 80/2013 sz. sürgősségi kormányrendelet 40. cikkének (1) és (2) bekezdése

Ha a bírósági illeték megfizetésére köteles személy nem rendelkezik romániai lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel illetve Romániában bejegyzett székhellyel, a bírósági illetéket annak a közigazgatási egységnek a helyi költségvetési számlájára kell készpénzben, vagy banki vagy online átutalással befizetni, amelynek területén az a bíróság működik, amelyhez a keresetet vagy a kérelmet benyújtották; ez a költségvetési bevételi számla azon helyi közigazgatási területi egység költségvetési bevételein belüli külön számlát képez a „bírósági és egyéb illetékek” céljára, ahol a természetes személy lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy adott esetben a jogi személy bejegyzett székhelye található.

A polgári perrendtartásban vagy a kis értékű követelésekről szóló rendeletben meghatározott különleges eljárásnak megfelelően benyújtott kis értékű követelések után 50 RON illetéket kell fizetni, ha a követelés értéke nem haladja meg a 2000 RON-t, vagy ha annak euróban kifejezett értéke nem haladja meg a 2000 RON-t, a 2000 RON-t vagy annak euróban kifejezett értékét meghaladó követelések után pedig 200 RON illeték fizetendő. Lásd a bírósági illetékekről szóló 80/2013 sz. sürgősségi rendelet 6. cikkének (1) bekezdését.

Megjegyzés: A https://portal.just.ro/SitePages/acasa.aspx weboldal minden bíróság esetében tartalmaz egy „Bine de știut” [Hasznos információk] címet viselő alrészt, amelyben megtalálhatók az arra vonatkozó információk, hogy az illetéket mely számlákra lehet befizetni.

25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok

  • A rendelet 17. cikkének megfelelően a fellebbezést a fellebbviteli (másodfokú) bírósághoz kell benyújtani a határozat meghozatalától számított 30 napon belül (a PP 95. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 466. cikkének (1) bekezdése, 468. cikkének (1) bekezdése és 94. cikke (1) bekezdésének k) pontja).
  • Megjegyzés: A kis értékű követelések vonatkozásában (belső jogviták esetén) alkalmazandó különleges eljárásban hozott járásbírósági ítélettel szemben csak a fellebbviteli bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani, határozat meghozatalától számított 30 napon belül (a PP 1033. cikkének (1) bekezdése).

25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok

  • A rendes eljárás szabályai:

jogerős ítélet megsemmisítése iránti fellebbezésre (rendkívüli jogorvoslat) abban az esetben van lehetőség, ha a jogorvoslatot kérő fél idézése nem volt szabályszerű, és a fél nem volt jelen az eljárás során; a megsemmisítés iránti kérelmet a megtámadott ítéletet hozó bírósághoz kell benyújtani (a PP 503. cikkének (1) bekezdése és 505. cikkének (1) bekezdése);

az ítélet érdemi részét érintő felülvizsgálat (rendkívüli jogorvoslat) – akár az ügy érdemére vonatkozóan, akár egyéb okból – akkor kérelmezhető, ha a fél rajta kívül álló okból akadályoztatva volt a bíróság előtti megjelenésben és abban, hogy erről a bíróságot értesítse; a felülvizsgálat iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek ítéletével szemben a felülvizsgálatot kérelmezik (a PP 509. cikke (1) bekezdésének 9. pontja és (2) bekezdése, valamint 510. cikkének (1) bekezdése);

a határidőt elmulasztó fél számára csak akkor állapítható meg új határidő, ha megfelelően igazolni tudja a mulasztás indokait; e célból a fél legkésőbb a teljesítést akadályozó körülmény megszűntétől számított 15 napon belül benyújtja az eljárási iratot, és ezzel egyidejűleg új határidőt kér; fellebbezés esetén ez a határidő megegyezik a fellebbezési eljárás megindítására előírt határidővel; az új határidő iránti kérelmet az a bíróság bírálja el, amely a határidőn belül gyakorolt joggal kapcsolatos kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkezik (a PP 186. cikke).

A felülvizsgálati kérelem eldöntésére az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelynek a határozatát megtámadták. Lásd a 191/2007. sz. törvénnyel jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. módosított sürgősségi kormányrendelet I/10. cikkének 3. cikkét.

25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek

Román.

Utolsó frissítés: 14/02/2024

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.