Tartalomszolgáltató:
Dánia
1. A gyermek cselekvőképessége
Dániában a saját jogon való keresetindítás alsó korhatára 18 év.
2. A gyermekekhez igazított eljárásokhoz való hozzáférés
A büntetőügyekben nem állnak rendelkezésre olyan különös intézmények, amelyek gyermek áldozatokra vagy gyermek tanúkra irányulnak. A rendes rendőrségi, ügyészségi és bírósági szolgálat foglalkozik ezekkel a gyerekekkel.
A polgári jogban nincsenek olyan különös intézmények, amelyek a polgári jogi bírósági eljárásokban a gyermekekre irányulnának Dániában.
Főszabályként a dán jogrendszer azon a vélelmen alapul, hogy „általános” bírák és végrehajtók járnak el. Ennélfogva nincsenek az adott területre szakosodott bírák és végrehajtók az eljárásban, akik a gyermekekkel foglalkoznának.
A bíróságokat azon általános kötelezettség terheli, hogy minden eljárást a szükséges gyorsasággal folytassák le.
2013‑ban a dán kormány úgy döntött, hogy megerősíti a gyermekek és fiatalok bántalmazással szembeni védelmét. Amennyiben feltételezhető, hogy a gyermek vagy a fiatal különös támogatást igényel, a képviselő testületnek gondoskodnia kell arról, hogy a gyermek vagy a fiatal helyzetét megvizsgálják.
A büntető igazságszolgáltatás területén nem állnak rendelkezésre olyan különös intézmények, amelyek gyermek áldozatokra vagy gyermek tanúkra irányulnának.
Dánia úgy tekinti, hogy a kísérő nélküli kiskorúak különösen sérülékeny csoportot képeznek, és ezen kérelmek elbírálása tekintetében irányelveket dolgozott ki.
A kiskorú felpereseket szüleik vagy gyámjuk képviseli a polgári jogi bírósági eljárásban, mivel nem rendelkeznek perbeli cselekvőképességgel. A rendes polgári bíróság előtt tanúként meghallgatott gyermekek nem jogosultak arra, hogy ingyenes ügyvédi támogatást kérjenek.
3. Több területet érintő kérdések
2013‑ban a dán kormány külön alap felállításáról döntött azon kezdeményezések támogatása érdekében, amelyek megerősítik a gyermekek és fiatalok bántalmazással szembeni védelmét. E kezdeményezések egyike az öt különös „Gyermekek háza” felállítására irányult, amelyek lefedik Dánia valamennyi települését.
A tartományi közigazgatási szervek és az önkormányzatok között a nagy jelentőségű ügyekben történő együttműködést erősítő együttműködési mechanizmust dolgoztak ki.
4. Szakemberképzés
A helyettes bírák számos kötelező szakmai alapképzésen vesznek részt. E képzések kiterjednek az elhelyezéssel kapcsolatos esetek elbírálásához kapcsolódó oktatásra is.
A bírák tekintetében e téma általában a képzések és a szeminárok részét képezi, amennyiben releváns.
A polgári és büntetőügyekben vagy a hatósági ügyintézésben gyermekeket képviselő ügyvédek részére nincs kötelezően előírt képzés.
A főügyész az ügyészi továbbképzés részeként szemináriumot biztosít azok részére, akik az eljárás során gyermekekkel vannak kapcsolatban.
A dán kormány folyamatosan támogatja az önkormányzatokat arra irányuló tevékenységükben, hogy a veszélyeztetett gyermekek, fiatalok és családjaik részére megfelelő szolgáltatást nyújtsanak. Ennélfogva évente támogatást nyújtanak az önkormányzatok szociális munkásainak továbbképzésére.
5. A gyermek mindenek felett álló érdeke
A szociális szolgáltatásokról szóló dán törvény alapján az önkormányzat a gyermek mindenek felett álló érdekével összhangban köteles megadni a gyermekek részére a szükséges támogatást. A támogatást tehát a gyermek sajátos helyzetéhez és igényeihez kell igazítani, valamint a korai szakaszban és állandó jelleggel kell nyújtani oly módon, hogy valamennyi probléma a gyermek otthonában vagy a gyermek közvetlen környezetében a lehető legnagyobb mértékben orvosolható legyen. Emellett a gyermek saját forrásaira figyelemmel kell nyújtani a támogatást.
6. A gyermekeket érintő eljárásban hozott határozatok ellenőrzése és végrehajtása
A büntető igazságszolgáltatás területén az áldozat tekintetében az állítólagos jogsértésnek a rendőrségen történő bejelentésekor a rendőrség általános kötelezettségként iránymutatást és tájékoztatást ad az áldozat részére többek között a jogi segítségnyújtáshoz való jogról.
A gyermekeket felperesként érintő polgári ítéleteket a végrehajtási bírók az általános végrehajtási szabályok alapján hajtják végre. A gyermek felperes nem rendelkezik perbeli cselekvőképességgel, így szülei vagy gyámja képviseli a gyermeket, és gyakorolja a gyermek felperes jogait.
A családjogi ügyekben a gyermek felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó ítéletek végrehajtását a végrehajtási bírák folytatják le. A végrehajtásra nem kerülhet sor, ha a gyermek lelki és testi egészsége komoly veszélynek van kitéve.
7. Jogorvoslati lehetőségek
A büntető igazságszolgáltatás területén az állítólagos jogsértésnek a rendőrségen történő bejelentésekor a rendőrség általános kötelezettségként iránymutatást és tájékoztatást ad az áldozat részére többek között a panasszal kapcsolatos jogi segítségnyújtáshoz és tájékoztatáshoz való jogról. A kártérítési igényket a büntetőeljárás során is el lehet bírálni.
A gyermek részt vehet felperesként az eljárásban, mivel azonban nem rendelkezik perbeli cselekvőképességgel, a nemzeti bíróságok előtt nem nyújthat be a saját nevében önállóan keresetet.
A gyermek lehet alperes az eljárásban, de valamennyi eljárási cselekményt a gyermek szüleinek vagy gyámjának kell végeznie a nevében.
Mindenki, ideértve a gyermekeket is, köteles tanúskodni az eljárásban, ha a bíróság tanúként idézi. Nem szükséges a szülő/gyám beleegyezése ahhoz, hogy a gyermek tanúként vehessen részt az eljárásban.
A gyermek felperes és alperes félként is részt vehet a polgári jogi eljárásban. A gyermek általánosságban nem rendelkezik perbeli cselekvőképességgel, és így a szülei vagy a gyámja gyakorolják a felperesi és az alperesi jogokat, beleértve a fellebbezési jogot is.
8. Családi élet
A leendő örökbefogadó szülővé válás jóváhagyását megelőzően a közös tanács titkársága elvégzi a kérelmezők alapos vizsgálatát. A vizsgálat eredményét be kell nyújtani a közös tanács részére, amely a vizsgálat alapján dönt arról, hogy jóváhagyja-e a leendő örökbefogadó szülővé válást.
Az örökbefogadásról szóló, 2015. decemberi dán törvény csak teljes örökbefogadást engedélyez. Az örökbefogadásról szóló dán törvény szerint jelenleg csak azon származási országokkal lehet együttműködni, amelyek törvényei szigorú örökbefogadási szabályokat írnak elő.
A nemzeti örökbefogadással kapcsolatban az örökbefogadásról szóló dán törvény megállapítja, hogy a 12 éven felüli gyermek örökbefogadásához a gyermek jóváhagyása szükséges.
12 éven aluli gyermek esetén, amennyiben a gyermek érettsége vagy az ügy természete lehetővé teszi, a közigazgatási hatóság köteles tájékoztatást adni a gyermeknek az örökbefogadással kapcsolatos hozzáállásáról.
A szociális ügyekért felelős miniszter és a belügyminiszter felelős az örökbefogadásra vonatkozó szabályozás kidolgozásáért.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.