- 1. A gyermek cselekvőképessége
- 2. A gyermekekhez igazított eljárásokhoz való hozzáférés
- 3. Több területet érintő kérdések
- 4. Szakemberképzés
- 5. A gyermek mindenek felett álló érdeke
- 6. A gyermekeket érintő eljárásban hozott határozatok ellenőrzése és végrehajtása
- 7. Jogorvoslati lehetőségek
- 8. Örökbefogadási eljárás, beleértve a nemzetközi örökbefogadást is
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
1. A gyermek cselekvőképessége
A polgári törvénykönyvről szóló törvény általános része alapján valamennyi személy rendelkezik perbeli jogképességgel. A 18. életévüket be nem töltött személyek korlátozott cselekvőképességgel rendelkezik. A bíróság kiterjesztheti a korlátozott cselekvőképesség korhatárát 15 évre vagy ennél magasabb életkorra, ha ez a gyermek mindenek felett álló érdeke, és a gyermek fejlettségi szintje ezt lehetővé teszi. Észtországban a saját jogon való keresetindítás alsó korhatára 15 év.
2. A gyermekekhez igazított eljárásokhoz való hozzáférés
Az igazságszolgáltatási rendszer tekintetében lásd az e-Justice portál vonatkozó oldalát.
A büntethetőség alsó korhatárát (14 év) el nem érő, jogsértést elkövető gyermekekkel a fiatalkorúak bizottságai foglalkoznak. A bizottságok határozatait először a megyei kormányzó, majd az ezt követő jogorvoslati kérelmeket a közigazgatási bíróságok vizsgálják felül közigazgatási bírósági eljárásban. Megfelelő intézkedés iránti kérelem nyújtható be, amennyiben az ügy kilenc vagy több hónapja folyamatban van a bíróság előtt, és a bíróság még nem folytatta le a szükséges eljárást az észszerű igazságszolgáltatás elve alapján. Ugyanígy ha a tárgyalást több, mint három hónapra elhalasztják a felek beleegyezése nélkül, a felek megtámadhatják a határozatot. Különös szabályok vannak azon ideiglenes intézkedések tekintetében, amelyeket a bíróság a gyermekek testi épségének védelme és a kereset biztosítása érdekében rendel el, valamint a törvény a sajátos nevelési igényű gyermek esetén kivételt biztosít a meghallgatás alól.
3. Több területet érintő kérdések
A köztársaság kormánya, a gyermekvédelmi tanács, a szociális ügyek minisztériuma, a társadalombiztosítási intézet, a megyei kormányzók és a helyi önkormányzatok foglalkoznak a gyermekvédelem kérdésével a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott feladatok szerint.
4. Szakemberképzés
A bírák képzését a jogi képzésért felelős tanács szervezi, amely a legfelsőbb bíróság felügyele alatt működik a bíróságokról szóló észt törvény alapján. Az észt ügyvédi kamara az európai ügyvédi kamara tagja, és a többi tagállammal ezen keresztül egyeztet a képzésről.
5. A gyermek mindenek felett álló érdeke
Számos jogi aktus utal a gyermek mindenek felett álló érdekére. A gyermekek védelméről szóló törvény (21. szakasz) vezeti be azon kötelezettséget, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni.
6. A gyermekeket érintő eljárásban hozott határozatok ellenőrzése és végrehajtása
A gyermekek nem rendelkeznek perbeli cselekvőképeséggel, így a bíróság nem személyesen őket értesíti az ítéletről és annak végrehajtásáról. Amikor az ítélet végrehajthatóvá válik, a gyermek törvényes képviselője nyújthatja be végrehajtás iránti kérelmet a végrehajtó részére. Úgy kell vélelmezni, hogy a végrehajtási eljárásra vonatkozó tájékoztatásnak a gyermek részére való átadása a a törvényes képviselő felelőssége.
7. Jogorvoslati lehetőségek
Észtországban a polgári jogi eljárásban érintett gyermekeket a törvényes képviselőjük képviseli, aki vélelmezhetően a gyermek mindenek felett álló érdekében jár el. Ennélfogva a gyermek törvényes képviselői főszabály szerint beadványt nyújthatnak be, és fellebbezéssel élhetnek a bíróság előtt a gyermek nevében annak jóváhagyása nélkül. Mindazonáltal a törvényből az is következik, hogy a gyermek saját jogán is benyútjhat kérelmet/fellebbezést a bírósághoz. Általánosságban a törvényes képviselőnek haladéktalanul be kell lépnie az eljárásba. A családjogi keresetek esetében a 14 éves vagy annál idősebb gyermek, aki az eljárásra vonatkozóan megfelelő tudással rendelkezik, fellebbezést nyújthat be a bírósági határozattal szemben anélkül, hogy törvényes képviselő járna el helyette.
8. Örökbefogadási eljárás, beleértve a nemzetközi örökbefogadást is
Az örökbefogadást kérelmező személy örökbefogadási kérelmet nyújt be a megyei kormányzó testület részére. Ha a megyei kormányzó testület úgy véli, hogy az örökbefogadáshoz szükséges feltételek teljesülnek, az örökbefogadást kérelmező személy örökbefogadási kérelmet nyújt be a bíróság részére. Az örökbefogadási kérelmet az örökbe fogadandó gyermek lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani. Ha az örökbefogadó szülő vagy a gyermek lakóhelye nem Észtországban található, a bíróság nem dönthet az örökbefogadásról az észt köztársaság szociális ügyekért felelős minisztériumának felügyelete alá tartozó nemzetközi örökbefogadási bizottság jóváhagyása nélkül. A 10. életévét betöltött gyermek csak a gyermek jóváhagyásával fogadható örökbe.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.