A kiskorúak jogai bírósági eljárásokban

1. A gyermek jog- és cselekvőképessége

A lett jog szerint a nagykorúságot elérő, azaz a tizennyolcadik életévüket betöltött személyek a polgári eljárásokban jog- és cselekvőképességgel rendelkeznek, a kiskorúakkal kapcsolatos ügyeket a törvényes képviselőik terjesztik a bíróság elé. A törvényes képviselők leggyakrabban a gyermek szülei vagy gyámja.

A törvényben meghatározott esetekben a kiskorúak önállóan gyakorolhatják polgári eljárási jogaikat. Ilyen esetekben a törvényes képviselő segítheti a kiskorút a jogi eljárásban. Meg kell jegyezni, hogy a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy szabadon kifejezzék véleményüket, és ebből a célból bármilyen típusú információt megkapjanak vagy elküldjenek, valamint joguk van ahhoz, hogy meghallgassák őket a velük kapcsolatos bármely kereset vagy eljárás során. Ha a gyermek képes véleményt megfogalmazni, azt életkorának és érettségi fokának megfelelően figyelembe kell venni.

2. A módosított bírósági eljárásokra való jogosultság

A bíróságok munkáját úgy szervezik meg, hogy a gyermekek jogainak és érdekeinek védelmével kapcsolatos ügyeket sürgősen tárgyalják.

A gyermeket érintő esetekben, például a házasság felbontására irányuló eljárások, a gyermek származásának megállapítása és hasonlók esetében a törvény széles mozgásteret biztosít a bizonyítékok feltárására. A gyermek véleményének megismerése és bíróság elé terjesztése érdekében általában bevonják az eljárásba az illetékes önkormányzati hatóságot, ami olyan családjogi bíróságot jelent, amely speciálisan képzett szakemberekből áll, akik a gyermek számára ismerős környezetben hallgatják meg a gyermeket véleményének megismerése céljából.

3. Több területet érintő kérdések

A gyermekek jogainak védelme a családdal, a központi és helyi önkormányzati szervekkel, az állami szervezetekkel, valamint más természetes és jogi személyekkel együttműködésben valósul meg.

A gyermekjogok védelméről szóló törvénynek megfelelően a központi és a helyi önkormányzati szervek között a hatáskörükbe tartozó, a gyermekjogok és a családi jogok védelmével kapcsolatos ügyekben folytatott együttműködést a Népjóléti Minisztérium koordinálja.

Lettországban külön eljárás van érvényben (a gyermekek jogainak védelme területén folytatott intézményi együttműködésről szóló, 2017. szeptember 12-i 545. sz. kormányrendelet) a központi és a helyi önkormányzati szervek, valamint a nem kormányzati szervezetek e területen folytatott együttműködésének megszervezésére vonatkozóan. Ezt az együttműködést az önkormányzatokban és a gyermekügyi együttműködési tanácsban létrehozott konzultatív testületi csoportok segítségével szervezik meg. Az együttműködési csoportok többek között a gyermekek jogainak esetleges megsértésével kapcsolatos egyedi eseteket vizsgálják abban az esetben, amikor gyors fellépésre és több intézmény közötti együttműködésre van szükség, és amikor a helyzetet egyetlen intézmény nem tudja megoldani, vagy hosszabb időn keresztül lehetetlennek bizonyult megoldani.

4. Szakemberek képzése

A jogszabályok előírják, hogy számos szakembernek (bírák, ügyészek, ügyvédek, bírósági tisztviselők és bírósági pszichológusok), akik a gyermek lelkiállapotát vizsgálják, továbbá a közjegyzőknek és a gyermekekkel dolgozó rendőröknek stb. – speciális ismereteket kell szerezniük a gyermekek jogainak védelme terén. A bírák gyermekjogi képzését az Igazságügyi Minisztérium szervezi.

5. A gyermek érdekei

A gyermekek jogainak védelméről szóló törvény értelmében a gyermek jogai és érdekei elsőbbséget élveznek a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi jogi eljárásban. Lettországban a központi vagy helyi kormányzati intézmények, állami szervezetek, egyéb természetes vagy jogi személyek, bíróságok és bűnüldöző szervek gyermekekkel kapcsolatos cselekményeinek elsődlegesen tiszteletben kell tartaniuk a gyermekek jogait és érdekeit.

A gyermek mindenek felett álló érdekét minden természetes és jogi személynek védelmeznie kell minden olyan cselekmény és döntés során, amely közvetlenül vagy közvetve érinti vagy érintheti a gyermeket. A gyermek mindenek felett álló érdekének meghatározásakor arra kell törekedni, hogy fenntartható megoldást találjanak a gyermek helyzetére, kellően figyelembe véve a konkrét helyzetet és a törvényben meghatározott kritériumokat.

6. A gyermekeket érintő eljárásban hozott határozatok ellenőrzése és végrehajtása

Amint a gyermek jogait és érdekeit érintő határozat hatályba lép, vagy azt azonnal végre kellene hajtani, de erre nem kerül sor, a gyermek törvényes képviselője végrehajtási okiratot nyújthat be a bírósági tisztviselőnek. A bíróság nem küldi meg személyesen a gyermeknek az ítélet részleteit. Vélelmezhető, hogy a gyermek szülei vagy gyámja a gyermek törvényes képviselőjeként, a gyermek mindenek felett álló érdekében eljárva megmagyarázza a gyermeknek a bíróság ítéletét a gyermek értelmi szintjének megfelelően, és közli a határozat végrehajtása terén elért előrehaladásra vonatkozó szükséges információkat. Amennyiben szükséges, a felügyeleti joggal és a láthatási joggal kapcsolatos ügyekben hozott határozatok végrehajtása érdekében a bírósági tisztviselő együttműködik a családjogi bírósággal, és utasításokat ad ki a végrehajtáshoz szükséges információk benyújtására és a végrehajtási eljárás lefolytatására.

7. Jogorvoslati lehetőségek

A polgári eljárásokban a kiskorúakat érintő ügyeket a törvényes képviselőik irányítják, akik általában a gyermek szülei vagy gyámjai. Ha a törvény lehetővé teszi a kiskorúak számára, hogy önállóan gyakorolják polgári eljárási jogaikat, törvényes képviselőik is részt vesznek az eljárásban.

A családon belüli erőszak által érintett gyermekek számára létrehoztak egy további védelmi eszközt. Amennyiben a gyermek erőszak vagy kényszerítés áldozata, a gyermek mindenek felett álló érdekének védelme iránti kérelmet nemcsak a gyermek egyik szülője vagy gyámja nyújthatja be, hanem családjogi bíróság vagy ügyész is. Ez azt jelenti, hogy ha a gyermek törvényes képviselője valamilyen okból nem jár el a gyermek jogainak védelme érdekében, a fent említett illetékes hatóságok valamelyike kérelmet nyújthat be a bírósághoz. Meg kell jegyezni, hogy az erőszakkal szembeni védelem a polgári eljárás bármely szakaszában kérhető, többek között a keresetindítást megelőzően is.

8. Örökbefogadási eljárás, beleértve a nemzetközi örökbefogadást is

Lettországban kiskorúakat akkor lehet örökbe fogadni, ha ez szolgálja a mindenek felett álló érdeküket. Az örökbefogadás jogi alapjait a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Az örökbefogadási eljárást kormányrendelet szabályozza. Az örökbefogadást bíróság hagyja jóvá. A gyermek akkor örökbeadható, ha az örökbefogadás jóváhagyását megelőzően az örökbefogadó fél gondozásába adták és felügyelete alá helyezték, és a helyi hatóság – családjogi bíróság – által létrehozott gyámsági és felügyeleti intézmény megállapította, hogy a gyermek és az örökbefogadó fél kompatibilis, és alapos okkal feltételezhető, hogy az örökbefogadás valódi gyermek–szülő kapcsolatot eredményez. A 12. életévét betöltött gyermeknek személyesen hozzá kell járulnia az örökbefogadáshoz.

A gyermeket örökbe fogadni kívánó személynek a megfelelő kérelmet a családjogi bírósághoz kell benyújtania. Az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása érdekében a családjogi bíróság az örökbefogadási eljárásnak megfelelően megvizsgálja az örökbefogadó családot. A gyermeket a családjogi bíróság határozatával lehet elhelyezni örökbefogadó családnál.

A törvényben előírt esetekben és eljárásoknak megfelelően lehetőség van nemzetközi örökbefogadásra olyan külföldi állam tekintetében, amelyre nézve kötelező a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, 1993. május 29-i Hágai Egyezmény, valamint az 1989. november 20-i gyermekjogi egyezmény, és amellyel Lettország kétoldalú szerződést kötött a külföldi örökbefogadás területén folytatott kölcsönös igazságügyi együttműködés egyedi szabályainak meghatározásáról. Külföldi állam tekintetében akkor kerülhet sor a nemzetközi örökbefogadásra, ha a Külföldi Örökbefogadásokért Felelős Bizottság olyan véleményt bocsátott ki, amely megállapítja, hogy a nemzetközi örökbefogadási eljárás összhangban áll a gyermek jogai védelmének e törvényben meghatározott elveivel, és a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.