Házassági vagyonjogi rendszerek

1 Létezik-e törvényben előírt házassági vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő?

A luxemburgi polgári törvénykönyv (Code Civil) előírja, hogy házassági szerződés (contrat de mariage) hiányában a házastársakra a törvényes házassági vagyonjogi rendszer (régime matrimonial) vonatkozik (lásd a polgári törvénykönyv 1400. és azt követő cikkeit). Ebben az esetben az alkalmazandó rendszer az utólagosan szerzett vagyonközösség (communauté des biens réduite aux acquêts), amelyet általában törvényes házassági vagyonközösségként (communauté légale) említenek. Ezek a szabályok különbséget tesznek a közös vagyon (biens communs) és az egyes házastársak különvagyona (biens propres) között.

A házastársak által a házasságkötés előtt birtokolt minden vagyon külön tulajdonban marad. A házasság alatt szerzett vagyon elvileg a házastársak közös tulajdonában lévő vagyon részét képezi (fizetés és jövedelem, különvagyonból származó juttatások és jövedelem, fizetség fejében szerzett vagyontárgyak).

Azokat a vagyontárgyakat, amelyek tekintetében a házastársak nem tudják bizonyítani a tulajdonjogot, közös vagyonnak kell tekinteni.

E vélelem alól számos kivétel van, ideértve a személyes jellegű vagyontárgyakat és a szigorúan személyes jogokat, amelyek külön tulajdonban lévőnek minősülnek. Például a ruházat, a családi emléktárgyak, a szerzői vagy iparjogvédelmi jogok és a kártérítési igények különvagyonnak minősülnek (a polgári törvénykönyv 1404. cikke). A vagyonközösség során öröklés, ajándékozás vagy hagyaték útján szerzett vagyontárgyak szintén különvagyonnak minősülnek (a polgári törvénykönyv 1405. cikke).

https://legilux.public.lu/eli/etat/leg/code/civil/20220701

2 A házastársak milyen házassági vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A polgári törvénykönyvnek a házasági megállapodások szabadságának alapelvéről szóló 1387. cikke értelmében „a törvény kizárólag a házastársak közötti, általuk megfelelőnek tartott külön megállapodás hiányában alkalmazandó a vagyontárgyak tekintetében a házasságra, feltéve hogy a megállapodás nem sérti a közerkölcsöt vagy a következő rendelkezéseket”.

A házastársak házassági szerződéssel eltérhetnek a törvényes házassági vagyonjogi rendszertől. Ezt a szerződést vagy szabadon, vagy a polgári törvénykönyvben előre meghatározott formák valamelyikének választásával hozzák létre.

A házassági szerződés megkötésével a házastársak teljes vagyonközösséget (communauté universelle) hozhatnak létre. Ebben a rendszerben a házastársaknak nincs különvagyonuk, kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyek természetüknél fogva valamelyik házastársat illetik (személyes ruházat, családi emlékek stb.). Minden vagyontárgy közös tulajdonban van (ingóságok, ingatlanok, a házasság alatt szerzett és a házasságkötés napján meglévő vagyontárgyak). Hasonlóképpen, a házastársak minden tartozása közös tulajdonban van, és mindkét házastárs egyetemlegesen felel értük.

A polgári törvénykönyv a házassági vagyonjogi rendszer egy második típusáról rendelkezik: a vagyonelkülönítésről (séparation de biens). Ez a rendszer azon az elven alapul, hogy a házastársak nem rendelkeznek közös vagyonnal. Minden vagyon az egyik vagy a másik házastársat illeti. Ezért mindkét házastársnak kizárólagos joga marad a személyes vagyonának kezelésére, hasznosítására és szabad elidegenítésére. Hasonlóképpen, mindkét házastárs egyedül felel a (házasság előtt vagy alatt keletkezett) adósságaiért. Kivételt képeznek azok az adósságok, amelyeket bármelyik házastárs a háztartás fenntartása vagy a gyermekek nevelése érdekében vállalt. Ezek az adósságok mindig mindkét házastársat kötelezik.

Ami az eljárási követelményeket illeti, a házassági szerződéseket közjegyzői okiratban (acte devant notaire) kell megkötni.

A házassági szerződést vagy egy már meglévő szerződés módosítását tehát mindig közjegyzői okirat formájában, valamennyi fél jelenlétében és beleegyezésével kell elkészíteni (a polgári törvénykönyv 1394. cikke). A közjegyző készíti el a házassági szerződést, gondoskodik annak a házastársak vagy leendő házastársak általi aláírásáról, és felelős a szerződésnek az ügyészséghez történő továbbításáért, hogy azt az anyakönyvbe átírják. Ez az alakiság elengedhetetlen ahhoz, hogy a házassági szerződés harmadik felekre (pl. az egyik házastárs hitelezőire) nézve kötelező erejűvé váljon.

3 Vannak-e korlátai a házassági vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

Igen, bizonyos elveket tiszteletben kell tartani. A házassági szerződés nem sértheti a közerkölcsöt (a polgári törvénykönyv 1387. cikke), nem térhet el a szülői felügyelet, a törvényes ügyintézés és a gyámság szabályaitól (a polgári törvénykönyv 1388. cikke), és nem eredményezheti a törvényes öröklési rend megváltoztatását (a polgári törvénykönyv 1389. cikke).

Az elsődleges rendszert (a polgári törvénykönyv 212–226. cikke) teljes mértékben tiszteletben kell tartani, kivéve, ha az a házassági szerződések alkalmazásáról rendelkezik. A házassági szerződés rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a házastársak egymás közötti jogaival és kötelezettségeivel.

A házastársaknak egyéb kötelezettségeik mellett kölcsönös kötelességük, hogy hűségesek maradjanak egymáshoz, és segítséget és támogatást nyújtsanak egymásnak. Nem rendelkezhetnek a családi otthonukat biztosító jogokkal, sem az abban lévő berendezési tárgyakkal. Hasonlóképpen vélelmezett a háztartási tartozásokért való egyetemleges felelősség (solidarité).

4 Milyen joghatással jár a házastársi közös vagyonra a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése?

a) A házasság felbontása (divorce) felbontja a házasságot, és a házassági vagyonjogi rendszer felszámolását (liquidation) és felosztását (partage) vonja maga után. A házassági szerződés hatályát veszti, és a felek vagyoni viszonyaira az általános kötelmi jog és a közös tulajdonra vonatkozó jog az irányadó.

A válást tárgyaló bíróság bármelyik házastársnak tartásdíjat (pension alimentaire) ítélhet meg. A tartásdíjat annak a házastársnak a szükségletei, akinek azt folyósítják és a másik házastárs járulékfizetési képessége alapján határozzák meg.

Ha az egyik házastárs a házasság fennállása alatt feladta vagy csökkentette szakmai tevékenységét (pl. a gyermekek gondozása érdekében), bizonyos feltételek mellett jogosult a másik házastárssal szemben igényt támasztani arra, hogy visszamenőlegesen vásároljon az általános nyugdíjbiztosítási rendszerből.

Amennyiben a házasságból származó egy vagy több gyermek a házasság felbontásának napján tizenkét év alatti, a szülői felügyeletet (autorité parentale) gyakorló házastárs (egyedül vagy a másik szülővel közösen), akinél a gyermekek életvitelszerűen tartózkodnak, kérheti a bíróságtól, hogy ítélje meg számukra a házastársi közös lakásban való tartózkodás jogát. Az a tény, hogy a lakás a másik házastárs tulajdonát képezheti, nem akadályozza meg ezt az odaítélést.

A szülők válása elvileg nem változtatja meg a szülői felügyeleti jog gyakorlásának feltételeit, amelyet továbbra is mindketten közösen gyakorolnak. A bíróság csak akkor ruházza át a szülői felügyeletet a két szülő közül az egyikre, ha ez a gyermek érdekeit szolgálja.

b) Azok a házastársak, akik külön kívánnak élni, de még nem kívánnak elválni, választhatják a különválást (séparation de corps). A jogilag külön élő házastársak már nem kötelesek együtt lakni, de a különválás mindig a vagyon különválásával jár, ami viszont a vagyonközösség felbontásával jár. A házasság egyéb feladatai és kötelezettségei megmaradnak.

Bár a különválás a házastársak kibékülésével megszűnik, a házastársak továbbra is a vagyonelkülönítés hatálya alá tartoznak, kivéve, ha új házassági vagyonjogi rendszerben állapodnak meg.

c) A házasság érvénytelenítése (annulation du mariage) a házasság visszamenőleges érvénytelenítését eredményezi. A házassági vagyonjogi rendszert úgy tekintik, hogy az soha nem is létezett. A házassággal járó jogok és kötelezettségek megszűnnek, és az érintett személyek úgy tekintendők, mint akik élettársként éltek együtt.

5 Milyen hatással jár a házassági vagyonjogi rendszerre a házastársak egyikének halála?

Az egyik házastárs halála felbontja a vagyonközösséget. Kettős felszámolásra van szükség: a törvényes vagy szerződéses házassági vagyonjogi rendszer felszámolása, majd a túlélő házastárs öröklési jogai.

Eltérő rendelkezés hiányában, és amennyiben az elhunyt gyermekeket vagy azok leszármazottait hagyja hátra, a túlélő házastárs vagy a törvényes gyermeknek törvényesen járó minimális összeget jogosult örökölni, amelynek a hagyaték legalább egynegyedét kell elérnie, vagy a házastársak által közösen lakott ingatlan és a berendezési tárgyai haszonélvezetét, feltéve, hogy az ingatlan teljes egészében az elhunyt vagy az elhunyt és a túlélő közös tulajdonában volt (a polgári törvénykönyv 767-1. cikke).

Amennyiben az elhunyt nem hagyott hátra sem gyermekeket, sem azok leszármazóit, a túlélő házastársat a teljes hagyaték teljes tulajdonjoga illeti meg, kivéve, ha a végrendelet másként rendelkezik (a polgári törvénykönyv 767-2. cikke).

6 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos jogviták eldöntése?

A 2018. november 1-jén hatályba lépett 2018. június 27-i törvény (loi du 27 juin 2018 instituant le juge aux affaires familiales, portant réforme du divorce et de l'autorité parentale) rendelkezéseit kell alkalmazni: https://legilux.public.lu/eli/etat/leg/loi/2018/06/27/a589/jo

A családjogi bíróság a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos kérelmeket bírálja el.

Lehetőség van peren kívüli, békés vagyonmegosztásra. Közjegyző bevonására azonban csak akkor van szükség, ha a vagyontárgy ingatlannyilvántartás (publicité foncière) hatálya alá tartozik.

Csak a vitás ügyekben születik bírósági döntés.

7 A házassági vagyonjogi rendszer milyen hatást gyakorol a házastársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

A polgári törvénykönyv 220. cikke, amely a házassági vagyonjogi rendszertől függetlenül alkalmazandó, a házastársak és harmadik személyek között a háztartási tartozások tekintetében az egyetemleges felelősség vélelmét állítja fel, míg a házastársak mindegyike jogosult egyedül szerződést kötni a háztartás fenntartására vagy a gyermekek nevelésére; az egyik fél által így vállalt tartozás a másik féllel szemben egyetemlegesen kötelező.

Az egyetemleges felelősség azonban nem vonatkozik azokra a kiadásokra, amelyek a háztartás életmódját, az ügylet hasznosságát vagy hasznavehetetlenségét, illetve a szerződő harmadik fél jó- vagy rosszhiszeműségét figyelembe véve nyilvánvalóan túlzott mértékűek.

Nem alkalmazható a részletfizetéses vásárlásból eredő kötelezettségekre sem, kivéve, ha azokat mindkét házastárs beleegyezésével kötötték.

A házastárs és egy harmadik fél közötti jogviszony tekintetében a házassági vagyonjogi rendszer másik hatása a házassági vagyonjogi rendszer megváltozására vonatkozik, amely harmadik felek tekintetében az anyakönyvbe való bejegyzéstől számított három hónap elteltével lép hatályba. E bejegyzés hiányában azonban a változás harmadik személyekre nézve akkor is kötelező, ha a házastársak a velük kötött okiratokban kijelentik, hogy módosították a házassági vagyonjogi rendszerüket.

Harmadik felekkel szemben a házasság felbontásáról szóló határozat csak a bejegyzés vagy átírás időpontjától hatályos. Ha a házastársak egyike kereskedő, minden házassági szerződést és a házassági vagyonjogi rendszert módosító vagy megváltoztató okiratot egy hónapon belül el kell juttatni a cégbírósághoz.

8 A házastársi közös vagyon megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A házassági szerződésnek nincs további hatálya, ha azt felbontották.

A közös tulajdonban lévő vagyon felszámolása különböző számítások alapján történik, amelyek meghatározzák a közös vagyon felosztandó részét, valamint az egyes házastársak vagyonát és kötelezettségeit.

A házastársak mindegyike visszakapja különvagyonának birtokát. Ezt követően kompenzációs kimutatást (compte des récompenses) készítenek, amely tartalmazza mind az egyes házastársakat a vagyonközösségből megillető kompenzációt, mind pedig a házastársak által a vagyonközösségnek fizetendő kompenzációt.

A megosztás ezt követően elvileg egyenlő alapon történik, kivéve, ha másként nem állapodtak meg.

A házassági vagyonközösségi rendszer békés úton felszámolható. Az ingatlan-nyilvántartás hatálya alá tartozó vagyon megosztására közjegyzői okirat útján kerül sor.

Ha a házastársak nem állapodnak meg a házassági vagyonjogi rendszer felszámolásáról és megosztásáról, a családjogi bíróság által erre a célra előzetesen kijelölt közjegyző jelentést készít a nehézségekről és a házastársak vonatkozó nyilatkozatairól. A bíróság tanácsban eljárva dönt a házastársak között fennmaradó vitás kérdésekről, és azokat a közjegyzőhöz utalja a végleges vagyonmegosztási rendszer (l'état liquidatif) elkészítése érdekében.

9 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tárgyát képező okiratot érintő bármely megosztás közjegyzői okirat útján történik.

Mindenesetre az ingatlanon fennálló dologi jogokat (droits réels immobiliers) átruházó, ingyenes vagy ellenérték fejében kiállított, az elsőbbségi jogoktól (privilèges) vagy jelzálogjogoktól (hypothèques) eltérő minden élők közötti jogügyletre vonatkozó okiratot (actes entre vifs) az ingatlan fekvése szerinti joghatóság jelzáloghivatalában (bureau de la conservation des hypothèques) kell átíratni.

Az ingatlanokra vonatkozó dologi jogok átírásáról szóló, 1905. szeptember 25-i módosított törvény (loi modifiée du 25 septembre 1905 sur la transcription des droits réels immobiliers) rendelkezéseit alkalmazni kell: https://legilux.public.lu/eli/etat/leg/loi/1905/09/25/n1/jo