- 1 Létezik-e törvényben előírt házassági vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő?
- 2 A házastársak milyen házassági vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?
- 3 Vannak-e korlátai a házassági vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?
- 4 Milyen joghatással jár a házastársi közös vagyonra a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése?
- 5 Milyen hatással jár a házassági vagyonjogi rendszerre a házastársak egyikének halála?
- 6 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos jogviták eldöntése?
- 7 A házassági vagyonjogi rendszer milyen hatást gyakorol a házastársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?
- 8 A házastársi közös vagyon megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.
- 9 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
1 Létezik-e törvényben előírt házassági vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő?
Igen.
A házassági vagyonjogi rendszereket a Szlovén Köztársaság családjogi törvénykönyve (Družinski zakonik Republike Slovenije [DZ]) szabályozza:
A házastársakra a törvényes házassági vagyonjogi rendszer alkalmazandó, kivéve, ha egy eltérő formájú házassági vagyonjogi rendszerről kötnek szerződést. Ez utóbbi esetben a szerződéses házassági vagyonjogi rendszert kell alkalmazni rájuk.
A törvényes házassági vagyonjogi rendszer a házastársak közös vagyonával kapcsolatos vagyonközösséget és a házastársak különvagyonával kapcsolatos vagyonelkülönítést foglalja magában.
2 A házastársak milyen házassági vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?
A házastársak vagy jövőbeli házastársak szerződéssel alakíthatják ki vagyonjogi rendszerüket. A vagyonjogi rendszert szabályozó szerződéssel a két házastárs a törvényes rendszertől eltérő vagyonjogi rendszert határoz meg.
Ilyen szerződésben a házastársak eltérő házassági vagyonjogi rendszereket is meghatározhatnak házasságuk idejére és a házasság esetleges felbontásának esetére. A házastársak által a tulajdonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről kötött szerződéseket közjegyzői okiratba kell foglalni. A házastársakra a szerződéses házassági vagyonjogi rendszer – eltérő megállapodásuk hiányában – az e rendszerre vonatkozó szerződés megkötésének időpontjától alkalmazandó. A jövőbeli házastársak által a házassági vagyonjogi rendszerről kötött házasság előtti szerződés a jövőbeli házastársak által e szerződésben előírtaknak megfelelően a házasságkötés napján vagy az ezt követő napon lép hatályba. A házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó szerződéseket be kell jegyezni az ilyen szerződések nyilvántartásába. Ha a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó szerződést nem jegyzik be az ilyen szerződések nyilvántartásába, a harmadik személyekkel fennálló jogviszonyok szempontjából azt kell vélelmezni, hogy a törvényes házassági vagyonjogi rendszer alkalmazandó a házastársak közötti vagyoni viszonyokra.
A házastársaknak tájékoztatniuk kell egymást vagyoni helyzetükről, mielőtt a házassági vagyonjogi rendszert szabályozó szerződést kötnének egymással. Ennek elmulasztása esetén a szerződés megtámadható bíróság előtt.
3 Vannak-e korlátai a házassági vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?
Nem. A házastársaknak mindazonáltal tájékoztatniuk kell egymást vagyoni helyzetükről, mielőtt a házassági vagyonjogi rendszert szabályozó szerződést kötnének egymással. Ennek elmulasztása esetén a szerződés megtámadható bíróság előtt.
4 Milyen joghatással jár a házastársi közös vagyonra a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése?
A házastársak közös vagyonát megosztják, ha házasságuk megszűnik.
Ha a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó szerződés, amellyel a házastársak eltérnek a törvényes házassági vagyonjogi rendszertől, nem határozza meg a házastársak vagyona megosztásának módját, azt – a házastársak eltérő megállapodása hiányában – a törvényes házassági vagyonjogi rendszer szabályainak megfelelően kell megosztani. A vagyont a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó szerződés hatálybalépésének időpontja szerinti helyzet alapján kell megosztani.
Főszabály szerint a házastársak vagyonát egyenlő arányban osztják meg, a házastársak azonban bizonyíthatják, hogy közös vagyonukhoz eltérő arányban járultak hozzá. A házastársak közös vagyonhoz való hozzájárulásának jelentéktelen eltéréseit nem kell figyelembe venni.
Ha a házastársak megállapodtak a közös vagyonból őket megillető hányadokban, vagy sor került e hányadok megállapítására, a házastársak megállapodhatnak a vagyon megosztásának módjáról. Ha a házastársak úgy állapodnak meg, hogy a vagyontárgyak tulajdonostársaivá válnak a közös vagyonból őket megillető hányadok arányában, ez szintén megosztásnak tekintendő.
5 Milyen hatással jár a házassági vagyonjogi rendszerre a házastársak egyikének halála?
A házastársak egyikének halála nincs hatással a házassági vagyonjogi rendszerre.
Az elhunyt házastárs vagyona öröklési eljárás tárgyát képezi.
6 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos jogviták eldöntése?
A bíróságok rendelkeznek hatáskörrel a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos jogviták eldöntésére.
7 A házassági vagyonjogi rendszer milyen hatást gyakorol a házastársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?
A házastársak közös kötelezettségei azok, amelyek mindkét házastársat kötik az általános jogszabályok alapján, a házastársak vagyonával kapcsolatban keletkezett kötelezettségek, valamint a házastársak egyike által a másik házastárssal való együttélés vagy a család szükségleteinek kielégítése érdekében vállalt kötelezettségek. A házastársak közös és személyes vagyonukkal egyetemlegesen felelnek e kötelezettségekért.
Az egyik házastárs megtérítést követelhet a másik házastárstól azzal az indokkal, hogy a közös kötelezettség teljesítése során többet fizetett a ráeső résznél.
A házastárs személyes kötelezettségei azok, amelyek a házasságkötés előtt terhelték, és amelyeket a házasságkötés után vállalt, de amelyek nem minősülnek a DZ 82. cikkének (1) bekezdése szerinti közös kötelezettségeknek.
A házastárs személyes vagyonával és a közös vagyon őt megillető hányadával felel a személyes kötelezettségekért.
Ha a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó szerződést nem jegyzik be az ilyen szerződések nyilvántartásába, a harmadik személyekkel fennálló jogviszonyok szempontjából azt kell vélelmezni, hogy a törvényes házassági vagyonjogi rendszer alkalmazandó a házastársak közötti vagyoni viszonyokra.
8 A házastársi közös vagyon megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.
A házastársak közös vagyonát megosztják, ha házasságuk megszűnik. A házasság fennállása alatt a házastársak vagyona megállapodással vagy az egyik házastárs kérelmére osztható meg.
Az ilyen megállapodások a házastársak által a közös vagyonuk köréről kötött megállapodást foglalnak magukban. Ha a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó szerződés, amellyel a házastársak eltérnek a törvényes házassági vagyonjogi rendszertől, nem határozza meg a házastársak vagyona megosztásának módját, azt – a házastársak eltérő megállapodása hiányában – a törvényes házassági vagyonjogi rendszer szabályainak megfelelően kell megosztani. A vagyont a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó szerződés hatálybalépésének időpontja szerinti helyzet alapján kell megosztani.
Mindkét házastárs közös vagyonnal kapcsolatos adósságait és követeléseit megállapítják, mielőtt az e vagyonból őket megillető hányadot meghatároznák.
A házastársak megállapodhatnak az őket a közös vagyonból megillető hányad összegében, vagy ezt az összeget a bíróság is megállapíthatja bármelyikük kérelmére.
Főszabály szerint a házastársak vagyonát egyenlő arányban osztják meg, a házastársak azonban bizonyíthatják, hogy közös vagyonukhoz eltérő arányban járultak hozzá. A házastársak közös vagyonhoz való hozzájárulásának jelentéktelen eltéréseit nem kell figyelembe venni.
A házastársakat a közös vagyonból megillető hányad összegével kapcsolatos jogvitában a bíróság figyelembe veszi az ügy összes körülményét, különösen a házastársak jövedelmét, az egyik házastárs által a másiknak nyújtott segítséget, a gyermekek feletti felügyeleti jogot, a háztartási munkát, az otthonról és családról való gondoskodást, a vagyon megőrzésével való foglalkozást, valamint a házastársak vagyonának kezelésével, megőrzésével és gyarapításával kapcsolatos minden egyéb munkát és együttműködést.
Ha a házastársak megállapodtak a közös vagyonból őket megillető hányadokban, vagy sor került e hányadok megállapítására, a házastársak megállapodhatnak a vagyon megosztásának módjáról. Ha a házastársak úgy állapodnak meg, hogy a vagyontárgyak tulajdonostársaivá válnak a közös vagyonból őket megillető hányadok arányában, ez szintén megosztásnak tekintendő.
Ha nem születik megállapodás a vagyon megosztásának módjáról, a bíróság osztja meg a vagyont a házastársak vagyonának megosztására vonatkozó szabályoknak megfelelően.
A házastársak vagyonának megosztásakor az egyik házastárs szakmájának vagy más tevékenységének gyakorlására, illetve a megélhetésének biztosítására szolgáló vagyontárgyakat e házastárs kérelmére neki adják ki az őt megillető hányad terhére.
Ugyanez vonatkozik azokra a vagyontárgyakra, amelyek kizárólag az egyik házastárs személyes használatára szolgálnak, és nem tartoznak személyes vagyonába.
9 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?
Az ingatlan-nyilvántartási bíróság (zemljiškoknjižno sodišče) dönt arról, hogy engedélyezi-e a bejegyzést olyan dokumentumok alapján, amelyek bizonyítják a bejegyzendő jog megszerzésének jogalapját, és megfelelnek az egyéb jogszabályi feltételeknek.
E dokumentumokat az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o zemljiški knjigi [ZZK-1]) 40. cikkének (1) bekezdése sorolja fel.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.