A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket

Luxemburgban csak egy bejegyzett élettársi kapcsolatrendszer (régime de partenariat enregistré) létezik, amelyet az egyes élettársi kapcsolatok joghatásairól szóló 2004. július 9-i törvény (loi du 9 juillet 2004 relative aux effets légaux de certains partenariats) (a továbbiakban: a törvény) vezetett be. A törvényt később kiegészítették.

Ez a törvény az élettársi kapcsolatot két különböző nemű vagy azonos nemű személy együttéléseként határozza meg, akik párként élnek együtt, és erről nyilatkozatot tettek annak a településnek az anyakönyvvezetőjénél (officier de l'état civil), ahol közös lakóhelyük (domicile) vagy otthonuk van.

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

A törvény 10. cikke szerint külön megállapodás hiányában a vagyonmegosztás a szokásos rendszer. Az élettársak mindegyike megtartja tehát azt a(z) (ingó és ingatlan) vagyont, amelynek bizonyíthatóan a tulajdonosa, a vagyonából származó hasznokat és jövedelmeket, valamint a munkájukból származó bevételeket. Azokra a vagyontárgyakra, amelyek tulajdonjogát egyik partner sem tudja bizonyítani, a közös tulajdon vélelme vonatkozik.

A partnerek eltérhetnek a törvényes rendszertől, ha a bejegyzendő megállapodásban meghatározzák az élettársi kapcsolat vagyoni következményeit.

A törvény továbbá rendelkezik egy elsődleges törvényes rendszerről, amely minden élettársi kapcsolatra vonatkozik. A kölcsönös anyagi segítségnyújtás (apport mutuel d'une aide matérielle) a partnerek vagyonával arányos módon történő biztosítása ezért alapvető fontosságú. Ezen túlmenően minden egyes partner kizárólagosan felel a kapcsolat előtt vagy alatt keletkezett személyes adósságokért. Végezetül a partnerek nem rendelkezhetnek külön-külön a közös lakás biztosítékául szolgáló jogokkal és annak berendezési tárgyaival.

Az élettársak a törvény értelmében ugyanolyan szociális védelmet élveznek, mint a házastársak, például jogosultak a túlélő hozzátartozói nyugdíjra, és ugyanolyan adókedvezményekben részesülnek, mint a házastársak, beleértve a regisztrációs díjakat, az örökösödési adót és a közvetlen adókat.

A törvényes rendszer a Luxemburgban rendelkezésre álló egyetlen bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozik.

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A partnerek dönthetnek úgy, hogy nem kötnek semmilyen vagyonjogi megállapodást. Ebben az esetben a törvényes vagyonjogi rendszer vonatkozik az élettársi kapcsolatukra. Alternatív megoldásként köthetnek olyan megállapodást, amelyben meghatározzák az élettársi kapcsolatuk vagyonjogi következményeit.

Az ilyen megállapodás meglétét az élettársi kapcsolat bejelentésekor be kell jelenteni az anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvvezető kérésére a megállapodást ezt követően három munkanapon belül továbbítják az ügyészséghez (Parquet Général), ahol azt bejegyzik és az anyakönyvben (Répertoire Civil) vezetik. Az anyakönyvi nyilvántartásba való bejegyzés az élettársi nyilatkozatot harmadik személyekkel szemben végrehajthatóvá teszi.

A partnerek egy módosító megállapodással (convention modificative) módosíthatják vagy megváltoztathatják vagyonjogi rendszerüket, amelyet az eredeti okiratot átvevő anyakönyvvezetőhöz kell benyújtani. Az ügyészséget minden egyes későbbi módosításról ugyanezen alaki követelmények szerint értesíteni kell.

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának szabadsága korlátozásokhoz kötött. Minden élettársi kapcsolat bizonyos vagyoni következményekre vonatkozó elsődleges törvényi szabályozás alá tartozik, amelytől megállapodással nem lehet eltérni.

Az élettársaknak ezért anyagi segítséget kell nyújtaniuk egymásnak. Mindkét partner köteles a saját vagyonának arányában hozzájárulni az élettársi kapcsolat költségeihez. Az élettársak egyetemlegesen felelnek harmadik személyekkel szemben a háztartásuk mindennapi szükségleteinek vagy a közös otthonuknak az ellátása érdekében keletkezett tartozásokért, még az élettársi kapcsolat megszűnése után is. Az egyetemleges felelősség (solidarité) azonban nem vonatkozik azokra a kiadásokra, amelyek a partner életmódját, az ügylet hasznosságát vagy hasznavehetetlenségét, illetve a szerződő harmadik fél jó- vagy rosszhiszeműségét figyelembe véve nyilvánvalóan túlzott mértékűek. Hitelre történő vásárlás esetén az egyetemleges felelősség csak akkor alkalmazandó, ha mindkét partner beleegyezik a vásárlásba.

Továbbá a közös lakás és annak berendezési tárgyai tekintetében a partnerek nem rendelkezhetnek önállóan. Az a partner, aki nem járult hozzá az elidegenítéshez, kérheti annak megsemmisítését (annulation).

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

A bejegyzett élettársi kapcsolat automatikusan megszűnik az egyik élettárs házasságkötése vagy halála esetén, az esemény időpontjától kezdődő hatállyal.

A bejegyzett élettársi kapcsolat közös nyilatkozattal (déclaration conjointe) vagy egyoldalú nyilatkozattal (déclaration unilatéral) is megszüntethető.

A megszűnés (dissolution) az élettársak közötti kapcsolat tekintetében a bejegyzés napján lép hatályba. Harmadik személyekkel szemben az anyakönyvi nyilvántartásba való bejegyzés időpontjától kezdve végrehajtható.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése a vagyonjogi rendszer felszámolását (liquidation) vonja maga után. Hacsak szerződésben másként nem állapodtak meg, mindegyik partner visszakapja személyes vagyonát, és a közös tulajdonban lévő vagyont egyenlő arányban osztják meg egymás között.

A volt élettársak azonban továbbra is közösen birtokolhatják a vagyont (rester en indivision), ha úgy kívánják.

Az élettársi kapcsolat megszűnése a kölcsönös anyagi segítségnyújtás megszűnését vonja maga után, kivéve, ha a partnerek másként állapodtak meg, vagy a bíróság másképp döntött.

A családjogi bíróság kivételesen tartásdíjat (aliments) ítélhet meg az egyik élettársnak, vagy elrendelheti a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése által indokolt sürgős és ideiglenes intézkedéseket (mesures urgentes et provisoires).

A luxemburgi jog nem ismeri a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítését.

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

Az egyik partner halála az élettársi kapcsolat megszűnését és felszámolását eredményezi.

A partnerek nem törvényes örökösei egymásnak, kivéve, ha a szokásos szabályok szerint elkészített végrendeletben meg vannak nevezve.

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

Az új polgári perrendtartás 1007-1. cikke előírja, hogy a családjogi bíróság tárgyalja a bejegyzett élettársi kapcsolat költségeihez való hozzájárulással kapcsolatos kérelmeket, továbbá ideiglenes intézkedéseket ír elő a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése esetén.

Minden más kérdésben a rendes jogot kell alkalmazni.

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

Mindkét élettárs egyetemlegesen felel, még az élettársi kapcsolat megszűnése után is, harmadik személyekkel szemben az általuk vagy egyikük által az élettársi kapcsolat fennállása alatt a háztartás mindennapi szükségleteinek és a közös lakással kapcsolatos kiadásoknak az ellátása érdekében vállalt tartozásokért.

Az egyetemleges felelősség azonban nem vonatkozik azokra a kiadásokra, amelyek a partner életmódját, az ügylet hasznosságát vagy hasznavehetetlenségét, illetve a szerződő harmadik fél jó- vagy rosszhiszeműségét figyelembe véve nyilvánvalóan túlzott mértékűek. Nem alkalmazható ez a részletfizetéses vásárlásból eredő kötelezettségekre sem, kivéve, ha azokat mindkét partner beleegyezésével kötötték.

A fent említett szabályokra is figyelemmel, minden egyes partner egyedül felel az élettársi kapcsolat előtt vagy alatt keletkezett személyes adósságaiért.

Továbbá a közös lakás és annak berendezési tárgyai tekintetében a partnerek nem rendelkezhetnek önállóan. Az a partner, aki nem járult hozzá az elidegenítéshez, kérheti annak megszüntetését.

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása

A rendes vagyonjogi rendszerre is figyelemmel minden partner visszaköveteli saját vagyonát és személyes tartozásait. A közös vagyont vagy békés úton (à l'amiable), vagy bírósági úton osztják fel, ha a felek nem tudnak megegyezni.

A közös tulajdonra és a megosztásra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni (a polgári törvénykönyv 815. és azt követő cikkei).

A közös tulajdon fenntartásával és a kedvezményes felosztással, a közös tulajdon árverés útján történő értékesítésével és a megosztás hatásaival kapcsolatos valamennyi kérdésben az „Öröklésről” szóló rendelkezésekre hivatkoznak (a polgári törvénykönyv 718. és azt követő cikkei).

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Mindenesetre az ingatlanon fennálló dologi jogokat (droits réels immobiliers) átruházó, ingyenes vagy ellenérték fejében kiállított, az elsőbbségi jogoktól (privilèges) vagy jelzálogjogoktól (hypothèques) eltérő minden élők közötti jogügyletre vonatkozó okiratot (actes entre vifs) az ingatlan fekvése szerinti joghatóság jelzáloghivatalában (bureau de la conservation des hypothèques) kell átíratni.

Az ingatlanokra vonatkozó dologi jogok átírásáról szóló, 1905. szeptember 25-i módosított törvény (loi modifiée du 25 septembre 1905 sur la transcription des droits réels immobiliers) rendelkezéseit kell alkalmazni.