Költségek

Észtország

Ez az oldal tájékoztatást ad az észtországi eljárások költségeiről.

Tartalomszolgáltató:
Észtország

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Jogi tanácsadók

A jogi tanácsadók díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Ügyvédek

A jogászok díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Jogtanácsosok

A jogtanácsosok díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Bírósági végrehajtók

bírósági végrehajtók díjazását Észtországban a végrehajtókról szóló törvény szabályozza. A végrehajtó díja az eljárás megindításáért járó díjból, az eljárásért járó alapdíjból és a végrehajtási cselekményekért járó kiegészítő díjból áll. A végrehajtó szakmai szolgáltatás nyújtásáért is jogosult díjat felszámítani.

Közjegyzők

A közjegyzők díjazását Észtországban a közjegyzői díjakról szóló törvény szabályozza. A közjegyző szakmai tevékenységért járó díjazását rendszerint két általános elv alapján számítják ki: a díj vagy a közjegyzői okiratban szereplő ügylet értékétől függ, vagy bizonyos cselekmények esetében meghatározott díjak vannak érvényben. A közjegyző által nyújtott szakmai szolgáltatások díjáról a felek megegyezés szerint állapodhatnak meg.

Ügyvédek

Az ügyvédi díjakra Észtországban nincs szabályozás, azokat az ügyféllel kötött megállapodásban határozzák meg. Az ügyvédi irodát vezető személy vagy az ügyvéd tesz árajánlatot az ügyfélnek, és elmagyarázza, hogyan állt elő az adott összeg. Az ügyfél megtéríti az ügyvédnél vagy az ügyvédi irodát vezető személynél a jogi szolgáltatások nyújtása során felmerült költségeket.

Fix költségek

A peres felek fix költségei a polgári eljárásban

A polgári eljárásban a peres felek fix költségeit a Polgári perrendtartás 139–144. szakasza alapján állapítják meg; a fix költségek bírósági és bíróságon kívüli költségekre oszthatók. A bírósági költségek állami díjakból, biztosítékokból és az ügyek felülvizsgálatának költségeiből állnak. A bíróság minden fokon nyilvántartást vezet a keletkezett eljárási költségekről, beleértve az ügy felülvizsgálatának költségeit is.

A polgári eljárás mely szakaszában kell rögzített költséget fizetni?

Az elindítandó eljárást vagy végrehajtandó eljárási cselekményeket kérő fél köteles megelőlegezni az alábbi költségeket:

  • illeték (állami díjak);
  • a határozat megsemmisítése esetére fizetendő biztosíték;
  • biztosíték mulasztási ítélet hatályon kívül helyezésére vonatkozó kérelem esetére;
  • biztosíték az eljárás újraindítása vagy valamely határidő újrakezdése esetére;
  • az eljárási iratokat továbbító végrehajtók költségei;
  • az idézéseknek és értesítéseknek az Ametlikud Teadaanded (Hivatalos Közlemények) című hivatalos kiadványban vagy valamely újságban való közzétételének költsége;
  • az ügy felülvizsgálatának egyéb költségei a bíróság által meghatározott mértékben.

A bíróság eltérő rendelkezése hiányában a szakértők, tolmácsok és fordítók díját annak az eljárásban részt vevő félnek kell előlegeznie, aki a költséget keletkeztető beadványt benyújtotta.

A bíróság az alapeljárásban hozott jogerős ítéletében vagy a jogerős ítélet hatálybalépését követően hozott határozatában meghatározza a megtérítendő végleges eljárási költségeket és azok viselését.

Fix költségek a büntetőeljárásban

A peres felek fix költségei a büntetőeljárásban

A felek fix költségeit a büntetőeljárásban a Büntető eljárásjogi kódex 175–179. szakasza határozza meg; ezek a költségek lehetnek eljárási költségek, egyedi költségek és járulékos költségek.

Amennyiben az eljárásban részt vevő valamely fél több védővel vagy képviselővel rendelkezik, a számukra fizetendő díjazást annyiban számítják be az eljárási költségek közé, amennyiben nem haladják meg a szokásosan egy védőnek vagy képviselőnek fizetett díjazás észszerű szintjét.

Amennyiben a gyanúsított vagy vádlott maga látja el saját védelmét, a védelem szükséges költségeit belefoglalják az eljárási költségekbe. Azokat a rendkívüli költségek, amelyek nem merültek volna fel védő megbízása esetén, nem számítják bele az eljárási költségekbe.

Az eljárásban részt vevő feleken kívüli személyeknél szakértői elemzések lefolytatása keretében felmerült költségeket az igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvényben meghatározott feltételek és szabályok szerint térítik meg.

A büntetőeljárás mely szakaszában fizetendők a feleket terhelő fix költségek?

Felmentés esetén az eljárási költségeket az állam megtéríti. Büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet esetén az eljárási költségeket az elítélt téríti meg. Részleges felmentés esetén a költségeket az állam abban a mértékben téríti meg, amilyen mértékben a vádlottat felmentették. Az eljárási költségek megtérítésének kötelezettsége akkor merül fel, amikor a jogerős határozat hatályossá válik.

Polgári jogi igény elutasítása esetén a polgári jogi igény érvényesítéséhez kapcsolódó eljárási költségeket a sértett téríti meg. Ha a polgári jogi igénynek teljes mértékben helyt adnak, a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban felmerült eljárási költségeket az elítélt vagy a vádlott fizeti meg. Ha a polgári jogi igénynek csak részben adnak helyt, akkor a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban felmerült eljárási költségeket a bíróság az eset összes körülményét mérlegelve megosztja a sértett és az elítélt/vádlott között. Ha elutasítják a polgári jogi igény vizsgálatát, akkor a polgári jogi igény érvényesítéséhez kapcsolódó eljárási költségeket az állam téríti meg.

Fix költségek az alkotmányossági eljárásban

Észtországban egyének nem nyújthatnak be alkotmányossági felülvizsgálat iránti kérelmet. A felülvizsgálat költségeit az állami költségvetés fedezi. A bírósági eljárásban részt vevő szakértők költségeit az állami költségvetés fedezi, ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek mellett a polgári eljárásokban részt vevő szakértők díját is fizetik.

Az alkotmányjogi eljárás mely szakaszában fizetendőek a feleket terhelő rögzített költségek?

Az alkotmányjogi eljárásban a feleknek nem keletkezik rögzített költsége.

A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvédeknek tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a jogi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységek teljes köréről, valamint az összes felmerülő költségről. Az ügyvédi irodát vezető személy vagy az ügyvéd tesz árajánlatot az ügyfélnek, és elmagyarázza, hogyan állt elő az adott összeg.

Az eljárásokban való részvétel költségei

A pernyertes fél által viselt költségek

A pernyertes fél abban a mértékben viseli a jogi képviselő vagy jogi tanácsadó díjazásával kapcsolatban felmerülő költségeket, amilyen mértékben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a költségek észszerűek, és azokat nem szükségszerűen kell a pervesztes félnek viselnie.

A pervesztes fél által viselt költségek

Az eljárási költségeket megállapító ítélet szerint a pervesztes félnek meg kell térítenie a pernyertes fél által viselt eljárási költségeket, beleértve:

  • az illetéket (állami díjakat);
  • a biztosítékot;
  • a tanúk, szakértők, tolmácsok és fordítók díját, és az eljárásban félként nem részes személy által végzett szakértői elemzés azon költségeit, amelyeket az igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvény értelmében meg kell téríteni;
  • az okirati és tárgyi bizonyítékok beszerzésével kapcsolatos költségeket;
  • a szemle költségeit, beleértve a bíróság részéről felmerült, szükséges útiköltséget is;
  • az eljárási iratok kézbesítésének, továbbításának és kiállításának költségeit;
  • a polgári jogi kereset értékének megállapításához kapcsolódó költségeket;
  • az eljárásban részt vevő felek képviselőivel és tanácsadóival kapcsolatos költségeket;
  • az eljárásban részt vevő felek által az eljárással kapcsolatban viselt utazási, postai, kommunikációs, szállással kapcsolatos és más hasonló kiadásokat;
  • az eljárásban részt vevő felek kieső keresetét vagy más állandó jövedelmét;
  • a tárgyalás előtti eljárás jogszabályban meghatározott költségeit, kivéve, ha a keresetet a tárgyalás előtti eljárás befejezése után több mint 6 hónappal nyújtották be;
  • a végrehajtónak az igényérvényesítéssel kapcsolatos díját és az igényérvényesítésről szóló határozat végrehajtásával kapcsolatos költségeit;
  • a végrehajtó által az eljárási iratok kézbesítéséért felszámított díjat;
  • a költségmentesség iránti kérelem elbírálásának költségeit;
  • a gyorsított fizetési meghagyásos eljárás költségeit;
  • a békéltetési eljárásban való részvétel költségeit, ha a bíróság a Polgári perrendtartás 4. szakaszának (4) bekezdése alapján kötelezte a feleket az abban való részvételre, illetve ha az eljárás kötelező, a békéltetésről szóló törvény 1. szakaszának (4) bekezdése szerinti, tárgyalás előtti békéltetési eljárás költségeit.

Az eljárásban részt vevő felet, aki az eljárási költségek visszatérítésére jogosult fél eljárási költségeinek viselésére köteles, csak a szükséges és indokolt költségek viselésére kötelezik.

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok a költségek megállapításának észtországi jogalapjaira vonatkozó információkat?

A költségek megállapításának jogalapját a következő jogi aktusok határozzák meg:

Milyen nyelveken kaphatok információt a költségek megállapításának észtországi jogalapjairól?

A költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozó információk észt nyelven érhetők el.

A költségekre és megállapításuk jogalapjaira vonatkozó információkat meghatározó észt jogszabályok angol nyelvű fordítása elérhető a Riigi Teataja (Állami Közlöny) weboldalán.

Hol találhatok a közvetítésre (mediációra) vonatkozó információkat?

Az Igazságügyi Minisztérium felelős a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv átültetéséért. A közvetítéssel kapcsolatos általános kérdéseket a minisztérium e-mail-címére lehet küldeni: info@just.ee.

Polgári ügyekben a békéltetési eljárásokat a békéltetésről szóló törvény szabályozza, amely meghatározza a közvetítők jogait és kötelezettségeit, továbbá iránymutatást nyújt a közvetítő segítségével megkötött megállapodások végrehajtására és érvényesítésére vonatkozóan. A törvény szerint az alábbi személyek jogosultak békéltetési eljárást lefolytatni:

  • természetes személyek, akiket az eljárás felei az eljárás lefolytatásának feladatával bíztak meg;
  • ügyvédek;
  • közjegyzők;
  • állami vagy helyi önkormányzati békéltető testület – a törvényben meghatározott esetben.

Közvetítők Észt Szövetségének honlapja észt és angol nyelven is tartalmaz információkat.

Az Észt Gyermekjóléti Unió — a gyermekek jogait támogató nonprofit szervezet – tanácsadást végez szülők részére, és képzéseket szervez a családjogi közvetítés témájában.

Hol találhatok további információkat a költségekről?

A költségekről szóló internetes oldal

A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó költségek és az érintett összegek a bírósági ügy típusától, hosszától és bonyolultságától függenek. A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó költségekre vonatkozóan az elsődleges információforrások a bírósági eljárásokat szabályozó törvénykönyvek és az állami díjakról szóló törvény. Az Igazságügyi Minisztérium adja ki és kezeli a Riigi Teataját (Állami Közlönyt), amely hozzáférést biztosít:

  • törvényekhez és rendeletekhez;
  • a köztársasági elnök rendeleteihez;
  • Legfelsőbb Bíróság határozataihoz és a nemzetközi szerződésekhez;
  • helyi önkormányzati rendeletekhez.

Riigi Teataja tartalmazza a törvények, kormányrendeletek és -utasítások, miniszteri rendeletek, az Eesti Pank (az észt központi bank) elnöke rendeleteinek és a Nemzeti Választási Bizottság rendeleteinek, a parlament határozatainak, a települési és városi képviselőtestületek rendleleteinek, és a települési és városi önkormányzatok rendeleteinek hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt változatait. A Riigi Teatajában megjelent jogszabályok és más dokumentumok 1990-től érhetők el.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

Az elsőfokú és másodfokú bíróságokon lefolytatott eljárásokra vonatkozó, 1996-tól rendelkezésre álló statisztikai adatok elérhetők a bíróságok weboldalán.

Hol találhatok egy meghatározott eljárás átlagos összesített költségeire vonatkozó információkat?

Hozzáadottérték-adó

Hogyan kaphatok tájékoztatást?

A végrehajtói díjakat 20%-os mértékű héa is terheli.

Az eljárási költségeket terhelő héa visszaigényléséhez a nyilatkozattevőnek igazolnia kell, hogy nincs héaalanyként nyilvántartásba véve, vagy hogy bármilyen más okból nem képes a héa visszaigénylésére.

Mi az alkalmazandó adókulcs?

2009. július 1-jétől Észtországban 20%-os héa alkalmazandó.

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás terén alkalmazandó jövedelemküszöb

Az államilag finanszírozott költségmentesség az eljárási segítségnyújtás biztosításának egyik módja; az államilag finanszírozott költségmentességet polgári eljárásban biztosító határozatokra a Polgári perrendtartás eljárási segítségnyújtásra vonatkozó szabályai az irányadók.

Nem nyújtható eljárási segítség természetes személynek, ha:

  1. az eljárási költségek várhatóan nem haladják meg az eljárási segítségnyújtást kérelmező személy – a kérelem benyújtását megelőző 4 hónap átlagos havi jövedelme alapján, az adók és kötelező biztosítások, a törvényes tartási kötelezettségek teljesítésének költségei, valamint a lakhatással és közlekedéssel kapcsolatos észszerű költségek levonásával kiszámított – havi átlagjövedelmének kétszeresét;
  2. az eljárási segítségnyújtás kérelmezője viselheti az eljárási költségeket meglévő vagyonából, amely vagyonelemek jelentősebb nehézség nélkül értékesíthetők, és amelyek terhére a törvény alapján követelés nyújtható be.

A kérelmező pénzügyi helyzetének értékelése során figyelembe veszik a kérelmező és a vele együtt élő családtagok vagyonát és jövedelmét, a kérelmező által eltartott személyek számát, a lakhatással kapcsolatos észszerű kiadásokat és egyéb jelentős tényezőket.

A sértettek számára biztosított költségmentesség egyéb feltételei

Az állam a polgári eljárási törvénykönyvnek megfelelően eljárási támogatást biztosíthat. Az állam által biztosított költségmentesség típusait, és az ilyen jellegű költségmentességben részesülés feltételeit és szabályait az állami költségmentességről szóló törvény szabályozza.

Államilag finanszírozott költségmentességben azok a természetes személyek részesülnek, akik a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának időpontjában az Észt Köztársaságban vagy az Európai Unió valamely más tagállamában lakóhellyel rendelkeznek, vagy az Észt Köztársaság vagy az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgárai. Származási országától és állampolgárságától függetlenül az a természetes személy, aki gyanúsított vagy vádlott, nem választott védőügyvédet, és büntetőügyében a védőügyvéd részvételét jogszabály kötelezően előírja vagy védőügyvédet kér a maga számára, pénzügyi helyzetétől függetlenül államilag finanszírozott költségmentességben részesül. A lakóhely meghatározása a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.) 62. cikke alapján történik. Más természetes személyek csak akkor részesülnek költségmentességben, ha ez valamely, Észtországra nézve kötelező nemzetközi kötelezettségből ered.

Az államilag finanszírozott költségmentesség megtagadásának indokait az állami költségmentességről szóló törvény 7. szakasza határozza meg.

Az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán további tájékoztatást találhat az államilag finanszírozott költségmentességről.

A gyanúsítottaknak és vádlottaknak nyújtott költségmentesség egyéb feltételei

A gyanúsítottaknak vagy vádlottaknak nyújtott költségmentesség engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek ugyanazok, mint a sértettek esetében.

Illetékmentes bírósági eljárások

Az állami díjak megfizetése alóli mentesség és e díjak csökkentése alapjául szolgáló okokat az állami díjakról szóló törvény 3. fejezete határozza meg.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

A polgári perben eljáró bíróság a határozatában vagy az eljárást lezáró végzésében meghatározza, hogy az eljárási költségek hogyan oszlanak meg a felek között. Adott esetben a bíróság jelzi, hogy az eljárási költségek mekkora részét kell az egyes feleknek viselniük. Ha egy magasabb szintű bíróság megváltoztatja az ítéletet, vagy az ügy ismételt tárgyalásra utalása nélkül hoz új ítéletet, a bíróságnak szükség esetén ennek megfelelően módosítania kell az eljárási költségek megosztását is.

A bíróság meghatározza, hogy az eljárási költségek viselésére kötelezett félnek az eljárási költségekből mekkora összeget kell megtérítenie azon fél részére, aki tőle az eljárási költségek megtérítésére jogosult; ennek meghatározása:

  1. a bírósági határozatban vagy az eljárást lezáró határozatban; vagy
  2. a bírósági eljárás lezárultát követően, az eljárási költségeket megállapító határozatban történik.

Az eljárási támogatás – a költségmentességet is beleértve – megadása nem zárja ki vagy korlátozza az eljárási támogatásban részesülő fél azon kötelezettségét, hogy bírósági ítélet alapján köteles megtéríteni az ellenérdekű fél részéről felmerült költségeket. Az eljárási költségeket akkor is teljes egészében a pervesztes fél viseli, ha mentesül az eljárási költségek megfizetésének kötelezettsége alól, vagy azok megfizetésére eljárási támogatásban részesült.

Ha egy ügy lezárul, a bíróság elrendeli, hogy az alperes fizesse meg az állam számára az eljárási költségek azon részét, amelynek megfizetése alól a felperes mentesült, vagy amelynek tekintetében részletfizetést engedélyeztek a felperes számára. Ez az összeg arányban áll az ügy elbírált részével.

Ha az ítélet hatályba lépett, vagy a bíróság megállapította, hogy a határozat azonnal végrehajtható, a hitelező kérheti a végrehajtótól az ítélet végrehajtását. Ha az ítélet nem tűz ki határidőt arra, hogy a kötelezett önkéntesen eleget tegyen a végrehajtható határozatban foglaltaknak, a határidőt a végrehajtó állapítja meg. A határidő nem lehet 10 napnál rövidebb, illetve 30 napnál hosszabb. Ha a végrehajtást kérő fél beleegyezik, a végrehajtó 30 napnál hosszabb határidőt is meghatározhat a végrehajtható határozat önkéntes teljesítésére.

Szakértői díjak

A bíróság eltérő rendelkezése hiányában a szakértői díjakat – a bíróság által elrendelt mértékben – előre kell megfizetnie annak a félnek, aki a kérelmet benyújtotta, amellyel összefüggésben a költségek keletkeztek. Ha mindkét fél nyújt be kérelmet, vagy ha a bíróság rendel ki szakértőt, a költségeket egyenlő arányban osztják meg a felek között.

A szakértők óradíjat kapnak, amelynek mértéke a kormányrendeletben megállapított minimális és maximális óradíj keretei között lehet. A szakértőnek a szakértői elemzésért járó díj a minimális óradíj 10–40-szerese. A kifizetendő óradíj megállapításánál a bíróság a következőket veszi figyelembe:

  • a szakértő képzettsége;
  • a munka összetettsége;
  • a szükséges eszközök használata miatt elkerülhetetlenül felmerülő költségek;
  • a megkövetelt feladat szakértő általi elvégzésének valamennyi különleges körülménye.

A szakvélemény elkészítéséhez és összeállításához kapcsolódó költségeket – beleértve a támogató személyzet és a vizsgálathoz felhasznált anyagok és eszközök költségeit a szakértői díj legfeljebb 20%-a erejéig, valamint a bírósági eljárás következtében felmerült minden szükséges kiadást, mindenekelőtt a szállás- és ellátási költségeket – szintén meg kell téríteni.

A szakértőnek fizetendő díj és a megtérítendő szakértői kiadások összegét ugyanaz a bíróság állapítja meg határozatában, amely a szakértőt kirendelte.

A szakértőket kizárólag költségigény alapján díjazzák. Ha a szakértő teljesítette a feladatát, a bíróság attól függetlenül megfizeti a neki járó díjat, hogy az eljárásban részt vevő felek megelőlegezték-e a költségeket, vagy hogy a bíróság elrendelte-e a költségek felek általi megtérítését.

Az igazságügyi szakértői intézetnél lefolytatott vizsgálatok árait és az igazságügyi szakértői intézményeknél felmerült költségeket az igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvény határozza meg.

Az állami igazságügyi szakértői intézet által végzett szakértői vizsgálat lefolytatásával összefüggő szakértői díjak és kiadások részét képezik az eljárási költségeknek, és a pervesztes fél az eljárási költségek megtérítésével azonos módon megfizeti azokat.

Fordítók és tolmácsok díja

A bírósági eljárásban részt vevő nem bírósági tolmácsoknak a tolmácsolásért óradíjat fizetnek, amely a legkisebb nemzeti óradíj 2–40-szerese lehet. A fordítók díját lefordított oldalanként számítják ki, és az legfeljebb a legkisebb óradíj 20-szorosa lehet. A minimális óradíjat a kormány rendeletben állapítja meg.

A tolmácsok vagy fordítók díját, valamint a megtérítendő költségeket ugyanaz a bíróság állapítja meg határozatában, amely a tolmácsot vagy fordítót kirendelte.

A fizetendő óradíj megállapításakor a bíróság figyelembe veszi a tolmács vagy fordító képzettségét, a munka összetettségét, a felmerült feltétlenül szükséges költségeket, valamint azokat a különleges körülményeket, amelyek között a tolmácsolást vagy fordítást teljesíteni kellett.

A tolmácsnak a bírósági eljárás során felmerült utazási költségeit, valamint minden egyéb szükséges költséget, mindenekelőtt az ellátással és a szállással kapcsolatos költségeket is meg kell téríteni.

A tolmácsokat és a fordítókat kizárólag költségigény alapján díjazzák. A bíróság attól függetlenül megfizeti a tolmácsnak vagy fordítónak járó díjat, hogy az eljárásban részt vevő felek megelőlegezték-e a költségeket, vagy hogy a bíróság elrendelte-e a költségek felek általi megtérítését.

A tolmácsok és fordítók díja az eljárási költség részét képezi, és a pervesztes fél az eljárási költségek megtérítésével azonos módon megfizeti azt a pernyertes félnek.

Utolsó frissítés: 06/12/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.