Költségek

Németország

Ez az oldal tájékoztatást nyújt a Németországban érvényes jogi költségekről.

Tartalomszolgáltató:
Németország

Családjog – a házasság felbontása

Családjog – szülői felügyeleti jog

Családjog – tartás

Kereskedelmi jog – szerződések

Kereskedelmi jog – felelősség

A jogi szakemberek díjaira vonatkozó szabályozási keret Németországban

Ügyvédek

Németországban az ügyvédi munkadíjak megállapítása az ügyvédek díjazásáról szóló törvény (Rechtsanwaltsvergütungsgesetz, RVG) vagy az ügyvéd és az ügyfél között létrejött megállapodás alapján történik. A munkadíjra vonatkozó megállapodások mindig alternatívát jelentenek a jogszabályban előírt díjakkal szemben. Ezeknek a megállapodásoknak meg kell felelniük az ügyvédekről szóló szövetségi törvény (Bundesrechtsanwaltsordnung, BRAO) 49b. §-ában és az RVG 3a–4b. §§-ában rögzített szabályoknak. Ha az ügyvéd bíróságon képviseli az ügyfelet, a megállapodás szerinti munkadíj nem lehet kevesebb, mint a törvényben meghatározott összeg.

Az RVG-hez csatolt (az RVG 1. mellékletét képező) díjtáblázat a különböző jogi szolgáltatásokra vonatkozóan az adott értéken alapuló díjakat, fix díjakat, valamint díjtartományokat ír elő. A díj összegét általában a követelés értéke alapján határozzák meg, és a különböző értékű követelésekre vonatkozó díjak összegét az RVG 2. melléklete tartalmazza. A követelés értékére vonatkozóan feltüntetett díjtartományok meghatározzák a szóban forgó szolgáltatásért kiszámlázható maximális és minimális díjakat. A tartományon belül az elvégzendő munka terjedelme és nehézsége, az ügy jelentősége, az ügyfél pénzügyi helyzete és az ügyvédet az adott üggyel kapcsolatban terhelő felelősségi kockázatok alapján kell megállapítani a megfelelő díjat. A díjtartományokat számos területen alkalmazzák, így többek között a büntető- és a társadalombiztosítási ügyekben.

Bírósági végrehajtók

A bírósági végrehajtók [Gerichtsvollzieher] kizárólag a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvényben [Gerichtsvollzieherkostengesetz](GvKostG) meghatározott díjakat számítják fel. A bírósági végrehajtók esetében minden egyes tevékenységre vonatkozóan külön díjat határoztak meg.

Fix költségek

Fix költségek a polgári eljárásban

A peres felek fix költségei a polgári eljárásban

A polgári eljárásokban általában a követelés összege alapján kell bírósági illetéket fizetni. Polgári ügyekben az illeték összegét a bírósági eljárási költségekről szóló törvény (Gerichtskostengesetz, GKG) és a családjogi ügyekre vonatkozó bírósági eljárási költségekről szóló törvény (Gesetz über Gerichtskosten in Familiensachen, FamGKG) alapján állapítják meg. A díjtételeket a költségjegyzék tartalmazza (az említett törvények 1. melléklete), a követelés értékén alapuló díjak pedig a 2. mellékletben található táblázatban szerepelnek.

  • Az általános polgári eljárások és a családi konfliktusokkal – különösen a tartással – kapcsolatos ügyek esetében az illeték mértéke 3%. A házassági ügyekben az illeték mértéke 2%, a gyermekekkel kapcsolatos ügyekben pedig – ideértve a szülői felügyeletet és a kapcsolattartást is – 0,5%. Az eljárás értéke a következőképpen kerül meghatározásra: házassági ügyekben a bíróság saját belátása szerint határozza meg az eljárás értékét, figyelembe véve az ügy terjedelmét és jelentőségét, valamint a házastársak jövedelmét. Az eljárás értéke általában a felek háromhavi nettó jövedelmének felel meg. Családi konfliktussal kapcsolatos ügyekben az eljárás értéke általában a követelés összegétől függ. A tartással kapcsolatos ügyekben az eljárás értéke a követelt tartásdíj összegére korlátozódik, azonban legfeljebb a tartásdíj egy évre szóló összege vehető figyelembe. A kérelem benyújtásakor fennálló kifizetetlen összegeket is figyelembe veszik.
  • A gyermekekkel kapcsolatos ügyekben – ideértve a szülői felügyeleti jogot és a kapcsolattartási jogot is – az eljárás értéke 4000 EUR.

Megállapodás hiányában a bíróság előtti ügyvédi képviselet költségei a követelés értéke alapján kerülnek kiszámításra. A követelés értéke általában megegyezik az eljárásnak a bírósági illetékek megállapítása céljából meghatározott értékével. Az ügyvédek díjazásáról szóló törvény (Rechtsanwaltsvergütungsgesetz, RVG) pontosan meghatározza, hogy az egyes eljárások esetében milyen összegű díjak számíthatók fel. Az RVG 2. melléklete a követelés értéke szerint határozza meg a díjak összegét.

Polgári ügyekben az első fokon eljáró ügyvédek általában a díjtétel 1,3-szeresének megfelelő bírósági eljárási díjat és a díjtétel 1,2-szeresének megfelelő tanácsadási díjat kapnak. Ha a felek első fokon egyezséget kötnek, az ügyvédek külön egyezségi díjban részesülnek, amelynek szorzója 1,0.

A polgári eljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

Rendes polgári ügyekben, valamint tartási és házassági ügyekben a bírósági illetékeket közvetlenül az ügy megindításakor vagy a kérelem benyújtásakor kell megfizetni. Családjogi ügyekben az illeték az eljárás végén fizetendő. Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi munkadíjat általában a megbízás végén kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jogosult előleget kérni.

A büntetőeljárás állandó költségei

A büntetőeljárás állandó költségei

A büntetőeljárással kapcsolatos költségeket csak a jogerős ítélet meghozatalát követően számlázzák ki. A bírósági költségek a büntetés összegétől függnek, és első fokon 11 000 és 15 540 EUR között mozognak. Azok az ügyvédek, akikkel nem jött létre külön megállapodást, védőként és más érdekelt felek képviselőjeként is jogosultak díjat felszámítani. Ezeket a díjakat meghatározott kereteken belül kell megállapítani.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

A bírósági költségeket a jogerős ítélet meghozatalát követően kell megfizetni. Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi munkadíjat általában a megbízás végén kell kifizetni. Az ügyvéd azonban a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jogosult előleget kérni.

Fix költségek az alkotmányossági eljárásban

A peres felek költségei

Az alkotmányjogi panasz általában térítésmentesen benyújtható a Szövetségi Alkotmánybírósághoz (Bundesverfassungsgericht), kivéve, ha visszaélés szándékával terjesztik elő (a Szövetségi Alkotmánybíróságról szóló törvény [Bundesverfassungsgerichtsgesetz] 34. §-a szerint). Képviseletre – különösen ügyvédi képviseletre – csak a Szövetségi Alkotmánybíróság előtti meghallgatás esetén van szükség (a Szövetségi Alkotmánybíróságról szóló törvény 22. §-a szerint).

Az alkotmánybírósági eljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

Eltérő megállapodás hiányában az Alkotmánybíróság előtti eljárások esetében általában a megbízás végén kell kifizetni az ügyvédi munkadíjat. Az ügyvéd azonban jogosult előleget kérni.

A jogi képviselők által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvédek kötelesek teljes körű tájékoztatást és tanácsadást nyújtani az ügyfeleknek, és kötelesek felhívni ügyfeleik figyelmét a kívánt cél elérésének legbiztonságosabb és legkevésbé kockázatos módjára. Az ügyhöz kapcsolódó valamennyi kockázatot közölni kell az ügyféllel annak érdekében, hogy teljes körű tájékoztatáson alapuló döntést hozhasson. Az ügyvédek kötelesek az ügyfél kérdéseire teljes körű és a valóságnak megfelelő választ adni. A bírósághoz fordulás előtt tájékoztatniuk kell az ügyfelet az eljárással kapcsolatos kilátásokról és kockázatokról, ideértve annak költségeit is.

Az ügyvédeket bizonyos esetekben különleges tájékoztatási kötelezettség terheli:

  • Ha a munkadíj a követelés értékén alapul, az ügyvéd köteles felhívni erre az ügyfél a figyelmét, mielőtt utasítást fogadna el tőle (az ügyvédekről szóló szövetségi törvény [BRAO] 49b. §-ának (5) bekezdése). Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodás megkötése esetén az ügyvéd köteles felhívni a figyelmet arra, hogy ha az ellenérdekű fél megtéríti a költségeket, az csak a törvényben előírt munkadíjra terjed ki (az ügyvédek díjazásáról szóló törvény [RVG] 3a. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata).
  • A munkaügyi bíróság előtti képviseletre vonatkozó megállapodás megkötése előtt az ügyvéd köteles felhívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az ügyvédi költségek nem téríthetők meg (a munkaügyi bíróságokról szóló törvény [Arbeitsgerichtsgesetz] 12a. §-a (1) bekezdésének második mondata).

A költségek megállapításának módja – jogalap

Hol találhatok információkat a németországi költségszabályozásról?

A költségekre vonatkozó németországi szabályozással kapcsolatos tájékoztatók beszerezhetők a könyvesboltokban, vagy azok legfrissebb változata ingyenesen letölthető az internetről.

Milyen nyelveken kaphatok tájékoztatást a németországi költségszabályozásról?

A költségekre vonatkozó német szabályozással kapcsolatos információk többsége német nyelven áll rendelkezésre.

Hol találhatok további információkat a költségekről?

Online tájékoztatás a költségekről

A jogszabályok hatályos változatai a https://www.gesetze-im-internet.de/ weboldalon tekinthetők meg. A költségekre vonatkozó különböző törvények letöltéséhez írja be a keresőbe a megfelelő rövidítéseket (GKG, FamGKG, GNotKG, GvKostG és RVG).

Hol teszik közzé az egyes eljárástípusok időtartamára vonatkozó információkat?

A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistisches Bundesamt) éves statisztikai jelentéseket tesz közzé az igazságszolgáltatásról. A polgári bíróságokról szóló jelentés például Németország egész területére vonatkozóan adatokat közöl a polgári eljárások hosszáról. Az adatok tartományonként (Land) és a tartományi legfelsőbb bíróságok (Oberlandesgericht) körzetei szerinti bontásban szerepelnek. Ezenkívül a helyi bíróságokra (Amtsgerichte) és a regionális bíróságokra (Landgerichte), valamint az első- és a másodfokú eljárásokra vonatkozóan is külön információk állnak rendelkezésre. A jelentés konkrét statisztikai adatokat közöl az eljárások hosszáról néhány kiválasztott jogterületen, például az orvosi felelősség, a közúti balesetek és az utazási szerződések területén.

Hol található információ a különböző típusú bírósági eljárások hozzávetőleges költségeiről?

Léteznek olyan könyvek, amelyek a polgári eljárások átlagos költségeivel foglalkoznak. Ezek a könyvek különböző szempontokat tárgyalnak, többek között a jogalapokat, valamint költségcsökkentési stratégiákat, esettanulmányokat és gyakorlati példákat. Ezenkívül az interneten különböző kalkulátorok is rendelkezésre állnak – például Észak-Rajna-Vesztfália tartomány e-igazságügyi portálján –, amelyek segítségével előre ki lehet számítani az eljárási díjakat.

Hozzáadottérték-adó

Hol találhatok információkat a hozzáadottérték-adóról? Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

A bíróságok és a bírósági végrehajtók nem alanyai a hozzáadottérték-adónak. Az ügyvédek azonban 19%-os héát számítanak fel. Ezt az összeget külön költségként számolják el, és nem számít bele a munkadíjukba.

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás terén alkalmazandó jövedelemküszöb

Az a személy, aki a peres eljárás költségeit részben vagy egészben nem tudja megfizetni, költségmentességet kérelmezhet. Ennek során figyelembe kell venni az adott személy személyes és pénzügyi körülményeit. Elengedhetetlen, hogy az érintett személynek esélye legyen a sikerre a tervezett eljárásban, és a kérelem nem lehet rosszhiszemű. Az eljárásban részt vevő személynek azonban észszerű mértékben támaszkodnia kell a vagyonára. Az érintett jövedelmétől függően a költségmentesség (részletekben teljesítendő) visszafizetési kötelezettséggel vagy anélkül is biztosítható. A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium „Jogi tanácsadás és költségmentesség” (Beratungshilfe und Prozesskostenhilfe) címmel tájékoztatót tett közzé, amely példákon keresztül válaszol a gyakran ismétlődő kérdésekre.

Büntetőeljárásban a vádlottakkal szemben alkalmazott jövedelemhatár

A büntetőeljárásban eltérő szabályok vonatkoznak a vádlottak jövedelmére. A sértetteknek nyújtott költségmentességgel ellentétben a terheltek esetében nincsenek rögzített jövedelemhatárok. Ehelyett egyéb szempontokat vesznek figyelembe annak eldöntéséhez, hogy részesülhetnek-e pénzügyi támogatásban.

Büntetőeljárásban a sértettekkel szemben alkalmazott jövedelemhatár

A bűncselekmények sértettjei esetében a költségmentesség a jövedelemtől függ. Figyelembe kell venni az ügy várható költségeit és az érintett személyes körülményeit, például tartási kötelezettségeit és lakhatási költségeit. A jövedelemhatárok rugalmasak, és bizonyos esetekben költségmentesség biztosítható a részletekben történő visszafizetés kötelezettsége mellett.

A bűncselekmények sértettjeinek nyújtott költségmentességhez kapcsolódó egyéb feltételek

A szándékosan elkövetett súlyos erőszakos bűncselekmények áldozataira külön szabályok vonatkoznak. Ezek a személyek pénzügyi helyzetüktől függetlenül ingyenes jogi segítségnyújtást igényelhetnek.

A terheltek számára biztosított költségmentesség egyéb feltételei

A terheltek esetében is vannak bizonyos feltételei a költségmentesség megadásának. Ezek nem a jövedelemhez, hanem olyan jogi tényezőkhöz kapcsolódnak, mint a vád súlyossága, a várható büntetés, a helyzet összetettsége és az, hogy a terhelt eljárhat-e saját maga védelmében. A bíróság minden esetben ügyvédet rendel ki, ha a terhelt őrizetben van, vagy ha meg kell jelennie a bíróságon annak érdekében, hogy a fogva tartásáról vagy az elhelyezéséről határozatot hozzanak.

Illetékmentes bírósági eljárások

A szociális ügyek bíróságairól szóló törvény (Sozialgerichtsgesetz, SGG) 183. §-a szerint az ellátásra jogosultaknak nem kell fizetniük a szociális ügyek bíróságai (Sozialgerichte) előtti eljárásokért. Idetartoznak a biztosítottak, az ellátásban részesülő személyek (ideértve a túlélő hozzátartozói ellátásban részesülőket is) és a fogyatékossággal élő személyek, valamint a felsoroltak jogutódai is, ha ebben a minőségükben felperesként vagy alperesként vesznek részt az eljárásban. Az SGG 184. §-a értelmében azok a személyek, akik nem tartoznak a 183. § hatálya alá, minden egyes jogvita esetében kötelesek illetéket fizetni. Az illeték összege a szociális ügyek bíróságai esetében 150 EUR, a szociális ügyek tartományi bíróságai (Landessozialgerichte) esetében 225 EUR, a Szociális Ügyek Szövetségi Bírósága (Bundessozialgericht) esetében pedig 300 EUR. Az SGG 197a. §-a úgy rendelkezik, hogy a költségeket bizonyos esetekben a bírósági eljárási költségekről szóló törvény alapján kell megfizetni, ha sem a felperes, sem az alperes nem tartozik az SGG 183. §-ában említett személyek közé. A büntetőeljárásokra a következő szabályok vonatkoznak: Ha a terheltet felmentik, ha az ügy nem kerül bíróság elé, vagy ha a terhelt elleni eljárást megszüntetik, a terheltnél szükségszerűen felmerült költségeket és kiadásokat a StPO. 467. §-a szerint az állam viseli. Ha a vádlottat elítélik, főszabály szerint maga viseli az eljárás költségeit, beleértve a bíróság által kirendelt ügyvéd munkadíját is, összhangban a StPO. 465. §-ával.

Milyen esetben köteles a pervesztes fél a pernyertes fél költségeinek viselésére?

A pervesztes fél köteles viselni az ellenérdekű fél eljárási költségeit. Ez magában foglalja a bírósági illetékeket, a másik fél ügyvédjének jogszabályban meghatározott munkadíját és költségeit, az utazási költségeket, valamint a bíróság előtti megjelenésből eredő keresetkiesést. Csak azok a költségek tartoznak ide, amelyek szükségesek voltak a fél jogainak megfelelő védelméhez vagy a követeléssel szembeni védekezéshez.

A szakértők díjazása

A bíróság által kirendelt szakértők díját a bírósági javadalmazásról és kártérítésről szóló törvény (Justizvergütungs- und -entschädigungsgesetz, JVEG) alapján rögzített óradíjban számítják ki. Ezeket a költségeket az eljárásban részt vevő feleknek kell viselniük.

Ha a fél az eljárásra való felkészülés céljából magánúton szakértőt jelöl ki, annak költségei nem képezik részét az ítéletben rögzített perköltségnek. E költségek megtérítését külön kell kérelmezni. Ha a fél a peres eljárás során bíz meg szakértőt a tanácsadás érdekében, a költségek megtérítése attól függ, hogy az adott ügyben szükség volt-e erre a tanácsadásra.

A bíróság által a bizonyítékként felhasznált szakértői vélemény beszerzése céljából kirendelt szakértő díjazását a pervesztes fél viseli. A felek részleges pernyertessége és pervesztessége esetén a felek az eljárás eredményétől függően megosztva viselik a költségeket.

A fordítók és a tolmácsok díjai

A bíróság által felkért tolmácsok és fordítók a bírósági javadalmazásról és kártérítésről szóló törvény alapján megállapított díjazásban részesülnek. Ezeket a költségeket az eljárásban részt vevő feleknek kell viselniük. A tolmácsokat óradíjban, a fordítókat pedig a lefordított sorok száma alapján fizetik. A büntetőeljárások során a terheltek vagy az érdekelt felek által igényelt tolmácsolási és fordítási költségeket az állam viseli. Ez akkor alkalmazandó, ha a szóban forgó szolgáltatások a védelemhez vagy az eljárási jogok gyakorlásához szükségesek.

Kapcsolódó linkek

Szövetségi Igazságügyi Minisztérium

A német ügyvédi egyesület közvetítői munkaközössége

Szövetségi Családjogi Közvetítő Munkaközösség

Közvetítők Országos Szövetsége

Gazdasági és Munkaügyi Közvetítők Országos Szövetsége

Mediációs Központ (CfM)

Kereskedelmi bankok ombudsmanja

Lakossági bankok ombudsmanja

A német Bundesbank békéltető bizottsága

A német szövetkezeti bankcsoport ombudsmanja

Magán-lakástakarékpénztárak ombudsmanja

Tartományi lakás-takarékpénztárak ombudsmanja

A Német Orvosi Szövetség tanácsadó bizottságai és békéltető testületei

Mobilitás békéltető testülete

A Szövetségi Ügyvédi Kamara békéltető testülete

Turizmus békéltető testülete

Észak-Rajna-Vesztfália helyi közlekedéssel foglalkozó békéltető bizottsága

Egészségügyi és ápolási magánbiztosítások ombudsmanja

Német temetkezési vállalkozások szövetségének békéltető testülete

A Szövetségi Hálózati Ügynökség békéltető testülete

A német ingatlanszövetség ingatlanügyi ombudsmanja

A kereskedelmi és iparkamarák békéltető testületei

Díjazási és közbeszerzési egyeztető bizottság

A Német Gépjárműipar Központi Szövetsége

A jogszabályok legújabb változatai

Kapcsolódó dokumentumok

Németország országjelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányhoz PDF (565 Kb) en

Utolsó frissítés: 17/06/2024

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.