Költségek

Spanyolország

Ez az oldal tájékoztatást nyújt a spanyolországi eljárások költségeiről.

Tartalomszolgáltató:
Spanyolország

Családjog – a házasság felbontása

Családjog – a felügyeleti jog

Családjog – a tartásdíj

Kereskedelmi jog – szerződések

Kereskedelmi jog – felelősség

A jogi szakemberek díjaira vonatkozó szabályozási keret

Ügyvédek

Spanyolországban az ügyvédeknek csak egyféle kategóriája létezik, az ún. abogados, akik területi kamarai (Colegio de Abogados) tagságuk létrejöttét követően bármilyen típusú eljárásban részt vehetnek, és bármely bíróság előtt eljárhatnak.

Az ügyvédek az ügyvédi kamarák által közzétett iránymutatások alapján állapítják meg a díjaikat. Az iránymutatások az ügyvédi számlák kiállítására vonatkozó általános szempontokon – például az ügy bonyolultságán, az arányosságon stb. – alapulnak, és azokhoz a számla kiállításakor minden ügyvéd tartja magát.

Az iránymutatások minden esetben különbséget tesznek aszerint, hogy melyik bírósági rendszerben zajlik a per.

Fix költségek

Fix költségek a polgári eljárásban

A peres felek fix költségei a polgári eljárásban

A polgári perrendtartás (Ley de Enjuiciamiento Civil) 241. szakasza (1) bekezdésének (1) pontja tárgyalja az ügyvédek és a jogi képviselők (procuradores) által azokban az esetekben felszámított díjakat, amelyekben kötelező a részvételük. Ezek a díjak a költségszámítás egyik tételeként szerepelnek.

A polgári perrendtartás szerint az ügyvédeknek a szakma szabályaival összhangban kell megállapítaniuk a díjaikat.

A polgári eljárás mely szakaszában kell a fix költségeket megfizetni?

Az ügyfelek minden esetben kötelesek megfizetni ügyvédeik díjait, valamint kötelesek előleget fizetni a jogi képviselőiknek. Az összeg hozzávetőleges nagyságrendje kezdettől fogva ismert az ügyfelek előtt, azonban a számla pontos összege csak a per befejezése után kerül megállapításra. Az ügyvédek és a jogi képviselők többek között különleges eljárások, például (az eljárás ideje alatt) díjelőleg (provisión de fondos) vagy (az eljárás lezárását követően) végső elszámolás (jura de cuentas) formájában követelhetnek kifizetést az ügyfeleiktől.

A gyakorlatban általában az történik, hogy az ügyfél megelőlegez egy adott összeget, majd megvárja a költségviselésről szóló határozatot. Azokban az esetekben, amelyekben a díjakat a másik félnek kell megfizetnie, az ügyvédek és a jogi képviselők a bíróság elé terjesztik díjaikat, és azokat – jóváhagyásuk után – az ellenérdekű fél fizeti meg.

A 10/2012. sz. törvény hatálybalépése óta bírósági illetéket kell fizetni.

Mi a bírósági illeték?

A bírósági illeték olyan nemzeti adó, amelyet a jogi személyek bizonyos esetekben kötelesek megfizetni, ha bírósághoz fordulnak, és igénybe veszik az igazságszolgáltatást mint közszolgáltatást. Jogilag a Pénzügyi és Közigazgatási Minisztérium felel az említett adó kezeléséért. A szóban forgó díj megfizetésének követelményét 2003. április 1-jén vezették be. A kérdést jelenleg az igazságszolgáltatással, valamint a Nemzeti Toxikológiai és Igazságügyi Szakértői Intézet eljárásaival kapcsolatos egyes díjakról szóló, 2012. november 20-i 10/2012. sz. törvény szabályozza. A 10/2012. sz. törvényt kétszer módosították, először a 2013. február 22-i 3/2013. sz. királyi törvényerejű rendelettel, ezt követően pedig a 2015. február 27-i 1/2015. sz. királyi törvényerejű rendelettel. A második módosítás által bevezetett legfontosabb változás az volt, hogy a természetes személyek esetében minden bíróság és minden eljárástípus tekintetében eltörölték a bírósági illetékeket – ezt megelőzően a természetes személyek a 10/2012. sz. törvény hatálybalépése óta kötelesek voltak bírósági illetéket fizetni.

Mely esetekben kötelező az említett illeték megfizetése (díjköteles események)?

A 10/2012. sz. törvény 1. szakasza értelmében a polgári, a közigazgatási (contencioso-administrativo) és a munkaügyi perekben az igazságszolgáltatás igénybevételéért fizetendő illeték olyan nemzeti díj, amelyet a törvényben meghatározott körülmények fennállása esetén egész Spanyolországban egységesen kell kiszabni, az autonóm közösségek által a pénzügyi hatáskörük gyakorlása során kiszabott egyéb illetékek és adók sérelme nélkül. Ezek nem vethetők ki ugyanarra a díjköteles eseményre.

A 2. szakasz értelmében a bírói hatalom következő eljárási lépések alapján történő gyakorlása minősül díjköteles eseménynek az illeték vonatkozásában:

  • keresetlevél benyújtása bármilyen ítélethozatalra irányuló eljárásban, illetve polgári ügyekben a peren kívül végrehajtható okiratok végrehajtására irányuló eljárásban, ellenkérelem benyújtása, valamint fizetési meghagyásos és európai fizetési meghagyásos eljárást megindító kérelem benyújtása,
  • fizetésképtelenségi eljárás megindítása és a csődeljárással kapcsolatos kiegészítő kérelmek benyújtása,
  • közigazgatási bírósági ügyekben történő eljárásindítás,
  • eljárási szabálytalanságra vonatkozó rendkívüli jogorvoslati kérelem benyújtása a polgári eljárások során,
  • jogorvoslati kérelem (apelación vagy casación) polgári és közigazgatási bírósági ügyekben történő benyújtása,
  • jogorvoslati kérelem (suplicación vagy casación) munkaügyi vitákban történő benyújtása,
  • a bírósági határozatok végrehajtásával szembeni kifogás.

Kinek kell bírósági illetéket fizetnie?

A 3. szakasz úgy rendelkezik, hogy aki a bírói hatalom gyakorlását megalapozó díjköteles eseményt előidézi, köteles bírósági illetéket fizetni.

Az előző bekezdés alkalmazásában egyetlen díjköteles eseménynek tekintendő, ha a díjköteles eseménynek minősülő eljárási lépés alapjául szolgáló dokumentum több olyan külön keresetre is vonatkozik, amelyek nem ugyanabból az okiratból származnak. Ebben az esetben az illeték mértéke a kapcsolódó keresetek után fizetendő összegek összeadásával számítható ki.

Az illetéket a jogi képviselő (procurador) vagy az ügyvéd (abogado) fizeti meg az illetékfizetésre köteles személy nevében, különösen ha ez utóbbi nem rendelkezik spanyolországi lakcímmel. A spanyolországi lakcímmel nem rendelkező személyeknek nem kell adóazonosító számot igényelniük az adóbevallás céljából. A jogi képviselőnek, illetve az ügyvédnek nem keletkezik adókötelezettsége az említett kifizetéssel kapcsolatban.

Mentességek:

  • A keresetek alábbi kategóriái mentességet élveznek:
    • a kifejezetten az alapvető jogok és szabadságok védelmére irányuló eljárásokhoz kapcsolódó keresetlevelek és jogorvoslati kérelmek, továbbá a választások lebonyolításával kapcsolatos jogorvoslati kérelmek benyújtása,
    • az adós által kezdeményezett felszámolási eljárás,
    • fizetési meghagyásos eljárást megindító kérelem, valamint az érintett összegre vonatkozó ítélet meghozatala iránti kérelem benyújtása, amennyiben az adott összeg nem haladja meg a 2000 EUR-t – ez a mentesség nem alkalmazható, ha az említett eljárások tárgyát képező követelés a polgári perrendtartás (2000. január 7-i 1/2000. sz. törvény) 517. szakasza szerinti, peren kívül végrehajtható okiraton alapul,
    • a közigazgatás reagálásának vagy intézkedésének elmaradását kifogásoló közigazgatási bírósági eljárás megindítása,
    • a fogyasztói választottbíróságok (Juntas Arbitrales de Consumo) által meghozott választottbírósági ítéletek végrehajtása iránti kérelem benyújtása,
    • olyan kérelmek, amelyeket a kereskedelmi bíróság (Juez de lo Mercantil) engedélyével a felszámoló nyújt be a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon védelme érdekében,
    • valamely vagyontömeg bírósági úton történő felosztása iránti eljárás, kivéve, ha egyes eszközök vagyontömegbe történő bevonása vagy kizárása ellen kifogást emelnek, illetve azt vitatják – az illetéket a tárgyalás és a vitatott összeg, illetve a vagyonmegosztás ellenérdekű fél általi megtámadásából eredő összeg alapján kell megfizetni; amennyiben mindkét fél kifogást emel, a felek az általuk kifogásolt összeg alapján kötelesek illetéket fizetni.
  • A személyek alábbi kategóriái mentességet élveznek:
    • természetes személyek,
    • azok a költségmentességre jogosult jogi személyek, amelyek igazolni tudják, hogy megfelelnek a törvényben foglalt követelményeknek,
    • az ügyészség (Ministerio Fiscal),
    • a központi kormányzat és az autonóm közösségi kormányzatok, a helyi hatóságok és a hatáskörük alá tartozó valamennyi hivatalos szerv,
    • a spanyol parlament és az autonóm közösségek jogalkotási gyűlései.

Fix költségek a büntetőeljárásban

A felek fix költségei a büntetőeljárásban

Ezt a kérdést a büntetőeljárásról szóló törvény szabályozza.

Az a személy, akit büntetendő cselekménnyel vádolnak, illetve őrizetbe vesznek, vagy akivel szemben egyéb biztosítási intézkedést alkalmaznak, illetve akit bíróság elé állítanak, az eljárás megindulásáról való tudomásszerzésétől kezdve gyakorolhatja a védelemhez való jogát az eljárás során – függetlenül attól, hogy milyen eljárásról van szó –, és ennek megfelelően tájékoztatni kell őt erről a jogról.

E jog gyakorlása érdekében az érintett személyeket jogi képviselőnek (procurador) kell képviselnie, védelmüket pedig ügyvédnek (abogado) kell ellátnia; ha az érintett felek nem bíztak meg jogi képviselőt, illetve ügyvédet, az erre irányuló kérelmük esetén a bíróság rendeli ki őket, valamint abban az esetben is, ha a felek nem jogosultak ennek kérelmezésére.

Az ügyben részt vevő, költségmentességben nem részesülő felek kötelesek megfizetni a jogi képviselőik és az ügyvédeik díjait, a kérelmükre eljáró szakértők díjait, valamint a bíróságon megjelenő tanúk költségeit, amennyiben a szakértők és a tanúk a vallomástétellel egyidejűleg benyújtották a kérelmüket, és azt a bíróság elfogadta.

Az ügy közben, illetve annak lezárása után sem kötelesek az egyéb eljárási díjak megfizetésére, kivéve, ha a bíróság ítélete erre kötelezi őket.

Az ügyben részt vevő felek által megbízott, a képviseletet elvállaló jogi képviselő köteles kifizetni az ügyfelek által a védelem ellátására igénybe vett ügyvédek díját.

A költségmentességre jogosult személyek is jogosultak az általuk kiválasztott ügyvéd vagy jogi képviselő megbízására. Ebben az esetben azonban – a költségmentességre nem jogosult felekhez hasonlóan – a felek kötelesek kifizetni az ügyvéd, illetve a jogi képviselő díjait, kivéve, ha a szabadon kiválasztott jogi szakemberek a költségmentességről szóló törvény (Ley de Asistencia Jurídica Gratuita) 27. szakaszában foglaltak szerint lemondanak a díjaikról.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell a fix költségeket megfizetni?

A kiállított számlákat az ügyfél minden esetben az eljárás lezárása után köteles kifizetni. Kirendelt védők esetén nem kell előleget fizetni, mivel az eljárás ebben az esetben általában költségmentes.

Megjegyzendő, hogy, a bíróság által kirendelt ügyvédeket meglehetősen széles körben alkalmazzák. Így ha az ügyfél költségmentességben részesül, nem kell kifizetnie az ügyvédi díjakat, mivel azokat az állam átvállalja, kivéve, ha három éven belül javul az ügyfél pénzügyi helyzete (általában azonban az ügyfélnek nem kell fizetnie).

A jogi képviselők által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

A fél képviselőjeként a jogi képviselő (procurador) köteles tájékoztatni az ügyfelet az eljárási lépésekről.

Mind az ügyvéd, mind a jogi képviselő köteles tájékoztatni az ügyfelelt, az ügyfél kérésének megfelelő gyakorisággal.

Költségek

Hol találok információt a spanyolországi költségekről?

Nincs olyan weboldal, amely kifejezetten a spanyolországi bírósági eljárások költségeiről nyújtana információt. Vannak azonban olyan weboldalak – mint például az ügyvédi kamarák oldalai –, amelyek tájékoztatást nyújtanak az adott szervezet tagjainak díjszabásáról.

Milyen nyelven lehet tájékozódni a spanyolországi költségekről?

A tájékoztatás nyelve általában a spanyol. Emellett az autonóm közösségek hivatalos nyelvein is elérhetők információk.

Ezenfelül egyes oldalak angol nyelvű információkat is tartalmaznak.

Hol található információ a közvetítésről (mediációról)?

A közvetítők és a közvetítői intézmények nyilvántartása (Registro de Mediadores e Instituciones de Mediación) olyan információs adatbázis, amelyhez a lakosság az Igazságügyi Minisztérium weboldalán keresztül térítésmentesen hozzáférhet. A nyilvántartás közzéteszi a hivatásos közvetítők és a közvetítői intézmények adatait, ezáltal megkönnyítve a lakosság számára a vitarendezés e formájához való hozzáférést.

Keresőprogramjai a következő linkeken érhetők el:

https://remediabuscador.mjusticia.gob.es/remediabuscador/RegistroMediador

https://remediabuscador.mjusticia.gob.es/remediabuscador/RegistroInstitucion

Közvetítés

Függetlenül attól, hogy milyen néven említik, a közvetítés a vitarendezés olyan formája, melynek során két vagy több fél önként megpróbál megállapodni, amihez egy közvetítő nyújt nekik segítséget.

A közvetítő

Természetes személyek akkor lehetnek közvetítők, ha teljeskörűen jogosultak polgári jogaik gyakorlására, mindaddig, amíg a foglalkozásuk gyakorlásával kapcsolatos valamely jogszabály el nem tiltja őket e feladatkör ellátásától.

A közvetítői szolgáltatásokat nyújtó jogi személyek – akár szakmai vállalkozás, akár jogszabályban meghatározott egyéb jogi személy formájában működnek – kötelesek kijelölni egy közvetítőként eljáró természetes személyt, akinek a jogszabályban előírt összes feltételnek meg kell felelnie.

A közvetítővé válás követelményei

A közvetítői feladatok ellátásához a közvetítőnek egyetemi diplomával vagy felsőfokú szakképzettséggel kell rendelkeznie, valamint egy megfelelően akkreditált intézmény egy vagy több speciális kurzusának elvégzése révén speciális képzésben is részt kell vennie; az említett intézmények által nyújtott képzések alapján az ország egész területén végezhető közvetítői tevékenység.

A közvetítőknek ezenkívül biztosításról vagy más hasonló garanciáról is gondoskodniuk kell az általuk közvetített jogviták során megvalósított cselekményeikből eredő polgári jogi felelősség fedezése érdekében.

A fizetésképtelenségi közvetítő

A fizetésképtelenségi közvetítő (mediator concursal) olyan személy, aki a közvetítőkre és a felszámolókra vonatkozó követelményeket is teljesíti; utóbbiakat a fizetésképtelenségről szóló törvény (Ley Concursal, 2003. július 9-i 22/2003. sz. törvény) 27.(1) szakasza állapítja meg. A fizetésképtelenségi közvetítőket a közjegyzők vagy a cégjegyzékek vezetői jelölhetik ki a fizetésképtelenségről szóló törvény X. címében említett peren kívüli fizetési megállapodásokban. Fizetésképtelenségi közvetítőként jogi személyek is eljárhatnak, amennyiben a fizetésképtelenségi közvetítői tevékenységeiket a fenti követelményeknek megfelelő természetes személy közreműködésével teljesítik.

A közvetítői intézmény

A közvetítői intézmények olyan spanyol vagy külföldi állami vagy magánszervezetek, illetve közjogi szervezetek, amelyek feladatai között szerepel a közvetítés előmozdítása. Ezek az intézmények lehetővé teszik a közvetítéshez való hozzáférést, valamint a közvetítéssel kapcsolatban igazgatási tevékenységeket látnak el, ami magában foglalja a közvetítők kinevezését is; a kinevezések során az intézmények kötelesek biztosítani az átláthatóságot. Ha a szóban forgó intézmények választottbíráskodással is foglalkoznak, gondoskodniuk kell a két tevékenység elkülönítéséről.

A közvetítői intézmények közvetlenül nem nyújthatnak közvetítői szolgáltatást, és a közvetítésben történő részvételük mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan kaphatok tájékoztatást?

Erről a kérdésről a spanyol adóhivatal (Agencia Tributaria) weboldala nyújt tájékoztatást.

Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

Erről a spanyol adóhivatal weboldala nyújt tájékoztatást.

Költségmentesség

Mit jelent a költségmentesség?

A spanyol Alkotmány 119. szakasza szerint a költségmentesség olyan eljárás, amelynek révén különböző támogatásokat biztosítanak azok számára, akik igazolhatóan nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi eszközökkel; e támogatások elsősorban az ügyvédek és a jogi képviselők díjainak, a szakértői vélemények költségeinek, az óvadékok összegének stb. megfizetése alóli mentességet jelentik.

A költségmentesség általában az alábbi támogatásokat foglalja magában:

díjmentes tanácsadás és tájékoztatás az eljárás megindítása előtt;

a letartóztatott vagy fogva tartott személynek biztosított ügyvéd;

ügyvéd, illetve jogi képviselő által biztosított ingyenes védelem és képviselet a bírósági eljárásban;

az eljárás során a hivatalos lapokban kötelezően közzéteendő hirdetmények és bejelentések díjmentes megjelentetése;

fellebbezés benyújtása esetén felmentés a letétfizetési kötelezettség alól;

díjmentes szakértői segítség az eljárás alatt;

a másolatok, a bizonyítékok, valamint a közjegyzői és egyéb okiratok díjmentes beszerzése;

egyes közjegyzői tevékenységek díjának 80%-os csökkentése;

egyes ingatlan- és cégnyilvántartási tevékenységek díjának 80%-os csökkentése.

Kizárólag a határokon átnyúló viták esetében a fenti jogosultságok az alábbiakkal egészültek ki (miután a 2005. július 18-i 16/2005. sz. törvény módosította a költségmentességről szóló törvényt, amely ezáltal összhangba került a 2003/8/EK irányelvvel):

  1. tolmácsolási szolgáltatások;
  2. dokumentumok fordítása;
  3. utazási költségek azokban az esetekben, amikor személyes megjelenésre van szükség;
  4. ha a felek egyenlőségének biztosítása érdekében a bíróság így rendelkezik, ügyvédi védelem és jogi képviselő általi képviselet, akkor is, ha az nem szükséges.

Ki igényelheti a költségmentességet?

Általában azok a polgárok kérelmezhetnek költségmentességet, akik valamilyen bírósági eljárásban vesznek részt, vagy bírósági eljárást szeretnének indítani, de nem rendelkeznek a peres eljáráshoz szükséges pénzügyi eszközökkel.

A természetes személyek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha igazolják, hogy családjuk éves forrásai és bevételei nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (Indicador Público de Renta de Efectos Múltiples, IPREM) kétszeresét.

A jogi személyek akkor jogosultak költségmentességre, ha a társasági adóra vonatkozó adóalapjuk alacsonyabb az éves IPREM háromszorosánál.

Ezenkívül minden esetben figyelembe veszik a kérelmező tényleges pénzügyi teherbíró képességére vonatkozó egyéb külső jeleket is.

Fogyatékosságon és/vagy egyéb családi körülményeken alapuló kivételek alapján természetes személyek esetében a fenti jövedelmi küszöbök túlléphetők. (A 2009. évi általános államháztartási törvény (Ley de Presupuestos Generales del Estado) huszonnyolcadik kiegészítő rendelkezése szerint a 2009-ben az IPREM évi 7381,33 EUR volt).

Ez azt jelenti, hogy költségmentességre az alábbiak jogosultak:

  1. azok a spanyol állampolgárok, az Európai Unió többi tagállamának állampolgárai és a spanyolországi lakóhellyel rendelkező külföldiek, akik igazolják, hogy nem rendelkeznek a peres eljáráshoz szükséges pénzügyi eszközökkel;
  2. a szociális biztonsági rendszer igazgatási szervei és közös szolgálatai;
  3. a következő jogalanyok, amennyiben igazolják, hogy nem rendelkeznek a peres eljáráshoz szükséges pénzügyi eszközökkel:

nonprofit szervezetek;

a vonatkozó közigazgatási nyilvántartásba bejegyzett alapítványok;

  1. munkaügyi eljárásokban: a szociális biztonsági rendszer munkavállalói és kedvezményezettjei;
  2. büntetőeljárásokban: minden polgár és minden külföldi jogosult a költségmentességre, valamint az ingyenes védelemre és képviseletre – akkor is, ha hivatalos lakóhelye nem Spanyolországban található –, amennyiben igazolja, hogy nem rendelkezik a peres eljáráshoz szükséges pénzügyi eszközökkel;
  3. a közigazgatási bírósági ügyekben: a menedékkérelmekkel és a külföldiekről szóló törvénnyel (Ley de la Extranjería) kapcsolatos eljárásokban (ideértve az előzetes közigazgatási eljárásokat is) a külföldi állampolgárok jogosultak a költségmentességre – akkor is, ha hivatalos lakóhelyük nem Spanyolországban található –, amennyiben igazolják, hogy nem rendelkezik a peres eljáráshoz szükséges pénzügyi eszközökkel.

További információ

A költségmentesség iránti kérelemre vonatkozó követelmények

Természetes személyek

Természetes személyek esetében családjuk éves forrásai és bevételei nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes IPREM kétszeresét.

Ha a pénzeszközök meghaladják az IPREM kétszeresét, de nem haladják meg annak négyszeresét, a költségmentességi bizottság (Comisión de Asistencia Jurídica Gratuita) – figyelemmel a kérelmező családi körülményeire, a kérelmező által eltartott családtagok vagy gyermekek számára, a kérelmező egészségi állapotára, esetleges fogyatékosságára, pénzügyi kötelezettségeire, az eljárás megindításával kapcsolatos költségekre vagy más körülményekre, illetve minden olyan esetben, amikor a kérelmező különleges kategóriába tartozó nagycsalád felmenő ági rokona – kivételesen úgy határozhat, hogy engedélyezi a költségmentességet.

A félnek saját jogai és érdekei védelmében kell eljárnia.

Jogi személyek

A jogi személynek nonprofit szervezetnek vagy a megfelelő közigazgatási nyilvántartásba bejegyzett alapítványnak kell lennie.

A társasági adóra vonatkozó adóalapjuknak alacsonyabbnak kell lennie az éves IPREM háromszorosánál.

A nemi alapú erőszakkal szembeni általános védelemi intézkedésekről szóló, 2004. december 28-i 1/2004. sz. sarkalatos törvény (Ley Orgánica 1/2004 de Medidas de Protección Integral contra la Violencia de Género) hatályba lépése óta a nemi alapú erőszak áldozatává vált nők azonnal teljes körű költségmentességben részesülnek, nem csupán a bírósági eljárásokban, hanem a nemi alapú erőszak miatt meginduló közigazgatási eljárások során is (ideértve a rendőrségi nyomozást is), egészen az ítélet meghozataláig, anélkül, hogy előzetesen kérelmezniük kellene a költségmentességet. Ez azt jelenti, hogy a költségmentesség kérdése semmilyen esetben nem akadályozza a védelemhez és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot, amelyet attól függetlenül biztosítanak az áldozatnak, hogy sor került-e a költségmentességre irányuló kérelem benyújtására. Azonban a költségmentességet csak akkor biztosítják, ha az érintett fél utólag vagy a bírósági eljárás során igazolja, hogy a költségmentességről szóló törvény általános szabályai és az ahhoz kapcsolódó rendeletek szerint – amelyeket az 1/2004. sz. sarkalatos törvény hatodik záró rendelkezése ennek érdekében megfelelően módosított – a költségmentességre való jogosultsághoz szükséges körülmények valóban fennállnak.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél az eljárás költségeit?

A polgári eljárások költségviselésről szóló határozatairól a polgári perrendtartás 394–398. szakasza rendelkezik.

Az ítélettel záruló eljárásokban az elsőfokú eljárás költségeit az a fél viseli, akinek valamennyi követelését elutasították, kivéve, ha az ügyben jelentős, tisztázandó tény- vagy jogkérdések merülnek fel.

Részleges pernyertesség esetén mindkét fél maga viseli a saját költségeit, a közös költségeket pedig fele-fele arányban viselik, kivéve, ha az egyik fél komolytalan pereskedés miatt a költségek megtérítésére kötelezhető.

Ha a költségeket a pervesztes fél köteles viselni, az ügyvédeknek és a díjszabások és átalánydíjak hatálya alá nem tartozó más jogi szakembereknek fizetendő összegek tekintetében a pervesztes fél a határozatban kedvezményezettként megnevezett minden egyes peres fél részére legfeljebb a jogvita tárgyát képező összeg egyharmadát köteles megfizetni. Kizárólag e rendelkezés alkalmazásában a meghatározhatatlan értékű követelések értékét 18 000 EUR összegben kell megállapítani, kivéve, ha az ügy bonyolultsága miatt a bíróság másként rendelkezik.

Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a bíróság megállapítja, hogy a költségek viselésére kötelezett fél komolytalanul járt el.

Ha a költségek viselésére kötelezett fél költségmentességre jogosult, csak a költségmentességről szóló törvényben kifejezetten meghatározott esetekben köteles megtéríteni az ellenérdekű fél érdekeinek megvédéséből eredő költségeket.

Az ügyészség semmilyen esetben nem kötelezhető a költségek viselésére azokban az eljárásokban, amelyekben félként vesz részt.

Szakértői díjak

A bírósági eljárásokban részt vevő szakértőket peritos-nak hívják. Az igazságügyi szakértők nyilvántartása (Registro de Peritos Judiciales) minden felsőbíróságon (Tribunal Superior de Justicia) megtalálható.

A polgári perrendtartás 241. szakasza (1) bekezdésének 4. pontja rendelkezik arról, hogy a költségek megállapításakor az „igazságügyi szakértők költségeit és az eljárásban részt vevő személyeknek megfizetendő összegeket” külön tételként kell figyelembe venni. Ez azon személyek költségeire vonatkozik, akiknek – bár az eljárásban nem félként vesznek részt – kiadásaik keletkeznek amiatt, hogy valamely szolgáltatás nyújtása céljából személyesen megjelennek az eljárás során.

A polgári perrendtartás 243. szakasza úgy rendelkezik, hogy valamennyi eljárás és per tekintetében az adott ügyet vagy fellebbezést lefolytató bírósági ügyintéző számítja ki a költségeket. Nem szerepelnek a számításban a szükségtelen, felesleges vagy a jogszabályok által nem megengedett eljárásokhoz kapcsolódó határozatok és okiratok díjai, valamint az ügyvédi díjakon belül nem részletezett díjtételek, illetve azok a díjtételek, amelyek nem a peres eljáráshoz kapcsolódnak.

A bírósági ügyintéző csökkenti az ügyvédeknek, valamint a díjszabások és átalánydíjak hatálya alá nem tartozó más jogi szakembereknek fizetendő díjak összegét, amennyiben az igényelt díjak meghaladják a jogvita tárgyát képező összeg egyharmadát, és a költségek viselésére kötelezett fél nem komolytalanul járt el.

A költségelszámolásba azon eljárási cselekmények költségei sem számítanak bele, amelyek a főeljárás költségeinek viseléséről szóló határozat értelmében a pernyertes felet terhelik.

A fordítók és a tolmácsok díjai

A hiteles fordítási és tolmácsolási szolgáltatásokra nem vonatkozik hivatalos díjszabás. A hiteles tolmácsok szabadon meghatározhatják a tolmácsolási szolgáltatásért felszámított díjakat, azonban az általuk alkalmazott díjszabást jelenteniük kell a tolmácsirodának és az illetékes tartományi kormányhivatalnak. Ezt az információt minden év januárjában be kell nyújtani.

Kapcsolódó linkek

A spanyol adóhivatal/HÉA

Kapcsolódó dokumentumok

Spanyolország jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról  PDF (640 Kb) en

Utolsó frissítés: 14/12/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.