Litigation costs in civil and commercial matters are governed by national legislation and costs are not harmonised at EU level. Thus, costs vary from one Member State to another.

To obtain detailed information on costs of proceedings in the Member States, as well as on several case studies carried out on behalf of the European Commission, please select one of the flags listed on the right hand side.

If you do not have sufficient financial resources to meet the costs of a court case you can apply for legal aid.

Additional information can be obtained from the attached study (available in English and French only) undertaken to identify the sources of costs of civil judicial proceedings in each Member State by:

• defining the proportion of each identified source of cost on the overall cost of civil judicial proceedings,
• comparing the costs incurred by litigants in different Member States,
• identifying variations in sources of costs and costs amounts,
• identifying how transparency of the costs of judicial proceedings and the limitation of differences in sources of costs and costs amounts can foster greater access to justice,
• making recommendations for possible actions at the EU level, possibly through the establishment of minimum standards, to facilitate access to justice by improving the transparency of costs of civil justice,
• generally, identifying links, where appropriate and relevant, between costs of justice and access to justice for the citizens, and
• identifying specific issues pertaining to cross-border disputes.

The study provides a snapshot of the situation in the European Union at a precise moment in time - December 2007.

Related Attachments

Study on the Transparency of Costs of Civil Judicial Proceedings in the EU  (2615 Kb)  – English version

Study on the Transparency of Costs of Civil Judicial Proceedings in the EU  (2665 Kb)  – French version

Annex 1: Results of the public questionnaire  (1700 Kb) 

National report - Belgium  (829 Kb) 

National report - Bulgaria  (566 Kb) 

National report - Czech Republic  (703 Kb) 

National report - Denmark  (560 Kb) 

National report - Germany  (565 Kb) 

National report - Estonia  (872 Kb) 

National report - Ireland  (400 Kb) 

National report - Greece  (849 Kb) 

National report - Spain  (640 Kb) 

National report - France  (1312 Kb) 

National report - Italy  (772 Kb) 

National report - Cyprus  (555 Kb) 

National report - Latvia  (742 Kb) 

National report - Lithuania  (950 Kb) 

National report - Luxembourg  (551 Kb) 

National report - Hungary  (533 Kb) 

National report - Malta  (742 Kb) 

National report - Netherlands  (702 Kb) 

National report - Austria  (829 Kb) 

National report - Poland  (396 Kb) 

National report - Portugal  (781 Kb) 

National report - Romania  (544 Kb) 

National report - Slovenia  (723 Kb) 

National report - Slovakia  (872 Kb) 

National report - Finland  (504 Kb) 

National report - Sweden  (457 Kb) 

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Az eljárások költsége - Belgium

Ezen az oldalon tájékoztatást talál a Belgiumban jellemző bírósági költségekről. Ha részletesebb elemzést szeretne olvasni az eljárási költségekről, kérjük, tekintse át az alábbi esettanulmányokat:

Családjog - Válás

Családjog - Szülői felügyeleti jog

Családjog - Tartásdíj

Kereskedelmi jog – Szerződés

Kereskedelmi jog – Felelősség

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó rendelkezések

Bírósági végrehajtók

Polgári ügyek

A bírósági végrehajtók polgári és kereskedelmi ügyek során történő eljárásának díjazását egy 1976. november 30-i királyi rendelet szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2008. december 31-i számában jelent meg.

A vonatkozó szövegek és a díjszabások a következő honlapokon tekinthetők meg: Belgiumi Bírósági Végrehajtók Országos Kamarája („Tarifs et taux d’intérêt” – Díjak és kulcsok, majd „Toutes affaires” – Minden ügy menüpont) vagy Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – Jogszabályok menüpont).

Büntetőügyek

A bírósági végrehajtók büntetőügyek során történő eljárásának díjazását egy 1950. december 28-i királyi rendelet és egy 2009. január 22-i miniszteri körlevél szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2009. január 12-i számában jelent meg.

A vonatkozó szövegek és a díjszabások a következő honlapokon tekinthetők meg: Belgiumi Bírósági Végrehajtók Országos Kamarája („Tarifs et taux d’intérêt” – Díjak és kulcsok, majd „Affaires pénales” – Büntetőügyek menüpont) vagy Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – Jogszabályok” menüpont).

Ügyvédek

Az ügyvédi díjazás nincs szabályozva. Az ügyvéd szabadon határozza meg díjazását, amelyet az ügyfelével meg is vitathat, ugyanakkor a megállapított díjazásnak az ésszerű mérsékletesség határain belül kell maradnia. Az ügyvédi kamara ellenőrizheti, hogy az ügyvédek ne lépjék túl e határokat.

Többféle módszer lehetséges a díjazás kiszámítására: óradíj alkalmazása, szolgáltatásonkénti díjazás, az ügy értéke szerinti díjazás (a pertárgyérték bizonyos százaléka) stb. A belga bírósági szabályzat 446. cikke tiltja a kizárólagosan a jogvita eredményétől függő díjazásról szóló megállapodásokat. Az ügyvéd köteles előzetesen tájékoztatni ügyfelét az által alkalmazott díjszámítási módszerről. Belgiumban az ügyvédi díj után nem kell HÉA-t fizetni.

Állandó bírósági költségek

Állandó költségek a polgárjogi ügyek során

A jogalanyok állandó költségei a polgárjogi ügyek során

Belgiumban a bírósági költségek állandóak. A költségek az ügyet kezelő bírósági joghatóság és a per szakasza (első fok vagy fellebbvitel) szerint változnak.

A bírósági eljárás költségének elnevezése „perköltség”, amelyről a bírósági szabályzat 1017. és azt követő cikkei rendelkeznek. A 1018. cikk részletesen felsorolja a perköltség elemeit. A perköltség a következőket foglalja magában:

• különféle illetékek: irodai és bejegyzési illeték. Az irodai illeték magában foglalja a nyilvántartásba vételi, fogalmazási és postázási illetékeket, amelyekről részleteiben a bejegyzési-, jelzálog- és bírósági irodai illetékek törvénykönyvének 268. és azt követő cikkei rendelkeznek.
• a bírósági ténykedéshez kapcsolódó költségek, munkadíjak és fizetések,
• ítélet feladásának költsége,
• vizsgálati intézkedések költségei, többek között a tanúk illetménye és a szakértők díjazása. A tanúkra vonatkozóan az 1972. július 27-i királyi rendelet határozza meg az illetmény és a költségtérítés mértékét.
• a bírók, a bírósági titkárok és a felek utazási és tartózkodási költségei, amennyiben utazásukat a bíró rendeli el, valamint a ténykedési költségek, amennyiben ezekre kizárólag a per miatt került sor,
• a 1022. cikkben előírt eljárási költségtérítés,
• a 1734. cikk értelmében kijelölt közvetítő díjazása és költségei.

A 1019. cikk leszögezi, hogy a perköltségek részét képező bejegyzés illeték a következő elemeket foglalja magában:

• állandó általános díj,
• állandó különleges díjak és
• az elítélésről, vagy összegek és ingó javak felszámolásáról vagy sorrendiségének megállapításáról szóló ítéletek illetékei.

Bizonyos esetekben, ha az eljárás felperese vagy egyéb eljáró fél nem belgiumi illetőségű, és a alperes belga illetőségű, felmentést előíró nemzetközi egyezmény és különleges körülmények hiányában ez utóbbi fél kérelmezheti, hogy a felperes vagy az egyéb eljáró fél biztosítékot szolgáltasson a perből származó károk megfizetésére. E rendelkezést a bírósági szabályzat 851. cikke tartalmazza.

Mindezeken kívül adott esetben tekintettel kell lenni a bírósági végrehajtói, az ügyvédi (lásd fentebb), a tolmács és fordítói (lásd alább) költségekre is.

Mikor kell a polgárjogi eljárás során a résztvevő félnek megfizetnie az állandó költségeket?

Bizonyos költségeket a kereset benyújtása előtt kell megfizetni. Ilyen költség a bírósági irodai illeték, amelyet a bejegyzéskor kell kiegyenlíteni.

Az eljárás során felmerülő költségeket általában az eljárás közben kell megfizetni.

Bizonyos költségekre tartalékot kell képezni. Így például a szakértők díjazását a vizsgálatot kérelmező fél által képzett tartalék fedezi. Ehhez hasonlóan a 953. cikkely azt írja elő, hogy a tanú meghallgatását kérő félnek a meghallgatás előtt a bírósági irodai titkárnál el kell helyeznie az illetmény és a költségtérítés (utazás, stb.) összegének megfelelő tartalékot.

Előfordul, hogy a bírósági költségeket az ügyvéd megelőlegezi, majd költség- és díjjegyzékében feltünteti azokat.

Állandó költségek a büntetőjogi ügyek során

Minden fél által megfizetendő állandó költségek a büntetőeljárás során

A büntetőeljárások során megfizetendő állandó költségek kérdését az 1950. december 28-i királyi rendelet 91. és azt követő cikkei szabályozzák.

Mikor kell a büntetőeljárás során a résztvevő félnek megfizetnie az állandó költségeket?

A büntetőeljárások során megfizetendő állandó költségek kérdését az 1950. december 28-i királyi rendelet 91. és azt követő cikkei szabályozzák.

Eljárási költségek alkotmányjogi ügyek esetén

A jogalanyok állandó költségei alkotmányjogi ügyek során

Az alkotmányjogi ügyek során a feleket terhelő egyedüli a költség az ajánlott levél feladási költsége.

Milyen előzetes tájékoztatást várhatunk a jogi képviselőnktől (ügyvédünktől)?

A felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás

A szakma etikai szabályai ügyfeleikkel szemben tájékoztatási és tanácsadási kötelezettséget írnak elő az ügyvédek számára. Ebből kifolyólag az ügyvédnek tájékoztatnia kell ügyfelét jogairól és kötelességeiről.

Az ügyvédnek többek között ismertetnie kell ügyfelével díjazásának kiszámítási módszerét.

Bírósági költségekre vonatkozó információforrások

Hol találhatunk információkat a Belgiumban alkalmazott bírósági költségekről?

Ebben a témakörben a következő honlapokon áll rendelkezésünkre információ: Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat, Bírói Testület Modernizációs Bizottsága („Info juridique” – Jogi információ menüsor) vagy a különböző jogi szakmák internetes honlapjain.

A vonatkozó tájékoztatást megtalálhatjuk a jogszabályok szövegeiben, illetve felvilágosításért a bírósági iroda titkárához és ügyvédünkhöz is fordulhatunk.

Milyen nyelveken találhatunk információkat a Belgiumban alkalmazott bírósági költségekről?

Ezen információk flamand és francia nyelveken állnak rendelkezésre.

Hol találhatok a közvetítésre vonatkozó információkat?

A közvetítésre vonatkozó információk a következő honlapokon állnak rendelkezésre: Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat („publications” – publikációk menüsor) valamint Szövetségi Közvetítési Bizottság.

Hol találhatok a költségekre vonatkozó további információkat?

Bírósági költségekre vonatkozó internetes honlap

Lásd feljebb.

Hol találhatok az eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

Ügyvéd tud felvilágosítást adni az eljárás hosszára vonatkozó becslés felállításával. Az időtartam függ az indítandó eljárás típusától és a Bíróságtól, amely előtt az eljárást le kívánjuk folytatni.

Hol találhatok egy eljárás átlagos összesített költségére vonatkozó információkat?

Ügyvéd tud felvilágosítást adni az eljárás költségére vonatkozó becslés felállításával. A költség mértéke függ az indítandó eljárás típusától és a Bíróságtól, amely előtt az eljárást le kívánjuk folytatni.

Hozzáadottérték-adó (HÉA)

Hol találhatok információkat erről a témáról? Milyen kulcsokat kell alkalmazni?

A költségekről közzétett információknál a megadott költségek nem tartalmazzák a HÉA-t. Az alkalmazandó HÉA-kulcs 21 %.

Jogi segítség

Milyen jövedelemhatárokkal vehető igénybe a jogi segítség polgári ügyekben?

A belga bírósági szabályzat 508/1. és azt követői cikkei rendelkeznek e kérdésben.

Az első szintű jogi segítség mindenki számára ingyenes. Előzetes jogi tanácsadásról van szó, a következő tartalommal:

• gyakorlati információk,
• jogi tájékoztatás,
• előzetes jogi szakvélemény vagy szakosodott szervezet felé való irányítás.

Ezt az előzetes tanácsadást jogi szakemberek szolgáltatják és a jövedelemszinttől függetlenül teljesen ingyenes.

A második szintű jogi segítség teljes vagy részleges fedezetet biztosít az ügyvédi szolgáltatásra azok számára, akiknek jövedelme nem tenné lehetővé, hogy ügyükben ügyvéd közreműködését vegyék igénybe. Ebben az esetben egy ügyvéd tanácsot ad és biztosítja a segítségben részesülő védelmét. Egy 2003. december 18-i királyi rendelet határozza meg a második szintű jogi segítség és a hatósági jogsegély teljes vagy részleges ingyenességének feltételeit.

Szociális helyzetük alapján a következők részesülhetnek teljesen ingyenesen jogi segítségben:

• minden egyedülálló személy, akinek nettó havi jövedelme 944 EUR-nál alacsonyabb,
• minden, eltartott személyről gondoskodó egyedülálló személy, akinek nettó havi jövedelme 1 213 EURnál (+ 163,47 EUR eltartott személyenként) alacsonyabb,
• minden (házastársként vagy élettársként) közös háztartásban élő személy, ahol a háztartás nettó havi jövedelme 1 213 EUR-nál (+ 163,47 EUR eltartott személyenként) alacsonyabb,
• minden szociális beilleszkedési segélyben vagy szociális segélyben részesülő személy,
• minden idősek garantált jövedelmében (GRAPA) részesülő személy,
• minden integrációs járadékban nem részesülő, rokkantak jövedelempótló járadékában részesülő személy,
• minden családi pótlékban részesülő eltartott gyermeket nevelő személy;
• minden szociális bérlakásban lakó, aki Flandriában és a Brüsszel fővárosi régióban az alap bérleti díj felét, illetve aki a Vallon Régióban a minimális bérleti díjat fizeti,
• minden kiskorú,
• minden külföldi, aki tartózkodási engedély iránti kérelmet, illetve közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatot kíván benyújtani a külföldiek belépéséről, tartózkodásáról, letelepedéséről és kitoloncolásáról szóló törvények alkalmazásával hozott határozat ellen,
• minden menedékkérő, minden menekült jogállást bejelentő vagy annak elismerését kérelmező személy, és minden olyan személy, aki lakóhelyét elhagyni kényszerülő személy jogállást kérelmez,
• kollektív adósságrendezési eljárásban résztvevő vagy olyan személy, aki kollektív adósságrendezés iránti kérelmet kíván benyújtani.

Elégtelen jövedelem vélelmezése miatt ingyenes jogi segítségben a következő személyek részesülhetnek (a vélelem megdönthető):

• minden fogvatartott személy vagy a gyorsított eljárásról szóló törvény által érintett gyanúsított, akiről ellenkező bizonyíték hiányában feltételezhető, hogy nem rendelkezik elégséges jövedelemmel,
• minden szellemi fogyatékkal élő személy, aki érintett a szellemi fogyatékkal élők személyiségvédelméről szóló, 1990. június 26-i törvény által előírt intézkedés által, és akiről ellenkező bizonyíték hiányában feltételezhető, hogy nem rendelkezik elégséges jövedelemmel,
• a gyorsított eljárásról szóló törvény által érintett terhelt.

A közreműködés részlegesen ingyenes (ebben az esetben az ügyvéd mérsékelt díjazást kérhet szolgáltatásainak fedezésére) a következő személyek számára:

• minden egyedülálló személy. akinek nettó havi jövedelme 944 EUR és 1 213 EUR között van,
• minden, eltartott személyről gondoskodó egyedülálló személy, akinek nettó havi jövedelme 1 213 EUR és 1 480 EUR (+ 163,47 EUR eltartott személyenként) között van,
• minden, házastársával vagy más személlyel együtt lakó, vele egy háztartást alkotó személy, ahol a háztartás nettó havi jövedelme 1 213 EUR és 1 480 EUR (+ 163,47 EUR eltartott személyenként) között van.

A fentiekben megjelölt összegek minden évben a fogyasztói árindex változásának megfelelően módosulnak.

A hatósági jogsegély a bírósági költségekre vonatkozik. Ha az ügyfél nem tudja fedezni a bírósági költségeket, saját maga vagy ügyvéd közbenjárásával a hatósági jogsegélynyújtó irodához fordulhat. Ezáltal, fizetésképtelensége mértékétől függően, teljesen vagy részlegesen mentesülhet a bírósági végrehajtói, szakértői stb. költségek megfizetése alól. Ezt a kérdést a bírósági szabályzat 664. és azt követő cikkei szabályozzák.

Milyen feltételekkel vehető igénybe a hatósági jogsegély büntetőper vádlottjaként, bűncselekmény áldozataként vagy bűncselekmény vádlottjaként?

A hatósági jogsegély igénybevételének feltételei büntetőper vádlottjaként, bűncselekmény áldozataként vagy bűncselekmény vádlottjaként megegyeznek a fentiekben bemutatott feltételekkel.

Vannak-e költségmentes eljárások?

Igen, például a kollektív adósságrendezés vagy perben félként való szereplés érdekében indított eljárás költségmentes.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél bírósági költségeit?

Polgári és kereskedelmi ügyek

A 1017. és azt követő cikkek értelmében a perköltséget alkotó kiadásokat (bírósági végrehajtói, szakértői, bírósági stb. költségek) elviekben a pert elveszítő fél viseli az ítéli kihirdetése után.

A pernyertes fél ügyvédi költségein belül egy átalányösszeg is a pervesztes fél által viselendő perköltség részét képezi. Ezen összeg elnevezése „eljárási költségtérítés”, és egy olyan átalányösszeget jelent, amely egy az ügyben érintett összegektől függően megállapított díjszabás-táblázat segítségével számítható ki. Az eljárási költségtérítés nem feltétlenül fedezi a teljes ügyvédi költséget. Összegét egy 2007. október 26-i királyi rendelet határozza meg. A rendelet minimum és maximum összegeket ír elő, és a bíró határozza meg a költségtérítés összegét e sávon belül.

Bizonyos esetekben lehetséges, hogy a bíróság nem a pervesztes felet kötelezi a perköltség megfizetésére, hanem másként oldja meg ezt a kérdést (költségek megosztása stb.).

Büntetőügyek

Amennyiben a vádlott és a polgári jogi felelősséggel tartozó személyek ellen ítélet születik, az eljárás költségeit, valamint az eljárási költségtérítést (a pernyertes fél ügyvédi költségein belül egy átalányösszeg – lásd fent a polgári és kereskedelmi ügyeknél) elméletileg nekik kell viselniük. Ellenben ha a vádlott és a polgári jogifelelősséggel tartozó személyek ellen nem születik ítélet, és a pert a magánvádló fél veszíti el, utóbbit kötelezni lehet vagy kötelezni kell az eljárás költségeinek teljes vagy részleges megfizetésére az állam és a vádlott számára, valamint az eljárási költségtérítés megfizetésére. Bizonyos esetekben az eljárási költségeket az állam viseli. E szabályokat a büntetőeljárási törvénykönyv tartalmazza.

Szakértői díjak

Polgárjogi és kereskedelmi ügyek

A szakértők díjazását törvényi előírás nem szabályozza, a szakértők szabadon határozzák meg díjazásuk összegét. A bíró saját belátása szerint ellenőrzi e szakértői díjakat (a felek és a szakértő közötti egyet nem értés esetén közbeléphet), de nincs olyan törvényszöveg, amely megszabja a szakértői díjak összegét. Ezt a kérdést a bírósági szabályzat 987. és azt követő cikkelyei valamint az 1933. május 24-i királyi rendelet szabályozza.

A 2003. november 14-i királyi rendelet azonban meghatározza a munkaügyi bíróságok által orvosi szakvélemény felállítására kijelölt szakértők díjazását a következő esetekben:

• fogyatékkal élők támogatásaira vonatkozó jogviták,
• alkalmazott dolgozók és független dolgozók családi juttatásaira vonatkozó jogviták,
• munkanélküliségi biztosításra vonatkozó jogviták,
• kötelező egészségbiztosításra vonatkozó jogviták.

Büntetőjogi ügyek

A szakértők büntetőjogi ügyek során történő eljárásának díjazását az 1950. december 28-i Királyi Rendelet és a 2009. január 22-i miniszteri körlevél szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2009. január 12-i számában jelent meg.

A jogszabályok szövegei a következő honlapokon tekinthetők meg: Bírói Testület Modernizációs Bizottsága („infos juridiques” – jogi információk, - „professionnels” – szakemberek, - „tarifs” – díjszabás, „frais de justice” – bírósági költségek menüsorok) valamint Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – törvényhozás menüsor).

Fordítók és tolmácsok díja

Előfordul, hogy az eljárás folyamán fordítóhoz vagy tolmácshoz kell fordulnunk. Erre akkor van szükség, ha a bemutatott dokumentumok nem az eljárás során használt nyelven íródtak, vagy ha egy tanú más nyelven fejezi ki magát. Akkor is ez az eset áll fenn, ha az egyik fél az eljárás nyelvétől eltérő nyelvet beszél, és nem érti az eljárás nyelvét, vagy ha a bíró nem érti a fél által használt nyelvet. Az alkalmazandó szabályokat a nyelvek bírósági használatáról szóló, 1935. június 15-i törvény tartalmazza.

Büntetőjogi ügyek

A tolmácsok és fordítók büntetőjogi ügyek során történő eljárásának díjazását az 1950. december 28-i Királyi Rendelet és a 2009. január 22-i miniszteri körlevél szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2009. január 12-i számában jelent meg.

A jogszabályok szövegei a következő honlapokon tekinthetők meg: Bírói Testület Modernizációs Bizottsága (jogi információk, - szakemberek, - díjszabás, – bírósági költségek menüsorok) valamint Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – törvényhozás menüsor).

Kapcsolódó linkek

Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat

Bírói Testület Modernizációs Bizottsága

Kapcsolódó dokumentumok

Belgium jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról(829 Kb)

Fontos előzetes megjegyzés: Belgiumban nem szabályozzák az ügyvédek díjazását (az az ügy nehézségétől és fontosságától, az ügyvéd hírnevétől, az eset sürgősségétől, az ügy eredményétől stb. függ). Ugyanakkor az ügyvédeket Belgiumban a szakmai etika szabályai kötik, és jogszerűen kötelesek a költségeket és a díjazást az ésszerű mértékletesség határain belül megbecsülni (lásd fentebb).

Az alábbiakban megadott költségek pusztán tájékoztató jellegűek.

Költségek Belgiumban

Eljárási és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés (MARC) költségei

Az ügyvédi, bírósági végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés, eskü vagy más biztosíték és más releváns díjak

A jogi segítségnyújtás költségei és más költségek megtérítése

Lásd az eljárási költségek oldalán található „Jogi segítség” fejezetet.

A fordítás és tolmácsolás költségei

Fontos előzetes megjegyzés: Belgiumban nem szabályozzák az ügyvédek díjazását (az az ügy nehézségétől és fontosságától, az ügyvéd hírnevétől, az eset sürgősségétől, az ügy eredményétől stb. függ). Ugyanakkor az ügyvédeket Belgiumban a szakmai etika szabályai kötik, és jogszerűen kötelesek a költségeket és a díjazást az ésszerű mértékletesség határain belül megbecsülni (lásd fentebb).

Az alábbiakban megadott költségek pusztán tájékoztató jellegűek.

Költségek Belgiumban

Eljárási és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés (MARC) költségei

Az ügyvédi, bírósági végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés, eskü vagy más biztosíték és más releváns díjak

A jogi segítségnyújtás költségei és más költségek megtérítése

Lásd az eljárási költségek oldalán található „Jogi segítség” fejezetet.

A fordítás és tolmácsolás költségei

Fontos előzetes megjegyzés: Belgiumban nem szabályozzák az ügyvédek díjazását (az az ügy nehézségétől és fontosságától, az ügyvéd hírnevétől, az eset sürgősségétől, az ügy eredményétől stb. függ). Ugyanakkor az ügyvédeket Belgiumban a szakmai etika szabályai kötik, és jogszerűen kötelesek a költségeket és a díjazást az ésszerű mértékletesség határain belül megbecsülni (lásd fentebb).

Az alábbiakban megadott költségek pusztán tájékoztató jellegűek.

Költségek Belgiumban

Eljárási és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés (MARC) költségei

Az ügyvédi, bírósági végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés, eskü vagy más biztosíték és más releváns díjak

A jogi segítségnyújtás költségei és más költségek megtérítése

Lásd az eljárási költségek oldalán található „Jogi segítség” fejezetet.

A fordítás és tolmácsolás költségei

Fontos előzetes megjegyzés: Belgiumban nem szabályozzák az ügyvédek díjazását (az az ügy nehézségétől és fontosságától, az ügyvéd hírnevétől, az eset sürgősségétől, az ügy eredményétől stb. függ). Ugyanakkor az ügyvédeket Belgiumban a szakmai etika szabályai kötik, és jogszerűen kötelesek a költségeket és a díjazást az ésszerű mértékletesség határain belül megbecsülni (lásd fentebb).

Az alábbiakban megadott költségek pusztán tájékoztató jellegűek.

Költségek Belgiumban

Eljárási és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés (MARC) költségei

Az ügyvédi, bírósági végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés, elkötelezettségi eskü vagy más biztosíték és más releváns díjak

A jogi segítségnyújtás költségei és más költségek megtérítése

Lásd az eljárási költségek oldalán található „Jogi segítség” fejezetet.

A fordítás és tolmácsolás költségei

Fontos előzetes megjegyzés: Belgiumban nem szabályozzák az ügyvédek díjazását (az az ügy nehézségétől és fontosságától, az ügyvéd hírnevétől, az eset sürgősségétől, az ügy eredményétől stb. függ). Ugyanakkor az ügyvédeket Belgiumban a szakmai etika szabályai kötik, és jogszerűen kötelesek a költségeket és a díjazást az ésszerű mértékletesség határain belül megbecsülni (lásd fentebb).

Az alábbiakban megadott költségek pusztán tájékoztató jellegűek.

 Költségek Belgiumban

Eljárási és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés (MARC) költségei

Az ügyvédi, bírósági végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés, eskü vagy más biztosíték és más releváns díjak

A jogi segítségnyújtás költségei és más költségek megtérítése

Lásd az eljárási költségek oldalán található „Jogi segítség” fejezetet.

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Az eljárások költsége - Bulgária

Ez az oldal a bolgár igazságszolgáltatás költségeiről közöl információkat.

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Ügyvédek

A bolgár ügyvédi törvény (legutolsó módosítása: SG 69/2008.08.05.) értelmében:

A 36. cikk kimondja:

1. Az ügyvédeknek joguk van munkájukért díjazásban részesülni.
2. A díjazás összegét az ügyvéd és ügyfele közötti szerződésben kell megállapítani. A szerződésben szereplő összegnek méltányosnak és indokoltnak kell lennie, és nem lehet kevesebb, mint a vállalt munka típusára előirányzott összeg (a Legfelsőbb Ügyvédi Tanács specifikus végrehajtási rendelete).
3. Szerződés hiányában az ügyvéd vagy ügyfele kérésére az Ügyvédi Tanács állapítja meg a díjazás összegét (a Legfelsőbb Ügyvédi Tanács specifikus végrehajtási rendelete).
4. A díjazást abszolút formában és/vagy az eljárás eredményétől függően a bíróság által megítélt összeg százalékában kell meghatározni. Ez alól kivételt képeznek a büntetőügyek és az olyan polgári ügyek, melyek nem anyagi érdeket érintenek.

A 38. cikk kimondja:

1. Az ügyvédek jogi segítséget és együttműködést nyújthatnak az alábbiak részére:

• tartásdíjra jogosult személyek;
• pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek;
• szülők, barátok és más ügyvédek.

1. Olyan esetben, amikor az eljárásban ellenérdekű felet a költségek megfizetésére kötelezik, az ügyvéd díjazásra jogosult. A bíróság olyan összegben határozza meg a díjazás mértékét, mely a (specifikus végrehajtási rendelet 36. cikkének (3) bekezdésében) előirányzottnál nem alacsonyabb, és a másik felet annak megfizetésére kötelezi.

A díjazást (díjat) a Legfelsőbb Ügyvédi Tanács 2004. évi 1. specifikus végrehajtási rendelete szabályozza. A minimumdíjak az alábbiak:

1. Tanácsadásért, tájékoztatásért, iratok és szerződések előkészítéséért:
   • fix díjak – körülbelül 10 EUR-tól 300 EUR-ig;
   • az ügyhöz kötődő anyagi érdek szerinti fix díj (körülbelül 75 EUR-tól 350 EUR-ig) + az anyagi érdek százaléka (0,1-től 1%-ig).
     1. A polgári és közigazgatási eljárásokban eljárási fokonként:
   • fix díjak (körülbelül 50 EUR-tól 250 EUR-ig);
   • az ügyhöz kötődő anyagi érdek szerinti fix díj (körülbelül 50 EUR-tól 325 EUR-ig) + az anyagi érdek százaléka (2-től 6%-ig).
     1. A bírósági határozatok érvényesítésére irányuló eljárások esetében
   • a 2. szakaszban meghatározott díjak fele.
     1. Büntető- és szabálysértési eljárások esetén eljárási fokonként csak fix díjak:
   • a tárgyalást megelőző szakaszban körülbelül 150 EUR;
   • a tárgyalási szakaszban körülbelül 150–900 EUR, az állítólagos bűncselekmény súlyától függően;
   • szabálysértési ügyekben 75 EUR.
     1. A különleges jogszabályok (gyermekvédelem, családjogi törvény, családon belüli erőszak, kiadatás és európai elfogatóparancs stb.) hatálya alá tartozó eljárások díjai:
   • csak fix díjak (körülbelül 75 EUR-tól 125 EUR-ig).

Végrehajtók

A végrehajtói tevékenységeket Bulgáriában 2006 óta önálló végrehajtók és állami tisztviselők látják el. Mindkettőjükre jogszabályban rögzített díjszabás vonatkozik.

1. Az állami tisztviselők díjait szabályozzák (a 2008. évi polgári eljárásjogi törvény értelmében a bíróságok által begyűjtött állami díjakra vonatkozó díjszabás II. szakaszában).
2. Az önálló végrehajtók díjait szabályozzák (az önálló végrehajtókról szóló törvény 78. cikkében, valamint az önálló végrehajtókról szóló törvényben a végrehajtási díjakra és költségekre vonatkozó díjszabásban).

A két díjszabásban meghatározott díjak megegyeznek.

Az önálló végrehajtók a rendes díjon felül annak további 50 százalékát kérik el a nem munkanapokon, illetve az ünnepnapokon történő iratküldésért, az idézések postán történő kiküldéséért, valamint másolatok készítéséért a panaszokról, értesítésekről és írásos dokumentumokról.

Fix költségek

A polgári eljárások fix költségei

A polgári eljárások peres feleinek fix költségei

A polgári eljárások díjait (a 2008. évi polgári eljárásjogi törvény értelmében a bíróságok által begyűjtött állami díjakra vonatkozó díjszabás I. szakaszában) az alábbiak szerint határozzák meg: A díjak összege a következő:

• polgári kereset esetében a követelt összeg 4 százaléka, de legalább 25 EUR;
• erkölcsi károkozásra vonatkozó keresetnél legfeljebb 40 EUR, de legalább 15 EUR;
• válási ügyekben (a kölcsönös egyetértéssel rendezett ügyeket is beleértve) a mindkét félre eső rész háromévnyi összegének 2 százaléka (a házastársi tulajdon és a tartásdíj megosztásáról rendelkező megállapodás értelmében);
• végrehajtási végzésnél az anyagi érdek 2 százaléka, de legalább 12,5 EUR;
• örökbefogadási ügyek esetében 12,5 EUR;
• a keresetben követelt tulajdon biztosításáért 20 EUR;
• bizonyíték biztosításáért 10 EUR;
• fizetésképtelenségi ügyekben egyszemélyes gazdasági társaság esetében 25 EUR, cég esetében 125 EUR.

A polgári eljárásban a fix költségek megfizetésére szolgáló szakasz

A díjakat az eljárások megkezdése vagy a szükséges lépések megtétele előtt kell befizetni (a polgári eljárásjogi törvény 76. cikke).

A büntetőeljárások fix költségei

A büntetőeljárások peres feleinek fix költségei

A büntetőeljárásokkal kapcsolatos költségek és díjazások fedezését a büntetőeljárási törvény szabályozza:

187. cikk: A költségek fedezése

1. A büntetőeljárások költségeit az adott intézmény költségvetésében meghatározott összegből kell fedezni, a törvényben meghatározott esetek kivételével.
2. Magánvádas büntetőügyekben a magánvádlónak előzetesen letétbe kell helyeznie a költségek összegét. Amennyiben az összeget nem helyezi letétbe, hét nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy ezt megtegye.
3. Magánvádas ügyekben a vádlott által kezdeményezett bizonyítási eljárás költségeit a bíróság költségvetéséből kell fedezni.

A büntetőeljárások fix költségeit a bíróságok, az ügyészségek, a nyomozóhivatalok és az Igazságügyi Minisztérium által begyűjtött állami díjakról szóló, legutóbb 2005-ben módosított törvény 1. sz. díjszabása az alábbiak szerint határozza meg:

• magánjellegű büntetőeljárást eredményező panaszok esetében – 6 EUR;
• magánjellegű büntetőeljárásban magánkeresetek esetében – 2,5 EUR;
• rehabilitációra irányuló kérelmek esetében, amikor az ügyet nem zárják le – 3 EUR.

A büntetőeljárásban a fix költségek megfizetésére szolgáló szakasz

A fenti költségeket a magánvádló előzetesen letétbe helyezi (a büntetőeljárási törvénynek megfelelően). Amennyiben az összegeket nem helyezi letétbe, hét nap áll rendelkezésére arra, hogy ezt megtegye.

Az alkotmányos eljárások fix költségei

Az alkotmányos eljárások peres feleinek fix költségei

A bolgár jogrendszerben nincs alkotmányos eljárás.

A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvédi törvény 40. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédek kötelesek pontos tájékoztatást nyújtani ügyfeleik számára jogaikról és kötelezettségeikről. Az ügyfeleik részére a jogi eljárások során előreláthatóan felmerülő költségekről nyújtandó tájékoztatást kifejezett kötelezettségként nem írják elő. Azonban az ügyvédek etikai kódexe nem kifejezetten ugyan, de tartalmazza ezt a kötelezettséget.

A költségekre vonatkozó információk

Bulgáriában hol találhatók információk a költségekre vonatkozóan?

Egy ügyet a bíróság elé vinni kívánó természetes vagy jogi személy nem talál olyan nyilvános információt, amely elmagyarázná, hogy ez mennyibe kerülne, mivel nincs olyan hivatalos vagy nem hivatalos internetes oldal vagy más közszolgálati szerv, amely erre vonatkozóan összefoglaló információt nyújtana. Így az ügyfelek főként ügyvédjüktől várják, hogy a költségekről tájékoztassa őket.

Mindazonáltal az állampolgárok az alábbi internetes oldalakon megtalálhatják a jogi eljárások díjairól és költségeiről szóló jogszabályokat, és maguk is kiszámolhatják az összegeket. Ezek: a nemzeti jogszabályok, a Legfelsőbb Ügyvédi Tanács honlapja, a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács honlapja, valamint a Nemzeti Költségmentességi Hivatal honlapja, melyek mindegyike jelenleg csak bolgár nyelven elérhető.

Milyen nyelven kaphatok tájékoztatást a bulgáriai költségekről?

A fenti internetes oldalak mindegyike jelenleg csak bolgár nyelven érhető el.

Hol találhatok a közvetítésre vonatkozó információkat?

Erről a bolgár Igazságügyi Minisztérium honlapján találhat információkat.

Hol találhatok a költségekre vonatkozó további információkat?

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács honlapján éves és féléves jelentéseket találhat a valamennyi szinten folytatott bírósági tevékenységekről. A honlap információkat tartalmaz az elmúlt 3 hónapban, 6 hónapban, 1 évben, 2 évben vagy még régebben lezárt ügyek számáról. A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács statisztikai osztálya elemzéssel és információkkal szolgál a polgári, büntetőjogi és közigazgatási ügyekben folytatott bírósági eljárások átlagos hosszáról.

Hol találhatok egy meghatározott eljárás átlagos összesített költségeire vonatkozó információkat?

Erről szóló hivatalos, nyilvános információ nem áll rendelkezésre.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan kaphatok erről tájékoztatást? Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

A költségek tartalmazzák a héát (a fenti díjszabások és rendelkezések értelmében).

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás terén érvényes jövedelemküszöb

A költségmentességről szóló törvény értelmében a polgári és büntetőjogi ügyekre ugyanazon feltételek érvényesek (lásd alább):

22. cikk:

• Költségmentességet (a 21. cikk 1. és 2. pontja értelmében) olyan személyek kaphatnak, akik megfelelnek a havonta folyósított szociális segélyre vonatkozó jogosultság feltételeinek (a szociális segélyről szóló törvény alkalmazására vonatkozó rendelkezésekben meghatározott eljárásnak megfelelően), valamint azok, akiket szociális szolgáltatásokat nyújtó szakosodott intézményekben helyeztek el.
• Költségmentességet (a 21. cikk 1. és 2. pontja értelmében) kell biztosítani az olyan nevelőcsaládok, családok, illetve barátok és rokonok részére, akiknél gyermeket helyeztek el (a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott eljárásoknak megfelelően).
• A gyermek elhelyezéséről szóló határozatot adott esetben a szociális segéllyel foglalkozó igazgatóság igazgatójának vagy bírósági határozatnak kell igazolnia. Azoknak, akik nem igényelték a (a szociális segélyről szóló törvény alkalmazására vonatkozó rendelkezésekben meghatározott eljárás értelmében) nekik járó havi szociális segélyt, a szociális segéllyel foglalkozó igazgatóság igazgatója által kiállított igazolást kell benyújtaniuk a Nemzeti Költségmentességi Hivatalhoz, melyben az igazgató elismeri, hogy az érintett személy megfelel a havonta folyósított szociális segélyre vonatkozó jogosultság feltételeinek.

Polgári és közigazgatási ügyekben további feltételeket is teljesíteni kell.

23. cikk:

1. Polgári és közigazgatási ügyekben abban az esetben adnak költségmentességet – a releváns illetékes hatóságok által benyújtott bizonyítékok alapján –, amikor a bíróság megállapítja, hogy a fél nem tudja kifizetni az ügyvédi segítséget. Ennek eldöntéséhez a bíróság az alábbiakat veszi figyelembe:

• a személy vagy a család jövedelme;
• nyilatkozattal igazolt vagyoni helyzet;
• családi állapot;
• egészségügyi állapot;
• foglalkoztatási állapot;
• életkor;
• egyéb ellenőrzött körülmények.

A vádlottak esetében a büntetőjogi igazságszolgáltatás terén érvényes jövedelemküszöb

A büntetőügyek esetében megállapított feltételeken (a költségmentességről szóló törvény fentebb leírt 22. cikke) felül az alábbi kritériumok érvényesek:

23. cikk:

1. A (21. cikk 3. pontjában említett) költségmentességi rendszer olyan ügyekre érvényes, melyekben kötelezően biztosítandó a védelem, illetve a jogi tanácsadó általi képviselet.
2. A költségmentességi rendszernek továbbá olyan ügyekre is ki kell terjednie, melyekben egy gyanúsított, vádlott, megvádolt személy, alperes, illetve büntető-, polgári vagy közigazgatási ügy részes fele nem tudja kifizetni az ügyvédi segítséget, kíván ilyen segítséggel élni, és az igazságszolgáltatás érdeke ezt megkívánja.
3. Büntetőügyekben ezt az értékelést az illetékes hatóság az ügyvédi segítséget kifizetni nem tudó személy/vádlott vagyoni helyzete alapján végzi.

A sértettek esetében a büntetőjogi igazságszolgáltatás terén érvényes jövedelemküszöb

Az érvényes küszöb megegyezik a büntetőeljárásokban érintett egyéb felek esetében alkalmazott küszöbbel (ld. fentebb).

A költségmentesség sértettek részére történő megadásának egyéb feltételei

A bűncselekmények sértettjeire vonatkozóan a törvényben nincsenek külön feltételek. A büntetőügyek esetében a költségmentességre vonatkozó általános szabályok érvényesek (a költségmentességről szóló törvény 22. és 23. cikke).

A költségmentesség vádlottak részére történő megadásának egyéb feltételei

A vádlottakra vonatkozóan a törvényben nincsenek külön feltételek. A büntetőügyek esetében a költségmentességre vonatkozó általános szabályok érvényesek (a költségmentességről szóló törvény 22. és 23. cikke).

Költségmentes bírósági eljárások

83. cikk: A díjak és költségek alóli mentesség

1. A perek kezeléséhez kötődő díjakat és költségeket nem kell letétbe helyezni(e):
   • a felpereseknek – munkavállalóknak, alkalmazottaknak, illetve munkajogi viszonyból eredő csoportos követelések résztvevőinek;
   • a felperesek javára tartási követelések esetében;
   • ügyészi keresetek esetében;
   • a felpereseknek – bűncselekményből eredő károkozásra vonatkozó olyan kártérítési követelések esetén, melyekkel kapcsolatban jogerős ítélet létezik;
   • olyan fél kijelölt különleges képviselőjének, melynek lakcíme ismeretlen.
     1. A természetes személyeknek nem kell letétbe helyezniük a díjakat és költségeket olyan eljárások esetében, melyekben a bíróság elismeri, hogy nem rendelkeznek a megfizetésükhöz szükséges elégséges forrásokkal. A mentességi kérelemben a bíróság az alábbiakat veszi figyelembe:
   • a személynek és családjának a jövedelme;
   • nyilatkozattal igazolt vagyoni helyzet;
   • családi állapot;
   • egészségügyi állapot;
   • foglalkoztatási állapot;
   • életkor;
   • egyéb releváns körülmények.
     1. Az 1. és 2. pontban foglalt esetekben az eljárás költségeit a bíróság költségvetésében szereplő összegből kell fedezni.

84. cikk: Mentesség különleges esetekben

Az alábbiak mentesülnek az állami díj megfizetése alól, az eljárási költségek megfizetése alól azonban nem:

1. az állam és az állami intézmények, kivéve az állami magántulajdonhoz kötődő ügyeket, illetve a privát állami követelésekre és jogosultságokra vonatkozó követeléseket (mód. – SG 50/08, 2008.03.01-i hatállyal; az Alkotmánybíróság 2008/3. ügyben hozott határozatával – SG 63/08 – módosítva);
2. a bolgár Vöröskereszt;
3. önkormányzatok, kivéve a privát önkormányzati követelésekkel és tulajdonjogi követelésekkel kapcsolatos követeléseket – önkormányzati magántulajdon.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

Polgári ügyek

78. cikk: Költségfizetési kötelezettség megállapítása

1. A felperes által fizetett díjakat (ideértve az eljárási költségeket, valamint az egy ügyvédnek – ha a felperesnek volt ügyvédje – járó díjazást) az alperesnek a követelés megítélt összegével arányban kell megfizetnie.
2. Amennyiben az alperes nem adott okot a perre, a felperes számára kell költségfizetési kötelezettséget megállapítani.
3. Az alperesnek ahhoz is joga van, hogy a követelés megtagadott részével arányos költségek megfizetését igényelje.
4. Az alperes továbbá a per megszüntetése esetén jogosult költségeinek megtérítésére.
5. Amennyiben a fél által fizetett ügyvédi díj összege az ügy tényleges jogi és tárgyi nehézségéhez képest aránytalanul magas, a bíróság a másik fél kérésére alacsonyabb díjat állapíthat meg, amely azonban nem lehet kevesebb az ügyvédi törvény 36. cikke szerinti minimális összegnél.
6. Ha az ügyben olyan személy javára döntenek, aki mentesül az állami díjak vagy eljárási költségek megfizetése alól, a beperelt személyt terheli valamennyi díj és költség megfizetésének kötelezettsége. Ezen összegek a bíróságot illetik meg.
7. Ha egy költségmentességben részesülő személy keresetének helyt adnak, a megbízott ügyvédnek járó díjat a Nemzeti Költségmentességi Hivatal javára kell odaítélni, a követelés elismert részének arányában. Elmarasztaló határozat esetén a költségmentességben részesülő személynek a követelés megtagadott részével arányos költségfizetési kötelezettsége keletkezik.
8. Az ügyvédi díjazást olyan jogi személyek és egyéni vállalkozók javára is megítélik, amelyek védelmét valamely alkalmazottjuk, például jogtanácsosuk látta el.
9. Ha az ügy megállapodással zárul, a letétbe helyezett állami díj felét vissza kell téríteni a felperesnek. Az eljárás és a megállapodás költségeit eltérő megállapodás hiányában továbbra is meg kell fizetni.

10.   Harmadik részt vevő személy* számára nem állapítanak meg költségfizetési kötelezettséget, azonban ki kell fizetnie az általa indított eljárások költségeit.

11.   Ha a peres eljárás ügyész részvételével zajlik, a költségfizetési kötelezettséget az állam számára kell megállapítani, illetve a költségeket az államnak kell megfizetnie.

*A harmadik részt vevő személy a polgári peres eljárásban részt vevő külön fél, aki a polgári eljárásjogi törvényben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

Büntetőügyek

Büntetőeljárási törvény – Költségek és díjak

187. cikk: A költségek fedezése

1. A büntetőeljárások költségeit az adott intézmény költségvetésében meghatározott összegből kell fedezni, a törvényben meghatározott esetek kivételével.
2. Magánvádas büntetőügyekben a költségek összegét a magánvádlónak előzetesen letétbe kell helyeznie. Amennyiben az összeget nem helyezi letétbe, hét nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy ezt megtegye.
3. Magánvádas ügyekben a vádlott által kezdeményezett bizonyítási eljárás költségeit a bíróság költségvetéséből kell fedezni.

188. cikk: Költségek megállapítása

1. A költségek összegét a bíróságnak vagy a tárgyalást megelőző eljárás során eljáró szervnek kell megállapítania.
2. A tanúk – dolgozók vagy alkalmazottak – díjazását a bíróságnak kell megállapítani

189. cikk: Döntés a költségekről

1. Ítéletének vagy végzésének meghozatalakor a bíróságnak döntenie kell a költségek viseléséről.
2. A tárgyalást megelőző eljárás során végzett fordítás költségeit az adott szervnek, a bírósági eljárás során felmerülő fordítási költségeket pedig a bíróságnak kell viselnie.
3. Ha a vádlottat bűnösnek találják, a bíróság kötelezi a per költségeinek megfizetésére, beleértve a hivatalból kijelölt védőügyvéd díját és egyéb költségeit. Ez magában foglalja a magánvádlónak és képviselőjének a költségeit is, amennyiben azok ezt kérték. Több elítélt személy esetén a bíróság felosztja közöttük a költségeket.
4. Ha a vádlottat valamely vádpontban nem találják bűnösnek, a bíróság a vádlottat csak az azon vádpontokkal kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére kötelezi, amelyekben bűnösnek találták.

190. cikk: Költségfizetési kötelezettség megállapítása

1. Ha a vádlottat felmentik vagy a büntetőeljárást megszüntetik, közvádas ügyekben valamennyi költséget az állam, magánvádas ügyekben pedig a magánvádló viseli.
2. Az elsőfokú bíróságnak a költségviselési kötelezettséget megállapító végrehajtási végzést kell kibocsátania.

Szakértői díjak

A polgári eljárásjogi törvény általános szabályt határoz meg a polgári eljárások tekintetében a szakértői díjakról:

75. cikk: A költségek megállapítása

”….a szakértői díjakat a bíróság állapítja meg, figyelembe véve az elvégzett munkát és a felmerült költségeket.”

A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács által kibocsátott, a szakértők nyilvántartásáról, képesítéséről és díjazásáról szóló 2008/1. rendeletet kell alkalmazni a polgári, a büntető- és a közigazgatási ügyekre. Ennek 29. cikke értelmében a szakértői díjakat a szakmai hatóságoknak kell meghatározniuk, az alábbiak alapján:

1. a feladat összetettsége;
2. a szakértő szakértelme és képzettsége;
3. a feladat elvégzésére fordított idő;
4. a munka mennyisége;
5. a szükséges kiadások, például anyagok, fogyóeszközök, szerszámok, berendezések stb. költsége;
6. az elvégzett munkát befolyásoló egyéb körülmények – pl. határidők betartása, munkaidőn kívül és nemzeti ünnepnapokon végzett munka stb.

Fordítók és tolmácsok díja

Polgári ügyek

A szakértőkre vonatkozó szabályok a fordítókra is alkalmazandók – lásd fent.

Büntetőügyek

Büntetőeljárási törvény: 189. cikk (2) bekezdés

A tárgyalást megelőző eljárás során végzett fordítás költségeit az adott szervnek, a bírósági eljárás során felmerülő fordítási költségeket pedig a bíróságnak kell viselnie.

Kapcsolódó dokumentumok

Bulgária jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról(566 Kb)

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Az eljárások költsége - Csehország

Ezen az oldalon a Cseh Köztárságban alkalmazott igazságszolgáltatási költségekről található tájékoztatás.

Családjog – Válás

Családjog – a gyermekek felügyelete és tartásdíj

Kereskedelmi jog – szerződés

Kereskedelmi jog – felelősség

A jogi hivatások képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Ügyvédek

Az ügyvédi hivatásnak csak egy formája létezik a Cseh Köztársaságban.

Az Igazságügyi Minisztérium 1996. június 4-ei 177/1996 Sb. számú rendelete foglalkozik a jogi szolgáltatásokért az ügyvédek részére fizetendő díjakkal és fizetésekkel (az ügyvédi díjak). A rendelet angol nyelven a Cseh Ügyvédi Kamara honlapján érhető el.

Az érintett felek személyesen is megállapodhatnak az ügyvédi díjakról.

A legtöbb polgári jogi ügyben (ideértve a családi és a kereskedelmi ügyeket is) a jogi képviselet nem kötelező.

Rögzített költségek

Rögzített költségek a polgári eljárásokban

A jogi eljárások rögzített költségei a polgári eljárásokban

A bírósági illetékekről szóló 549/1991 Coll. számú törvény (angol nyelvű változat nem áll rendelkezésre) szabályozza a polgári eljárásokkal kapcsolatban fizetendő költségeket. A költségek az eljárás típusa szerint változnak. Bizonyos esetekben rögzített díjakat alkalmaznak; más esetekben a fizetendő díjat százalékos alapon számítják ki.

A költségeket minden esetben cseh valutában (CZK) kell megfizetni, amelyek banki átutalással is eljuttathatók az állam (vagy a bíróság) számlájára. 5000 CZK összeghatárig a költségek illetékbélyeg (kolek) formájában is megfizethetők, az illetékbélyegek a postahivatalokban és más helyeken vásárolhatók meg.

A bíróságnak tájékoztatnia kell a keresetet benyújtó személyt az általa fizetendő konkrét összeg nagyságáról.

A polgári eljárás szakasza, amelyben a rögzített költséget meg kell fizetni

A költségeket az értesítés keltétől számított három napon belül, az első tárgyalás előtt kell megfizetni.

Rögzített költségek a büntetőeljárásokban

A jogi eljárások rögzített költségei a büntetőeljárásokban

A büntetőjogi eljárások mindig hivatalból indulnak (az államügyészség kezdeményezésére), és az alperes csak a jogi képviselet költségeit fizeti.

A büntetőeljárás szakasza, amelyben a rögzített költséget meg kell fizetni

A büntetőlejárások esetében nincsenek bírósági illetékek.

Rögzített költségek az alkotmányjogi eljárásokban

A jogi eljárások rögzített költségei az alkotmányjogi eljárásokban

A Cseh Köztársaság Alkotmánybírósága elé vitt ügyek esetében nincsenek rögzített bírósági illetékek, de az ügyvéd általi képviselet kötelező.

Az alkotmányjogi eljárás szakasza, amelyben a rögzített költséget meg kell fizetni

Nincsenek rögzített bírósági illetékek.

A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

A jogi képviselők nem kötelesek előzetes tájékoztatást adni.

A felek jogai és kötelezettségei egyeztethetők az ügyvéd és az ügyvéd ügyfele között.

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok költségekre vonatkozó információkat a Cseh Köztársaságban?

Minden konkrét ügyben célszerű ügyvéddel konzultálni. Ha egy eljárás megkezdődött, a bíróság feladata a fizetendő bírósági illeték összegéről történő tájékoztatás.

Milyen nyelven találhatok költségekre vonatkozó információkat a Cseh Köztársaságban?

Mivel a Cseh Köztársaság egyetlen hivatalos nyelve a cseh, nincs jogi kötelezettség a más nyelveken történő tájékoztatásra. Így a tájékoztatás minősége a tájékoztatást adó személy hajlandóságától és jártasságától függ.

Hol találhatok a közvetítésre vonatkozó információkat?

A közvetítésre vonatkozó információk a Cseh Köztársaság Közvetítői Szövetségének (AMČR) honlapján találhatók.

Hol találhatok a költségekre vonatkozó további információkat?

A költségekre vonatkozó információkat tartalmazó internetes honlap

Nincs költségekre vonatkozó információkat tartalmazó hivatalos internetes honlap.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

Különböző statisztikák állnak rendelkezésre az Igazságügyi Minisztérium honlapján, de sok függ a konkrét esettől. Egyes jogszabályok csak a bíróság különleges határozataival kapcsolatban írnak elő határidőket (például előzetes döntés).

Hol találhatok egy meghatározott eljárás átlagos összesített költségeire vonatkozó információkat?

A fizetendő költségek az egyes ügyek körülményeitől függnek, ezért nem lehet előre ilyen információkat adni.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan adnak erről tájékoztatást?

A bírósági illetékek héamentesek, összegük pedig behatárolt. Az ügyvédi díj nem tartalmazza a héát. Egyes héaköteles ügyvédi irodák azonban 19%-os héát számítanak a díjhoz.

Melyek az alkalmazható adókulcsok?

Lásd a héával kapcsolatos fenti pontot.

Költségmentesség

Alkalmazható jövedelmi küszöb a polgári igazságszolgáltatás területén

Nincs meghatározott jövedelmi küszöb. Kérésre azonban a bírák minden helyzetet egyedileg vizsgálhatnak. A bírósági illeték megfizetése alól részleges vagy teljes mentesség is adható, ha a felperes által indított per nem ésszerűtlen. A bíróság jogtanácsost jelölhet ki a felperes mellé, ha a jogi képviselet kötelező.

Ingyenes jogi segítséget nyújtanak az arra szakosodott nem kormányzati szervezetek (a tárgytól függően), illetve a Cseh Ügyvédi Kamara. Különös esetekben a Cseh Ügyvédi Kamara ügyvédet jelölhet ki ingyenes jogi szolgáltatás nyújtására. A költségmentességre való jogosultságnál nem csak az adott személy jövedelmét, hanem háztartásának általános pénzügyi helyzetét is figyelembe veszik.

Alkalmazható jövedelmi küszöb a büntetőjogi igazságszolgáltatás területén, az alperes esetében

Nincs meghatározott jövedelmi szint. A bíróságok minden olyan esetben ügyvédet jelölnek ki az alperes mellé, amikor a jogi képviselet kötelező, és az alperesnek nincs saját ügyvédje.

Alkalmazható jövedelmi küszöb a büntetőjogi igazságszolgáltatás területén, az áldozatok esetében

Csak bizonyos nem kormányzati szervezetek nyújtanak ingyenes jogi segítséget az áldozatoknak. Az áldozatok csak néhány speciális esetben felei a büntetőjogi eljárásoknak. Más esetekben kötelesek pert indítani (a polgári igazságszolgáltatás területén a költségmentességre alkalmazható, fent jelzett jövedelmi küszöb érvényesül itt is).

Az áldozatok költségmentességének egyéb feltételei

Az áldozatok kártérítést kérhetnek az Igazságügyi Minisztériumtól (a 209/1997 Coll. számú törvény alapján).

Az alperesek költségmentességének egyéb feltételei

A büntetőjogi igazságszolgáltatás területén az alperesek esetében a költségmentességre alkalmazható, fent jelzett jövedelmi küszöb érvényesül itt is.

Díjmentes bírósági eljárások

Az Alkotmánybíróság elé vitt keresetek díjmentesek. Bizonyos (a bírósági illetékekről szóló 549/1991 Coll. számú törvény 11. cikkében meghatározott) eljárási módok esetében sem rónak ki bírósági illetéket, például ha a felperes kiskorú, illetve bizonyos más esetekben (például ha az állam vagy valamely állami szerv az eljárás egyik résztvevő fele; ha külföldi menedéket kér, vagy más olyan ügyekben, amelyekben ún. „gyengébb helyzetű” felek vesznek részt).

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

Ezt minden egyes esetben a bíró dönti el (végleges döntésében); a bíró elrendelheti, hogy a pervesztes fél fizesse meg az összes költséget vagy annak egy részét. Ez azonban nem alkalmazható a válási ügyekben. A költségekre vonatkozó határozatok kiterjedhetnek az ügyvédi költségekre is.

Szakértői díjak

A bíróság fizeti az általa kijelölt szakértők díjait. A pereskedő felek csak akkor kötelesek a szakértői díjakat megfizetni, ha ők maguk kérik egy szakértő szolgáltatását. Egyes különös esetekben a bíróság dönthet úgy is, hogy a pervesztes félnek kell a szakértői díjat megfizetnie.

Fordítók és tolmácsok díja

A bíróság feladata a bírósági eljárások során alkalmazott fordítók vagy tolmácsok díjainak megfizetése. Ha az érintett fél külföldi, és nem érti a cseh nyelvet, akkor jogában áll, hogy anyanyelvén szólaljon meg a bíróság előtt.

Kapcsolódó dokumentumok

A Cseh Köztársaság jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról(703 Kb)

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

1. esettanulmány – családjog – a házasság felbontása - Cseh Köztársaság

E családjogi, a válásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a válókeresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár összeházasodik. Később külön költöznek, és megegyeznek abban, hogy elválnak.

B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy tagállam („A” tagállam) két állampolgára összeházasodik. A házasságot „A” tagállamban kötik meg. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba („B” tagállam) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezután a pár külön költözik, a feleség visszatér „A” tagállamba, a férj pedig „B” tagállamban marad. A pár megegyezik abban, hogy elválnak. „A” tagállamba való visszatértét követően a feleség azonnal válókeresetet nyújt be „B” tagállam bíróságához.

Költségek a Cseh Köztársaságban

Bírósági és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés költségei

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés, letét vagy biztosíték és más releváns díjak

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

2. esettanulmány – családjog – szülői felügyeleti jog - Cseh Köztársaság

E családjogi, a gyermekek fölötti felügyeleti jogra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. A bíróság az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya keresetet indít az apa kapcsolattartási jogának korlátozása érdekében.

B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy közös gyermekük, azonban közvetlenül a gyermek születése után külön költöztek. A „B” tagállamban hozott bírósági határozat az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik (ezt a bíróság határozata lehetővé tette), az apa pedig „B” tagállamban marad. Néhány évvel később az anya keresetet indít „A” tagállamban az apa kapcsolattartási jogának megváltoztatása érdekében.

Költségek a Cseh Köztársaságban

Bírósági és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés költségei

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés, letét vagy biztosíték és más vonatkozó díjak

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

4. esettanulmány – kereskedelmi jog – szerződés - Cseh Köztársaság

E kereskedelmi jogi, szerződésre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák az eladót a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy vállalat 20 000 EUR értékű árut szállított. A vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak.

Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít a vételár teljes megfizettetése érdekében.

B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy vállalat, amelynek székhelye „B” tagállamban található, 20.000 EUR értékű árut szállított egy „A” tagállambeli vevőnek. A szerződésre „B” tagállam joga irányadó, és „B” tagállam nyelvén fogalmazták meg. Az „A” tagállambeli vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak. Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít „A” tagállamban a vevővel kötött szerződés alapján a vételár teljes megfizettetése érdekében.

Költségek a Cseh Köztársaságban

Bírósági és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés költségei

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés, letét vagy biztosíték és más vonatkozó díjak

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

5. esettanulmány – kereskedelmi jog – felelősség - Cseh Köztársaság

E kereskedelmi jogi, felelősségre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy adjanak tanácsot a fogyasztónak a perköltséget illetően, az alábbi helyzetek mérlegelése érdekében:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy szerelőnek. A szerelő tovább értékesíti a fűtőberendezést egy fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.

A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a biztosítók ellen.

B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy „B” tagállambeli fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy „C” tagállambeli szerelőnek. A szerelő a fűtőberendezést tovább értékesíti egy „A” tagállambeli fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli azt). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) saját tagállamabeli biztosítótársaságnál rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.

A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít „A” tagállamban a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és az „A” tagállambeli biztosítótársaság ellen.

Költségek a Cseh Köztársaságban

Bírósági és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés költségei

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés, letét vagy biztosíték és más vonatkozó díjak

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

A jogi szakemberek díjazására vonatkozó jogszabályi keret

A jogi szakemberek díjazására alapvetően nem vonatkoznak jogszabályok. A felsőbíróság (landsret) azonban iránymutatást adott egyes díjak mértékére vonatkozóan, amely a nyilvánosság számára hozzáférhető. Az ügyvédi díjakkal kapcsolatosan az Ügyvédi Fegyelmi Tanácsnál (Advokatnævnet) bárki élhet panasszal.

Rögzített bírósági költségek

Rögzített bírósági költségek a polgári eljárásban

A feleket terhelő rögzített bírósági költségek a polgári eljárásban

A dán jog úgy rendelkezik, hogy a kereset benyújtásakor a felperesnek illetéket kell fizetnie. Az illeték kiindulási összege 500 DKK. Az 50 000 DKK-nál magasabb perértékű ügyekben az illeték 750 DKK, továbbá az 50 000 DKK feletti összeg 1,2 %-a.

Az 50 000 DKK feletti perértékű ügyekben a tárgyalásért emellett további illeték is fizetendő. Ez az illeték megegyezik a kereset benyújtásakor fizetendő összeggel. Ezért a felperesnek 750 DKK-t, továbbá a követelés 50 000 DKK feletti összege 1,2 %-ának megfelelő összeget kell fizetnie a tárgyalásért is.

A bírósági illeték felső határa mindkét illetéktípus (vagyis a kereset benyújtásakor fizetendő illeték és a tárgyalásért fizetendő illeték) vonatkozásában egyaránt 75 000 DKK. Egyes (pl. hatósági jogkör gyakorlásával kapcsolatos) ügyekben a felső határ azonban csak 2 000 DKK.

Egyes polgári ügyekben – ideértve a családjogi ügyeket is – nem kell bírósági illetéket fizetni.

A polgári eljárás mely szakaszában kell a feleknek rögzített költségeket fizetniük?

Mint azt fentebb jeleztük, a kereset benyújtásakor kell a felperesnek illetéket fizetnie.

A tárgyalási illetéket a tárgyalás kitűzött időpontjáig, legkorábban azonban a tárgyalás előtt három hónappal kell megfizetni.

Rögzített bírósági költségek a büntetőeljárásban

A feleket terhelő rögzített bírósági költségek a büntetőeljárásban

A büntetőügyek rendszerint illetékmentesek. Néhány büntetőügy azonban magánvádas, mely esetben a polgári ügyek bírósági illetékeire vonatkozó szabályok irányadók.

Rögzített bírósági költségek az alkotmányjogi eljárásban

A feleket terhelő rögzített bírósági költségek az alkotmányjogi eljárásban

Az alkotmányjogi ügyek polgári és büntetőügyek is lehetnek. Dániában nem vonatkoznak külön szabályok az alkotmányjogi eljárásra.

A jogi képviselő által a bírósági költségek tárgyában nyújtandó tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

A Dán Ügyvédi Kamara és Jogászegylet magatartási szabályzatának (Advokatsamfundets advokatetiske regler) 16.8. pontja a következőképpen rendelkezik:

„Az ügyvédnek az ügyfél jogvitájával kapcsolatosan mindenkor a legköltséghatékonyabb megoldás elérésére kell törekednie, az ügyfél kívánságait és utasításait figyelembe véve.”

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok a költségek megállapításának dániai jogalapjaira vonatkozó információkat?

A költségekre vonatkozó információk a Dán Ügyvédi Kamara és Jogászegylet (Advokatsamfundet) és a dán bíróságok (Danmarks Domstole) honlapján állnak rendelkezésre.

Milyen nyelven érhetőek el a költségek megállapításának dániai jogalapjaira vonatkozó információk?

A bírósági illetékek jogalapjaira vonatkozó információk dán és angol nyelven érhetők el.

Hol találhatok közvetítésre vonatkozó információkat?

A közvetítésre (retsmægling) vonatkozó információk a dán bíróságok weboldalán érhetők el: Danmarks Domstole.

Hol találhatok a költségekre vonatkozó további információkat?

A költségekre vonatkozó információkat tartalmazó weboldalak

A Dán Bírósági Hivatal weboldala (Domstolsstyrelsen) általános tájékoztatást nyújt a dán igazságszolgáltatási rendszerről, és elérhetőségi adatokat is tartalmaz.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

A különböző típusú eljárások átlagos időtartamára vonatkozó információk a dán bíróságok weboldalán (Danmarks Domstole) érhetők el.

Hozzáadottérték-adó

Hol találhatok erre vonatkozó információkat?

A közzétett adatok rendszerint tartalmazzák a héát.

Költségmentesség

Jogosultsági jövedelemhatár a polgári igazságszolgáltatás területén

A költségmentességre való jogosultság jövedelemhatárát évente egyszer kiigazítják. 2019-ban a következő jövedelemhatárok érvényesültek:

• Egyedülálló személy: 329 000 DKK
• Házasságban vagy azzal egyenértékű kapcsolatban élő kérelmező: 418 000 DKK
• Ehhez gyermekenként hozzáadott további összeg: 57 000 DKK.

A jogi segítségnyújtással foglalkozó intézményeknél (advokatvagten és retshjælpen) alapvető szóbeli jogi tanácsadásra mindenki ingyenesen jogosult, jövedelmi viszonytól függetlenül.

Terheltekre vonatkozó jogosultsági jövedelemhatár a büntető igazságszolgáltatás területén

A terhelt jogi képviselethez való joga nem a terhelt jövedelmétől, hanem az ügy jellegétől függ. Ha a terhelt bűnösségét megállapítják, a védőügyvéd díját általában – jövedelmi viszonyaitól függetlenül – a terheltnek kell megfizetnie.

Sértettekre vonatkozó jogosultsági jövedelemhatár a büntető igazságszolgáltatás területén

A sértett jogi képviselethez való joga nem a sértett jövedelmétől, hanem az ügy jellegétől függ. Az igazságszolgáltatás igazgatásáról szóló törvény 741. szakaszának a) pontja értelmében a sértettek elsősorban az erőszakos és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén jogosultak jogi képviseletre. Ilyen esetben az ügyvédi díjat az állam fizeti.

A sértettek számára biztosítandó költségmentesség egyéb feltételei

Lásd a sértettekre a büntető igazságszolgáltatás területén vonatkozó jogosultsági jövedelemhatár tekintetében adott fenti választ.

A terheltek számára biztosítandó költségmentesség egyéb feltételei

Lásd a terheltekre a büntető igazságszolgáltatás területén vonatkozó jogosultsági jövedelemhatár tekintetében adott fenti választ.

Vannak olyan bírósági eljárások, amelyek ingyenesek?

Mint azt fentebb említettük (lásd a polgári eljárásban a feleket terhelő rögzített költségek tekintetében adott választ), egyes polgári eljárások teljesen illetékmentesek. Az eljárás során azonban egyéb költségek (pl. ügyvédi díjak) merülhetnek fel.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

Az igazságszolgáltatás igazgatásáról szóló törvény (retsplejeloven) 30. fejezete tartalmazza a polgári ügyekben a költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.

Főszabály szerint a pernyertes fél költségeit a pervesztes félnek kell megfizetnie. Bizonyos körülmények fennállása esetén azonban a bíróság dönthet úgy, hogy a pervesztes felet teljes mértékben vagy részben mentesíti a pernyertes fél költségeinek viselése alól.

A feleket csak a jóhiszemű pervitel érdekében felmerült költségek viselésére lehet kötelezni.

Szakértői díjak

A szakértői díjakat a felperesnek kell megfizetnie, ha ő kérte a szakértői véleményt egy adott kérdéssel kapcsolatosan.

Az ügy befejezésekor a bíróság dönt arról, hogy az alperesnek kell-e viselnie a szakértő díját. Ez az ügy kimenetelétől függ.

Fordítók és tolmácsok díja

Polgári ügyekben főszabály szerint a peres feleknek kell viselniük a tolmácsolás díját.
Büntetőügyekben a tolmácsolás díját az állam viseli.

Vonatkozó dokumentumok

Dánia jelentése a bírósági költségek átláthatóságáról: Danmarks rapport om undersøgelsen af åbenheden om sagsomkostninger

Családjog - Válás

Családjog – Gyermekelhelyezés

Családjog – Tartás

Kereskedelmi jog – Szerződés

Kereskedelmi jog – Felelősség

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Ügyvédek

Németországban egyetlen kategória létezik az ügyvédek megjelölésére.

Németországban az ügyvédi díjak megállapítása az ügyvédek díjazásáról szóló törvény [Rechtsanwaltsvergütungsgesetz] (RVG) rendelkezéseinek megfelelően vagy az ügyvéd és a megbízó megállapodása szerint történik. A díjazásra vonatkozó megállapodások főszabály szerint mindig lehetséges alternatívát jelentenek a jogszabályban előírt díjakhoz képest. Figyelemmel kell lenni azonban a szövetségi ügyvédi rendtartás [Bundesrechtsanwaltsordnung (BRAO)] 49b. §-ának rendelkezéseire és az ügyvédek díjazásáról szóló törvény 3a-4b. §-ára. Ha az ügyvéd bíróságon képviseli ügyfelét, a megállapodott díj a törvényben meghatározottnál csak magasabb lehet, alacsonyabb nem.

Az RVG-hez csatolt (az RVG 1. mellékletét képező) díjtáblázat az egyes tevékenységekre vonatkozóan rögzített díjakat vagy díjsávokat ír elő. A díj összege rendszerint a pertárgy értékétől függ. A pertárgyértéken alapuló díjsávok a fizetendő díj legalacsonyabb és legmagasabb összegét jelölik ki. A pertárgyértéken alapuló díjak összegét a díjtáblázat (az RVG 2. melléklete) tartalmazza. Az előírt díjsávon belüli megfelelő díjat minden esetben méltányosan kell meghatározni, figyelemmel az összes körülményre, különösen az ügyvéd által végzett munka mennyiségére és nehézségére, az ügy jelentőségére, valamint az ügyfél jövedelmi és vagyoni viszonyaira. Ha az ügyvéd különösen nagy felelősségi kockázatot vállal, díjának megállapításakor ez is figyelembe vehető. A díjsávokat egyebek mellett büntető- és társadalombiztosítási ügyekben alkalmazzák.

Végrehajtók

A bírósági végrehajtók csak a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvényben [Gerichtsvollzieherkostengesetz] (GvKostG)] meghatározott költségeket számíthatják fel. A végrehajtó minden egyes tevékenységéért meghatározott díjat kap.

Költségek

Költségek a polgári eljárásban

Költségek a polgári perben

A bíróság részére rendszerint a követelés összegéhez igazodó eljárási illeték fizetendő; ezt polgári ügyekben a bírósági eljárási költségekről szóló törvény [Gerichtskostengesetz] (GKG) és a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási költségekről szóló törvény [Gesetz über Gerichtskosten in Familiensachen] (FamGKG) határozza meg. A díjak összegét a költségjegyzék (a vonatkozó törvény 1. melléklete) tartalmazza. A pertárgyértéken alapuló díjak mértékét a díjtáblázat (a vonatkozó törvény 2. melléklete) tartalmazza. Az eljárási illeték általános polgári ügyekben és családjogi, így különösen tartási ügyekben 3%, házassági ügyekben pedig 2%. A gyermekekkel kapcsolatos – köztük a szülői felügyeletet és láthatást érintő – perekben az illeték 0,5%. A pertárgyérték meghatározása a következőképpen történik:

• Házassági ügyekben a pertárgy értékét mérlegelés alapján határozzák meg, figyelemmel a konkrét ügy összes körülményére, különösen az ügy terjedelmére és jelentőségére, valamint a házastársak jövedelmi és vagyoni viszonyaira. A jövedelmi viszonyok tekintetében a két házastárs nettó jövedelmének háromszorosát kell figyelembe venni. A bíróságok rendszerint a nettó jövedelem háromszorosában határozzák meg a pertárgy értékét.
• Családjogi ügyekben az érték főszabály szerint a követelés összegéhez igazodik. Tartási ügyekben az érték alapja a jövőben teljesítendő tartásdíj összege, de legfeljebb egy évi tartásdíj; a kérelem benyújtásáig felmerült hátralékot figyelembe veszik a számításkor.
• A gyermekekkel kapcsolatos – köztük a szülői felügyeletet és láthatást érintő – perekben a pertárgy értéke 3000 euró.

A bíróság előtti ügyvédi képviseletért járó díjazásra vonatkozó megállapodás hiányában értékalapú díjazás jár. Ez az érték általában a bírósági illeték meghatározásához használt pertárgyértékhez igazodik. Az ügyvédek díjazásáról szóló törvény az egyes eljárástípusok szerint részletesen meghatározza az alkalmazandó díjak körét és mértékét. A pertárgyértéken alapuló díjak összegét a díjtáblázat (az RVG 2. melléklete) tartalmazza. Az elsőfokú polgári eljárásban az ügyvéd rendszerint 1,3-es szorzójú eljárási díjat és 1,2-es szorzójú tárgyalási díjat kap. Ha a felek első fokon egyezséget kötnek, akkor az ügyvéd külön egyezségi díjban részesül, amelynek szorzója 1.

A polgári eljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

Az általános polgári ügyekben, tartási és házassági ügyekben a bírósági illetéket a kereset vagy a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Családjogi perekben az illeték az eljárás végén fizetendő. Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjat a megbízás teljesítése után kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.

Költségek a büntetőeljárásban

Költségek a büntetőeljárásban érintett felek számára

Büntetőügyekben a bíróság csak az elítélést követően rendeli el az eljárási költség viselését. A díj összegét a kiszabott büntetés mértéke szerint határozzák meg, összege 120 és 900 euró között változhat. Díjazásra vonatkozó megállapodás hiányában az ügyvéd (a vádlott védőjeként és a magánvádló képviselőjeként is) meghatározott tevékenységek után, összeghatárok keretei között részesül díjazásban. A vonatkozó összeghatárokat minden esetben törvény írja elő.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

Az eljárási díjat az elítélést követően kell megfizetni. Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjat a megbízás teljesítése után kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.

Költségek az alkotmánybírósági eljárásban

Költségek az alkotmánybírósági eljárás résztvevői számára

A visszaélésszerűen benyújtott kérelmek kivételével a szövetségi alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) előtti eljárás költségmentes (a szövetségi alkotmánybíróságról szóló törvény [Bundesverfassungsgerichtsgesetz] 34. §-a). Jogi képviselőre, különösen ügyvédre csak szóbeli tárgyalás esetén van szükség a szövetségi alkotmánybíróság előtt (a szövetségi alkotmánybíróságról szóló törvény 22. §-a).

Az alkotmánybírósági eljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjat a megbízás teljesítése után kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.

Az ügyvéd / jogi tanácsadó tájékoztatási kötelezettsége

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvéd köteles az ügyfelet teljes körű tájékoztatással és tanácsadással ellátni, és köteles a kívánt cél elérésének legbiztonságosabb és legkevésbé kockázatos módját javasolni ügyfelének. Az ügyvédnek fel kell hívnia a figyelmet az üggyel kapcsolatos valamennyi kockázatra annak érdekében, hogy az ügyfél a helyzet teljes ismeretében tudjon döntést hozni. Az ügyvéd által nyújtandó tájékoztatás mértéke attól függ, hogy az ügyvéd meglátása szerint az ügyfélnek mely információkra van szüksége. Az ügyvéd köteles az ügyfél kérdéseire teljes körű és a valóságnak megfelelő választ adni. Keresetindítás előtt az ügyvéd köteles tájékoztatni ügyfelét a per kilátásairól és kockázatairól. Ebbe a költségkockázattal és a pernyertességgel kapcsolatos kilátások is beletartoznak.

Az ügyvédet bizonyos esetekben különleges tájékoztatási kötelezettség terheli:

• Ha az ügyvédi díj a pertárgyértéken alapul, az ügyvéd köteles erre a megbízás elfogadása előtt felhívni a figyelmet (a szövetségi ügyvédi rendtartás 49b. §-ának (5) bekezdése).
• Ha az ügyvéd díjazására vonatkozó megállapodás születik, akkor az ügyvéd köteles felhívni a figyelmet arra, hogy a költségek megítélése esetén csak a törvényes díjakat fogják megtéríteni (az ügyvédek díjazásáról szóló törvény 3a. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata).
• Ha az ügyvéd és az ügyfél közötti megállapodás értelmében az ügyvéd sikerdíjat kap, az ügyvéd köteles felhívni az ügyfél figyelmét arra, hogy e megállapodás nem érinti az ügyfél által esetlegesen fizetendő egyéb költségeket (az ügyvédek díjazásáról szóló törvény 4a. §-a (3) bekezdésének második mondata).
• Mielőtt az ügyvéd abban állapodna meg ügyfelével, hogy munkaügyi bíróság előtt képviseli őt, köteles felhívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az ügyvédi díj megtérítésére nem kerülhet sor (a munkaügyi bíróságokról szóló törvény [Arbeitsgerichtsgesetz] 12a. §-a (1) bekezdésének második mondata).

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatók információk a költségekre vonatkozó németországi jogszabályokról?

A vonatkozó jogszabályok szövege beszerezhető könyvesboltokban, legfrissebb változatuk pedig ingyenesen letölthető az internetről.

Mely nyelveken kapható tájékoztatás a költségekre vonatkozó németországi jogszabályokról?

Német nyelven.

Hol találhatók további információk az eljárási költségekről?

Az eljárási költségekre vonatkozó, interneten elérhető információk

A jogszabályok legújabb változatai elérhetők a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium weboldalán. A költségekre vonatkozó különböző jogszabályok a vonatkozó rövidítés (GKG, FamGKG, GvKostG és RVG) beírása után letölthetők.

Hol találhatók információk az egyes eljárások átlagos hosszáról?

A Szövetségi Statisztikai Hivatal [Statistisches Bundesamt] összeállítja az igazságszolgáltatásra vonatkozó statisztikai közlemények éves sorozatát. A 10. sorozat 2.1. alsorozata például egész Németországra vonatkozóan tartalmaz a polgári eljárások időtartamával kapcsolatos adatokat, a tartományok és a tartományi fellebbviteli bíróságok (Oberlandesgerichte) körzeteire lebontva. Külön adatokat tartalmaz a helyi bíróságokra (Amtsgerichte), a tartományi bíróságokra (Landgerichte), valamint a tartományi fellebbviteli bíróságokra vonatkozóan, továbbá az első- és másodfokú eljárások tekintetében. A sorozat a különféle ügytípusokban lefolytatott egyes eljárások időtartamára vonatkozó statisztikát nem tartalmaz.

Hol találhatók információk az egyes eljárástípusok átlagos összesített költségeiről?

Vásárolhatók olyan könyvek, amelyek bemutatják a polgári eljárások átlagos költségkockázatát.

Hozzáadottérték-adó

Hol kaphatok tájékoztatást a hozzáadottérték-adóról? Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

A bíróságok és a bírósági végrehajtók nem alanyai a hozzáadottérték-adónak. Az ügyvédeknek 19%-os forgalmi adót kell alkalmazniuk, amit az ügyvédi díj nem tartalmaz. Az adót külön költségként számítják fel.

Költségkedvezmények

A polgári ügyekben alkalmazandó jövedelemhatár

Kérelem alapján perköltségkedvezményben részesül mindenki, aki személyi vagy vagyoni viszonyaira tekintettel az eljárás költségeit nem, vagy csak részben, vagy csak részletekben tudja megfizetni. A szándékolt pervitelnek vagy védekezésnek ésszerű esélyt kell kínálnia a sikerre, és nem gyakorolható rosszhiszeműen. A felek – ésszerű mértékben – a saját forrásaikat is kötelesek igénybe venni. A félnek jövedelmi viszonyaitól függően a költségkedvezmények keretében biztosítható (visszafizetési kötelezettség nélküli) teljes költségmentesség vagy részletfizetés. A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium „Jogi tanácsadás és költségkedvezmények” [Beratungshilfe und Prozesskostenhilfe] című kiadványa példákkal együtt tartalmazza a leggyakoribb kérdésekre adott válaszokat.

A büntetőügyekben a terheltekre vonatkozó jövedelemhatár

A gyanúsítottakra vagy vádlottakra nem vonatkoznak jövedelemhatárok. Az ő költségmentességük egyéb feltételektől függ.

A büntetőügyekben a sértettekre vonatkozó jövedelemhatár

A költségmentesség engedélyezése a jövedelem függvénye. Ezek rugalmasak, és az ügy várható költségei, valamint a kérelmező szociális helyzete (tartási kötelezettségek, lakhatási költségek) alapján kerülnek meghatározásra. A költségkedvezmények körében részletfizetés is engedélyezhető.

A sértetteknek járó költségkedvezmények egyéb feltételei

Egyes súlyos bűncselekmények sértettjei pénzügyi viszonyaiktól függetlenül ingyenes jogi tanácsadó kirendelését kérelmezhetik.

A terhelteknek járó költségkedvezmények egyéb feltételei

A gyanúsítottaknak/vádlottaknak járó költségkedvezmények megadása (a bíróság által kijelölt védő kirendelése) nem a jövedelemtől, hanem meghatározott jogi feltételektől függ. Ezek elsősorban a bűncselekmény súlyosságával és bizonyos jogkövetkezmények (például a foglalkozástól eltiltás, pszichiátriai vagy neurológiai kényszergyógykezelés) valószínűségével függnek össze, továbbá azzal, hogy a vádlott őrizetben vagy előzetes letartóztatásban van-e, hogy a korábbi védőt kizárták-e az eljárásból, hogy a ténybeli és jogi helyzet mennyire összetett, és hogy a terhelt maga képtelen-e a védekezésre.

Költségmentesség

A szociális bíróságokról szóló törvény (SGG) 183. §-a értelmében a szociális bíróságok előtti eljárásban költségmentességet élveznek az ellátásra jogosult személyek (vagyis a biztosítottak, az ellátásban – köztük az özvegyi ellátásban – részesülő személyek, fogyatékossággal élő személyek és örököseik, feltéve, hogy e minőségükben, felperesként vagy alperesként alanyai a bírósági eljárásnak). A 183. § hatálya alá nem tartozó felpereseknek és alpereseknek az SGG 184. §-a értelmében minden büntetőügyben díjat kell fizetniük (150 euró a szociális bíróságok [Sozialgerichte] eljárásaiban, 225 euró a tartományi szociális bíróságok [Landessozialgerichte] eljárásaiban és 300 euró a szövetségi szociális bíróság [Bundessozialgericht] eljárásaiban). Az SGG 197a. §-a e különös szabályoktól való eltérésről rendelkezik. Eszerint a szociális bíróságok eljárásaira is a bírósági eljárási költségekről szóló törvény alapján általában fizetendő költségek vonatkoznak, ha sem a felperes, sem az alperes nem tartozik az SGG 183. §-ában említett személyek közé.

A büntetőeljárásokra az alábbiak vonatkoznak: ha a vádlottat felmentik, ha az ügy nem kerül bíróság elé, vagy ha az eljárást megszüntetik, az állami kiadásokat és a terhelt/vádlott szükséges kiadásait az állam viseli.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

A pervesztes fél annyiban köteles megtéríteni a pernyertes fél költségeit, amennyiben azok szükségesek voltak a per megfelelő viteléhez vagy a jogi képviselethez. Ide tartoznak a pernyertes fél törvényes költségei és ügyvédi kiadásai, az utazási költségek, valamint a bíróság előtti megjelenésből eredő jövedelemkiesés.

Szakértői díjak

A bíróság által kirendelt szakértők óradíj alapján számított, az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvényben (JVEG) meghatározott díjazásban részesülnek, amelyet az eljárásban részes felek kötelesek megfizetni.

A valamely fél által a per előkészítése érdekében önként felkért szakértő költségei nem tartoznak azon eljárási költségek közé, amelyek megtérítéséről az ítélet rendelkezik. E költségek megtérítését ezért külön kell igényelni. Ha a fél a per során felvilágosítás céljából kér fel szakértőt, a költségek megtérítése attól függ, hogy ez a konkrét esetben szükséges volt-e. A bíróság által a szakértői bizonyítás érdekében kirendelt szakértő költségeit a pervesztes fél viseli, részleges pernyertesség esetén pedig mindkét fél pernyertességének, illetve pervesztességének arányában viseli a költségek rá eső hányadát.

Fordítók és tolmácsok díja

A bíróság által kirendelt tolmácsok és fordítók az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvény [Justizvergütungs- und –entschädigungsgesetz] (JVEG) szerinti díjazásban részesülnek. Ezt az eljárásban részes feleknek kell megfizetniük. A tolmácsok díjazása óradíj alapján történik; a fordítók soronkénti díjat kapnak.

A büntetőeljárásban a terhelt vagy az érdekelt felek tolmácsolási és fordítási költségeit – amennyiben ezek a védekezéshez vagy az eljárási jogok gyakorlásához szükségesek – az állam viseli.

Kapcsolódó linkek

Szövetségi Igazságügyi Minisztérium

A német ügyvédi egyesület közvetítői munkaközössége

Szövetségi Családjogi Közvetítő Munkaközösség

Szövetségi Közvetítő Egyesület

Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Közvetítő Egyesület

CfM

Kereskedelmi bankok ombudsmanja

Lakossági bankok ombudsmanja

A német központi bank egyeztető testülete

A német szövetkezeti bankcsoport ombudsmanja

Magán-lakástakarékpénztárak ombudsmanja

Tartományi lakás-takarékpénztárak ombudsmanja

Internetes kereskedelemmel kapcsolatos viták online békéltető szolgálata

Az orvosi kamarák tanácsadó és békéltető testületei

Mobilitás békéltető testülete

Turizmus békéltető testülete

Észak-Rajna-Vesztfália helyi közlekedési békéltető testülete

Egészségügyi és ápolási magánbiztosítások ombudsmanja

Német temetkezési vállalkozások szövetségének békéltető testülete

Szövetségi hálózati ügynökség békéltető testülete

A német ingatlanszövetség ingatlanügyi ombudsmanja

A kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testületek

Díjazási és közbeszerzési egyeztető bizottság

Német gépjármű-kereskedelem központi egyesülete

A jogszabályok legújabb változatai

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

1. esettanulmány – családjog – a házasság felbontása - Németország

E családjogi, a válásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a válókeresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár összeházasodik. Később külön költöznek, és megegyeznek abban, hogy elválnak.

B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy tagállam („A” tagállam) két állampolgára összeházasodik. A házasságot „A” tagállamban kötik meg. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba („B” tagállam) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezután a pár külön költözik, a feleség visszatér „A” tagállamba, a férj pedig „B” tagállamban marad. A pár megegyezik abban, hogy elválnak. „A” tagállamba való visszatértét követően a feleség azonnal válókeresetet nyújt be „B” tagállam bíróságához.

Költségek Németországban

Bírósági és jogorvoslati költségek

Az ügyvédi díjak

A tanúnak járó költségtérítés, letét vagy biztosíték

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

2. esettanulmány – családjog – szülői felügyeleti jog - Németország

E családjogi, a gyermekek fölötti felügyeleti jogra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. A bíróság az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya keresetet indít az apa kapcsolattartási jogának korlátozása érdekében.

B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy közös gyermekük, azonban közvetlenül a gyermek születése után külön költöztek. A „B” tagállamban hozott bírósági határozat az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik (ezt a bíróság határozata lehetővé tette), az apa pedig „B” tagállamban marad. Néhány évvel később az anya keresetet indít „A” tagállamban az apa kapcsolattartási jogának megváltoztatása érdekében.

Költségek Németországban

Bírósági és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés költségei

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

3. esettanulmány – családjog – tartásdíj - Németország

E családjogi, tartásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek a alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. Egy bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az egyetlen fennmaradó vitás kérdés az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít.

B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy három éves közös gyermekük. Külön költöznek. Egy „B” tagállamban hozott bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az apa hozzájárulásával az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik, ahol letelepednek.

Egy vitás kérdés marad fenn, ez az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít „A” tagállamban.

Költségek Németországban

Bírósági és jogorvoslati költségek

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

4. esettanulmány – kereskedelmi jog – szerződés - Németország

E kereskedelmi jogi, szerződésre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák az eladót a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy vállalat 20 000 EUR értékű árut szállított. A vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak.

Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít a vételár teljes megfizettetése érdekében.

B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy vállalat, amelynek székhelye „B” tagállamban található, 20.000 EUR értékű árut szállított egy „A” tagállambeli vevőnek. A szerződésre „B” tagállam joga irányadó, és „B” tagállam nyelvén fogalmazták meg. Az „A” tagállambeli vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak. Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít „A” tagállamban a vevővel kötött szerződés alapján a vételár teljes megfizettetése érdekében.

Költségek Németországban

Bírósági és jogorvoslati költségek

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

5. esettanulmány – kereskedelmi jog – felelősség - Németország

E kereskedelmi jogi, felelősségre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy adjanak tanácsot a fogyasztónak a perköltséget illetően, az alábbi helyzetek mérlegelése érdekében:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy szerelőnek. A szerelő tovább értékesíti a fűtőberendezést egy fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.

A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a biztosítók ellen.

B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy „B” tagállambeli fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy „C” tagállambeli szerelőnek. A szerelő a fűtőberendezést tovább értékesíti egy „A” tagállambeli fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli azt). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) saját tagállamabeli biztosítótársaságnál rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.

A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít „A” tagállamban a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és az „A” tagállambeli biztosítótársaság ellen.

Költségek Németországban

Bírósági és jogorvoslati költségek

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Jogi tanácsadók

A jogi tanácsadók díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Ügyvédek

A jogászok díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Jogtanácsosok

A jogtanácsosok díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Bírósági végrehajtók

A bírósági végrehajtók díjazását Észtországban a végrehajtókról szóló törvény szabályozza. A végrehajtó díja az eljárás megindításáért járó díjból, az eljárásért járó alapdíjból és a végrehajtási cselekményekért járó kiegészítő díjból áll. A végrehajtó szakmai szolgáltatás nyújtásáért is jogosult díjat felszámítani.

Közjegyzők

A közjegyzők díjazását Észtországban a közjegyzői díjakról szóló törvény szabályozza. A közjegyző szakmai tevékenységért járó díjazását rendszerint két általános elv alapján számítják ki: a díj vagy a közjegyzői okiratban szereplő ügylet értékétől függ, vagy bizonyos cselekmények esetében meghatározott díjak vannak érvényben. A közjegyző által nyújtott szakmai szolgáltatások díjáról a felek megegyezés szerint állapodhatnak meg.

Ügyvédek

Az ügyvédi díjakra Észtországban nincs szabályozás, azokat az ügyféllel kötött megállapodásban határozzák meg. Az ügyvédi irodát vezető személy vagy az ügyvéd tesz árajánlatot az ügyfélnek, és elmagyarázza, hogyan állt elő az adott összeg. Az ügyfél megtéríti az ügyvédnél vagy az ügyvédi irodát vezető személynél a jogi szolgáltatások nyújtása során felmerült költségeket.

Fix költségek

A peres felek fix költségei a polgári eljárásban

A polgári eljárásban a peres felek fix költségeit a Polgári perrendtartás 139–144. szakasza alapján állapítják meg; a fix költségek bírósági és bíróságon kívüli költségekre oszthatók. A bírósági költségek állami díjakból, biztosítékokból és az ügyek felülvizsgálatának költségeiből állnak. A bíróság minden fokon nyilvántartást vezet a keletkezett eljárási költségekről, beleértve az ügy felülvizsgálatának költségeit is.

A polgári eljárás mely szakaszában kell rögzített költséget fizetni?

Az elindítandó eljárást vagy végrehajtandó eljárási cselekményeket kérő fél köteles megelőlegezni az alábbi költségeket:

• illeték (állami díjak);
• a határozat megsemmisítése esetére fizetendő biztosíték;
• biztosíték mulasztási ítélet hatályon kívül helyezésére vonatkozó kérelem esetére;
• biztosíték az eljárás újraindítása vagy valamely határidő újrakezdése esetére;
• az eljárási iratokat továbbító végrehajtók költségei;
• az idézéseknek és értesítéseknek az Ametlikud Teadaanded (Hivatalos Közlemények) című hivatalos kiadványban vagy valamely újságban való közzétételének költsége;
• az ügy felülvizsgálatának egyéb költségei a bíróság által meghatározott mértékben.

A bíróság eltérő rendelkezése hiányában a szakértők, tolmácsok és fordítók díját annak az eljárásban részt vevő félnek kell előlegeznie, aki a költséget keletkeztető beadványt benyújtotta.

A bíróság az alapeljárásban hozott jogerős ítéletében vagy a jogerős ítélet hatálybalépését követően hozott határozatában meghatározza a megtérítendő végleges eljárási költségeket és azok viselését.

Fix költségek a büntetőeljárásban

A peres felek fix költségei a büntetőeljárásban

A felek fix költségeit a büntetőeljárásban a Büntető eljárásjogi kódex 175–179. szakasza határozza meg; ezek a költségek lehetnek eljárási költségek, egyedi költségek és járulékos költségek.

Amennyiben az eljárásban részt vevő valamely fél több védővel vagy képviselővel rendelkezik, a számukra fizetendő díjazást annyiban számítják be az eljárási költségek közé, amennyiben nem haladják meg a szokásosan egy védőnek vagy képviselőnek fizetett díjazás észszerű szintjét.

Amennyiben a gyanúsított vagy vádlott maga látja el saját védelmét, a védelem szükséges költségeit belefoglalják az eljárási költségekbe. Azokat a rendkívüli költségek, amelyek nem merültek volna fel védő megbízása esetén, nem számítják bele az eljárási költségekbe.

Az eljárásban részt vevő feleken kívüli személyeknél szakértői elemzések lefolytatása keretében felmerült költségeket az igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvényben meghatározott feltételek és szabályok szerint térítik meg.

A büntetőeljárás mely szakaszában fizetendők a feleket terhelő fix költségek?

Felmentés esetén az eljárási költségeket az állam megtéríti. Büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet esetén az eljárási költségeket az elítélt téríti meg. Részleges felmentés esetén a költségeket az állam abban a mértékben téríti meg, amilyen mértékben a vádlottat felmentették. Az eljárási költségek megtérítésének kötelezettsége akkor merül fel, amikor a jogerős határozat hatályossá válik.

Polgári jogi igény elutasítása esetén a polgári jogi igény érvényesítéséhez kapcsolódó eljárási költségeket a sértett téríti meg. Ha a polgári jogi igénynek teljes mértékben helyt adnak, a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban felmerült eljárási költségeket az elítélt vagy a vádlott fizeti meg. Ha a polgári jogi igénynek csak részben adnak helyt, akkor a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban felmerült eljárási költségeket a bíróság az eset összes körülményét mérlegelve megosztja a sértett és az elítélt/vádlott között. Ha elutasítják a polgári jogi igény vizsgálatát, akkor a polgári jogi igény érvényesítéséhez kapcsolódó eljárási költségeket az állam téríti meg.

Fix költségek az alkotmányossági eljárásban

Észtországban egyének nem nyújthatnak be alkotmányossági felülvizsgálat iránti kérelmet. A felülvizsgálat költségeit az állami költségvetés fedezi. A bírósági eljárásban részt vevő szakértők költségeit az állami költségvetés fedezi, ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek mellett a polgári eljárásokban részt vevő szakértők díját is fizetik.

Az alkotmányjogi eljárás mely szakaszában fizetendőek a feleket terhelő rögzített költségek?

Az alkotmányjogi eljárásban a feleknek nem keletkezik rögzített költsége.

A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvédeknek tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a jogi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységek teljes köréről, valamint az összes felmerülő költségről. Az ügyvédi irodát vezető személy vagy az ügyvéd tesz árajánlatot az ügyfélnek, és elmagyarázza, hogyan állt elő az adott összeg.

Az eljárásokban való részvétel költségei

A pernyertes fél által viselt költségek

A pernyertes fél abban a mértékben viseli a jogi képviselő vagy jogi tanácsadó díjazásával kapcsolatban felmerülő költségeket, amilyen mértékben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a költségek észszerűek, és azokat nem szükségszerűen kell a pervesztes félnek viselnie.

A pervesztes fél által viselt költségek

Az eljárási költségeket megállapító ítélet szerint a pervesztes félnek meg kell térítenie a pernyertes fél által viselt eljárási költségeket, beleértve:

• az illetéket (állami díjakat);
• a biztosítékot;
• a tanúk, szakértők, tolmácsok és fordítók díját, és az eljárásban félként nem részes személy által végzett szakértői elemzés azon költségeit, amelyeket az igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvény értelmében meg kell téríteni;
• az okirati és tárgyi bizonyítékok beszerzésével kapcsolatos költségeket;
• a szemle költségeit, beleértve a bíróság részéről felmerült, szükséges útiköltséget is;
• az eljárási iratok kézbesítésének, továbbításának és kiállításának költségeit;
• a polgári jogi kereset értékének megállapításához kapcsolódó költségeket;
• az eljárásban részt vevő felek képviselőivel és tanácsadóival kapcsolatos költségeket;
• az eljárásban részt vevő felek által az eljárással kapcsolatban viselt utazási, postai, kommunikációs, szállással kapcsolatos és más hasonló kiadásokat;
• az eljárásban részt vevő felek kieső keresetét vagy más állandó jövedelmét;
• a tárgyalás előtti eljárás jogszabályban meghatározott költségeit, kivéve, ha a keresetet a tárgyalás előtti eljárás befejezése után több mint 6 hónappal nyújtották be;
• a végrehajtónak az igényérvényesítéssel kapcsolatos díját és az igényérvényesítésről szóló határozat végrehajtásával kapcsolatos költségeit;
• a végrehajtó által az eljárási iratok kézbesítéséért felszámított díjat;
• a költségmentesség iránti kérelem elbírálásának költségeit;
• a gyorsított fizetési meghagyásos eljárás költségeit;
• a békéltetési eljárásban való részvétel költségeit, ha a bíróság a Polgári perrendtartás 4. szakaszának (4) bekezdése alapján kötelezte a feleket az abban való részvételre, illetve ha az eljárás kötelező, a békéltetésről szóló törvény 1. szakaszának (4) bekezdése szerinti, tárgyalás előtti békéltetési eljárás költségeit.

Az eljárásban részt vevő felet, aki az eljárási költségek visszatérítésére jogosult fél eljárási költségeinek viselésére köteles, csak a szükséges és indokolt költségek viselésére kötelezik.

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok a költségek megállapításának észtországi jogalapjaira vonatkozó információkat?

A költségek megállapításának jogalapját a következő jogi aktusok határozzák meg:

• a Polgári perrendtartás;
• a végrehajtókról szóló törvény;
• az állami díjakról szóló törvény;
• a Polgári perrendtartás alapján kibocsátott jogi eszközök.

Milyen nyelveken kaphatok információt a költségek megállapításának észtországi jogalapjairól?

A költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozó információk észt nyelven érhetők el.

A költségekre és megállapításuk jogalapjaira vonatkozó információkat meghatározó észt jogszabályok angol nyelvű fordítása elérhető a Riigi Teataja (Állami Közlöny) weboldalán.

Hol találhatok a közvetítésre (mediációra) vonatkozó információkat?

Az Igazságügyi Minisztérium felelős a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv átültetéséért. A közvetítéssel kapcsolatos általános kérdéseket a minisztérium e-mail-címére lehet küldeni: info@just.ee.

Polgári ügyekben a békéltetési eljárásokat a békéltetésről szóló törvény szabályozza, amely meghatározza a közvetítők jogait és kötelezettségeit, továbbá iránymutatást nyújt a közvetítő segítségével megkötött megállapodások végrehajtására és érvényesítésére vonatkozóan. A törvény szerint az alábbi személyek jogosultak békéltetési eljárást lefolytatni:

• természetes személyek, akiket az eljárás felei az eljárás lefolytatásának feladatával bíztak meg;
• ügyvédek;
• közjegyzők;
• állami vagy helyi önkormányzati békéltető testület – a törvényben meghatározott esetben.

A Közvetítők Észt Szövetségének honlapja észt és angol nyelven is tartalmaz információkat.

Az Észt Gyermekjóléti Unió — a gyermekek jogait támogató nonprofit szervezet – tanácsadást végez szülők részére, és képzéseket szervez a családjogi közvetítés témájában.

Hol találhatok további információkat a költségekről?

A költségekről szóló internetes oldal

A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó költségek és az érintett összegek a bírósági ügy típusától, hosszától és bonyolultságától függenek. A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó költségekre vonatkozóan az elsődleges információforrások a bírósági eljárásokat szabályozó törvénykönyvek és az állami díjakról szóló törvény. Az Igazságügyi Minisztérium adja ki és kezeli a Riigi Teataját (Állami Közlönyt), amely hozzáférést biztosít:

• a törvényekhez és rendeletekhez;
• a köztársasági elnök rendeleteihez;
• a Legfelsőbb Bíróság határozataihoz és a nemzetközi szerződésekhez;
• a helyi önkormányzati rendeletekhez.

A Riigi Teataja tartalmazza a törvények, kormányrendeletek és -utasítások, miniszteri rendeletek, az Eesti Pank (az észt központi bank) elnöke rendeleteinek és a Nemzeti Választási Bizottság rendeleteinek, a parlament határozatainak, a települési és városi képviselőtestületek rendleleteinek, és a települési és városi önkormányzatok rendeleteinek hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt változatait. A Riigi Teatajában megjelent jogszabályok és más dokumentumok 1990-től érhetők el.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

Az elsőfokú és másodfokú bíróságokon lefolytatott eljárásokra vonatkozó, 1996-tól rendelkezésre álló statisztikai adatok elérhetők a bíróságok weboldalán.

Hol találhatok egy meghatározott eljárás átlagos összesített költségeire vonatkozó információkat?

• Az egyes eljárásokért fizetendő illeték (állami díj) mértékét az állami díjakról szóló törvény határozza meg.
• A végrehajtói díjat a végrehajtókról szóló törvény állapítja meg.
• Az egyes eljárások átlagos összesített költségeiről nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan kaphatok tájékoztatást?

A végrehajtói díjakat 20%-os mértékű héa is terheli.

Az eljárási költségeket terhelő héa visszaigényléséhez a nyilatkozattevőnek igazolnia kell, hogy nincs héaalanyként nyilvántartásba véve, vagy hogy bármilyen más okból nem képes a héa visszaigénylésére.

Mi az alkalmazandó adókulcs?

2009. július 1-jétől Észtországban 20%-os héa alkalmazandó.

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás terén alkalmazandó jövedelemküszöb

Az államilag finanszírozott költségmentesség az eljárási segítségnyújtás biztosításának egyik módja; az államilag finanszírozott költségmentességet polgári eljárásban biztosító határozatokra a Polgári perrendtartás eljárási segítségnyújtásra vonatkozó szabályai az irányadók.

Nem nyújtható eljárási segítség természetes személynek, ha:

1. az eljárási költségek várhatóan nem haladják meg az eljárási segítségnyújtást kérelmező személy – a kérelem benyújtását megelőző 4 hónap átlagos havi jövedelme alapján, az adók és kötelező biztosítások, a törvényes tartási kötelezettségek teljesítésének költségei, valamint a lakhatással és közlekedéssel kapcsolatos észszerű költségek levonásával kiszámított – havi átlagjövedelmének kétszeresét;
2. az eljárási segítségnyújtás kérelmezője viselheti az eljárási költségeket meglévő vagyonából, amely vagyonelemek jelentősebb nehézség nélkül értékesíthetők, és amelyek terhére a törvény alapján követelés nyújtható be.

A kérelmező pénzügyi helyzetének értékelése során figyelembe veszik a kérelmező és a vele együtt élő családtagok vagyonát és jövedelmét, a kérelmező által eltartott személyek számát, a lakhatással kapcsolatos észszerű kiadásokat és egyéb jelentős tényezőket.

A sértettek számára biztosított költségmentesség egyéb feltételei

Az állam a polgári eljárási törvénykönyvnek megfelelően eljárási támogatást biztosíthat. Az állam által biztosított költségmentesség típusait, és az ilyen jellegű költségmentességben részesülés feltételeit és szabályait az állami költségmentességről szóló törvény szabályozza.

Államilag finanszírozott költségmentességben azok a természetes személyek részesülnek, akik a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának időpontjában az Észt Köztársaságban vagy az Európai Unió valamely más tagállamában lakóhellyel rendelkeznek, vagy az Észt Köztársaság vagy az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgárai. Származási országától és állampolgárságától függetlenül az a természetes személy, aki gyanúsított vagy vádlott, nem választott védőügyvédet, és büntetőügyében a védőügyvéd részvételét jogszabály kötelezően előírja vagy védőügyvédet kér a maga számára, pénzügyi helyzetétől függetlenül államilag finanszírozott költségmentességben részesül. A lakóhely meghatározása a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.) 62. cikke alapján történik. Más természetes személyek csak akkor részesülnek költségmentességben, ha ez valamely, Észtországra nézve kötelező nemzetközi kötelezettségből ered.

Az államilag finanszírozott költségmentesség megtagadásának indokait az állami költségmentességről szóló törvény 7. szakasza határozza meg.

Az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán további tájékoztatást találhat az államilag finanszírozott költségmentességről.

A gyanúsítottaknak és vádlottaknak nyújtott költségmentesség egyéb feltételei

A gyanúsítottaknak vagy vádlottaknak nyújtott költségmentesség engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek ugyanazok, mint a sértettek esetében.

Illetékmentes bírósági eljárások

Az állami díjak megfizetése alóli mentesség és e díjak csökkentése alapjául szolgáló okokat az állami díjakról szóló törvény 3. fejezete határozza meg.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

A polgári perben eljáró bíróság a határozatában vagy az eljárást lezáró végzésében meghatározza, hogy az eljárási költségek hogyan oszlanak meg a felek között. Adott esetben a bíróság jelzi, hogy az eljárási költségek mekkora részét kell az egyes feleknek viselniük. Ha egy magasabb szintű bíróság megváltoztatja az ítéletet, vagy az ügy ismételt tárgyalásra utalása nélkül hoz új ítéletet, a bíróságnak szükség esetén ennek megfelelően módosítania kell az eljárási költségek megosztását is.

A bíróság meghatározza, hogy az eljárási költségek viselésére kötelezett félnek az eljárási költségekből mekkora összeget kell megtérítenie azon fél részére, aki tőle az eljárási költségek megtérítésére jogosult; ennek meghatározása:

1. a bírósági határozatban vagy az eljárást lezáró határozatban; vagy
2. a bírósági eljárás lezárultát követően, az eljárási költségeket megállapító határozatban történik.

Az eljárási támogatás – a költségmentességet is beleértve – megadása nem zárja ki vagy korlátozza az eljárási támogatásban részesülő fél azon kötelezettségét, hogy bírósági ítélet alapján köteles megtéríteni az ellenérdekű fél részéről felmerült költségeket. Az eljárási költségeket akkor is teljes egészében a pervesztes fél viseli, ha mentesül az eljárási költségek megfizetésének kötelezettsége alól, vagy azok megfizetésére eljárási támogatásban részesült.

Ha egy ügy lezárul, a bíróság elrendeli, hogy az alperes fizesse meg az állam számára az eljárási költségek azon részét, amelynek megfizetése alól a felperes mentesült, vagy amelynek tekintetében részletfizetést engedélyeztek a felperes számára. Ez az összeg arányban áll az ügy elbírált részével.

Ha az ítélet hatályba lépett, vagy a bíróság megállapította, hogy a határozat azonnal végrehajtható, a hitelező kérheti a végrehajtótól az ítélet végrehajtását. Ha az ítélet nem tűz ki határidőt arra, hogy a kötelezett önkéntesen eleget tegyen a végrehajtható határozatban foglaltaknak, a határidőt a végrehajtó állapítja meg. A határidő nem lehet 10 napnál rövidebb, illetve 30 napnál hosszabb. Ha a végrehajtást kérő fél beleegyezik, a végrehajtó 30 napnál hosszabb határidőt is meghatározhat a végrehajtható határozat önkéntes teljesítésére.

Szakértői díjak

A bíróság eltérő rendelkezése hiányában a szakértői díjakat – a bíróság által elrendelt mértékben – előre kell megfizetnie annak a félnek, aki a kérelmet benyújtotta, amellyel összefüggésben a költségek keletkeztek. Ha mindkét fél nyújt be kérelmet, vagy ha a bíróság rendel ki szakértőt, a költségeket egyenlő arányban osztják meg a felek között.

A szakértők óradíjat kapnak, amelynek mértéke a kormányrendeletben megállapított minimális és maximális óradíj keretei között lehet. A szakértőnek a szakértői elemzésért járó díj a minimális óradíj 10–40-szerese. A kifizetendő óradíj megállapításánál a bíróság a következőket veszi figyelembe:

• a szakértő képzettsége;
• a munka összetettsége;
• a szükséges eszközök használata miatt elkerülhetetlenül felmerülő költségek;
• a megkövetelt feladat szakértő általi elvégzésének valamennyi különleges körülménye.

A szakvélemény elkészítéséhez és összeállításához kapcsolódó költségeket – beleértve a támogató személyzet és a vizsgálathoz felhasznált anyagok és eszközök költségeit a szakértői díj legfeljebb 20%-a erejéig, valamint a bírósági eljárás következtében felmerült minden szükséges kiadást, mindenekelőtt a szállás- és ellátási költségeket – szintén meg kell téríteni.

A szakértőnek fizetendő díj és a megtérítendő szakértői kiadások összegét ugyanaz a bíróság állapítja meg határozatában, amely a szakértőt kirendelte.

A szakértőket kizárólag költségigény alapján díjazzák. Ha a szakértő teljesítette a feladatát, a bíróság attól függetlenül megfizeti a neki járó díjat, hogy az eljárásban részt vevő felek megelőlegezték-e a költségeket, vagy hogy a bíróság elrendelte-e a költségek felek általi megtérítését.

Az igazságügyi szakértői intézetnél lefolytatott vizsgálatok árait és az igazságügyi szakértői intézményeknél felmerült költségeket az igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvény határozza meg.

Az állami igazságügyi szakértői intézet által végzett szakértői vizsgálat lefolytatásával összefüggő szakértői díjak és kiadások részét képezik az eljárási költségeknek, és a pervesztes fél az eljárási költségek megtérítésével azonos módon megfizeti azokat.

Fordítók és tolmácsok díja

A bírósági eljárásban részt vevő nem bírósági tolmácsoknak a tolmácsolásért óradíjat fizetnek, amely a legkisebb nemzeti óradíj 2–40-szerese lehet. A fordítók díját lefordított oldalanként számítják ki, és az legfeljebb a legkisebb óradíj 20-szorosa lehet. A minimális óradíjat a kormány rendeletben állapítja meg.

A tolmácsok vagy fordítók díját, valamint a megtérítendő költségeket ugyanaz a bíróság állapítja meg határozatában, amely a tolmácsot vagy fordítót kirendelte.

A fizetendő óradíj megállapításakor a bíróság figyelembe veszi a tolmács vagy fordító képzettségét, a munka összetettségét, a felmerült feltétlenül szükséges költségeket, valamint azokat a különleges körülményeket, amelyek között a tolmácsolást vagy fordítást teljesíteni kellett.

A tolmácsnak a bírósági eljárás során felmerült utazási költségeit, valamint minden egyéb szükséges költséget, mindenekelőtt az ellátással és a szállással kapcsolatos költségeket is meg kell téríteni.

A tolmácsokat és a fordítókat kizárólag költségigény alapján díjazzák. A bíróság attól függetlenül megfizeti a tolmácsnak vagy fordítónak járó díjat, hogy az eljárásban részt vevő felek megelőlegezték-e a költségeket, vagy hogy a bíróság elrendelte-e a költségek felek általi megtérítését.

A tolmácsok és fordítók díja az eljárási költség részét képezi, és a pervesztes fél az eljárási költségek megtérítésével azonos módon megfizeti azt a pernyertes félnek.

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó szabályozási keret

Jogtanácsosok (solicitorok)

A jogtanácsosoknak fizetendő díjak alapja a peres ügyekkel kapcsolatos tevékenység (azaz a bíróság, igazságszolgáltatási fórum vagy választottbíró előtti peres eljárással kapcsolatos tanácsadás és képviselet) és a nemperes ügyekkel kapcsolatos tevékenység szempontjából osztályozható. Ami a peres ügyekkel kapcsolatos tevékenységeket illeti, a költségek tovább kategorizálhatók a jogtanácsos és az ügyfél közötti költségekre (azaz a fél által a saját jogtanácsosának fizetendő költségekre), valamint a felek közötti költségekre (azaz olyan költségekre, amelyek megfizetésére az egyik felet kötelezik az eljárásban részt vevő másik féllel szemben).

Peres ügyekkel kapcsolatos tevékenység

Legfontosabb elsődleges jogszabályok*

• Ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló 1849. évi törvény
• Ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló 1870. évi törvény
• Az 1994. évi ügyvédi törvény (módosítás) 68. szakasza
• A bíróságokról szóló 1924. évi törvény 94. szakasza
• A bíróságokról szóló 1936. évi törvény 78. szakasza
• A bíróságokról szóló 1961. évi törvény nyolcadik függeléke (kiegészítő rendelkezések) 8. bekezdése
• A bíróságokról szóló 1981. évi törvény 17. szakasza
• A bíróságokról szóló 1991. évi törvény 14. szakasza
• Az 1994. évi ügyvédi törvény (módosítás) 68. szakasza
• A bíróságokról és bírósági tisztviselőkről szóló 1995. évi törvény 27. és 46. szakasza

Legfontosabb másodlagos jogszabályok*

• Fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzata, 22. cikk 4., 6. szabálya és 14. szabályának (3) bekezdése; 27. cikk 1A. szabálya, 99. cikk és W. függelék
• Körzeti bíróságok eljárási szabályzata, 15. cikk, 14., 15. és 21. szabály, valamint 66. cikk
• Kerületi bíróságok eljárási szabályzata, 51. és 52. cikk, valamint az E. melléklet

Ítélkezési gyakorlat

• A vonatkozó jogszabályokat értelmező bírósági határozatok

Nemperes tevékenységek

Legfontosabb elsődleges jogszabályok*

A jogtanácsosok díjazásáról szóló 1881. évi törvény

Legfontosabb másodlagos jogszabályok*

• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1884
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1960
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1964
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1970
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1972
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1978
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1982
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1984
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1986
• Az 1972. évi ingatlan-nyilvántartási szabályzat 210. és 239. cikke

Esetjog

• A vonatkozó jogszabályokat értelmező bírósági határozatok

* A jogszabályokra való hivatkozások a módosított törvényre, rendeletre vagy szabályzatra vonatkoznak. Az 1922 utáni jogszabályok megtekinthetők az Ír Törvénytárban online, valamint a Parlament (Oireachtas) weboldalán.

Ügyvédek

Az „ügyvédek” együttesen jelölik az ír jogrendszeren belül az ügyvédek két kategóriáját, azaz a solicitorokat (jogtanácsosokat) és a barristereket.

Ügyvédek (barristerek)

A barristeri díjak azon jogtanácsos általi kifizetésnek minősülnek, akinek a részére a számlázás történt, és mint ilyenek a jogtanácsos általi kifizetésnek tekintendők; ezekre a kifizetésekre a jogtanácsosok díjazására, valamint a jogi képviselők díja tárgyában meghozandó bírósági határozatokra irányadó jogszabályok vonatkoznak: lásd különösen a bíróságokról és bírósági tisztviselőkről szóló 1995. évi törvény 27. szakaszát és a Kelly kontra Breen (1978) I.L.R.M. ügyben hozott ítélet 63. pontját; az Állam (Gallagher Shatter & Co.) kontra de Valera (1991) 2 I.R. ügyben hozott ítélet 198. pontját; a Superquinn kontra Bray U.D.C. (2. sz.) (2001) 1 I.R. ügyben hozott ítélet 459. pontját.

Bírósági végrehajtók

A rendőrnek, a bírósági kézbesítőnek és a bírósági végrehajtónak a bírósági végrehajtási határozatok végrehajtásáért fizetendő díját a rendőrségi díjakról és költségtérítésről szóló 2005. évi rendelet (Sheriff and Expenditures Order 2005) szabályozza, amely a végrehajtási végzés benyújtása után felszámítható díjakról és végrehajtói jutalékról, valamint a lefoglalt áruk vagy állatállomány szállítási, kitárolási és raktározási/megőrzési költségeiről tartalmaz rendelkezéseket.

Ügyvédek

Az ír jogrendszerben nincs külön „védőügyvédi” („advocate”) kategória.

Fix költségek

Fix költségek a polgári eljárásban

A peres felek fix költségei a polgári eljárásban

A 27. rendelet 1A. szabályának (3) bekezdésében és 9. szabályában foglalt tételek (a beadványt benyújtó fél által fizetendő költségek, miután a másik fél az eljárási irat benyújtásának elmulasztása miatt határozathozatal iránti kérelmet nyújtott be) és a Fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzatának W. függelékében, valamint a Kerületi bíróságok eljárási szabályzatának E. mellékletében foglalt tételek kivételével a költségtételek általában rugalmasan megállapíthatók.

A fizetendő költségek közé tartoznak az olyan költségek is, mint a bírósági illetékek, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) és a Felsőbíróság (High Court), a körzeti bíróság (Circuit Court), illetve a kerületi bíróság (District Court) díjhatározatai határoznak meg.

További információk a bírósági illetékek mértékéről.

A polgári eljárásnak az a szakasza, amelyben fix költségeket kell megfizetni

A 27. cikk 1A. szabályának (3) bekezdése és 9. szabálya szerinti esetekben (a beadványt benyújtó fél által fizetendő költségek azt követően, hogy a másik fél az említett beadvány benyújtásának elmulasztása miatt határozathozatal iránti kérelmet nyújtott be) a költségeket a határozathozatal iránti kérelemnek – az érintett beadvány hiányában történő – elutasítása esetén kell megfizetni.

A Fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzata W. függelékében meghatározott, a jogtanácsos által az ügyféltől beszedhető költségtételek:

• a jogtanácsos a költségjegyzék kézhezvétele után, a számla kézhezvételétől számított egy hónapon belül behajtja a költségeket az ügyféltől, ha az ügyfél ezen az időszakon belül nem kérte a számlán szereplő költségek megállapítását (értékelését) (az ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló 1849. évi törvény 2. szakasza). Az ügyfélnek azonban minden esetben a számla kézhezvételétől számítva tizenkét hónap áll rendelkezésére arra, hogy megállapítást kérjen. Tizenkét hónap elteltével vagy a számla összegének megfizetését követően a bíróság – amennyiben az ügy különleges körülményei láthatóan megkövetelik – a számlát megállapításra utalhatja, feltéve, hogy a Bírósághoz intézett kérelmet a kifizetéstől számított tizenkét naptári hónapon belül benyújtják;
• abban az esetben, ha az egyik felet az eljárásban részt vevő másik féllel szemben kötelezik költségviselésre, a költségek megtérítése a költségek elszámolásáról szóló igazolás kiállítása után, vagy a felek között létrejött, a költségek megfizetéséről szóló megállapodás szerint történik.

Az E. mellékletben, a Kerületi bíróságok eljárási szabályzatában meghatározott költségek az alábbiak szerint fizetendők:

• az alperes távollétében hozott – mulasztási – ítélet esetén a távollévő fél a mulasztási ítélet kibocsátását követően köteles a költségeket megfizetni;
• egyéb költségek esetén az a fél, akivel szemben a bíróság a költségeket megítélte, az ilyen költségekről szóló végzés bíróság általi kibocsátását követően köteles fizetni.

Fix költségek a büntetőeljárásban

A peres felek fix költségei a büntetőeljárásban

A büntetőeljárásban nincsenek fix költségek. A büntetőeljárás során nem számítanak fel bírósági illetéket.

(A kerületi bíróság gyorsított büntetőeljárás során hozott határozatban kötelezheti az egyik felet – Írország legfőbb ügyésze, valamint a vádemelés során eljáró rendőrtiszt kivételével – a költségek viselésére.) A körzeti bíróság és a Központi Büntetőbíróság (a vádemelésre hatáskörrel rendelkező bíróságok) a következő esetekben mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a költségviselés megállapítása tekintetében:

• felmentés esetén (amely ítélet megfellebbezhető a Fellebbviteli Büntetőbíróságon);
• ha a vádirat szükségtelen kérdést tartalmaz, szükségtelenül elhúzódik, vagy ténybelileg hibás;
• ha a tárgyalást a vádirat módosítása miatt elhalasztják; vagy
• ha a vádiratban szereplő egyik vádponttal kapcsolatban külön tárgyalásra kerül sor).

Fix költségek az alkotmányossági eljárásban

A peres felek fix költségei az alkotmányossági eljárásban

Alkotmányossági eljárás lefolytatására kizárólag a Felsőbíróság és a Legfelsőbb Bíróság rendelkezik hatáskörrel. Az ilyen eljárásokra nem vonatkoznak különleges költségek vagy díjak. Az ilyen eljárásokban megengedhető fix költségek a Fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzatának W. függelékében meghatározott költségek. A fizetendő bírósági illetékek a Legfelsőbb Bíróságra és a Felsőbíróságra vonatkozó rendeletben meghatározott illetékek.

További információk a bírósági illetékek mértékéről.

Az alkotmányossági eljárásnak az a szakasza, amelyben fix költségeket kell megfizetni

Az eljárási illetéket általában az érintett irat benyújtásakor kell megfizetni.

A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az 1994. évi ügyvédi törvény (módosítás) 68. szakasza a következőképpen rendelkezik:

1. „68.—(1) Az ügyfél részére jogi szolgáltatások nyújtására vonatkozó utasítás elfogadásakor, vagy azt követően a lehető legrövidebb időn belül a jogtanácsos írásban tájékoztatja az ügyfelet a következőkről:
   1. a tényleges díjak; vagy
   2. amennyiben a tényleges díjakra vonatkozó konkrét adatok megadása az adott körülmények között nem lehetséges vagy nem kivitelezhető, a díjak becslése (a lehető legpontosabban); vagy
   3. amennyiben a tényleges díjakra vonatkozó konkrét adatok megadása vagy az ilyen díjak becslése az adott körülmények között nem lehetséges vagy nem kivitelezhető, az adott ügyvéd vagy cége által az ilyen jogi szolgáltatások nyújtásáért felszámított díjak alapja; ezenfelül, amennyiben a szóban forgó jogi szolgáltatások peres eljárásban folytatott tevékenységgel járnak, írásban meg kell adni azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az ügyfél bármely más fél vagy felek felé költségviselésre kötelezhető, valamint azokat a körülményeket, amelyek teljesülése esetén a peres eljárás során más féltől vagy felektől (vagy az ilyen fél vagy felek biztosítójától) behajtott költségek összege nem fedezi teljes egészében az ügyvédnek az adott ügyfél felé a szolgáltatásokért felszámított díját.
2. A jogtanácsos nem járhat el az ügyfél nevében peres ügyben (nem kizárólag tartozás vagy követelés behajtására irányuló eljárással kapcsolatban) azon az alapon, hogy az ügyfélnek felszámított díjak egészét vagy egy részét az ügyfélnek esetlegesen fizetendő kártérítés vagy egyéb pénzösszeg meghatározott százalékában vagy arányában kell kiszámítani, és az ezen albekezdés rendelkezéseinek megsértésével felszámított díjak nem érvényesíthetők az ilyen díjak behajtása érdekében az ügyféllel szemben indított perben.
3. A jogtanácsos nem vonhat le, illetve nem tehet el semmilyen összeget a díjainak egésze vagy egy része tekintetében azon kártérítés összegéből vagy egyéb pénzösszegből, amely általa az ügyfél nevében folytatott peres tevékenységből eredően az adott ügyfélnek fizetendő.
4. E szakasz (3) bekezdése nem gátolja meg ugyanakkor a jogtanácsost abban, hogy bármikor megállapodjon az ügyféllel arról, hogy a jogtanácsos – díj címén – kapjon egy összeget az általa vagy cége által az ügyfél nevében folytatott peres ügyből eredően az ügyfélnek fizetett vagy fizetendő kártérítésből vagy egyéb pénzösszegből.
5. Az e szakasz (4) bekezdése szerinti megállapodás kizárólag akkor érvényesíthető a jogtanácsos ügyfelével szemben, ha írásban jött létre, és tartalmazza annak becslését (a lehető legpontosabban), hogy a jogtanácsos észszerű feltételezése szerint milyen összeg hajtható be bármely más féltől vagy felektől (vagy az adott fél vagy felek biztosítóitól) a jogtanácsos díja tekintetében abban az esetben, ha az ügyfél a szóban forgó peres ügyből kifolyólag kártérítéshez vagy más pénzösszeghez jut.
6. Bármely más, erre vonatkozó jogi rendelkezés ellenére a jogtanácsosnak fel kell tüntetnie a következőket az ügyfél felé kiállított költségszámlán, amelyet az általa az ügyfél nevében folytatott pereskedés lezárását követően a lehető legrövidebb időn belül el kell küldenie az ügyfél részére:
   1. az adott peres üggyel kapcsolatban az ügyfélnek nyújtott jogi szolgáltatások összefoglalása;
   2. az adott peres ügyből eredően az ügyfél által kapott kártérítés vagy egyéb pénzösszegek teljes összege; és
   3. a jogtanácsos által az ügyfél nevében bármely más féltől vagy felektől (vagy e másik fél vagy felek biztosítóitól) behajtott díjak egészének vagy bármely részének részletes adatai;
   4. ezenfelül a költségszámlán külön kell feltüntetni az ilyen jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban keletkezett vagy ennek következtében felmerülő díjak, kiadások, kifizetések és költségek összegét.
7. E szakasz egyetlen rendelkezése sem gátolhat egyetlen személyt sem abban, hogy a törvény által biztosított azon jogát gyakorolja, hogy a jogtanácsost költségelszámolás benyújtására kötelezze, legyen szó a felek közötti vagy a jogtanácsos és ügyfele közötti költségmegosztásról, továbbá e rendelkezések nem korlátozhatják bármely személy vagy szervezet e törvény 9. szakasza szerinti jogait.
8. Amennyiben a jogtanácsos jogi szolgáltatások nyújtása kapcsán költségszámlát állított ki az ügyfél részére, és az ügyfél vitatja a költségszámla összegét (vagy annak bármely részét), a jogtanácsos köteles:
   1. megtenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a kérdést az ügyféllel való megegyezés útján rendezze; és
   2. írásban tájékoztatni az ügyfelet a következőkről:

i. az ügyfél azon jogáról, hogy a jogtanácsostól kérje a költségjegyzék vagy annak egy része a Felsőbíróság elszámolási tisztviselőjéhez (Taxing Master) való benyújtását megállapítás – a jogtanácsos és ügyfele közötti felosztás megállapítása – céljából; és

ii. az ügyfél azon jogáról, hogy e törvény 9. szakasza alapján panaszt tegyen a Szervezetnél (Society) arra vonatkozóan, hogy a költségszámla, amit kapott, megítélése szerint túlzottan magas.

1. Ebben a szakaszban a »költségek« kifejezés a díjakat, kiadásokat, kifizetéseket és költségeket is magában foglalja.
2. Az ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló 1849. évi törvény (Írország), valamint az ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló 1870. évi törvény rendelkezéseitől eltérően, e szakasz rendelkezései az irányadók”.

Az Ír Ügyvédi Kamara Általános Tanácsa magatartási kódexének 12.6. pontja a következőképpen rendelkezik:

„12.6. A jogi szolgáltatások nyújtására vonatkozó utasítások elfogadásakor, illetve azt követően a lehető legrövidebb időn belül a barristernek kérésre az utasítást adó ügyvéd, illetve a közvetlen szakmai hozzáférési rendszer szerinti hozzáférés esetén az ügyfél rendelkezésére kell bocsátania írásban azokat az adatokat, amelyek megerősítik:

1. a tényleges díjakat; vagy
2. amennyiben a tényleges díjakra vonatkozó konkrét adatok megadása az adott körülmények között nem lehetséges vagy nem kivitelezhető, a díjak becslését (a lehető legpontosabban); vagy
3. amennyiben a tényleges díjakra vonatkozó adatok megadása vagy az ilyen díjak becslése az adott körülmények között nem lehetséges vagy nem kivitelezhető, a díjak megállapításának alapját.

Az ilyen adatok formátumát az egyes ügyvédek saját belátásuk szerint határozzák meg”.

Költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok információkat a költségek megállapításának írországi jogalapjairól?

Az információkat a Taxing Master Hivatala honlapján találja, a letölthető szakirodalommal együtt.

Milyen nyelveken kaphatok információt a költségek megállapításának írországi jogalapjairól?

A költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozó információk angol nyelven érhetők el Írországban.

Hol találhatok a közvetítésre (mediációra) vonatkozó információkat?

• A különválásról és a családjogi reformról szóló 1989. évi törvény 7. szakaszának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a bírósághoz különválás iránti kérelmet nyújtanak be, a bíróság mérlegeli az érintett házastársak közötti megbékélés lehetőségét, és ennek megfelelően bármikor elnapolhatja az eljárást annak érdekében, hogy a házastársaknak – amennyiben mindkét fél úgy kívánja – lehetőséget biztosítson egymás közötti megbékélésre harmadik fél segítségével vagy anélkül.
• A 7. szakasz (3) bekezdése értelmében a bíróságnak el kell napolnia az eljárást annak érdekében, hogy a házastársaknak – amennyiben mindkét fél úgy kívánja – lehetőséget biztosítson arra, hogy harmadik személy segítségével vagy anélkül megállapodást kössenek a különválás feltételeiről.
• Az 1996. évi családjogi (házasság felbontásáról szóló) törvény 8. szakasza (1) és (3) bekezdése hasonló rendelkezéseket tartalmaz a házasság felbontására irányuló eljárásra vonatkozóan.
• A polgári jogi felelősségről és a bíróságokról szóló 2004. évi törvény 15. és 16. szakasza rendelkezik az egészségkárosodással kapcsolatos jogvitákra vonatkozó közvetítői eljárásról.
• A 63A. rendelet 6. szabálya (1) bekezdésének xiii. pontja és a 63B. rendelet 6. szabálya (1) bekezdésének xiii. pontja lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi bírák névjegyzékében szereplő bíró vagy a High Court versenyjogi eljárásában eljáró bíró – bármelyik fél kérelmére vagy hivatalból – az általa megfelelőnek ítélt idővel, de legfeljebb huszonnyolc nappal elhalassza az eljárást vagy az abban szereplő bármely kérdés tárgyalását azzal a céllal, hogy időt hagyjon a feleknek annak mérlegelésére, hogy a szóban forgó eljárást vagy kérdést nem kellene-e közvetítési, békéltetési vagy választottbírósági eljárás keretébe utalni, és amennyiben a felek így döntenek, meghosszabbítja a határidőt, hogy bármelyik fél eleget tehessen a bíróság eljárási szabályzatában vagy a bírósági határozatban foglaltaknak.

A közvetítéssel kapcsolatos további információkért kérjük, látogasson el a Családtámogatási Hivatal honlapjára.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

További információk a Bírósági Szolgálat éves jelentéseiben találhatók.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan kaphatok tájékoztatást? Mi az alkalmazandó adókulcs?

Lásd az Ír Adó- és vámhatóság honlapját.

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás terén alkalmazandó jövedelemküszöb

Polgári ügyekben a nettó jövedelem küszöbértéke 18 000 EUR – az eltartottakra, a lakhatásra, az adó- és társadalombiztosítási kifizetésekre vonatkozó fix juttatások folyósítása után.

További információkért látogasson el az Igazságügyi, Egyenlőségi és Jogi Reformügyi Minisztérium és a Költségmentességi Tanács (Legal Aid Board) honlapjára.

Terheltek esetében alkalmazandó jövedelemhatár a büntető igazságszolgáltatás területén

Az Igazságügyi, Egyenlőségi és Jogi Reformügyi Minisztérium által kezelt Büntetőjogi Költségmentességi Rendszer ingyenes jogi segítséget biztosít, amely bizonyos körülmények között megadható az elégtelen anyagi eszközökkel rendelkező személyek védelmére a büntetőeljárásban. Ennek nincs meghatározott jövedelemküszöbe. A vádlott jogosult arra, hogy az a bíróság, amely előtt megjelenni köteles, tájékoztassa a költségmentességhez való esetleges jogáról. Ha a kérelmezőt költségmentességben részesítik, a kérelmező ügyvéd és bizonyos körülmények között legfeljebb két jogi képviselő szolgáltatásaira jogosult a védekezésének vagy fellebbezésének előkészítése és lefolytatása során. A költségmentesség megadását a bíróságok végzik – a bírákon keresztül. A költségmentesség iránti kérelmet a bírósághoz lehet benyújtani, vagy

1. személyesen; vagy
2. a kérelmező jogi képviselőjén keresztül; vagy
3. a Bíróság hivatalvezetőjének címzett levélben.

A költségmentességet kérelmező személynek a bíróság számára hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy anyagi eszközei nem elegendőek ahhoz, hogy maga fedezze a jogi segítségnyújtás költségeit. Ennek megítélése teljes mértékben az egyes bíróságok mérlegelési jogkörébe tartozik, semmilyen pénzügyi támogathatósági iránymutatás nem vonatkozik rá. A bíróságnak arról is meg kell győződnie, hogy a „vád súlyossága” vagy „kivételes körülmények” miatt az igazságszolgáltatás érdekében elengedhetetlen, hogy a kérelmező költségmentességben részesüljön. Ha azonban a vád gyilkosság vagy az ügy tárgyát a Fellebbviteli Büntetőbíróságról a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezés képezi, ingyenes jogi segítségnyújtást kizárólag azon az alapon biztosítanak, hogy az igénylő nem rendelkezik elégséges anyagi eszközökkel.

A költségmentességet kérelmező személytől a bíróság megkövetelheti, hogy nyújtson be jövedelemnyilatkozatot. A kérelmező bűncselekményt követ el azzal, ha költségmentesség igénybevétele céljából tudatosan hamis nyilatkozatot tesz, vagy eltitkol egy lényeges tényt. Az ilyen bűncselekmény pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel, vagy mindkettővel büntetendő.

Sértettek esetében alkalmazandó jövedelemhatár a büntető igazságszolgáltatás területén

Egyes szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyekben a Költségmentességi Tanácstól költségmentességet kérő panaszosok esetében nincs nettó jövedelemküszöb olyan büntetőügyekben, ahol a panaszos szexuális erőszakkal kapcsolatos előtörténetét a védelemnek kell felvetnie a bíróságon.

A sértettek számára biztosított költségmentesség egyéb feltételei

Bizonyos szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyekben a panaszosok automatikusan részesülnek költségmentességben. Minden más áldozatnak ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelnie, mint általában a lakosságnak.

A terheltek számára biztosított költségmentesség egyéb feltételei

A kiskorúakra vonatkozóan nincsenek egyéb feltételek, és nincsenek különleges intézkedések.

Illetékmentes bírósági eljárások

Bizonyos körülmények között – például a családjogi eljárásokban és a kiskorúakkal kapcsolatos bizonyos ügyekben – mentesség áll fenn a bírósági illetékek megfizetése alól. A bírósági illetékek megfizetése alóli mentességgel kapcsolatos részletes információkat lásd a Bírósági Szolgálat honlapján, az illetékekre vonatkozó végzések és mentességek c. részben.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

A költségviseléssel kapcsolatos döntés a bíróságok mérlegelési jogkörébe tartozik. Ezt a mérlegelési jogkört a bíróságok ítélkezési gyakorlatából eredő bizonyos jól megalapozott szabályokkal és elvekkel összhangban kell gyakorolni. Az elsődleges szabály például az, hogy a költségek tekintetében az eljárás sikere a döntő, azaz a vesztes fél fizeti a pernyertes fél költségeit. Ez alól azonban vannak kivételek, amelyek az ügy körülményeitől függnek. Előfordulhat például, hogy a nyertes fél nem kapja meg az összes költségét, ha a bíróság úgy ítélte meg, hogy az eljárást késleltette vagy szükségtelenül meghosszabbította, vagy bár megnyerte az ügyet, az ügyön belül bizonyos különálló kérdésekben vesztett. Bizonyos esetekben, ilyenek például az alkotmányos problémákkal foglalkozó és a közérdekű kérdéseket felvető ügyek, a vesztes fél igényelheti költségei egy részét vagy egészét.

Szakértői díjak

A polgári ügyekben nyújtható költségmentesség esetében a Költségmentességi Tanács díjszabást állapít meg, amelyet a szakértők különböző kategóriái esetében alkalmaz. Ezen túlmenően a Tanács mérlegelési jogkörébe tartozik egy külön díj alkalmazása abban az esetben, ha az ügy sajátos körülményei szükségessé teszik egy konkrét vagy az adott kérdésre szakosodott szakértő bevonását. Ilyen esetekben a díjat a szakértővel egyedileg kell megtárgyalni, tekintettel az adott munkára, a szükséges szakértelem szintjére és az ügynek a jogi segítségnyújtásban részesülő személy számára képviselt értékére.

Azokban a büntetőügyekben, amelyekben költségmentességi igazolást adtak ki, a Büntetőjogi Költségmentességi Rendszer a védőügyvéd megfelelő és észszerű költségeire terjed ki, a szakértő tanúk díját is beleértve.

Fordítók és tolmácsok díja

A polgári peres eljárásban a fordítással vagy tolmácsolással megbízott alkalmazottak díjazását általában első fokon kell meghatározni a fordítók/tolmácsok és az érintett jogvitában részt vevő fél között. Ha azonban e felek költségeit a bíróság határozata alapján egy másik félnek kell megfizetnie, a fordítónak/tolmácsnak fizetett díjat a „taxing master” (azaz a perköltséget megállapító értékelő alkalmazott) állapítja meg.

A polgári ügyekben nyújtható költségmentesség esetében a Tanács pályázati eljárást folytat le, és az ajánlattevő szervezetek közül választ.

Azokban a büntetőügyekben, amelyekben költségmentességi igazolást adtak ki, a Büntetőjogi Költségmentességi Rendszer a védőügyvéd megfelelő és észszerű költségeire terjed ki, a fordítási és tolmácsolási díjakat is beleértve.

Kapcsolódó dokumentumok

A költségek átláthatóságáról szóló tanulmányhoz tartozó írországi jelentés (400 Kb)

A jogi szakemberek díjaira vonatkozó szabályozási keret

Ügyvédek

Az ügyvédi díjakról a 4194/2013. sz. törvény, azaz az ügyvédekről szóló törvénykönyv 58. és azt követő cikkei rendelkeznek (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 208. sz.). E rendelkezéseknek megfelelően az ügyvéd szabadon határozza meg a díját a megbízójával vagy annak képviselőjével kötött írásbeli megállapodás útján; a munkadíj a teljes eljárásra vagy annak egy részére vonatkozik, illetve vonatkozhat konkrét eljárási cselekményekre vagy bármilyen jogi feladatra is, mind a bíróságok előtt, mind azokon kívül.

Ha a díj összegét nem foglalták írásbeli megállapodásba, azt a jogvita tárgyának értéke alapján kell meghatározni (63. cikk (1) bekezdés), és amennyiben a jogvita tárgya nem fejezhető ki pénzben, a díjat az ügyvédekről szóló törvénykönyv I. melléklete (I. MELLÉKLET – A jogi eljárások során alkalmazott ügyvédi díjak) szerint kell kiszámítani (63. cikk (2) bekezdés).

Jogi tanácsadók – Jogtanácsosok

E szakmák képviselői nincsenek különböztetve az ügyvédektől.

Bírósági végrehajtók

A bírósági végrehajtók díjazására külön rendelkezések vonatkoznak. A bírósági végrehajtók díjairól a 4336/2015. sz. törvény 2. cikke által módosított 2318/1995. sz. törvény, azaz a bírósági végrehajtókról szóló törvénykönyv (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 126. sz.) 50. és azt követő cikkei rendelkeznek. E rendelkezéseknek megfelelően a bírósági végrehajtók díjait a pénzügyminiszter és az igazságügyi miniszter közös határozata rögzíti. A jelenleg hatályos határozat a 2016. március 11-i 21798. sz. határozat (Kormányzati Közlöny, II. sorozat, 709/2016. sz.). A díjak azonban az adott feladat összetettsége alapján megállapodás útján növelhetők.

Közjegyzők

A közjegyzői díjakat külön rendelkezések rögzítik, amelyek a 2830/2000. sz. törvény 40. cikkében találhatók.

Fix költségek

Fix költségek a büntetőeljárásban

A felek fix költségei a büntetőeljárás során

A büntetőügyekkel kapcsolatos ügyvédi díjakról az ügyvédekről szóló törvénykönyv rendelkezik (az 58. és azt követő cikkeiben).

A büntetőeljárás mely szakaszában kell a fix költségeket megfizetni?

Az ügyvédek és az ügyfeleik közötti megállapodás tárgyát képezi, hogy mikor kell kifizetni az ügyvédi díjakat. A szóban forgó díjakat általában részletekben kell kifizetni, az eljárás előrehaladásával párhuzamosan.

Fix költségek az alkotmányossági eljárásokban

A felek fix költségei az alkotmányossági eljárások során

A jogi szakemberek díjaira a közigazgatási jogvitákban is a fent ismertetett szabályok vonatkoznak.

Az alkotmányossági eljárások mely szakaszában kell a feleknek a fix költségeket megfizetni?

Az ügyvédek és az ügyfeleik közötti megállapodás tárgyát képezi, hogy mikor kell kifizetni az ügyvédi díjakat. A szóban forgó díjakat általában részletekben kell kifizetni, az eljárás előrehaladásával párhuzamosan.

Az ügyvédek által előzetesen nyújtandó tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvédi magatartási kódex konkrét kötelezettségeket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ügyvédeknek milyen módon kell teljesíteniük az ügyfeleikkel szemben fennálló kötelezettségeiket. E kötelezettségek bármilyen megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A díjakat nem említik meg kifejezetten e kötelezettségek között.

A költségekkel kapcsolatos információk forrásai

Hol találok tájékoztatást arról, hogy Görögországban hogyan állapítják meg a költségeket?

Az ügyvédi díjakról az ügyvédekről szóló törvénykönyvben található információ, valamint az ügyvédi kamaráknál is tájékozódhat.

A közjegyzői díjakról az igazságügyi minisztérium jogi szakemberekkel, bírósági végrehajtókkal, közjegyzői irodákkal, földhivatalokkal és telekkönyvi hivatalokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó osztályától (Tmima Dikigorikou Leitourgimatos – Dikastikon Epimeliton – Symvolaiografeion – Ypothikofilakeion kai Ktimatologikon Grafeion) vagy a közjegyzői szervezetektől (Symvolaiografiki Syllogoi) (a közjog által szabályozott jogi személyek) szerezhető információ.

Milyen nyelveken érhető el tájékoztatás arról, hogy Görögországban hogyan állapítják meg a költségeket?

Csak görögül érhetők el a költségek megállapítására vonatkozó információk.

Hol lehet tájékozódni a közvetítői/békéltetési eljárásokról?

Kérjük, tekintse meg a portál megfelelő oldalán közölt információkat, különösen a görögországi közvetítői eljárásokkal kapcsolatban.

Hol található további információ a költségekről?

A költségekkel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldal

Nincs ilyen információkat tartalmazó weboldal.

Hol találok tájékoztatást a különböző eljárások átlagos időtartamáról?

Görögország esetében nem áll rendelkezésre ilyen információ.

Hol találok tájékoztatást arról, hogy egy adott eljárásnak mennyi az átlagos összköltsége?

Görögország esetében nem áll rendelkezésre információ az eljárások összköltségéről.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan érhető el ezzel kapcsolatban információ?

Az ügyvédek szolgáltatásai héakötelesek. A vonatkozó információk beszerezhetők a pénzügyminisztérium illetékes adóügyi osztályától (Τmima Forologias) és az ügyvédi kamaráktól.

Az adó alkalmazandó mértéke

24%.

Költségmentesség és jogi segítségnyújtás

A költségmentesség tekintetében alkalmazandó jövedelemküszöb a polgári ügyekben

A polgári perrendtartás 194. cikke szerint azok a személyek részesülhetnek költségmentességben, akik igazolják, hogy saját vagy családjuk megélhetésének veszélyeztetése nélkül nem tudják megfizetni az eljárás költségeit.

Az említett cikkben meghatározott feltételek szerint a költségmentesség külföldi állampolgároknak és hontalanoknak is biztosítható.

A 3226/2004. törvény szerint a polgári ügyekben az alacsony jövedelmű polgároknak költségmentesség jár (ha családjuk éves jövedelme nem haladja meg az országos általános kollektív szerződésben meghatározott minimális éves jövedelem kétharmadát).

A költségmentesség kiterjed az eljárási költségekre, valamint a közjegyzők, a bírósági végrehajtók és az ügyvédek díjaira is (a polgári perrendtartás 199. cikke).

A büntetőügyek terheltjeinek költségmentessége tekintetében alkalmazandó jövedelemküszöb

A büntetőeljárási törvénykönyv 340. cikke szerint a jogi képviselővel nem rendelkező terhelt mellé a helyi ügyvédi kamara megfelelő listájáról kell ügyvédet kirendelni.

A 3226/2004. törvény szerint a büntetőügyekben az alacsony jövedelmű polgároknak a fentieknek megfelelően költségmentesség jár.

A büntetőügyek sértettjeinek költségmentessége tekintetében alkalmazandó jövedelemküszöb

A 3226/2004. törvény rendelkezései lehetővé teszik a költségmentesség biztosítását az uniós tagállamok alacsony jövedelmű állampolgárainak, valamint az alacsony jövedelmű harmadik országbeli állampolgároknak és a hontalanoknak is, amennyiben hivatalos lakcímük vagy szokásos tartózkodási helyük az EU-ban található.

A sértetteknek nyújtott költségmentesség egyéb feltételei

Költségmentesség biztosítható az uniós tagállamok alacsony jövedelmű állampolgárainak, valamint az alacsony jövedelmű harmadik országbeli állampolgároknak és a hontalanoknak is, amennyiben hivatalos lakcímük vagy szokásos tartózkodási helyük az EU-ban található. Nincsenek egyéb feltételekről szóló rendelkezések.

A terhelteknek nyújtott költségmentesség egyéb feltételei

Nincsenek ilyenek.

Ingyenes bírósági eljárások

Nincsenek ilyenek.

Milyen esetben köteles a pervesztes fél a pernyertes fél költségeinek viselésére?

A bíróság határozatának meghozatalát követően a pervesztes fél általában köteles megfizetni a pernyertes fél jogi költségeit és kiadásait, a felek pernyertességének, illetve pervesztességének mértékétől függően. A bíróság a határozat ezen részét is köteles végrehajthatóvá tenni. A költségeket és a kiadásokat a fenti szabályok szerint kell kiszámítani, különös figyelemmel a jogi szakemberek díjaira vonatkozó rendelkezésekre és a peres felek polgári eljárások során esetlegesen felmerülő fix költségeire. A kiszámított összeg általában kevesebb, mint a tényleges költségek.

Szakértői díjak

A szakértők maguk állapítják meg a díjaikat, amelyeket kérelemre bele kell foglalni a bíróság által megítélt jogi költségekbe.

A fordítók és a tolmácsok díjai

A fordítók és a tolmácsok maguk állapítják meg a díjaikat, amelyeket kérelemre bele kell foglalni a bíróság által megítélt jogi költségekbe.

Kapcsolódó linkek

A görög ügyvédi kamarák plenáris ülése

Athéni Ügyvédi Kamara

Pireuszi Ügyvédi Kamara

Szaloniki Ügyvédi Kamara

A görög közjegyzői kamarák koordinációs bizottsága

A Szaloniki Fellebbviteli Bírósághoz tartozó közjegyzői kamara

A görög közjegyzői kamarák koordinációs bizottsága

A görög bírósági végrehajtók szövetsége

Kapcsolódó dokumentumok

Görögország jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányhoz(849 Kb)

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Az eljárások költsége - Spanyolország

Ez az oldal a spanyolországi bírósági eljárások költségeiről nyújt tájékoztatást. Ha részletesebb elemzést szeretne olvasni az eljárási költségekről, kérjük, tekintse át az alábbi esettanulmányokat:

CSALÁDJOG – VÁLÁS

CSALÁDJOG – GYERMEKFELÜGYELET

CSALÁDJOG – TARTÁSDÍJ

KERESKEDELMI JOG – SZERZŐDÉSEK

KERESKEDELMI JOG – FELELŐSSÉG

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Ügyvédek

Spanyolországban csak egyféle ügyvédi kategória létezik: az ügyvédek (abogados) kamarai tagságuk létrejöttét követően bármilyen típusú eljárásban és bármely bíróság előtt közreműködhetnek.

Az ügyvédek a szakmai kamarák által közzétett iránymutatások alapján állapítják meg tiszteletdíjukat. Az ügyvédi költségek megállapítása tekintetében e szabályokat bizonyos általános szempontok – az eset bonyolultsága, arányosság stb.– alapján állapítják meg, amelyekhez a számla kiállításakor minden ügyvéd tartja magát.

A szabályok ugyanakkor mindig különbséget tesznek aszerint, hogy milyen bíróság előtt zajlik a per.

Rögzített költségek

A polgári eljárás rögzített költségei

A polgári eljárásban részt vevő peres felek rögzített költségei

A polgári perrendtartás (Ley de Enjuiciamiento Civil) 241.1.1 cikke a költségmegállapítás egyik tételeként külön utal az ügyvédek tiszteletdíjára azokban az esetekben, amelyekben közreműködésük előírt.

A polgári perrendtartás előírja, hogy az ügyvédeknek tiszteletdíjaikat szakmai szervezetük szabályaival összhangban kell megállapítaniuk.

Az a polgári eljárási szakasz, amelyben a peres feleknek rögzített költségeket kell fizetniük:

Az ügyvédi tiszteletdíj mindenkor az ügyfelet terheli. Az összeg nagyságrendje kezdettől fogva ismert, azonban az ügyvédi költség pontos összege csak a per végén derül ki. Az ügyvéd akár különeljárás – fedezetnyújtás (provisión de fondos, az eljárás ideje alatt) vagy az elszámolások hitelesítése (jura de cuentas, az eljárás végét követően) – jogcímén követelhet fizetést ügyfelétől.

A gyakorlatban általában az történik, hogy az ügyfél a per indulásakor előleget fizet, majd megvárják a bíróság költségek fizetésére vonatkozó érdemi állásfoglalását. Amennyiben a tiszteletdíj a másik felet terheli, az ügyvéd és az ügyész a bíróság elé terjesztik költségeiket, amelyeket – jóváhagyásuk után – a másik félre terhelnek.

A 10/2012. sz. törvény hatálybalépése óta bírósági illetéket kötelező fizetni.

Mi a bírósági eljárási illeték?

A bírósági eljárási illeték egy nemzeti adó, amelyet a természetes személyeknek és a jogi személyeknek is meg kell fizetniük bizonyos esetekben, amikor bírósághoz fordulnak és igénybe veszik az igazságszolgáltatási rendszer szolgáltatásait. Jogilag a Pénzügyi és Közigazgatási Minisztérium felel az adó kezeléséért. A bírósági eljárási illeték megfizetésének követelményét 2003. április 1-jén vezették be, és jelenleg a 2013. február 22-i 3/2013. sz. királyi törvényerejű rendelettel módosított, az igazságszolgáltatással, valamint a Nemzeti Toxikológiai és Igazságügyi Szakértői Intézet eljárásával kapcsolatos meghatározott díjak szabályozásáról szóló, 2012. november 20-i 10/2012. sz. törvény az irányadó rá nézve.

Mikor kötelező bírósági eljárási illetéket fizetni? (adóztatandó tényállás)

A 10/2012. sz. törvény 1. cikke értelmében a polgári, közigazgatási (contencioso-administrativo) és munkaügyi perekben az igazságszolgáltatás igénybevételéért fizetendő illeték olyan nemzeti adó, amelyet egész Spanyolországban egységesen szabnak ki a törvényben meghatározott körülmények fennállása esetén az autonóm közösségek által a vonatkozó pénzügyi hatáskörük gyakorlása során kiszabott egyéb illetékek és adók sérelme nélkül. Ezek nem vethetők ki ugyanarra az adóztatandó tényállásra.

A 2. cikk értelmében a fizetendő illeték vonatkozásában adóztatandó tényállás az igazságszolgáltatás alábbi eljárási lépésekből következő igénybevétele:

• Keresetlevél benyújtása bármilyen típusú deklaratív jellegű eljárásban, illetve polgári ügyekben a bíróságon kívül végrehajtható okiratok végrehajtására irányuló eljárásban, ellenkérelem benyújtása és fizetési meghagyásos és európai fizetési meghagyásos eljárást elindító keresetlevél benyújtása.
• Csődeljárás során a kötelező fizetésképtelenségi és kiegészítő kérelmek benyújtása.
• Közigazgatási hatósági ügyekben eljárás indítása.
• Polgári eljárások során eljárási szabálytalanságra irányuló rendkívüli jogorvoslati kérelem benyújtása.
• Polgári és közigazgatási hatósági ügyekben jogorvoslati kérelem (apelación vagy casación) benyújtása.
• Munkaügyekben jogorvoslati kérelem (suplicación vagy casación) benyújtása.
• Bírósági határozatok megtámadása.

Kinek kell bírósági illetéket fizetnie?

A 3. cikk kimondja, hogy bármely személy, aki az igazságszolgáltatáshoz fordul, és így előidézi az adóztatandó tényállást, bírósági eljárási illetéket köteles fizetni.

Az előző bekezdés alkalmazásában egyszeri adóztatandó tényállás akkor áll fenn, ha az adóztatandó tényállást előidéző eljárási lépést megindító keresetlevél több fő keresetet lefed, amelyek nem ugyanabból az eszközből származnak. Ebben az esetben az illeték mértéke az egyes közös keresetek után fizetendő összegek összeadásával számolható ki.

Az illetéket a jogi képviselő (procurador) vagy az ügyvéd (abogado) fizeti meg az adófizetésre köteles személy nevében, különösen akkor, ha ez utóbbi nem rendelkezik spanyolországi lakhellyel. A spanyolországi lakhellyel nem rendelkező személyeknek nem szükséges adóazonosító számot kérniük az adó bevallásához. Sem a jogi képviselőnek, sem az ügyvédnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az illeték megfizetése után.

Kivételek:

• Az alábbi cselekménykategóriák kivételt képeznek:
  • A polgári perrendtartás IV. könyvének I. címében foglalt, a cselekvőképességgel, leszármazással, házassággal és kiskorúakkal kapcsolatos ügyekhez kapcsolódó keresetlevelek és későbbi jogorvoslati kérelmek benyújtása. A polgári perrendtartás IV. könyve I. címének IV. fejezetében foglalt eljárások – amelyeket nem a két fél közös hozzájárulásával vagy nem az egyik fél által és a másik fél beleegyezésével indították – illetékkötelesek még akkor is, ha kiskorúak is részt vesznek az eljárásban (kivéve, ha a kért intézkedések kizárólag kiskorúakat érintenek).
  • A kifejezetten az alapvető jogokat és egyetemes szabadságjogokat védő eljárásokhoz kapcsolódó keresetlevelek és későbbi jogorvoslati kérelmek, továbbá a választások lebonyolítását támadó jogorvoslati kérelmek benyújtása.
  • Az adós által benyújtott, önkéntes fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása.
  • A köztisztviselők által a törvényben rögzített jogaik védelme érdekében benyújtott, közigazgatási-peres eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása.
  • Fizetési meghagyásos eljárást elindító keresetlevél benyújtása és deklaratív jellegű ítélet iránti kérelem 2 000 EUR-t meg nem haladó kártérítés követelése tárgyában. Ez a kivétel nem alkalmazható akkor, ha a fent említett eljárások iránti kérelmek alapja a polgári perrendtartás 517. cikke értelmében egy bíróságon kívül végrehajtható okirat (2000. január 7-i 1/2000. sz. törvény).
  • A közigazgatási hatóság válaszadásának hiányára vagy cselekvésének elmaradására irányuló közigazgatási-peres eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása.
  • A választottbíróságok által hozott választottbírósági ítéletek végrehajtása iránti kérelem benyújtása.
  • Olyan kérelmek benyújtása, amelyeket a kereskedelmi bíróság engedélyével a felszámoló nyújt be a csődvagyon védelme érdekében.
  • A vagyon bírósági úton történő felosztása iránti eljárások, kivéve azokat az eseteket, amikor kifogást emelnek, vagy vitatják egyes eszközök bevonását vagy figyelmen kívül hagyását. Az illetéket a meghallgatásra és a vitatott összegre, illetve a vagyonmegosztás másik fél általi megtámadásából eredő összegre kell megfizetni. Amennyiben mindkét fél kifogást emel, mindkét fél köteles megfizetni az illeték rá vonatkozó részét.
• Az alábbi személykategóriák kivételt képeznek:
  • A költségmentességet élvező személyek, akik igazolni tudják, hogy megfelelnek a törvényben foglalt követelményeknek.
  • A Főügyészség.
  • A központi kormányzat és az autonóm közösségi kormányzatok, a helyi hatóságok és a hatáskörük alá tartozó valamennyi hivatalos szerv.
  • A spanyol parlament és az autonóm közösségek törvényhozó gyűlései.

Végül munkajogi ügyekben a dolgozók (alkalmazottak vagy önfoglalkoztatók) mentesülnek a jogorvoslati kérelmek benyújtásáért fizetendő illeték 60%-a alól. Közigazgatási peres ügyekben a törvényben rögzített jogaikat védő köztisztviselők mentesülnek a jogorvoslati kérelmek benyújtásáért fizetendő illeték 60%-a alól.

A büntetőeljárások rögzített költségei

Büntetőeljárásban részt vevő peres felek rögzített költségei

A kérdést a büntetőeljárásról szóló törvény szabályozza.

Minden olyan személy, akit bármiféle eljárásban bűncselekmény vádlottja, a vádemelés, letartóztatás, más védelmi intézkedések foganatosításának, illetve az eljárás indításának pillanatától kezdve gyakorolhatja a védelemhez való jogát, melynek érdekében e jogáról tájékoztatást kap.

E jog gyakorlása során az érdekelt személyek képviseletét az ügyész (procurador), a védelmet az ügyvéd (abogado) látja el: őket hivatalból kell kijelölni akkor, ha azt a személyek kérik, de nem neveznek meg senkit név szerint, illetve ha ennek megtételére jogilag alkalmatlanok.

Amennyiben a részt vevő peres felek nem élveznek költségmentességet, a jogvita valamennyi résztvevőjének kötelezettsége a képviseletüket, illetve védelmüket ellátó jogi képviselők illetve ügyvédek, és a bíróság számára keresetükkel kapcsolatos szakvéleményt készítő szakértők tiszteletdíját, valamint a megjelenő tanúk költségtérítéseit – amennyiben a szakértők és a tanúk vallomástételkor költségtérítést kértek és a bíró, illetve a bíróság azt megítéli – megfizetni.

Amennyiben a bíróság ítélete erre nem kötelezi őket, sem a jogvita alatt, sem annak vége után nem kötelesek a többi eljárási díjat megfizetni.

A jogvitában résztvevők által kijelölt ügyész – amennyiben képviseletüket elfogadta – köteles az ügyfelek által a védelem ellátására igénybe vett ügyvédek tiszteletdíját kifizetni.

Ügyvédet vagy ügyészt a költségmentességre jogosult személyek is választhatnak maguknak. Ebben az esetben azonban – akárcsak az erre nem jogosultaknak – maguknak kell azok tiszteletdíját kifizetni, azzal a különbséggel, hogy a szabadon választott szakemberek a költségmentességről szóló törvény (Ley de Asistencia Jurídica Gratuita) 27. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén lemondanak a tiszteletdíjról.

Az a büntetőeljárási szakasz, amelyben a peres feleknek rögzített költségeket kell fizetniük

Az eljárás végén készített, az ügyvédi költségeket tartalmazó számlákat mindig az ügyfél fizeti. Hivatalból történő kirendel és esetén nem szükséges előleget fizetni, mivel az eljárás ebben az esetben általában költségmentes.

Figyelmet érdemel, hogy gyakori a hivatalból történő kirendelés. Így ha az ügyfél költségmentességben részesül, nem kell kifizetnie az ügyvédi költségeket, mivel azokat az állam átvállalja, kivéve, ha az ügyfél anyagi körülményei három éven belül javulnak (a leggyakoribb azonban az, hogy semmit nem fizet).

A jogi képviselő által nyújtandó tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

A felet képviselő ügyész (procurador) köteles az ügyfelet az eljárásban történtekről tájékoztatni.

Az ügyfél felszólítására az ügyvéd és az ügyész egyaránt köteles az ügyfelet tájékoztatni.

Költségek

Hol találhatok a spanyolországi költségekre vonatkozó információkat?

Nincs olyan weboldal, amely kifejezetten a spanyolországi bírósági eljárások költségeiről nyújtana információt. Vannak azonban olyan weboldalak – mint például az ügyvédi kamarák weblapjai –, amelyeken tagjaik díjszabásairól lehet olvasni.

Milyen nyelven kaphatok tájékoztatást a spanyolországi költségekről?

A tájékoztatás nyelve általában a kasztíliai spanyol. Emellett az autonóm közösségek hivatalos nyelvein is található információ.

Ezenfelül egyes oldalak angol nyelvű információkat is közölnek.

Hol találhatok a közvetítésre/békéltetésre vonatkozó információkat?

Lásd „A közvetítés a tagállamokban – Spanyolország” és „Közvetítőt keres – Spanyolország” vonatkozó információit.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan szolgáltatják ezeket az információkat?

Ezek az információk a spanyol adóhivatal (Agencia Tributaria)weblapján olvashatók.

Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

Ezek az információk a spanyol adóhivatal (Agencia Tributaria)weblapján olvashatók.

Költségmentesség

Mit jelent a költségmentesség?

A spanyol Alkotmány 119. cikkének továbbfejlesztéseként bevezetett eljárás, amelynek révén azok számára, akik igazolhatóan nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel – főként az ügyvédi és bírósági ügyvédi tiszteletdíjaknak, a szakértői vizsgálatok költségeinek, az óvadékok összegének stb. elengedése – különböző támogatásokat biztosítanak.

A költségmentesség általában az alábbi támogatásokat jelenti:

- díjmentes segítségnyújtás és tájékoztatás az eljárás megindítása előtt;

- a letartóztatott vagy fogva tartott személynek nyújtott ügyvédi segítség;

- díjmentes ügyvédi, illetve ügyészi védelem, illetve képviselet a bírósági eljárásban;

- a hivatalos újságokban a büntetőper során kötelezően közzéteendő hirdetmények, rendeletek díjmentes megjelentetése;

- Fellebbezés benyújtása esetén letétfizetési kötelezettség alóli felmentés;

- díjmentes szakértői segítség a per ideje alatt;

- másolatok, igazolások, közjegyzői okiratok és jegyzőkönyvek díjmentes elkészítése;

- bizonyos közjegyzői tevékenységek díjának 80%-os csökkentése.

- bizonyos ingatlan- és cégnyilvántartási tevékenységek díjának 80%-os csökkentése.

A költségmentességről szóló törvénynek a 2002/8/EK irányelv átültetését megvalósító 2005. július 18-i 16/2005. sz. törvény általi reformjából következően és kizárólag a határokon átnyúló viták esetében a fentiek az alábbiakkal egészülnek ki:

1. Tolmácsolás.
2. Iratok fordítása.
3. Útiköltség, ha személyes megjelenésre van szükség.
4. Amennyiben a felek egyenlőségének biztosítása érdekében a bíróság így rendelkezik, ügyvédi védelem és ügyészi képviselet még akkor is, ha az nem lenne kötelező.

Ki igényelheti a költségmentességet?

Költségmentességre általában azok a polgárok tarthatnak igényt, akik valamilyen bírósági eljárásban vesznek részt, vagy bírósági eljárást szeretnének indítani, de nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzügyi eszközökkel.

Természetes személyek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha az évente, családonként megállapított eszközeik és bevételeik igazoltan nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (IPREM) értékének kétszeresét.

Jogi személyek esetében a költségmentességi jogosultság akkor állapítható meg, ha éves társasági adóalapjuk nem éri el az IPREM háromszorosát.

Minden esetben figyelembe veszik a kérelmező tényleges pénzügyi teherbíró képességének egyéb külső jeleit is.

A fenti jövedelmi küszöbök kivételes esetekben a természetes személyek fogyatékossága és/vagy más családi körülményektől függően túlléphetők. (Jelenleg a 2009. évi általános államháztartási törvény [LPGE] huszonnyolcadik kiegészítő rendelkezésével összhangban a 2009. évi IPREM évi 7 381,33 euró).

Ez azt jelenti, hogy költségmentességre az alábbiak tarthatnak igényt:

1. Azok a spanyol állampolgárok, az Európai Unió többi tagállamának állampolgárai és spanyolországi lakóhellyel rendelkező külföldiek, akik igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel.
2. A szociális biztonsági rendszer vezető szervei és szolgáltatásai.
3. A következő jogi személyek, amennyiben igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel:

Közhasznú társaságok.

A vonatkozó közigazgatási nyilvántartásba bejegyzett alapítványok.

1. Munkaügyi eljárásokban: a szociális biztonsági rendszer munkavállalói és kedvezményezettjei.
2. Büntetőeljárásokban: minden polgárt – így a külföldieket is – megilleti a díjmentes ügyvédi védelem és a képviselethez való jog, amennyiben igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel.
3. A közigazgatási ügyekben: a menedékkérelemmel vagy a külföldiekről szóló törvénnyel kapcsolatos eljárásokban (ideértve az előzetes közigazgatási-peres eljárásokat) a külföldi állampolgárokat – még akkor is, ha hivatalos lakóhelyük nem spanyol területen található – megilleti a díjmentes ügyvédi segítségnyújtás, a védelem és a képviselet joga, amennyiben igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel.

Kiegészítő információk

A költségmentességi kérelem feltételei

Természetes személyek esetében:

Ha évente, családonként megállapított forrásaik és bevételeik igazoltan nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (IPREM) értékének kétszeresét.

Ha a pénzeszközök meghaladják az IPREM kétszeresét, de nem haladják meg annak négyszeresét, és a költségmentességi bizottság – figyelemmel a kérelmező családi körülményeire, a kérelmező által eltartott családtagok vagy gyermekek számára, egészségi állapotára, esetleges fogyatékosságára, pénzügyi kötelezettségeire, az eljárásindítással kapcsolatos költségekre, vagy más körülményekre, illetve minden olyan esetben, ha a kérelmező különleges kategóriába tartozó nagycsalád feje – úgy dönt, hogy a költségmentességet kivételesen alapon engedélyezi.

Ha saját jogai és érdekei védelmében pereskedik.

Jogi személyek esetében:

Ha azok közhasznú társaságok vagy a vonatkozó közigazgatási nyilvántartásba bejegyzett alapítványok.

Éves társasági adóalapjuk nem érheti el az IPREM háromszorosát.

A nemi erőszak elleni teljes védelemre irányuló intézkedésekről szóló, 2004. december 28-i 1/2004. sz. organikus törvény (Ley Orgánica 1/2004 de Medidas de Protección Integral contra la Violencia de Género) hatályba lépésével elismerték, hogy az említett erőszak áldozataivá vált nők jogosultak az azonnali, és az ítélet teljes körű végrehajtásáig tartó teljes ügyvédi segítség igénybevételére a költségmentesség külön kérelmezése nélkül – nemcsak a bírósági eljárások mindegyikében, hanem valamennyi olyan közigazgatási eljárásban is (ideértve a rendőrségi eljárásokat is), amelyeket alapvetően a nemi erőszak miatt indítottak. Ez azt jelenti, hogy a költségmentes igazságszolgáltatás foganatosítása nem akadályozhatja a hatékony védelemhez és jogorvoslathoz való jogot, amelyet az áldozatnak akkor is meg kell adni, ha nincs folyamatban költségmentességre irányuló kérelme. A költségmentesség viszont csak akkor marad érvényben, ha az érdekelt a bírósági eljárásban vagy a posteriori hitelt érdemlően igazolja, hogy fennállnak a jogosultság elismeréséhez szükséges azon körülmények, amelyeket a költségmentességről szóló általános jogszabály, vagyis az 1/2004. sz. organikus törvény hatodik záró rendelkezése által e tekintetben módosított költségmentességi törvény és annak végrehajtási rendelete ír elő.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél az eljárás költségeit?

A polgári igazságszolgáltatás területén a perköltségek viseléséről a polgári perrendtartás 394–398. cikke rendelkezik.

Az ítéletre irányuló eljárásokban az elsőfokú eljárás költségeit a pervesztes fél viseli, kivéve, ha az ügy mind ténybeli mind jogbeli szempontból komoly tisztázandó kétségeket támaszt.

Részleges pernyertesség esetében a felek fedezik saját követeléseik költségeit, a közös eljárások költségeit pedig fele-fele arányban fizetik, kivéve, ha az egyik felet gondatlan pereskedés miatt a költségek megtérítésére kötelezik.

A költségek viselésére ítélt pervesztes félnek a díjszabások által nem kötött ügyvédek és más szakértők költségeire a perben részt vevő minden fél után átalányt kell fizetnie, amelynek teljes összege nem haladhatja meg az eljárás teljes költségének egyharmadát. E célból az értékhez nem kötött követelések összege 18 000 EUR-ra értékelendő, kivéve, ha az ügy bonyolultsága miatt a bíróság másképp rendelkezik.

Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, ha a bíróság kimondja a peres fél gondatlan eljárását és kötelezi a költségek megfizetésére.

Ha a költségek megfizetésére ítélt felet költségmentesség illeti meg, csak a szemben álló fél védelmének kiadásait kell a költségmentességi törvény által kifejezetten megjelölt esetekben megtérítenie.

Azokban az eljárásokban, amelyekben a vádhatóság félként részt vesz, az semmilyen esetben sem kötelezhető a költségek viselésére.

Szakértői díjak

Az eljárásban részt vevő szakértőket igazságügyi szakértőknek nevezik. Az igazságügyi szakértők nyilvántartása minden felsőfokú bíróságon megtalálható.

A polgári perrendtartás 241. szakasza (1) bekezdésének 4. pontja rendelkezik arról, hogy a költségek megállapításakor az „igazságügyi szakértők költségeit és az eljárásban résztvevő személyek kiadásait” külön tételként kell figyelembe venni. A kérdéses rendelkezés azon személyek költségeire vonatkozik, akik az eljárásban félként nem vesznek részt, de valamely szolgáltatás nyújtása céljából személyes megjelenésükre szükség van.

A polgári perrendtartás 243. cikke előírja, hogy bármely eljárás vagy kereset vonatkozásában a költségeket az eljárást vagy a fellebbezést lefolytató bírósági ügyintéző állapítja meg. Költségként nem veszik figyelembe a használhatatlan, felesleges, illetve törvény által nem engedélyezett okmányokat és iratokat, valamint azokat az ügyvédi költségeket sem, amelyeket nem részleteztek, vagy amelyek olyan díjakról szólnak, amelyeket a per során merültek fel.

Amennyiben a kérelmezett összegek meghaladják a pertárgy érétkének egyharmadát, és a díjfizetésre kötelezett peres fél gondatlansága nem nyert megállapítást, a bírósági ügyintéző csökkenti a díjszabások által nem kötött ügyvédek és más szakértők költségeit.

A költségelszámolásba azon eljárási cselekmények költségei sem számítanak bele, amelyek a főeljárás költségeinek viseléséről szóló határozat értelmében a pernyertes felet terhelik.

Fordítók és tolmácsok díja

Spanyolországban a hites fordítások és tolmácsolások díja nincs megszabva. A hites tolmácsok szabadon állapítják meg a munkájukért kért tiszteletdíjat, azonban az általuk alkalmazott díjszabást jelenteniük kell a tolmácsirodának és az illetékes tartományi kormányhivatalnak. Ezt minden év januárjában kell megtenniük.

Kapcsolódó hivatkozások

Spanyolország Adóhatóságának Állami Ügynöksége/héa

Kapcsolódó mellékletek

Spanyolország jelentése a költségek átláthatóságáról készített tanulmányról(640 Kb)

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

1. esettanulmány – családjog – a házasság felbontása - Spanyolország

E családjogi, a válásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a válókeresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár összeházasodik. Később külön költöznek, és megegyeznek abban, hogy elválnak.

B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy tagállam („A” tagállam) két állampolgára összeházasodik. A házasságot „A” tagállamban kötik meg. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba („B” tagállam) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezután a pár külön költözik, a feleség visszatér „A” tagállamba, a férj pedig „B” tagállamban marad. A pár megegyezik abban, hogy elválnak. „A” tagállamba való visszatértét követően a feleség azonnal válókeresetet nyújt be „B” tagállam bíróságához.

Költségek Spanyolországban

Bírósági és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés költségei

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

Tanúk költségei, letét vagy garancia és más releváns díjak

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

2. esettanulmány – családjog – szülői felügyeleti jog - Spanyolország

E családjogi, a gyermekek fölötti felügyeleti jogra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. A bíróság az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya keresetet indít az apa kapcsolattartási jogának korlátozása érdekében.

B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy közös gyermekük, azonban közvetlenül a gyermek születése után külön költöztek. A „B” tagállamban hozott bírósági határozat az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik (ezt a bíróság határozata lehetővé tette), az apa pedig „B” tagállamban marad. Néhány évvel később az anya keresetet indít „A” tagállamban az apa kapcsolattartási jogának megváltoztatása érdekében.

Költségek Spanyolországban

Bírósági és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés költségei

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

Tanúk költségei, letét vagy garancia és más releváns díjak

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei