If a citizen envisages going to court or wishes to enforce a court judgment information must be available on the costs of proceedings in the relevant Member State.
Litigation costs in civil and commercial matters are governed by national legislation and costs are not harmonised at EU level. Thus, costs vary from one Member State to another.
To obtain detailed information on costs of proceedings in the Member States, as well as on several case studies carried out on behalf of the European Commission, please select one of the flags listed on the right hand side.
If you do not have sufficient financial resources to meet the costs of a court case you can apply for legal aid.
Additional information can be obtained from the attached study (available in English and French only) undertaken to identify the sources of costs of civil judicial proceedings in each Member State by:
The study provides a snapshot of the situation in the European Union at a precise moment in time - December 2007.
Study on the Transparency of Costs of Civil Judicial Proceedings in the EU (2615 Kb)
– English version
Study on the Transparency of Costs of Civil Judicial Proceedings in the EU (2665 Kb)
– French version
Annex 1: Results of the public questionnaire (1700 Kb)
National report - Belgium (829 Kb)
National report - Bulgaria (566 Kb)
National report - Czech Republic (703 Kb)
National report - Denmark (560 Kb)
National report - Germany (565 Kb)
National report - Estonia (872 Kb)
National report - Ireland (400 Kb)
National report - Greece (849 Kb)
National report - Spain (640 Kb)
National report - France (1312 Kb)
National report - Italy (772 Kb)
National report - Cyprus (555 Kb)
National report - Latvia (742 Kb)
National report - Lithuania (950 Kb)
National report - Luxembourg (551 Kb)
National report - Hungary (533 Kb)
National report - Malta (742 Kb)
National report - Netherlands (702 Kb)
National report - Austria (829 Kb)
National report - Poland (396 Kb)
National report - Portugal (781 Kb)
National report - Romania (544 Kb)
National report - Slovenia (723 Kb)
National report - Slovakia (872 Kb)
This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.
Ezen az oldalon tájékoztatást talál a Belgiumban jellemző bírósági költségekről. Ha részletesebb elemzést szeretne olvasni az eljárási költségekről, kérjük, tekintse át az alábbi esettanulmányokat:
Családjog - Szülői felügyeleti jog
Polgári ügyek
A bírósági végrehajtók polgári és kereskedelmi ügyek során történő eljárásának díjazását egy 1976. november 30-i királyi rendelet szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2008. december 31-i számában jelent meg.
A vonatkozó szövegek és a díjszabások a következő honlapokon tekinthetők meg: Belgiumi Bírósági Végrehajtók Országos Kamarája („Tarifs et taux d’intérêt” – Díjak és kulcsok, majd „Toutes affaires” – Minden ügy menüpont) vagy
Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – Jogszabályok menüpont).
Büntetőügyek
A bírósági végrehajtók büntetőügyek során történő eljárásának díjazását egy 1950. december 28-i királyi rendelet és egy 2009. január 22-i miniszteri körlevél szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2009. január 12-i számában jelent meg.
A vonatkozó szövegek és a díjszabások a következő honlapokon tekinthetők meg: Belgiumi Bírósági Végrehajtók Országos Kamarája („Tarifs et taux d’intérêt” – Díjak és kulcsok, majd „Affaires pénales” – Büntetőügyek menüpont) vagy
Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – Jogszabályok” menüpont).
Az ügyvédi díjazás nincs szabályozva. Az ügyvéd szabadon határozza meg díjazását, amelyet az ügyfelével meg is vitathat, ugyanakkor a megállapított díjazásnak az ésszerű mérsékletesség határain belül kell maradnia. Az ügyvédi kamara ellenőrizheti, hogy az ügyvédek ne lépjék túl e határokat.
Többféle módszer lehetséges a díjazás kiszámítására: óradíj alkalmazása, szolgáltatásonkénti díjazás, az ügy értéke szerinti díjazás (a pertárgyérték bizonyos százaléka) stb. A belga bírósági szabályzat 446. cikke tiltja a kizárólagosan a jogvita eredményétől függő díjazásról szóló megállapodásokat. Az ügyvéd köteles előzetesen tájékoztatni ügyfelét az által alkalmazott díjszámítási módszerről. Belgiumban az ügyvédi díj után nem kell HÉA-t fizetni.
A jogalanyok állandó költségei a polgárjogi ügyek során
Belgiumban a bírósági költségek állandóak. A költségek az ügyet kezelő bírósági joghatóság és a per szakasza (első fok vagy fellebbvitel) szerint változnak.
A bírósági eljárás költségének elnevezése „perköltség”, amelyről a bírósági szabályzat 1017. és azt követő cikkei rendelkeznek. A 1018. cikk részletesen felsorolja a perköltség elemeit. A perköltség a következőket foglalja magában:
A 1019. cikk leszögezi, hogy a perköltségek részét képező bejegyzés illeték a következő elemeket foglalja magában:
Bizonyos esetekben, ha az eljárás felperese vagy egyéb eljáró fél nem belgiumi illetőségű, és a alperes belga illetőségű, felmentést előíró nemzetközi egyezmény és különleges körülmények hiányában ez utóbbi fél kérelmezheti, hogy a felperes vagy az egyéb eljáró fél biztosítékot szolgáltasson a perből származó károk megfizetésére. E rendelkezést a bírósági szabályzat 851. cikke tartalmazza.
Mindezeken kívül adott esetben tekintettel kell lenni a bírósági végrehajtói, az ügyvédi (lásd fentebb), a tolmács és fordítói (lásd alább) költségekre is.
Mikor kell a polgárjogi eljárás során a résztvevő félnek megfizetnie az állandó költségeket?
Bizonyos költségeket a kereset benyújtása előtt kell megfizetni. Ilyen költség a bírósági irodai illeték, amelyet a bejegyzéskor kell kiegyenlíteni.
Az eljárás során felmerülő költségeket általában az eljárás közben kell megfizetni.
Bizonyos költségekre tartalékot kell képezni. Így például a szakértők díjazását a vizsgálatot kérelmező fél által képzett tartalék fedezi. Ehhez hasonlóan a 953. cikkely azt írja elő, hogy a tanú meghallgatását kérő félnek a meghallgatás előtt a bírósági irodai titkárnál el kell helyeznie az illetmény és a költségtérítés (utazás, stb.) összegének megfelelő tartalékot.
Előfordul, hogy a bírósági költségeket az ügyvéd megelőlegezi, majd költség- és díjjegyzékében feltünteti azokat.
Minden fél által megfizetendő állandó költségek a büntetőeljárás során
A büntetőeljárások során megfizetendő állandó költségek kérdését az 1950. december 28-i királyi rendelet 91. és azt követő cikkei szabályozzák.
Mikor kell a büntetőeljárás során a résztvevő félnek megfizetnie az állandó költségeket?
A büntetőeljárások során megfizetendő állandó költségek kérdését az 1950. december 28-i királyi rendelet 91. és azt követő cikkei szabályozzák.
A jogalanyok állandó költségei alkotmányjogi ügyek során
Az alkotmányjogi ügyek során a feleket terhelő egyedüli a költség az ajánlott levél feladási költsége.
A szakma etikai szabályai ügyfeleikkel szemben tájékoztatási és tanácsadási kötelezettséget írnak elő az ügyvédek számára. Ebből kifolyólag az ügyvédnek tájékoztatnia kell ügyfelét jogairól és kötelességeiről.
Az ügyvédnek többek között ismertetnie kell ügyfelével díjazásának kiszámítási módszerét.
Ebben a témakörben a következő honlapokon áll rendelkezésünkre információ: Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat,
Bírói Testület Modernizációs Bizottsága („Info juridique” – Jogi információ menüsor) vagy a különböző jogi szakmák internetes honlapjain.
A vonatkozó tájékoztatást megtalálhatjuk a jogszabályok szövegeiben, illetve felvilágosításért a bírósági iroda titkárához és ügyvédünkhöz is fordulhatunk.
Ezen információk flamand és francia nyelveken állnak rendelkezésre.
A közvetítésre vonatkozó információk a következő honlapokon állnak rendelkezésre: Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat („publications” – publikációk menüsor) valamint
Szövetségi Közvetítési Bizottság.
Lásd feljebb.
Ügyvéd tud felvilágosítást adni az eljárás hosszára vonatkozó becslés felállításával. Az időtartam függ az indítandó eljárás típusától és a Bíróságtól, amely előtt az eljárást le kívánjuk folytatni.
Ügyvéd tud felvilágosítást adni az eljárás költségére vonatkozó becslés felállításával. A költség mértéke függ az indítandó eljárás típusától és a Bíróságtól, amely előtt az eljárást le kívánjuk folytatni.
A költségekről közzétett információknál a megadott költségek nem tartalmazzák a HÉA-t. Az alkalmazandó HÉA-kulcs 21 %.
A belga bírósági szabályzat 508/1. és azt követői cikkei rendelkeznek e kérdésben.
Az első szintű jogi segítség mindenki számára ingyenes. Előzetes jogi tanácsadásról van szó, a következő tartalommal:
Ezt az előzetes tanácsadást jogi szakemberek szolgáltatják és a jövedelemszinttől függetlenül teljesen ingyenes.
A második szintű jogi segítség teljes vagy részleges fedezetet biztosít az ügyvédi szolgáltatásra azok számára, akiknek jövedelme nem tenné lehetővé, hogy ügyükben ügyvéd közreműködését vegyék igénybe. Ebben az esetben egy ügyvéd tanácsot ad és biztosítja a segítségben részesülő védelmét. Egy 2003. december 18-i királyi rendelet határozza meg a második szintű jogi segítség és a hatósági jogsegély teljes vagy részleges ingyenességének feltételeit.
Szociális helyzetük alapján a következők részesülhetnek teljesen ingyenesen jogi segítségben:
Elégtelen jövedelem vélelmezése miatt ingyenes jogi segítségben a következő személyek részesülhetnek (a vélelem megdönthető):
A közreműködés részlegesen ingyenes (ebben az esetben az ügyvéd mérsékelt díjazást kérhet szolgáltatásainak fedezésére) a következő személyek számára:
A fentiekben megjelölt összegek minden évben a fogyasztói árindex változásának megfelelően módosulnak.
A hatósági jogsegély a bírósági költségekre vonatkozik. Ha az ügyfél nem tudja fedezni a bírósági költségeket, saját maga vagy ügyvéd közbenjárásával a hatósági jogsegélynyújtó irodához fordulhat. Ezáltal, fizetésképtelensége mértékétől függően, teljesen vagy részlegesen mentesülhet a bírósági végrehajtói, szakértői stb. költségek megfizetése alól. Ezt a kérdést a bírósági szabályzat 664. és azt követő cikkei szabályozzák.
A hatósági jogsegély igénybevételének feltételei büntetőper vádlottjaként, bűncselekmény áldozataként vagy bűncselekmény vádlottjaként megegyeznek a fentiekben bemutatott feltételekkel.
Igen, például a kollektív adósságrendezés vagy perben félként való szereplés érdekében indított eljárás költségmentes.
A 1017. és azt követő cikkek értelmében a perköltséget alkotó kiadásokat (bírósági végrehajtói, szakértői, bírósági stb. költségek) elviekben a pert elveszítő fél viseli az ítéli kihirdetése után.
A pernyertes fél ügyvédi költségein belül egy átalányösszeg is a pervesztes fél által viselendő perköltség részét képezi. Ezen összeg elnevezése „eljárási költségtérítés”, és egy olyan átalányösszeget jelent, amely egy az ügyben érintett összegektől függően megállapított díjszabás-táblázat segítségével számítható ki. Az eljárási költségtérítés nem feltétlenül fedezi a teljes ügyvédi költséget. Összegét egy 2007. október 26-i királyi rendelet határozza meg. A rendelet minimum és maximum összegeket ír elő, és a bíró határozza meg a költségtérítés összegét e sávon belül.
Bizonyos esetekben lehetséges, hogy a bíróság nem a pervesztes felet kötelezi a perköltség megfizetésére, hanem másként oldja meg ezt a kérdést (költségek megosztása stb.).
Amennyiben a vádlott és a polgári jogi felelősséggel tartozó személyek ellen ítélet születik, az eljárás költségeit, valamint az eljárási költségtérítést (a pernyertes fél ügyvédi költségein belül egy átalányösszeg – lásd fent a polgári és kereskedelmi ügyeknél) elméletileg nekik kell viselniük. Ellenben ha a vádlott és a polgári jogifelelősséggel tartozó személyek ellen nem születik ítélet, és a pert a magánvádló fél veszíti el, utóbbit kötelezni lehet vagy kötelezni kell az eljárás költségeinek teljes vagy részleges megfizetésére az állam és a vádlott számára, valamint az eljárási költségtérítés megfizetésére. Bizonyos esetekben az eljárási költségeket az állam viseli. E szabályokat a büntetőeljárási törvénykönyv tartalmazza.
A szakértők díjazását törvényi előírás nem szabályozza, a szakértők szabadon határozzák meg díjazásuk összegét. A bíró saját belátása szerint ellenőrzi e szakértői díjakat (a felek és a szakértő közötti egyet nem értés esetén közbeléphet), de nincs olyan törvényszöveg, amely megszabja a szakértői díjak összegét. Ezt a kérdést a bírósági szabályzat 987. és azt követő cikkelyei valamint az 1933. május 24-i királyi rendelet szabályozza.
A 2003. november 14-i királyi rendelet azonban meghatározza a munkaügyi bíróságok által orvosi szakvélemény felállítására kijelölt szakértők díjazását a következő esetekben:
A szakértők büntetőjogi ügyek során történő eljárásának díjazását az 1950. december 28-i Királyi Rendelet és a 2009. január 22-i miniszteri körlevél szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2009. január 12-i számában jelent meg.
A jogszabályok szövegei a következő honlapokon tekinthetők meg: Bírói Testület Modernizációs Bizottsága („infos juridiques” – jogi információk, - „professionnels” – szakemberek, - „tarifs” – díjszabás, „frais de justice” – bírósági költségek menüsorok) valamint
Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – törvényhozás menüsor).
Előfordul, hogy az eljárás folyamán fordítóhoz vagy tolmácshoz kell fordulnunk. Erre akkor van szükség, ha a bemutatott dokumentumok nem az eljárás során használt nyelven íródtak, vagy ha egy tanú más nyelven fejezi ki magát. Akkor is ez az eset áll fenn, ha az egyik fél az eljárás nyelvétől eltérő nyelvet beszél, és nem érti az eljárás nyelvét, vagy ha a bíró nem érti a fél által használt nyelvet. Az alkalmazandó szabályokat a nyelvek bírósági használatáról szóló, 1935. június 15-i törvény tartalmazza.
A tolmácsok és fordítók büntetőjogi ügyek során történő eljárásának díjazását az 1950. december 28-i Királyi Rendelet és a 2009. január 22-i miniszteri körlevél szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2009. január 12-i számában jelent meg.
A jogszabályok szövegei a következő honlapokon tekinthetők meg: Bírói Testület Modernizációs Bizottsága (jogi információk, - szakemberek, - díjszabás, – bírósági költségek menüsorok) valamint
Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – törvényhozás menüsor).
Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat
Bírói Testület Modernizációs Bizottsága
Belgium jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról(829 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A családjogról, pontosabban a házasság felbontásáról szóló jelen esettanulmányban arra kérték a tagállamokat, hogy tájékoztassák a házassági bontópert megindító felet arról, hogy az alábbi esetek milyen perköltséggel járnak:
A. eset – Nemzeti helyzet: egy pár házasságot köt. Később különválnak, és megállapodnak a házasság felbontásában.
B. eset – Nemzetközi helyzet: ugyanazon tagállam (A. tagállam) két állampolgára házasságot köt. A házasságkötésre A. tagállamban kerül sor. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba (B. tagállamba) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezt követően a pár különválik, és a feleség visszatér az A. tagállamba, a férj pedig a B. tagállamban marad. A pár megállapodik a házasság felbontásában. Az A. tagállamba történő visszatérésekor a feleség azonnal pert indít a házasság felbontása iránt a B. tagállam bíróságai előtt.
Fontos előzetes megjegyzés: Az ügyvédi költségeket és díjakat Belgiumban nem szabályozzák (ezek az ügy nehézségétől és jelentőségétől, az ügyvéd nevétől és hírnevétől, az ügy sürgősségétől, az ügy kimenetelétől stb. függnek). A belgiumi ügyvédeket azonban kötik a szakmai magatartási szabályok, és törvényileg kötelesek a költségeket tisztességes és mértéktartó módon megbecsülni (lásd fent).
A költségbecslés pusztán tájékoztató jellegű.
Esettanulmány | Elsőfokú eljárás | Fellebbezési eljárás | Alternatív vitarendezés (ADR) | |||||
Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Rendelkezésre áll ez a lehetőség az ilyen típusú esetekben? | Díjak | |
A. eset | 82 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet (arrêté royal), Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | 186 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet (arrêté royal), Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | nem | |||
B. eset | 82 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet, Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | 186 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet, Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | nem |
Esettanulmány | Ügyvéd | Bírósági végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező-e a képviselet? | Átlagköltségek | Kötelező-e a képviselet? | Az ítélethozatal előtti költségek | Az ítélethozatal utáni költségek | Kötelező-e igénybe venni? | Díjak | |
A. eset | nem | hozzávetőlegesen 2500 EUR | nem | hozzávetőlegesen 250 EUR | hozzávetőlegesen 250 EUR | nem | |
B. eset | nem | hozzávetőlegesen 3500 EUR | nem | hozzávetőlegesen 350 EUR | hozzávetőlegesen 350 EUR | nem |
Esettanulmány | A tanúk kompenzációja | Esküvel vagy más biztosítékkal történő bizonyítás | Egyéb díjak | |||
Jár-e a tanúknak kompenzáció? | Költség | Alkalmaznak-e ilyet, és mikor, illetve hogyan használják? | Költség | Leírás | Költség | |
A. eset | igen | 4,96 EUR | A polgári ügyekben főszabályként az eljárás megindításakor a biztosíték nyújtásának kötelezettsége az igazságügyi törvénykönyv 851. cikkében meghatározott helyzetben merülhet fel (Code judiciaire). Ez a kivétel külföldi felperesekre vonatkozik. A belga alperes kérheti, hogy a külföldi felperes vagy beavatkozó biztosítékot nyújtson. A 852. cikk meghatározza a biztosíték lehetséges formáját (pénzösszeg, kezességvállalás stb.). Lásd a költségek átláthatóságáról szóló oldalt | |||
B. eset | igen | 4,96 EUR | A polgári ügyekben főszabályként az eljárás megindításakor a biztosíték nyújtásának kötelezettsége az igazságügyi törvénykönyv 851. cikkében meghatározott helyzetben merülhet fel. Ez a kivétel külföldi felperesekre vonatkozik. A belga alperes kérheti, hogy a külföldi felperes vagy beavatkozó biztosítékot nyújtson. A 852. cikk meghatározza a biztosíték lehetséges formáját (pénzösszeg, kezességvállalás stb.). Lásd a költségek átláthatóságáról szóló oldalt |
Lásd az eljárási költségekről szóló oldalnak a költségmentességről szóló részét.
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A nemzeti határon átnyúló jogvitákhoz kapcsolódó egyéb költségek? | |||
Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek? | Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek? | Leírás | Hozzávetőleges költségek? | |
A. eset | amennyiben a dokumentumok az eljáráshoz szükségesek | 7,57 EUR és 34,48 EUR között oldalanként | ha az alperes nem érti az eljárás nyelvét | 31,61 EUR és 54,62 EUR között óránként | ||
B. eset | amennyiben a dokumentumok az eljáráshoz szükségesek | 7,57 EUR és 34,48 EUR között oldalanként | ha az alperes nem érti az eljárás nyelvét | 31,61 EUR és 54,62 EUR között óránként | a végrehajthatóvá nyilvánítás költségei | hozzávetőlegesen 100 EUR |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A családjogról, pontosabban a gyermekek feletti felügyeleti jogról (garde des enfants) szóló jelen esettanulmányban arra kérték a tagállamokat, hogy tájékoztassák a felperest arról, hogy az alábbi esetek milyen perköltséggel járnak:
A. eset – Nemzeti helyzet: két személy házasságkötés nélkül több évig együtt élt. Egy hároméves gyermekük van, amikor különválnak. Egy bíróság az anyának a gyermek feletti felügyeleti jogot, az apának pedig kapcsolattartási jogot (droit de visite) biztosít. Az anya pert indít az apa kapcsolattartási jogának korlátozása iránt.
B. eset – Nemzeti határokon átnyúló helyzet az A. tagállamban praktizáló ügyvéd szemszögéből: két személy házasságkötés nélkül több évig együtt élt egy tagállamban (B. tagállam). Van egy közös gyermekük, azonban a gyermekük megszületése után azonnal különváltak. Egy bíróság a B. tagállamban az anyának gyermek feletti felügyeleti jogot, az apának pedig kapcsolattartási jogot biztosít. Az anya és a gyermek a bíróság engedélye alapján egy másik tagállamba (A. tagállam) költözik, az apa pedig B. tagállamban marad. Néhány évvel később az anya az A. tagállamban pert indít az apa kapcsolattartási jogának módosítása iránt.
Fontos előzetes megjegyzés: az ügyvédi költségeket és díjakat Belgiumban nem szabályozzák (ezek az ügy nehézségétől és jelentőségétől, az ügyvéd nevétől és hírnevétől, az ügy sürgősségétől, az ügy kimenetelétől stb. függnek). A belgiumi ügyvédeket azonban kötik a szakmai magatartási szabályok, és törvényileg kötelesek a költségeket tisztességes és mértéktartó módon megbecsülni (lásd fent).
A költségbecslés pusztán tájékoztató jellegű.
Esettanulmány | Elsőfokú eljárás | Fellebbezési eljárás | Alternatív vitarendezés (ADR) | |||||
Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Rendelkezésre áll ez a lehetőség az ilyen típusú esetekben? | Díjak | |
A. eset | 52 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet (arrêté royal), Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | 186 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet (arrêté royal), Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | nem | |||
B. eset | 52 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet (arrêté royal), Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | 186 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet (arrêté royal), Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | nem |
Esettanulmány | Ügyvéd | Bírósági végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező-e a képviselet? | Átlagköltségek | Kötelező-e a képviselet? | Az ítélethozatal előtti költségek | Az ítélethozatal utáni költségek | Kötelező-e igénybe venni? | Díjak | |
A. eset | nem | hozzávetőlegesen 1500 EUR | nem | 52 EUR | hozzávetőlegesen 100 EUR | nem | |
B. eset | nem | hozzávetőlegesen 1000 EUR | nem | 52 EUR | hozzávetőlegesen 100 EUR | nem |
Esettanulmány | A tanúk kompenzációja | Esküvel vagy más biztosítékkal történő bizonyítás | |
Jár-e a tanúknak kompenzáció? | Költség | Alkalmaznak-e ilyet, és mikor, illetve hogyan hajtják végre? | |
A. eset | igen | 200 BEF vagy 4,96 EUR | A polgári ügyekben főszabályként az eljárás megindításakor a biztosíték nyújtásának kötelezettsége az igazságügyi törvénykönyv 851. cikkében meghatározott helyzetben merülhet fel (Code judiciaire). Ez a kivétel külföldi felperesekre vonatkozik. A belga alperes kérheti, hogy a külföldi felperes vagy beavatkozó biztosítékot nyújtson. A 852. cikk meghatározza a biztosíték lehetséges formáját (pénzösszeg, kezességvállalás stb.). Lásd a költségek átláthatóságáról szóló oldalt. |
B. eset | igen | 200 BEF vagy 4,96 EUR | A polgári ügyekben főszabályként az eljárás megindításakor a biztosíték nyújtásának kötelezettsége az igazságügyi törvénykönyv 851. cikkében meghatározott helyzetben merülhet fel. Ez a kivétel külföldi felperesekre vonatkozik. A belga alperes kérheti, hogy a külföldi felperes vagy beavatkozó biztosítékot nyújtson. A 852. cikk meghatározza a biztosíték lehetséges formáját (pénzösszeg, kezességvállalás stb.). Lásd a költségek átláthatóságáról szóló oldalt. |
Lásd az eljárási költségekről szóló oldalnak a költségmentességről szóló részét.
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A nemzetközi jogvitákhoz kapcsolódó egyéb költségek? | |||
Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek? | Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek? | Leírás | Hozzávetőleges költségek? | |
A. eset | amennyiben a dokumentumok az eljáráshoz szükségesek | 7,57 EUR és 34,48 EUR között oldalanként | ha az alperes nem érti az eljárás nyelvét | 31,61 EUR és 54,62 EUR között óránként | ||
B. eset | amennyiben a dokumentumok az eljáráshoz szükségesek | 7,57 EUR és 34,38 EUR között oldalanként | ha az alperes nem érti az eljárás nyelvét | 31,61 EUR és 54,62 EUR között óránként | a végrehajthatóvá nyilvánítás költségei | hozzávetőlegesen 100 EUR |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A családjogról, pontosabban a tartásdíjról (pension alimentaire) szóló jelen esettanulmányokban arra kérték a tagállamokat, hogy tájékoztassák a felperest arról, hogy az alábbi esetek milyen eljárási költséggel járnak:
A. eset – Nemzeti helyzet: két személy házasságkötés nélkül több évig együtt élt. Egy hároméves gyermekük van, amikor különválnak. A bíróság a gyermek felügyeleti jogát (droit de garde) az anyának ítéli oda. Az egyetlen vitatott kérdés az apa által a gyermek tartása és nevelése céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya bírósági eljárást indít ebben a kérdésben.
B. eset – Határokon átnyúló helyzet az A. tagállamban praktizáló ügyvéd szemszögéből: két személy házasság nélkül élt együtt B. tagállamban. Van egy hároméves gyermekük. Különválnak. B. tagállam bírósága a gyermek felügyeleti jogát az anyának ítéli oda. Az apa beleegyezésével az anya és a gyermek A. tagállamba költözik, ahol letelepednek.
Egy nyitott kérdés marad. Ez az apa által a gyermek tartása és nevelése céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya bírósági eljárást indít ebben a kérdésben A. tagállamban.
Fontos előzetes megjegyzés: az ügyvédi díjakat Belgiumban nem szabályozzák (azokat az ügy nehézsége és jelentősége, az ügyvéd neve és hírneve, az ügy sürgőssége, az ügy kimenetele stb. alapján határozzák meg). Belgiumban azonban az ügyvédeket etikai szabályok kötik, és törvényileg kötelesek tisztességes és mérsékelt költségbecslést adni (lásd fent).
A kiadások és költségek becslése pusztán tájékoztató jellegű.
Esettanulmány | Elsőfokú eljárás | Fellebbezési eljárás | Alternatív vitarendezés (ADR) | |||||
Az eljárás indulási költségei | Leirat költségei | Egyéb költségek | Az eljárás indulási költségei | Leirat költségei | Egyéb költségek | Rendelkezésre áll ez a lehetőség az ilyen típusú esetekben? | Költségek | |
A. eset | 27 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz.° királyi rendelet (arrêté royal), Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | 82 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz.° királyi rendelet, Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | nem | |||
B. eset | 27 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz.° királyi rendelet, Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | 82 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz.° királyi rendelet, Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | nem |
Esettanulmány | Ügyvéd | Bírósági végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező-e a képviselet? | Átlagköltségek | Kötelező-e a képviselet? | Az ítéletet megelőző költségek | Az ítéletet követő költségek | Kötelező-e a részvételük? | Költségek | |
A. eset | nem | hozzávetőlegesen 1000 EUR | nem | hozzávetőlegesen 27 EUR | hozzávetőlegesen 60 EUR | nem | |
B. eset | nem | hozzávetőlegesen 1000 EUR | nem | hozzávetőlegesen 27 EUR | hozzávetőlegesen 60 EUR | nem |
Esettanulmány | A tanúk díjazása | Esküvel vagy más biztosítékkal történő bizonyítás | |
Kapnak-e díjazást a tanúk? | Költség | Alkalmaznak-e ilyet, és mikor, illetve hogyan hajtják végre? | |
A. eset | igen | 15,65 EUR és 48,24 EUR között | A polgári peres eljárásokban főszabályként az eljárás megindításakor a letétnyújtás kötelezettsége az igazságügyi törvénykönyv 851. cikkében meghatározott esetben merülhet fel (Code judiciaire). Ebben az esetben a külföldi állampolgárságú kérelmező köteles lehet letétet nyújtani. A belga alperes kérheti, hogy a külföldi felperes vagy beavatkozó letétet nyújtson. A 852. cikk meghatározza a letét lehetséges formáját (pénzösszeg, biztosíték stb.). Lásd a költségek átláthatóságáról szóló tájékoztató lapot |
B. eset | igen | 200 BEF vagy 4,96 EUR | A polgári peres eljárásokban főszabályként az eljárás megindításakor a letétnyújtás kötelezettsége az igazságügyi törvénykönyv 851. cikkében meghatározott esetben merülhet fel. Ebben az esetben a külföldi állampolgárságú kérelmező köteles lehet letétet nyújtani. A belga alperes kérheti, hogy a külföldi felperes vagy beavatkozó letétet nyújtson. A 852. cikk meghatározza a letét lehetséges formáját (pénzösszeg, biztosíték stb.). Lásd a költségek átláthatóságáról szóló tájékoztató lapot |
Lásd a költségmentességről szóló oldalnak az eljárási költségekről szóló részét.
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A határon átnyúló jogvitákhoz kapcsolódó egyéb költségek? | |||
Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek? | Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek? | Leírás | Hozzávetőleges költségek? | |
A. eset | amennyiben a dokumentumok az eljáráshoz szükségesek | 7,57 EUR és 34,48 EUR között oldalanként | ha az alperes nem érti az eljárás nyelvét | 31,61 EUR és 54,62 EUR között óránként | ||
B. eset | amennyiben a dokumentumok az eljáráshoz szükségesek | 7,57 EUR és 34,48 EUR között oldalanként | ha az alperes nem érti az eljárás nyelvét | 31,61 EUR és 54,62 EUR között óránként | a végrehajthatóvá nyilvánítás költségei (exequatur) | hozzávetőlegesen 100 EUR |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A kereskedelmi jogról, pontosabban a szerződésekről szóló jelen esettanulmányokban arra kérték a tagállamokat, hogy tájékoztassák az eladót arról, hogy az alábbi esetek milyen eljárási költséggel járnak:
A. eset – Nemzeti helyzet: egy gazdasági társaság 20 000 EUR értékű árut szállít le. Az eladót nem fizetik ki, mert a vevő úgy véli, hogy az áru nem felel meg a megállapodásnak.
Az eladó úgy határoz, hogy bírósági eljárást indít a vételár teljes körű megfizetése iránt.
B. eset – Határon átnyúló helyzet: egy társaság, amelynek székhelye B. tagállamban van, 20 000 EUR értékű árut szállít egy A. tagállamban lévő vevőnek. A szerződésre B. tagállam joga az irányadó, és a szerződés B. tagállam nyelvén készült. Az eladót nem fizetik ki, mert az A. tagállamban lévő vevő úgy véli, hogy az áru nem felel meg a megállapodásban foglaltaknak. Az eladó úgy határoz, hogy az A. tagállamban bírósági eljárást indít a vevővel megkötött szerződés szerinti vételár teljes körű megfizetése iránt.
Fontos előzetes megjegyzés: az ügyvédi díjakat Belgiumban nem szabályozzák (azokat az ügy nehézsége és jelentősége, az ügyvéd neve és hírneve, az ügy sürgőssége, az ügy kimenetele stb. alapján határozzák meg). Belgiumban azonban az ügyvédeket etikai szabályok kötik, és törvényileg kötelesek tisztességes és mérsékelt költségbecslést adni (lásd fent).
A kiadások és költségek becslése pusztán tájékoztató jellegű.
Esettanulmány | Elsőfokú eljárás | Fellebbezési eljárás | Alternatív vitarendezés (ADR) | |||
Az eljárás indulási költségei | Leirat költségei | Az eljárás indulási költségei | Leirat költségei | Rendelkezésre áll ez a lehetőség az ilyen típusú esetekben? | Költségek | |
A. eset | 82 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet (arrêté royal), Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.). | 186 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet, Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | Igen | Lásd a „Mennyibe kerül a közvetítés?” című részt a Közvetítés Belgiumban oldalon |
B. eset | 52 EUR (európai fizetési meghagyás) | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet, Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | 186 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet, Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | Igen | Lásd a „Mennyibe kerül a közvetítés?” című részt a Közvetítés Belgiumban oldalon |
Esettanulmány | Ügyvéd | Bírósági végrehajtó | Szakértő | |||
Kötelező-e a képviselet? | Átlagköltségek | Kötelező-e a képviselet? | Az ítéletet megelőző költségek | Az ítéletet követő költségek | Kötelező-e a részvételük? | |
A. eset | nem | hozzávetőlegesen 2000 EUR | nem | hozzávetőlegesen 250 EUR | hozzávetőlegesen 250 EUR | nem |
B. eset | nem | hozzávetőlegesen 2000 EUR | nem | hozzávetőlegesen 52 EUR | hozzávetőlegesen 100 EUR | nem |
Esettanulmány | A tanúk díjazása | Esküvel vagy más biztosítékkal történő bizonyítás | |
Kapnak-e díjazást a tanúk? | Költség | Alkalmaznak-e ilyet, és mikor, illetve hogyan hajtják végre? | |
A. eset | igen | 200 BEF vagy 4,96 EUR | A polgári peres eljárásokban főszabályként az eljárás megindításakor a letétnyújtás kötelezettsége az igazságügyi törvénykönyv 851. cikkében meghatározott esetben merülhet fel (Code judiciaire). Ebben az esetben a külföldi állampolgárságú kérelmező köteles lehet letétet nyújtani. A belga alperes kérheti, hogy a külföldi felperes vagy beavatkozó letétet nyújtson. A 852. cikk meghatározza a letét lehetséges formáját (pénzösszeg, biztosíték stb.). Lásd a költségek átláthatóságáról szóló tájékoztató lapot |
B. eset | igen | 200 BEF vagy 4,96 EUR | A polgári peres eljárásokban főszabályként az eljárás megindításakor a letétnyújtás kötelezettsége az igazságügyi törvénykönyv 851. cikkében meghatározott esetben merülhet fel. Ebben az esetben a külföldi állampolgárságú kérelmező köteles lehet letétet nyújtani. A belga alperes kérheti, hogy a külföldi felperes vagy beavatkozó letétet nyújtson. A 852. cikk meghatározza a letét lehetséges formáját (pénzösszeg, biztosíték stb.). Lásd a költségek átláthatóságáról szóló tájékoztató lapot |
Lásd a költségmentességről szóló oldalnak az eljárási költségekről szóló részét.
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A határon átnyúló jogvitákhoz kapcsolódó egyéb költségek? | |||
Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek? | Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek? | Leírás | Hozzávetőleges költségek? | |
A. eset | amennyiben a dokumentumok az eljáráshoz szükségesek | 7,57 EUR és 34,48 EUR között oldalanként | ha az alperes nem érti az eljárás nyelvét | 31,61 EUR és 54,62 EUR között óránként | ||
B. eset | amennyiben a dokumentumok az eljáráshoz szükségesek | 7,57 EUR és 34,48 EUR között oldalanként | ha az alperes nem érti az eljárás nyelvét | 31,61 EUR és 54,62 EUR között óránként | a végrehajthatóvá nyilvánítás költségei (exequatur) | hozzávetőlegesen 100 EUR |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A kereskedelmi jogról, pontosabban a felelősségről szóló jelen esettanulmányokban arra kérték a tagállamokat, hogy tájékoztassák a vevőt arról, hogy az alábbi esetek milyen eljárási költséggel járnak:
A. eset – Nemzeti helyzet: egy fűtőberendezés gyártója fűtőberendezést szállít egy üzembe helyezőnek. Az üzembe helyező eladja a fűtőberendezést egy vevőnek, és beszereli azt a vevő házába. Nem sokkal később a házban tűz üt ki. Minden fél (a gyártó, az üzembe helyező és a végfelhasználó) biztosított. A tűz oka vitatott. Senki sem akarja kártalanítani az ügyfelet.
Az ügyfél úgy dönt, hogy eljárást indít a gyártó, az üzembe helyező és a biztosítótársaságok ellen, hogy teljes kártérítést kapjon.
B. eset – Határon átnyúló helyzet: Egy B. tagállambeli fűtőberendezés-gyártó fűtőberendezést szállít egy C. tagállamban lévő üzembe helyezőnek. Az üzembe helyező továbbértékesíti a fűtőberendezést egy A. tagállamban lévő vevőnek, és beszereli azt a vevő házában. Nem sokkal később a házban tűz üt ki. Minden fél (a gyártó, az üzembe helyező, a végfelhasználó) rendelkezik a saját tagállamában működő valamely biztosítótársaság biztosításával. A tűz oka vitatott. Senki sem akarja kártalanítani az ügyfelet.
Az ügyfél úgy dönt, hogy az A. tagállamban eljárást indít a gyártó, az üzembe helyező és az A. tagállami biztosítótársaság ellen, hogy teljes kártérítést kapjon.
A kiadások és költségek becslése pusztán tájékoztató jellegű.
Esettanulmány | Elsőfokú eljárás | Fellebbezési eljárás | Alternatív vitarendezés (ADR) | |||
Az eljárás indulási költségei | Leirat költségei | Az eljárás indulási költségei | Leirat költségei | Rendelkezésre áll ez a lehetőség az ilyen típusú esetekben? | Költségek | |
A. eset | 82 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet (arrêté royal), Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | 186 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet, Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | igen | Lásd a „Mennyibe kerül a közvetítés?” című részt a Közvetítés Belgiumban oldalon |
B. eset | 82 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet, Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | 186 EUR | 2,85 EUR oldalanként (1939. november 30-i 64. sz. királyi rendelet, Belga Hivatalos Közlöny, 1939. december 1.) | igen | Lásd a „Mennyibe kerül a közvetítés?” című részt a Közvetítés Belgiumban oldalon |
Esettanulmány | Ügyvéd | Bírósági végrehajtó | Szakértő | |||
Kötelező-e a képviselet? | Átlagköltségek | Kötelező-e a képviselet? | Az ítéletet megelőző költségek | Az ítéletet követő költségek | Kötelező-e a részvételük? | |
A. eset | nem | hozzávetőlegesen 3000 EUR | nem | hozzávetőlegesen 500 EUR | hozzávetőlegesen 250 EUR | nem |
B. eset | nem | hozzávetőlegesen 3000 EUR | nem | hozzávetőlegesen 500 EUR | hozzávetőlegesen 250 EUR | nem |
Esettanulmány | A tanúk díjazása | Esküvel vagy más biztosítékkal történő bizonyítás | |
Kapnak-e díjazást a tanúk? | Költség | Alkalmaznak-e ilyet, és mikor, illetve hogyan hajtják végre? | |
A. eset | igen | 200 BEF vagy 4,96 EUR | A polgári peres eljárásokban főszabályként az eljárás megindításakor a letétnyújtás kötelezettsége az igazságügyi törvénykönyv 851. cikkében meghatározott esetben merülhet fel (Code judiciaire). Ebben az esetben a külföldi állampolgárságú kérelmező köteles lehet letétet nyújtani. A belga alperes kérheti, hogy a külföldi felperes vagy beavatkozó letétet nyújtson. A 852. cikk meghatározza a letét lehetséges formáját (pénzösszeg, biztosíték stb.). Lásd a költségek átláthatóságáról szóló tájékoztató lapot |
B. eset | igen | 200 BEF vagy 4,96 EUR | A polgári peres eljárásokban főszabályként az eljárás megindításakor a letétnyújtás kötelezettsége az igazságügyi törvénykönyv 851. cikkében meghatározott esetben merülhet fel. Ebben az esetben a külföldi állampolgárságú kérelmező köteles lehet letétet nyújtani. A belga alperes kérheti, hogy a külföldi felperes vagy beavatkozó letétet nyújtson. A 852. cikk meghatározza a letét lehetséges formáját (pénzösszeg, biztosíték stb.). Lásd a költségek átláthatóságáról szóló tájékoztató lapot |
Lásd a költségmentességről szóló oldalnak az eljárási költségekről szóló részét.
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A határon átnyúló jogvitákhoz kapcsolódó egyéb költségek? | |||
Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek? | Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek? | Leírás | Hozzávetőleges költségek? | |
A. eset | amennyiben a dokumentumok az eljáráshoz szükségesek | 7,57 EUR és 34,48 EUR között oldalanként | ha az alperes nem érti az eljárás nyelvét | 31,61 EUR és 54,62 EUR között óránként | ||
B. eset | amennyiben a dokumentumok az eljáráshoz szükségesek | 7,57 EUR és 34,48 EUR között oldalanként | ha az alperes nem érti az eljárás nyelvét | 31,61 EUR és 54,62 EUR között óránként | a végrehajthatóvá nyilvánítás költségei (exequatur) | hozzávetőlegesen 100 EUR |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ügyvédek
A bolgár ügyvédi törvény (legutolsó módosítása: SG 69/2008.08.05.) értelmében:
A 36. cikk kimondja:
A 38. cikk kimondja:
A díjazást (díjat) a Legfelsőbb Ügyvédi Tanács 2004. évi 1. specifikus végrehajtási rendelete szabályozza. A minimumdíjak az alábbiak:
Végrehajtók
A végrehajtói tevékenységeket Bulgáriában 2006 óta önálló végrehajtók és állami tisztviselők látják el. Mindkettőjükre jogszabályban rögzített díjszabás vonatkozik.
A két díjszabásban meghatározott díjak megegyeznek.
Az önálló végrehajtók a rendes díjon felül annak további 50 százalékát kérik el a nem munkanapokon, illetve az ünnepnapokon történő iratküldésért, az idézések postán történő kiküldéséért, valamint másolatok készítéséért a panaszokról, értesítésekről és írásos dokumentumokról.
A polgári eljárások fix költségei
A polgári eljárások peres feleinek fix költségei
A polgári eljárások díjait (a 2008. évi polgári eljárásjogi törvény értelmében a bíróságok által begyűjtött állami díjakra vonatkozó díjszabás I. szakaszában) az alábbiak szerint határozzák meg: A díjak összege a következő:
A polgári eljárásban a fix költségek megfizetésére szolgáló szakasz
A díjakat az eljárások megkezdése vagy a szükséges lépések megtétele előtt kell befizetni (a polgári eljárásjogi törvény 76. cikke).
A büntetőeljárások fix költségei
A büntetőeljárások peres feleinek fix költségei
A büntetőeljárásokkal kapcsolatos költségek és díjazások fedezését a büntetőeljárási törvény szabályozza:
187. cikk: A költségek fedezése
A büntetőeljárások fix költségeit a bíróságok, az ügyészségek, a nyomozóhivatalok és az Igazságügyi Minisztérium által begyűjtött állami díjakról szóló, legutóbb 2005-ben módosított törvény 1. sz. díjszabása az alábbiak szerint határozza meg:
A büntetőeljárásban a fix költségek megfizetésére szolgáló szakasz
A fenti költségeket a magánvádló előzetesen letétbe helyezi (a büntetőeljárási törvénynek megfelelően). Amennyiben az összegeket nem helyezi letétbe, hét nap áll rendelkezésére arra, hogy ezt megtegye.
Az alkotmányos eljárások fix költségei
Az alkotmányos eljárások peres feleinek fix költségei
A bolgár jogrendszerben nincs alkotmányos eljárás.
A felek jogai és kötelezettségei
Az ügyvédi törvény 40. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédek kötelesek pontos tájékoztatást nyújtani ügyfeleik számára jogaikról és kötelezettségeikről. Az ügyfeleik részére a jogi eljárások során előreláthatóan felmerülő költségekről nyújtandó tájékoztatást kifejezett kötelezettségként nem írják elő. Azonban az ügyvédek etikai kódexe nem kifejezetten ugyan, de tartalmazza ezt a kötelezettséget.
Bulgáriában hol találhatók információk a költségekre vonatkozóan?
Egy ügyet a bíróság elé vinni kívánó természetes vagy jogi személy nem talál olyan nyilvános információt, amely elmagyarázná, hogy ez mennyibe kerülne, mivel nincs olyan hivatalos vagy nem hivatalos internetes oldal vagy más közszolgálati szerv, amely erre vonatkozóan összefoglaló információt nyújtana. Így az ügyfelek főként ügyvédjüktől várják, hogy a költségekről tájékoztassa őket.
Mindazonáltal az állampolgárok az alábbi internetes oldalakon megtalálhatják a jogi eljárások díjairól és költségeiről szóló jogszabályokat, és maguk is kiszámolhatják az összegeket. Ezek: a nemzeti jogszabályok, a
Legfelsőbb Ügyvédi Tanács honlapja, a
Legfelsőbb Igazságügyi Tanács honlapja, valamint a
Nemzeti Költségmentességi Hivatal honlapja, melyek mindegyike jelenleg csak bolgár nyelven elérhető.
Milyen nyelven kaphatok tájékoztatást a bulgáriai költségekről?
A fenti internetes oldalak mindegyike jelenleg csak bolgár nyelven érhető el.
Erről a bolgár Igazságügyi Minisztérium honlapján találhat információkat.
Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?
A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács honlapján éves és féléves jelentéseket találhat a valamennyi szinten folytatott bírósági tevékenységekről. A honlap információkat tartalmaz az elmúlt 3 hónapban, 6 hónapban, 1 évben, 2 évben vagy még régebben lezárt ügyek számáról. A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács statisztikai osztálya elemzéssel és információkkal szolgál a polgári, büntetőjogi és közigazgatási ügyekben folytatott bírósági eljárások átlagos hosszáról.
Hol találhatok egy meghatározott eljárás átlagos összesített költségeire vonatkozó információkat?
Erről szóló hivatalos, nyilvános információ nem áll rendelkezésre.
Hogyan kaphatok erről tájékoztatást? Melyek az alkalmazandó adókulcsok?
A költségek tartalmazzák a héát (a fenti díjszabások és rendelkezések értelmében).
A polgári igazságszolgáltatás terén érvényes jövedelemküszöb
A költségmentességről szóló törvény értelmében a polgári és büntetőjogi ügyekre ugyanazon feltételek érvényesek (lásd alább):
22. cikk:
Polgári és közigazgatási ügyekben további feltételeket is teljesíteni kell.
23. cikk:
A vádlottak esetében a büntetőjogi igazságszolgáltatás terén érvényes jövedelemküszöb
A büntetőügyek esetében megállapított feltételeken (a költségmentességről szóló törvény fentebb leírt 22. cikke) felül az alábbi kritériumok érvényesek:
23. cikk:
A sértettek esetében a büntetőjogi igazságszolgáltatás terén érvényes jövedelemküszöb
Az érvényes küszöb megegyezik a büntetőeljárásokban érintett egyéb felek esetében alkalmazott küszöbbel (ld. fentebb).
A költségmentesség sértettek részére történő megadásának egyéb feltételei
A bűncselekmények sértettjeire vonatkozóan a törvényben nincsenek külön feltételek. A büntetőügyek esetében a költségmentességre vonatkozó általános szabályok érvényesek (a költségmentességről szóló törvény 22. és 23. cikke).
A költségmentesség vádlottak részére történő megadásának egyéb feltételei
A vádlottakra vonatkozóan a törvényben nincsenek külön feltételek. A büntetőügyek esetében a költségmentességre vonatkozó általános szabályok érvényesek (a költségmentességről szóló törvény 22. és 23. cikke).
Költségmentes bírósági eljárások
83. cikk: A díjak és költségek alóli mentesség
84. cikk: Mentesség különleges esetekben
Az alábbiak mentesülnek az állami díj megfizetése alól, az eljárási költségek megfizetése alól azonban nem:
Polgári ügyek
78. cikk: Költségfizetési kötelezettség megállapítása
10. Harmadik részt vevő személy* számára nem állapítanak meg költségfizetési kötelezettséget, azonban ki kell fizetnie az általa indított eljárások költségeit.
11. Ha a peres eljárás ügyész részvételével zajlik, a költségfizetési kötelezettséget az állam számára kell megállapítani, illetve a költségeket az államnak kell megfizetnie.
*A harmadik részt vevő személy a polgári peres eljárásban részt vevő külön fél, aki a polgári eljárásjogi törvényben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
Büntetőügyek
Büntetőeljárási törvény – Költségek és díjak
187. cikk: A költségek fedezése
188. cikk: Költségek megállapítása
189. cikk: Döntés a költségekről
190. cikk: Költségfizetési kötelezettség megállapítása
A polgári eljárásjogi törvény általános szabályt határoz meg a polgári eljárások tekintetében a szakértői díjakról:
75. cikk: A költségek megállapítása
”….a szakértői díjakat a bíróság állapítja meg, figyelembe véve az elvégzett munkát és a felmerült költségeket.”
A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács által kibocsátott, a szakértők nyilvántartásáról, képesítéséről és díjazásáról szóló 2008/1. rendeletet kell alkalmazni a polgári, a büntető- és a közigazgatási ügyekre. Ennek 29. cikke értelmében a szakértői díjakat a szakmai hatóságoknak kell meghatározniuk, az alábbiak alapján:
Polgári ügyek
A szakértőkre vonatkozó szabályok a fordítókra is alkalmazandók – lásd fent.
Büntetőügyek
Büntetőeljárási törvény: 189. cikk (2) bekezdés
A tárgyalást megelőző eljárás során végzett fordítás költségeit az adott szervnek, a bírósági eljárás során felmerülő fordítási költségeket pedig a bíróságnak kell viselnie.
Bulgária jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról(566 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ezen az oldalon tájékoztatást talál a bírósági eljárások Cseh Köztársaságban érvényes költségeiről.
Családjog – a házasság felbontása
Családjog – a gyermek feletti felügyeleti jog és a gyermektartás
Kereskedelmi jog – szerződések
A Cseh Köztársaságban csak egyféle ügyvéd (advokáti) létezik. Az ügyvédek esetében nincsenek olyan külön jogi foglalkozások, mint például a „barristerek” és a „solicitorok” az Egyesült Királyságban.
Az igazságügyi minisztérium 1996. június 4-i 177/1996. sz. rendelete foglalkozik a jogi szolgáltatások nyújtásáért az ügyvédeknek járó díjakkal és költségtérítéssel (ügyvédi munkadíj). A rendelet angol nyelvű fordítása elérhető a Cseh Ügyvédi Kamara honlapján.
Az ügyvédi díjról az érintett felek egymás között is megállapodhatnak.
A jogi képviselet a legtöbb polgári ügyben (ideértve a családjogi és a kereskedelmi ügyeket is) nem kötelező.
A peres felek fix költségei a polgári bírósági eljárásokban
A polgári bírósági eljárások során fizetendő díjakat a bírósági illetékekről szóló 549/1991. sz. törvény szabályozza (angol fordítása nem áll rendelkezésre). Az illetékek az eljárás típusától függően eltérőek. Néhány esetben fix összeget kell fizetni, más ügyekben pedig az illeték összege százalékos alapon kerül meghatározásra.
Az illetéket minden esetben a cseh valutában (CZK) kell megfizetni, és az az állam (a bíróság) számlájára történő banki átutalással teljesíthető. 5000 CZK-ig az illeték az állam által kiadott, a postahivatalokban, valamint néhány egyéb helyen megvásárolható speciális illetékbélyegekkel (státní kolek) is megfizethető.
A bíróság a keresetet benyújtó személyt köteles tájékoztatni a bírósági illeték pontos összegéről.
A polgári bírósági eljárás mely szakaszában jön létre a peres felek fix költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettsége?
A bírósági illeték akkor válik esedékessé, amikor a fizető fél kötelezetté válik annak megfizetésére (például a kereset benyújtásakor). Ha a fizető fél nem fizeti meg az eljárással kapcsolatos esedékes illetéket, a bíróság felhívja a felet, hogy azt az erre vonatkozóan előírt határidőn belül fizesse meg. Ha a határidő letelt, és a fizető fél nem fizette meg az illetéket, a bíróság megszünteti az eljárást.
A felek fix költségei a büntetőeljárás során
A büntetőeljárás minden esetben hivatalból (az ügyész hivatali kötelezettsége alapján) indul meg, és a terhelt csak a jogi képviselet költségeit viseli (amennyiben nem biztosítottak neki ingyenes vagy kedvezményes védelmet). Azonban ha a terheltet jogerősen bűnösnek találják, a törvényben meghatározott összeg erejéig köteles megtéríteni az államnak a büntetőeljárás költségeit.
A büntetőeljárás mely szakaszában jön létre a felek fix költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettsége?
A büntetőeljárás során nem kell bírósági illetéket fizetni.
A felek fix költségei az Alkotmánybíróság előtti eljárások során
A Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságához (Ústavní soud České republiky) benyújtott panaszok tekintetében nincsenek fix bírósági illetékek meghatározva, azonban a peres felek kötelesek ügyvédi képviselettel eljárni.
Az Alkotmánybíróság előtti eljárás mely szakaszában jön létre a felek fix költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettsége?
Semmilyen fix bírósági illeték nem kerül felszámításra.
A felek jogi képviselői nem kötelesek előzetes tájékoztatást nyújtani.
A felek jogairól és kötelezettségeiről az ügyvéd és annak ügyfele közötti megállapodásban lehet rendelkezni.
Javasoljuk, hogy minden esetben konzultáljon egy ügyvéddel. Az eljárás megindulása után a bíróság köteles közölni a felekkel az esedékes bírósági illetékek összegét.
A Cseh Köztársaság egyetlen hivatalos nyelve a cseh. Ezért semmilyen jogi kötelezettség nem áll fenn az egyéb nyelveken történő tájékoztatásra vonatkozóan. A tájékoztatás minősége tehát az azt nyújtó személy hajlandóságától és tudásától függ.
A közvetítői eljárásról a Cseh Köztársaság Közvetítőinek Szövetsége (Asociace mediátorů České republiky – AMČR) weboldalán található információ.
A nyilvántartásba vett közvetítőkre vonatkozó információk az Igazságügyi Minisztérium honlapján találhatók meg, és/vagy közvetlenül is elérhetők a
közvetítők jegyzéke (Seznam mediátorů) elnevezésű adatbázisban megvalósított keresés útján.
Nincs olyan hivatalos weboldal, amely a költségekre vonatkozó tájékoztatást nyújt.
Az Igazságügyi Minisztérium weboldalán megtalálhatók a bíróságok és az ügyészségek tevékenységeire vonatkozó statisztikák.
A megfizetendő költségek az adott ügy körülményeitől függenek. A bírósági eljárások átlagos összköltségei nem érhetők el.
A bírósági illetékek héamentesek, és az összegük végleges. Az ügyvédi díjak nem tartalmazzák a héát. Néhány ügyvédi iroda héaalany, ezért héát számít fel (21%-os kulccsal). A héát és annak beszedését a hozzáadottérték-adóról szóló 235/2004. sz. törvény szabályozza.
A héa általános mértéke 21%, kedvezményes mértéke pedig 15%.
Költségmentesség és jogi segítségnyújtás
A polgári eljárásokkal kapcsolatban alkalmazandó felső jövedelemhatárok
Nincs kifejezett felső jövedelemhatár. Az ingyenes jogi segítségnyújtásra való jogosultság feltételei között nemcsak az érintett személy jövedelme szerepel, hanem az érintett, illetve háztartásának általános pénzügyi helyzete is. Ha a fél érdekeinek védelme megkívánja (különösen az anyagi jogi vagy eljárási szempontból bonyolult ügyek esetében), illetve ha az adott eljárástípusban a felekre kötelező ügyvédi képviselet vonatkozik, és azt a fél körülményei indokolják, a bíróság ügyvédet rendel ki a fél mellé. Ilyen esetben a bíróság mentesíti a felet az ügyvédi díjak, valamint a bírósági illetékek megfizetésének kötelezettsége alól.
Ezenkívül a Cseh Ügyvédi Kamara (Česká advokátní komora) és (az eljárás tárgyától függően) különböző szakosodott civil szervezetek is nyújtanak ingyenes jogi segítséget.
Nincs kifejezett felső jövedelemhatár. A bíróság a kötelező jogi képviselettel járó összes ügyben védőügyvédet rendel ki a vádlott mellé, ha annak nincs ügyvédje.
Ha a vádlott igazolja, hogy nem tudja megfizetni a védelem költségeit, a bíróság dönt arról, hogy jogosult-e ingyenes vagy kedvezményes jogi védelemre.
A büntetőeljárások áldozataira (sértettjeire) vonatkozó felső jövedelemhatárok
A 18 éven aluli sértettek a büntetőeljárás során jogosultak az ingyenes ügyvédi képviseletre, kivéve, ha az eljárás a tartási és támogatási kötelezettség (zanedbání povinné výživy) elmulasztásának bűncselekményével kapcsolatos.
A következő kategóriák valamelyikébe tartozó sértettek szintén jogosultak az ingyenes ügyvédi képviseletre:
azok a személyek, akik igazolják, hogy nem tudják megfizetni a jogi képviselet költségeit. Ezek a személyek jogosultak arra, hogy maguk válasszák ki az ügyvédjüket; ha ezt elmulasztják, az érintett bűnüldöző szerv rendel ki melléjük ügyvédet.
Ha a sértett egyben különösen veszélyeztetett áldozat is, a fentieken túl a bűncselekmények áldozatairól szóló törvény szerint korlátozott jogi segítségnyújtásban is részesül. A jogi segítség e formáját olyan ügyvédek nyújtják, akik önkéntes alapon ingyenes jogi segítséget nyújtanak a szóban forgó áldozatoknak, és akik szerepelnek az Igazságügyi Minisztérium által vezetett külön nyilvántartásban.
Azok a nonprofit civil szervezetek, amelyek megfeleltek az előírt feltételeknek, és megszerezték az Igazságügyi Minisztérium és a Pártfogói és Közvetítői Szolgálat (Probační a mediační služba) akkreditációját, jogi tájékoztatást nyújthatnak a bűncselekmények áldozatainak (különösen a bűncselekmények áldozatairól szóló törvény szerinti jogaikról, valamint a sértettek büntetőeljárás alatti jogairól). Ez a jogi tájékoztatás azonban nem minősül közvetlen jogi segítségnyújtásnak.
Erre az esetre is a vádlottaknak a büntetőeljárás során nyújtott jogi segítségre vonatkozó felső jövedelemhatárokkal kapcsolatban fent közölt információ vonatkozik.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszok tekintetében nem kell bírósági illetéket fizetni. Egyes eljárástípusokban (melyeket a bírósági illetékekről szóló 549/1991. sz. törvény 11. szakasza határoz meg) szintén nem számítanak fel bírósági illetéket; idetartozik például az az eset, ha a felperes kiskorú, valamint néhány egyéb ügy (például azok az esetek, amikor az állam vagy annak valamely szerve az eljárásban szereplő egyik fél, ha az ügy külföldi állampolgár által benyújtott menedékjog iránti kérelemmel kapcsolatos, valamint azok az esetek, amikor az eljárásban szereplő egyik fél „alárendelt pozícióban van”).
Ez minden egyes esetben a bíró mérlegelési jogkörébe tartozik (a bíró jogerős határozatában foglaltak szerint); a bíróság elrendelheti, hogy a pervesztes fél részben vagy egészben fizesse meg a költségeket. Ez azonban nem vonatkozik a házassági bontóperekre. A költségekre vonatkozó döntés gyakran a jogi képviselet költségeire is kiterjed.
A szakértők díjai és költségei
Az bíróság az általa kirendelt szakértőknek díjat fizet. A jogvitában részt vevő felek csak akkor kötelesek a szakértői díjak megfizetésére, ha a szakértő szolgáltatásait ők kérelmezték. Néhány különleges esetben a bíróság elrendelheti, hogy a pervesztes fél fizesse meg a szakértő díjait.
A fordítók és a tolmácsok által felszámított díjak megfizetésére a bíróság köteles; ha a fél olyan külföldi állampolgár, aki nem ért csehül, jogosult arra, hogy az anyanyelvén kommunikáljon a bírósággal.
A Cseh Köztársaság jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányhoz (703 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A családjogról, pontosabban a házasság felbontásáról szóló jelen esettanulmányban arra kérték a tagállamokat, hogy tájékoztassák a házassági bontópert megindító felet arról, hogy az alábbi esetek milyen perköltséggel járnak:
A. eset – Nemzeti helyzet: egy pár házasságot köt. Később különválnak, és megállapodnak a házasság felbontásában.
B. eset – Nemzetközi helyzet: ugyanazon tagállam (A. tagállam) két állampolgára házasságot köt. A házasságkötésre A. tagállamban kerül sor. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba (B. tagállamba) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezt követően a pár különválik, és a feleség visszatér az A. tagállamba, a férj pedig a B. tagállamban marad. A pár megállapodik a házasság felbontásában. Az A. tagállamba történő visszatérésekor a feleség azonnal pert indít a házasság felbontása iránt a B. tagállam bíróságai előtt.
Esettanulmány | Elsőfokú bírósági eljárások | Fellebbezési eljárások | Alternatív vitarendezés | |||||
Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Elérhető ez a lehetőség az ilyen típusú ügyekben? | Költségek | |
A. eset | 2000 CZK | Nem alkalmazandó | Nem alkalmazandó | 2000 CZK | Nem alkalmazandó | Nem alkalmazandó | Igen (opcionális). | Szerződés alapján (400 CZK minden megkezdett óráért a közvetítővel tartandó, bíróság által elrendelt első találkozó esetében) |
B. eset | 2000 CZK | Nem alkalmazandó | Nem alkalmazandó | 2000 CZK | Nem alkalmazandó | Nem alkalmazandó | Igen (opcionális). | Szerződés alapján (400 CZK minden megkezdett óráért a közvetítővel tartandó, bíróság által elrendelt első találkozó esetében) |
Esettanulmány | Jogi képviselet | Végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező-e a képviselet? | Átlagos költség | Kötelező-e igénybe venni? | Az ítélethozatal előtti költségek | Az ítélethozatal utáni költségek | Kötelező-e szakértőt igénybe venni? | Költségek | |
A. eset | Nem. | Szerződés alapján, feladatonként 1500 CZK, az ügyvéd díjszabásának megfelelően | Nem. | – | – | Nem. | Óránként 100–350 CZK |
B. eset | Nem. | Szerződés alapján | Nem (az ügyben érintett másik országtól függ). | – | – | Nem. | Óránként 100–350 CZK |
Eset- tanulmány | A tanúk kompenzációja | Letét vagy biztosíték | Egyéb költségek | |||
Jár-e a tanúknak kompenzáció? | Költségek | Létezik-e ilyen, és mikor, illetve hogyan használják? | Költségek | Leírás | Költségek | |
A. eset | Igen. A tényleges költségeket kell megtéríteni. | Az ügy körülményeitől függően eltérő. | Nem. | – | – | – |
B. eset | Igen. A tényleges költségeket kell megtéríteni. | Az ügy körülményeitől függően eltérő. | Nem. | – | – | – |
Eset- tanulmány | Költségmentesség és jogi segítségnyújtás | Költségtérítés | |||||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | Mikor jár teljes körű költségmentesség? | Mik a feltételei? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Ha a költségtérítés nem teljes körű, általában a költségek hány százalékát térítik meg? | Melyek azok a költségek, amelyeket semmilyen esetben nem térítenek meg? | Vannak-e olyan esetek, amelyekben a költségeket meg kell téríteni a jogi segítséget nyújtó szervezetnek? | |
A. eset | Csak a civilszervezetek esetében. | – | – | Általában nem. Azonban ha a körülmények indokolják, a bíróság engedélyezheti a költségek megtérítését. | – | A bíróság döntésétől függ, általában semmilyen költséget nem térítenek meg. | Nem. |
B. eset | Lásd a határon átnyúló vonatkozású jogvitákban alkalmazandó költségmentességről szóló irányelvet. | – | – | Általában nem. Azonban ha a körülmények indokolják, a bíróság engedélyezheti a költségek megtérítését. | – | A bíróság döntésétől függ, általában semmilyen költséget nem térítenek meg. | Nem. |
Eset- tanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A határon átnyúló jogvitákhoz kapcsolódó egyéb költségek | |||
Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek | Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek | Leírás | Hozzávetőleges költségek | |
A. eset | Az eljáráshoz szükséges, idegen nyelvű eredeti dokumentumok esetében. | Oldalanként 100–350 CZK | – | – | – | |
B. eset | Az eljáráshoz szükséges, idegen nyelvű eredeti dokumentumok esetében. | Oldalanként 100–350 CZK | Ha valamelyik fél vagy tanú külföldi állampolgár, vagy nem ért csehül. | Óránként 100–350 CZK | – | – |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A családjogról, pontosabban a gyermekek feletti felügyeleti jogról szóló jelen esettanulmányban arra kérték a tagállamokat, hogy tájékoztassák a pert indító felet arról, hogy az alábbi esetek milyen perköltséggel járnak:
A. eset – Nemzeti helyzet: két személy házasságkötés nélkül több évig együtt élt. Egy hároméves gyermekük van, amikor különválnak. Egy bírósági határozat az anyának ítéli a gyermek feletti felügyeleti jogot, az apának pedig kapcsolattartási jogot biztosít. Az anya pert indít az apa kapcsolattartási jogának korlátozása iránt.
B. eset – Nemzetközi helyzet, amelyben Ön az A. tagállamban dolgozó ügyvéd: Két személy házasságkötés nélkül több évig együtt élt egy tagállamban (B. tagállam). Van egy közös gyermekük, azonban a gyermek megszületése után azonnal különváltak. Egy B. tagállamban meghozott bírósági határozat az anyának ítéli a gyermek feletti felügyeleti jogot, az apának pedig kapcsolattartási jogot biztosít. Az anya és a gyermek a bírósági határozatban foglalt engedély alapján egy másik tagállamba (A. tagállam) költözik, az apa pedig B. tagállamban marad. Néhány évvel később az anya az A. tagállamban pert indít az apa kapcsolattartási jogának módosítása iránt.
Esettanulmány | Elsőfokú bírósági eljárások | Fellebbezési eljárások | Alternatív vitarendezés | |||||
Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Alkalmazható ebben a konkrét esetben? | Költségek | |
A. eset | 0 CZK | Nem alkalmazandó | Nem alkalmazandó | 0 CZK | Nem alkalmazandó | Nem alkalmazandó | Igen. | Szerződés alapján (400 CZK minden megkezdett óráért a közvetítővel tartandó, bíróság által elrendelt első találkozó esetében) |
B. eset | 0 CZK | Nem alkalmazandó | Nem alkalmazandó | 0 CZK | Nem alkalmazandó | Nem alkalmazandó | Igen. | Szerződés alapján (400 CZK minden megkezdett óráért a közvetítővel tartandó, bíróság által elrendelt első találkozó esetében) |
Esettanulmány | Jogi képviselet | Végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező-e a képviselet? | Átlagos költség | Kötelező-e igénybe venni? | Az ítélethozatal előtti költségek | Az ítélethozatal utáni költségek | Kötelező-e szakértőt igénybe venni? | Költségek | |
A. eset | Nem. | Szerződés alapján, feladatonként 1000 CZK, az ügyvéd díjszabásának megfelelően | Nem. | – | – | Nem. | Óránként 100–350 CZK |
B. eset | Nem. | Szerződés alapján, feladatonként 1000 CZK, az ügyvéd díjszabásának megfelelően | Nem (a másik országtól függ). | – | – | Nem. | Óránként 100–350 CZK |
Eset- tanulmány | A tanúk kompenzációja | Letét vagy biztosíték | Egyéb költségek | |||
Jár-e a tanúknak kompenzáció? | Költségek | Létezik-e ilyen, és mikor, illetve hogyan használják? | Költségek | Leírás | Költségek | |
A. eset | Igen, a tényleges költségeik alapján. | Az ügy körülményeitől függően eltérő. | Az ilyen jellegű eljárásokban nem. | – | – | – |
B. eset | Igen, a tényleges költségeik alapján. | Az ügy körülményeitől függően eltérő. | Az ilyen jellegű eljárásokban nem. | – | – | – |
Eset- tanulmány | Költségmentesség és jogi segítségnyújtás | Költségtérítés | |||||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | Mikor jár teljes körű költségmentesség? | Mik a feltételei? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Ha a költségtérítés nem teljes körű, általában a költségek hány százalékát térítik meg? | Melyek azok a költségek, amelyeket semmilyen esetben nem térítenek meg? | Vannak-e olyan esetek, amelyekben a költségeket meg kell téríteni a jogi segítséget nyújtó szervezetnek? | |
A. eset | Csak a civilszervezetek esetében. | – | – | Általában nem. Azonban ha a körülmények indokolják, a bíróság engedélyezheti a költségek megtérítését. | – | A bíróság döntésétől függ, általában semmilyen költséget nem térítenek meg. | Nem. |
B. eset | Lásd a határon átnyúló vonatkozású jogvitákban alkalmazandó költségmentességről szóló irányelvet. | – | – | Általában nem. Azonban ha a körülmények indokolják, a bíróság engedélyezheti a költségek megtérítését. | – | A bíróság döntésétől függ, általában semmilyen költséget nem térítenek meg. | Nem. |
Eset- tanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A határon átnyúló jogvitákhoz kapcsolódó egyéb költségek | |||
Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek | Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek | Leírás | Hozzávetőleges költségek | |
A. eset | Az eljáráshoz szükséges, idegen nyelvű eredeti dokumentumok esetében. | Oldalanként 100–350 CZK | – | – | – | – |
B. eset | Az eljáráshoz szükséges, idegen nyelvű eredeti dokumentumok esetében. | Oldalanként 100–350 CZK | Ha valamelyik fél vagy tanú külföldi állampolgár, vagy nem ért csehül. | Óránként 100–350 CZK | – | – |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A kereskedelmi jogról, pontosabban a szerződésekről szóló jelen esettanulmányban arra kérték a tagállamokat, hogy tájékoztassák az eladót arról, hogy az alábbi esetek milyen perköltséggel járnak:
A. eset – Nemzeti helyzet: egy gazdasági társaság 20 000 EUR értékű árut szállított le. Az eladót nem fizették ki, mert a vevő úgy véli, hogy az áru nem felel meg a megállapodásnak.
Az eladó úgy határoz, hogy pert indít a vételár teljes körű megfizetése iránt.
B. eset – Nemzetközi helyzet: egy gazdasági társaság – melynek központi irodája B. tagállamban található – 20 000 EUR értékű árut szállít az A. tagállamban lévő vevőnek. A szerződésre B. tagállam joga alkalmazandó, és B. tagállam nyelvén íródott. Az eladót nem fizették ki, mert az A. tagállamban lévő vevő úgy véli, hogy az áru nem felel meg a megállapodásnak. Az eladó úgy határoz, hogy az A. tagállamban pert indít a vevővel megkötött szerződés szerinti vételár teljes körű megfizetése iránt.
Esettanulmány | Elsőfokú bírósági eljárások | Fellebbezési eljárások | Alternatív vitarendezés | |||||
Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Alkalmazható ebben a konkrét esetben? | Költségek | |
A. eset | Az adott összeg 5%-a (ha a per tárgyának értéke kevesebb, mint 40 millió CZK) | Nem alkalmazandó | Nem. | Az adott összeg 5%-a | Nem alkalmazandó | Nem. | Igen. (például választottbírósági vagy közvetítői eljárás). | Szerződés alapján |
B. eset | Az adott összeg 5%-a (ha a per tárgyának értéke kevesebb, mint 40 millió CZK) | Nem alkalmazandó | Nem. | Az adott összeg 5%-a | Nem alkalmazandó | Nem. | Igen. (például választottbírósági vagy közvetítői eljárás). | Szerződés alapján |
Esettanulmány | Jogi képviselet | Végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező-e a képviselet? | Átlagos költség | Kötelező-e igénybe venni? | Az ítélethozatal előtti költségek | Az ítélethozatal utáni költségek | Kötelező-e szakértőt igénybe venni? | Költségek | |
A. eset | Nem. | Szerződés alapján | Nem. | – | – | Nem. | Óránként 100–350 CZK |
B. eset | Nem. | Szerződés alapján | Nem. | – | – | Nem. | Óránként 100–350 CZK |
Eset- tanulmány | A tanúk kompenzációja | Letét vagy biztosíték | Egyéb költségek | |||
Jár-e a tanúknak kompenzáció? | Költségek | Létezik-e ilyen, és mikor, illetve hogyan használják? | Költségek | Leírás | Költségek | |
A. eset | Igen. A tényleges költségeket kell megtéríteni. | Az ügy körülményeitől függően eltérő. | Kereskedelmi ügyekben, ideiglenes intézkedés kérelmezése esetén. | 50 000 CZK. | – | – |
B. eset | Igen. A tényleges költségeket kell megtéríteni. | Az ügy körülményeitől függően eltérő. | Kereskedelmi ügyekben, ideiglenes intézkedés kérelmezése esetén. | 50 000 CZK. | – | – |
Eset- tanulmány | Költségmentesség és jogi segítségnyújtás | Költségtérítés | |||||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | Mikor jár teljes körű költségmentesség? | Mik a feltételei? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Ha a költségtérítés nem teljes körű, általában a költségek hány százalékát térítik meg? | Melyek azok a költségek, amelyeket semmilyen esetben nem térítenek meg? | Vannak-e olyan esetek, amelyekben a költségeket meg kell téríteni a jogi segítséget nyújtó szervezetnek? | |
A. eset | Kereskedelmi ügyekben nagyon ritkán. | – | – | Igen. | Az ügy körülményeitől függ. | Az összes költség megtérítése elrendelhető. | Nem. |
B. eset | Lásd a határon átnyúló vonatkozású jogvitákban alkalmazandó költségmentességről szóló irányelvet. | – | – | Igen. | Az ügy körülményeitől függ. | Az összes költség megtérítése elrendelhető. | Nem. |
Eset- tanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek | Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek | |
A. eset | Az eljáráshoz szükséges, idegen nyelvű eredeti dokumentumok esetében. | Oldalanként 100–350 CZK | – | – |
B. eset | Az eljáráshoz szükséges, idegen nyelvű eredeti dokumentumok esetében. | Oldalanként 100–350 CZK | Ha valamelyik fél vagy tanú külföldi állampolgár, vagy nem ért csehül. | Óránként 100–350 CZK |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A kereskedelmi jogról, pontosabban a felelősségről szóló jelen esettanulmányban arra kérték a tagállamokat, hogy tájékoztassák a vevőt arról, hogy az alábbi esetek milyen perköltséggel járnak:
A. eset – Nemzeti helyzet: egy fűtőberendezés-gyártó kazánt szállít egy üzembe helyezőnek. Az üzembe helyező eladja a kazánt egy vevőnek, és beszereli azt a vevő házába. Nem sokkal később a vevő házában tűz üt ki. Minden érintett fél (a fűtőberendezések gyártója, az üzembe helyező és a végfelhasználó) biztosított. A tűz eredete vitatott. Senki nem akarja megtéríteni a vevő kárait.
A vevő úgy határoz, hogy teljes kártérítés iránt pert indít a fűtőberendezés-gyártó, a fűtőberendezés üzembe helyezője és a biztosítók ellen.
B. eset – Nemzetközi helyzet: egy B. tagállambeli fűtőberendezés-gyártó kazánt szállít egy C. tagállamban lévő üzembe helyezőnek. Az üzembe helyező továbbértékesíti a kazánt egy A. tagállamban lévő vevőnek, és beszereli azt a házába. Nem sokkal később a vevő házában tűz üt ki. Minden érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, az üzembe helyező és a végfelhasználó) rendelkezik a saját tagállamában működő valamely biztosítótársaság biztosításával. A tűz eredete vitatott. Senki nem akarja megtéríteni a vevő kárait.
A vevő úgy határoz, hogy teljes kártérítés iránt pert indít A. tagállamban a fűtőberendezés-gyártó, a fűtőberendezés üzembe helyezője és az A. tagállamban található biztosító ellen.
Esettanulmány | Elsőfokú bírósági eljárások | Fellebbezési eljárások | Alternatív vitarendezés | |||||
Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Kezdeti bírósági illetékek | Másolatok díjai | Egyéb díjak | Alkalmazható ebben a konkrét esetben? | Költségek | |
A. eset | Az adott összeg (az igényelt kártérítés) 5%-a | Nem alkalmazandó | Nem. | Az adott összeg 5%-a | Nem alkalmazandó | Nem. | Igen (opcionális). | Szerződés alapján (általában óránként 1000 CZK; 3 óra) |
B. eset | Az adott összeg (az igényelt kártérítés) 5%-a | Nem alkalmazandó | Nem. | Az adott összeg 5%-a | Nem alkalmazandó | Nem. | Igen (opcionális). | Szerződés alapján |
Esettanulmány | Jogi képviselet | Végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező-e a képviselet? | Átlagos költség | Kötelező-e igénybe venni? | Az ítélethozatal előtti költségek | Az ítélethozatal utáni költségek | Kötelező-e szakértőt igénybe venni? | Költségek | |
A. eset | Nem. | Szerződés alapján | Nem. | – | – | Nem. | Óránként 100–350 CZK |
B. eset | Nem. | Szerződés alapján | Nem. | – | – | Nem. | Óránként 100–350 CZK |
Eset- tanulmány | A tanúk kompenzációja | Letét vagy biztosíték | Egyéb költségek | |||
Jár-e a tanúknak kompenzáció? | Költségek | Létezik-e ilyen, és mikor, illetve hogyan használják? | Költségek | Leírás | Költségek | |
A. eset | Igen. A tényleges költségeket kell megtéríteni. | Az ügy körülményeitől függően eltérő. | Ideiglenes intézkedés kérelmezése esetén. | 10 000 CZK. | A bizonyítás költsége | Az ügy körülményeitől függően eltérő. |
B. eset | Igen. A tényleges költségeket kell megtéríteni. | Az ügy körülményeitől függően eltérő. | Ideiglenes intézkedés kérelmezése esetén. | 10 000 CZK. | A bizonyítás költsége | Az ügy körülményeitől függően eltérő. |
Eset- tanulmány | Költségmentesség és jogi segítségnyújtás | Költségtérítés | |||||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | Mikor jár teljes körű költségmentesség? | Mik a feltételei? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Ha a költségtérítés nem teljes körű, általában a költségek hány százalékát térítik meg? | Melyek azok a költségek, amelyeket semmilyen esetben nem térítenek meg? | Vannak-e olyan esetek, amelyekben a költségeket meg kell téríteni a jogi segítséget nyújtó szervezetnek? | |
A. eset | Fogyasztóvédelmi központok, egyéb civilszervezetek. | Ha valamelyik fél érdekeinek megvédéséhez szükséges, a bíróság ügyvédet rendel ki. | A fél kérelme, a fél vagyona és a jogvita összetettsége. | Igen. | Az ügy körülményeitől függ. | Az összes költség megtérítése elrendelhető. | Nem. |
B. eset | Lásd a határon átnyúló vonatkozású jogvitákban alkalmazandó költségmentességről szóló irányelvet vagy az Európai Fogyasztói Központról szóló információkat. | Ha valamelyik fél érdekeinek megvédéséhez szükséges, a bíróság ügyvédet rendel ki. | A fél kérelme, a fél vagyona és a jogvita összetettsége. | Igen. | Az ügy körülményeitől függ. | Az összes költség megtérítése elrendelhető. | Nem. |
Eset- tanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek | Mikor és milyen feltételek mellett van rá szükség? | Hozzávetőleges költségek | |
A. eset | Az eljáráshoz szükséges, idegen nyelvű eredeti dokumentumok esetében. | Oldalanként 100–350 CZK | – | – |
B. eset | Az eljáráshoz szükséges, idegen nyelvű eredeti dokumentumok esetében. | Oldalanként 100–350 CZK | Ha valamelyik fél vagy tanú külföldi állampolgár, vagy nem ért csehül. | Óránként 100–350 CZK |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A jogi szakemberek díjazására alapvetően nem vonatkoznak jogszabályok. A felsőbíróság (landsret) azonban iránymutatást adott egyes díjak mértékére vonatkozóan, amely a nyilvánosság számára hozzáférhető. Az ügyvédi díjakkal kapcsolatosan az Ügyvédi Fegyelmi Tanácsnál (Advokatnævnet) bárki élhet panasszal.
A feleket terhelő rögzített bírósági költségek a polgári eljárásban
A dán jog úgy rendelkezik, hogy a kereset benyújtásakor a felperesnek illetéket kell fizetnie. Az illeték kiindulási összege 500 DKK. Az 50 000 DKK-nál magasabb perértékű ügyekben az illeték 750 DKK, továbbá az 50 000 DKK feletti összeg 1,2 %-a.
Az 50 000 DKK feletti perértékű ügyekben a tárgyalásért emellett további illeték is fizetendő. Ez az illeték megegyezik a kereset benyújtásakor fizetendő összeggel. Ezért a felperesnek 750 DKK-t, továbbá a követelés 50 000 DKK feletti összege 1,2 %-ának megfelelő összeget kell fizetnie a tárgyalásért is.
A bírósági illeték felső határa mindkét illetéktípus (vagyis a kereset benyújtásakor fizetendő illeték és a tárgyalásért fizetendő illeték) vonatkozásában egyaránt 75 000 DKK. Egyes (pl. hatósági jogkör gyakorlásával kapcsolatos) ügyekben a felső határ azonban csak 2 000 DKK.
Egyes polgári ügyekben – ideértve a családjogi ügyeket is – nem kell bírósági illetéket fizetni.
A polgári eljárás mely szakaszában kell a feleknek rögzített költségeket fizetniük?
Mint azt fentebb jeleztük, a kereset benyújtásakor kell a felperesnek illetéket fizetnie.
A tárgyalási illetéket a tárgyalás kitűzött időpontjáig, legkorábban azonban a tárgyalás előtt három hónappal kell megfizetni.
A feleket terhelő rögzített bírósági költségek a büntetőeljárásban
A büntetőügyek rendszerint illetékmentesek. Néhány büntetőügy azonban magánvádas, mely esetben a polgári ügyek bírósági illetékeire vonatkozó szabályok irányadók.
A feleket terhelő rögzített bírósági költségek az alkotmányjogi eljárásban
Az alkotmányjogi ügyek polgári és büntetőügyek is lehetnek. Dániában nem vonatkoznak külön szabályok az alkotmányjogi eljárásra.
A Dán Ügyvédi Kamara és Jogászegylet magatartási szabályzatának (Advokatsamfundets advokatetiske regler) 16.8. pontja a következőképpen rendelkezik:
„Az ügyvédnek az ügyfél jogvitájával kapcsolatosan mindenkor a legköltséghatékonyabb megoldás elérésére kell törekednie, az ügyfél kívánságait és utasításait figyelembe véve.”
A költségekre vonatkozó információk a Dán Ügyvédi Kamara és Jogászegylet (Advokatsamfundet) és a dán bíróságok (
Danmarks Domstole) honlapján állnak rendelkezésre.
A bírósági illetékek jogalapjaira vonatkozó információk dán és angol nyelven érhetők el.
A közvetítésre (retsmægling) vonatkozó információk a dán bíróságok weboldalán érhetők el: Danmarks Domstole.
A Dán Bírósági Hivatal weboldala (Domstolsstyrelsen) általános tájékoztatást nyújt a dán igazságszolgáltatási rendszerről, és elérhetőségi adatokat is tartalmaz.
A különböző típusú eljárások átlagos időtartamára vonatkozó információk a dán bíróságok weboldalán (Danmarks Domstole) érhetők el.
A közzétett adatok rendszerint tartalmazzák a héát.
A költségmentességre való jogosultság jövedelemhatárát évente egyszer kiigazítják. 2019-ban a következő jövedelemhatárok érvényesültek:
A jogi segítségnyújtással foglalkozó intézményeknél (advokatvagten és retshjælpen) alapvető szóbeli jogi tanácsadásra mindenki ingyenesen jogosult, jövedelmi viszonytól függetlenül.
A terhelt jogi képviselethez való joga nem a terhelt jövedelmétől, hanem az ügy jellegétől függ. Ha a terhelt bűnösségét megállapítják, a védőügyvéd díját általában – jövedelmi viszonyaitól függetlenül – a terheltnek kell megfizetnie.
A sértett jogi képviselethez való joga nem a sértett jövedelmétől, hanem az ügy jellegétől függ. Az igazságszolgáltatás igazgatásáról szóló törvény 741. szakaszának a) pontja értelmében a sértettek elsősorban az erőszakos és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén jogosultak jogi képviseletre. Ilyen esetben az ügyvédi díjat az állam fizeti.
Lásd a sértettekre a büntető igazságszolgáltatás területén vonatkozó jogosultsági jövedelemhatár tekintetében adott fenti választ.
Lásd a terheltekre a büntető igazságszolgáltatás területén vonatkozó jogosultsági jövedelemhatár tekintetében adott fenti választ.
Mint azt fentebb említettük (lásd a polgári eljárásban a feleket terhelő rögzített költségek tekintetében adott választ), egyes polgári eljárások teljesen illetékmentesek. Az eljárás során azonban egyéb költségek (pl. ügyvédi díjak) merülhetnek fel.
Az igazságszolgáltatás igazgatásáról szóló törvény (retsplejeloven) 30. fejezete tartalmazza a polgári ügyekben a költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.
Főszabály szerint a pernyertes fél költségeit a pervesztes félnek kell megfizetnie. Bizonyos körülmények fennállása esetén azonban a bíróság dönthet úgy, hogy a pervesztes felet teljes mértékben vagy részben mentesíti a pernyertes fél költségeinek viselése alól.
A feleket csak a jóhiszemű pervitel érdekében felmerült költségek viselésére lehet kötelezni.
A szakértői díjakat a felperesnek kell megfizetnie, ha ő kérte a szakértői véleményt egy adott kérdéssel kapcsolatosan.
Az ügy befejezésekor a bíróság dönt arról, hogy az alperesnek kell-e viselnie a szakértő díját. Ez az ügy kimenetelétől függ.
Polgári ügyekben főszabály szerint a peres feleknek kell viselniük a tolmácsolás díját.
Büntetőügyekben a tolmácsolás díját az állam viseli.
Dánia jelentése a bírósági költségek átláthatóságáról: Danmarks rapport om undersøgelsen af åbenheden om sagsomkostninger
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal a németországi bírósági eljárási költségekről nyújt tájékoztatást.
Németországban egyetlen kategória létezik az ügyvédek megjelölésére.
Németországban az ügyvédi díjak megállapítása az ügyvédek díjazásáról szóló törvény [Rechtsanwaltsvergütungsgesetz] (RVG) rendelkezéseinek megfelelően vagy az ügyvéd és a megbízó megállapodása szerint történik. A díjazásra vonatkozó megállapodások főszabály szerint mindig lehetséges alternatívát jelentenek a jogszabályban előírt díjakhoz képest. Figyelemmel kell lenni azonban a szövetségi ügyvédi rendtartás [Bundesrechtsanwaltsordnung (BRAO)] 49b. §-ának rendelkezéseire és az ügyvédek díjazásáról szóló törvény 3a-4b. §-ára. Ha az ügyvéd bíróságon képviseli ügyfelét, a megállapodott díj a törvényben meghatározottnál csak magasabb lehet, alacsonyabb nem.
Az RVG-hez csatolt (az RVG 1. mellékletét képező) díjtáblázat az egyes tevékenységekre vonatkozóan rögzített díjakat vagy díjsávokat ír elő. A díj összege rendszerint a pertárgy értékétől függ. A pertárgyértéken alapuló díjsávok a fizetendő díj legalacsonyabb és legmagasabb összegét jelölik ki. A pertárgyértéken alapuló díjak összegét a díjtáblázat (az RVG 2. melléklete) tartalmazza. Az előírt díjsávon belüli megfelelő díjat minden esetben méltányosan kell meghatározni, figyelemmel az összes körülményre, különösen az ügyvéd által végzett munka mennyiségére és nehézségére, az ügy jelentőségére, valamint az ügyfél jövedelmi és vagyoni viszonyaira. Ha az ügyvéd különösen nagy felelősségi kockázatot vállal, díjának megállapításakor ez is figyelembe vehető. A díjsávokat egyebek mellett büntető- és társadalombiztosítási ügyekben alkalmazzák.
A bírósági végrehajtók csak a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvényben [Gerichtsvollzieherkostengesetz] (GvKostG)] meghatározott költségeket számíthatják fel. A végrehajtó minden egyes tevékenységéért meghatározott díjat kap.
Költségek a polgári perben
A bíróság részére rendszerint a követelés összegéhez igazodó eljárási illeték fizetendő; ezt polgári ügyekben a bírósági eljárási költségekről szóló törvény [Gerichtskostengesetz] (GKG) és a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási költségekről szóló törvény [Gesetz über Gerichtskosten in Familiensachen] (FamGKG) határozza meg. A díjak összegét a költségjegyzék (a vonatkozó törvény 1. melléklete) tartalmazza. A pertárgyértéken alapuló díjak mértékét a díjtáblázat (a vonatkozó törvény 2. melléklete) tartalmazza. Az eljárási illeték általános polgári ügyekben és családjogi, így különösen tartási ügyekben 3%, házassági ügyekben pedig 2%. A gyermekekkel kapcsolatos – köztük a szülői felügyeletet és láthatást érintő – perekben az illeték 0,5%. A pertárgyérték meghatározása a következőképpen történik:
A bíróság előtti ügyvédi képviseletért járó díjazásra vonatkozó megállapodás hiányában értékalapú díjazás jár. Ez az érték általában a bírósági illeték meghatározásához használt pertárgyértékhez igazodik. Az ügyvédek díjazásáról szóló törvény az egyes eljárástípusok szerint részletesen meghatározza az alkalmazandó díjak körét és mértékét. A pertárgyértéken alapuló díjak összegét a díjtáblázat (az RVG 2. melléklete) tartalmazza. Az elsőfokú polgári eljárásban az ügyvéd rendszerint 1,3-es szorzójú eljárási díjat és 1,2-es szorzójú tárgyalási díjat kap. Ha a felek első fokon egyezséget kötnek, akkor az ügyvéd külön egyezségi díjban részesül, amelynek szorzója 1.
A polgári eljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?
Az általános polgári ügyekben, tartási és házassági ügyekben a bírósági illetéket a kereset vagy a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Családjogi perekben az illeték az eljárás végén fizetendő. Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjat a megbízás teljesítése után kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.
Költségek a büntetőeljárásban érintett felek számára
Büntetőügyekben a bíróság csak az elítélést követően rendeli el az eljárási költség viselését. A díj összegét a kiszabott büntetés mértéke szerint határozzák meg, összege 120 és 900 euró között változhat. Díjazásra vonatkozó megállapodás hiányában az ügyvéd (a vádlott védőjeként és a magánvádló képviselőjeként is) meghatározott tevékenységek után, összeghatárok keretei között részesül díjazásban. A vonatkozó összeghatárokat minden esetben törvény írja elő.
A büntetőeljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?
Az eljárási díjat az elítélést követően kell megfizetni. Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjat a megbízás teljesítése után kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.
Költségek az alkotmánybírósági eljárás résztvevői számára
A visszaélésszerűen benyújtott kérelmek kivételével a szövetségi alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) előtti eljárás költségmentes (a szövetségi alkotmánybíróságról szóló törvény [Bundesverfassungsgerichtsgesetz] 34. §-a). Jogi képviselőre, különösen ügyvédre csak szóbeli tárgyalás esetén van szükség a szövetségi alkotmánybíróság előtt (a szövetségi alkotmánybíróságról szóló törvény 22. §-a).
Az alkotmánybírósági eljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?
Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjat a megbízás teljesítése után kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.
Az ügyvéd köteles az ügyfelet teljes körű tájékoztatással és tanácsadással ellátni, és köteles a kívánt cél elérésének legbiztonságosabb és legkevésbé kockázatos módját javasolni ügyfelének. Az ügyvédnek fel kell hívnia a figyelmet az üggyel kapcsolatos valamennyi kockázatra annak érdekében, hogy az ügyfél a helyzet teljes ismeretében tudjon döntést hozni. Az ügyvéd által nyújtandó tájékoztatás mértéke attól függ, hogy az ügyvéd meglátása szerint az ügyfélnek mely információkra van szüksége. Az ügyvéd köteles az ügyfél kérdéseire teljes körű és a valóságnak megfelelő választ adni. Keresetindítás előtt az ügyvéd köteles tájékoztatni ügyfelét a per kilátásairól és kockázatairól. Ebbe a költségkockázattal és a pernyertességgel kapcsolatos kilátások is beletartoznak.
Az ügyvédet bizonyos esetekben különleges tájékoztatási kötelezettség terheli:
A vonatkozó jogszabályok szövege beszerezhető könyvesboltokban, legfrissebb változatuk pedig ingyenesen letölthető az internetről.
Német nyelven.
A jogszabályok legújabb változatai elérhetők a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium weboldalán. A költségekre vonatkozó különböző jogszabályok a vonatkozó rövidítés (GKG, FamGKG, GvKostG és RVG) beírása után letölthetők.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal [Statistisches Bundesamt] összeállítja az igazságszolgáltatásra vonatkozó statisztikai közlemények éves sorozatát. A 10. sorozat 2.1. alsorozata például egész Németországra vonatkozóan tartalmaz a polgári eljárások időtartamával kapcsolatos adatokat, a tartományok és a tartományi fellebbviteli bíróságok (Oberlandesgerichte) körzeteire lebontva. Külön adatokat tartalmaz a helyi bíróságokra (Amtsgerichte), a tartományi bíróságokra (Landgerichte), valamint a tartományi fellebbviteli bíróságokra vonatkozóan, továbbá az első- és másodfokú eljárások tekintetében. A sorozat a különféle ügytípusokban lefolytatott egyes eljárások időtartamára vonatkozó statisztikát nem tartalmaz.
Vásárolhatók olyan könyvek, amelyek bemutatják a polgári eljárások átlagos költségkockázatát.
A bíróságok és a bírósági végrehajtók nem alanyai a hozzáadottérték-adónak. Az ügyvédeknek 19%-os forgalmi adót kell alkalmazniuk, amit az ügyvédi díj nem tartalmaz. Az adót külön költségként számítják fel.
Kérelem alapján perköltségkedvezményben részesül mindenki, aki személyi vagy vagyoni viszonyaira tekintettel az eljárás költségeit nem, vagy csak részben, vagy csak részletekben tudja megfizetni. A szándékolt pervitelnek vagy védekezésnek ésszerű esélyt kell kínálnia a sikerre, és nem gyakorolható rosszhiszeműen. A felek – ésszerű mértékben – a saját forrásaikat is kötelesek igénybe venni. A félnek jövedelmi viszonyaitól függően a költségkedvezmények keretében biztosítható (visszafizetési kötelezettség nélküli) teljes költségmentesség vagy részletfizetés. A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium „Jogi tanácsadás és költségkedvezmények” [Beratungshilfe und Prozesskostenhilfe] című kiadványa példákkal együtt tartalmazza a leggyakoribb kérdésekre adott válaszokat.
A gyanúsítottakra vagy vádlottakra nem vonatkoznak jövedelemhatárok. Az ő költségmentességük egyéb feltételektől függ.
A költségmentesség engedélyezése a jövedelem függvénye. Ezek rugalmasak, és az ügy várható költségei, valamint a kérelmező szociális helyzete (tartási kötelezettségek, lakhatási költségek) alapján kerülnek meghatározásra. A költségkedvezmények körében részletfizetés is engedélyezhető.
Egyes súlyos bűncselekmények sértettjei pénzügyi viszonyaiktól függetlenül ingyenes jogi tanácsadó kirendelését kérelmezhetik.
A gyanúsítottaknak/vádlottaknak járó költségkedvezmények megadása (a bíróság által kijelölt védő kirendelése) nem a jövedelemtől, hanem meghatározott jogi feltételektől függ. Ezek elsősorban a bűncselekmény súlyosságával és bizonyos jogkövetkezmények (például a foglalkozástól eltiltás, pszichiátriai vagy neurológiai kényszergyógykezelés) valószínűségével függnek össze, továbbá azzal, hogy a vádlott őrizetben vagy előzetes letartóztatásban van-e, hogy a korábbi védőt kizárták-e az eljárásból, hogy a ténybeli és jogi helyzet mennyire összetett, és hogy a terhelt maga képtelen-e a védekezésre.
A szociális bíróságokról szóló törvény (SGG) 183. §-a értelmében a szociális bíróságok előtti eljárásban költségmentességet élveznek az ellátásra jogosult személyek (vagyis a biztosítottak, az ellátásban – köztük az özvegyi ellátásban – részesülő személyek, fogyatékossággal élő személyek és örököseik, feltéve, hogy e minőségükben, felperesként vagy alperesként alanyai a bírósági eljárásnak). A 183. § hatálya alá nem tartozó felpereseknek és alpereseknek az SGG 184. §-a értelmében minden büntetőügyben díjat kell fizetniük (150 euró a szociális bíróságok [Sozialgerichte] eljárásaiban, 225 euró a tartományi szociális bíróságok [Landessozialgerichte] eljárásaiban és 300 euró a szövetségi szociális bíróság [Bundessozialgericht] eljárásaiban). Az SGG 197a. §-a e különös szabályoktól való eltérésről rendelkezik. Eszerint a szociális bíróságok eljárásaira is a bírósági eljárási költségekről szóló törvény alapján általában fizetendő költségek vonatkoznak, ha sem a felperes, sem az alperes nem tartozik az SGG 183. §-ában említett személyek közé.
A büntetőeljárásokra az alábbiak vonatkoznak: ha a vádlottat felmentik, ha az ügy nem kerül bíróság elé, vagy ha az eljárást megszüntetik, az állami kiadásokat és a terhelt/vádlott szükséges kiadásait az állam viseli.
A pervesztes fél annyiban köteles megtéríteni a pernyertes fél költségeit, amennyiben azok szükségesek voltak a per megfelelő viteléhez vagy a jogi képviselethez. Ide tartoznak a pernyertes fél törvényes költségei és ügyvédi kiadásai, az utazási költségek, valamint a bíróság előtti megjelenésből eredő jövedelemkiesés.
A bíróság által kirendelt szakértők óradíj alapján számított, az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvényben (JVEG) meghatározott díjazásban részesülnek, amelyet az eljárásban részes felek kötelesek megfizetni.
A valamely fél által a per előkészítése érdekében önként felkért szakértő költségei nem tartoznak azon eljárási költségek közé, amelyek megtérítéséről az ítélet rendelkezik. E költségek megtérítését ezért külön kell igényelni. Ha a fél a per során felvilágosítás céljából kér fel szakértőt, a költségek megtérítése attól függ, hogy ez a konkrét esetben szükséges volt-e. A bíróság által a szakértői bizonyítás érdekében kirendelt szakértő költségeit a pervesztes fél viseli, részleges pernyertesség esetén pedig mindkét fél pernyertességének, illetve pervesztességének arányában viseli a költségek rá eső hányadát.
A bíróság által kirendelt tolmácsok és fordítók az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvény [Justizvergütungs- und –entschädigungsgesetz] (JVEG) szerinti díjazásban részesülnek. Ezt az eljárásban részes feleknek kell megfizetniük. A tolmácsok díjazása óradíj alapján történik; a fordítók soronkénti díjat kapnak.
A büntetőeljárásban a terhelt vagy az érdekelt felek tolmácsolási és fordítási költségeit – amennyiben ezek a védekezéshez vagy az eljárási jogok gyakorlásához szükségesek – az állam viseli.
Szövetségi Igazságügyi Minisztérium
A német ügyvédi egyesület közvetítői munkaközössége
Szövetségi Családjogi Közvetítő Munkaközösség
Szövetségi Közvetítő Egyesület
Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Közvetítő Egyesület
Kereskedelmi bankok ombudsmanja
A német központi bank egyeztető testülete
A német szövetkezeti bankcsoport ombudsmanja
Magán-lakástakarékpénztárak ombudsmanja
Tartományi lakás-takarékpénztárak ombudsmanja
Internetes kereskedelemmel kapcsolatos viták online békéltető szolgálata
Az orvosi kamarák tanácsadó és békéltető testületei
Észak-Rajna-Vesztfália helyi közlekedési békéltető testülete
Egészségügyi és ápolási magánbiztosítások ombudsmanja
Német temetkezési vállalkozások szövetségének békéltető testülete
Szövetségi hálózati ügynökség békéltető testülete
A német ingatlanszövetség ingatlanügyi ombudsmanja
A kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testületek
Díjazási és közbeszerzési egyeztető bizottság
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, a válásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a válókeresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár összeházasodik. Később külön költöznek, és megegyeznek abban, hogy elválnak.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy tagállam („A” tagállam) két állampolgára összeházasodik. A házasságot „A” tagállamban kötik meg. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba („B” tagállam) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezután a pár külön költözik, a feleség visszatér „A” tagállamba, a férj pedig „B” tagállamban marad. A pár megegyezik abban, hogy elválnak. „A” tagállamba való visszatértét követően a feleség azonnal válókeresetet nyújt be „B” tagállam bíróságához.
Esettanulmány | Bíróság | Jogorvoslatok |
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | |
A eset | A jövedelmi és vagyoni helyzettől függ | A jövedelmi és vagyoni helyzettől függ |
B eset | A jövedelmi és vagyoni helyzettől függ | A jövedelmi és vagyoni helyzettől függ |
Esettanulmány | Ügyvéd |
Átlagos költségek | |
A eset | A jövedelmi és vagyoni helyzettől függ |
B eset | A jövedelmi és vagyoni helyzettől függ |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Letét vagy biztosíték |
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Létezik-e ez és ha igen, mikor, hogyan alkalmazzák? | |
A eset | Igen, de tanúkra rendszerint nincs szükség. | Nem |
B eset | Igen, de tanúkra rendszerint nincs szükség. | Nem |
Esettanulmány | Költségmentesség | Költségek megtérítése | ||
Mikor, milyen feltételek mellett vehető igénybe? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Ha a költségek megtérítése nem teljes körű, általában a költségek mely hányadára terjed ki? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kell téríteni? | |
A eset | A jövedelmi és vagyoni helyzettől függ | Igen | Felére | Ha a személy jövedelmi és vagyoni helyzete javul, valamint részletfizetés esetén. |
B eset |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A határon átnyúló jogviták egyéb költségei? | ||
Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Leírás | |
A eset | |||||
B eset | A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik | Általában 1,85 euró / 55 leütés + költségek és forgalmi adó | A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik | 55 euró / óra + költségek és forgalmi adó | Az iratok külföldre történő kézbesítése |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, a gyermekek fölötti felügyeleti jogra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. A bíróság az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya keresetet indít az apa kapcsolattartási jogának korlátozása érdekében.
B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy közös gyermekük, azonban közvetlenül a gyermek születése után külön költöztek. A „B” tagállamban hozott bírósági határozat az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik (ezt a bíróság határozata lehetővé tette), az apa pedig „B” tagállamban marad. Néhány évvel később az anya keresetet indít „A” tagállamban az apa kapcsolattartási jogának megváltoztatása érdekében.
Esettanulmány | Bíróság | Jogorvoslatok |
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | |
A eset | 44,50 euró | Fellebbezés: |
B eset | 44,50 euró | Fellebbezés: |
Esettanulmány | Ügyvéd | Szakértő | ||
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | Kötelező az igénybevétele? | Költség | |
A eset | Nem | Első fokon: | A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik | 85.00 euró/óra + költségek és forgalmi adó |
B eset | Nem | Első fokon: | A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik | 85.00 euró/óra + költségek és forgalmi adó |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | |
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | |
A eset | Igen | Jövedelemkiesés (legfeljebb 17 euró/óra), utazási és egyéb költségek |
B eset | Igen | Jövedelemkiesés (legfeljebb 17 euró/óra), utazási és egyéb költségek |
Esettanulmány | Költségmentesség | Költségek megtérítése | |
Mikor, milyen feltételek mellett vehető igénybe? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kell téríteni? | |
A eset | A jövedelmi és vagyoni helyzettől függ | Igen | Ha a személy jövedelmi és vagyoni helyzete javul, valamint részletfizetés esetén. |
B eset | A jövedelmi és vagyoni helyzettől függ | Igen | Ha a személy jövedelmi és vagyoni helyzete javul, valamint részletfizetés esetén. |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A határon átnyúló jogviták egyéb költségei? | |||
Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Leírás | Hozzávetőleges költsége? | |
A eset | ||||||
B eset | A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik | Általában 1,85 euró/55 leütés + költségek és forgalmi adó | A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik | 55 euró/ óra + költségek és forgalmi adó | Az iratok külföldre kézbesítésének költségei |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, tartásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek a alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. Egy bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az egyetlen fennmaradó vitás kérdés az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít.
B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy három éves közös gyermekük. Külön költöznek. Egy „B” tagállamban hozott bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az apa hozzájárulásával az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik, ahol letelepednek.
Egy vitás kérdés marad fenn, ez az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít „A” tagállamban.
Esettanulmány | Bíróság | Jogorvoslatok |
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | |
A eset | Az igényelt tartásdíj mértékétől függ | Az igényelt tartásdíj mértékétől függ |
B eset | Az igényelt tartásdíj mértékétől függ | Az igényelt tartásdíj mértékétől függ |
Esettanulmány | Ügyvéd | Végrehajtó | Szakértő | |||
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező az igénybevétele? | Költség | |
A eset | Igen | Az igényelt tartásdíj mértékétől függ | Nem | A végrehajtási intézkedés típusától függ | A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik | Óradíj alapján, összege tevékenységenként változik, de legfeljebb 100 euró + költségek és forgalmi adó |
B eset | Igen | Az igényelt tartásdíj mértékétől függ | Nem | A végrehajtási intézkedés típusától függ | A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik | Óradíj alapján, összege tevékenységenként változik, de legfeljebb 100 euró + költségek és forgalmi adó |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | |
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | |
A eset | Igen | Jövedelemkiesés (legfeljebb 17 euró/óra), utazási és egyéb költségek |
B eset | Igen | Jövedelemkiesés (legfeljebb 17 euró/óra), utazási és egyéb költségek |
Esettanulmány | Költségmentesség | Költségek megtérítése | |
Mikor, milyen feltételek mellett vehető igénybe? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kell téríteni? | |
A eset | A jövedelmi és vagyoni helyzettől függ | Igen | Ha a személy jövedelmi és vagyoni helyzete javul, valamint részletfizetés esetén. |
B eset | A jövedelmi és vagyoni helyzettől függ | Igen | Ha a személy jövedelmi és vagyoni helyzete javul, valamint részletfizetés esetén. |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A határon átnyúló jogviták egyéb költségei? | ||
Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Leírás | |
A eset | |||||
B eset | A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik | Általában 1,85 euró/55 leütés + költségek és forgalmi adó | A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik | 55 euró/óra + költségek és forgalmi adó | Az iratok külföldre történő kézbesítése |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E kereskedelmi jogi, szerződésre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák az eladót a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy vállalat 20 000 EUR értékű árut szállított. A vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak.
Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít a vételár teljes megfizettetése érdekében.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy vállalat, amelynek székhelye „B” tagállamban található, 20.000 EUR értékű árut szállított egy „A” tagállambeli vevőnek. A szerződésre „B” tagállam joga irányadó, és „B” tagállam nyelvén fogalmazták meg. Az „A” tagállambeli vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak. Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít „A” tagállamban a vevővel kötött szerződés alapján a vételár teljes megfizettetése érdekében.
Esettanulmány | Bíróság | Jogorvoslatok |
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | |
A eset | 864,00 euró | Fellebbezés: |
B eset | 864,00 euró | Fellebbezés: |
Esettanulmány | Ügyvéd | Végrehajtó | Szakértő | |||
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező az igénybevétele? | Költség | |
A eset | Igen | Első fokon: | Nem | A végrehajtási intézkedés típusától függ | Nem | Óradíj alapján, összege tevékenységenként változik, de legfeljebb 100 euró + költségek és forgalmi adó |
B eset | Igen | Első fokon: | Nem | Nem | Óradíj alapján, összege tevékenységenként változik, de legfeljebb 100 euró + költségek és forgalmi adó |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | |
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | |
A eset | Igen | Jövedelemkiesés (legfeljebb 17 euró/óra), utazási és egyéb költségek |
B eset | Igen | Jövedelemkiesés (legfeljebb 17 euró/óra), utazási és egyéb költségek |
Esettanulmány | Költségmentesség | Költségek megtérítése | ||||
Mikor, milyen feltételek mellett vehető igénybe? | Mikor teljes körű a támogatás? | Feltételek? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Mely költségek nem téríthetők meg? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kell téríteni? | |
A eset | Főszabály szerint nem jár költségmentesség az EU-n kívüli jogi személyeknek Általános követelmények: Ha a fél anyagi helyzete rossz (vagyis nélkülözni kényszerül), és a megindítani kívánt perben valószínűleg nyertes lesz, továbbá a per láthatólag nem a másik fél zaklatására irányul | Ha a rossz anyagi helyzetű félnek és családtagjainak járadékai, valamint további lakhatási költségek stb. levonása után megmaradó összeg legfeljebb 15 euró Más esetben is lehetőség van az összes költség megfizetése alóli mentesítésre, ilyenkor viszont részletekben vissza kell fizetni; az egyes részletek összege a fennmaradó jövedelem nagyságától függ. | 1. Kérelem előterjesztése (a kérelem előterjesztéséhez ügyvéd igénybevétele nem kötelező) 2. Az eljárás még nem fejeződött be 3. Lásd még az 1. oszlopot | Igen, a pernyertesség arányában | Azok a költségek, amelyek nem voltak szükségesek a kereset megfelelő érvényesítéséhez vagy a védekezéshez | Lásd a 2. oszlopot |
B eset | Lásd a fenti A esetet | Lásd a fenti A esetet | Lásd a fenti A esetet | Lásd a fenti A esetet | Lásd a fenti A esetet | Lásd a fenti A esetet |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A határon átnyúló jogviták egyéb költségei? | ||
Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Leírás | |
A eset | |||||
B eset | Főszabály szerint a bírósághoz benyújtott valamennyi beadvány és a bizonyítékként benyújtott valamennyi irat esetében. A bíróság eltekinthet az iratok lefordításának elrendelésétől, ha az ügy elbírálásában részt vevő valamennyi bíró ért az adott nyelven | Általában 1,85 euró/55 leütés + költségek és forgalmi adó | A bírósági eljárás nyelve a német; ha az adott idegen nyelvet valamennyi érintett fél jól ismeri, akkor tolmács igénybevételére nincs szükség. | 55 euró/óra + költségek és forgalmi adó | Az iratok külföldre történő kézbesítése |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E kereskedelmi jogi, felelősségre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy adjanak tanácsot a fogyasztónak a perköltséget illetően, az alábbi helyzetek mérlegelése érdekében:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy szerelőnek. A szerelő tovább értékesíti a fűtőberendezést egy fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.
A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a biztosítók ellen.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy „B” tagállambeli fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy „C” tagállambeli szerelőnek. A szerelő a fűtőberendezést tovább értékesíti egy „A” tagállambeli fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli azt). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) saját tagállamabeli biztosítótársaságnál rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.
A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít „A” tagállamban a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és az „A” tagállambeli biztosítótársaság ellen.
Esettanulmány | Bíróság | Jogorvoslatok |
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | |
A eset | Az igényelt kártérítés összegétől függ | Az igényelt kártérítés összegétől függ |
B eset | Az igényelt kártérítés összegétől függ | Az igényelt kártérítés összegétől függ |
Esettanulmány | Ügyvéd | Végrehajtó | Szakértő | |||
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező az igénybevétele? | Költség | |
A eset | Igen | Az igényelt kártérítés összegétől függ | Nem | A végrehajtási intézkedés típusától függ | Jogilag nem kötelező, de attól függ, hogy a bíróság szükségesnek véli-e a szakértő bevonását, ebben ez esetben a gyakorlatban igen valószínű. | Óradíj alapján, összege tevékenységenként változik, de legfeljebb 100 euró + költségek és forgalmi adó |
B eset | Igen | Az igényelt kártérítés összegétől függ | Nem | A végrehajtási intézkedés típusától függ | Lásd fent | Óradíj alapján, összege tevékenységenként változik, de legfeljebb 100 euró + költségek és forgalmi adó |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | |
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | |
A eset | Igen | Jövedelemkiesés (legfeljebb 17 euró/óra), utazási és egyéb költségek |
B eset | Igen | Jövedelemkiesés (legfeljebb 17 euró/óra), utazási és egyéb költségek |
Esettanulmány | Költségmentesség | Költségek megtérítése | ||||
Mikor, milyen feltételek mellett vehető igénybe? | Mikor teljes körű a támogatás? | Feltételek? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Mely költségek nem téríthetők meg? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kell téríteni? | |
A eset | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt |
B eset | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt | Lásd a fenti 4. esettanul-mányt |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A határon átnyúló jogviták egyéb költségei? | ||
Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Leírás | |
A eset | |||||
B eset | Lásd a fenti 4. esettanulmányt | Általában 1,85 euró/55 leütés + költségek és forgalmi adó | Lásd a fenti 4. esettanulmányt | 55 euró/óra + költségek és forgalmi adó | Az iratok külföldre történő kézbesítése |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal tájékoztatást ad az észtországi eljárások költségeiről.
A jogi tanácsadók díjazására Észtországban nincs szabályozás.
A jogászok díjazására Észtországban nincs szabályozás.
A jogtanácsosok díjazására Észtországban nincs szabályozás.
A bírósági végrehajtók díjazását Észtországban a végrehajtókról szóló törvény szabályozza. A végrehajtó díja az eljárás megindításáért járó díjból, az eljárásért járó alapdíjból és a végrehajtási cselekményekért járó kiegészítő díjból áll. A végrehajtó szakmai szolgáltatás nyújtásáért is jogosult díjat felszámítani.
A közjegyzők díjazását Észtországban a közjegyzői díjakról szóló törvény szabályozza. A közjegyző szakmai tevékenységért járó díjazását rendszerint két általános elv alapján számítják ki: a díj vagy a közjegyzői okiratban szereplő ügylet értékétől függ, vagy bizonyos cselekmények esetében meghatározott díjak vannak érvényben. A közjegyző által nyújtott szakmai szolgáltatások díjáról a felek megegyezés szerint állapodhatnak meg.
Az ügyvédi díjakra Észtországban nincs szabályozás, azokat az ügyféllel kötött megállapodásban határozzák meg. Az ügyvédi irodát vezető személy vagy az ügyvéd tesz árajánlatot az ügyfélnek, és elmagyarázza, hogyan állt elő az adott összeg. Az ügyfél megtéríti az ügyvédnél vagy az ügyvédi irodát vezető személynél a jogi szolgáltatások nyújtása során felmerült költségeket.
A polgári eljárásban a peres felek fix költségeit a Polgári perrendtartás 139–144. szakasza alapján állapítják meg; a fix költségek bírósági és bíróságon kívüli költségekre oszthatók. A bírósági költségek állami díjakból és az ügyek felülvizsgálatának költségeiből állnak. A bíróság minden fokon nyilvántartást vezet a keletkezett eljárási költségekről, beleértve az ügy felülvizsgálatának költségeit is.
Az elindítandó eljárást vagy végrehajtandó eljárási cselekményeket kérő fél köteles megelőlegezni az alábbi költségeket:
A bíróság eltérő rendelkezése hiányában a szakértők, tolmácsok és fordítók díját annak az eljárásban részt vevő félnek kell előlegeznie, aki a költséget keletkeztető beadványt benyújtotta.
A bíróság az alapeljárásban hozott jogerős ítéletében vagy a jogerős ítélet hatálybalépését követően hozott határozatában meghatározza a megtérítendő végleges eljárási költségeket és azok viselését.
A felek fix költségeit a büntetőeljárásban a Büntető eljárásjogi kódex 175–179. szakasza határozza meg; ezek a költségek lehetnek eljárási költségek, egyedi költségek és járulékos költségek.
Amennyiben az eljárásban részt vevő valamely fél több védővel vagy képviselővel rendelkezik, a számukra fizetendő díjazást annyiban számítják be az eljárási költségek közé, amennyiben nem haladják meg a szokásosan egy védőnek vagy képviselőnek fizetett díjazás észszerű szintjét.
Amennyiben a gyanúsított vagy vádlott maga látja el saját védelmét, a védelem szükséges költségeit belefoglalják az eljárási költségekbe. Azokat a rendkívüli költségek, amelyek nem merültek volna fel védő megbízása esetén, nem számítják bele az eljárási költségekbe.
Az eljárásban részt vevő feleken kívüli személyeknél szakértői elemzések lefolytatása keretében felmerült költségeket az igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvényben meghatározott feltételek és szabályok szerint térítik meg.
Felmentés esetén az eljárási költségeket az állam megtéríti. Büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet esetén az eljárási költségeket az elítélt téríti meg. Részleges felmentés esetén a költségeket az állam abban a mértékben téríti meg, amilyen mértékben a vádlottat felmentették. Az eljárási költségek megtérítésének kötelezettsége akkor merül fel, amikor a jogerős határozat hatályossá válik.
Polgári jogi igény elutasítása esetén a polgári jogi igény érvényesítéséhez kapcsolódó eljárási költségeket a sértett téríti meg. Ha a polgári jogi igénynek teljes mértékben helyt adnak, a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban felmerült eljárási költségeket az elítélt vagy a vádlott fizeti meg. Ha a polgári jogi igénynek csak részben adnak helyt, akkor a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban felmerült eljárási költségeket a bíróság az eset összes körülményét mérlegelve megosztja a sértett és az elítélt/vádlott között. Ha elutasítják a polgári jogi igény vizsgálatát, akkor a polgári jogi igény érvényesítéséhez kapcsolódó eljárási költségeket az állam téríti meg.
Észtországban egyének nem nyújthatnak be alkotmányossági felülvizsgálat iránti kérelmet. A felülvizsgálat költségeit az állami költségvetés fedezi. A bírósági eljárásban részt vevő szakértők költségeit az állami költségvetés fedezi, ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek mellett a polgári eljárásokban részt vevő szakértők díját is fizetik.
Az alkotmányjogi eljárásban a feleknek nem keletkezik rögzített költsége.
Az ügyvédeknek tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a jogi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységek teljes köréről, valamint az összes felmerülő költségről. Az ügyvédi irodát vezető személy vagy az ügyvéd tesz árajánlatot az ügyfélnek, és elmagyarázza, hogyan állt elő az adott összeg.
A pernyertes fél abban a mértékben viseli a jogi képviselő vagy jogi tanácsadó díjazásával kapcsolatban felmerülő költségeket, amilyen mértékben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a költségek észszerűek, és azokat nem szükségszerűen kell a pervesztes félnek viselnie.
Az eljárási költségeket megállapító ítélet szerint a pervesztes félnek meg kell térítenie a pernyertes fél által viselt eljárási költségeket, beleértve:
Az eljárásban részt vevő felet, aki az eljárási költségek visszatérítésére jogosult fél eljárási költségeinek viselésére köteles, csak a szükséges és indokolt költségek viselésére kötelezik.
A költségek megállapításának jogalapját a következő jogi aktusok határozzák meg:
A költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozó információk észt nyelven érhetők el.
A költségekre és az azok megállapításának jogalapjaira vonatkozó információkat tartalmazó észt jogszabályok angol nyelvű fordítása elérhető a Riigi Teataja (Állami Közlöny) weboldalán.
Az Igazságügyi Minisztérium felelős a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv átültetéséért. A közvetítéssel kapcsolatos általános kérdéseket a minisztérium e-mail-címére lehet küldeni: info@just.ee.
Polgári ügyekben a békéltetési eljárásokat a békéltetésről szóló törvény szabályozza, amely meghatározza a közvetítők jogait és kötelezettségeit, továbbá iránymutatást nyújt a közvetítő segítségével megkötött megállapodások végrehajtására és érvényesítésére vonatkozóan. A törvény szerint az alábbi személyek jogosultak békéltetési eljárást lefolytatni:
A Közvetítők Észt Szövetségének honlapja észt és angol nyelven is tartalmaz információkat.
Az Észt Gyermekjóléti Unió — a gyermekek jogait támogató nonprofit szervezet – tanácsadást végez szülők részére, és képzéseket szervez a családjogi közvetítés témájában.
A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó költségek és az érintett összegek a bírósági ügy típusától, hosszától és bonyolultságától függenek. A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó költségekre vonatkozóan az elsődleges információforrások a bírósági eljárásokat szabályozó törvénykönyvek és az állami díjakról szóló törvény. Az Igazságügyi Minisztérium adja ki és kezeli a Riigi Teataját (Állami Közlönyt), amely hozzáférést biztosít:
A Riigi Teataja tartalmazza a törvények, kormányrendeletek és -utasítások, miniszteri rendeletek, az Eesti Pank (az észt központi bank) elnöke rendeleteinek és a Nemzeti Választási Bizottság rendeleteinek, a parlament határozatainak, a települési és városi képviselőtestületek rendleleteinek, és a települési és városi önkormányzatok rendeleteinek hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt változatait. A Riigi Teatajában megjelent jogszabályok és más dokumentumok 1990-től érhetők el.
Az elsőfokú és másodfokú bíróságokon lefolytatott eljárásokra vonatkozó, 1996-tól rendelkezésre álló statisztikai adatok elérhetők a bíróságok weboldalán.
A végrehajtói díjakat 20%-os mértékű héa is terheli.
Az eljárási költségeket terhelő héa visszaigényléséhez a nyilatkozattevőnek igazolnia kell, hogy nincs héaalanyként nyilvántartásba véve, vagy hogy bármilyen más okból nem képes a héa visszaigénylésére.
2009. július 1-jétől Észtországban 20%-os héa alkalmazandó.
Az államilag finanszírozott költségmentesség az eljárási segítségnyújtás biztosításának egyik módja; az államilag finanszírozott költségmentességet polgári eljárásban biztosító határozatokra a Polgári perrendtartás eljárási segítségnyújtásra vonatkozó szabályai az irányadók.
Nem nyújtható eljárási segítség természetes személynek, ha:
A kérelmező pénzügyi helyzetének értékelése során figyelembe veszik a kérelmező és a vele együtt élő családtagok vagyonát és jövedelmét, a kérelmező által eltartott személyek számát, a lakhatással kapcsolatos észszerű kiadásokat és egyéb jelentős tényezőket.
Az állam a polgári eljárási törvénykönyvnek megfelelően eljárási támogatást biztosíthat. Az állam által biztosított költségmentesség típusait, és az ilyen jellegű költségmentességben részesülés feltételeit és szabályait az állami költségmentességről szóló törvény szabályozza.
Államilag finanszírozott költségmentességben azok a természetes személyek részesülnek, akik a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának időpontjában az Észt Köztársaságban vagy az Európai Unió valamely más tagállamában lakóhellyel rendelkeznek, vagy az Észt Köztársaság vagy az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgárai. Származási országától és állampolgárságától függetlenül az a természetes személy, aki gyanúsított vagy vádlott, nem választott védőügyvédet, és büntetőügyében a védőügyvéd részvételét jogszabály kötelezően előírja vagy védőügyvédet kér a maga számára, pénzügyi helyzetétől függetlenül államilag finanszírozott költségmentességben részesül. A lakóhely meghatározása a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.) 62. cikke alapján történik. Más természetes személyek csak akkor részesülnek költségmentességben, ha ez valamely, Észtországra nézve kötelező nemzetközi kötelezettségből ered.
Az államilag finanszírozott költségmentesség megtagadásának indokait az állami költségmentességről szóló törvény 7. szakasza határozza meg.
Az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán további tájékoztatást talál az államilag finanszírozott költségmentességről.
A gyanúsítottaknak vagy vádlottaknak nyújtott költségmentesség engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek ugyanazok, mint a sértettek esetében.
Az állami díjak megfizetése alóli mentesség és e díjak csökkentése alapjául szolgáló okokat az állami díjakról szóló törvény 3. fejezete határozza meg.
A polgári perben eljáró bíróság a határozatában vagy az eljárást lezáró végzésében meghatározza, hogy az eljárási költségek hogyan oszlanak meg a felek között. Adott esetben a bíróság jelzi, hogy az eljárási költségek mekkora részét kell az egyes feleknek viselniük. Ha egy magasabb szintű bíróság megváltoztatja az ítéletet, vagy az ügy ismételt tárgyalásra utalása nélkül hoz új ítéletet, a bíróságnak szükség esetén ennek megfelelően módosítania kell az eljárási költségek megosztását is.
A bíróság meghatározza, hogy az eljárási költségek viselésére kötelezett félnek az eljárási költségekből mekkora összeget kell megtérítenie azon fél részére, aki tőle az eljárási költségek megtérítésére jogosult; ennek meghatározása:
Az eljárási támogatás – a költségmentességet is beleértve – megadása nem zárja ki vagy korlátozza az eljárási támogatásban részesülő fél azon kötelezettségét, hogy bírósági ítélet alapján köteles megtéríteni az ellenérdekű fél részéről felmerült költségeket. Az eljárási költségeket akkor is teljes egészében a pervesztes fél viseli, ha mentesül az eljárási költségek megfizetésének kötelezettsége alól, vagy azok megfizetésére eljárási támogatásban részesült.
Ha egy ügy lezárul, a bíróság elrendeli, hogy az alperes fizesse meg az állam számára az eljárási költségek azon részét, amelynek megfizetése alól a felperes mentesült, vagy amelynek tekintetében részletfizetést engedélyeztek a felperes számára. Ez az összeg arányban áll az ügy elbírált részével.
Ha az ítélet hatályba lépett, vagy a bíróság megállapította, hogy a határozat azonnal végrehajtható, a hitelező kérheti a végrehajtótól az ítélet végrehajtását. Ha az ítélet nem tűz ki határidőt arra, hogy a kötelezett önkéntesen eleget tegyen a végrehajtható határozatban foglaltaknak, a határidőt a végrehajtó állapítja meg. A határidő nem lehet 10 napnál rövidebb, illetve 30 napnál hosszabb. Ha a végrehajtást kérő fél beleegyezik, a végrehajtó 30 napnál hosszabb határidőt is meghatározhat a végrehajtható határozat önkéntes teljesítésére.
A bíróság eltérő rendelkezése hiányában a szakértői díjakat – a bíróság által elrendelt mértékben – előre kell megfizetnie annak a félnek, aki a kérelmet benyújtotta, amellyel összefüggésben a költségek keletkeztek. Ha mindkét fél nyújt be kérelmet, vagy ha a bíróság rendel ki szakértőt, a költségeket egyenlő arányban osztják meg a felek között.
A szakértők óradíjat kapnak, amelynek mértéke a kormányrendeletben megállapított minimális és maximális óradíj keretei között lehet. A szakértőnek a szakértői elemzésért járó díj a minimális óradíj 10–40-szerese. A kifizetendő óradíj megállapításánál a bíróság a következőket veszi figyelembe:
A szakvélemény elkészítéséhez és összeállításához kapcsolódó költségeket – beleértve a támogató személyzet és a vizsgálathoz felhasznált anyagok és eszközök költségeit a szakértői díj legfeljebb 20%-a erejéig, valamint a bírósági eljárás következtében felmerült minden szükséges kiadást, mindenekelőtt a szállás- és ellátási költségeket – szintén meg kell téríteni.
A szakértőnek fizetendő díj és a megtérítendő szakértői kiadások összegét ugyanaz a bíróság állapítja meg határozatában, amely a szakértőt kirendelte.
A szakértőket kizárólag költségigény alapján díjazzák. Ha a szakértő teljesítette a feladatát, a bíróság attól függetlenül megfizeti a neki járó díjat, hogy az eljárásban részt vevő felek megelőlegezték-e a költségeket, vagy hogy a bíróság elrendelte-e a költségek felek általi megtérítését.
Az igazságügyi szakértői intézetnél lefolytatott vizsgálatok árait és az igazságügyi szakértői intézményeknél felmerült költségeket az igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvény határozza meg.
Az állami igazságügyi szakértői intézet által végzett szakértői vizsgálat lefolytatásával összefüggő szakértői díjak és kiadások részét képezik az eljárási költségeknek, és a pervesztes fél az eljárási költségek megtérítésével azonos módon megfizeti azokat.
A bírósági eljárásban részt vevő nem bírósági tolmácsoknak a tolmácsolásért óradíjat fizetnek, amely a legkisebb nemzeti óradíj 2–40-szerese lehet. A fordítók díját lefordított oldalanként számítják ki, és az legfeljebb a legkisebb óradíj 20-szorosa lehet. A minimális óradíjat a kormány rendeletben állapítja meg.
A tolmácsok vagy fordítók díját, valamint a megtérítendő költségeket ugyanaz a bíróság állapítja meg határozatában, amely a tolmácsot vagy fordítót kirendelte.
A fizetendő óradíj megállapításakor a bíróság figyelembe veszi a tolmács vagy fordító képzettségét, a munka összetettségét, a felmerült feltétlenül szükséges költségeket, valamint azokat a különleges körülményeket, amelyek között a tolmácsolást vagy fordítást teljesíteni kellett.
A tolmácsnak a bírósági eljárás során felmerült utazási költségeit, valamint minden egyéb szükséges költséget, mindenekelőtt az ellátással és a szállással kapcsolatos költségeket is meg kell téríteni.
A tolmácsokat és a fordítókat kizárólag költségigény alapján díjazzák. A bíróság attól függetlenül megfizeti a tolmácsnak vagy fordítónak járó díjat, hogy az eljárásban részt vevő felek megelőlegezték-e a költségeket, vagy hogy a bíróság elrendelte-e a költségek felek általi megtérítését.
A tolmácsok és fordítók díja az eljárási költség részét képezi, és a pervesztes fél az eljárási költségek megtérítésével azonos módon megfizeti azt a pernyertes félnek.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ezen az oldalon az írországi igazságszolgáltatási költségekre vonatkozó információk olvashatók.
A jogtanácsosoknak fizetendő díjak alapja a peres ügyekkel kapcsolatos tevékenység (azaz a bíróság, igazságszolgáltatási fórum vagy választottbíró előtti peres eljárással kapcsolatos tanácsadás és képviselet) és a nemperes ügyekkel kapcsolatos tevékenység szempontjából osztályozható. Ami a peres ügyekkel kapcsolatos tevékenységeket illeti, a költségek tovább kategorizálhatók a jogtanácsos és az ügyfél közötti költségekre (azaz a fél által a saját jogtanácsosának fizetendő költségekre), valamint a felek közötti költségekre (azaz olyan költségekre, amelyek megfizetésére az egyik felet kötelezik az eljárásban részt vevő másik féllel szemben).
Legfontosabb elsődleges jogszabályok*
Legfontosabb másodlagos jogszabályok*
Ítélkezési gyakorlat
Legfontosabb elsődleges jogszabályok*
A jogtanácsosok díjazásáról szóló 1881. évi törvény
Legfontosabb másodlagos jogszabályok*
Esetjog
* A jogszabályokra való hivatkozások a módosított törvényre, rendeletre vagy szabályzatra vonatkoznak. Az 1922 utáni jogszabályok megtekinthetők az Ír Törvénytárban online, valamint a
Parlament (Oireachtas) weboldalán.
Az „ügyvédek” együttesen jelölik az ír jogrendszeren belül az ügyvédek két kategóriáját, azaz a solicitorokat (jogtanácsosokat) és a barristereket.
A barristeri díjak azon jogtanácsos általi kifizetésnek minősülnek, akinek a részére a számlázás történt, és mint ilyenek a jogtanácsos általi kifizetésnek tekintendők; ezekre a kifizetésekre a jogtanácsosok díjazására, valamint a jogi képviselők díja tárgyában meghozandó bírósági határozatokra irányadó jogszabályok vonatkoznak: lásd különösen a bíróságokról és bírósági tisztviselőkről szóló 1995. évi törvény 27. szakaszát és a Kelly kontra Breen (1978) I.L.R.M. ügyben hozott ítélet 63. pontját; az Állam (Gallagher Shatter & Co.) kontra de Valera (1991) 2 I.R. ügyben hozott ítélet 198. pontját; a Superquinn kontra Bray U.D.C. (2. sz.) (2001) 1 I.R. ügyben hozott ítélet 459. pontját.
A rendőrnek, a bírósági kézbesítőnek és a bírósági végrehajtónak a bírósági végrehajtási határozatok végrehajtásáért fizetendő díját a rendőrségi díjakról és költségtérítésről szóló 2005. évi rendelet (Sheriff and Expenditures Order 2005) szabályozza, amely a végrehajtási végzés benyújtása után felszámítható díjakról és végrehajtói jutalékról, valamint a lefoglalt áruk vagy állatállomány szállítási, kitárolási és raktározási/megőrzési költségeiről tartalmaz rendelkezéseket.
Az ír jogrendszerben nincs külön „védőügyvédi” („advocate”) kategória.
A 27. rendelet 1A. szabályának (3) bekezdésében és 9. szabályában foglalt tételek (a beadványt benyújtó fél által fizetendő költségek, miután a másik fél az eljárási irat benyújtásának elmulasztása miatt határozathozatal iránti kérelmet nyújtott be) és a Fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzatának W. függelékében, valamint a Kerületi bíróságok eljárási szabályzatának E. mellékletében foglalt tételek kivételével a költségtételek általában rugalmasan megállapíthatók.
A fizetendő költségek közé tartoznak az olyan költségek is, mint a bírósági illetékek, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) és a Felsőbíróság (High Court), a körzeti bíróság (Circuit Court), illetve a kerületi bíróság (District Court) díjhatározatai határoznak meg.
További információk a bírósági illetékek mértékéről.
A 27. cikk 1A. szabályának (3) bekezdése és 9. szabálya szerinti esetekben (a beadványt benyújtó fél által fizetendő költségek azt követően, hogy a másik fél az említett beadvány benyújtásának elmulasztása miatt határozathozatal iránti kérelmet nyújtott be) a költségeket a határozathozatal iránti kérelemnek – az érintett beadvány hiányában történő – elutasítása esetén kell megfizetni.
A Fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzata W. függelékében meghatározott, a jogtanácsos által az ügyféltől beszedhető költségtételek:
Az E. mellékletben, a Kerületi bíróságok eljárási szabályzatában meghatározott költségek az alábbiak szerint fizetendők:
A büntetőeljárásban nincsenek fix költségek. A büntetőeljárás során nem számítanak fel bírósági illetéket.
(A kerületi bíróság gyorsított büntetőeljárás során hozott határozatban kötelezheti az egyik felet – Írország legfőbb ügyésze, valamint a vádemelés során eljáró rendőrtiszt kivételével – a költségek viselésére.) A körzeti bíróság és a Központi Büntetőbíróság (a vádemelésre hatáskörrel rendelkező bíróságok) a következő esetekben mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a költségviselés megállapítása tekintetében:
Alkotmányossági eljárás lefolytatására kizárólag a Felsőbíróság és a Legfelsőbb Bíróság rendelkezik hatáskörrel. Az ilyen eljárásokra nem vonatkoznak különleges költségek vagy díjak. Az ilyen eljárásokban megengedhető fix költségek a Fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzatának W. függelékében meghatározott költségek. A fizetendő bírósági illetékek a Legfelsőbb Bíróságra és a Felsőbíróságra vonatkozó rendeletben meghatározott illetékek.
További információk a bírósági illetékek mértékéről.
Az eljárási illetéket általában az érintett irat benyújtásakor kell megfizetni.
Az 1994. évi ügyvédi törvény (módosítás) 68. szakasza a következőképpen rendelkezik:
i. az ügyfél azon jogáról, hogy a jogtanácsostól kérje a költségjegyzék vagy annak egy része a Felsőbíróság elszámolási tisztviselőjéhez (Taxing Master) való benyújtását megállapítás – a jogtanácsos és ügyfele közötti felosztás megállapítása – céljából; és
ii. az ügyfél azon jogáról, hogy e törvény 9. szakasza alapján panaszt tegyen a Szervezetnél (Society) arra vonatkozóan, hogy a költségszámla, amit kapott, megítélése szerint túlzottan magas.
Az Ír Ügyvédi Kamara Általános Tanácsa magatartási kódexének 12.6. pontja a következőképpen rendelkezik:
„12.6. A jogi szolgáltatások nyújtására vonatkozó utasítások elfogadásakor, illetve azt követően a lehető legrövidebb időn belül a barristernek kérésre az utasítást adó ügyvéd, illetve a közvetlen szakmai hozzáférési rendszer szerinti hozzáférés esetén az ügyfél rendelkezésére kell bocsátania írásban azokat az adatokat, amelyek megerősítik:
Az ilyen adatok formátumát az egyes ügyvédek saját belátásuk szerint határozzák meg”.
Az információkat a Taxing Master Hivatala honlapján találja, a letölthető szakirodalommal együtt.
A költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozó információk angol nyelven érhetők el Írországban.
A közvetítéssel kapcsolatos további információkért kérjük, látogasson el a Családtámogatási Hivatal honlapjára.
További információk a Bírósági Szolgálat éves jelentéseiben találhatók.
Lásd az Ír Adó- és vámhatóság honlapját.
Polgári ügyekben a nettó jövedelem küszöbértéke 18 000 EUR – az eltartottakra, a lakhatásra, az adó- és társadalombiztosítási kifizetésekre vonatkozó fix juttatások folyósítása után.
További információkért látogasson el az Igazságügyi, Egyenlőségi és Jogi Reformügyi Minisztérium és a
Költségmentességi Tanács (Legal Aid Board) honlapjára.
Az Igazságügyi, Egyenlőségi és Jogi Reformügyi Minisztérium által kezelt Büntetőjogi Költségmentességi Rendszer ingyenes jogi segítséget biztosít, amely bizonyos körülmények között megadható az elégtelen anyagi eszközökkel rendelkező személyek védelmére a büntetőeljárásban. Ennek nincs meghatározott jövedelemküszöbe. A vádlott jogosult arra, hogy az a bíróság, amely előtt megjelenni köteles, tájékoztassa a költségmentességhez való esetleges jogáról. Ha a kérelmezőt költségmentességben részesítik, a kérelmező ügyvéd és bizonyos körülmények között legfeljebb két jogi képviselő szolgáltatásaira jogosult a védekezésének vagy fellebbezésének előkészítése és lefolytatása során. A költségmentesség megadását a bíróságok végzik – a bírákon keresztül. A költségmentesség iránti kérelmet a bírósághoz lehet benyújtani, vagy
A költségmentességet kérelmező személynek a bíróság számára hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy anyagi eszközei nem elegendőek ahhoz, hogy maga fedezze a jogi segítségnyújtás költségeit. Ennek megítélése teljes mértékben az egyes bíróságok mérlegelési jogkörébe tartozik, semmilyen pénzügyi támogathatósági iránymutatás nem vonatkozik rá. A bíróságnak arról is meg kell győződnie, hogy a „vád súlyossága” vagy „kivételes körülmények” miatt az igazságszolgáltatás érdekében elengedhetetlen, hogy a kérelmező költségmentességben részesüljön. Ha azonban a vád gyilkosság vagy az ügy tárgyát a Fellebbviteli Büntetőbíróságról a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezés képezi, ingyenes jogi segítségnyújtást kizárólag azon az alapon biztosítanak, hogy az igénylő nem rendelkezik elégséges anyagi eszközökkel.
A költségmentességet kérelmező személytől a bíróság megkövetelheti, hogy nyújtson be jövedelemnyilatkozatot. A kérelmező bűncselekményt követ el azzal, ha költségmentesség igénybevétele céljából tudatosan hamis nyilatkozatot tesz, vagy eltitkol egy lényeges tényt. Az ilyen bűncselekmény pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel, vagy mindkettővel büntetendő.
Egyes szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyekben a Költségmentességi Tanácstól költségmentességet kérő panaszosok esetében nincs nettó jövedelemküszöb olyan büntetőügyekben, ahol a panaszos szexuális erőszakkal kapcsolatos előtörténetét a védelemnek kell felvetnie a bíróságon.
Bizonyos szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyekben a panaszosok automatikusan részesülnek költségmentességben. Minden más áldozatnak ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelnie, mint általában a lakosságnak.
A kiskorúakra vonatkozóan nincsenek egyéb feltételek, és nincsenek különleges intézkedések.
Bizonyos körülmények között – például a családjogi eljárásokban és a kiskorúakkal kapcsolatos bizonyos ügyekben – mentesség áll fenn a bírósági illetékek megfizetése alól. A bírósági illetékek megfizetése alóli mentességgel kapcsolatos részletes információkat lásd a Bírósági Szolgálat honlapján, az illetékekre vonatkozó végzések és mentességek c. részben.
A költségviseléssel kapcsolatos döntés a bíróságok mérlegelési jogkörébe tartozik. Ezt a mérlegelési jogkört a bíróságok ítélkezési gyakorlatából eredő bizonyos jól megalapozott szabályokkal és elvekkel összhangban kell gyakorolni. Az elsődleges szabály például az, hogy a költségek tekintetében az eljárás sikere a döntő, azaz a vesztes fél fizeti a pernyertes fél költségeit. Ez alól azonban vannak kivételek, amelyek az ügy körülményeitől függnek. Előfordulhat például, hogy a nyertes fél nem kapja meg az összes költségét, ha a bíróság úgy ítélte meg, hogy az eljárást késleltette vagy szükségtelenül meghosszabbította, vagy bár megnyerte az ügyet, az ügyön belül bizonyos különálló kérdésekben vesztett. Bizonyos esetekben, ilyenek például az alkotmányos problémákkal foglalkozó és a közérdekű kérdéseket felvető ügyek, a vesztes fél igényelheti költségei egy részét vagy egészét.
A polgári ügyekben nyújtható költségmentesség esetében a Költségmentességi Tanács díjszabást állapít meg, amelyet a szakértők különböző kategóriái esetében alkalmaz. Ezen túlmenően a Tanács mérlegelési jogkörébe tartozik egy külön díj alkalmazása abban az esetben, ha az ügy sajátos körülményei szükségessé teszik egy konkrét vagy az adott kérdésre szakosodott szakértő bevonását. Ilyen esetekben a díjat a szakértővel egyedileg kell megtárgyalni, tekintettel az adott munkára, a szükséges szakértelem szintjére és az ügynek a jogi segítségnyújtásban részesülő személy számára képviselt értékére.
Azokban a büntetőügyekben, amelyekben költségmentességi igazolást adtak ki, a Büntetőjogi Költségmentességi Rendszer a védőügyvéd megfelelő és észszerű költségeire terjed ki, a szakértő tanúk díját is beleértve.
A polgári peres eljárásban a fordítással vagy tolmácsolással megbízott alkalmazottak díjazását általában első fokon kell meghatározni a fordítók/tolmácsok és az érintett jogvitában részt vevő fél között. Ha azonban e felek költségeit a bíróság határozata alapján egy másik félnek kell megfizetnie, a fordítónak/tolmácsnak fizetett díjat a „taxing master” (azaz a perköltséget megállapító értékelő alkalmazott) állapítja meg.
A polgári ügyekben nyújtható költségmentesség esetében a Tanács pályázati eljárást folytat le, és az ajánlattevő szervezetek közül választ.
Azokban a büntetőügyekben, amelyekben költségmentességi igazolást adtak ki, a Büntetőjogi Költségmentességi Rendszer a védőügyvéd megfelelő és észszerű költségeire terjed ki, a fordítási és tolmácsolási díjakat is beleértve.
A költségek átláthatóságáról szóló tanulmányhoz tartozó írországi jelentés (400 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal tájékoztatást nyújt a Görögországban érvényes jogi költségekről.
Az ügyvédi díjakról a 4194/2013. sz. törvény, azaz az ügyvédekről szóló törvénykönyv 58. és azt követő cikkei rendelkeznek (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 208. sz.). E rendelkezéseknek megfelelően az ügyvéd szabadon határozza meg a díját a megbízójával vagy annak képviselőjével kötött írásbeli megállapodás útján; a munkadíj a teljes eljárásra vagy annak egy részére vonatkozik, illetve vonatkozhat konkrét eljárási cselekményekre vagy bármilyen jogi feladatra is, mind a bíróságok előtt, mind azokon kívül.
Ha a díj összegét nem foglalták írásbeli megállapodásba, az összeget a jogvita tárgyának értéke alapján kell meghatározni (63. cikk (1) bekezdés), és amennyiben a jogvita tárgya nem fejezhető ki pénzben, a díjat az ügyvédekről szóló törvénykönyv I. melléklete (I. MELLÉKLET – A jogi eljárások során alkalmazott ügyvédi díjak) szerint kell kiszámítani (63. cikk (2) bekezdés).
E szakmák képviselői nincsenek különböztetve az ügyvédektől.
A bírósági végrehajtók díjazására külön rendelkezések vonatkoznak. A bírósági végrehajtók díjairól a 4336/2015. sz. törvény (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 94. sz.) 2. cikke által módosított 2318/1995. sz. törvény, azaz a bírósági végrehajtókról szóló törvénykönyv (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 126. sz.) 50. és azt követő cikkei rendelkeznek. E rendelkezéseknek megfelelően a bírósági végrehajtók díjait a pénzügyminiszter és az igazságügyi miniszter közös határozata rögzíti. A jelenleg hatályos határozat a 2016. március 11-i 21798. sz. határozat (Kormányzati Közlöny, II. sorozat, 709/2016. sz.). A díjak azonban az adott feladat összetettsége alapján megállapodás útján növelhetők.
A közjegyzői díjakat külön rendelkezések rögzítik, amelyek a 2830/2000. sz. törvény 40. cikkében találhatók.
A büntetőügyekkel kapcsolatos ügyvédi díjakról az ügyvédekről szóló törvénykönyv rendelkezik (az 58. és azt követő cikkeiben).
Az ügyvédek és az ügyfeleik közötti megállapodás tárgyát képezi, hogy mikor kell kifizetni az ügyvédi díjakat. A szóban forgó díjakat általában részletekben kell kifizetni, az eljárás előrehaladásával párhuzamosan.
A jogi szakemberek díjaira a közigazgatási jogvitákban is a fent ismertetett szabályok vonatkoznak.
Az ügyvédek és az ügyfeleik közötti megállapodás tárgyát képezi, hogy mikor kell kifizetni az ügyvédi díjakat. A szóban forgó díjakat általában részletekben kell kifizetni, az eljárás előrehaladásával párhuzamosan.
Az ügyvédi magatartási kódex konkrét kötelezettségeket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ügyvédeknek milyen módon kell teljesíteniük az ügyfeleikkel szemben fennálló kötelezettségeiket. E kötelezettségek bármilyen megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A díjakat nem említik meg kifejezetten e kötelezettségek között.
Az ügyvédi díjakról az ügyvédekről szóló törvénykönyvben található információ, valamint az ügyvédi kamaráknál is tájékozódhat.
A közjegyzői díjakról az igazságügyi minisztérium közjegyzői irodákkal és földhivatalokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó osztályától (Tmima Symvolaiografeion kai Ypothikofilakeion) vagy a közjegyzői szervezetektől (Symvolaiografiki Syllogoi) (a közjog által szabályozott jogi személyek) szerezhető információ.
Csak görögül érhetők el a költségek megállapítására vonatkozó információk.
Kérjük, tekintse meg a portál megfelelő oldalán közölt információkat, különösen a görögországi közvetítői eljárásokkal kapcsolatban.
Nincs ilyen információkat tartalmazó weboldal.
Görögország esetében nem áll rendelkezésre ilyen információ.
Görögország esetében nem áll rendelkezésre információ az eljárások összköltségéről.
Az ügyvédek szolgáltatásai héakötelesek. A vonatkozó információk beszerezhetők a pénzügyminisztérium illetékes adóügyi osztályától (Τmima Forologias) és az ügyvédi kamaráktól.
24%.
A polgári perrendtartás 194. és azt követő cikkei szerint azok a személyek részesülhetnek költségmentességben, akik igazolják, hogy saját vagy családjuk megélhetésének veszélyeztetése nélkül nem tudják megfizetni az eljárás költségeit.
Az említett cikkekben meghatározott feltételek szerint a költségmentesség külföldi állampolgároknak és hontalanoknak is biztosítható.
Polgári ügyekben a költségmentesség az alacsony jövedelmű állampolgároknak biztosított a 4689/2020. sz. törvény 41. és azt követő cikkeinek megfelelően. (A polgári és kereskedelmi ügyekben költségmentességre jogosult alacsony jövedelmű állampolgárok azok, akik esetében az éves családi jövedelem nem haladja meg a hatályos jogszabályban meghatározott éves minimáljövedelem kétharmadát.) A fenti törvény 41. cikkének (3) bekezdésében említett bűncselekmények áldozatai szinténjogosultak költségmentességre bármely általuk indított büntető vagy polgári ügyben.
A költségmentesség kiterjed az eljárási költségekre, valamint a közjegyzők, a bírósági végrehajtók és az ügyvédek díjaira is (a 4055/2012. sz. törvénnyel módosított polgári perrendtartás 199. cikke).
A büntetőeljárási törvénykönyv 340. cikke szerint a jogi képviselővel nem rendelkező terhelt mellé a helyi ügyvédi kamara megfelelő listájáról kell ügyvédet kirendelni.
Büntetőügyekben a költségmentesség az alacsony jövedelmű állampolgároknak biztosított a 4689/2020. sz. törvénynek megfelelően.
A 4689/2020. törvény rendelkezései lehetővé teszik a költségmentesség biztosítását az uniós tagállamok alacsony jövedelmű állampolgárainak, valamint az alacsony jövedelmű harmadik országbeli állampolgároknak és a hontalanoknak is, amennyiben hivatalos lakcímük vagy szokásos tartózkodási helyük az EU-ban található.
Költségmentesség biztosítható az uniós tagállamok alacsony jövedelmű állampolgárainak, valamint az alacsony jövedelmű harmadik országbeli állampolgároknak és a hontalanoknak is, amennyiben hivatalos lakcímük vagy szokásos tartózkodási helyük az EU-ban található. Nincsenek egyéb feltételekről szóló rendelkezések.
Nincsenek ilyenek.
Nincsenek ilyenek.
A bíróság határozatának meghozatalát követően a pervesztes fél általában köteles megfizetni a pernyertes fél jogi költségeit és kiadásait, a felek pernyertességének, illetve pervesztességének mértékétől függően. A bíróság a határozat ezen részét is köteles végrehajthatóvá tenni. A költségeket és a kiadásokat a fenti szabályok szerint kell kiszámítani, különös figyelemmel a jogi szakemberek díjaira vonatkozó rendelkezésekre és a peres felek polgári eljárások során esetlegesen felmerülő fix költségeire. A kiszámított összeg általában kevesebb, mint a tényleges költségek.
A szakértők maguk állapítják meg a díjaikat, amelyeket kérelemre bele kell foglalni a bíróság által megítélt jogi költségekbe.
A fordítók és a tolmácsok maguk állapítják meg a díjaikat, amelyeket kérelemre bele kell foglalni a bíróság által megítélt jogi költségekbe.
A görög ügyvédi kamarák plenáris ülése
A görög közjegyzői kamarák koordinációs bizottsága
A görög bírósági végrehajtók szövetsége
Görögország jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányhoz
(849 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal tájékoztatást nyújt a spanyolországi eljárások költségeiről.
Családjog – a házasság felbontása
Kereskedelmi jog – szerződések
Spanyolországban az ügyvédeknek csak egyféle kategóriája létezik, az ún. abogados, akik területi kamarai (Colegio de Abogados) tagságuk létrejöttét követően bármilyen típusú eljárásban részt vehetnek, és bármely bíróság előtt eljárhatnak.
Az ügyvédek az ügyvédi kamarák által közzétett iránymutatások alapján állapítják meg a díjaikat. Az iránymutatások az ügyvédi számlák kiállítására vonatkozó általános szempontokon – például az ügy bonyolultságán, az arányosságon stb. – alapulnak, és azokhoz a számla kiállításakor minden ügyvéd tartja magát.
Az iránymutatások minden esetben különbséget tesznek aszerint, hogy melyik bírósági rendszerben zajlik a per.
A polgári perrendtartás (Ley de Enjuiciamiento Civil) 241. szakasza (1) bekezdésének (1) pontja tárgyalja az ügyvédek és a jogi képviselők (procuradores) által azokban az esetekben felszámított díjakat, amelyekben kötelező a részvételük. Ezek a díjak a költségszámítás egyik tételeként szerepelnek.
A polgári perrendtartás szerint az ügyvédeknek a szakma szabályaival összhangban kell megállapítaniuk a díjaikat.
A polgári eljárás mely szakaszában kell a fix költségeket megfizetni?
Az ügyfelek minden esetben kötelesek megfizetni ügyvédeik díjait, valamint kötelesek előleget fizetni a jogi képviselőiknek. Az összeg hozzávetőleges nagyságrendje kezdettől fogva ismert az ügyfelek előtt, azonban a számla pontos összege csak a per befejezése után kerül megállapításra. Az ügyvédek és a jogi képviselők többek között különleges eljárások, például (az eljárás ideje alatt) díjelőleg (provisión de fondos) vagy (az eljárás lezárását követően) végső elszámolás (jura de cuentas) formájában követelhetnek kifizetést az ügyfeleiktől.
A gyakorlatban általában az történik, hogy az ügyfél megelőlegez egy adott összeget, majd megvárja a költségviselésről szóló határozatot. Azokban az esetekben, amelyekben a díjakat a másik félnek kell megfizetnie, az ügyvédek és a jogi képviselők a bíróság elé terjesztik díjaikat, és azokat – jóváhagyásuk után – az ellenérdekű fél fizeti meg.
A 10/2012. sz. törvény hatálybalépése óta bírósági illetéket kell fizetni.
A bírósági illeték olyan nemzeti adó, amelyet a jogi személyek bizonyos esetekben kötelesek megfizetni, ha bírósághoz fordulnak, és igénybe veszik az igazságszolgáltatást mint közszolgáltatást. Jogilag a Pénzügyi és Közigazgatási Minisztérium felel az említett adó kezeléséért. A szóban forgó díj megfizetésének követelményét 2003. április 1-jén vezették be. A kérdést jelenleg az igazságszolgáltatással, valamint a Nemzeti Toxikológiai és Igazságügyi Szakértői Intézet eljárásaival kapcsolatos egyes díjakról szóló, 2012. november 20-i 10/2012. sz. törvény szabályozza. A 10/2012. sz. törvényt kétszer módosították, először a 2013. február 22-i 3/2013. sz. királyi törvényerejű rendelettel, ezt követően pedig a 2015. február 27-i 1/2015. sz. királyi törvényerejű rendelettel. A második módosítás által bevezetett legfontosabb változás az volt, hogy a természetes személyek esetében minden bíróság és minden eljárástípus tekintetében eltörölték a bírósági illetékeket – ezt megelőzően a természetes személyek a 10/2012. sz. törvény hatálybalépése óta kötelesek voltak bírósági illetéket fizetni.
A 10/2012. sz. törvény 1. szakasza értelmében a polgári, a közigazgatási (contencioso-administrativo) és a munkaügyi perekben az igazságszolgáltatás igénybevételéért fizetendő illeték olyan nemzeti díj, amelyet a törvényben meghatározott körülmények fennállása esetén egész Spanyolországban egységesen kell kiszabni, az autonóm közösségek által a pénzügyi hatáskörük gyakorlása során kiszabott egyéb illetékek és adók sérelme nélkül. Ezek nem vethetők ki ugyanarra a díjköteles eseményre.
A 2. szakasz értelmében a bírói hatalom következő eljárási lépések alapján történő gyakorlása minősül díjköteles eseménynek az illeték vonatkozásában:
A 3. szakasz úgy rendelkezik, hogy aki a bírói hatalom gyakorlását megalapozó díjköteles eseményt előidézi, köteles bírósági illetéket fizetni.
Az előző bekezdés alkalmazásában egyetlen díjköteles eseménynek tekintendő, ha a díjköteles eseménynek minősülő eljárási lépés alapjául szolgáló dokumentum több olyan külön keresetre is vonatkozik, amelyek nem ugyanabból az okiratból származnak. Ebben az esetben az illeték mértéke a kapcsolódó keresetek után fizetendő összegek összeadásával számítható ki.
Az illetéket a jogi képviselő (procurador) vagy az ügyvéd (abogado) fizeti meg az illetékfizetésre köteles személy nevében, különösen ha ez utóbbi nem rendelkezik spanyolországi lakcímmel. A spanyolországi lakcímmel nem rendelkező személyeknek nem kell adóazonosító számot igényelniük az adóbevallás céljából. A jogi képviselőnek, illetve az ügyvédnek nem keletkezik adókötelezettsége az említett kifizetéssel kapcsolatban.
Mentességek:
Ezt a kérdést a büntetőeljárásról szóló törvény szabályozza.
Az a személy, akit büntetendő cselekménnyel vádolnak, illetve őrizetbe vesznek, vagy akivel szemben egyéb biztosítási intézkedést alkalmaznak, illetve akit bíróság elé állítanak, az eljárás megindulásáról való tudomásszerzésétől kezdve gyakorolhatja a védelemhez való jogát az eljárás során – függetlenül attól, hogy milyen eljárásról van szó –, és ennek megfelelően tájékoztatni kell őt erről a jogról.
E jog gyakorlása érdekében az érintett személyeket jogi képviselőnek (procurador) kell képviselnie, védelmüket pedig ügyvédnek (abogado) kell ellátnia; ha az érintett felek nem bíztak meg jogi képviselőt, illetve ügyvédet, az erre irányuló kérelmük esetén a bíróság rendeli ki őket, valamint abban az esetben is, ha a felek nem jogosultak ennek kérelmezésére.
Az ügyben részt vevő, költségmentességben nem részesülő felek kötelesek megfizetni a jogi képviselőik és az ügyvédeik díjait, a kérelmükre eljáró szakértők díjait, valamint a bíróságon megjelenő tanúk költségeit, amennyiben a szakértők és a tanúk a vallomástétellel egyidejűleg benyújtották a kérelmüket, és azt a bíróság elfogadta.
Az ügy közben, illetve annak lezárása után sem kötelesek az egyéb eljárási díjak megfizetésére, kivéve, ha a bíróság ítélete erre kötelezi őket.
Az ügyben részt vevő felek által megbízott, a képviseletet elvállaló jogi képviselő köteles kifizetni az ügyfelek által a védelem ellátására igénybe vett ügyvédek díját.
A költségmentességre jogosult személyek is jogosultak az általuk kiválasztott ügyvéd vagy jogi képviselő megbízására. Ebben az esetben azonban – a költségmentességre nem jogosult felekhez hasonlóan – a felek kötelesek kifizetni az ügyvéd, illetve a jogi képviselő díjait, kivéve, ha a szabadon kiválasztott jogi szakemberek a költségmentességről szóló törvény (Ley de Asistencia Jurídica Gratuita) 27. szakaszában foglaltak szerint lemondanak a díjaikról.
A kiállított számlákat az ügyfél minden esetben az eljárás lezárása után köteles kifizetni. Kirendelt védők esetén nem kell előleget fizetni, mivel az eljárás ebben az esetben általában költségmentes.
Megjegyzendő, hogy, a bíróság által kirendelt ügyvédeket meglehetősen széles körben alkalmazzák. Így ha az ügyfél költségmentességben részesül, nem kell kifizetnie az ügyvédi díjakat, mivel azokat az állam átvállalja, kivéve, ha három éven belül javul az ügyfél pénzügyi helyzete (általában azonban az ügyfélnek nem kell fizetnie).
A fél képviselőjeként a jogi képviselő (procurador) köteles tájékoztatni az ügyfelet az eljárási lépésekről.
Mind az ügyvéd, mind a jogi képviselő köteles tájékoztatni az ügyfelelt, az ügyfél kérésének megfelelő gyakorisággal.
Nincs olyan weboldal, amely kifejezetten a spanyolországi bírósági eljárások költségeiről nyújtana információt. Vannak azonban olyan weboldalak – mint például az ügyvédi kamarák oldalai –, amelyek tájékoztatást nyújtanak az adott szervezet tagjainak díjszabásáról.
A tájékoztatás nyelve általában a spanyol. Emellett az autonóm közösségek hivatalos nyelvein is elérhetők információk.
Ezenfelül egyes oldalak angol nyelvű információkat is tartalmaznak.
A közvetítők és a közvetítői intézmények nyilvántartása (Registro de Mediadores e Instituciones de Mediación) olyan információs adatbázis, amelyhez a lakosság az Igazságügyi Minisztérium weboldalán keresztül térítésmentesen hozzáférhet. A nyilvántartás közzéteszi a hivatásos közvetítők és a közvetítői intézmények adatait, ezáltal megkönnyítve a lakosság számára a vitarendezés e formájához való hozzáférést.
Keresőprogramjai a következő linkeken érhetők el:
https://remediabuscador.mjusticia.gob.es/remediabuscador/RegistroMediador
https://remediabuscador.mjusticia.gob.es/remediabuscador/RegistroInstitucion
Függetlenül attól, hogy milyen néven említik, a közvetítés a vitarendezés olyan formája, melynek során két vagy több fél önként megpróbál megállapodni, amihez egy közvetítő nyújt nekik segítséget.
Természetes személyek akkor lehetnek közvetítők, ha teljeskörűen jogosultak polgári jogaik gyakorlására, mindaddig, amíg a foglalkozásuk gyakorlásával kapcsolatos valamely jogszabály el nem tiltja őket e feladatkör ellátásától.
A közvetítői szolgáltatásokat nyújtó jogi személyek – akár szakmai vállalkozás, akár jogszabályban meghatározott egyéb jogi személy formájában működnek – kötelesek kijelölni egy közvetítőként eljáró természetes személyt, akinek a jogszabályban előírt összes feltételnek meg kell felelnie.
A közvetítői feladatok ellátásához a közvetítőnek egyetemi diplomával vagy felsőfokú szakképzettséggel kell rendelkeznie, valamint egy megfelelően akkreditált intézmény egy vagy több speciális kurzusának elvégzése révén speciális képzésben is részt kell vennie; az említett intézmények által nyújtott képzések alapján az ország egész területén végezhető közvetítői tevékenység.
A közvetítőknek ezenkívül biztosításról vagy más hasonló garanciáról is gondoskodniuk kell az általuk közvetített jogviták során megvalósított cselekményeikből eredő polgári jogi felelősség fedezése érdekében.
A fizetésképtelenségi közvetítő (mediator concursal) olyan személy, aki a közvetítőkre és a felszámolókra vonatkozó követelményeket is teljesíti; utóbbiakat a fizetésképtelenségről szóló törvény (Ley Concursal, 2003. július 9-i 22/2003. sz. törvény) 27.(1) szakasza állapítja meg. A fizetésképtelenségi közvetítőket a közjegyzők vagy a cégjegyzékek vezetői jelölhetik ki a fizetésképtelenségről szóló törvény X. címében említett peren kívüli fizetési megállapodásokban. Fizetésképtelenségi közvetítőként jogi személyek is eljárhatnak, amennyiben a fizetésképtelenségi közvetítői tevékenységeiket a fenti követelményeknek megfelelő természetes személy közreműködésével teljesítik.
A közvetítői intézmények olyan spanyol vagy külföldi állami vagy magánszervezetek, illetve közjogi szervezetek, amelyek feladatai között szerepel a közvetítés előmozdítása. Ezek az intézmények lehetővé teszik a közvetítéshez való hozzáférést, valamint a közvetítéssel kapcsolatban igazgatási tevékenységeket látnak el, ami magában foglalja a közvetítők kinevezését is; a kinevezések során az intézmények kötelesek biztosítani az átláthatóságot. Ha a szóban forgó intézmények választottbíráskodással is foglalkoznak, gondoskodniuk kell a két tevékenység elkülönítéséről.
A közvetítői intézmények közvetlenül nem nyújthatnak közvetítői szolgáltatást, és a közvetítésben történő részvételük mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.Erről a kérdésről a spanyol adóhivatal (Agencia Tributaria) weboldala nyújt tájékoztatást.
Erről a spanyol adóhivatal weboldala nyújt tájékoztatást.
A spanyol Alkotmány 119. szakasza szerint a költségmentesség olyan eljárás, amelynek révén különböző támogatásokat biztosítanak azok számára, akik igazolhatóan nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi eszközökkel; e támogatások elsősorban az ügyvédek és a jogi képviselők díjainak, a szakértői vélemények költségeinek, az óvadékok összegének stb. megfizetése alóli mentességet jelentik.
A költségmentesség általában az alábbi támogatásokat foglalja magában:
díjmentes tanácsadás és tájékoztatás az eljárás megindítása előtt;
a letartóztatott vagy fogva tartott személynek biztosított ügyvéd;
ügyvéd, illetve jogi képviselő által biztosított ingyenes védelem és képviselet a bírósági eljárásban;
az eljárás során a hivatalos lapokban kötelezően közzéteendő hirdetmények és bejelentések díjmentes megjelentetése;
fellebbezés benyújtása esetén felmentés a letétfizetési kötelezettség alól;
díjmentes szakértői segítség az eljárás alatt;
a másolatok, a bizonyítékok, valamint a közjegyzői és egyéb okiratok díjmentes beszerzése;
egyes közjegyzői tevékenységek díjának 80%-os csökkentése;
egyes ingatlan- és cégnyilvántartási tevékenységek díjának 80%-os csökkentése.
Kizárólag a határokon átnyúló viták esetében a fenti jogosultságok az alábbiakkal egészültek ki (miután a 2005. július 18-i 16/2005. sz. törvény módosította a költségmentességről szóló törvényt, amely ezáltal összhangba került a 2003/8/EK irányelvvel):
Általában azok a polgárok kérelmezhetnek költségmentességet, akik valamilyen bírósági eljárásban vesznek részt, vagy bírósági eljárást szeretnének indítani, de nem rendelkeznek a peres eljáráshoz szükséges pénzügyi eszközökkel.
A természetes személyek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha igazolják, hogy családjuk éves forrásai és bevételei nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (Indicador Público de Renta de Efectos Múltiples, IPREM) kétszeresét.
A jogi személyek akkor jogosultak költségmentességre, ha a társasági adóra vonatkozó adóalapjuk alacsonyabb az éves IPREM háromszorosánál.
Ezenkívül minden esetben figyelembe veszik a kérelmező tényleges pénzügyi teherbíró képességére vonatkozó egyéb külső jeleket is.
Fogyatékosságon és/vagy egyéb családi körülményeken alapuló kivételek alapján természetes személyek esetében a fenti jövedelmi küszöbök túlléphetők. (A 2009. évi általános államháztartási törvény (Ley de Presupuestos Generales del Estado) huszonnyolcadik kiegészítő rendelkezése szerint a 2009-ben az IPREM évi 7381,33 EUR volt).
Ez azt jelenti, hogy költségmentességre az alábbiak jogosultak:
nonprofit szervezetek;
a vonatkozó közigazgatási nyilvántartásba bejegyzett alapítványok;
Természetes személyek esetében családjuk éves forrásai és bevételei nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes IPREM kétszeresét.
Ha a pénzeszközök meghaladják az IPREM kétszeresét, de nem haladják meg annak négyszeresét, a költségmentességi bizottság (Comisión de Asistencia Jurídica Gratuita) – figyelemmel a kérelmező családi körülményeire, a kérelmező által eltartott családtagok vagy gyermekek számára, a kérelmező egészségi állapotára, esetleges fogyatékosságára, pénzügyi kötelezettségeire, az eljárás megindításával kapcsolatos költségekre vagy más körülményekre, illetve minden olyan esetben, amikor a kérelmező különleges kategóriába tartozó nagycsalád felmenő ági rokona – kivételesen úgy határozhat, hogy engedélyezi a költségmentességet.
A félnek saját jogai és érdekei védelmében kell eljárnia.
A jogi személynek nonprofit szervezetnek vagy a megfelelő közigazgatási nyilvántartásba bejegyzett alapítványnak kell lennie.
A társasági adóra vonatkozó adóalapjuknak alacsonyabbnak kell lennie az éves IPREM háromszorosánál.
A nemi alapú erőszakkal szembeni általános védelemi intézkedésekről szóló, 2004. december 28-i 1/2004. sz. sarkalatos törvény (Ley Orgánica 1/2004 de Medidas de Protección Integral contra la Violencia de Género) hatályba lépése óta a nemi alapú erőszak áldozatává vált nők azonnal teljes körű költségmentességben részesülnek, nem csupán a bírósági eljárásokban, hanem a nemi alapú erőszak miatt meginduló közigazgatási eljárások során is (ideértve a rendőrségi nyomozást is), egészen az ítélet meghozataláig, anélkül, hogy előzetesen kérelmezniük kellene a költségmentességet. Ez azt jelenti, hogy a költségmentesség kérdése semmilyen esetben nem akadályozza a védelemhez és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot, amelyet attól függetlenül biztosítanak az áldozatnak, hogy sor került-e a költségmentességre irányuló kérelem benyújtására. Azonban a költségmentességet csak akkor biztosítják, ha az érintett fél utólag vagy a bírósági eljárás során igazolja, hogy a költségmentességről szóló törvény általános szabályai és az ahhoz kapcsolódó rendeletek szerint – amelyeket az 1/2004. sz. sarkalatos törvény hatodik záró rendelkezése ennek érdekében megfelelően módosított – a költségmentességre való jogosultsághoz szükséges körülmények valóban fennállnak.
A polgári eljárások költségviselésről szóló határozatairól a polgári perrendtartás 394–398. szakasza rendelkezik.
Az ítélettel záruló eljárásokban az elsőfokú eljárás költségeit az a fél viseli, akinek valamennyi követelését elutasították, kivéve, ha az ügyben jelentős, tisztázandó tény- vagy jogkérdések merülnek fel.
Részleges pernyertesség esetén mindkét fél maga viseli a saját költségeit, a közös költségeket pedig fele-fele arányban viselik, kivéve, ha az egyik fél komolytalan pereskedés miatt a költségek megtérítésére kötelezhető.
Ha a költségeket a pervesztes fél köteles viselni, az ügyvédeknek és a díjszabások és átalánydíjak hatálya alá nem tartozó más jogi szakembereknek fizetendő összegek tekintetében a pervesztes fél a határozatban kedvezményezettként megnevezett minden egyes peres fél részére legfeljebb a jogvita tárgyát képező összeg egyharmadát köteles megfizetni. Kizárólag e rendelkezés alkalmazásában a meghatározhatatlan értékű követelések értékét 18 000 EUR összegben kell megállapítani, kivéve, ha az ügy bonyolultsága miatt a bíróság másként rendelkezik.
Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a bíróság megállapítja, hogy a költségek viselésére kötelezett fél komolytalanul járt el.
Ha a költségek viselésére kötelezett fél költségmentességre jogosult, csak a költségmentességről szóló törvényben kifejezetten meghatározott esetekben köteles megtéríteni az ellenérdekű fél érdekeinek megvédéséből eredő költségeket.
Az ügyészség semmilyen esetben nem kötelezhető a költségek viselésére azokban az eljárásokban, amelyekben félként vesz részt.
A bírósági eljárásokban részt vevő szakértőket peritos-nak hívják. Az igazságügyi szakértők nyilvántartása (Registro de Peritos Judiciales) minden felsőbíróságon (Tribunal Superior de Justicia) megtalálható.
A polgári perrendtartás 241. szakasza (1) bekezdésének 4. pontja rendelkezik arról, hogy a költségek megállapításakor az „igazságügyi szakértők költségeit és az eljárásban részt vevő személyeknek megfizetendő összegeket” külön tételként kell figyelembe venni. Ez azon személyek költségeire vonatkozik, akiknek – bár az eljárásban nem félként vesznek részt – kiadásaik keletkeznek amiatt, hogy valamely szolgáltatás nyújtása céljából személyesen megjelennek az eljárás során.
A polgári perrendtartás 243. szakasza úgy rendelkezik, hogy valamennyi eljárás és per tekintetében az adott ügyet vagy fellebbezést lefolytató bírósági ügyintéző számítja ki a költségeket. Nem szerepelnek a számításban a szükségtelen, felesleges vagy a jogszabályok által nem megengedett eljárásokhoz kapcsolódó határozatok és okiratok díjai, valamint az ügyvédi díjakon belül nem részletezett díjtételek, illetve azok a díjtételek, amelyek nem a peres eljáráshoz kapcsolódnak.
A bírósági ügyintéző csökkenti az ügyvédeknek, valamint a díjszabások és átalánydíjak hatálya alá nem tartozó más jogi szakembereknek fizetendő díjak összegét, amennyiben az igényelt díjak meghaladják a jogvita tárgyát képező összeg egyharmadát, és a költségek viselésére kötelezett fél nem komolytalanul járt el.
A költségelszámolásba azon eljárási cselekmények költségei sem számítanak bele, amelyek a főeljárás költségeinek viseléséről szóló határozat értelmében a pernyertes felet terhelik.
A hiteles fordítási és tolmácsolási szolgáltatásokra nem vonatkozik hivatalos díjszabás. A hiteles tolmácsok szabadon meghatározhatják a tolmácsolási szolgáltatásért felszámított díjakat, azonban az általuk alkalmazott díjszabást jelenteniük kell a tolmácsirodának és az illetékes tartományi kormányhivatalnak. Ezt az információt minden év januárjában be kell nyújtani.
Spanyolország jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról (640 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, a válásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a válókeresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár összeházasodik. Később külön költöznek, és megegyeznek abban, hogy elválnak.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy tagállam („A” tagállam) két állampolgára összeházasodik. A házasságot „A” tagállamban kötik meg. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba („B” tagállam) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezután a pár külön költözik, a feleség visszatér „A” tagállamba, a férj pedig „B” tagállamban marad. A pár megegyezik abban, hogy elválnak. „A” tagállamba való visszatértét követően a feleség azonnal válókeresetet nyújt be „B” tagállam bíróságához.
Esettanulmány | Peres eljárás | Jogorvoslati eljárás | Alternatív vitarendezés | |||||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Általános költségek | Más díjak | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Általános költségek | Más díjak | Ez a lehetőség rendelkezésre áll-e ebben az esettípusban? | Költségek | |
„A” eset | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek. Ügyvédi és ügyészi letét, kivéve, ha költségmentességet élvez (a költségmentességről szóló 1/1996. sz. törvény által szabályozva). Nem kell bírósági eljárási illetéket fizetni például a házasság közös akarattal történő felbontása esetében. Peres úton történő válásnál bírósági eljárási illetéket kell fizetni, kivéve, ha a felek által kérelmezett intézkedések kizárólag kiskorúakat érintenek. | Az eljárás általános költségei. A pervesztes fél viseli (lejárati elv), kivéve, ha az ügy komoly kétségeket támaszt mind ténybeli mind jogi szempontból (polgári perrendtartás 394.1. cikk). Részleges pernyertesség esetében a felek fedezik saját követeléseik költségeit, a közös eljárások költségeit pedig fele-fele arányban fizetik. Peres úton történő válásnál a lejárati elv (polgári perrendtartás 394.2. cikk) érvényesül. | A szakértőkkel és a közjegyzői és állami nyilvántartásokban készült másolatok, igazolások, okmányok és iratok megszerzésével kapcsolatos kiadások. | Ugyanazok, mint az elsőfokú eljárásban. | Ugyanazon szempontok szerint, mint az elsőfokú bíróságokon. | Ugyanazon szempontok szerint, mint az elsőfokú bíróságokon. | Spanyolországban családjogi ügyekben a közvetítés elfogadott, ez azonban az autonóm közösségek hatáskörébe tartozik. | Az autonóm közösségek a közvetítést díjmentesnek tervezik. |
„B” eset | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek. Ügyvédi és ügyészi letét, kivéve, ha költségmentességet élvez (a költségmentességről szóló 1/1996. sz. törvény által szabályozva). Nem kell bírósági eljárási illetéket fizetni például a házasság közös akarattal történő felbontása esetében. Peres úton történő válásnál bírósági eljárási illetéket kell fizetni, kivéve, ha a felek által kérelmezett intézkedések kizárólag kiskorúakat érintenek. | Az eljárás általános költségei. Peres úton történő válásnál ezeket a költségeket a pervesztes fél fizeti (polgári perrendtartás 394.1. cikk). | Bizonyításra vonatkozó indítványok, egyezségi megállapodás tervezete a házasság felbontásáról. | A jogorvoslati kérelemmel élő félnek előzetes letétet kell létesítenie, kivéve, ha megilleti a költségmentesség. | Ugyanazon szempontok szerint, mint az elsőfokú bíróságokon. | Ugyanazon szempontok szerint, mint az elsőfokú bíróságokon. | Spanyolországban családjogi ügyekben a közvetítés elfogadott, ez azonban az autonóm közösségek hatáskörébe tartozik. | Az eljárásban részt vevő szakemberek díjazása. |
Esettanulmány | Ügyvédek | Végrehajtók | Szakértők | ||||
Kötelező a jogi képviselet? | Költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező a részvétele? | Költségek | |
„A” eset | Ügyvédi segítség és ügyész általi képviselet szükséges (polgári perrendtartás 750. cikk). | Letét létrehozása szükséges az ügyvéd és az ügyész költségeinek fedezésére. Peres úton történő válásnál a pervesztes fél kötelezhető a költségek utólagos kifizetésére. | A feleknek nincs képviseletük. | Nincs | Nincs | Ezen eljárás jellege miatt nem szoktak megjelenni. | Nincs |
„B” eset | Ügyvédi segítség és ügyész általi képviselet szükséges (polgári perrendtartás 750. cikk). | Letét létrehozása szükséges az ügyvéd és az ügyész költségeinek fedezésére. Peres úton történő válásnál a pervesztes fél kötelezhető a költségek utólagos kifizetésére. | A feleknek nincs képviseletük. | Nincs | Nincs | Ezen eljárás jellege miatt nem szoktak megjelenni. | Nincs |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Letétek | Más díjak | |||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költségek | Létezik-e ez? Létezik-e ez és ha igen, mikor és hogyan alkalmazzák? | Költségek | Leírás | Költségek | |
„A” eset | A tanúk joga, hogy a tanúskodásukat indítványozó fél megtérítse a megjelenésükből eredő káraikat és hátrányaikat (polgári perrendtartás 375.1. cikk). | Egy részüket figyelembe veszik a költségfizetésben. | Nincs előzetes letét. | Nincs | Anyakönyvi igazolások, házasságra vagy gyermekek meglétére vonatkozó igazolások, a jogokat alátámasztó iratok (polgári perrendtartás 777.2. cikk). | Az ezeknek megfelelő költségek. |
„B” eset | A tanúk joga, hogy a tanúskodásukat indítványozó fél megtérítse a megjelenésükből eredő káraikat (polgári perrendtartás 375.1. cikk). | Egy részüket figyelembe veszik a költségfizetésben. | Nincs előzetes letét. | Nincs | Anyakönyvi igazolások, házasságra vagy gyermekek meglétére vonatkozó igazolások, a jogokat alátámasztó iratok (polgári perrendtartás 777.2. cikk). | Az ezeknek megfelelő költségek. |
Esettanulmány | Költségmentesség | Térítések | ||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | A költségmentesség mikor teljes körű? | Feltételek? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | |
„A” eset | Azoknak, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel (többek között ügyvéd, ügyész). | A felek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha az évente, családonként megállapított eszközeik és bevételeik igazoltan nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (IPREM) értékének kétszeresét. | Az ügyvédjével kötött megállapodás szerint, ha van ilyen. | |
„B” eset | Azoknak, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel (többek között ügyvéd, ügyész). | A felek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha az évente, családonként megállapított eszközeik és bevételeik igazoltan nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (IPREM) értékének kétszeresét. | Az ügyvédjével kötött megállapodás szerint, ha van ilyen. |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
„A” eset | ||||
„B” eset | A bizonyos jogi feltételek mellett szükséges valamennyi köz- és magánokirat (hivatalosan elismert hiteles fordító által készített fordítás). | A fordítók maguk állapítják meg díjaikat. | Ha az eljárás szükségessé teszi, tolmácsok igénybevétele. | A tolmácsok maguk állapítják meg díjaikat. |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, a gyermekek fölötti felügyeleti jogra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. A bíróság az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya keresetet indít az apa kapcsolattartási jogának korlátozása érdekében.
B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy közös gyermekük, azonban közvetlenül a gyermek születése után külön költöztek. A „B” tagállamban hozott bírósági határozat az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik (ezt a bíróság határozata lehetővé tette), az apa pedig „B” tagállamban marad. Néhány évvel később az anya keresetet indít „A” tagállamban az apa kapcsolattartási jogának megváltoztatása érdekében.
Esettanulmány | Peres eljárás | Jogorvoslati eljárás | Alternatív vitarendezés | |
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Általános költségek | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Ez a lehetőség rendelkezésre áll-e ebben az esettípusban? | |
„A” eset | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek: Ügyvédi és ügyészi letétek, kivéve, ha költségmentességre jogosult (a költségmentességről szóló 1/1996. sz. törvény által szabályozva). Amennyiben az eljárás kizárólag a kiskorú gyámságára és felügyeleti jogára vonatkozik, nem kell illetéket fizetni (10/2012. sz. törvény 4. cikk (1) bekezdés). | Az eljárás általános költségei. A pervesztes fél viseli (polgári perrendtartás 394.1. cikk) a költségek megállapítását követően. | A jogorvoslati kérelemmel élő félnek előzetes letétet kell létesítenie, kivéve, ha megilleti a költségmentesség (a bírói hatalomról szóló organikus törvény 15. kiegészítő rendelkezése). Amennyiben az eljárás kizárólag a kiskorú gyámságára és felügyeleti jogára vonatkozik, nem kell illetéket fizetni (10/2012. sz. törvény 4. cikk (1) bekezdés). | Fennáll az a lehetőség, hogy a felek más láthatási rendben állapodnak meg. Ez megállapodás útján tehető meg, amelyet az ügyésznek kell bejelentenie és a bíróságnak kell jóváhagynia. A felek a 2012. július 6-i 5/2012. sz. törvénnyel összhangban közös megegyezéssel kérhetik az eljárás felfüggesztését és közvetítőt vehetnek igénybe. További információ a közvetítési szolgáltatásokról az igazságügyi adminisztrációs portálon érhető el. A bírósági közvetítés díjmentes. |
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Ügyvédek | Bírósági végrehajtók | Szakértők | |||
Kötelező a jogi képviselet? | Költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező a részvétele? | |
„A” eset | Ügyvédi segítség és ügyész általi képviselet szükséges (polgári perrendtartás 750. cikk). Közös megegyezés esetén a felek ugyanazt ügyvédet és ügyészt is felkérhetik. | Letét létrehozása szükséges az ügyvéd és az ügyész költségeinek fedezésére. Peres eljárás esetén a pervesztes fél kötelezhető a költségek utólagos kifizetésére. | A feleknek nincs képviseletük. | Nincsenek. | Nincsenek. | Szükség lehet bizonyos szakértők (pszichológus) bevonására. A szakértőt felkérő fél fizeti annak díját, kivéve, ha a szakértő a bírósághoz tartozó pszichoszociális központból érkezik. |
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Letétek vagy garanciák | Más díjak | ||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költségek | Létezik-e ez és ha igen, mikor és hogyan alkalmazzák? | Költségek | Leírás | |
„A” eset | A tanúk joga, hogy a tanúskodásukat indítványozó fél megtérítse a megjelenésükből eredő káraikat (polgári perrendtartás 375.1. cikk). | Egy részüket figyelembe veszik a költségfizetésben. | Nincs előzetes letét. | Nincsenek. | A megfelelő anyakönyvi igazolások, például gyermek születési anyakönyvi kivonata (jelenleg díjmentes) vagy a jogokat alátámasztó iratok. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Költségmentesség | Térítések | ||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | Feltételek? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kellene téríteni a költségmentességet biztosító szervnek? | |
„A” eset | Azoknak, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel (többek között ügyvéd, ügyész). | Természetes személyek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha az évente, családonként megállapított eszközeik és bevételeik igazoltan nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (IPREM) értékének kétszeresét. | Az ügyvédjével kötött megállapodás szerint, ha van ilyen. Amennyiben ilyen megállapodást kötöttek, bizonyos eseteket kivéve a pervesztes fél fizeti (polgári perrendtartás 394.1. cikk). Visszatéríthető az ügyvéd tiszteletdíja (amennyiben az a kártérítés összegének egyharmadát nem haladja meg), az ügyész tiszteletdíja és bármely egyéb költség, amely azok megállapítását követően visszaigényelhető. | |
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
„B” eset | A bizonyos jogi feltételek mellett szükséges valamennyi köz- és magánokirat (hivatalosan elismert hiteles fordító által készített fordítás). | A tolmácsok megbízási díja változó. | Ha az eljárás szükségessé teszi, tolmácsok igénybevétele. Tolmács igénybevétele szükséges, amennyiben egy, az adott nyelvet nem beszélő személynek meghallgatáson kell részt vennie, tanúvallomást kell tennie vagy értesíteni kell őt a bíróság határozatáról. Amennyiben a tolmácsot a bíróság kérte fel, a díjat nem a felek viselik. Bármely személy, aki az adott nyelvet ismeri és előzetesen esküt vagy eskü erejével bíró nyilatkozatot tett, hogy pontosan fordít, tolmácsként kinevezhető. Egyéb esetekben a tolmács díja változó. |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, tartásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek a alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. Egy bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az egyetlen fennmaradó vitás kérdés az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít.
B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy három éves közös gyermekük. Külön költöznek. Egy „B” tagállamban hozott bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az apa hozzájárulásával az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik, ahol letelepednek.
Egy vitás kérdés marad fenn, ez az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít „A” tagállamban.
Esettanulmány | Peres eljárás | Jogorvoslati eljárás | Alternatív vitarendezés | |||||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Általános költségek | Más díjak | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Általános költségek | Más díjak | Ez a lehetőség rendelkezésre áll-e ebben az esettípusban? | Költségek | |
„A” eset | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek: Ügyvédi és ügyészi letétek, kivéve, ha költségmentességre jogosult (a költségmentességről szóló 1/1996. sz. törvény által szabályozva). | Az eljárás általános költségei. Peres úton történő válásnál a pervesztes fél fizeti (polgári perrendtartás 394.1. cikk). A családjogban bevett gyakorlat szerint a költségek megfizetését nem ítélik oda a feleknek, hanem azokat a felek között megosztják úgy, hogy minden fél csak a saját költségeit fizeti. Bizonyos esetekben azonban elrendelhetik, hogy a pervesztes fél viselje az eljárás költségeit. Részleges pernyertesség esetén a felek csak a saját költségeiket fizetik. Amennyiben az ügy kizárólag gyermek tartásának a megfizetésére irányul, nem kell illetéket fizetni (10/2012. sz. törvény 4. cikk (1) bekezdés). | Bizonyításra vonatkozó indítványok, egyezségi megállapodás tervezete. Szakértői bizonyíték igénylése esetén a szakértő díját meg kell fizetni. Közös megegyezés esetén a megállapodás tervezetének költségét általában tartalmazzák az ügyvédnek fizetendő összköltségek. | A jogorvoslati kérelemmel élő félnek előzetes letétet kell létesítenie, kivéve, ha megilleti a költségmentesség. | Ugyanazon szempontok szerint, mint az elsőfokú bíróságokon. | Ugyanazon szempontok szerint, mint az elsőfokú bíróságokon. | Lehetőség van különélési megállapodás kidolgozására, amelyben a tartás mértékét önkéntesen állapítják meg. A megállapodást az ügyésznek kell bejelentenie és a bíróságnak kell jóváhagynia. | A tárgyalási folyamatban részt vevő szakértők díjai. |
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Ügyvédek | Bírósági végrehajtók | Szakértők | ||||
Kötelező a jogi képviselet? | Költségek | Kötelező a jogi képviselet? | A tárgyalás előtti költségek | A tárgyalás utáni költségek | Kötelező a részvétele? | Költségek | |
„A” eset | Ügyvédi segítség és ügyész általi képviselet szükséges (polgári perrendtartás 750. cikk). Közös megegyezés esetén a felek felkérhetik ugyanazt ügyvédet és ügyészt, hogy közöttük létrejött megállapodást nyújtsanak be. | Letét létrehozása szükséges az ügyvéd és az ügyész költségeinek fedezésére. Peres eljárás esetén a pervesztes fél kötelezhető a költségek utólagos kifizetésére. | A feleknek nincs képviseletük. Ezen eljárás jellege miatt nem szoktak megjelenni. | Nincs | Nincs | Ezen eljárás jellege miatt nem szoktak megjelenni. | Nincs. Szakértői vélemény igénylése esetén a szakértő díját meg kell téríteni, kivéve, ha a szakértő a bírósághoz tartozó pszichoszociális központból érkezik. |
„B” eset | Ügyvédi segítség és ügyész általi képviselet szükséges (polgári perrendtartás 750. cikk). Közös megegyezés esetén a felek felkérhetik ugyanazt ügyvédet és ügyészt, hogy közöttük létrejött megállapodást nyújtsanak be. | Letét létrehozása szükséges az ügyvéd és az ügyész költségeinek fedezésére. Peres eljárás esetén a pervesztes fél kötelezhető a költségek utólagos kifizetésére. | A feleknek nincs képviseletük. Ezen eljárás jellege miatt nem szoktak megjelenni. | Nincs | Nincs | Ezen eljárás jellege miatt nem szoktak megjelenni. | Nincs. Szakértői vélemény igénylése esetén a szakértő díját meg kell téríteni, kivéve, ha a szakértő a bírósághoz tartozó pszichoszociális központból érkezik. |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Letétek vagy garanciák | Más díjak | |||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költségek | Létezik-e ez és ha igen, mikor és hogyan alkalmazzák? | Költségek | Leírás | Költségek | |
„A” eset | A tanúk joga, hogy a tanúskodásukat indítványozó fél megtérítse a megjelenésükből eredő káraikat (polgári perrendtartás 375.1. cikk). | Egy részüket figyelembe veszik a költségfizetésben. | Nincs előzetes letét. | Nincs | Anyakönyvi igazolások, házasságra vagy gyermekek meglétére vonatkozó igazolások, a jogokat alátámasztó iratok (polgári perrendtartás 777.2. cikk). | Az ezeknek megfelelő költségek. |
„B” eset | A tanúk joga, hogy a tanúskodásukat indítványozó fél megtérítse a megjelenésükből eredő káraikat (polgári perrendtartás 375.1. cikk). | Egy részüket figyelembe veszik a költségfizetésben. | Nincs előzetes letét. | Nincs | Anyakönyvi igazolások, házasságra vagy gyermekek meglétére vonatkozó igazolások, a jogokat alátámasztó iratok (polgári perrendtartás 777.2. cikk). | Az ezeknek megfelelő költségek. |
Esettanulmány | Jogsegély | Térítések | ||
Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | A költségmentesség mikor teljes körű? | Feltételek? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | |
„A” eset | Azoknak, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel (többek között ügyvéd, ügyész). | Természetes személyek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha az évente, családonként megállapított eszközeik és bevételeik igazoltan nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (IPREM) értékének kétszeresét. Az állami jövedelemmutató (IPREM) Spanyolországban többek között a juttatások, ösztöndíjak, támogatások és az álláskeresési járadék odaítélésének referenciájaként alkalmazott mutató. A mutató az alábbi linken számolható ki: | A pernyertes fél vitarendezési költségei megtéríthetők, amennyiben a másik felet kötelezték a költségek megtérítésére. | |
„B” eset | Azoknak, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel (többek között ügyvéd, ügyész). | Természetes személyek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha az évente, családonként megállapított eszközeik és bevételeik igazoltan nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (IPREM) értékének kétszeresét. Az állami jövedelemmutató (IPREM) Spanyolországban többek között a juttatások, ösztöndíjak, támogatások és az álláskeresési járadék odaítélésének referenciájaként alkalmazott mutató. A mutató az alábbi linken számolható ki: | A pernyertes fél vitarendezési költségei megtéríthetők, amennyiben a másik felet kötelezték a költségek megtérítésére. |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
„A” eset | ||||
„B” eset | A bizonyos jogi feltételek mellett szükséges valamennyi köz- és magánokirat (hivatalosan elismert hiteles fordító által készített fordítás). | A fordítók maguk állapítják meg díjaikat. | Ha az eljárás szükségessé teszi, tolmácsok igénybevétele. | A tolmácsok maguk állapítják meg díjaikat. Amennyiben a tolmácsot a bíróság kérte fel, a díjat nem a felek viselik. |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E kereskedelmi jogi, szerződésre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák az eladót a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy vállalat 20 000 EUR értékű árut szállított. A vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak.
Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít a vételár teljes megfizettetése érdekében.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy vállalat, amelynek székhelye „B” tagállamban található, 20 000 EUR értékű árut szállított egy „A” tagállambeli vevőnek. A szerződésre „B” tagállam joga irányadó, és „B” tagállam nyelvén fogalmazták meg. Az „A” tagállambeli vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak. Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít „A” tagállamban a vevővel kötött szerződés alapján a vételár teljes megfizettetése érdekében.
Esettanulmány | Peres eljárás | Jogorvoslati eljárás | Alternatív vitarendezés | |||||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Általános költségek | Más díjak | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Általános költségek | Más díjak | Ez a lehetőség rendelkezésre áll-e ebben az esettípusban? | Költségek | |
„A” eset | A polgári perrendtartás 812. cikkében et seq. megállapított fizetési meghagyásos eljárásoknál a kártérítés összegétől függetlenül elvben nem szükséges ügyvéd közreműködése az adósságra vonatkozó első keresetlevél benyújtásához. A deklaratív jellegű eljárásokban a 2 000 EUR-t meghaladó összegű kártérítésre irányuló eljárásokban szükség van az ügyvéd és az ügyész közreműködésére. Amennyiben az adós kifogással él, és az összeg meghaladja a polgári perrendtartásban meghatározott összeget (jelenleg 2 000 EUR), szükség van az ügyvéd és az ügyész közreműködésére. Ezen felül illeték is fizetendő, amely az eljárás típusától és a kártérítés összegétől függően változik, feltéve, hogy a kártérítés a 2 000 EUR-t meghaladja, kivéve, ha a felperes költségmentességet élvez (a költségmentességről szóló 1/1996. sz. törvény által szabályozva). | Az eljárás általános költségei. A pervesztes a fél fizeti (polgári perrendtartás 394.1. cikk). | Bizonyításra vonatkozó indítványok. A tanúnak járó költségtérítés. Szakértői vélemények. | Ha az adós nem vitatja a követelést, az eljárás alig jár költségekkel. Ha kifogással él, az általános szabályokat kell alkalmazni, azaz a pert indító félnek előzetes letétet kell létrehoznia, kivéve, ha költségmentességre jogosult. | Ugyanazon szempontok szerint, mint az elsőfokú bíróságokon. | Ugyanazon szempontok szerint, mint az elsőfokú bíróságokon. | A perben részt vevő felek harmadik fél közbeavatkozása nélkül is megegyezhetnek a kártalanítás összegében, ez esetben a bíróságnak jóvá kell hagynia a megállapodást, és a felek az eljárás megindítása után is rendezhetik vitájukat közvetítés útján. A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítésről szóló, 2012. július 6-i 5/2012. sz. törvény ülteti át a 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Ez a törvény állapítja meg a közvetítésre vonatkozó minimális jogi keretet az autonóm közösségek által jóváhagyott rendelkezések sérelme nélkül. | A felek megegyezése esetén a bírósági díj 60%-át visszatérítik. |
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Ügyvédek | Bírósági végrehajtók | Szakértők | ||||
Kötelező a jogi képviselet? | Költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező a részvétele? | Költségek | |
„A” eset | Fizetési meghagyást csak akkor alkalmaznak, ha az adós él ellentmondással. | Az összegtől és az eljárástól függően változnak. | Nincs jogi képviselet. | Nem, azonban egyes esetekben tanácsos a szakértők bevonása, akiket a kérelmező fél fizet. | A kiadandó szakértői vélemény alkalmazási körétől és tárgyától függően változnak. | ||
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Letétek vagy garanciák | ||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költségek | Létezik-e ez? Létezik-e ez és ha igen, mikor és hogyan alkalmazzák? | Költségek | |
„A” eset | A tanúk joga, hogy a tanúskodásukat indítványozó fél megtérítse a megjelenésükből eredő káraikat (polgári perrendtartás 375.1. cikk). | A költségeket a bírósági ügyintéző állapítja meg a tanú kérelme alapján (utazási költség, ellátás stb.), amelyeket megfelelően rögzítenek. | Nincs előzetes letét. Letét csak bizonyos határozatok elleni jogorvoslati kérelmek esetében szükséges. | A megtámadott határozattól függően változnak. 25 EUR és 50 EUR között lehetnek. |
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. |
Esettanulmány | Költségmentesség | Térítések | |||||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | A költségmentesség mikor teljes körű? | Feltételek? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | A költségmentesség mikor teljes körű? | Feltételek? | |
„A” eset | Azoknak, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel (többek között ügyvéd, ügyész, szakértő). | A költségmentességi bizottság határozza meg azon szolgáltatások körét, amelyekre költségmentesség adható. Költségmentesség a törvény által biztosított szolgáltatások közül kizárólag egy szolgáltatásra igényelhető (pl. a bírósági eljárási illeték fedezésére). | Természetes személyek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha az évente, családonként megállapított eszközeik és bevételeik igazoltan nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (IPREM) értékének kétszeresét. | Általában az ügyvéd tiszteletdíjának (amennyiben a kártérítés összegének egyharmadát nem haladja meg), az ügyész tiszteletdíjának és az ezekhez a költségekhez kapcsolódó letéteknek, valamint az adott ügytől függően a szakértők tiszteletdíjának egy része vagy egésze visszatéríthető. | Amennyiben a felperes részére költségek megfizetését rendelték el (polgári perrendtartás 394. cikk) a költségek bírósági ügyintéző általi megállapítását követően. | Költségek megfizetésének elrendelése a másik fél részére. | |
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Eset tanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
„A” eset | A nem spanyol nyelven (vagy adott esetben az eljárás helye szerinti autonóm közösség nyelvétől eltérő nyelven) benyújtott dokumentumok fordítását is mellékelni kell. A dokumentum fordítása magánúton is intézhető. Amennyiben valamelyik fél úgy véli, hogy a fordítás nem pontos, és az eltéréseket indoklással alátámasztja, a bírósági ügyintéző a fordítást benyújtó fél költségére elrendeli a vitatott rész hivatalos fordítását. Amennyiben a hivatalos fordítás lényegében megegyezik a privát úton intézett fordítással, a hivatalos fordítás költségeit a fordítást megtámadó félnek kell viselnie. | A fordítandó témától függően változik. | Amennyiben egy természetes személynek részt kell vennie az eljárásban azért, hogy meghallgatáson vegyen részt, tanúvallomást tegyen vagy személyesen értesítsék egy bírósági határozatról és nem beszél spanyol nyelven vagy adott esetben az eljárás helye szerinti autonóm közösség másik hivatalos nyelvén, bármely személy, aki az adott nyelvet ismeri és előzetesen esküt vagy eskü erejével bíró nyilatkozatot tett, hogy pontosan fordít, tolmácsként kinevezhető. | Attól függ, hogy hivatásos tolmácsot alkalmaztak-e vagy sem. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E kereskedelmi jogi, felelősségre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy adjanak tanácsot a fogyasztónak a perköltséget illetően, az alábbi helyzetek mérlegelése érdekében:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy szerelőnek. A szerelő tovább értékesíti a fűtőberendezést egy fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.
A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a biztosítók ellen.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy „B” tagállambeli fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy „C” tagállambeli szerelőnek. A szerelő a fűtőberendezést tovább értékesíti egy „A” tagállambeli fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli azt). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) saját tagállamabeli biztosítótársaságnál rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.
A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít „A” tagállamban a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és az „A” tagállambeli biztosítótársaság ellen.
Esettanulmány | Peres eljárás | Jogorvoslati eljárás | Alternatív vitarendezés | ||||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Általános költségek | Más díjak | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Általános költségek | Más díjak | Ez a lehetőség rendelkezésre áll-e ebben az esettípusban? | |
„A” eset | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek: Ügyvédi és ügyészi letétek, és általánosságban az eljárás típusától, valamint a követelt kártérítési összegtől – feltéve, hogy a 2 000 EUR-t meghaladja – függően fizetendő illetékek, kivéve, ha költségmentességet élvez (a költségmentességről szóló 1/1996. sz. törvény által szabályozva). | Az eljárás általános költségei. A pervesztes a fél fizeti (polgári perrendtartás 394.1. cikk). | Bizonyításra vonatkozó indítványok: – Tanúk költségtérítése – Szakértői vélemények. | A jogorvoslati kérelemmel élő félnek előzetes letétet kell létesítenie, kivéve, ha megilleti a költségmentesség. | Ugyanazon szempontok szerint, mint az elsőfokú bíróságokon. | Ugyanazon szempontok szerint, mint az elsőfokú bíróságokon. | A perben részt vevő felek harmadik fél közbeavatkozása nélkül is megegyezhetnek a kártalanítás összegében, ez esetben a bíróságnak jóvá kell hagynia a megállapodást, és a felek az eljárás megindítása után is rendezhetik vitájukat közvetítés útján. |
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Ügyvédek | Bírósági végrehajtók | Szakértők | |
Kötelező a jogi képviselet? | Költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Kötelező a részvétele? | |
„A” eset | Amennyiben a kártérítési összeg meghaladja a 2 000 EUR-t, ügyvédi segítség és ügyész általi képviselet szükséges (polgári perrendtartás 31. cikk). | A kártalanítási összeg nagyságától és az eljárás típusától függ. | A feleknek nincs képviseletük. | Tanácsos szakértők bevonása (kárfelmérés); a szakértői véleményért a kérelmező fél fizet. |
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Tanúk költségtérítése | Letétek vagy garanciák | ||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költségek | Létezik-e ez és ha igen, mikor és hogyan alkalmazzák? | ||
„A” eset | A tanúk joga, hogy a tanúskodásukat indítványozó fél megtérítse a megjelenésükből eredő káraikat (polgári perrendtartás 375.1. cikk). | Nincs előzetes letét. | ||
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. |
Esettanulmány | Jogsegély | Térítések | ||
Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | A költségmentesség mikor teljes körű? | Feltételek | Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | |
„A” eset | Azoknak, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel (többek között ügyvéd, ügyész). | Természetes személyek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha az évente, családonként megállapított eszközeik és bevételeik igazoltan nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (IPREM) értékének kétszeresét. | Az ügyvédjével kötött megállapodás szerint, ha van ilyen. Az ügyvédi költségek jelentős részét, gyakran a teljes összeget visszatérítik, amennyiben a visszatérített összeg nem haladja meg a kártérítés egyharmadát. A felek jogi képviselőinek kifizetett díjak és letétek, valamint a szakértői költségek (adott esetben) a költségek megállapítását követően megtéríthetők. | |
„B” eset | Lásd: előző eset. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
„A” eset | A nem spanyol nyelven (vagy adott esetben az eljárás helye szerinti autonóm közösség nyelvétől eltérő nyelven) benyújtott dokumentumokhoz fordítást is kell mellékelni. A dokumentum fordítása magánúton is intézhető; amennyiben valamelyik fél úgy véli, hogy a fordítás nem pontos, és az eltéréseket indoklással alátámasztja, a bírósági ügyintéző a fordítást benyújtó fél költségére elrendeli a vitatott rész hivatalos fordítását. Amennyiben a hivatalos fordítás lényegében megegyezik a magánúton intézett fordítással, a hivatalos fordítás költségeit a fordítást megtámadó félnek kell viselnie. | Változó | Amennyiben egy természetes személynek részt kell vennie az eljárásban azért, hogy meghallgatáson vegyen részt, tanúvallomást tegyen vagy személyesen értesítsék egy határozat létrejöttéről és nem beszél spanyol nyelven vagy adott esetben az eljárás helye szerinti autonóm közösség másik hivatalos nyelvén, bármely személy, aki az adott nyelvet ismeri és előzetesen esküt vagy eskü erejével bíró nyilatkozatot tett, hogy pontosan fordít, tolmácsként kinevezhető. | |
„B” eset | Ua. | Ua. | Nehéz előre meghatározni. |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ebben a szakaszban a Franciaországban alkalmazandó eljárási költségek áttekintését találja meg. Ha részletesebb elemzést szeretne olvasni az eljárási költségekről, kérjük, tekintse át az alábbi esettanulmányokat:
A díjtételek állandó díjakból és (gyakran a jogvita összegének százalékában kifejezett) változó díjakból állnak.
Különbséget kell tenni a következők között:
A fellebbviteli bíróságok mellett működő jogi képviselők (avoué), az igazságszolgáltatási segédszemélyzet, illetve az ügyvédek díjazását az1980. július 30-i 80-608. sz. rendelet állapítja meg.
A jogalanyokat első fokon képviselő ügyvédek bíróság előtti eljárásának díját közigazgatási végrehajtási rendeletek rögzítik (az 1972. augusztus 25-i 72-784. sz. rendelet és az 1975. augusztus 21-i 75-785. sz. rendelet).
A végrehajtók idézésért, valamint a keresetlevelek és bírósági határozatok kézbesítéséért járó díjazásáról az 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendelet rendelkezik.
A polgári eljárás peres feleinek állandó költségei
Polgári ügyekben vannak a peres eljárás lefolytatásához jogilag elengedhetetlen költségek, amelyek összege – vagy rendeleti úton, vagy bírói határozat értelmében – díjszabás tárgyát képezi. Ezek a költségek perköltségnek minősülnek.
A következőket foglalják magukban:
A polgári eljárás azon szakasza, amelyben állandó költségeket kell fizetni
A polgári eljárás költségei a felek által egy-egy eljárás előtt vagy során fizetett vagy fizetendő valamennyi összeget tartalmazzák.
Ilyenek például az eljárás megindítása előtt a jogászok, technikai szakemberek tanácsadási költségei, az utazási költségek.
Az eljárás során ezek a költségek vonatkozhatnak az igazságszolgáltatási segédszemélyzetnek, az igazságügyi közhivatalnokoknak fizetett eljárási költségekre, az állam által beszedett illetékekre és a tanácsadási díjakra.
Az eljárást követően ez vonatkozhat a határozat végrehajtási költségeire.
Az alkotmányjogi eljárás peres feleinek állandó költségei
A jelenlegi francia eljárásjog szerint, mivel az Alkotmánytanács egyéni megkereséséről nincs rendelkezés, e kérdés megválaszolása nem indokolt.
Az igazságszolgáltatási segédszemélyzet szakmai etikája magában foglalja, hogy releváns információkat kell szolgáltatniuk ügyfeleik számára a jogaikról és kötelezettségeikről.
Az Igazságügyi Minisztérium és a
különböző szakmák honlapjain.
Az információk franciául állnak rendelkezésre.
Nincs olyan internetes honlap, amely közzétenné az eljárási költségeket.
A díjtételeket nettó értékben adják meg. Az alkalmazandó HÉA-kulcs mindig 19,6%, a költségmentesség kedvezményezettjeinek nyújtott szolgáltatások kivételével (5,5%).
A költségmentesség nem tesz különbséget a jogvita tárgya – azaz aszerint, hogy polgári vagy büntetőügyről van-e szó – és természete szerint. A költségmentesség megítélésénél vagy elutasításánál kizárólag a kérelmező jövedelmére összpontosít.
Így minden francia állampolgárságú természetes személy és az Európai Unió tagállamainak állampolgárai, valamint azok a nonprofit jogi személyek, amelyek bíróság előtt kívánják jogaikat érvényesíteni és nem rendelkeznek elegendő forrással, igényt tarthatnak a költségmentességre.
Hasonlóképpen, azok a külföldi állampolgárságú személyek, akik szokásosan és jogszerűen Franciaországban tartózkodnak, polgári ügyekben jogosultak a költségmentesség jelentette kedvezményre. Ez a jogszerű tartózkodásra vonatkozó feltétel azonban büntetőügyben nem követelmény. Nem érvényesíthető kiskorúakkal szemben sem, függetlenül attól, hogy milyen eljárásban (polgári, közigazgatási vagy büntetőeljárásban) érintettek.
A figyelembe vett jövedelem a költségmentességet kérelmező személy legutóbbi naptári évben szerzett havi átlagjövedelme, valamint adott esetben a szokásosan a vele egy háztartásban élő személyek jövedelme. Ez utóbbi esetben a költségmentességre való jogosultság felső határa a családi kiadásokra vonatkozó korrigáló tényezőkkel emelkedik.
A bizonyos szociális segélyekben (a Nemzeti Szolidaritási Alap kiegészítő támogatásában, minimálbérben) részesülő személyeknek azonban nem kell igazolniuk elégtelen jövedelmüket.
Ezenkívül a különböző szociális jellegű támogatásokat nem számítják bele a jövedelmekbe (családi ellátások, szociális ellátások, lakhatási támogatás).
A költségmentesség a jövedelmektől függően teljes vagy részleges lehet. A jogosultsághoz szükséges felső jövedelemhatárokat évente aktualizálja a pénzügyi törvény. 2009-re a 2008-ban szerzett jövedelmek havi átlagának egyedülálló személy esetében:
Ezek a felső határok a kérelmezővel egy háztartásban élő első két eltartott személy mindegyike (gyermekek, házastárs, élettárs, polgári együttélési szerződés szerinti partner, felmenő ági rokon stb.) után 164 euróval, a harmadik eltartott személytől kezdődően pedig 104 euróval emelkednek.
A peres fél minőségét (például sértett vagy vádlott) elvileg nem veszik figyelembe. A költségmentesség megítélésekor, illetve elutasításakor nem kezelik eltérően a sértetteket, a vádlottakat, a felpereseket, illetve az alpereseket.
Az igazságszolgáltatás irányának meghatározásáról és programozásáról szóló, 2002. szeptember 9-i törvény azonban javította a személyek élete vagy épsége ellen irányuló, annak legsúlyosabb szándékos megsértését jelentő bűncselekmények (a büntető törvénykönyv 221-1–221-5., 222-1–222-6., 222-8., 222-10., 222-14. (1. és 2. bekezdés), 222-23–222-26., 421-1. (1. bekezdés) és 421-3. cikkében (1–4. bekezdés) előírt és szankcionált bűncselekmények) áldozatainak, valamint az áldozatok jogán jogosultak – a személyi sérelmekből eredő károk megtérítése iránti polgári kereset indítása érdekében – igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének feltételeit, azáltal, hogy a költségmentességben való részesüléshez mentesítette őket jövedelmük igazolása alól. Ez a rendelkezés többek között a 15 év alatti kiskorú vagy a különösen veszélyeztetett személyek ellen elkövetett, halált vagy tartós fogyatékosságot okozó nemi erőszak vagy rendszeres erőszak áldozataira alkalmazandó.
A jövedelemre vonatkozó feltételtől egyébként – a költségmentesség kérelmezőjének minőségétől függetlenül (felperes/alperes, áldozat/vádlott) – kivételesen el lehet térni minden olyan alkalommal, amikor úgy tűnik, hogy annak helyzete a jogvita tárgya vagy a peres eljárás előrelátható kiadásai tekintetében különös figyelmet érdemel.
Ez a rendelkezés különösen a bűncselekmény elkövetési körülményeire való tekintettel alkalmazható a bűncselekmény áldozatára.
Elvben nincs olyan különleges feltétel, amely az eljárás alpereseinek biztosított költségmentesség feltételeit szabályozná.
Jogorvoslati lehetőség (fellebbezés, kifogásolás, felülvizsgálati kérelem) igénybevétele esetén azonban a jogorvoslattal élő alperesek helyzete javul, ha már részesültek költségmentességben.
Ezek a személyek ugyanis a saját védelmük érdekében szükségképpen megőrzik a költségmentességre való jogosultságukat.
Azonban emlékeztetni kell arra az eljárás felperesére és alperesére egyaránt alkalmazandó általános szabályra, amely szerint a költségmentességet nem ítélik meg, ha az általa fedezett költségeket jogvédelmi biztosítási szerződés vagy azzal egyenértékű védelmi rendszer keretében állják.
A kis értékű jogvitákkal foglalkozó bíróság (juridiction de proximité) és a kerületi bíróság (tribunal d’instance – TI) előtt a felek nem kötelesek ügyvédet megbízni. Amennyiben a kereset összege 4 000 euró alatti, ezekhez a bíróságokhoz egyszerűsített módon lehet fordulni, amely mentesíti a feleket a végrehajtó igénybevétele alól.
A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos intézkedések felülvizsgálatára irányuló kérelmek, valamint az örökbefogadási kérelmek, ha a gyermeket 15 éves kora előtt fogadták be, a házasság felbontása utáni intézkedések, a tartásdíj-fizetési kötelezettségekre vonatkozó kérelmek ügyvéd nélkül, egyszerű keresetlevél útján elvégezhetők.
Mint a polgári bíróságok előtti valamennyi eljárás esetében, ezek a bíróságok nem szednek be perindítási, illetve határozatkiadási költségeket.
Polgári ügyekben az eljárást lezáró bármely ítéletnek vagy határozatnak rendelkeznie kell az eljárás keretében felmerült költségteherről.
A perköltségek (díjként felszámított költségek – lásd fentebb) elvileg a pervesztes felet terhelik. A bíró azonban indokolással ellátott határozat útján azt részben vagy teljes egészében egy másik félre terhelheti.
Az egyik fél azonban kérheti azt is, hogy a vele ellenérdekű fél teljes egészében vagy részben viselje az általa okozott és a perköltségben nem szereplő költségeket. Ilyen például az ügyvédje tiszteletdíja és szóbeli előterjesztésének díja, a végrehajtók költségei és tényállásfelvétele, valamint utazási költségei. Ebben az esetben a bíró a perköltség megfizetésére kötelezett felet vagy ennek hiányában a pervesztes felet arra ítéli, hogy fizesse meg a másik félnek azt az összeget, amelyet a felmerült és a perköltségben nem szereplő költségként határoz meg. Figyelembe veszi a méltányosságot vagy a fizetésre ítélt fél gazdasági helyzetét. Ugyanezen megfontolásokból levezetett indokok miatt – hivatalból is – kimondhatja, hogy ennek az ítéletnek nincs helye.
Polgári ügyekben a bíró által kijelölt szakértők javadalmazását bírósági határozat állapítja meg.
Ha a bíró valamely feladatot szakértőre bíz, megállapít egy, a szakértő javadalmazására érvényesítendő céltartalékot. A céltartalék az előrelátható végleges javadalmazásához a lehető legközelebb áll. Meghatározza azt a felet vagy azokat a feleket, akinek vagy akiknek letétbe kell helyeznie vagy helyezniük a céltartalékot a bíróság hivatalánál.
Amint megtörtént a szakértői jelentés letétbe helyezése, a bíró – többek között a teljesített kérelmektől, a megadott határidők betartásától és a szolgáltatott munka minőségétől függően – megállapítja a szakértő javadalmazását. Engedélyt ad a szakértőnek arra, hogy a hivatalnál letétbe helyezett összegekből a neki járó összeget felvegye, és adott esetben kiegészítő összegek folyósítását rendeli el a szakértőnek, feltüntetve az azokat viselő felet vagy feleket.
Az eljárást lezáró ítélet vagy határozat rendelkezik a szakértőnek járó javadalmazás költségterhéről. Elvi szinten ez a pervesztes felet terheli, kivéve, ha a bíró – indokolással ellátott határozat útján – azt teljes egészében vagy részben egy másik félre terheli.
A nem a bíró által kijelölt szakértők díjáról ugyanakkor a szakértő és az ügyfele szabadon állapodnak meg. Ez a díj nem szerepel a perköltségek között. A felek kérhetik a bírótól, hogy a pervesztes felet vagy ennek hiányában a perköltségek megfizetésére kötelezett felet kötelezze arra, hogy az így felmerült díj címén egy adott összeget fizessen a részére. A bíró a méltányosság vagy a fizetésre ítélt fél gazdasági helyzetének figyelembevételével hoz határozatot.
Ezek a költségek a pervesztes felet terhelik, kivéve, ha a bíró – indokolással ellátott határozat útján – azokat teljes egészében vagy részben egy másik félre terheli.
Franciaország jelentése a költségek átláthatóságára vonatkozó tanulmányról(1312 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, a válásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a válókeresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár összeházasodik. Később külön költöznek, és megegyeznek abban, hogy elválnak.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy tagállam („A” tagállam) két állampolgára összeházasodik. A házasságot „A” tagállamban kötik meg. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba („B” tagállam) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezután a pár külön költözik, a feleség visszatér „A” tagállamba, a férj pedig „B” tagállamban marad. A pár megegyezik abban, hogy elválnak. „A” tagállamba való visszatértét követően a feleség azonnal válókeresetet nyújt be „B” tagállam bíróságához.
Esettanulmány | Peres eljárás | Jogorvoslati eljárás | Alternatív vitarendezés | |||||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | Ez a lehetőség rendelkezésre áll-e ebben az esettípusban? | Költségek | |
„A” eset | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem | A közvetítés annak érdekében lehetséges, hogy a felek adott esetben figyelembe vegyék a házasságfelbontás következményeit, de a házasságfelbontás kimondásánál minden esetben léteznie kell bírói határozatnak. | A közvetítés a feleket terheli, de költségei költségmentesség címén is átvállalhatók. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Ügyvéd | Végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező a részvétele? | Költségek | |
„A” eset | Igen | A tiszteletdíjak szabadon megállapíthatók. | Igen, idézés esetén. Nem, közös kereset esetén. | Idézés: 18,70 EUR Kézbesítés: 26,70 EUR | Kézbesítés: 26,70 EUR | Közjegyző részvételére van szükség, ha ingatlan kerül a vagyonközösségbe. | Díjként felszámított. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Másik tagállamból származó okirat: 50 EUR. Másik tagállamnak szánt okirat: 36,30 EUR. | Másik tagállamból származó okirat: 50 EUR. Másik tagállamnak szánt okirat: 36,30 EUR. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Eskü vagy más garancia | Más díjak | |||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | Létezik-e ez és ha igen, mikor és hogyan alkalmazzák? | Költség | Leírás | Költség | |
„A” eset | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Költségmentesség | ||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | A költségmentesség mikor teljes körű? | Feltételek? | |
„A” eset | A költségmentességet az egyik házastárs kérheti az eljárás előtt vagy során. A költségmentességet akkor ítélik meg, ha a házastárs által indított válókereset nem tűnik nyilvánvalóan elfogadhatatlannak vagy megalapozatlannak; - a bevallott jövedelme nem haladja meg a törvényben meghatározott felső határértékeket; - a válóper költségeit nem fedezi jogvédelmi biztosítás; | Az állam átvállal minden perköltséget, ha a házastárs teljes körű költségmentességben részesül. | A költségmentességet teljes körűen biztosítják, ha a költségmentességet kérelmező személy által bevallott havi jövedelem nem haladja meg a havi 911 eurót a teljes költségmentességnél. Ezen összeg felett, és 1367 EUR erejéig a költségmentességet részlegesen biztosítják. A jövedelem felső határa 164 euróval emelkedik az első két eltartott személy után, és 104 euróval a harmadik és a további személyek után. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Költségek megtérítése | |
Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kellene téríteni a költségmentességet biztosító szervnek? | |
„A” eset | Nem, a felek megegyezése esetén az elv a költségek megosztása, a felek megállapodása, illetve a bíró ellentétes határozata kivételével. | Amennyiben a házasságot felbontó ítélet a költségmentességben nem részesülő házastársat ítéli a költségek viselésére, ez utóbbi köteles az Államkincstárnak megtéríteni a költségmentességben részesülő házastárs védelmére az állam által megelőlegezett költségeket. |
„B” eset | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
„A” eset | A lefordított okiratokat be kell nyújtani a bírónak. | Nem állnak rendelkezésre a költségekre vonatkozó statisztikák. | Ha a bíró nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a felek kommunikálnak. | A bíró állapítja meg. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, a gyermekek fölötti felügyeleti jogra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. A bíróság az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya keresetet indít az apa kapcsolattartási jogának korlátozása érdekében.
B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy közös gyermekük, azonban közvetlenül a gyermek születése után külön költöztek. A „B” tagállamban hozott bírósági határozat az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik (ezt a bíróság határozata lehetővé tette), az apa pedig „B” tagállamban marad. Néhány évvel később az anya keresetet indít „A” tagállamban az apa kapcsolattartási jogának megváltoztatása érdekében.
Esettanulmány | Peres eljárás | Jogorvoslati eljárás | Alternatív vitarendezés | |||||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Más díjak | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Más díjak | Ez a lehetőség rendelkezésre áll-e ebben az esettípusban? | Költségek | |
„A” eset | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem | A bírósági közvetítés lehetséges. A bíróságon kívüli közvetítés szintén lehetséges. | A közvetítés a feleket terheli. A tiszteletdíjat a bíró állapítja meg, de a költség költségmentesség jogcímén is vállalható. A közvetítőnek és a feleknek célszerű a tiszteletdíjra vonatkozó megállapodást kötniük. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Ügyvéd | Végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező a részvétele? | Költségek | |
„A” eset | Nem | Nem | Igen, idézés esetén. Nem, keresetlevél esetén. | Idézés: 18,70 EUR Kézbesítés: 26,70 EUR | Ha a hivatal nem kézbesíti a határozatot, a végrehajtó általi kézbesítés díja: 26,70 EUR | Nem | A bíró állapítja meg. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Másik tagállamból származó okirat: 50 EUR. Másik tagállamnak szánt okirat: 36,30 EUR. | Másik tagállamból származó okirat: 50 EUR Másik tagállamnak szánt okirat: 36,30 EUR. 36,30 EUR | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Eskü vagy más garancia | Más díjak | |||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Létezik-e ez és ha igen, mikor és hogyan alkalmazzák? | Létezik-e ez és ha igen, mikor és hogyan alkalmazzák? | Költség | Leírás | Költség | |
„A” eset | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Költségmentesség | ||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | A költségmentesség mikor teljes körű? | Feltételek? | |
„A” eset | A költségmentesség az eljárás előtt vagy során kérelmezhető. A költségmentességet akkor ítélik meg, ha a szülő által bevallott jövedelem nem haladja meg a törvényben meghatározott felső határértékeket. | Az állam átvállal minden perköltséget, ha a szülő teljes körű költségmentességben részesül. | A költségmentességet teljes körűen biztosítják, ha a költségmentességet kérelmező személy által bevallott havi jövedelem nem haladja meg a havi 911 eurót a teljes költségmentességnél. Ezen összeg felett, és 1 367 EUR erejéig a költségmentességet részlegesen ítélik meg. A jövedelem felső határa 164 euróval emelkedik az első két eltartott személy után, és 104 euróval a harmadik és a további személyek után. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
„A” eset | A lefordított okiratokat be kell nyújtani a bírónak. | Nem állnak rendelkezésre statisztikák. | Ha a bíró nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a felek kommunikálnak. | A javadalmazást a bíró állapítja meg. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, tartásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek a alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. Egy bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az egyetlen fennmaradó vitás kérdés az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít.
B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy három éves közös gyermekük. Külön költöznek. Egy „B” tagállamban hozott bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az apa hozzájárulásával az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik, ahol letelepednek.
Egy vitás kérdés marad fenn, ez az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít „A” tagállamban.
Esettanulmány | Peres eljárás | Jogorvoslati eljárás | Alternatív vitarendezés | |||||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Más díjak | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Más díjak | Ez a lehetőség rendelkezésre áll-e ebben az esettípusban? | Költségek | |
„A” eset | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem | A bírósági közvetítés lehetséges. A bíróságon kívüli közvetítés szintén lehetséges. | A közvetítés a feleket terheli, a tiszteletdíjat a bíró állapítja meg, de költségei a költségmentesség címén is átvállalhatók. A közvetítőnek és a feleknek célszerű a tiszteletdíjra vonatkozó megállapodást kötniük. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Ügyvéd | Végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező a részvétele? | Költségek | |
„A” eset | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem | A bíró állapítja meg. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Eskü vagy más garancia | Más díjak | |||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | Létezik-e ez és ha igen, mikor és hogyan alkalmazzák? | Költség | Leírás | Költség | |
„A” eset | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem | Nem |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Költségmentesség | ||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | A költségmentesség mikor teljes körű? | Feltételek? | |
„A” eset | A költségmentességet az anya kérheti az eljárás előtt vagy során. A költségmentességet akkor biztosítják, ha a bevallott jövedelem nem haladja meg a törvényben meghatározott felső határértékeket. | Az állam átvállal minden perköltséget, ha az anya teljes körű költségmentességben részesül. | A költségmentességet teljes körűen biztosítják, ha az anya által bevallott havi jövedelem nem haladja meg a havi 911 eurót a teljes költségmentességnél. Ezen összeg felett, és 1367 EUR erejéig a költségmentességet részlegesen biztosítják. A jövedelem felső határa 164 euróval emelkedik az anya által eltartott első két személy után, és 104 euróval a harmadik és a további személyek után. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Költségek megtérítése | |
Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kellene téríteni a költségmentességet biztosító szervnek? | |
„A” eset | Igen, ha van ilyen értelmű bírói határozat. | Amennyiben a családjogi bíró határozata a költségmentességben nem részesülő apát ítéli a költségek viselésére, ez utóbbi köteles az Államkincstárnak megtéríteni a költségmentességben részesülő anya védelmére az állam által megelőlegezett költségeket |
„B” eset | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
„A” eset | A lefordított okiratokat be kell nyújtani a bírónak. | Nem állnak rendelkezésre statisztikák. | Ha a bíró nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a felek kommunikálnak. | A javadalmazást a bíró állapítja meg. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. | Ua. |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E kereskedelmi jogi, szerződésre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák az eladót a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy vállalat 20 000 EUR értékű árut szállított. A vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak.
Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít a vételár teljes megfizettetése érdekében.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy vállalat, amelynek székhelye „B” tagállamban található, 20.000 EUR értékű árut szállított egy „A” tagállambeli vevőnek. A szerződésre „B” tagállam joga irányadó, és „B” tagállam nyelvén fogalmazták meg. Az „A” tagállambeli vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak. Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít „A” tagállamban a vevővel kötött szerződés alapján a vételár teljes megfizettetése érdekében.
Esettanulmány | Peres eljárás | ||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Más díjak | |
„A” eset | Megyei bíróság (Tribunal de grande instance – TGI): nem, nincsenek kezdeti költségek. Cégbíróság: igen, vannak kezdeti költségek, melyek minimális összege eléri a 69,97 eurót. | Megyei bíróság (TGI): nincsenek | Megyei bíróság (TGI): nincsenek |
„B” eset | Megyei bíróság (TGI): nem, nincsenek kezdeti költségek. Cégbíróság: igen, vannak kezdeti költségek, melyek minimális összege eléri a 69,97 eurót. | Megyei bíróság (TGI): nincsenek | Megyei bíróság (TGI): nincsenek. |
Esettanulmány | Jogorvoslati eljárás | Alternatív vitarendezés | |||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Más díjak | Ez a lehetőség rendelkezésre áll-e ebben az esettípusban? | Költségek | |
„A” eset | Nem | Nem | Nem | Igen Békéltetés Bírósági közvetítés Bíróságon kívüli közvetítés | Ingyenes A bíró által megállapított tiszteletdíj Megállapodás a felek és a közvetítő között |
„B” eset | Nem | Nem | Nem | Igen Békéltetés Bírósági közvetítés Bíróságon kívüli közvetítés | Ingyenes A bíró által megállapított tiszteletdíj Megállapodás a felek és a közvetítő között |
Esettanulmány | Ügyvéd | Végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező a részvételük? | Költségek | |
„A” eset | Megyei bíróság (TGI): igen Cégbíróság: nem. Fellebbviteli bíróság: igen | Ügyvédek: Nem áll rendelkezésre statisztika Másodfokú bíróság előtt eljáró jogi képviselők (avoué): 983 EUR | Igen | Idézés: 18,70 EUR Kézbesítés: 26,70 EUR | Kézbesítés: 26,70 EUR | Nem | A bíró által megállapított javadalmazás |
„B” eset | Megyei bíróság (TGI): igen Cégbíróság: nem. Fellebbviteli bíróság: igen | Ügyvédek: Nem áll rendelkezésre statisztika Másodfokú bíróság előtt eljáró jogi képviselők (avoué): 983 EUR | Igen | Idézés: 18,70 EUR Kézbesítés: 26,70 EUR | Kézbesítés: 26,70 EUR | Nem | A bíró által megállapított javadalmazás |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Eskü vagy más garancia |
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Létezik-e ez és ha igen, mikor és hogyan alkalmazzák? | |
„A” eset | Igen (a tanúk díjazásának felülvizsgálatáról szóló, 1920. december 27-i rendelet) | Nem |
„B” eset | Igen (a tanúk díjazásának felülvizsgálatáról szóló, 1920. december 27-i rendelet) | Nem |
Esettanulmány | Költségmentesség | ||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | A költségmentesség mikor teljes körű? | Feltételek? | |
„A” eset | A profitorientált jogi személyek (például gazdasági társaságok) nem részesülhetnek költségmentességben. Franciaországban ezt ugyanis csak a természetes személyeknek biztosítják, valamint bizonyos feltételek mellett a nonprofit jogi személyeknek és a társasházi közös képviselőknek. | Az állam átvállal minden perköltséget, ha az anya teljes körű költségmentességben részesül. | A költségmentességet teljes körűen biztosítják, ha a költségmentességet kérelmező személy által bevallott havi jövedelem nem haladja meg a havi 911 eurót a teljes költségmentességnél. Ezen összeg felett, és 1367 EUR erejéig a költségmentességet részlegesen biztosítják. A jövedelem felső határa 164 euróval emelkedik az első két eltartott személy után, és 104 euróval a harmadik és a további személyek után. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Költségek megtérítése | |||
Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | Ha a költségek megtérítése nem teljes körű, általában a költségek mely hányadára terjed ki? | Mely költségek nem téríthetők meg? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kellene téríteni a költségmentességet biztosító szervnek? | |
„A” eset | Igen | A díjként felszámított összes költség megtérítése, kivéve, ha a bíró másképpen határoz. | Nem díjként felszámított költségek: a bíró által méltányosság szerint megállapított költségtérítés. | Amennyiben a bíró határozata a költségmentességben nem részesülő felet ítéli a költségek viselésére, ez utóbbi köteles az Államkincstárnak megtéríteni a költségmentességben részesülő peres fél védelmére az állam által megelőlegezett költségeket. |
„B” eset | Igen | A díjként felszámított összes költség megtérítése, kivéve, ha a bíró másképpen határoz. | Nem díjként felszámított költségek: a bíró által méltányosság szerint megállapított költségtérítés. | Ua. |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
„A” eset | Szükség van a bírónak benyújtott okiratok fordítására. | Nem állnak rendelkezésre statisztikák. | Ha a bíró nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a felek kommunikálnak. | A bíró által megállapított javadalmazás |
„B” eset | Szükség van a bírónak benyújtott okiratok fordítására A 2001. május 28-i 1206/2001. sz. rendelet keretébe tartozó pervezető intézkedés. | Nem állnak rendelkezésre statisztikák. | Ha a bíró nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a felek kommunikálnak. A 2001. május 28-i 1206/2001. sz. rendelet keretébe tartozó pervezető intézkedés. | A bíró által megállapított javadalmazás |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E kereskedelmi jogi, felelősségre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy adjanak tanácsot a fogyasztónak a perköltséget illetően, az alábbi helyzetek mérlegelése érdekében:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy szerelőnek. A szerelő tovább értékesíti a fűtőberendezést egy fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.
A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a biztosítók ellen.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy „B” tagállambeli fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy „C” tagállambeli szerelőnek. A szerelő a fűtőberendezést tovább értékesíti egy „A” tagállambeli fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli azt). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) saját tagállamabeli biztosítótársaságnál rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.
A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít „A” tagállamban a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és az „A” tagállambeli biztosítótársaság ellen.
Esettanulmány | Peres eljárás | Jogorvoslati eljárás | Alternatív vitarendezés | |||||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Más díjak | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Más díjak | Ez a lehetőség rendelkezésre áll-e ebben az esettípusban? | Költségek | |
„A” eset | Megyei bíróság (TGI): nincsenek kezdeti költségek. Cégbíróság: igen, vannak kezdeti költségek, melyek minimális összege eléri a 69,97 eurót. | Megyei bíróság (TGI): nincsenek. | Megyei bíróság (TGI): nincsenek. | Nem | Nem | Nem | Igen Békéltetés Bírósági közvetítés Bíróságon kívüli közvetítés | Ingyenes A bíró által megállapított tiszteletdíj Megállapodás a felek és a közvetítő között |
„B” eset | Megyei bíróság (TGI): nincsenek. Cégbíróság: igen, vannak kezdeti költségek, melyeknek minimális összege eléri a 69,97 eurót. | Megyei bíróság (TGI): nincsenek. | Megyei bíróság (TGI): nincsenek. | Nem | Nem | Nem | Igen Békéltetés Bírósági közvetítés Bíróságon kívüli közvetítés | Ingyenes A bíró által megállapított tiszteletdíj Megállapodás a felek és a közvetítő között |
Esettanulmány | Ügyvéd | Végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező a részvételük? | Költségek | |
„A” eset | Megyei bíróság (TGI): igen Cégbíróság: nem Fellebbviteli bíróság: igen | Ügyvédek: Nem áll rendelkezésre statisztika. Másodfokú bíróság előtt eljáró jogi képviselők (avoué): 983 EUR | Igen | Idézés: 18,70 EUR Kézbesítés: 26,70 EUR | Kézbesítés: 26,70 EUR | Nem | A bíró által megállapított javadalmazás |
„B” eset | Megyei bíróság (TGI): igen Cégbíróság: nem Fellebbviteli bíróság: igen | Ügyvédek: Nem áll rendelkezésre statisztika. Másodfokú bíróság előtt eljáró jogi képviselők (avoué): 983 EUR | Igen | Idézés: 18,70 EUR Kézbesítés: 26,70 EUR | Kézbesítés: 26,70 EUR | Nem | A bíró által megállapított javadalmazás |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés |
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | |
„A” eset | Igen (a tanúk díjazásának felülvizsgálatáról szóló, 1920. december 27-i rendelet) |
„B” eset | Igen (a tanúk díjazásának felülvizsgálatáról szóló, 1920. december 27-i rendelet) |
Esettanulmány | Költségmentesség | ||
Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazandó? | A költségmentesség mikor teljes körű? | Feltételek? | |
„A” eset | A költségmentességet a természetes személynek vagy nonprofit jogi személynek minősülő vevő kérheti az eljárás előtt vagy során. A költségmentességet akkor biztosítják, ha: - a vevő által indított kereset nem tűnik nyilvánvalóan elfogadhatatlannak vagy megalapozatlannak; - a bevallott jövedelem nem haladja meg a törvényben meghatározott felső határértékeket; - a perköltségeket nem fedezi jogvédelmi biztosítás. | Az állam átvállal minden perköltséget, ha a vevő teljes körű költségmentességben részesül. | A költségmentességet teljes körűen biztosítják, ha a költségmentességet kérelmező személy által bevallott havi jövedelem nem haladja meg a havi 911 eurót a teljes költségmentességnél. Ezen összeg felett, és 1367 EUR erejéig a költségmentességet részlegesen biztosítják. A jövedelem felső határa 164 euróval emelkedik az első két eltartott személy után, és 104 euróval a harmadik és a további személyek után. |
„B” eset | Ua. | Ua. | Ua. |
Esettanulmány | Költségek megtérítése | |||
Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél vitarendezési költségei? | |
„A” eset | Igen | A díjként felszámított összes költség megtérítése, kivéve, ha a bíró másképpen határoz. | Nem díjként felszámított költségek: a bíró által méltányosság szerint megállapított költségtérítés. | Amennyiben a bíró határozata a költségmentességben nem részesülő felet ítéli a költségek viselésére, ez utóbbi köteles az Államkincstárnak megtéríteni a költségmentességben részesülő peres fél védelmére az állam által megelőlegezett költségeket. |
„B” eset | Igen | A díjként felszámított összes költség megtérítése, kivéve, ha a bíró másképpen határoz. | Nem díjként felszámított költségek: a bíró által méltányosság szerint megállapított költségtérítés. | Ua. |
Esettanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor és milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
„A” eset | Szükség van a bírónak benyújtott okiratok fordítására | Nem állnak rendelkezésre statisztikák. | Ha a bíró nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a felek kommunikálnak. | A bíró által megállapított javadalmazás |
„B” eset | Szükség van a bírónak benyújtott okiratok fordítására. A 2001. május 28-i 1206/2001. sz. rendelet keretébe tartozó pervezető intézkedés. | Nem állnak rendelkezésre statisztikák. | Ha a bíró nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a felek kommunikálnak. A 2001. május 28-i 1206/2001. sz. rendelet keretébe tartozó pervezető intézkedés. | A bíró által megállapított javadalmazás |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A jogi szakmáról szóló törvény (Zakon o odvjetništvu) alapján és az igazságügyi miniszterrel egyetértésben a Horvát Ügyvédi Kamara (Hrvatska odvjetnička komora) megalkotja és elfogadja az ügyvédi díjszabásra és költségtérítésre vonatkozó szabályzatot (Tarifa o nagradama i naknadi troškova za rad odvjetnika). A szabályzat meghatározza az ügyvédi szolgáltatások ellenértéke meghatározásának, kiszámításának és kifizetésének a módját, valamint azokat a költségeket, amelyeket a felek kötelesek kifizetni az ügyvédnek vagy az ügyvédi irodának a megbízás vagy az illetékes hatóság határozata alapján nyújtott szolgáltatásaikért, a jogi szakmáról szóló törvénnyel összhangban.
A képviselet költségei az ügyvédi szolgáltatásokat foglalják magukban, beleértve a hozzáadottérték-adót és az érintett szolgáltatások nyújtásához szükséges költségeket is. A képviselet költségeinek megfizetésére az ügyfél (fél) köteles.
Az ügyvédi díjszabásra és költségtérítésre vonatkozó szabályzat elsősorban a különböző eljárástípusokhoz (a büntetőeljáráshoz, a szabálysértési eljáráshoz, a polgári eljáráshoz stb.) kapcsolódó költségek megtérítését szabályozza.
Az ügyvédek minden általuk nyújtott szolgáltatás tekintetében kötelesek betartani a díjszabást, valamint kötelesek számlát adni a félnek.
A díjtételek 100%-kal megnövelhetők, ha az ügyben különleges szakértelemre és szaktudásra van szükség, illetve ha az ügy különösen bonyolult, vagy különösen kockázatos felelősségvállalással jár a nyújtott szolgáltatásokhoz képest.
Különleges szakértelemre és szaktudásra elsősorban a bonyolult jogvitákban vagy eljárásokban van szükség, valamint olyan szerződéstípusok esetében, amelyekhez külföldi jog vagy jogirodalom ismerete – vagy vizsgálata – szükséges, vagy amelyekhez speciális témakörök tanulmányozására, illetve azokkal kapcsolatos kutatásra van szükség a mérnöki tudományok, a kémia, a technológia, a természet- és fizikai tudományok, az orvostudomány vagy a társadalomtudományok területén, illetve amelyekhez idegen nyelvet kell használni stb.
Ezenkívül a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó összes körülményt és a félnél jelentkező előnyöket figyelembe véve az ügyvédek egyes díjtételeket 50%-kal csökkenthetnek.
Az ügyvédi magatartási kódex (Kodeks odvjetničke etike) alapján az ügyvédek kötelesek tájékoztatni az ügyfelet a képviselet költségeinek hozzávetőleges összegéről, és kötelesek felhívni az ügyfél figyelmét arra az eshetőségre, hogy az ügyfélnek megítélt, az ellenérdekű fél által megfizetendő költségek alacsonyabbak lesznek, mint az ügyvéd számlájában szereplő összeg.
A büntetőeljárások költségeit a büntetőeljárási törvény (Zakon o kaznenom postupku, Narodne novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye] 152/08., 76/09., 80/11., 121/11., 91/12., 143/12., 56/13., 145/13., 152/14. és 70/17. szám, a továbbiakban: a 2008. évi Be.) határozza meg, amely rögzíti, hogy e költségek alatt értendő a büntetőeljárás során – annak kezdeményezésétől a lezárásáig – felmerülő összes kiadás, a büntetőeljárás előtti bizonyításfelvételhez kapcsolódó kiadások, valamint a jogi segítségnyújtással összefüggő kiadások. A büntetőeljárás költségei közé tartoznak az alábbiak:
A jelen cikk 2. bekezdésének (1)–(5) pontjában említett költségeket – az állami költségvetésből finanszírozott hatóságoknál felmerülő költségek kivételével, valamint a hivatalból üldözött bűncselekményekkel kapcsolatos eljárás során pótmagánvádlóként eljáró sértett mellé kirendelt védőügyvéd és meghatalmazott szükségszerűen felmerült költségeinek kivételével – a büntetőeljárás lefolytatásáért felelős hatóság forrásaiból kell fedezni; a szóban forgó költségeket a későbbiekben be kell hajtani azoktól a személyektől, akik kötelesek azok viselésére.
Az 1–5. pontban felsorolt költségeket a büntetőeljárás lefolytatásáért felelős hatóság forrásaiból kell fedezni, a későbbiekben pedig be kell hajtani őket a viselésükre kötelezett személyektől, az állami költségvetésből finanszírozott hatóságoknál felmerülő költségek kivételével, valamint a hivatalból üldözött bűncselekményekkel kapcsolatos eljárás során pótmagánvádlóként eljáró sértett mellé kirendelt védőügyvéd és meghatalmazott szükségszerűen felmerült költségeinek kivételével.
A büntetőeljárás kimenetelétől függetlenül a terheltek, a sértettek, a pótmagánvádlók, a magánvádlók, a védőügyvédek, a jogi képviselők, a meghatalmazottak, a tanúk, az igazságügyi szakértők, a tolmácsok és az egyéb szakemberek maguk viselik a részvételük költségeit; a bizonyításfelvételhez vagy a tárgyalásokhoz kapcsolódó késedelem költségeit, valamint az egyéb eljárási költségeket, ha azok az ő hibájukból erednek; továbbá az átalányösszeg arányos részét.
A bíróság a bűnösnek talált terhelteket utasítja a büntetőeljárás költségeinek fedezésére, kivéve, ha teljes vagy részleges mentességre jogosultak. Ha több terheltet is bűnösnek találnak, a bíróság mindegyiküket utasítja a költségek megfelelő részének fedezésére, illetve ha ez nem lehetséges, a költségek egyetemleges viselésére utasítja őket.
A bíróság a költségekről szóló határozatában mentesítheti a terheltet a következők részben vagy egészben történő megfizetésére vonatkozó kötelezettsége alól: a tanúkkal, az igazságügyi szakértőkkel, a tolmácsokkal és az egyéb szakemberekkel kapcsolatos kiadások; a műszaki felvételekkel, a hangfelvételek átírásával és a helyszíni vizsgálatokkal kapcsolatos költségek; az iratok vagy azok egyes részeinek lemásolásával vagy nyilvántartásával kapcsolatos költségek; a terhelt utazásának költségei; a terhelt vagy a letartóztatott személy megjelenésével kapcsolatos költségek; a hivatalos minőségben eljáró személyek utazási költségei és kiadásai; azon terhelt egészségügyi költségei, aki nem jogosult egészségügyi ellátásra amíg őrizetben vagy előzetes letartóztatásban, illetve a bíróság határozata alapján valamely egészségügyi intézményben van; a szülés költségei; átalányösszeg, valamint a kirendelt védőügyvéd díja és szükségszerűen felmerült költségei. Ha ezek a körülmények a költségekről szóló határozat kiadása után kerülnek megállapításra, a bírói tanács elnöke (predsjednik vijeća) külön határozatot adhat ki, amely mentesíti a terheltet a büntetőeljárás költségeinek megfizetésére vonatkozó kötelezettsége alól. A bíróság felhívhatja a terheltet, hogy nyújtson be egy, az adóhivatal által kiadott igazolást, amely igazolja a pénzügyi körülményeit és a jövedelmét.
Azonban ha a büntetőeljárás költségeiről szóló határozat jogerőssé válásának napjától számított tíz éven belül kiderül, hogy az elítélt a pénzügyi helyzete alapján képes részben vagy egészben fedezni a büntetőeljárás költségeit – ideértve a kirendelt védőügyvéd költségeit is –, az ügyész (državni odvjetnik) indítványára a bírói tanács elnöke kötelezheti az elítéltet – miután az elítélt reagált az indítványra – a költségek teljes vagy részleges megfizetésére.
A 2008. évi Be. alapján a terhelt nem minden esetben köteles az eljárás költségeinek viselésére. Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, vagy a terheltet felmentő, illetve a vádakat elutasító ítélet születik, a büntetőeljárás költségei és a terheltnél szükségszerűen felmerült költségek, valamint a védőügyvéd díja az állami költségvetést terheli.
A magánvádló és a pótmagánvádló köteles fedezni a büntetőeljárás költségeit, a terheltnél szükségszerűen felmerült költségeket, valamint a terhelt védőügyvédjének díját és szükségszerűen felmerült költségeit, amennyiben az eljárás a terheltet felmentő, illetve a vádakat elutasító ítélettel vagy az eljárást felfüggesztő határozattal zárul, kivéve, ha azt korábban már felfüggesztették, illetve ha a terhelt halála miatt vagy azért kerül sor a vádakat elutasító ítélet meghozatalára, mert a vád az eljárással kapcsolatos, a pótmagánvádlónak vagy a magánvádlónak nem felróható késedelemből eredően elévült. Ha az eljárást a vádak visszavonása vagy a vádemeléstől való elállás miatt függesztik fel, a terhelt és a magánvádló vagy a pótmagánvádló megállapodhat a költségekről. Több magánvádló vagy pótmagánvádló részvétele esetén ezek a személyek egyetemlegesen viselik a költségeket.
A büntetőeljárások költségeire vonatkozóan a 2008. évi Be. X. címében található 145–152. cikkben,
a jogi szakmáról szóló törvényben,
az ügyvédi díjszabásra és költségtérítésre vonatkozó szabályzatban és
a bírósági illetékekről szóló törvényben (Zakon o sudskim pristojbama) érhető el információ (a büntetőeljárás magánvád alapján történő megindítása esetén 250,00 HRK bírósági illetéket kell fizetni).
Minden itt említett törvény elérhető a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönyében (Narodne novine) vagy a
Horvát Ügyvédi Kamara weboldalán.
Mivel az ügyvédek a hozzáadottérték-adó (héa) hatálya alá tartoznak, a szolgáltatásaikra is vonatkozik ez az adókötelezettség. Az ügyvédek által kiállított valamennyi számla esetében 25%-os héa kerül felszámításra. Megjegyzendő, hogy az ügyvédi díjszabásra és költségtérítésre vonatkozó szabályzatban szereplő táblázatok nem tartalmazzák a héát, amely a számlázáskor kerül felszámításra.
A szabálysértési eljárások költségei közé az alábbiak tartoznak:
a) az eljárás lefolytatásáért felelős hatóságok költségei;
b) a kötelező szabálysértési határozattal szembeni kifogásról döntést hozó helyi bíróság (općinski sud) költségei;
c) a Horvát Köztársaság Szabálysértési Fellebbviteli Bíróságának (Visoki prekršajni sud) azon költségei, amelyek az eljárás alá vont személy szabálysértési felelősségére vonatkozó jogerős határozat meghozatalával kapcsolatban merülnek fel, ha a határozathozatalra az ügyész és az eljárás alá vont személy fellebbezése vagy kizárólag az eljárás alá vont személy fellebbezése alapján került sor;
Az átalányösszeget külön jogszabályban meghatározott kereteken belül kell megállapítani, figyelembe véve az eljárás összetettségét és tartamát, valamint az eljárás alá vont személy pénzügyi helyzetét.
A bíróság a saját állami költségvetési előirányzatából megelőlegezett eljárási költségeket később behajtja az eljárás alá vont személytől vagy azon más személyektől, akik a jelen törvény rendelkezései értelmében kötelesek azok megfizetésére.
A bíróság külön jegyzéket vezet minden olyan költségről, amely a következőkkel kapcsolatban merül fel: az államigazgatási szervnél mint a vád képviseletére felhatalmazott szervnél amiatt keletkező kiadások, hogy technikai eszközök segítségével vagy a szükséges elemzések és szakértői értékelések elvégzése révén felderítette a szabálysértést;az eljárás lefolytatása alatt a bíróság által a saját állami költségvetési előirányzatából megelőlegezett kiadások (a tanúkkal, az igazságügyi szakértőkkel, a tolmácsokkal és az egyéb szakemberekkel kapcsolatos költségek; a helyszíni vizsgálatok költségei; az eljárás alá vont személy, illetve más személyek megjelenésének a költségei; a hivatalos minőségben eljáró személyek utazási költségei és díjazása stb.); és azon eljárás alá vont személy egészségügyi költségei, aki nem jogosult egészségügyi ellátásra amíg vizsgálati fogságban, illetve a bíróság határozata alapján valamely egészségügyi intézményben van.
Az ilyen költségek megtérítését kérelmező személy köteles benyújtani a bírósághoz egy költségkimutatást, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szükséges információkat és bizonyítékokat.
A Horvátország kisebbségi nyelveire történő tolmácsolás költségei – amennyiben azok az alkotmány, valamint a nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásának Horvát Köztársaságban történő használatára vonatkozó jogokról szóló törvény (Zakon o uporabi jezika i pisma nacionalnih manjina u Köztársaság Hrvatskoj) rendelkezéseinek alkalmazásából erednek – nem terhelendők azokra a személyekre, akik e törvény értelmében kötelesek az eljárás költségeinek viselésére.
A szabálysértési eljárások költségeinek megtérítésére vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter állapítja meg.
Arról, hogy ki köteles a költségek megfizetésére, valamint az eljárás költségeinek megállapításával kapcsolatos kérdésekről a szabálysértési törvény (Prekršajni zakon; NN 107/07., 39/13., 157/13., 110/15., 70/17. és 118/18. szám) 139. és 140. cikke rendelkezik.
A polgári eljárások költségei az eljárás során vagy annak érdekében felmerülő elszámolható kiadásokból állnak. Egyes költségek – például a bírósági illetékek – az eljárás lefolytatásáért felelős hatóság működéséhez kapcsolódnak, mások pedig – például a szakértői értékelések vagy a tolmácsolási szolgáltatások költségei – az igazságügyi szakértőknek vagy a bírósági tolmácsoknak megfizetendő költségekre vonatkoznak. A polgári eljárások költségei közé tartozik a tanúk utazási és ellátási költségeinek, valamint jövedelemkiesésének a megtérítése is, azonban a szóban forgó költségek legnagyobb részét a feleket az eljárás során képviselő ügyvéddel kapcsolatos képviseleti költségek teszik ki.
A polgári eljárások során felmerülő költségekre vonatkozó rendelkezések többsége a polgári perrendtartásban (Zakon o parničnom postupku) található, ideértve a bizonyítás költségeit (a polgári perrendtartás 168. cikke), a kártérítési perek során a jogvita békés rendezése iránti kérelem benyújtásának költségeit, valamint annak a félnek a költségeit is, aki személyiségi jogainak megvédése céljából polgári pert kíván indítani. Ezt megelőzően azonban kötelesek békés vitarendezést kérelmezni (a polgári perrendtartás 186. cikkének a) pontja).
Ezeket a költségeket főszabály szerint a kérelmet benyújtó fél fedezi, később azonban a fél pernyertességétől függően a perköltség részeként megtéríthetők.
A polgári eljárás során felmerülő költségek az egyes tények bizonyításához szükséges (a bizonyítékok benyújtásával, a tanú megjelenésével kapcsolatos) költségek, valamint a képviselet költségei.
Az eljárás eredményességétől függ, hogy az ellenérdekű fél megtéríti-e ezeket a költségeket. Főszabály szerint minden fél köteles megelőlegezni a cselekményeikkel kapcsolatos költségeket (a polgári perrendtartás 152. cikke), az a fél pedig, aki a jogvitában teljes mértékben sikerrel jár, jogosult az eljárás költségeinek teljes körű megtérítésére (a polgári perrendtartás 154. cikke). Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az adott költségek szükségesek voltak-e a peres eljáráshoz, mivel a fél csak a szükséges költségek megtérítésére jogosult (a polgári perrendtartás 155. cikke).
Ha a felek az eljárásban csak részben voltak sikeresek, a bíróság elrendelheti, hogy minden fél köteles viselni a saját költségeit, vagy az egyik felet utasíthatja arra, hogy a költségek arányos részét térítse meg a másik félnek és a beavatkozónak.
A bíróság úgy határozhat, hogy az egyik fél köteles megtéríteni az ellenérdekű félnél és annak beavatkozójánál felmerült összes költséget, ha az ellenérdekű fél a kérelmének csak egy viszonylag jelentéktelenebb, különösebb költséggel nem járó részét tekintve lett pervesztes.
A polgári eljárás során a költségekre vonatkozó határozatot két alapelvre, a pernyertesség elvére (causae) és a felróhatóság elvére (culpe) támaszkodva hozzák meg.
Ha a félnél a saját hibájából vagy valamely őt érintő eseményből eredően keletkeznek költségek, pernyertességétől függetlenül nem jogosult arra, hogy az ellenérdekű fél megtérítse a költségeit (a polgári perrendtartás 156. cikke).
A polgári perrendtartás 158. cikkének (1) bekezdése, valamint 159., 161. és 324. cikke szabályozza az elállás, a több fél részvételével zajló peres eljárás, illetve a perbeli egyezség esetén alkalmazandó költségtérítésre vonatkozó jogot.
A polgári eljárás költségeit és a bírósági illetéket a jogvita tárgyának az adott peres eljárás megindításakor fennálló értéke alapján határozzák meg, nem a főtárgyalás lezárásakor érvényes értéke szerint. A polgári eljárás költségeit ezenkívül a jogvita tárgyának a főtárgyalás befejezésekor fennálló értékéhez viszonyított sikerességgel arányosan állapítják meg.
A bírósági illetékek megfizetésének kötelezettségét a bírósági illetékekről szóló törvény szabályozza.
A bírósági eljárásban félként részt vevő személy az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint gyakorolhatja az eljárási költségek megfizetése alóli mentességre vonatkozó jogát, valamint a szakszerű jogi segítségnyújtáshoz való jogát (a polgári perrendtartás 172. cikke).
A bíróság a költségek megtérítéséről a fél kifejezett kérelme alapján, tárgyaláson kívül határoz. A fél köteles pontosan megjelölni a kérelemben, hogy mely költségek megtérítését kéri. A költségviselésre irányuló kérelmet a fél legkésőbb a költségekre vonatkozó tanácskozást megelőző szóbeli szakasz végéig köteles benyújtani. Azonban ha a szóban forgó határozat meghozatalára azt megelőző szóbeli eljárás nélkül kerül sor, a félnek a bíróság által elbírálandó indítványba kell foglalnia a költségviselésre irányuló kérelmet. A bíróság az eljárást az adott bíróság előtt lezáró ítéletben vagy végzésben dönt a költségviselésre irányuló kérelem tárgyában (a polgári perrendtartás 164. cikke).
Az ítéletben foglalt költségekről szóló döntés csak az e döntés ellen benyújtott panasz útján kifogásolható, kivéve, ha azzal egyidejűleg az ügy érdemében hozott határozatot is kifogásolják (a polgári perrendtartás 167. cikke).
A végrehajtási eljárások költségei a feleknél, a bíróságnál és a végrehajtási eljárás többi résztvevőjénél felmerülő, a végrehajtási eljárásból eredő vagy azzal kapcsolatos kiadásokból állnak.
A végrehajtási törvény (Ovršni zakon) viszonylag kevés rendelkezést tartalmaz a szóban forgó eljárások költségeiről. Mindössze egy cikk foglalkozik kizárólagosan a végrehajtási eljárás költségeinek megtérítésével (a végrehajtási törvény 14. cikke). Ez a cikk rendelkezik az eljárás költségeinek megelőlegezéséről, annak következményeiről, ha a felek nem tesznek eleget az eljárási költségek előzetes megfizetésére vonatkozó kötelezettségüknek, valamint az említett rendelkezések biztosítási intézkedésekkel kapcsolatos alkalmazásáról.
Nem a végrehajtási törvényben szerepelnek azok rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a bíróság számára, hogy elrendelje a költségek megtérítését. E tekintetben a végrehajtási törvény 21. cikkének (1) bekezdése szerint a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A pénzügyi eszközökre vonatkozó végrehajtás foganatosításáról szóló törvény (Zakon o provedbi ovrhe na novčanim sredstvima) (2011. január 1.) szerint a pénzügyi hatóság (FINA) teljesíti az üzleti vállalkozások és a polgárok pénzügyi eszközeire – azaz bármely banknál lévő számláira és lekötött betéteire – vonatkozó végrehajtást, a végrehajtási adós személyi azonosító száma alapján és hozzájárulása nélkül.
A pénzügyi eszközökre vonatkozó végrehajtás foganatosításáról szóló törvényben foglalt szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak típusairól és összegéről szóló szabályzat (Pravilnik o vrstama i visini naknada za obavljanje poslova propisanih Zakonom o provedbi ovrhe na novčanim sredstvima) 8. cikke szerint a FINA vezetése a pénzügyminiszter által jóváhagyott árjegyzékben állapítja meg a Szabályzatban említett díjak összegét. A pénzügyi eszközökre vonatkozó végrehajtás foganatosításáról szóló törvény szerinti FINA-szolgáltatásokra vonatkozó árjegyzék kivonata letölthető a FINA hivatalos weboldaláról.
A végrehajtási hitelező vagy a zálogjogosult köteles előre megfizetni a végrehajtás és a biztosítékadás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatos eljárási költségeket. A végrehajtási hitelező vagy a zálogjogosult a bíróság által meghatározott határidőn belül köteles előre megfizetni az eljárási költségeket.
Ingóvégrehajtás esetén a bíróság utasítja a végrehajtási hitelezőt, hogy bizonyos végrehajtási intézkedések tekintetében egy meghatározott határidőn belül előlegezze meg a szükséges költségeket (a bírósági végrehajtó által az ingó vagyontárgyak lefoglalására és értékelésére, elkobzására, megszerzésére és a bíróságnak, a végrehajtási hitelezőnek vagy valamely harmadik személynek történő átadására irányuló intézkedések tartoznak ide). A végrehajtási hitelező nem jogosult fellebbezni a szóban forgó határozat ellen, hanem köteles annak eleget tenni. A megelőlegezett költségeket a bíróság letéti számlájára kell befizetni.
Ha a végrehajtási hitelező vagy a zálogjogosult nem tesz eleget a bíróság azon határozatának, amely szerint a bíróság által megállapított határidőn belül köteles a költségek megelőlegezésére, és fizetés hiányában nem kerülhet sor végrehajtási vagy biztosítási intézkedésre, a bíróság felfüggeszti a végrehajtást. Ha a végrehajtáshoz nem feltétlenül szükséges valamely intézkedés tekintetében nem előlegezik meg a szükséges költségeket a bíróság által megállapított határidőn belül, az adott intézkedésre nem kerül sor (a végrehajtási törvény 14. cikkének (2) bekezdése).
Ingatlan-végrehajtás esetén a végrehajtási intézkedések egyike magában foglalja az ingatlan értékének megállapítását. Erre a bíróság mérlegelési jogkörében meghozott határozatában kerül sor egy tárgyalást követően, amelyen a felek lehetőséget kapnak arra, hogy nyilatkozzanak, és bizonyítékot szolgáltassanak az üggyel kapcsolatban (a végrehajtási törvény 92. cikkének (1) bekezdése). Azonban bármelyik fél javasolhatja azt is, hogy az ingatlan értékét egy megfelelő igazságügyi szakértő által elkészített értékelés alapján állapítsák meg. Ebben az esetben az érintett fél köteles megelőlegezni a szakértői értékelés költségeit.
A végrehajtási eljárás költségeinek megtérítésére irányadó általános rendelkezéseken kívül a végrehajtási törvény – az ingatlan-végrehajtást szabályozó részében – a vételár megosztásának rendjét meghatározó eljárás költségeiről is tartalmaz rendelkezéseket.
Az értékesítésből befolyó jövedelmet elsősorban a végrehajtási eljárással kapcsolatos bírósági illetékekre és a végrehajtási intézkedések tekintetében megelőlegezett összegekre kell fordítani, valamint az értékesített ingatlannal kapcsolatban az előző évre vonatkozóan megfizetendő adókra és egyéb díjakra. Ezek a költségek a felek és az eljárás egyéb résztvevőinek minden más követelésével szemben elsőbbséget élveznek (végrehajtási törvény, 113. cikk (1) bekezdés 1. pont).
Ami a zálogjogosult jogi helyzetét illeti, az ingatlanra-végrehajtás esetében az ítélkezési gyakorlat szerint a feleken kívül a zálogjogosult is jogosult az eljárási költségeinek megtérítésére.
Az ingatlan-végrehajtáshoz bírósági végrehajtót kell igénybe venni, aki jogosult a költségei megtérítésére. Ebben az esetben a polgári perrendtartás költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni (a polgári perrendtartás 155. cikke rendelkezik a költségek megtérítéséről, a 154. cikk pedig rögzíti az eljárási költségek megtérítésének szabályait).
Mivel a végrehajtási törvény nem tartalmaz rendelkezést az eljárási költségek összegéről vagy arról, hogy azokat hogyan kell megállapítani, a költségekről döntő hatóságok a polgári perrendtartás általános rendelkezéseit alkalmazzák, azzal, hogy annak megállapításakor, hogy mely költségeket kell megtéríteni egy adott fél részére, a bíróság csak azokat a költségeket veszi figyelembe, amelyekre az eljárás lefolytatásához szükség volt. A szükséges költségeket és a költségek összegét a bíróság határozza meg, melynek során minden körülményt gondosan megvizsgál, különös figyelmet fordítva a polgári perrendtartás főtárgyalást előkészítő eljárásra vonatkozó szabályaira, amely eljárás írásbeli beadványokból, egy előkészítő tárgyalásból és egy főtárgyalásból áll (a polgári perrendtartás 155. cikke).
Közokirat alapján történő végrehajtás esetén ügyvédi képviseletének költségein felül a végrehajtási hitelező a közjegyzői díjak megtérítésére is jogosult.
A közjegyzők végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos díjazására és költségtérítésére vonatkozó szabályok (Pravilnik o nagradama i naknadi troškova javnih bilježnika u ovršnom postupku) rögzítik, hogy a végrehajtási hitelező köteles előre megfizetni a közjegyzők végrehajtási kérelmek átvételével kapcsolatos intézkedéseinek költségeit. Ha a végrehajtási hitelező nem tesz eleget a bíróság azon határozatának, amely szerint köteles előre megfizetni a költségeket, a végrehajtási eljárás felfüggesztésre kerül (a végrehajtási eljárás 14. cikkének (2) bekezdése).
Ha az ingóságot nem lehet árverésen értékesíteni, és a végrehajtási hitelező követelése kielégítetlen marad, az nem jelenti azt, hogy a végrehajtási hitelezőnek nem merültek fel szükségszerű költségei a végrehajtási eljárással kapcsolatban.
Az eljárás bíróság általi hivatalból történő megindításának költségeit a bíróság a saját forrásaiból előlegezi meg. A végrehajtási törvény szerint akkor van lehetőség a végrehajtási eljárás hivatalból történő megindítására, ha arról valamely jogszabály kifejezetten rendelkezik.
A közokirat alapján végrehajtást foganatosító közjegyzőknél is felmerülnek bizonyos költségek; ilyenek például a közjegyzői díjak vagy a kézbesítési, illetve a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó anyagköltségek, a papír költsége stb., valamint a végrehajtási kérelem megfogalmazása, ha azt ügyvéd végzi. Ezeket a költségeket a végrehajtási hitelező köteles előre megfizetni.
A végrehajtható jogcím alapján történő végrehajtást a bíróságok foganatosítják. Ebben az esetben a végrehajtási hitelező által előre megfizetendő költségek a bírósági illetékekből, valamint a végrehajtási kérelem ügyvéd általi elkészítésének költségeiből állnak.
A végrehajtási adós vagy a zálogkötelezett köteles megtéríteni a végrehajtási hitelezőnek vagy a zálogjogosultnak a végrehajtási vagy a biztosítási eljáráshoz szükséges költségeket (a végrehajtási törvény 14. cikkének (4) bekezdése). Ez a jogszabályi rendelkezés képezi az eljárási költségekről hozott döntés alapját.
Ha a szükségszerűen felmerült költségekről közokiraton vagy az illetékes bírósághoz az ügy eldöntése és a határozat felek részére történő kézbesítése céljából továbbított kérelmen alapuló végrehajtható okirat alapján határoznak, a végrehajtási hitelező – a követelés összegének függvényében – jogosult az általa kifizetett közjegyzői díj egy összegben történő megtérítésére, és az adott összeg tekintetében jogosult héát felszámítani.
A végrehajtási törvény 39. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése, valamint 72. cikkének (1) bekezdése szabályozza azokat az eseteket, amelyekben a végrehajtási hitelező nem jogosult az eljárási költségek megtérítésére.
A végrehajtási hitelező az eljárás eredményétől függetlenül jogosult azon költségek megtérítésére, amelyek az ellenérdekű fél hibájából vagy az ellenérdekű féllel kapcsolatos esemény miatt merültek fel a végrehajtási hitelezőnél (a polgári perrendtartás 156. cikke, a végrehajtási törvény 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban alkalmazva). Ez a rendelkezés összhangban van a polgári perrendtartás azon rendelkezéseivel, amelyek az eljárási költségeknek a felróhatóság elve alapján történő megtérítését szabályozzák.
A végrehajtási adós (vagy zálogkötelezett) azonban szintén jogosult a végrehajtási hitelező által indokolatlanul okozott összes eljárási költség megtérítésére (a végrehajtási törvény 14. cikkének (5) bekezdése).
A költségviselésre irányuló kérelmet az eljárás befejezését követő 30 napon belül kell benyújtani (a végrehajtási törvény 14. cikkének (6) bekezdése). Az eljárási költségek viselésére irányuló kérelemre vonatkozó határozatot a végrehajtható okirat elválaszthatatlan részeként vagy külön végzés formájában kell kiadni, amely jogerőssé válása esetén végrehajtható jogcímnek minősül, és amely alapján más végrehajtási eljárásban végrehajtás kérelmezhető.
Polgári perrendtartás (NN 53/91., 91/92., 58/93., 112/99., 88/01., 117/03., 88/05., 02/07., 84/08., 123/08., 57/11., 148/11., 25/13. és 89/14. szám)
Végrehajtási törvény (NN 112/12., 25/13., 93/14., 55/16. és 73/17. szám)
A pénzügyi eszközökre vonatkozó végrehajtás foganatosításáról szóló törvény (NN 91/10. és 112/12. szám)
A bírósági illetékekről szóló törvény (NN 118/18. szám)
Az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći) (NN No 143/13)
Az ügyvédi díjszabásra és költségtérítésre vonatkozó szabályzat (NN 142/12., 103/14., 118/14. és 107/15. szám)
Az ideiglenes közjegyzői díjakra vonatkozó szabályok (Pravilnik o privremenoj javnobilježničkoj tarifi) (NN 38/94., 82/94., 52/95. és 115/212.)
A közjegyzők végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos díjazására és költségtérítésére vonatkozó szabályok (NN 8/11. és 114/12. szám)
A hagyatéki eljárások során bíróság által kijelölt vagyonkezelőként eljáró közjegyzők díjazására és költségtérítésére vonatkozó szabályok (Pravilnik o visini nagrade i naknade troškova javnog bilježnika kao povjerenika suda u ostavinskom postupku) (NN 135/03. szám)
Az okleveles bizományosok szolgáltatásaival kapcsolatos költségek és díjak megtérítéséről szóló szabályzat (Pravilnik o tarifi za naknadu troškova i nagradu za obavljanje javne komisione djelatnosti) (NN 115/12. szám)
Az ingóságok és az ingatlanok végrehajtási eljárás során megvalósított értékesítéséhez kapcsolódó díjak típusairól és összegéről szóló szabályzat (Pravilnik o vrstama i visini naknada za obavljanje poslova provedbe prodaje nekretnina i pokretnina u ovršnom postupku) (NN 156/14. szám)
A pénzügyi eszközökre vonatkozó végrehajtás foganatosításáról szóló törvényben foglalt szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak típusairól és összegéről szóló szabályzat (NN 105/10., 124/11., 52/12. és 6/13. szám)
A hivatalos feladatok bíróság helyiségein kívüli teljesítésére vonatkozó díjakról szóló szabályzat (Pravilnik o naknadama za obavljanje službenih radnji izvan zgrade suda) (NN 38/14. szám)
Minden itt említett törvény és egyéb jogszabály elérhető a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönyében (Narodne novine) vagy a szakmai kamarák és a FINA weboldalán.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal az olaszországi bírósági eljárások költségeiről nyújt információkat.
Az ügyvédi munkadíjakra vonatkozó szabályozási keret
Olaszországban az ügyvédeknek csak egy kategóriája létezik, akik az ügyvédi kamarába történő felvételük alapján az eljárások összes típusában, minden bíróság előtt eljárhatnak, kivéve a magasabb szintű bíróságokat (a Semmítőszéket és az Államtanácsot), amelyek esetében további külön képesítés szükséges.
Az eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéseket a következő jogszabályok tartalmazzák: a 2002. május 30-i 115. sz. köztársasági elnöki rendeletben említett, az eljárási költségekre vonatkozó törvényi és rendeleti rendelkezésekről szóló, egységes szerkezetbe foglalt törvény – amelyet legutóbb a 2015. június 27-i 83. sz. törvényerejű rendelet módosított, amelyet módosításokat követően
a 2015. augusztus 6-i 132. sz. törvénnyé,
a 2015. szeptember 24-i 156. sz. törvényerejű rendeletté és
a 2015. december 28-i 208. sz. törvénnyé alakítottak át –, valamint az ügyvédi hivatásról szóló új törvény (247/2012. sz. törvény), amelyet
az 55/2014. sz., 2014. április 3. óta hatályos (a 140/2012. sz. miniszteri rendelet helyébe lépő) miniszteri rendelet („Az ügyvédi munkadíjak elszámolására vonatkozó szempontok meghatározása a 2012. december 31-i 247. sz. törvény 13. cikkének (6) bekezdése alapján”) módosított.
A szakmákról szóló 147/12. sz. törvény – összhangban a korábbi elsődleges szabállyal (a módosításokat követően a 2012. március 24-i 27. sz. törvénnyé átalakított 2012. január 24-i 1. sz. törvényerejű rendelet 9. cikkével), amely eltörölte a szabályozott szakmákra vonatkozóan meghatározott díjakat, és hivatkozott azokra a szempontokra, amelyeket a felügyeletet gyakorló minisztérium rendeletben állapít meg (a bíróságok által) a szakembereknek fizetendő díjak meghatározására vonatkozóan – hivatkozik az Igazságügyi Minisztérium által „az Országos Ügyvédi Kamara (CNF) ajánlása alapján” kétévente megállapított szempontokra.
A 247/2012. sz. törvény 13. cikke szabályozza a feladatok kiosztását és a díjak megállapítását:
2014. április 3-tól tehát minden kifizetés a fent említett 55/2014. sz. miniszteri rendelet rendelkezései szerint történik. Az itt meghatározott új szempontok nem az ügyvéd által elvégzett egyes tevékenységeken (telefonhívások, dokumentumok megvizsgálása, tárgyalások, meghallgatások stb.) alapulnak, hanem az eljárás szakaszain (mind a polgári, mind a büntetőeljárások esetében). Az eljárás egyes szakaszaira vonatkozóan előre meghatároztak egy átlagos értéket, amelyet a bíró az adott körülmények (az ügy jellege, összetettsége és súlyossága, az elvégzett munka értéke, a szolgáltatásnyújtás sürgőssége, az ideiglenes intézkedések alkalmazása stb.) alapján és az illetékes bíróságtól függően – százalékosan kifejezett összegekkel – növelhet vagy csökkenthet.
Az alábbi táblázatok példákat tartalmaznak a békebírók és az általános hatáskörű bíróságok előtt folyó eljárásokkal kapcsolatos díjakra(128 Kb)
.
A „járulékos díjakat” a kiszámított vagy a megállapodás szerinti díjhoz adják hozzá.
A járulékos díjak a következők:
Járulékos költségek: ha az ügyvédnek utaznia kell, és szállásra van szüksége, a szállásköltségek 10%-a, valamint az ingázás költségei, ha ahhoz saját gépjárművét használta.
Saját ügyvédi költségeinek megfizetése mellett a polgári eljárásokban a fél viseli az általa elvégzett cselekményekkel kapcsolatos költségeket, valamint a szükséges eljárási cselekmények költségeit is, ha a jogszabályok alapján vagy a bíró megítélése szerint azokat az érintett félnek kell megfizetnie (az eljárási költségekről szóló egységes szerkezetbe foglalt törvény 8. cikke).
Polgári eljárások esetében a következő illetékek alkalmazandók:
Az eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának általános illetéke: A 115/2002. sz. elnöki rendelet 9. és azt követő cikkei: ez az összeg alapvetően az eljárás tárgyának az értékétől függően változik (43 euró a legfeljebb 1100 euró értékű eljárások, valamint a kötelező társadalombiztosítással és segélyekkel kapcsolatos jogviták és egyéb különleges eljárások esetében; 98 euró az 1100 eurót meghaladó, legfeljebb 5200 euró értékű eljárások, valamit a nemperes eljárások és egyéb különleges eljárások esetében; 237 euró az 5200 eurót meghaladó, legfeljebb 26 000 euró értékű eljárások, valamint a békebíró kizárólagos hatáskörébe tartozó, meghatározhatatlan értékű peres eljárások esetében; 518 euró a 26 000 eurót meghaladó, legfeljebb 52 000 euró értékű eljárások, valamint a meghatározhatatlan értékű polgári eljárások esetében;
759 euró az 52 000 eurót meghaladó, legfeljebb 260 000 euró értékű eljárások esetében;
1214 euró a 260 000 eurót meghaladó, legfeljebb 520 000 euró értékű eljárások esetében;
1686 euró az 520 000 eurót meghaladó értékű eljárások esetében).
Az eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásáért fizetendő illeték a fellebbezési eljárások esetében 50%-kal emelkedik, a Semmítőszék előtt indított eljárások esetében pedig a kétszeresére nő.
Ha a fellebbezést – a csatlakozó fellebbezést is ideértve – teljes egészében elutasítják vagy elfogadhatatlannak nyilvánítják, illetve az nem vehető figyelembe, a fellebbező fél a bíró határozata alapján kiegészítő illetékként köteles még egyszer megfizetni a fellebbezésért fizetendő illetéket, függetlenül attól, hogy önálló vagy csatlakozó fellebbezésről van-e szó.
Az ingatlanokkal kapcsolatos végrehajtási eljárások esetében 278 euró illetéket kell fizetni. Egyéb végrehajtási eljárások esetében ez az összeg a felére csökken. A 2500 eurónál kisebb értékű ingatlanokra vonatkozó végrehajtási eljárások esetében 43 euró illetéket kell fizetni. A végrehajtási cselekmények megtámadására irányuló eljárások esetében 168 euró illetéket kell fizetni.
A Semmítőszék előtti eljárások esetében az általános illetéken felül meg kell fizetni a bírósági határozatok nyilvántartásba vételére vonatkozó rögzített díjat is.
A különleges eljárások esetében egyéb összegeket kell megfizetni.
A hivatal kérésére kiadott értesítések: A 2002. évi 115. sz. elnöki rendelet 30. cikke:
30. CIKK (A magánszemélyek által az adóhatóság részére a polgári eljárásokban kifizetett, mindenre kiterjedő előlegek): 1. Az a fél, aki elsőként jelentkezik, aki az eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtja, vagy aki a lefoglalásra irányuló végrehajtási eljárásokban a lefoglalt áruk kiadását vagy értékesítését kéri, köteles megfizetni egy 27 euró összegű átalánydíjat a hivatal képviselőjének a kérésére elküldött értesítésekkel kapcsolatos díjak, utazási költségek és postaköltség fedezésére, kivéve az 1958. április 2-i 319. sz. törvény megfelelő cikkében (és annak későbbi módosításaiban) meghatározott eljárásokat.
Értesítési díjak: A 115/2002. sz. elnöki rendelet 32. és azt követő cikkei:
32. CIKK (A felek kérelmére kiadott értesítések) 1. A felek kötelesek megtéríteni a bírósági végrehajtók díjait és utazási költségeit, illetve a kért iratok megküldésének a költségeit; a foglalkoztatással, a társadalombiztosítással és a segélyekkel kapcsolatos kötelező jogvitákkal összefüggő eljárásokban ezeket a díjakat az adóhatóságnak kell megfizetnie.
33. CIKK (Az állami költségmentességben részesülő fél kérelmére történő,
értesítések kézbesítése és egyes cselekmények végrehajtása érdekében megvalósított utazások) 1. Ha az állami költségmentességben részesülő fél által kért értesítéseket és végrehajtási cselekményeket egyéb, fizetésre irányuló cselekményekkel egyidejűleg végzik el, a bírósági végrehajtók utazási költségeit és díjait vagy a postaköltségeket össze kell vonni ezen egyéb cselekmények költségeivel.
2. Ha a címzettek különböző településeken vagy egymástól több mint 500 méterre találhatók, a díjakat és az utazási vagy a postaköltségeket tartozásként könyvelik el.
3. Ha a bírósági végrehajtók nem fizetésre irányuló cselekményekkel egyidejűleg végzik el az érintett cselekményeket, az utazási vagy a postaköltségeket az adóhatóság viseli, és a díjakat tartozásként könyvelik el.
4. Ha a bírósági végrehajtónak a különböző településeken vagy az egymástól 500 méternél távolabbi helyszíneken teljesített intézkedések miatt több utazási költsége merül fel, az adóhatóság csak a legmagasabb költséget fizeti ki, a többit pedig a díjakkal együtt tartozásként könyvelik el.
34. CIKK (A díjak összege) 1. Az alábbi egyszeri illetékeket kell megfizetni:
35. CIKK (Az utazási költségek)
Az utazási költségek az alábbiak szerint alakulnak:
a) 6 kilométerig: 1,65 euró,
b) 12 kilométerig: 3,00 euró,
c) 18 kilométerig: 4,14 euró,
d) 18 kilométer felett az összeg 0,88 euróval nő minden további 6 kilométer vagy három kilométernél hosszabb útszakasz után, a c) pontban említett mértékig.
36. CIKK (Sürgősségi pótdíjak)
Sürgős intézkedések esetében a díjak és az utazási költségek 50%-kal emelkednek, kivéve a végrehajtási jelentéseknek a végrehajtási bíróság hivatalában történő benyújtását. Ha egyszerre több utazásra kerül sor, a sürgősségi pótdíjat csak egyszer kell megfizetni, méghozzá a legmagasabb összeget vagy díjat igénylő cselekmény tekintetében megállapított összegben. Az ugyanazon vagy a következő napon végrehajtandó intézkedések minősülnek sürgősnek. Ugyanarra a napra csak olyan iratokra vonatkozóan nyújtható be kérelem – a dátum feltüntetésével –, amelyek esetében erről a törvény kifejezetten rendelkezik, illetve abban az esetben, ha a felek ezt kívánják.
Fénymásolási és hitelesítési díjak: a fénymásolásért jelenleg – a 2002. évi 115. sz. elnöki rendelet 40. cikkének (1) bekezdésében említett rendelet kiadásáig – az eljárási költségekről szóló egységes szerkezetbe foglalt, fent említett törvény 266. és azt követő cikkeiben, valamint az e cikkekben említett táblázatokban meghatározott díjakat kell megfizetni.
Nem szabad elfelejteni, hogy a módosításokat követően a 2010. február 22-i 24. sz. törvénnyé átalakított 2009. december 29-i 193. sz. törvényerejű rendelet 4. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a papíralapú másolatok – köztük a hiteles másolatok – kibocsátásához a 2002. évi 115. sz. elnöki rendelethez mellékelt 6. és 7. táblázatban, valamint a fent említett egységes szerkezetbe foglalt törvény 267. és 268. cikkében meghatározott összegeket 50 százalékkal meg kell növelni.
A fénymásolási díjakat háromévente kiigazítják a fogyasztói árindex Olasz Nemzeti Statisztikai Intézet (ISTAT) által meghatározott változásának függvényében, a 2002. évi 115. sz. elnöki rendelet 274. cikkében meghatározottak szerint.
Fénymásolási és hitelesítési díjak: ezeket jelenleg az Igazságügyi Minisztérium egyik rendelete szabályozza (amely 2015. június 30-án lépett hatályba).
Az eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéseket a következő jogszabályok tartalmazzák: a 2002. május 30-i 115. sz. elnöki rendeletben említett, az eljárási költségekre vonatkozó törvényi és rendeleti rendelkezésekről szóló, egységes szerkezetbe foglalt törvény – amelyet legutóbb a 2015. június 27-i 83. sz. törvényerejű rendelet módosított, amelyet módosításokat követően
a 2015. augusztus 6-i 132. sz. törvénnyé,
a 2015. szeptember 24-i 156. sz. törvényerejű rendeletté és
a 2015. december 28-i 208. sz. törvénnyé alakítottak át –, valamint az ügyvédi hivatásról szóló új törvény (247/2012. sz. törvény), amelyet
az 55/2014. sz., 2014. április 3. óta hatályos (a 140/2012. sz. miniszteri rendelet helyébe lépő) miniszteri rendelet („Az ügyvédi munkadíjak elszámolására vonatkozó szempontok meghatározása a 2012. december 31-i 247. sz. törvény 13. cikkének (6) bekezdése alapján”) módosított.
E miniszteri rendelet 12. cikke szerint a díj az elvégzett tevékenység jellemzőitől, sürgősségétől és értékétől, az eljárás jelentőségétől, jellegétől és összetettségétől, a vádak súlyosságától és számától, a tárgyalt jog- és ténykérdések számától és összetettségétől, az ítélkezési gyakorlattal kapcsolatos vitáktól, az eljáró igazságügyi hatóságtól, az ügy vagyoni jelentőségétől, a megvizsgálandó dokumentumok számától, a feladatok folyamatos jellegétől – többek között az ügyvéd elsődleges munkahelyéről teljesített utazások gyakoriságától –, valamint az ügy kimenetelétől függően változik, a polgári jogi következményeket és az ügyfél pénzügyi helyzetét is figyelembe véve. Ezenkívül a tárgyalások számát és a kapcsolódó tevékenységek elvégzéséhez szükséges időt is tekintetbe kell venni. A bíróság figyelembe veszi a táblázatokban szereplő átlagos értékeket, amelyek az általános szempontok alkalmazását követően általában legfeljebb 80 százalékkal növelhetők, illetve 50 százalékkal csökkenthetők. Ha az ügyvéd több, az eljárásban azonos pozíciót betöltő személynek nyújt segítséget, az egyösszegű díj általában minden egyes további személy után 20 százalékkal növelhető legfeljebb 10 főig, az első 10 fő után pedig minden további személy után 5 százalékkal növelhető, legfeljebb 20 főig. Ha – az azonos jogi helyzet érintése nélkül – az ügyvéd szolgáltatása a különböző vádlottakkal és a jogvitákkal kapcsolatban nem foglalja magában eltérő tényállások vagy jogi helyzetek vizsgálatát, az egy személynek történő segítségnyújtásért fizetendő összeget általában 30 százalékkal csökkentik.
A díjat az eljárás szakaszai alapján kell megfizetni.
Példák az eljárás különböző szakaszaira: a) vizsgálati szakasz, a nyomozást is beleértve: az iratok vizsgálata és tanulmányozása, helyszíni szemlék, az iratok kezdeti felkutatása, egyeztetések az ügyféllel, a kollégákkal vagy a tanácsadókkal, írásbeli vagy szóbeli jelentések és vélemények, amelyek magukban foglalnak bizonyos cselekményeket is, és amelyekre a bevezető szakasz előtt kerül sor; b) a tárgyalás bevezető szakasza: bevezető intézkedések, mint például a bizonyítékok, jogi panaszok, beadványok, kérelmek, nyilatkozatok, ellentmondások, követelések, fellebbezések, írásbeli védekezések, valamint a terhelt idézése és bevonása az eljárásba; c) előkészítő vagy tárgyalási szakasz: olyan kérelmek, üzenetek, személyes megjelenések vagy szolgáltatások, amelyek a bizonyítékok megszerzéséhez és összegyűjtéséhez szükséges cselekményekkel, nyomozási vagy jogi vizsgálati tevékenységekkel kapcsolatosak – akár nyilvános, akár zárt tárgyaláson kerül rájuk sor –, ideértve a listákat, az idézéseket és a kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint a tanácsadóknak, a tanúknak és a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak az adott vagy valamely kapcsolódó bűncselekmény miatt történő meghallgatását; d) döntéshozatali szakasz: szóbeli vagy írásbeli védekezés, válaszbeadványok, valamint részvétel az eljárás többi résztvevőjének a záróbeszédein, akár nyilvános, akár zárt tárgyaláson kerül rájuk sor.
A büntetőeljárásban részt vevő felekre vonatkozó fix költségek(138 Kb)
A büntetőeljárás költségeit az állam viseli, kivéve a magánfelek által kérelmezett cselekményekkel és az ítélet közzétételével kapcsolatos költségeket.
Függetlenül az érintett fél fogva tartásától vagy bebörtönzésétől, illetve attól, hogy korlátozták-e a személyes szabadságát, a rászoruló és az intézményben megfelelő magatartást tanúsító fél tekintetében ki kell fizetni az eljárási költségeket és az intézményben történő elhelyezés költségeit, feltéve, hogy erre vonatkozó kérelmet nyújtottak be.
Ha a büntetőeljárás keretében polgári jogi igényt érvényesítenek, a 2002. évi 115. sz. elnöki rendelet 12. cikkét kell alkalmazni; ilyenkor nem kell megfizetni az eljárás megindítására irányuló kérelemhez kapcsolódó általános illetéket, ha mindössze a terhelt elítélését kérik. Azonban ha kártérítés iránti kérelmet nyújtanak be – akkor is, ha az ideiglenes jellegű –, a kérelem jóváhagyása esetén a kifizetett összeg és a 13. cikkben említett besorolás alapján kell megfizetni az illetéket.
Az egyszeri illetéket az iratok kiküldéséért kell megfizetni. Az alábbi egyszeri illetékeket kell megfizetni:
A külföldön élő tanúk jogosultak az utazási költségeik oda-vissza útra vonatkozó megtérítésére, egy másodosztályú vasúti jegy vagy egy turistaosztályú repülőjegy árának megfelelő összegben, amennyiben azt az igazságügyi hatóságok jóváhagyják.
Az elővigyázatossági okokból bűnügyi lefoglalás alá vont árukat őrző személy részére – a tulajdonostól és a jogosulttól eltérően – díjat kell fizetni az adott áruk megőrzéséért és visszatartásáért.
A tanúknak és a kísérőiknek kifizetendő utazási költségeket és egyéb összegeket, az egyes cselekményeknek az eljárás helyszínén kívül történő elvégzésével kapcsolatos utazási költségeket és egyéb összegeket, valamint a bírósági dolgozókat megillető összegeket az érintett személyek által az illetékes hatósághoz benyújtott kérelem alapján fizetik ki.
Az eljárási költségek nem terjednek ki a következőkre:
a) a fogvatartottak temetése;
b) a fogvatartottak átszállítása;
c) a közúton vagy közterületen elhunyt személyek szállítása, őrzése és eltemetése;
d) az eljáráshoz szükséges eljárási iratok és tárgyak szállítása.
Az olasz polgári törvénykönyv 1218. cikkében említett általános gondossági kötelezettség teljesítése körében az ügyvéd köteles folyamatosan tájékoztatni az ügyfelét a védekezés előrehaladásáról.
A szakmákról szóló 147/12. sz. törvény rögzíti a kötelezettségeket, és rendelkezik a szakmai magatartásról (3. cikk), a szakmai titoktartási kötelezettségről (4. cikk), a biztosítási költségekről (12. cikk), a feladatok delegálásának (13. cikk) és teljesítésének a módjairól (14. cikk), az összeférhetetlenségi okokról (18. cikk) és a kapcsolódó kivételekről (19. cikk).
A jogszabályok szövegén kívül – amelyek közzétételre kerülnek az Olasz Köztársaság Hivatalos Közlönyének a weboldalán – a bírósági hivatalok és az igazságszolgáltatási tanácsok weboldalán is elérhetők az ezzel kapcsolatos információk.
A tájékoztatás általában olasz nyelven történik. Egyes oldalak angol nyelvű információkat is tartalmaznak.
Olaszországban a közvetítés jogintézményét a 2010. március 4-i 28. sz. törvényerejű rendelet szabályozza, amelyet a 2011. augusztus 13-i 138. sz. törvényerejű rendelet, majd a
2013. június 21-i 69. sz. törvényerejű rendelet (
a 2013. augusztus 9-i 98. sz. átalakítási törvény) módosított. Az olasz Igazságügyi Minisztérium weboldalán (
http://www.giustizia.it/,
Kezdőlap »
Itinerari a tema (Tematikus oldalak) »
Riforma della giustizia (igazságügyi reform)) kívül a bírósági hivatalok weboldalai is szabadon elérhető tájékoztatást nyújtanak a szóban forgó témakörökről. Ezenkívül egyéb szakmai weboldalak is léteznek, ezek azonban csak térítés ellenében érhetők el.
Polgári ügyekben nyilvántartásba vételi díjat kell fizetni azon igazságügyi iratok után, amelyek – részben vagy egészben – felhasználásra kerülnek az előzetesen végrehajtható intézkedésekről szóló határozatok, a választottbírói testületek által végrehajthatónak nyilvánított rendelkezésekről szóló határozatok és a külföldi ítéleteket az országban jogerőssé nyilvánító határozatok meghozatalához (az 1986. április 26-i 131. sz. elnöki rendelet 37. cikke).
A büntetőeljárásban költségmentesség jár a kevésbé tehetős polgároknak, a gyanúsítottaknak, a vádlottaknak, az elítélteknek, a sértetteknek, a polgári jogi igényt érvényesíteni kívánó károsultaknak, a polgári jogi igény alperesének és a pénzbüntetés megfizetéséért polgári jogi felelősséggel tartozó félnek.
Ezenkívül költségmentességet biztosítanak a polgári, a közigazgatási, a számviteli és az adóügyi eljárásokban, valamint a nemperes eljárásokban is a hátrányos helyzetű polgárok védelme érdekében, ha az általuk felhozott indokok nem nyilvánvalóan megalapozatlanok.
Ha megadták a költségmentességet, az az eljárás valamennyi szintjére és szakaszára, valamint az összes kapcsolódó és járulékos eljárásra kiterjed, függetlenül attól, hogy azok milyen módon kapcsolódnak egymáshoz.
Azoknak a személyeknek nyújtható költségmentesség, akiknek a személyi jövedelemadó szempontjából figyelembe vett adóköteles jövedelme a legutóbbi adóbevallásuk alapján nem halad meg egy meghatározott összeget, amely jelenleg 11 528,41 euró (a 2015. május 7-i miniszteri rendeletben meghatározott összeg, amelyet a Hivatalos Lap 2015. augusztus 12-i 186. számában tettek közzé, és amelyet a 115/2002. sz. elnöki rendelet 77. cikke értelmében kétévente aktualizálni kell); ha az érintett fél a partnerével vagy más családtagjaival él együtt, a jövedelem megállapításához össze kell adni a család valamennyi tagja – köztük a kérelmező – által az adott időszakban megszerzett összes jövedelmet.
A jövedelemhatárok megállapításakor azt a jövedelmet is figyelembe kell venni, amely a jogszabályok szerint mentesül a magánszemélyek jövedelemadója (személyi jövedelemadó – IRPEF) alól, vagy amely forrásadó, illetve helyettesítő adó hatálya alá tartozik.
A személyes jövedelmet akkor veszik figyelembe, ha személyiségi jogokkal kapcsolatos eljárások vagy olyan eljárások tárgyát képezi, amelyekben a kérelmező érdekei ellentétesek a vele együtt élő családtagjai érdekeivel.
Ha valakit a jogszabályokban meghatározott súlyos bűncselekmények miatt jogerősen elítéltek, úgy tekintendő, hogy a jövedelme meghaladja az előírt határokat. A szexuális erőszak áldozatai – ideértve a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményeket is – az általános jövedelemhatároktól függetlenül szintén részesülhetnek költségmentességben.
Az érintett fél az eljárás bármely szakaszában és szintjén kérelmezheti a költségmentességet. A kérelmet egyszerű papíralapú dokumentumként kell benyújtani, és a következőket kell tartalmaznia ahhoz, hogy elfogadható legyen:
A külföldön megszerzett jövedelem tekintetében a nem uniós országok állampolgárai a kérelemmel együtt kötelesek benyújtani az illetékes konzuli hatóságok által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy a kérelemben szereplő információk megfelelnek a valóságnak.
A bíróság vagy azon ügyvédi kamarai tanács felhívására, amely a költségmentesség tárgyában előzetesen döntést hozhat, az érintett felek kötelesek benyújtani azokat a dokumentumokat, amelyek tanúsítják, hogy a kérelemben szereplő információk megfelelnek a valóságnak; ennek hiányában a kérelem elfogadhatatlannak minősül.
A költségmentességben részesülő személy a kirendelhető ügyvédek listájáról kiválaszthat egy ügyvédet, aki szerepel annak az ügyvédi kamarának a nyilvántartásában, amely azon fellebbviteli bíróság körzetében működik, amelyben az ügy érdemi tárgyalására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság vagy az a bíróság található, amely előtt az eljárás folyamatban van.
Az ügyvéd munkadíját és költségeit az igazságügyi hatóság fizeti ki fizetési megbízás útján, a szakmai díjszabásnak megfelelően, és a kifizetett összeg semmilyen esetben sem haladhatja meg a törvényben meghatározott átlagos értékeket, figyelembe véve a szakmai feladat jellegét, az alkalmazott intézkedések joghatását és a képviselt személy eljárási helyzetét is.
A kifizetésekre az eljárás egyes szakaszainak és szintjeinek a lezárásakor kerül sor, valamint akkor, amikor az eljáró igazságügyi hatóság megszünteti a megbízást; a Semmítőszék esetében az a bíróság teljesíti a kifizetést, amely az ügyet a Semmítőszék elé terjesztette, vagy amely a jogerős ítéletet meghozta. Ezenkívül az illetékes bíróság is intézkedhet az eljárás korábbi szakaszaira vagy szintjeire vonatkozó díjak megfizetése érdekében, amennyiben a költségmentességet biztosító végzés meghozatalára e szakaszok vagy szintek után került sor.
A bíróság az érintett ügyet – vagyis az eljárás adott szintjét – lezáró ítélet kihirdetésével egyidejűleg bocsátja ki a fizetési megbízást.
Az ügyvéd, a helyettes bíró és a szakértő kizárólag olyan célból kérhet és fogadhat el díjat, illetve költségtérítést az ügyféltől, amely szerepel az egységes szerkezetbe foglalt törvény szóban forgó részében. Az ezzel ellentétes megállapodások érvénytelennek tekintendők.
E tilalom megsértése a szakmai szabályok súlyos megszegésének minősül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a büntetőeljárások esetében a 2002. évi 115. sz. elnöki rendelet 90. és azt követő cikkei szabályozzák a költségmentességet, a polgári, közigazgatási, számviteli és adóügyi eljárások esetében pedig a fent említett egységes szerkezetbe foglalt törvény 119. és azt követő cikkei.
A polgári perrendtartás 91–98. cikke rendelkezik a költségek polgári ügyekben történő viseléséről.
A bíróság az eljárást lezáró ítéletében kötelezi a pervesztes felet, hogy térítse meg a másik fél eljárási és védekezéssel kapcsolatos költségeit.
Ha a bíróság a kérelemnek olyan mértékben ad helyt, amely nem haladja meg a bíróság által az eljárás során javasolt egyezségben foglalt mértéket, a javaslatot indokolás nélkül elutasító felet kötelezik azon eljárási költségek viselésére, amelyek a javaslat megtétele után merültek fel, kivéve, ha teljesülnek a költségek megtérítésének a feltételei (egyik fél sem járt sikerrel az ügyben, az adott ügy teljes mértékben újszerű, vagy a lényeges kérdésekkel kapcsolatban megváltozott az ítélkezési gyakorlat).
Az előző cikkben említett ítélet kihirdetésekor a bíróság úgy határozhat, hogy nem kell megtéríteni a pernyertes fél költségeit, ha azokat túlzott mértékűnek vagy feleslegesnek találja; ehelyett a bíróság pernyertességtől függetlenül kötelezheti a felet azon költségek megtérítésére – az egyszeri költségeket is ideértve –, amelyeket a másik félnek a feddhetetlenségre és a tisztességre vonatkozó kötelezettség megsértésével okozott.
Ha az eljárásban egyik fél sem jár sikerrel, vagy olyan esetekben, amikor az adott probléma először kerül a bíróságok elé, illetve ha az ügy lényeges kérdéseivel kapcsolatban megváltozott az ítélkezési gyakorlat, a bíróság részben vagy egészben megtérítheti a felek költségeit.
Ha a felek egyezséget kötöttek, úgy kell tekinteni, hogy a költségek beszámításra kerültek, kivéve, ha maguk a felek az egyezségről készült jegyzőkönyvben ettől eltérően állapodtak meg.
Ha kiderül, hogy a pervesztes fél rosszhiszeműen vagy súlyosan gondatlanul járt el a bírósági eljárás során, vagy akadályozta az eljárást, a bíróság hivatalból vagy a másik fél kérelmére a pervesztes felet a költségek mellett kártérítés megfizetésére is kötelezi, amelynek összegét az ítéletben pontosan meghatározza. Ha a bíróság megállapítja, hogy a biztosítási intézkedés meghozatalára, az eljárást megindító irat benyújtására, a bírósági jelzálogjog felvételére vagy a végrehajtási eljárás megindítására, illetve lefolytatására megalapozatlanul került sor, a károsult fél kérelmére kártérítésre kötelezi a kellő gondosság nélkül eljáró felperest vagy hitelezőt.
A bíróság a költségekről szóló határozat meghozatalakor – hivatalból is – kötelezheti a pervesztes felet, hogy fizessen ki a másik félnek egy méltányosan (ex aequo et bono) meghatározott összeget.
A bíróság által megbízott személyek részére munkadíjat, utazási ellátmányt és napidíjat kell fizetni, valamint meg kell téríteni az utazási költségeiket és a munkájuk során felmerült egyéb költségeket is. Ezek a díjak fix, változó és időalapú díjak lehetnek.
A fix, a változó és az időalapú díjak mértékét az Igazságügyi Minisztérium által a Gazdasági és Pénzügyminisztériummal egyetértésben kiadott rendelettel (a 2002. május 30-i miniszteri rendelettel) jóváhagyott táblázatok alapján határozzák meg.
A táblázatokban nem szereplő szolgáltatások esetében a díjak a ráfordított idővel arányosan, valamint a kiszállási díjak alapján kerülnek meghatározásra. A szóban forgó személyek részvételének időtartama két óra. Az első ilyen időtartamért 14,68 euró, ezt követően pedig minden további időtartamért 8,15 euró jár.
A részvétel díja a kétszeresére növelhető, ha legfeljebb ötnapos határidőt állapítanak meg az adott tevékenység elvégzésére; a díj legfeljebb 50%-kal növelhető abban az esetben, ha a határidő nem haladja meg a 15 napot.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A Ciprusi Köztársaságban nincs különbség az ügyvédek különböző kategóriái (barrister, solicitor) között. Az ügyvédi nyilvántartásba bejegyzett valamennyi ügyvédnek egyenlő joga van a nemzeti bíróságok előtti megjelenéshez és általában a jogi hivatás gyakorlásához. Ez attól függetlenül így van, hogy egy ügyvéd külföldön solicitor vagy barrister címet visel-e. Valamennyi gyakorló jogászra az „ügyvéd” megjelölés használatos.
A jogi szolgáltatások díjai a Legfelsőbb Bíróság (Ανώτατο Δικαστήριο) által jóváhagyott bírósági költségjegyzék alapján kerülnek meghatározásra.
A bíróságon kívüli szolgáltatásokért egyes jegyzékek minimális díjat írnak elő.
Az ügyvéd az ügyféllel mindkét esetben megállapodhat magasabb díjban.
Bírósági ügyek esetében ezt hivatalosan be kell jelenteni.
A végrehajtóknak Cipruson két kategóriája van:
A magánvégrehajtók iratkézbesítési díját a kézbesítési cím távolsága alapján számítják ki.
A bírósági végrehajtók köztisztviselők, akik havi illetményt kapnak. A végrehajtási intézkedést kérelmező feleknek az eljárási szabályokban meghatározott illetéket kell megfizetniük, amelynek összege a végrehajtási intézkedés fajtájától és a behajtani kívánt összegtől függ.
A peres felek által fizetendő meghatározott díjak a polgári perben
A bírósági eljárás illetéke a per tárgya vagy az eljárás egyéb jellemzője alapján kerül meghatározásra, és azt a kérelem benyújtásakor kell megfizetni. A bírósági eljárás illetékének összege nem rögzített; az az ügy kimenetelétől függ és egy jóváhagyott jegyzék alapján számítják ki.
A polgári eljárás mely szakaszában kell meghatározott díjat fizetni?
A bírósági eljárás illetékét a kérelem benyújtásakor kell megfizetni.
Meghatározott díjak a büntetőeljárásban
A vádlottat elítélése esetén kötelezni lehet az eljárási költségek megfizetésére. Ezt szabadságvesztés kiszabása esetén főszabály szerint mellőzni kell, mely esetben a költségeket az állam fedezi, miként a vádlott felmentése esetében is.
A büntetőeljárás mely szakaszában kell meghatározott díjat fizetni?
Az eljárás megindításakor illeték formájában megfizetett összeggel csökkentett költségeket az eljárás végén kell megfizetni.
Meghatározott díjak az alkotmánybírósági eljárás résztvevői számára
A költségeket a vonatkozó jegyzék alapján számítják.
Az alkotmánybírósági eljárás mely szakaszában kell meghatározott díjat fizetni?
A díjat az eljárás végén kell megfizetni, a bírósági költségek kivételével, amelyeket a kérelem benyújtásakor fizetnek meg.
Az ügyvédek ügyfelekkel szembeni kötelezettségeit a 2002. évi ügyvédi magatartási kódex (Οι περί Δεοντολογίας των Δικηγόρων Κανονισμοί του 2002) (Köztársasági Hivatalos Közlöny, 2002.05.17., 237. sz., C(1) melléklet; 237/2002. sz. rendelet) sorolja fel.
A költségek megállapításának legfontosabb jogalapjai megtalálhatók a Legfelsőbb Bíróság honlapján.
Az információk görög nyelven érhetők el.
A Legfelsőbb Bíróság honlapja.
A Ciprusi Köztársaság bíróságainak munkájára vonatkozó statisztikák megtalálhatók a Legfelsőbb Bíróság honlapján, görög és
angol nyelven.
Az ügyvédi díjakat 15%-os HÉA terheli, amennyiben a szolgáltatást nyújtó ügyvéd HÉA-körbe tartozik.
Az HÉA-kulcs 15%.
A polgári eljárásban nincs költségmentesség.
A büntetőeljárásban a terheltek költségmentességre jogosultak, ha jövedelmük nem elégséges az ügyvédi szolgáltatások fedezéséhez, és a költségmentesség engedélyezése a bíróság megítélése szerint az igazságszolgáltatás érdekeit szolgálja. Nincs előre meghatározott jövedelemhatár. A bíróság az összes bizonyíték alapján megvizsgálja a kérelmet; e bizonyítékok közé tartozik a Szociális Jóléti Szolgáltatások Osztálya (Τμήμα Υπηρεσιών Κοινωνικής Ευημερίας) által a terhelt jövedelmi viszonyairól és szükségleteiről készített jelentés.
A büntetőeljárást főszabály szerint nem a bűncselekmény sértettje, hanem az állam kezdeményezi, és a költségeket is az állam fedezi. Ezért a sértettek nem élveznek költségmentességet.
A büntetőeljárást főszabály szerint nem a bűncselekmény sértettje, hanem az állam kezdeményezi, és a költségeket is az állam fedezi. Ezért a sértettek nem élveznek költségmentességet.
A vonatkozó jogszabályok értelmében akkor van lehetőség költségmentességre, ha a vádlott terhére rótt bűncselekmény legalább 12 hónap szabadságvesztéssel büntetendő. Azonban a szóban forgó rendelkezést alkotmányellenesnek nyilvánították, következésképpen vélelmezni kell, hogy a költségmentesség lehetősége minden esetben adott.
Főszabály szerint a pervesztes fél viseli a másik fél költségeit, jóllehet a költségek kérdése a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, amely másként is rendelkezhet.
A költségek átláthatóságáról szóló tanulmányra vonatkozó ciprusi jelentés(555 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal a lettországi igazságszolgáltatási költségekről ad tájékoztatást.
A bírósági végrehajtók (zvērināti tiesu izpildītāji) díjait törvényi díjszabás alapján állapítják meg. A törvényi díjszabástól eltérő díjban megállapodni tilos.
A költségmentesség esetét kivéve Lettországban az ügyvédek (zvērināti advokāti) által nyújtott szolgáltatásoknak nincs rögzített díja; az ügyvéd az ügyféllel állapodik meg a díjban.
Az ügyvédi törvény (Advokatūras likums) 57. §-a értelmében az ügyvéd írásbeli megállapodást köt az ügyféllel az ügy ellátásáról és a kapcsolódó díjakról.
Írásbeli megállapodás hiányában vita esetén az ügyvédi díjként felszámítható összeg a költségmentességről szóló jogszabályokban megjelölt összeg kétszeresében, az egyéb költségek pedig az e jogszabályokban meghatározott keretek között állapíthatók meg.
Az ügyvédi törvény 12. §-a kimondja, hogy jogszabályban meghatározott esetekben az ügyvédi díjat és egyéb kapcsolódó költségeket az állam viseli. A költségmentességre vonatkozó jogszabály (a
költségmentességről szóló törvény [Valsts nodrošinātās juridiskās palidzības likums] és a
büntetőeljárásról szóló törvény [Kriminālprocesa likums]) meghatározza azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén – polgári, közigazgatási és büntetőügyekben – költségmentesség biztosítható; ilyenkor a biztosított segítségnyújtás költségeit az állam viseli.
A költségmentes szolgáltatásokat nyújtó személyek, illetve szervezetek költségeit és kiadásait az állam a költségmentesség alkalmazási körére, a fizetendő összegekre, a kapcsolódó költségekre és ezek megfizetésének eljárására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2009. december 22-i 1493. sz. kormányrendelet szerint téríti meg. A rendelet rögzített díjazást (konkrét összeget vagy óradíjat) állapít meg, amelyet az állam az előírt eljárásnak megfelelően fizet meg a költségmentes szolgáltatást nyújtó személyek, illetve szervezetek részére. Lásd még az alábbi kérdésekre adott válaszokat.
Polgári perek feleit terhelő rögzített költségek
A peres feleket terhelő rögzített költségek közé tartoznak az illetékek, a kancelláriai díj, valamint az ügy megvizsgálásához kapcsolódó költségek.
A polgári eljárásnak az a szakasza, amelyben rögzített költségeket kell megfizetni
A bírósági kérelemhez a jogszabályban meghatározott eljárások szerint csatolni kell az illetékek és egyéb bírósági költségek megfizetését igazoló dokumentumokat.
A bíróság munkájának díját (az illetéket) és a kancelláriai díjat az Államkincstárhoz kell befizetni, a következők szerint:
Az ügy elbírálásáért fizetendő díjakat előzetesen kell megfizetni.
A tanúknak és szakértőknek (a vizsgálatok elvégzéséért vagy a tanúk helyszíni kihallgatásáért) fizetendő összegeket, a bírósági idézések kézbesítésével kapcsolatos költségeket, valamint a sajtóhirdetmények közzétételének és a követelés biztosításának költségeit a kérelmező fél fizeti meg, az ügy elbírálása előtt.
Az ügy elbírálása előtt a kérelmező fél fizeti meg a következő költségeket:
Az ügynek valamely kerületi vagy városi bíróság (rajona (pilsētas) tiesa), vagy regionális bíróság (apgabaltiesa) általi elbírálásával kapcsolatos összegeket a Bírósági Hivatal számlájára kell befizetni:
A büntetőeljárás feleit terhelő rögzített költségek
A büntetőeljárásban a terhelt nem fizet bírósági díjat. A büntetőeljárásról szóló törvény (Kriminālprocesa likums) nem határoz meg büntetőeljárásban fizetendő díjakat. A törvény átmeneti rendelkezéseinek (8) bekezdése előírja, hogy a törvény hatálybalépése előtt lefolytatott büntetőeljáráshoz kapcsolódó polgári jogi igények a továbbiakban kártérítési igényként kezelendők. Ha a felperes nem a sértett vagy az alperes nem a vádlott, akkor a polgári jogi igényt a továbbiakban a
polgári eljárásról szóló törvény (Civilprocesa likums) alapján kell elbírálni. Erről a feleket az eljárás vezetője (procesa virzītājs) tájékoztatja, a törvény hatálybalépése után egy hónappal.
A büntetőeljárásnak az a szakasza, amelyben rögzített költségeket kell megfizetni
Lásd a büntetőeljárás feleit terhelő rögzített költségekre vonatkozó, fenti kérdésre adott választ.
Alkotmányossági eljárás feleit terhelő rögzített költségek
Az alkotmányossági eljárás egyetlen szakaszában sem kell díjat fizetni.
Az alkotmányossági eljárásnak az a szakasza, amelyben rögzített költségeket kell megfizetni
Az alkotmányossági eljárás egyetlen szakaszában sem kell díjat fizetni.
A lett ügyvédek etikai kódexének (Latvijas Zvērinātu advokātu Ētikas kodekss) 2.2. cikke értelmében az ügyvédeknek szakértő módon és nyíltan közölniük kell ügyfelükkel az üggyel kapcsolatos véleményüket, és megfelelő jogi segítséget kell nyújtaniuk. A kódex 3.1. cikke továbbá kimondja, hogy az ügyvédek nem dolgozhatnak olyan ügyeken, amelyekre szakértelmük nem terjed ki vagy amelyek tekintetében nem képesek feladataikat megfelelően ellátni. Ezért az ügyvédnek az ügyre vonatkozó megbízás elfogadása előtt meg kell ismernie az ügy konkrét körülményeit, és véleményt kell adnia arról. Az ügyvédekkel szemben az
ügyvédi törvény is megállapít kötelezettségeket; így például minden törvényes eszközt és módszert fel kell használniuk a jogi segítséget kérő személy védelme, valamint jogainak és törvényes érdekeinek képviselete során.
A költségek megállapításának törvényekben és kormányrendeletekben szereplő jogalapjairól az interneten, valamint a bíróságokon beszerezhető tájékoztató kiadványokban találhatók információk.
A kereset benyújtásakor fizetendő költségek megállapításának jogalapjairól (konkrét összegek feltüntetése nélkül) az EU valamennyi hivatalos nyelvén található információ a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat weboldalán (lásd a „Bírósághoz fordulás” című részt).
A közvetítésről a Mediācija.lv weboldalon találhatók információk.
A költségekre vonatkozó információk elérhetők a lett bírósági portálon.
Az Igazságügyi Minisztérium is rendelkezik hivatalos weboldallal. Itt egyebek mellett megtalálhatók a bíróságokra, a bírósági eljárásokra, valamint a közigazgatási és egyéb bíróságok határozataira vonatkozó információk.
Az eljárások hosszával kapcsolatos információkat a bíróságok munkájára vonatkozó statisztikai jelentések tartalmazzák, amelyek a Bírósági Információs Rendszer (Tiesu informācijas sistēma) weboldalán érhetők el.
A meghatározott eljárások átlagos összesített költségeire vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.
Az illetékek és a bírósági díjak héamentesek.
Az illetékek és a bírósági díjak héamentesek.
A költségmentességről szóló törvény (Valsts nodrošinātās juridiskās palidzības likums) szerint az állam költségmentességet biztosít azoknak a személyeknek,
Ha az egyéni helyzetre, az anyagi körülményekre vagy a jövedelem szintjére tekintettel valamely személy nem képes saját jogi védelméről gondoskodni, költségmentességben részesülnek azok a személyek is, akik:
Költségmentesség a közigazgatási ügyekben is igénybe vehető (menekültügyi határozatok elleni fellebbezések, megtámadott hazatelepítési végzések tárgyában hozott határozatok, valamint kiutasítási végzések felülvizsgálata tárgyában hozott határozatok esetében).
A költségmentesség iránti kérelmeket a Költségmentességi Hivatal (Juridiskās palīdzības administrācija) bírálja el, amely döntést hoz a költségmentesség biztosításáról vagy megtagadásáról, és döntéséről értesíti a kérelem előterjesztőjét.
A költségmentességről szóló törvény 17–19. §-a értelmében a büntetőeljárásban védelemre jogosult személyek a bírósági ítélet jogerőre emelkedése előtt bármikor igényelhetnek költségmentességet. Büntetőeljárásban a költségmentesség a konzultációra, az eljárási dokumentumok megszövegezésére, valamint a pert megelőző és a bíróság előtti képviseletre terjed ki. Bizonyos, a
büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott körülmények között az állam ügyvédet rendel ki a terhelt képviseletére.
A büntetőeljárásról szóló törvény 20. §-a értelmében mindenkinek, aki bűncselekmény gyanúsítottja vagy vádlottja, joga van védelemhez, azaz joga van tudni, milyen bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják, és joga van megválasztani védelme ellátásának módját. Az ilyen személyek e jogukat gyakorolhatják saját nevükben eljárva, illetve választásuk szerinti személy meghatalmazása útján is. A képviseletüket ellátó személy ügyvéd is lehet. A törvény meghatároz bizonyos eseteket, amikor kötelező az ügyvédi képviselet. Amennyiben a vádlott anyagi helyzete nem teszi lehetővé ügyvéd megbízását és nem tud megállapodni más jogásszal az ügy ellátásáról, az állam biztosítja az illető képviseletét, elrendeli a védelem költségeinek állami forrásból történő megtérítését, és meghatározza, hogy adott esetben az összeg mekkora részét kell a vádlottnak viselnie.
A büntetőeljárásról szóló törvény 80. §-a értelmében az ügyvéddel a vádlott, vagy az ő nevében más személy köthet megállapodást. Az eljárás vezetője (procesa virzītājs) nem köthet ilyen megállapodást és nem bízhat meg ügyvédet, hanem a szükséges információkat a terhelt rendelkezésére kell bocsátania, és lehetőséget kell neki biztosítania arra, hogy felvegye a kapcsolatot egy ügyvéddel. Ha a vádlott nem kötött megállapodást olyan ügyben, ahol az ügyvédi képviselet kötelező, vagy a vádlott egyébként képviseletet igényel, az eljárás vezetője felkéri a rangidős jogászt egy védőügyvéd kijelölésére. A rangidős jogász az eljárás vezetője által előterjesztett kérelem beérkezésétől számított három napon belül köteles az eljárás vezetőjével közölni az eljáró ügyvéd nevét.
A büntetőeljárásról szóló törvény egyes eljárási lépésekre vonatkozó 81. §-a ezenfelül kimondja, hogy amennyiben a védelemről nem születik megállapodás, vagy a megbízott védőügyvéd képtelen az eljárás szakaszaiban való részvételre, az eljárás vezetőjének – az ügyeletes védőknek a rangidős jogász által az adott bíróság illetékességi területére vonatkozóan összeállított névjegyzékből – ki kell jelölnie egy védőügyvédet az egyes eljárási szakaszok vonatkozásában (minden olyan vizsgálat tekintetében, amelyben a vádlott érintett).
Ezenkívül a büntetőeljárásról szóló törvény 84. §-ának (2) bekezdése szerint amennyiben az adott személy nem kötött megállapodást a védelmére vonatkozóan, a költségmentes szolgáltatást nyújtó ügyvéd díjának és költségeinek összegét és megfizetési módját a kormány állapítja meg (lásd
a költségmentesség alkalmazási körére, a fizetendő összegekre, a kapcsolódó költségekre és ezek megfizetésének eljárására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2009. december 22-i 1493. sz. kormányrendeletet).
Büntetőeljárásokban a sértettnek költségmentesség, vagyis ügyvédi képviselet biztosítható a büntetőeljárásról szóló törvényben megállapított eljárás szerint, az ott meghatározott esetekben.
Emellett a büntetőeljárásról szóló törvény 104. cikkének (5) bekezdése értelmében a büntetőeljárás vezetője a következő esetekben ügyvédet rendelhet ki a kiskorú képviseletére:
Kivételes körülmények között, ha a rászoruló vagy nehéz anyagi helyzetben lévő sértett jogainak és érdekeinek védelme a büntetőeljárás során egyébként nem lehetséges, az eljárás vezetője dönthet úgy, hogy ügyvédet rendel ki e személy képviseletére. Ilyen esetekben az ügyvédi díjak mértékéről és annak megfizetési módjáról a kormány rendelkezik (lásd a költségmentesség alkalmazási körére, a fizetendő összegekre, a kapcsolódó költségekre és ezek megfizetésének eljárására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2009. december 22-i 1493. sz. kormányrendeletet).
Ilyenkor az állam költségmentességet biztosít a sértettként elismert személy számára (segítség az eljárási dokumentumok megszövegezésében, valamint képviselet a pert megelőző eljárásban és a bíróság előtt).
Lásd a büntető igazságszolgáltatás területén a sértettek esetében alkalmazandó jövedelemhatárra vonatkozó fenti információkat.
Lásd a büntető igazságszolgáltatás területén a terheltek esetében alkalmazandó jövedelemhatárra vonatkozó fenti információkat.
A következő személyek mentességet élveznek a bírósági költségek állam részére történő megfizetése alól:
A felek egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben is mentesülhetnek a bírósági költségek állam részére történő megfizetése alól. A bíróság vagy a bíró a természetes személy pénzügyi helyzetének mérlegelése után részben vagy egészben mentesítheti az illetőt a bírósági költségek állam részére történő megfizetése alól, haladékot adhat azok megfizetésére, vagy részletfizetést rendelhet el.
Az a fél, aki számára kedvező ítélet született, valamennyi általa megfizetett bírósági költség megtérítését követelheti a másik féltől. Amennyiben a keresetnek csak részben adtak helyt, a költségek megtérítése olyan arányban követelhető, amilyen arányban a bíróság a keresetnek helyt adott. Az alperes részére megtérítendő költségek mértéke a keresetnek a perben elutasított részével arányos. Mulasztási ítélet esetében nem térítik meg a perújításra, illetve az ügy újbóli elbírálására irányuló kérelmek illetékeit.
Ha a bíróság a felperes keresetének teljes mértékben vagy részben helyt ad, az alperest a jogszabályban előírt mértékben kötelezi a kereset benyújtása következtében felmerült felperesi költségek (például ügyvédi díjak), valamint a bírósági megjelenéssel vagy a bizonyítékok összegyűjtésével kapcsolatos felperesi költségek megtérítésére. A kereset elutasítása esetén a bíróság kötelezi a felperest a keresettel szembeni védekezéssel kapcsolatos alperesi költségek megtérítésére.
A szakértői költségeket az ügyben történő ítélethozatalt megelőzően annak a félnek kell megfizetnie, aki a szakértő kirendelését kérte. A bírósági költségek megfizetése alól mentesülő félnek nem kell megfizetnie a szakértői költségeket. Ilyen esetben a szakértői díjakat a Bírósági Hivatal fizeti (az igazságügyi orvosszakértők kivételével).
Ha az ügyben részes felek nem beszélik az eljárás nyelvét — és nem jogi személyek képviseletében járnak el —, a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy e személyek megismerhessék az ügy iratait, és tolmács segítségével részt vehessenek az eljárásban.
Kapcsolódó mellékletekA költségek átláthatóságáról szóló tanulmányhoz tartozó lettországi jelentés(742 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal a litvániai bírósági költségekről nyújt tájékoztatást.
Családi jog – a házasság felbontása
Családi jog – gyermekelhelyezés
Litvániában ilyen szakma nincs.
Litvániában az ügyvédi díjazást nem szabályozzák. A díjazás az ügy összetettségétől és a ráfordított forrásoktól függ. A díjazás azonban nem haladhatja meg az igazságügyi miniszter és a Litván Ügyvédi Kamara Tanácsa (Lietuvos advokatų tarybos pirmininkas) elnöke által jóváhagyott ajánlásokban meghatározott maximális összeget.
Litvániában ilyen szakma nincs.
A végrehajtók csak akkor jutnak szerephez, ha az adós az ítéletnek nem tesz eleget, és számára végrehajtható okiratot kell kézbesíteni. A végrehajtási költségek összegét, azok megfizetését és elengedését a bírósági végrehajtásról szóló utasításokban szabályozzák. Valamennyi végrehajtási költség megfizetése az ítéleti hitelezőt terheli. A végrehajtás díját az adóstól kell behajtani az ítélet végrehajtása közben vagy azt követően.
A díj nagysága függ a szükséges végrehajtási cselekmények fajtájától és azok számától. Néhány esetben a költség 60 LTL/óra, máskor a végrehajtás alatt álló eszköz értékének meghatározott százalékában van megállapítva.
A peres feleket terhelő rögzített költségek a polgári eljárásban
A polgári eljárás perköltségét az illeték és más költségek alkotják: képviselet, bírósági iratok kézbesítése, szakértői díjak, tanúdíjak, végrehajtás stb. Az illetéket egyes esetekben a polgári perrendtartás határozza meg, összege pedig rögzített. A perköltségeket a polgári perrendtartás (Civilinio proceso kodeksas) VIII. szakasza határozza meg.
A polgári eljárás mely szakaszában fizetendőek a peres feleket terhelő rögzített költségek?
Az illetéket rendszerint a keresetlevél bíróságra történő benyújtása előtt kell leróni.
Az eljárásban részt vevő feleket terhelő rögzített költségek a büntetőeljárásban
A büntetőeljárásban nincsenek az eljárásban részt vevő feleket terhelő rögzített költségek.
Az eljárásban részt vevő feleket terhelő rögzített költségek az alkotmányjogi eljárásban
Az alkotmányjogi eljárások ingyenesek, de a lakosság azokat nem veheti igénybe.
Jogszabály ilyen közvetlen kötelezettséget nem ír elő.
A polgári eljárás költségeit a polgári perrendtartás VIII. szakasza határozza meg.
Erről bővebb tájékoztatást a költségek átláthatóságáról szóló tanulmány Litvániáról szóló jelentése(950 Kb)
című (csatolt) anyag nyújt.
Az információk angol nyelven érhetőek el.
Bővebb információk a következő internetes oldalon találhatóak: bírósági közvetítési eljárás.
A litván jogszabályok szerint kétféle, államilag garantált költségmentesség létezik:
A Litván Köztársaság valamennyi állampolgára, az Európai Unió más tagállamainak valamennyi állampolgára, a Litvániában jogszerűen tartózkodó más természetes személyek és a Litvánia által aláírt nemzetközi szerződésekben meghatározott más személyek jövedelmüktől függetlenül jogosultak az elsődleges költségmentességre.
A Litván Köztársaság valamennyi állampolgára, az Európai Unió más tagállamainak valamennyi állampolgára, a Litvániában jogszerűen tartózkodó más természetes személyek kérhetik a másodlagos költségmentesség megadását. A másodlagos költségmentesség megadásának feltétele, hogy az illetőnek ne legyen a kormány által az államilag garantált költségmentességről szóló törvényben meghatározott mértéket meghaladó vagyona és éves jövedelme.
A szegénység fennállásának értékeléséhez általános küszöbértéken alapuló rendszert alkalmaznak (azaz megállapítják azt a plafonértéket, amely alatt a kérelmező szegénynek minősül).
Költségmentességre jogosultság
A kormányzat kétféle alkalmazandó vagyoni és jövedelmi szintet határozott meg. A kérelmezők vagyoni és jövedelmi helyzete nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott első vagy második szintet. Emellett a kérelmezők (utolsó tizenkét havi) éves nettó jövedelme nem haladhatja meg a litván jogban meghatározott első vagy második szintet.
A másodlagos költségmentességre való jog megállapításakor nem kizárólag a szegénység szempontját alkalmazzák.
Első szintű költségmentességi jogosultságot állapítanak meg, ha az illető éves jövedelme legfeljebb 8 000 LTL (2 318,8 EUR) és eltartott személyenként 3 000 LTL (869,6 EUR). Második szintű költségmentességi jogosultságot állapítanak meg, ha az illető éves jövedelme legfeljebb 12 000 LTL (3 478,2 EUR) és eltartott személyenként 4 400 LTL (1 275,3 EUR). A szegénység értékelésekor nem veszik figyelembe a kérelmező eltartottak irányában fennálló kötelezettségeit.
Az illető vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe vevő másodlagos költségmentességet az állam az alábbi mértékben garantálja és viseli:
A törvény 12. cikkében meghatározott személyeknek (lásd lentebb) nyújtott másodlagos költségmentesség költségét az államnak 100 százalékban garantálnia és viselnie kell. Ezt az illető vagyoni és jövedelmi helyzetétől függetlenül kifizetik. Kivételt képeznek ez alól az ingatlanukkal és jövedelmükkel szabadon rendelkezők (a törvény 12. cikkének 6. pontja). Őket a második szintre sorolják be. Ebben az esetben az állam a másodlagos költségmentesség költségei 50%-ának megfizetését garantálja és fedezi.
Egyes csoportokba tartozó személyek a kormány által megállapított vagyoni és jövedelmi viszonyoktól függetlenül jogosultak másodlagos költségmentességre (az államilag garantált költségmentességről szóló törvény 12. cikke értelmében):
A bíróság a szakértőknek a bíróságon töltött napok vonatkozásában a keresetkiesést (munkahelyükön vagy szokásos foglalkozásukban) megtéríti. A szakértők részére megfizetik a vizsgálatok elvégzésének díját, és megtérítik a bíróságon való megjelenéssel kapcsolatos költségeiket, az utazási és szállásköltségeiket és napidíjukat. A szakértő kirendelését kérő félnek előre be kell fizetnie a bíróság által meghatározott összegű perköltség-biztosítékot. Ha mindkét fél szakértő kirendelése iránti kérelmet nyújt be, a perköltség-biztosítékot a két félnek egyenlő arányban kell megfizetnie. A perköltség-biztosítékot a bíróság elkülönített számlájára kell befizetni.
A litván polgári törvénykönyvben (Lietuvos Respublikos civilinis kodeksas) vagy más jogszabályokban előírt esetekben a bíróság tanúk (liudytojai) meghallgatásáról vagy szakértő (ekspertai) kirendeléséről saját hatáskörben is dönthet, ilyen esetben a költségeket az állami költségvetésből kell fizetni. Ennek része lehet vizsgálat vagy helyszíni szemle elvégzésének elrendelése.
A perköltség-biztosíték összegének meghatározásakor a jövőben felmerülő költségek nagyságrendjét kell figyelembe venni: A bíróság a szakértői díjat a szakértő munkájának elvégeztével fizeti ki. A bíróságnak számla alapján meg kell fizetnie a szakértői intézmények által elvégzett vizsgálatok díját. Ezek a kifizetések a bíróság elkülönített letéti számlájáról történnek. Perköltség-biztosíték beszedésének hiányában a szakértőknek és a szakértői intézményeknek kifizetett díjakat a bíróság elkülönített számlájának terhére kell kifizetni, és azokat a pervesztes fél, illetve a pervesztesség arányában a felek viselik. E költségek maximumát az Igazságügyi Minisztérium állapítja meg.
A bíróság a fordítóknak a bíróságon töltött napok vonatkozásában megtéríti a keresetkiesést (munkahelyükről vagy szokásos foglalkozásukból való távollét miatt). A fordítók részére megfizetik a fordítási munka díját, és megtérítik a bíróságon való megjelenéssel kapcsolatos költségeiket, az utazási és szállásköltségeiket és napidíjukat. Annak a félnek, aki a bíróságra idegen nyelvre történő fordításra szoruló iratot nyújt be, a bíróság által megállapított összegű perköltség-biztosítékot kell fizetnie.
A bíróság a fordítókat az e célra elkülönített állami költségvetési előirányzatok terhére fizeti, a felek által benyújtott, fordítást igénylő iratok fordítására kifizetett összegek kivételével. A tárgyalás során felmerült fordítási és tolmácsolási költségeket az állami költségvetésből kell fedezni. Ezen kiadások maximális összegét az Igazságügyi Minisztérium állapítja meg.
A költségek átláthatóságáról szóló tanulmány Litvániáról szóló jelentése(950 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, a válásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a válókeresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár összeházasodik. Később külön költöznek, és megegyeznek abban, hogy elválnak.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy tagállam („A” tagállam) két állampolgára összeházasodik. A házasságot „A” tagállamban kötik meg. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba („B” tagállam) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezután a pár külön költözik, a feleség visszatér „A” tagállamba, a férj pedig „B” tagállamban marad. A pár megegyezik abban, hogy elválnak. „A” tagállamba való visszatértét követően a feleség azonnal válókeresetet nyújt be „B” tagállam bíróságához.
Esettanulmány | Bíróság | ||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | |
A. eset | A házasság felbontását közös megegyezéssel kérő házasfeleknek a bírósági illetéket nem kell megfizetniük. | Az eljárásban részt vevő felek a bírósági iratok ismételt másolásáért 10 LTL-t és oldalanként további 1 LTL-t fizetnek | A pernyertes fél perköltségeinek a pervesztes fél általi viseléséről a bíróság dönt, még abban az esetben is, ha a pervesztes fél költségmentességben részesült. |
B. eset | A külföldi természetes és jogi személyekre ugyanazok a költségmentességek, engedmények, fizetési halasztások és fizetésátütemezések vonatkoznak, mint a litván állampolgárokra. | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Jogorvoslatok | ||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | |
A. eset | A házasság felbontását közös megegyezéssel kérő házasfeleknek a bírósági illetéket nem kell megfizetniük. | Az eljárásban részt vevő felek a bírósági iratok ismételt másolásáért 10 LTL-t és oldalanként további 1 LTL-t fizetnek | A bíróság dönt a pernyertes fél perköltségeinek a pervesztes fél általi viseléséről, még abban az esetben is, ha a pervesztes fél költségmentességben részesült. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Alternatív vitarendezési eljárások | |
A lehetőség ebben az eljárásban igénybe vehető? | Költségek | |
A. eset | Igen, ha előzetes ülésen a jogvita lényegét sikerül tisztázni, a bíróság felajánlja a feleknek az egyezség lehetőségét a jogvita békés rendezése érdekében | Ingyenes |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Ügyvéd | |
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | |
A. eset | Az ügyvédi képviselet nem kötelező. | Lásd fentebb a jogi szakmák díjazásának szabályozásáról szóló szakaszt |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Végrehajtó | ||
Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | |
A. eset | Nem | Nem. A végrehajtó szerepe csak a végrehajtási lap kiállítását követően kezdődik. | Az ítélet végrehajtására vonatkozó utasítások szerint. A költségeket az adóstól kell behajtani. Az összeg a végrehajtási intézkedések fajtájától és mennyiségétől függ – lehet fix összegű, 60 LTL/óra, vagy az adott dolog (dolgok) értékének százaléka |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Szakértő | |
Kötelező az igénybevétele? | Költség | |
A. eset | A bíróság a tudományos, orvosi, művészeti, mérnöki vagy ipari szakismereteket igénylő kérdések tisztázására – az eljárásban részt vevő felek véleményének figyelembe vételével – szakértőt rendelhet ki. | Az indítványozó félnek biztosítékként meg kell előlegeznie a bíróság által meghatározott összeget. A költségek maximumát a kormány vagy az erre felhatalmazott intézmény állapítja meg. A bíróság dönt a pernyertes fél perköltségeinek a pervesztes fél általi viseléséről, még abban az esetben is, ha a pervesztes fél költségmentességben részesült. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Letét vagy biztosíték | Egyéb díjak | |||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | Létezik-e ez és ha igen, mikor, hogyan alkalmazzák? | Költség | Leírás | Költség | |
A. eset | Igen, a tanúdíjak a perköltség részét képezik | Lásd fentebb a szakértői díjakról szóló szakaszt | Lásd fentebb a szakértői díjakról szóló szakaszt | A bíróságnak figyelembe kell vennie a fizetésre kötelezett fél anyagi helyzetét. Az összeg az eljárási cselekmény jellegétől függ, és legfeljebb 100 000 LTL lehet. | Egyéb költségek: 1) helyszíni szemle 2) alperes felkutatása 3) bírósági iratok kézbesítése; 4) bírósági ítélet teljesítése; 5) az ügygondnok munkadíjának megtérítése; 6) egyéb szükséges és ésszerű kiadások | Lásd fentebb a szakértőkről szóló szakaszt. Az alperes felkutatásának költségét annak a félnek kell fizetnie, aki a felkutatást indítványozta. Lásd fentebb a végrehajtói díjakról szóló szakaszt A pártfogó ügyvéd a képviseletért a kormány vagy felhatalmazott intézménye által meghatározott díjazásra jogosult. A pártfogó ügyvédi képviselet költségét az a fél előlegezi meg, akinek indítványára a pártfogó ügyvédet kijelölték |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Eset-tanulmány | Költségmentesség | ||
Mely esetekben és milyen feltételekkel érvényesül? | Mikor teljeskörű a költségmentesség? | Feltételek? | |
A. eset | Elsődleges költségmentesség a fentebb a költségmentességről szóló szakaszban foglaltak szerint kérhető. A másodlagos költségmentességre való jogosultság a fentebb a költségmentességről szóló szakaszban foglaltak szerint alakul. | Elsődleges költségmentesség esetén az állam a költségeket 100%-ban garantálja. Másodlagos költségmentesség esetén figyelembe kell venni az illető vagyoni helyzetét (lásd a költségmentességről szóló fenti szakaszt)
| Az elsődleges költségmentességet kérők ezt a bejelentett lakóhelyük szerinti települési önkormányzatnál kérhetik. A másodlagos költségmentességet kérők ezt a jogosultságot alátámasztó okiratokkal kérhetik. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Eset-tanulmány | Költségek megtérítése | |||
Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Ha a költségek megtérítése nem teljes körű, általában a költségek mely hányadára terjed ki? | Mely költségek nem téríthetők meg? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kell téríteni? | |
A. eset | A házasságukat közös megegyezéssel felbontó feleket mentesítik a perköltség alól. | Az államilag garantált költségmentesség költsége és a végrehajtás adós által viselt költsége | Ha a másodlagos költségmentesség feltételei a törvény 23. cikke (1) bekezdésének első, második és hatodik albekezdésében említett okból szűnnek meg. A költségeket a jogszabályban határozott eljárásnak megfelelően attól a féltől lehet beszedni, akinek azt kifizették. Ha a költségek után társadalombiztosítási járulékokat fizetnek, a másodlagos költségmentesség költségeit a társadalombiztosítási járulék kifizetésétől számított egy hónapon belül be kell fizetni az állami költségvetésbe, az igazságügyi miniszter által meghatározott eljárásnak megfelelően. Ha a visszafizetés elmarad, a költségeket a jogszabályban foglaltak szerint kell beszedni. Amennyiben másodlagos költségmentességet adtak (a törvény 12. cikkének hatodik albekezdése), de a körülmények megváltoztak (a 11. cikk (2) bekezdésének első albekezdése), az ilyen személynek a szolgálat által meghatározott határidőn belül a költségvetésbe be kell fizetnie a másodlagos költségmentesség költségeit. Ha a visszafizetés elmarad, a költségeket a jogszabályban előírt eljárás szerint kell beszedni. Amennyiben a másodlagos költségmentesség költségeinek 50%-át fedezik, és a kérelmező határidőre nem fizeti be a polgári vagy közigazgatási eljárás költségeinek 50%-át, a bíróság a pert az ügy érdemében való döntés mellőzésével megszüntetheti, és a kérelmezőnek a szolgálat által meghatározott határidőre vissza kell fizetnie a másodlagos költségmentesség költségeit. Az államot a költségmentességgel foglalkozó szolgálat képviseli. | |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Eset-tanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | A határon átnyúló jogviták egyéb költségei? | |||
Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Leírás | Hozzávetőleges költsége? | |
A. eset | A bíróságra valamennyi iratot és mellékleteit a hivatalos nyelven kell benyújtani. | Annak a félnek, akinek bírósági iratait idegen nyelvre kell lefordítani, perköltség-biztosítékot kell fizetnie. Ha mindkét fél nyújt be ilyen kérelmet, a két félnek egyenlő arányban kell a perköltség-biztosítékot megfizetnie. | A hivatalos nyelvet nem beszélőket az eljárás során megilleti a tolmácsoláshoz/fordításhoz való jog. | A bíróságnak a tolmács/fordító díját az állami költségvetésből kell megfizetnie. | ||
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, a gyermekek fölötti felügyeleti jogra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. A bíróság az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya keresetet indít az apa kapcsolattartási jogának korlátozása érdekében.
B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy közös gyermekük, azonban közvetlenül a gyermek születése után külön költöztek. A „B” tagállamban hozott bírósági határozat az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik (ezt a bíróság határozata lehetővé tette), az apa pedig „B” tagállamban marad. Néhány évvel később az anya keresetet indít „A” tagállamban az apa kapcsolattartási jogának megváltoztatása érdekében.
Esettanulmány | Bíróság | Jogorvoslatok | ||||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | |
A. eset | A különvált szülők gyermekkel való kapcsolattartással kapcsolatos jogvitáinak illetéke 100 LTL. A bíróság ezt a negyedéves fogyasztói árindexnek megfelelően módosíthatja (jelenleg 132) | Az eljárásban részt vevő felek a bírósági iratok ismételt kiállításáért 10 LTL-t és oldalanként további 1 LTL-t fizetnek | A pernyertes fél perköltségeinek a pervesztes fél általi viseléséről a bíróság dönt, még abban az esetben is, ha a pervesztes fél költségmentességben részesült. | A különvált szülők gyermekkel való kapcsolattartással kapcsolatos jogvitáinak illetéke 100 LTL. A bíróság ezt a negyedéves fogyasztói árindexnek megfelelően módosíthatja (jelenleg 132) | Az eljárásban részt vevő felek a bírósági iratok ismételt kiállításáért 10 LTL-t és oldalanként további 1 LTL-t fizetnek | A pernyertes fél perköltségeinek a pervesztes fél általi viseléséről a bíróság dönt, még abban az esetben is, ha a pervesztes fél költségmentességben részesült. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Alternatív vitarendezési eljárások | |
A lehetőség ebben az eljárásban igénybe vehető? | Költségek | |
A. eset | Igen, ha előzetes ülésen a jogvita lényegét sikerül tisztázni, a bíróság felajánlja a feleknek a kölcsönösen elfogadható egyezség lehetőségét a jogvita békés rendezése érdekében | Ingyenes |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | Az A. esetben tárgyalt nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Ügyvéd | Végrehajtó | |||
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | |
A. eset | Az ügyvédi képviselet nem kötelező. | Lásd fentebb a jogi szakmák díjazásának szabályozásáról szóló szakaszt | Nem | Nem | Nem. A végrehajtó szerepe csak a végrehajtási lap kiállítását követően kezdődik. Végrehajtási költségek: 60 LTL, mely a végrehajtó átalánydíja minden végrehajtási ügyben, 200 LTL a végrehajtó munkadíja, valamint a végrehajtás egyéb költségei, a végrehajtási intézkedések fajtájától és mennyiségétől függően. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Szakértő | |
Kötelező az igénybevétele? | Költség | |
A. eset | A bíróság a tudományos, orvosi, művészeti, mérnöki vagy ipari szakismereteket igénylő kérdések tisztázására – az eljárásban részt vevő felek véleményének figyelembe vételével – szakértőt rendelhet ki. | Az indítványozó félnek biztosítékként meg kell előlegeznie a bíróság által meghatározott összeget. A kormány vagy erre felhatalmazott intézmény állapítja meg a költségek maximumát. A pernyertes fél perköltségeinek a pervesztes fél általi viseléséről a bíróság dönt, még abban az esetben is, ha a pervesztes fél költségmentességben részesült. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Letét vagy biztosíték | Egyéb díjak | |||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | Létezik-e ez és ha igen, mikor, hogyan alkalmazzák? | Költség | Leírás | Költség | |
A. eset | Igen, a tanúdíjak a perköltség részét képezik | Lásd fentebb a szakértői díjakról szóló szakaszt | Lásd fentebb a szakértői díjakról szóló szakaszt | A bíróságnak figyelembe kell vennie a fizetésre kötelezett fél anyagi helyzetét. Az összeg az eljárási cselekmény jellegétől függ és legfeljebb 100 000 LTL lehet. | Egyéb költségek: 1) helyszíni szemle; 2) alperes felkutatása; 3) bírósági iratok kézbesítése; 4) bírósági ítélet teljesítése; 5) az ügygondnok munkadíjának megtérítése; 6) egyéb szükséges és ésszerű kiadások | Lásd fentebb a szakértőkről szóló szakaszt. Az alperes felkutatásának költségét annak a félnek kell fizetnie, aki a felkutatást indítványozta. Lásd fentebb a végrehajtói díjakról szóló szakaszt A pártfogó ügyvéd a képviseletért a kormány vagy felhatalmazott intézménye által meghatározott díjazásra jogosult. A pártfogó ügyvédi képviselet költségét az a fél előlegezi meg, akinek indítványára a pártfogó ügyvédet kijelölték |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Eset-tanulmány | Költségmentesség | ||
Mely esetekben és milyen feltételekkel érvényesül? | Mikor teljeskörű a költségmentesség? | Feltételek? | |
A. eset | Elsődleges költségmentesség a fentebb a költségmentességről szóló szakaszban foglaltak szerint kérhető. A másodlagos költségmentességre való jogosultság a fentebb a költségmentességről szóló szakaszban foglaltak szerint alakul. | Elsődleges költségmentesség esetén az állam a költségeket 100%-ban garantálja. Másodlagos költségmentesség esetén figyelembe kell venni az illető vagyoni helyzetét (lásd a költségmentességről szóló fenti szakaszt)
| Az elsődleges költségmentességet kérők ezt a bejelentett lakóhelyük szerinti települési önkormányzatnál kérhetik. A másodlagos költségmentességet kérők ezt a jogosultságot alátámasztó okiratokkal kérhetik. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Eset-tanulmány | Költségek megtérítése | ||
Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Mely költségek nem téríthetők meg? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kell téríteni? | |
A. eset | A pernyertes fél perköltségei megtérítését a pervesztes féltől kérheti. | Az államilag garantált költségmentesség költsége és a végrehajtás adós által viselt költsége | Ha a másodlagos költségmentesség feltételei a törvény 23. cikke (1) bekezdésének első, második és hatodik albekezdésében említett okból szűnnek meg. A költségeket a jogszabályban határozott eljárásnak megfelelően attól a féltől lehet beszedni, akinek azt kifizették. Ha a költségek után társadalombiztosítási járulékokat fizetnek, a másodlagos költségmentesség költségeit a társadalombiztosítási járulék kifizetésétől számított egy hónapon belül be kell fizetni az állami költségvetésbe, az igazságügyi miniszter által meghatározott eljárásnak megfelelően. Ha a visszafizetés elmarad, a költségeket a jogszabályban előírtak szerint kell beszedni. Amennyiben másodlagos költségmentességet adtak (a törvény 12. cikkének hatodik albekezdése), de a körülmények megváltoztak (a 11. cikk (2) bekezdésének első albekezdése), az ilyen személynek a szolgálat által meghatározott határidőn belül a költségvetésbe be kell fizetnie a másodlagos költségmentesség költségeit. Ha a visszafizetés elmarad, a költségeket a jogszabályban foglaltak szerint kell beszedni. Amennyiben a másodlagos költségmentesség költségeinek 50%-át fedezik és a kérelmező határidőre nem fizeti be a polgári vagy közigazgatási eljárás költségeinek 50%-át, a bíróság a pert az ügy érdemében való döntés mellőzésével megszüntetheti, és a kérelmezőnek a szolgálat által meghatározott határidőre vissza kell fizetnie a másodlagos költségmentesség költségeit. Az államot a költségmentességgel foglalkozó szolgálat képviseli. |
Eset-tanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
A. eset | A bíróságra valamennyi iratot és mellékleteit a hivatalos nyelven kell benyújtani. | Annak a félnek, akinek bírósági iratait idegen nyelvre kell lefordítani, perköltség-biztosítékot kell fizetnie. Ha mindkét fél nyújt be ilyen kérelmet, a két félnek egyenlő arányban kell a perköltség-biztosítékot megfizetnie. | A hivatalos nyelvet nem beszélőket az eljárás során megilleti a tolmácsoláshoz/fordításhoz való jog. | A bíróságnak a tolmács/fordító díját az állami költségvetésből kell megfizetnie. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, tartásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek a alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. Egy bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az egyetlen fennmaradó vitás kérdés az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít.
B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy három éves közös gyermekük. Külön költöznek. Egy „B” tagállamban hozott bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az apa hozzájárulásával az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik, ahol letelepednek.
Egy vitás kérdés marad fenn, ez az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít „A” tagállamban.
Esettanulmány | Bíróság | ||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | |
A. eset | A gyermektartást kérő felperesnek a bírósági illetéket nem kell megfizetnie. | Az eljárásban részt vevő felek a bírósági iratok ismételt kiállításáért 10 LTL-t és oldalanként további 1 LTL-t fizetnek | A pernyertes fél perköltségeinek a pervesztes fél általi viseléséről a bíróság dönt, még abban az esetben is, ha a pervesztes fél költségmentességben részesült. |
B. eset | A külföldiekre ugyanazok a költségmentességek, engedmények, fizetési halasztások és fizetésátütemezések vonatkoznak, mint a litván állampolgárokra. | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Jogorvoslatok | ||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | |
A. eset | A gyermektartást kérő felperesnek a bírósági illetéket nem kell megfizetnie. | Az eljárásban részt vevő felek a bírósági iratok ismételt kiállításáért 10 LTL-t és oldalanként további 1 LTL-t fizetnek | A pernyertes fél perköltségeinek a pervesztes fél általi viseléséről a bíróság dönt, még abban az esetben is, ha a pervesztes fél költségmentességben részesült. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Alternatív vitarendezési eljárások | |
A lehetőség ebben az eljárásban igénybe vehető? | Költségek | |
A. eset | Igen, ha előzetes ülésen a jogvita lényegét sikerül tisztázni, a bíróság felajánlja a feleknek az egyezség lehetőségét a jogvita békés rendezése érdekében | Ingyenes |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Ügyvéd | |
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | |
A. eset | A jogi képviselet nem kötelező. | Lásd fentebb a jogi szakmák díjazásának szabályozásáról szóló szakaszt |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Végrehajtó | ||
Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | |
A. eset | Nem | Nem | Nem. A végrehajtó szerepe csak a végrehajtási lap kiállítását követően kezdődik. Végrehajtási költségek: 1) A rendszeres tartást letiltják az adós fizetéséből. 30 LTL, mely a végrehajtó átalánydíja minden végrehajtási ügyben, valamint a végrehajtás egyéb költségei, a végrehajtási intézkedések fajtájától és mennyiségétől függően. 2) ha a tartást az adós vagyonának terhére hajtják be, a végrehajtási költségek és a végrehajtó munkadíja minden esetben a tartozás nagyságától függ |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Szakértő | |
Kötelező az igénybevétele? | Költség | |
A. eset | A bíróság a tudományos, orvosi, művészeti, mérnöki vagy ipari szakismereteket igénylő kérdések tisztázására – az eljárásban részt vevő felek véleményének figyelembe vételével – szakértőt rendelhet ki. | Az indítványozó félnek biztosítékként meg kell előlegeznie a bíróság által meghatározott összeget. A költségek maximumát a kormány vagy az erre felhatalmazott intézmény állapítja meg. A bíróság dönt a pernyertes fél perköltségeinek a pervesztes fél általi viseléséről, még abban az esetben is, ha a pervesztes fél költségmentességben részesült. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Letét vagy biztosíték | ||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | Létezik-e ez és ha igen, mikor, hogyan alkalmazzák? | Költség | |
A. eset | Igen, a tanúdíjak a perköltség részét képezik | Igen, a tanúdíjak a perköltség részét képezik | Lásd fentebb a szakértői díjakról szóló szakaszt | Lásd fentebb a szakértői díjakról szóló szakaszt |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Egyéb díjak | |
Leírás | Költség | |
A. eset | Egyéb költségek: 1) helyszíni szemle; 2) alperes felkutatása; 3) bírósági iratok kézbesítése; 4) bírósági ítélet teljesítése; 5) az ügygondnok munkadíjának megtérítése; 6) egyéb szükséges és ésszerű kiadások | Lásd fentebb a szakértőkről szóló szakaszt. Az alperes felkutatásának költségét annak a félnek kell fizetnie, aki a felkutatást indítványozta. Lásd fentebb a végrehajtói díjakról szóló szakaszt A pártfogó ügyvéd a képviseletért a kormány vagy felhatalmazott intézménye által meghatározott díjazásra jogosult. A pártfogó ügyvédi képviselet költségét az a fél előlegezi meg, akinek indítványára a pártfogó ügyvédet kijelölték |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Eset-tanulmány | Költségmentesség | ||
Mely esetekben és milyen feltételekkel érvényesül? | Mikor teljeskörű a költségmentesség? | Feltételek? | |
A. eset | Elsődleges költségmentesség a fentebb a költségmentességről szóló szakaszban foglaltak szerint kérhető. A másodlagos költségmentességre való jogosultság a fentebb a költségmentességről szóló szakaszban foglaltak szerint alakul. | Elsődleges költségmentesség esetén az állam a költségeket 100%-ban garantálja. Másodlagos költségmentesség esetén figyelembe kell venni az illető vagyoni helyzetét (lásd a költségmentességről szóló fenti szakaszt)
| Az elsődleges költségmentességet kérők ezt a bejelentett lakóhelyük szerinti települési önkormányzatnál kérhetik. A másodlagos költségmentességet kérők ezt a jogosultságot alátámasztó okiratokkal kérhetik. |
Eset-tanulmány | Költségek megtérítése | |||
Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Ha a költségek megtérítése nem teljes körű, általában a költségek mely hányadára terjed ki? | Mely költségek nem téríthetők meg? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kell téríteni? | |
A. eset | A pernyertes fél perköltségei megtérítését a pervesztes féltől kérheti. | Ha a másodlagos költségmentesség feltételei a törvény 23. cikke (1) bekezdésének 1., 2, és 6. pontjában említett okból szűnnek meg. A költségeket a jogszabályban határozott eljárásnak megfelelően attól a féltől lehet beszedni, akinek azt kifizették. Ha a költségekre társadalombiztosítási ellátásokat fizettek, a másodlagos költségmentesség költségeit a társadalombiztosítási ellátás kifizetésétől számított egy hónapon belül be kell fizetni az állami költségvetéshez, az igazságügyi miniszter által meghatározott eljárásnak megfelelően. Ha a visszafizetés elmarad, a költségeket a jogszabályban előírtak szerint kell beszedni. Amennyiben másodlagos költségmentességet adtak (a törvény 12. cikkének 6. pontja), de a körülmények megváltoztak (11. cikk (2) bekezdés 1. pont), az ilyen személynek a szolgálat által meghatározott határidőn belül kell a költségvetésbe befizetnie a másodlagos költségmentesség költségeit. Ha a visszafizetés elmarad, a költségeket a jogszabályban előírt eljárás szerint kell beszedni. Amennyiben a másodlagos költségmentesség költségeinek 50%-át fedezik és a kérelmező határidőre nem fizeti be a polgári vagy közigazgatási eljárás költségeinek 50%-át, a bíróság a pert az ügy érdemében való döntés mellőzésével megszüntetheti, és a kérelmezőnek a szolgálat által meghatározott határidőre vissza kell fizetnie a másodlagos költségmentesség költségeit. Az államot a költségmentességgel foglalkozó szolgálat képviseli. | Az államilag garantált költségmentesség költsége és a végrehajtás adós által viselt költsége | Ha a másodlagos költségmentesség feltételei a törvény 23. cikke (1) bekezdésének első, második és hatodik albekezdésében említett okból szűnnek meg. A költségeket a jogszabályban határozott eljárásnak megfelelően attól a féltől lehet beszedni, akinek azt kifizették. Ha a költségek után társadalombiztosítási járulékokat fizetnek, a másodlagos költségmentesség költségeit a társadalombiztosítási járulék kifizetésétől számított egy hónapon belül be kell fizetni az állami költségvetésbe, az igazságügyi miniszter által meghatározott eljárásnak megfelelően. Ha a visszafizetés elmarad, a költségeket a jogszabályban foglaltak szerint kell beszedni. Amennyiben másodlagos költségmentességet adtak (a törvény 12. cikkének hatodik albekezdése), de a körülmények megváltoztak (a 11. cikk (2) bekezdésének első albekezdése), az ilyen személynek a szolgálat által meghatározott határidőn belül kell a költségvetésbe be kell fizetnie a másodlagos költségmentesség költségeit. Ha a visszafizetés elmarad, a költségeket a jogszabályban előírt eljárás szerint kell beszedni. Amennyiben a másodlagos költségmentesség költségeinek 50%-át fedezik és a kérelmező határidőre nem fizeti be a polgári vagy közigazgatási eljárás költségeinek 50%-át, a bíróság a pert az ügy érdemében való döntés mellőzésével megszüntetheti, és a kérelmezőnek a szolgálat által meghatározott határidőre be kell fizetnie a költségvetésbe a másodlagos költségmentesség költségeit. A másodlagos költségmentesség költségeinek megfizettetésekor az államot a szolgálat képviseli. |
Eset-tanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
A. eset | A bíróságra valamennyi iratot és mellékleteit a hivatalos nyelven kell benyújtani. | Annak a félnek, akinek bírósági iratait idegen nyelvre kell lefordítani, perköltség-biztosítékot kell fizetnie. Ha mindkét fél nyújt be ilyen kérelmet, a két félnek egyenlő arányban kell a perköltség-biztosítékot megfizetnie. | A hivatalos nyelvet nem beszélőket az eljárás során megilleti a tolmácsoláshoz/fordításhoz való jog. | A bíróságnak a tolmács/fordító díját az állami költségvetésből kell megfizetnie. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E kereskedelmi jogi, szerződésre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák az eladót a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy vállalat 20 000 EUR értékű árut szállított. A vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak.
Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít a vételár teljes megfizettetése érdekében.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy vállalat, amelynek székhelye „B” tagállamban található, 20.000 EUR értékű árut szállított egy „A” tagállambeli vevőnek. A szerződésre „B” tagállam joga irányadó, és „B” tagállam nyelvén fogalmazták meg. Az „A” tagállambeli vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak. Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít „A” tagállamban a vevővel kötött szerződés alapján a vételár teljes megfizettetése érdekében.
Költségek Litvániában
Esettanulmány | Bíróság | Jogorvoslatok | Alternatív vitarendezési eljárások | ||||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | A lehetőség ebben az eljárásban igénybe vehető? | |
A. eset | 3%-os, de min. 50 LTL illeték (dologi jogi keresetek esetén, ha a pertárgy értéke legfeljebb 100 000 LTL vagy 29 000 EUR) | Az eljárásban részt vevő felek a bírósági iratok ismételt kiállításáért 10 LTL-t és oldalanként további 1 LTL-t fizetnek | Az ügy tárgyalásával összefüggő költségek: 1) helyszíni szemle; 2) alperes felkutatása; 3) bírósági iratok kézbesítése; 4) bírósági ítélet teljesítése; 5) az ügygondnok munkadíjának megtérítése; 6) egyéb szükséges és ésszerű kiadások | 3%-os, de min. 50 LTL illeték (dologi jogi keresetek esetén, ha a pertárgy értéke legfeljebb 100 000 LTL vagy 29 000 EUR) | Az eljárásban részt vevő felek a bírósági iratok ismételt kiállításáért 10 LTL-t és oldalanként további 1 LTL-t fizetnek | Az ügy tárgyalásával összefüggő költségek: 1) helyszíni szemle; 2) alperes felkutatása; 3) bírósági iratok kézbesítése; 4) bírósági ítélet teljesítése; 5) az ügygondnok munkadíjának megtérítése; 6) egyéb szükséges és ésszerű kiadások | Igen |
Esettanulmány | Ügyvéd | |
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | |
A. eset | A jogi képviselet nem kötelező. | Lásd fentebb a jogi szakmák díjazásának szabályozásáról szóló szakaszt |
B. eset |
Esettanulmány | Végrehajtó | Szakértő | |||
Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező az igénybevétele? | Költség | |
A. eset | Nem | Nem | Nem. A végrehajtó szerepe csak a végrehajtási lap kiállítását követően kezdődik. Végrehajtási költségek: 1) 600 LTL, ha a tartozás összege 50 000 LTL (kb. 15 000 EUR) és 100 000 LTL (kb. 29 000 EUR) közé esik; emellett a végrehajtó munkadíja a behajtott követelés 6%-a, de nem kevesebb, mint 4000 LTL, valamint a végrehajtás egyéb költségei, a végrehajtási intézkedések fajtájától és mennyiségétől függően. 2) A végrehajtó munkadíja a tartozás nagyságától függ. | A bíróság a tudományos, orvosi, művészeti, mérnöki vagy ipari szakismereteket igénylő kérdések tisztázására – az eljárásban részt vevő felek véleményének figyelembe vételével – szakértőt rendelhet ki. | Az indítványozó félnek biztosítékként meg kell előlegeznie a bíróság által meghatározott összeget. A költségek maximumát a kormány vagy az erre felhatalmazott intézmény állapítja meg. A pernyertes fél perköltségeinek a pervesztes fél általi viseléséről a bíróság dönt, még abban az esetben is, ha a pervesztes fél költségmentességben részesült. |
B. eset | Nem | Nem | Lásd az A. esetet |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Letét vagy biztosíték | ||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | Létezik-e ez és ha igen, mikor, hogyan alkalmazzák? | Költség | |
A. eset | Igen, a tanúdíjak a perköltség részét képezik | Lásd fentebb a szakértői díjakról szóló szakaszt | Lásd fentebb a szakértői díjakról szóló szakaszt | A bíróságnak figyelembe kell vennie a fizetésre kötelezett fél anyagi helyzetét. Az összeg az eljárási cselekmény jellegétől függ és legfeljebb 100 000 LTL lehet. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Esettanulmány | Egyéb díjak | |
Leírás | Költség | |
A. eset | Egyéb költségek: 1) helyszíni szemle; 2) alperes felkutatása; 3) bírósági iratok kézbesítése; 4) bírósági ítélet teljesítése; 5) az ügygondnok munkadíjának megtérítése; 6) egyéb szükséges és ésszerű kiadások | Lásd fentebb a szakértőkről szóló szakaszt. Az alperes felkutatásának költségét annak a félnek kell fizetnie, aki a felkutatást indítványozta. Lásd fentebb a végrehajtói díjakról szóló szakaszt A pártfogó ügyvéd a képviseletért a kormány vagy felhatalmazott intézménye által meghatározott díjazásra jogosult. A pártfogó ügyvédi képviselet költségét az a fél előlegezi meg, akinek indítványára a pártfogó ügyvédet kijelölték |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
Eset-tanulmány | Költségmentesség | Költségek megtérítése |
Mely esetekben és milyen feltételekkel érvényesül? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | |
A. eset | Költségmentesség nem vehető igénybe. | A pernyertes fél a pervesztes féltől kérheti perköltségei megtérítését. |
B. eset |
Eset-tanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | |
Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
A. eset | A bíróságra valamennyi iratot és mellékleteit a hivatalos nyelven kell benyújtani. | A hivatalos nyelvet nem beszélőket az eljárás során megilleti a tolmácsoláshoz/fordításhoz való jog. | A bíróságnak a tolmács/fordító díját az állami költségvetésből kell megfizetnie. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E kereskedelmi jogi, felelősségre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy adjanak tanácsot a fogyasztónak a perköltséget illetően, az alábbi helyzetek mérlegelése érdekében:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy szerelőnek. A szerelő tovább értékesíti a fűtőberendezést egy fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.
A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a biztosítók ellen.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy „B” tagállambeli fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy „C” tagállambeli szerelőnek. A szerelő a fűtőberendezést tovább értékesíti egy „A” tagállambeli fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli azt). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) saját tagállamabeli biztosítótársaságnál rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.
A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít „A” tagállamban a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és az „A” tagállambeli biztosítótársaság ellen.
Esettanulmány | Bíróság | Jogorvoslatok | ||||
Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | Az eljárás megindításakor fizetendő bírósági illetékek | Másolatok díja | Egyéb díjak | |
A. eset | 3%-os, de min. 50 LTL illeték (dologi jogi keresetek esetén, ha a pertárgy értéke legfeljebb 100 000 LTL vagy 29 000 EUR) | Az eljárásban részt vevő felek a bírósági iratok ismételt kiállításáért 10 LTL-t és oldalanként további 1 LTL-t fizetnek | Az ügy tárgyalásával összefüggő költségek: 1) helyszíni szemle 2) alperes felkutatása 3) bírósági iratok kézbesítése; 4) bírósági ítélet teljesítése; 5) az ügygondnok munkadíjának megtérítése; 6) egyéb szükséges és ésszerű kiadások | 3%-os, de min. 50 LTL illeték (dologi jogi keresetek esetén, ha a pertárgy értéke legfeljebb 100 000 LTL vagy 29 000 EUR) | Az eljárásban részt vevő felek a bírósági iratok ismételt kiállításáért 10 LTL-t és oldalanként további 1 LTL-t fizetnek | Az ügy tárgyalásával összefüggő költségek: 1) helyszíni szemle 2) alperes felkutatása 3) bírósági iratok kézbesítése; 4) bírósági ítélet teljesítése; 5) az ügygondnok munkadíjának megtérítése; 6) egyéb szükséges és ésszerű kiadások |
Esettanulmány | Ügyvéd | |
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | |
A. eset | A jogi képviselet nem kötelező. | Lásd fentebb a jogi szakmák díjazásának szabályozásáról szóló szakaszt |
B. eset |
Esettanulmány | Végrehajtó | Szakértő | |||
Kötelező a jogi képviselet? | Az ítélet meghozatala előtti költségek | Az ítélet meghozatala utáni költségek | Kötelező az igénybevétele? | Költség | |
A. eset | Nem | Nem | Nem. A végrehajtó szerepe csak a végrehajtási lap kiállítását követően kezdődik. Végrehajtási költségek: 1) 600 LTL, ha a tartozás összege 50 000 LTL (kb. 15 000 EUR) és 100 000 LTL (kb. 29 000 EUR) közé esik; emellett a végrehajtó munkadíja a behajtott tartozás 6%-a, de nem kevesebb, mint 4000 LTL, valamint a végrehajtás egyéb költségei, a végrehajtási intézkedések fajtájától és mennyiségétől függően. 2) A végrehajtó munkadíja a tartozás nagyságától függ. | A bíróság a tudományos, orvosi, művészeti, mérnöki vagy ipari szakismereteket igénylő kérdések tisztázására – az eljárásban részt vevő felek véleményének figyelembe vételével – szakértőt rendelhet ki. | Az indítványozó félnek biztosítékként meg kell előlegeznie a bíróság által meghatározott összeget. A költségek maximumát a kormány vagy az erre felhatalmazott intézmény állapítja meg. A pernyertes fél perköltségeinek a pervesztes fél általi viseléséről a bíróság dönt, még abban az esetben is, ha a pervesztes fél költségmentességben részesült. |
B. eset | Nem | Nem | Lásd az A. esetet |
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | Letét vagy biztosíték | ||
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | Létezik-e ez és ha igen, mikor, hogyan alkalmazzák? | Költség | |
A. eset | Igen, a tanúdíjak a perköltség részét képezik | Lásd fentebb a szakértői díjakról szóló szakaszt | Lásd fentebb a szakértői díjakról szóló szakaszt | A bíróságnak figyelembe kell vennie a fizetésre kötelezett fél anyagi helyzetét. Az összeg az eljárási cselekmény jellegétől függ és legfeljebb 100 000 LTL lehet. |
Esettanulmány | Egyéb díjak | |
Leírás | Költség | |
A. eset | Egyéb költségek: 1) helyszíni szemle; 2) alperes felkutatása; 3) bírósági iratok kézbesítése; 4) bírósági ítélet teljesítése; 5) az ügygondnok munkadíjának megtérítése; 6) egyéb szükséges és ésszerű kiadások | Lásd fentebb a szakértőkről szóló szakaszt. Az alperes felkutatásának költségét annak a félnek kell fizetnie, aki a felkutatást indítványozta. Lásd fentebb a végrehajtói díjakról szóló szakaszt A pártfogó ügyvéd a képviseletért a kormány vagy felhatalmazott intézménye által meghatározott díjazásra jogosult. A pártfogó ügyvédi képviselet költségét az a fél előlegezi meg, akinek indítványára a pártfogó ügyvédet kijelölték |
B. eset |
Eset-tanulmány | Költségmentesség | ||
Mely esetekben és milyen feltételekkel érvényesül? | Mikor teljeskörű a költségmentesség? | Feltételek? | |
A. eset | Elsődleges költségmentesség a fentebb a költségmentességről szóló szakaszban foglaltak szerint kérhető. A másodlagos költségmentességre való jogosultság a fentebb a költségmentességről szóló szakaszban foglaltak szerint alakul. | Elsődleges költségmentesség esetén az állam a költségeket 100%-ban garantálja. Másodlagos költségmentesség esetén figyelembe kell venni az illető vagyoni helyzetét (lásd a költségmentességről szóló fenti szakaszt)
| Az elsődleges költségmentességet kérők ezt a bejelentett lakóhelyük szerinti települési önkormányzatnál kérhetik. A másodlagos költségmentességet kérők ezt a jogosultságot alátámasztó okiratokkal kérhetik. |
B. eset | Lásd az A. esetet | Lásd az A. esetet | Lásd az A. esetet |
Eset-tanulmány | Költségek megtérítése | ||
Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Mely költségek nem téríthetők meg? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kell téríteni? | |
A. eset | A pernyertes fél perköltségei megtérítését a pervesztes féltől kérheti. | Az államilag garantált költségmentesség nem terjed ki a pernyertes fél perköltségeinek és a végrehajtási költségeknek a megtérítésére. | Ha a másodlagos költségmentesség feltételei a törvény 23. cikke (1) bekezdésének első, második és hatodik albekezdésében említett okból szűnnek meg. A költségeket a jogszabályban határozott eljárásnak megfelelően attól a féltől lehet beszedni, akinek azt kifizették. Ha a költségek után társadalombiztosítási járulékokat fizetnek, a másodlagos költségmentesség költségeit a társadalombiztosítási járulék kifizetésétől számított egy hónapon belül be kell fizetni az állami költségvetésbe, az igazságügyi miniszter által meghatározott eljárásnak megfelelően. Ha a visszafizetés elmarad, a költségeket a jogszabályban foglaltak szerint kell beszedni. Amennyiben másodlagos költségmentességet adtak (a törvény 12. cikkének hatodik albekezdése), de a körülmények megváltoztak (a 11. cikk (2) bekezdésének első albekezdése), az ilyen személynek a szolgálat által meghatározott határidőn belül kell a költségvetésbe be kell fizetnie a másodlagos költségmentesség költségeit. Ha a visszafizetés elmarad, a költségeket a jogszabályban előírt eljárás szerint kell beszedni. Amennyiben a másodlagos költségmentesség költségeinek 50%-át fedezik és a kérelmező határidőre nem fizeti be a polgári vagy közigazgatási eljárás költségeinek 50%-át, a bíróság a pert az ügy érdemében való döntés mellőzésével megszüntetheti, és a kérelmezőnek a szolgálat által meghatározott határidőre be kell fizetnie a költségvetésbe a másodlagos költségmentesség költségeit. A másodlagos költségmentesség költségeinek megfizettetésekor az államot a szolgálat képviseli. |
B. eset | Lásd az A. esetet | Lásd az A. esetet |
Eset-tanulmány | Fordítás | Tolmácsolás | ||
Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | Mikor, milyen feltételek mellett szükséges? | Hozzávetőleges költsége? | |
A. eset | A bíróságra valamennyi iratot és mellékleteit a hivatalos nyelven kell benyújtani. | Annak a félnek, akinek bírósági iratait idegen nyelvre kell lefordítani, perköltség-biztosítékot kell fizetnie. Ha mindkét fél nyújt be ilyen kérelmet, a két félnek egyenlő arányban kell a perköltség-biztosítékot megfizetnie. | A hivatalos nyelvet nem beszélőket az eljárás során megilleti a tolmácsoláshoz/fordításhoz való jog. | A bíróságnak a tolmács/fordító díját az állami költségvetésből kell megfizetnie. |
B. eset | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően | A nemzeti tényállással megegyezően |
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A bírósági végrehajtók (huissiers de justice) munkadíját nagyhercegi rendelet szabályozza, a bírósági végrehajtók díjazásáról szóló 1991. január 24-i módosított nagyhercegi rendelet. Ezzel kapcsolatos további információkat a Luxemburgi Nagyhercegség Bírósági Végrehajtói Kamarájának honlapján talál.
Az ügyvédi hivatásról szóló 1991. augusztusi 10-i módosított törvény 38. cikkének értelmében az ügyvéd (avocat) saját maga határozza meg munkadíjának az összegét, és számítja ki a szakmai tevékenységével összefüggő költségeit. Munkadíját az ügyvéd az ügy különböző paramétereinek, mint például az ügy fontosságának, nehézségi fokának, az elért eredménynek, valamint az ügyfél vagyoni helyzetének függvényében állapítja meg. Amennyiben a megállapított összeg meghaladná az ésszerű határt, az Ügyvédi Kamara vezetősége (Conseil de l'Ordre) ezt a szóban forgó ügy különböző paramétereinek vizsgálatát követően lecsökkenti. Ezzel kapcsolatos további információkat Luxembourgi Ügyvédi Kamara honlapján talál.
Ha valaki egy jogvitát polgári bíróság elé visz, számára rögzített költségként csak a bírósági végrehajtói és az ügyvédi költségek merülnek fel. A fél számára elvben nem merülnek fel polgári bírósági költségek. Az ítélethozatalt követően viszont a pernyertes fél kérelme nyomán felmerülhetnek az ítélet végrehajtásával összefüggő költségek.
A büntetőeljárásban érintett valamennyi fél által viselt rögzített költségek
Egy büntetőügyben hozott bírósági határozatról kiadmány készítésének költsége oldalanként 0,25 eurócent. Más költség nem merül fel, a büntetőügy iratairól való másolatkészítés költségeinek kivételével, amelyért a másolatot kérő ügyvéd számára főszabály szerint másolt oldalanként ugyanennyi díj kerül kiszámlázásra.
A feleknek az eljárás melyik szakaszában kell megfizetniük a rögzített költségeket?
A büntetőeljárási törvénykönyv (Code d’instruction criminelle, CIC) 59. cikke szerint „A büntetőeljárást megindító magánvádlónak (vagyis annak, aki feljelentést tesz), amennyiben nem nem részesült jogi segítségnyújtásban, a bíróság hivatalánál letétbe kell helyeznie az eljárási költségek fedezéséhez feltételezhetően szükséges összeget.”
A vizsgálóbíró (juge d'instruction) határozatban rögzíti a feljelentés megtételét. A bíró a magánvádló anyagi helyzetének függvényében és a feljelentés be nem fogadásának terhe mellett meghatározza a letét összegét, valamint a letét megfizetésének a határidejét. Az elegendő anyagi forrással nem rendelkező magánvádlót azonban mentesítheti a letét alól.”
Ez az eljárás azonban csak a vizsgálóbíróhoz magánvádló által benyújtott feljelentésekre vonatkozik. Az ügyészséghez benyújtott panaszok és feljelentések, valamint az érdemben ítélkező bíróság előtt időközben történő magánjogi igény támasztása (amikor a per alatt, a tárgyalás során tesz valaki feljelentést) nem járnak bírósági költséggel.
Alkotmánybírósági eljárás esetében nincsenek külön rögzített költségek.
A Luxembourgi Ügyvédi Kamara 2005. március 16-i módosított belső szabályzata alapelveinek értelmében a jogi képviselők (ügyvédek) a keresetindítást mérlegelő feleknek kötelesek előzetes tájékoztatást nyújtani. Ennek a tájékoztatásnak lehetővé kell tennie a felek számára jogaik és kötelezettségeik megértését, valamint annak megértését, hogy mekkora az esélyük a per megnyerésére, valamint hogy a per milyen költségekkel járhat, ideértve a pervesztés esetét is.
Közvetítéssel összefüggő információk a Közvetítés és hiteles közvetítők luxemburgi egyesülete (ALMA Asbl), a
Luxembourgi Ügyvédi Kamara Közvetítési Központja (CMBL), valamint az
Igazságügyi Minisztérium honlapján találhatók.
Milyen esetekben és milyen feltételekkel lehet jogi segítségnyújtást kérelmezni?
A Luxemburgi Nagyhercegségben azon természetes személyek, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással, érdekeik védelmében jogi segítségnyújtásra (assistance judiciaire) jogosultak, feltéve, hogy vagy luxemburgi állampolgárok, vagy az országban letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok, vagy az Európai Unió egyik tagállamának állampolgárai, vagy pedig egy nemzetközi szerződés értelmében a luxemburgi állampolgárokkal a jogi segítségnyújtás tekintetében azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárok.
Ezen túlmenően a határokon átnyúló ügyekben minden polgári és kereskedelmi eljárásban jogi segítségnyújtásra jogosultak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvben meghatározott azon külföldi állampolgárok, akiknek állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye az Európai Unió egy másik tagállamában van, Dániát kivéve.
Ezen túlmenően a fent említett 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek megfelelően polgári vagy büntetőjogi ügyekben jogi segítségnyújtás nyújtható az első bekezdésben írt minden olyan személynek, akinek az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Luxemburgban található annak érdekében, hogy jogi tanácsért egy luxemburgi ügyvédhez fordulhasson, ideértve az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtandó jogi segítségnyújtási kérelem anyagának összeállítását is, egészen addig, amíg az említett jogi segítségnyújtási kérelem az adott tagállamban befogadásra nem kerül.
A jogi segítségnyújtás kedvezményében részesülhet minden más, elegendő anyagi forrással nem rendelkező külföldi állampolgár is a külföldiek menedékjogával, az ország területére történő belépésével, az ország területén való tartózkodásával, az ott történő letelepedésével, valamint az onnan való kiutasításával összefüggő eljárásokban. Amennyiben ezen külföldi állampolgárok számára más jogszabályi rendelkezések jogot biztosítanak ahhoz, hogy az Ügyvédi Kamara elnöke (Bâtonnier) számukra ügyvédet jelöljön ki, az ügyvéd munkadíjára korlátozódó jogi segítségnyújtásban részesülnek, amihez csak igazolniuk kell, hogy nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással.
A jogi segítségnyújtást kérelmező természetes személyek anyagi forrásainak elégtelen volta a garantált minimumjövedelemhez való jog létrehozásáról szóló 1999. április 29-i módosított törvény 19. cikke (1) bekezdésével, valamint 20. cikkével összhangban a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek teljes bruttó jövedelme és vagyoni helyzete függvényében, valamint az említett törvény 5. cikke (1), (2), (3), (4) és (6) bekezdésében írt összeghatárok figyelembevételével mérlegelendő. A kérelmezővel egy háztartásban élő személyek jövedelmét azonban nem veszik figyelembe, ha az adott eljárásban a szokásosan egy háztartásban élő házasfelek vagy személyek ellenérdekű felek, vagy ha a jogvita tárgya tekintetében e személyek között olyan érdekellentét van, amely szükségessé teszi a jövedelemforrások külön elbírálását.
Ha a kérelmező bírósági eljárásban részt vevő kiskorú, a szülei vagy a vele egy háztartásban élő személyek anyagi helyzetétől függetlenül jogi segítségnyújtásban részesül az állam azon jogának sérelme nélkül, hogy az elegendő anyagi forrással rendelkező apjától vagy anyjától az állam követelhesse a kiskorúnak nyújtott jogi segítségre fordított kiadások megtérítését.
Olyan személyek is részesülhetnek jogi segítségnyújtásban, akiket anyagi helyzetük ebből kizárna, abban az esetben, ha a kérelmező szociális, családi vagy anyagi helyzetével összefüggő alapos indokok indokolják a kedvezmény megadását.
Hogyan történik a jogi segítségnyújtás?
A jogi segítségnyújtást nagyhercegi rendelet határozza meg.
Jogi segítségnyújtásban részesülhet a felperes vagy az alperes bírósági és bíróságon kívüli, peres és nem peres eljárásban.
A jogi segítségnyújtás a rendes vagy a közigazgatási bíróságok előtti minden cselekményre kiterjed.
Az érintett eljárás folyamán is kérhető a támogatás; megadása esetén lehet visszaható hatálya a kereset beadásának napjától, vagy az Ügyvédi Kamara elnöke által meghatározandó bármely időponttól.
Nyújtható biztosítási intézkedésekhez, valamint bírósági ítéletek vagy bármely más végrehajtható közokirat végrehajtási eljárásában.
Nem nyújtható azonban gépjármű tulajdonosának, birtoklójának vagy vezetőjének a járművel kapcsolatos jogvitákra, sem kereskedőnek, vállalkozónak, kisiparosnak vagy szellemi szabadfoglalkozásúnak vállalkozási vagy szakmai tevékenységével összefüggő jogvita esetén, kivéve a kellően megindokolt megszorultság eseteit, sem pedig általánosságban a jogi segítségnyújtást kérelmezőnek felróható spekulatív tevékenységből eredő jogvita esetére.
Mindazonáltal a fent említett 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó határokon átnyúló jogviták esetében az Ügyvédi Kamara elnöke az előző bekezdésben írt esetekben helyt adhat a jogi segítségnyújtás iránti kérelemnek.
Büntetőügyekben a jogi segítségnyújtás nem terjed ki az elítéltek terhére megítélt költségekre és pénzbüntetésekre.
Polgári ügyekben a jogi segítségnyújtás nem terjed ki sem az eljárási költségekre tekintettel a bíró által a pernyertes fél javára megállapított átalányösszegre (indemnités de procédure), sem a visszaélésszerű és a zaklatást megvalósító pereskedés esetén fizetendő összegre.
Nem részesülhet jogi segítségnyújtásban az, akinek a keresete nyilvánvalóan nem befogadható, alaptalan, jogosulatlan, vagy tárgya okán a felmerülő költségekhez viszonyítva aránytalan.
Nem kerülhet sor jogi segítségnyújtásra akkor sem, ha a kérelmezőnek jogában áll, hogy egy harmadik személlyel a jogi segítségnyújtás által fedezendő költségeket bármilyen jogcímen megtéríttesse.
A jogi segítségnyújtás kedvezményezettjének jogában áll ügyvéd vagy minden olyan igazságügyi közhivatalnok segítségét igénybe venni, akinek a közreműködését az ügy, az eljárás vagy a végrehajtás megköveteli.
A jogi segítségnyújtásról szóló döntés
A jogi segítség nyújtásáról a kérelmező tartózkodási helye szerinti kerület ügyvédi kamarájának elnöke vagy az általa e célból kirendelt kamarai vezetőségi tag dönt. Tartózkodási hely hiányában a Luxembourgi Ügyvédi Kamara elnöke vagy az általa e célból kirendelt kamarai vezetőségi tag az illetékes.
Az elegendő anyagi forrással nem rendelkező személyek az elnökhöz meghallgatás alkalmával vagy írásban fordulhatnak.
Ha egy rendőrség által fogva tartott személy azt állítja, hogy jogosult jogi segítségnyújtásra, és ezt kérvényezi, a fogva tartása alatt őt segítő ügyvéd átteszi a kérelmet a kamarai elnökhöz.
Ha a vizsgálóbíró védőt rendel ki olyan vádlottnak, aki azt állítja, hogy jogosult jogi segítségnyújtásra, és ezt kérvényezi, a vizsgálóbíró átteszi a kérelmet a kamarai elnökhöz.
A kamarai elnök megvizsgálja a kérelmező jövedelmi viszonyait, és ha ezeket elégtelennek találja, helyt ad a kérelmező jogi segítségnyújtás iránti kérelmének, kirendeli a kérelmező által szabadon választott ügyvédet, vagy választás hiányában, illetve amikor a kamarai elnök a választást nem megfelelőnek ítéli meg, a kérelmező mellé kirendeli a saját maga által kijelölt ügyvédet. Az ügyvéd akadályoztatás vagy érdekellentét fennállása kivételével köteles elfogadni az így kapott megbízatást.
Sürgős esetekben a kamarai elnök formai követelmények nélkül dönt ideiglenes jogi segítségnyújtásról, amely az általa meghatározott cselekményekre terjed ki.
Kiskorú jogi segítségnyújtás iránti kérelme
Ha a kamarai elnök olyan kiskorú jogi segítségnyújtás iránti kérelmének ad helyt, akinek a szülei olyan anyagi forrásokkal rendelkeznek, melyek miatt a kiskorú nem tartozna bele elegendő anyagi forrással nem rendelkező személyek kategóriájába, a kiskorú jogi segítségnyújtás iránti kérelmének elfogadásáról szóló határozatot közlik a szülőkkel annak megjelölésével, hogy az államnak jogában áll az egyetemlegesen felelős szülőktől követelni a kiskorúnak nyújtott jogi segítség jogcímén az állam által kifizetett összegek megtérítését.
A kamarai elnök határozatának hivatalos kézbesítésétől számított tíz napon belül mindegyik fent említett szülő fellebbezhet a jogerős határozatot hozó Fegyelmi és Igazgatási Tanácshoz. A Fegyelmi és Igazgatási Tanács a jogorvoslat iránti kérelem benyújtásától számított negyven napon belül dönt.
A kamarai elnök megküldi az igazságügyi miniszternek a kiskorú jogi segítségnyújtás iránti kérelme elfogadásáról szóló jogerős határozat egy példányát.
Az állam által a kiskorúnak jogi segítségnyújtás címén kifizetett pénzösszegeknek az elegendő anyagi forrással rendelkező szülőkkel szembeni behajtása az igazságügyi miniszter által felkért Földhivatal feladata.
A jogi segítségnyújtás visszavonásának feltételei
A kamarai elnök még az eljárás után vagy a jogi segítségnyújtás részét képező cselekmények teljesítését követően is visszavonja a kérelmező jogosultságát akkor, ha a kedvezményezett e kedvezményre valótlan nyilatkozatok vagy okmányok segítségével tett szert. A kamarai elnök visszavonhatja a kedvezményt akkor is, ha az eljárás folyamán, az eljárási cselekmények végrehajtása során vagy ezek eredményeképpen a kedvezményezett olyan anyagi forrásokra tesz szert, hogy ha ezek a jogi segítségnyújtás iránti kérelem előterjesztésének időpontjában meglettek volna, a kérelemnek nem adtak volna helyt. A kedvezményezettnek vagy kirendelt ügyvédnek minden ilyen jellegű változást jelentenie kell a kamarai elnök felé.
A visszavonás eredményeképpen a kedvezményezettől azonnali hatállyal követelhető mindazon költség, illeték, munkadíj, költségtérítés, járandóság, illetmény, letéti összeg és előleg, melyből már részesült.
A visszavonásról szóló kamarai elnöki határozatot azonnal az igazságügyi miniszter tudomására hozzák. Az állam által kifizetett összegeknek a kedvezményezettől történő behajtása a Földhivatal feladata.
Jogorvoslat a jogi segítségnyújtás visszavonásával szemben
A költségmentesség kedvezményének elutasításáról vagy visszavonásáról szóló kamarai elnöki határozat ellen a Fegyelmi és Igazgatási Tanácsnál jogorvoslat iránti kérelmet lehet előterjeszteni. A jogorvoslat iránti kérelmet a kamarai elnök határozatának hivatalos kézbesítésétől számított tíz napos határidőn belül, a Fegyelmi és Igazgatási Tanács elnökéhez címzett ajánlott levélben kell előterjeszteni. A kérelmező szóbeli indoklását a Fegyelmi és Igazgatási Tanács vagy ennek egyik, e célból kirendelt tagja hallgatja meg.
A Fegyelmi és Igazgatási Tanács határozatát a Fellebbviteli Fegyelmi és Igazgatási Tanácsnál lehet megfellebbezni. Az általános rendelkezésektől eltérően a fellebbezés benyújtására tizenöt napos határidő áll rendelkezésre.
A közjegyzőket és bírósági végrehajtókat a megkeresett bíróság hivatalból rendeli ki a jogi segítségnyújtásban részesülő személyek részére. Megkeresett bíróság hiányában a közjegyzőket a Közjegyzői Kamara elnöke (Président de la Chambre des Notaires), a bírósági végrehajtókat pedig a Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke (Président de la Chambre des Huissiers de Justice) rendeli ki hivatalból.
Nagyhercegi rendelet határozza meg a jogi segítségnyújtás módját; a jogi segítségnyújtás által fedezett költségeket, a jogi segítségnyújtás címén az állam által kifizetett összegek behajtásának feltételeit és módját, valamint azt, hogy az ügyvéd, aki a jogi segítségnyújtásban részesíti az elegendő anyagi forrással nem rendelkező személyeket, az állam terhére milyen feltételekkel részesül díjazásban – a munkadíjra vonatkozó esetleges jogának sérelme nélkül – abban az esetben, ha az érintett személyek anyagi helyzete akár a per következményeként, akár más okból rendeződik.
Minden közhivatal köteles segítséget nyújtani mind a jogi segítségnyújtás iránti kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok összeállításához, mind pedig ezek ellenőrzéséhez, aminek során szakmai vagy hivatali titokra hivatkozni nem lehet.
A jogi segítségnyújtást kérelmező természetes személyek anyagi forrásainak elégtelen volta a garantált minimumjövedelemhez való jog létrehozásáról szóló 1999. április 29-i módosított törvény 19. cikke (1) bekezdésével, valamint 20. cikkével összhangban a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek teljes bruttó jövedelme és vagyoni helyzete függvényében, valamint az említett törvény 5. cikke (1), (2), (3), (4) és (6) bekezdésében írt összeghatárok figyelembevételével mérlegelendő. A kérelmezővel egy háztartásban élő személyek jövedelmét azonban nem veszik figyelembe, ha az adott eljárásban a szokásosan egy háztartásban élő házasfelek vagy személyek ellenérdekű felek, vagy ha a jogvita tárgya tekintetében e személyek között olyan érdekellentét van, amely szükségessé teszi a jövedelemforrások külön elbírálását.
Nem, nincs más feltétel ahhoz, hogy áldozatként valaki jogi segítséget kapjon.
Nem, nincs más feltétel ahhoz, hogy terheltként valaki jogi segítséget kapjon.
Nem, nincsen más költségmentes eljárás.
Polgári ügyekben
A pervesztes félnek kell viselnie a költségeket, ám a bíróság külön és indokolt határozatban dönt arról, hogy hogy a költségek egészét vagy egy részét valamely más félnek kell viselnie.
Ha nem tűnik méltányosnak, hogy az egyik fél fizessen az érdekkörében felmerült, díjakkal nem fedezett költségekért, a bíró belátása szerint kötelezheti a másik felet fizetésre.
E szabályokat az új polgári eljárásjogi kódex és az ügyvédi díjakról szóló 1974. március 21-i nagyhercegi rendelet tartalmazza.
Büntető ügyekben
A bíróság a költségek – ideértve az ügyész részéről felmerült költségeket is – viselésére kötelezi azt a terheltet és a bűncselekményért a polgári jog alapján felelősséget viselőket vagy a büntetőeljáráshoz polgári jogi keresettel csatlakozó felet, aki vagy akik ellen határoz. Amennyiben a büntetőeljárást magánfél magánvádban kezdeményezte és elveszti a pert, viseli az eljárás valamennyi költségét. Amennyiben a magánfél csak csatlakozott az ügyészi vádemeléshez, csak a részvétele miatt felmerült költségeket viseli.
Ha nem tűnik méltányosnak, hogy az egyik fél fizessen a miatta felmerült olyan költségekért, melyeket nem fedez díj, a bíró belátása szerint kötelezheti a másik felet fizetésre.
E szabályokat az új polgári eljárásjogi kódex és az ügyvédi díjakról szóló 1974. március 21-i nagyhercegi rendelet tartalmazza.
Minden fél fizeti a saját szakértőinek a díját.
Minden fél fizeti a saját fordítóinak vagy tolmácsainak a díját.
Luxemburg jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról(551 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal a magyarországi igazságszolgáltatási költségekről ad tájékoztatást.
Családjog – szülői felügyeleti jog
A végrehajtó díjának összege a kiállított végrehajtható okirat céljától függ (pénzkövetelés behajtása vagy meghatározott cselekmény végrehajtása). Ha a végrehajtás pénzkövetelés behajtására irányul, akkor a végrehajtó díja a behajtandó pénzkövetelés összegével arányos. Ha a végrehajtás nagyobb követelésre vonatkozik, akkor a végrehajtó magasabb díjban részesül. Ha a feladat egy meghatározott cselekmény végrehajtása, akkor a díj az intézkedés időtartamától függ.
A magyar „ügyvéd” szó az angol „attorney”, „advocate”, „solicitor”, „lawyer” és „barrister” szavak megfelelője. Az ügyvédi díj általában a fél és az ügyvéd közötti megállapodás tárgyát képezi.Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a jogszabályba foglaltaknak megfelelően állapítja meg. A fél és ügyvédje közötti megállapodás alapján az ügyvédnek járó költséget nem feltétlenül teljes egészében tudja a fél pernyertessége esetén a pervesztes féllel szemben érvényesíteni. A perben eljáró bíróság ugyanis mérsékelheti az általa túlzottnak ítélt perköltségigényen belül a jogi képviselő díját. Azaz ilyen esetben az ügyvédi díjról a bíróság dönt a jogszabályban meghatározottak alapján. A bíróság által meghatározott ügyvédi díj mértéke a pertárgy értékéhez igazodik. A felek kérhetik a bíróságtól a jogszabályban meghatározott díj alkalmazását, ha nem akarják, hogy a megállapodás nyilvánosságra kerüljön.
A peres felek jogszabályban meghatározott költségei a polgári eljárásokban
A polgári peres eljárásban az illeték alapja – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.
Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték számításának alapja járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, nemperes eljárásban 200 000 forint. A törvényszék előtt első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban 350 000 forint. Fellebbezési eljárásban peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban 170 000 forint. Az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint. A Kúria előtt fellebbezési eljárásban 500 000 forint, felülvizsgálati eljárásban 700 000 forint.
Elsőfokú ügyekben a fentiekben meghatározott illetékalap után az illeték mértéke peres eljárásban 6 százalék (legalább 15 000 forint és legfeljebb 1500 000 forint). Elsőfokú nemperes eljárásban az illeték az illetékalap után 3 százalék (legalább 5000 forint és legfeljebb 250 000 forint), illetve egyes, a törvényben nevesített nemperes eljárásokban ettől eltérően alakul az illeték mértéke, pl. bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint.
A törvény a fentieken kívül tételes illetékről is rendelkezik:
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - törvényben megállapított díjat (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetni. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap); a díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.
A díjalap után az eljárási díj mértéke: a) - ha a lentiekből más nem következik - az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint; b) a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint; c) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.
A polgári eljárás azon szakasza, amelyben a jogszabályban meghatározott költséget meg kell fizetni
A polgári eljárások esetében a bírósági illetékek megfizetésének kötelezettsége a kereset benyújtásakor keletkezik. Az eljárási illetéket ezért perindításkor kell leróni. Ha a fél nem fizeti meg az említett illetéket, vagy a törvényben meghatározottnál kevesebbet fizet, akkor a kérelem benyújtásakor a bíróságnak fel kell hívnia a felet a fennmaradó bírósági díjak megfizetésére. A bíróságnak tájékoztatnia kell a felet arról is, hogy a kérelmet elutasítják, ha a bírósági illetékeket nem fizetik be teljes egészében.
Az ügyvédi díj kifizetésére a fél és az ügyvéd közötti megállapodás alapján kerül sor. A végrehajtó díjának egy részét előre, a végrehajtási eljárás elején kell megfizetni.
A felek jogszabályban meghatározott költségei a büntetőeljárásokban
A kizárólag magánvád alapján folyó eljárások (magánvádas eljárások) esetén:
Ha a büntetőeljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, akkor csak az igény bejelentéséért és a fellebbezésért kell illetéket fizetni. Ezt az illetéket - a polgári peres eljárásra vonatkozó illetékszabályok szerint - a büntető eljárás illetékén felül kell megfizetni.
A büntetőeljárás azon szakasza, amelyben a jogszabályban meghatározott költséget meg kell fizetni
Az eljárások elején a kezdeményező iraton kell megfizetni.
Jogszabályban meghatározott költségek az alkotmányos eljárásokban
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 54. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes, az indítványozó az alkotmánybírósági eljárás során felmerült költségeit maga viseli.
Előfordulhat azonban, hogy az indítvány előterjesztésekor rosszhiszeműen eljáró kérelmezőnek meg kell fizetnie a költségeket, illetve az ilyen kérelmező 20 000 forinttól 500 000 forintig terjedő eljárási bírsággal is sújtható.
Hivatásuk gyakorlásával – jogszabályban rögzített eszközökkel és módon – az ügyvédek segítik az ügyfeleiket jogaik érvényesítésében és kötelezettségeik teljesítésében. A jogtanácsosok elősegítik az általuk képviselt szervezetek jogainak érvényesítését is.
Ez a kötelezettség kiterjed a jogokra és a kötelezettségekre, a siker esélyeire és az eljárás előre látható költségeire vonatkozó szükséges tájékoztatás megadására is.
A költségek megállapításának jogalapjaival kapcsolatos információk az Európai Igazságügyi Hálózat honlapján találhatók:
A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapja is tartalmaz információkat az ügyvédi díjakról.
Milyen nyelven találhatok a költségek megállapításának magyarországi jogalapjaira vonatkozó információkat?
A költségek megállapításának jogalapjaival kapcsolatos információk az Európai Igazságügyi Hálózat honlapján találhatók. Itt a témával kapcsolatos információk az Európai Unió összes hivatalos nyelvén megtalálhatók.
A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapja csak magyar nyelven tartalmazza a költségekre vonatkozó információkat.
A közvetítéssel kapcsolatos információk az alábbi honlapokon találhatók:
A költségekkel kapcsolatos további információk a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján találhatók.
Az eljárások hosszával kapcsolatos információk a Magyarország Bíróságai honlapján találhatók.
További linkek:
A statisztikai táblázatokkal kapcsolatos információk csak magyar nyelven állnak rendelkezésre.
A fent említett ügyvédi költségek nettó költségek, amelyekhez hozzá kell adni az ÁFA (HÉA)-t.
Magyarországon az általános ÁFA (HÉA) -kulcs 2009. július 1-jéig az adóalap 20 százaléka volt, azt követően 25 százalékra, majd 27 százalékra emelkedett.
Két minimumküszöb létezik:
A jogsegéllyel kapcsolatos kifizetések előre is teljesíthetők.
A büntetőeljárásokban a gyanúsított vagy a vádlott a polgári igazságszolgáltatás területén alkalmazandó jövedelem küszöbök szerint kaphat ingyenes jogi képviseletet.
Ha a támogatás iránti kérelmet előterjesztő félről a külön eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére, a fél helyett a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, ha a rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének (2013-ban kb. 231 000) 86%-át azaz 198 660 forintot. (Jst. 9/A. §)
Az áldozatoknak nyújtott jogi segítség magában foglalja a jogi képviseletet is.
A meghatározott jövedelemküszöb mellett az áldozatnak két további feltételt kell teljesítenie:
Az alperesek költségmentességének egyéb feltételei
Az alperesek költségmentességének nincsenek más feltételei.
Illetékmentes vagy mérsékelt az illeték a polgári ügyekben:
Illetékmentes a büntető ügyekben:
A tárgyi illetékmentesség mellett személyes illetékmentesség is adható.
Személyes illetékmentességben részesülnek többek között az egyesületek, a köztestületek, az egyházak, az egyházak szövetsége, az egyházi intézmények, az alapítványok, a közalapítványok, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai.
Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?
Végső határozatában a bíróság azt írja elő, hogy a pervesztes félnek 30 napon belül kell megfizetnie a pernyertes félnél felmerült költségeket. A pervesztes fél közvetlenül a pernyertes félnek fizeti meg a költségeket, de ha ezt elmulasztja, akkor vele szemben végrehajtási eljárás indítható.
Szakértői díjak
A szakértői díjakat általában a pervesztes fél fizeti meg, de ha (különös esetekben) az állam feladata a költségek megfizetése, akkor a szakértői költségeket is az állam viseli. Ha az állam megelőlegezi a költségeket, akkor azok a szakértői díjakat is tartalmazzák. A szakértő költségként számíthatja fel a szakvélemény elkészítésével kapcsolatban felmerült, szükséges és igazolt kiadásait. Az igazságügyi szakértő, az igazságügyi szakértői intézmény és a szaktanácsadó részére a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer stb.) fedezésére költségátalányt kell megállapítani. A költségátalány a szakértő munkadíjának 35%-a, de legfeljebb 100 000 forint.
A szakértőt kérelmére várható költségének 50%-ig terjedő összegű, de legfeljebb 150 000 forint költségelőleg illeti meg.
Fordítók és tolmácsok díja
A fordítók és a tolmácsok díját általában a pervesztes fél fizeti meg, de ha (különös esetekben) az állam feladata a költségek megfizetése, akkor a szakértői költségeket is az állam viseli. Ha az állam megelőlegezi a költségeket, akkor a költségek ezeket a díjakat is tartalmazzák.
A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapja
Magyarország jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról (533 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
E családjogi, a válásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a válókeresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:
A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár összeházasodik. Később külön költöznek, és megegyeznek abban, hogy elválnak.
B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy tagállam („A” tagállam) két állampolgára összeházasodik. A házasságot „A” tagállamban kötik meg. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba („B” tagállam) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezután a pár külön költözik, a feleség visszatér „A” tagállamba, a férj pedig „B” tagállamban marad. A pár megegyezik abban, hogy elválnak. „A” tagállamba való visszatértét követően a feleség azonnal válókeresetet nyújt be „B” tagállam bíróságához.
Költségek Magyarországon
Az alternatív vitarendezés költségei
Esettanulmány | Alternatív vitarendezés | |
Nyitva áll ez a lehetőség az ilyen típusú ügyben? | Költségek | |
A. eset | Igen, de csak a házasság felbontásával összefüggő kérdésekben történő megegyezés érdekében: így a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében. Ekkor is szükséges az, hogy a felek egyezségét a bíróság jóváhagyja. | A felek és a közvetítő közötti megegyezés alapján. Akinek peres ügye indul, vagy már folyamatban van a bíróságon kérheti a bírósági közvetítői eljárást, ami ingyenes. |
B. eset | Igen, de csak a házasság felbontásával összefüggő kérdésekben történő megegyezés érdekében. Ekkor is szükséges az, hogy a felek egyezségét a bíróság jóváhagyja. | A felek és a közvetítő közötti megegyezés alapján. Akinek peres ügye indul, vagy már folyamatban van a bíróságon kérheti a bírósági közvetítői eljárást, ami ingyenes. |
Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak
Esettanulmány | Ügyvéd | Végrehajtó | Szakértő | ||||
Kötelező a jogi képviselet? | Átlagos költségek | Kötelező a jogi képviselet? | Kötelező az igénybevétele? | Költség | |||
A. eset | Nem | A fél és az ügyvéd közötti megegyezés alapján | Nem | Nem. A bíróság a bizonyító fél indítványára rendelheti ki a szakértőt, kivéve, ha hivatalból is folytathat le bizonyítást. Lehetőség van arra is, hogy valamelyik fél magánszakértői véleményt csatoljon be. | A szakértő határozza meg a díját. Ha a bíróság hivatalból folytat le bizonyítást, a díjat a hatályos jogszabályok szabályozzák. | ||
B. eset | Nem | A fél és az ügyvéd közötti megegyezés alapján | Nem | Nem. A bíróság a bizonyító fél indítványára rendelheti ki a szakértőt, kivéve, ha hivatalból is folytathat le bizonyítást. Lehetőség van arra is, hogy valamelyik fél magánszakértői véleményt csatoljon be. | A szakértő határozza meg a díját. Ha a bírósági hivatalból folytat le bizonyítást, a díjat a hatályos jogszabályok szabályozzák. | ||
A tanúnak járó költségtérítés, letét vagy biztosíték és más releváns díjak
Esettanulmány | A tanúnak járó költségtérítés | |
Jár-e költségtérítés a tanúnak? | Költség | |
A. eset | Igen | A tanúk költségeit jogszabály szabályozza. Az úti-, a szállás-, az ellátási költséget és a munkából kiesett időre járó költségtérítést térítik meg. |
B. eset | Igen | A tanúk költségeit jogszabály szabályozza. Az úti-, a szállás-, az ellátási költséget és a munkából kiesett időre járó költségtérítést térítik meg. |
A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése
Esettanulmány | Költségmentesség | Költségek megtérítése | ||||
Mikor és milyen feltételekkel alkalmazható? | Mikor teljes a támogatás? | Megtéríthetők-e a pernyertes fél perköltségei? | Ha a költségek megtérítése nem teljes körű, általában a költségek mely hányadára terjed ki? | Mely költségek nem téríthetők meg? | Vannak-e olyan esetek, amikor a költségmentességgel érintett költségeket vissza kell téríteni? | |
A. eset | Lásd a költségmentességgel foglalkozó részt. | Ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulást. A segítségnyújtás ingyenes a költségmentesség keretében, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege alatt. | Igen,a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ez alól törvényben meghatározott esetekben van helye kivételnek,,vagy a törvény a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére róhatja. | Részleges pernyertesség esetében a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével alakul. A bíróság akként is rendelkezhet, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét. | Ha az ügyvéd munkadíja rendkívül magas, annak összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti. A feleket nem lehet kötelezni olyan költségek viselésére, amelyek a bíróság érdekkörében felmerült - egyébként elhárítható - ok következtében keletkeztek.
A fél javára az általa felszámítottnál több perköltséget megállapítani nem lehet. | Igen, ha kiderült, hogy a költségmentességet igénybe vevő fél nem volt rá jogosult. A pervesztes ellenfél köteles |