Litigation costs in civil and commercial matters are governed by national legislation and costs are not harmonised at EU level. Thus, costs vary from one Member State to another.

To obtain detailed information on costs of proceedings in the Member States, as well as on several case studies carried out on behalf of the European Commission, please select one of the flags listed on the right hand side.

If you do not have sufficient financial resources to meet the costs of a court case you can apply for legal aid.

Additional information can be obtained from the attached study (available in English and French only) undertaken to identify the sources of costs of civil judicial proceedings in each Member State by:

• defining the proportion of each identified source of cost on the overall cost of civil judicial proceedings,
• comparing the costs incurred by litigants in different Member States,
• identifying variations in sources of costs and costs amounts,
• identifying how transparency of the costs of judicial proceedings and the limitation of differences in sources of costs and costs amounts can foster greater access to justice,
• making recommendations for possible actions at the EU level, possibly through the establishment of minimum standards, to facilitate access to justice by improving the transparency of costs of civil justice,
• generally, identifying links, where appropriate and relevant, between costs of justice and access to justice for the citizens, and
• identifying specific issues pertaining to cross-border disputes.

The study provides a snapshot of the situation in the European Union at a precise moment in time - December 2007.

Related Attachments

Study on the Transparency of Costs of Civil Judicial Proceedings in the EU  (2615 Kb)  – English version

Study on the Transparency of Costs of Civil Judicial Proceedings in the EU  (2665 Kb)  – French version

Annex 1: Results of the public questionnaire  (1700 Kb) 

National report - Belgium  (829 Kb) 

National report - Bulgaria  (566 Kb) 

National report - Czech Republic  (703 Kb) 

National report - Denmark  (560 Kb) 

National report - Germany  (565 Kb) 

National report - Estonia  (872 Kb) 

National report - Ireland  (400 Kb) 

National report - Greece  (849 Kb) 

National report - Spain  (640 Kb) 

National report - France  (1312 Kb) 

National report - Italy  (772 Kb) 

National report - Cyprus  (555 Kb) 

National report - Latvia  (742 Kb) 

National report - Lithuania  (950 Kb) 

National report - Luxembourg  (551 Kb) 

National report - Hungary  (533 Kb) 

National report - Malta  (742 Kb) 

National report - Netherlands  (702 Kb) 

National report - Austria  (829 Kb) 

National report - Poland  (396 Kb) 

National report - Portugal  (781 Kb) 

National report - Romania  (544 Kb) 

National report - Slovenia  (723 Kb) 

National report - Slovakia  (872 Kb) 

National report - Finland  (504 Kb) 

National report - Sweden  (457 Kb) 

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

Költségek - Belgium

Ezen az oldalon tájékoztatást talál a Belgiumban jellemző bírósági költségekről. Ha részletesebb elemzést szeretne olvasni az eljárási költségekről, kérjük, tekintse át az alábbi esettanulmányokat:

Családjog - Válás

Családjog - Szülői felügyeleti jog

Családjog - Tartásdíj

Kereskedelmi jog – Szerződés

Kereskedelmi jog – Felelősség

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó rendelkezések

Bírósági végrehajtók

Polgári ügyek

A bírósági végrehajtók polgári és kereskedelmi ügyek során történő eljárásának díjazását egy 1976. november 30-i királyi rendelet szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2008. december 31-i számában jelent meg.

A vonatkozó szövegek és a díjszabások a következő honlapokon tekinthetők meg: Belgiumi Bírósági Végrehajtók Országos Kamarája („Tarifs et taux d’intérêt” – Díjak és kulcsok, majd „Toutes affaires” – Minden ügy menüpont) vagy Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – Jogszabályok menüpont).

Büntetőügyek

A bírósági végrehajtók büntetőügyek során történő eljárásának díjazását egy 1950. december 28-i királyi rendelet és egy 2009. január 22-i miniszteri körlevél szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2009. január 12-i számában jelent meg.

A vonatkozó szövegek és a díjszabások a következő honlapokon tekinthetők meg: Belgiumi Bírósági Végrehajtók Országos Kamarája („Tarifs et taux d’intérêt” – Díjak és kulcsok, majd „Affaires pénales” – Büntetőügyek menüpont) vagy Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – Jogszabályok” menüpont).

Ügyvédek

Az ügyvédi díjazás nincs szabályozva. Az ügyvéd szabadon határozza meg díjazását, amelyet az ügyfelével meg is vitathat, ugyanakkor a megállapított díjazásnak az ésszerű mérsékletesség határain belül kell maradnia. Az ügyvédi kamara ellenőrizheti, hogy az ügyvédek ne lépjék túl e határokat.

Többféle módszer lehetséges a díjazás kiszámítására: óradíj alkalmazása, szolgáltatásonkénti díjazás, az ügy értéke szerinti díjazás (a pertárgyérték bizonyos százaléka) stb. A belga bírósági szabályzat 446. cikke tiltja a kizárólagosan a jogvita eredményétől függő díjazásról szóló megállapodásokat. Az ügyvéd köteles előzetesen tájékoztatni ügyfelét az által alkalmazott díjszámítási módszerről. Belgiumban az ügyvédi díj után nem kell HÉA-t fizetni.

Állandó bírósági költségek

Állandó költségek a polgárjogi ügyek során

A jogalanyok állandó költségei a polgárjogi ügyek során

Belgiumban a bírósági költségek állandóak. A költségek az ügyet kezelő bírósági joghatóság és a per szakasza (első fok vagy fellebbvitel) szerint változnak.

A bírósági eljárás költségének elnevezése „perköltség”, amelyről a bírósági szabályzat 1017. és azt követő cikkei rendelkeznek. A 1018. cikk részletesen felsorolja a perköltség elemeit. A perköltség a következőket foglalja magában:

• különféle illetékek: irodai és bejegyzési illeték. Az irodai illeték magában foglalja a nyilvántartásba vételi, fogalmazási és postázási illetékeket, amelyekről részleteiben a bejegyzési-, jelzálog- és bírósági irodai illetékek törvénykönyvének 268. és azt követő cikkei rendelkeznek.
• a bírósági ténykedéshez kapcsolódó költségek, munkadíjak és fizetések,
• ítélet feladásának költsége,
• vizsgálati intézkedések költségei, többek között a tanúk illetménye és a szakértők díjazása. A tanúkra vonatkozóan az 1972. július 27-i királyi rendelet határozza meg az illetmény és a költségtérítés mértékét.
• a bírók, a bírósági titkárok és a felek utazási és tartózkodási költségei, amennyiben utazásukat a bíró rendeli el, valamint a ténykedési költségek, amennyiben ezekre kizárólag a per miatt került sor,
• a 1022. cikkben előírt eljárási költségtérítés,
• a 1734. cikk értelmében kijelölt közvetítő díjazása és költségei.

A 1019. cikk leszögezi, hogy a perköltségek részét képező bejegyzés illeték a következő elemeket foglalja magában:

• állandó általános díj,
• állandó különleges díjak és
• az elítélésről, vagy összegek és ingó javak felszámolásáról vagy sorrendiségének megállapításáról szóló ítéletek illetékei.

Bizonyos esetekben, ha az eljárás felperese vagy egyéb eljáró fél nem belgiumi illetőségű, és a alperes belga illetőségű, felmentést előíró nemzetközi egyezmény és különleges körülmények hiányában ez utóbbi fél kérelmezheti, hogy a felperes vagy az egyéb eljáró fél biztosítékot szolgáltasson a perből származó károk megfizetésére. E rendelkezést a bírósági szabályzat 851. cikke tartalmazza.

Mindezeken kívül adott esetben tekintettel kell lenni a bírósági végrehajtói, az ügyvédi (lásd fentebb), a tolmács és fordítói (lásd alább) költségekre is.

Mikor kell a polgárjogi eljárás során a résztvevő félnek megfizetnie az állandó költségeket?

Bizonyos költségeket a kereset benyújtása előtt kell megfizetni. Ilyen költség a bírósági irodai illeték, amelyet a bejegyzéskor kell kiegyenlíteni.

Az eljárás során felmerülő költségeket általában az eljárás közben kell megfizetni.

Bizonyos költségekre tartalékot kell képezni. Így például a szakértők díjazását a vizsgálatot kérelmező fél által képzett tartalék fedezi. Ehhez hasonlóan a 953. cikkely azt írja elő, hogy a tanú meghallgatását kérő félnek a meghallgatás előtt a bírósági irodai titkárnál el kell helyeznie az illetmény és a költségtérítés (utazás, stb.) összegének megfelelő tartalékot.

Előfordul, hogy a bírósági költségeket az ügyvéd megelőlegezi, majd költség- és díjjegyzékében feltünteti azokat.

Állandó költségek a büntetőjogi ügyek során

Minden fél által megfizetendő állandó költségek a büntetőeljárás során

A büntetőeljárások során megfizetendő állandó költségek kérdését az 1950. december 28-i királyi rendelet 91. és azt követő cikkei szabályozzák.

Mikor kell a büntetőeljárás során a résztvevő félnek megfizetnie az állandó költségeket?

A büntetőeljárások során megfizetendő állandó költségek kérdését az 1950. december 28-i királyi rendelet 91. és azt követő cikkei szabályozzák.

Eljárási költségek alkotmányjogi ügyek esetén

A jogalanyok állandó költségei alkotmányjogi ügyek során

Az alkotmányjogi ügyek során a feleket terhelő egyedüli a költség az ajánlott levél feladási költsége.

Milyen előzetes tájékoztatást várhatunk a jogi képviselőnktől (ügyvédünktől)?

A felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás

A szakma etikai szabályai ügyfeleikkel szemben tájékoztatási és tanácsadási kötelezettséget írnak elő az ügyvédek számára. Ebből kifolyólag az ügyvédnek tájékoztatnia kell ügyfelét jogairól és kötelességeiről.

Az ügyvédnek többek között ismertetnie kell ügyfelével díjazásának kiszámítási módszerét.

Bírósági költségekre vonatkozó információforrások

Hol találhatunk információkat a Belgiumban alkalmazott bírósági költségekről?

Ebben a témakörben a következő honlapokon áll rendelkezésünkre információ: Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat, Bírói Testület Modernizációs Bizottsága („Info juridique” – Jogi információ menüsor) vagy a különböző jogi szakmák internetes honlapjain.

A vonatkozó tájékoztatást megtalálhatjuk a jogszabályok szövegeiben, illetve felvilágosításért a bírósági iroda titkárához és ügyvédünkhöz is fordulhatunk.

Milyen nyelveken találhatunk információkat a Belgiumban alkalmazott bírósági költségekről?

Ezen információk flamand és francia nyelveken állnak rendelkezésre.

Hol találhatok a közvetítésre vonatkozó információkat?

A közvetítésre vonatkozó információk a következő honlapokon állnak rendelkezésre: Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat („publications” – publikációk menüsor) valamint Szövetségi Közvetítési Bizottság.

Hol találhatok a költségekre vonatkozó további információkat?

Bírósági költségekre vonatkozó internetes honlap

Lásd feljebb.

Hol találhatok az eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

Ügyvéd tud felvilágosítást adni az eljárás hosszára vonatkozó becslés felállításával. Az időtartam függ az indítandó eljárás típusától és a Bíróságtól, amely előtt az eljárást le kívánjuk folytatni.

Hol találhatok egy eljárás átlagos összesített költségére vonatkozó információkat?

Ügyvéd tud felvilágosítást adni az eljárás költségére vonatkozó becslés felállításával. A költség mértéke függ az indítandó eljárás típusától és a Bíróságtól, amely előtt az eljárást le kívánjuk folytatni.

Hozzáadottérték-adó (HÉA)

Hol találhatok információkat erről a témáról? Milyen kulcsokat kell alkalmazni?

A költségekről közzétett információknál a megadott költségek nem tartalmazzák a HÉA-t. Az alkalmazandó HÉA-kulcs 21 %.

Jogi segítség

Milyen jövedelemhatárokkal vehető igénybe a jogi segítség polgári ügyekben?

A belga bírósági szabályzat 508/1. és azt követői cikkei rendelkeznek e kérdésben.

Az első szintű jogi segítség mindenki számára ingyenes. Előzetes jogi tanácsadásról van szó, a következő tartalommal:

• gyakorlati információk,
• jogi tájékoztatás,
• előzetes jogi szakvélemény vagy szakosodott szervezet felé való irányítás.

Ezt az előzetes tanácsadást jogi szakemberek szolgáltatják és a jövedelemszinttől függetlenül teljesen ingyenes.

A második szintű jogi segítség teljes vagy részleges fedezetet biztosít az ügyvédi szolgáltatásra azok számára, akiknek jövedelme nem tenné lehetővé, hogy ügyükben ügyvéd közreműködését vegyék igénybe. Ebben az esetben egy ügyvéd tanácsot ad és biztosítja a segítségben részesülő védelmét. Egy 2003. december 18-i királyi rendelet határozza meg a második szintű jogi segítség és a hatósági jogsegély teljes vagy részleges ingyenességének feltételeit.

Szociális helyzetük alapján a következők részesülhetnek teljesen ingyenesen jogi segítségben:

• minden egyedülálló személy, akinek nettó havi jövedelme 944 EUR-nál alacsonyabb,
• minden, eltartott személyről gondoskodó egyedülálló személy, akinek nettó havi jövedelme 1 213 EURnál (+ 163,47 EUR eltartott személyenként) alacsonyabb,
• minden (házastársként vagy élettársként) közös háztartásban élő személy, ahol a háztartás nettó havi jövedelme 1 213 EUR-nál (+ 163,47 EUR eltartott személyenként) alacsonyabb,
• minden szociális beilleszkedési segélyben vagy szociális segélyben részesülő személy,
• minden idősek garantált jövedelmében (GRAPA) részesülő személy,
• minden integrációs járadékban nem részesülő, rokkantak jövedelempótló járadékában részesülő személy,
• minden családi pótlékban részesülő eltartott gyermeket nevelő személy;
• minden szociális bérlakásban lakó, aki Flandriában és a Brüsszel fővárosi régióban az alap bérleti díj felét, illetve aki a Vallon Régióban a minimális bérleti díjat fizeti,
• minden kiskorú,
• minden külföldi, aki tartózkodási engedély iránti kérelmet, illetve közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatot kíván benyújtani a külföldiek belépéséről, tartózkodásáról, letelepedéséről és kitoloncolásáról szóló törvények alkalmazásával hozott határozat ellen,
• minden menedékkérő, minden menekült jogállást bejelentő vagy annak elismerését kérelmező személy, és minden olyan személy, aki lakóhelyét elhagyni kényszerülő személy jogállást kérelmez,
• kollektív adósságrendezési eljárásban résztvevő vagy olyan személy, aki kollektív adósságrendezés iránti kérelmet kíván benyújtani.

Elégtelen jövedelem vélelmezése miatt ingyenes jogi segítségben a következő személyek részesülhetnek (a vélelem megdönthető):

• minden fogvatartott személy vagy a gyorsított eljárásról szóló törvény által érintett gyanúsított, akiről ellenkező bizonyíték hiányában feltételezhető, hogy nem rendelkezik elégséges jövedelemmel,
• minden szellemi fogyatékkal élő személy, aki érintett a szellemi fogyatékkal élők személyiségvédelméről szóló, 1990. június 26-i törvény által előírt intézkedés által, és akiről ellenkező bizonyíték hiányában feltételezhető, hogy nem rendelkezik elégséges jövedelemmel,
• a gyorsított eljárásról szóló törvény által érintett terhelt.

A közreműködés részlegesen ingyenes (ebben az esetben az ügyvéd mérsékelt díjazást kérhet szolgáltatásainak fedezésére) a következő személyek számára:

• minden egyedülálló személy. akinek nettó havi jövedelme 944 EUR és 1 213 EUR között van,
• minden, eltartott személyről gondoskodó egyedülálló személy, akinek nettó havi jövedelme 1 213 EUR és 1 480 EUR (+ 163,47 EUR eltartott személyenként) között van,
• minden, házastársával vagy más személlyel együtt lakó, vele egy háztartást alkotó személy, ahol a háztartás nettó havi jövedelme 1 213 EUR és 1 480 EUR (+ 163,47 EUR eltartott személyenként) között van.

A fentiekben megjelölt összegek minden évben a fogyasztói árindex változásának megfelelően módosulnak.

A hatósági jogsegély a bírósági költségekre vonatkozik. Ha az ügyfél nem tudja fedezni a bírósági költségeket, saját maga vagy ügyvéd közbenjárásával a hatósági jogsegélynyújtó irodához fordulhat. Ezáltal, fizetésképtelensége mértékétől függően, teljesen vagy részlegesen mentesülhet a bírósági végrehajtói, szakértői stb. költségek megfizetése alól. Ezt a kérdést a bírósági szabályzat 664. és azt követő cikkei szabályozzák.

Milyen feltételekkel vehető igénybe a hatósági jogsegély büntetőper vádlottjaként, bűncselekmény áldozataként vagy bűncselekmény vádlottjaként?

A hatósági jogsegély igénybevételének feltételei büntetőper vádlottjaként, bűncselekmény áldozataként vagy bűncselekmény vádlottjaként megegyeznek a fentiekben bemutatott feltételekkel.

Vannak-e költségmentes eljárások?

Igen, például a kollektív adósságrendezés vagy perben félként való szereplés érdekében indított eljárás költségmentes.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél bírósági költségeit?

Polgári és kereskedelmi ügyek

A 1017. és azt követő cikkek értelmében a perköltséget alkotó kiadásokat (bírósági végrehajtói, szakértői, bírósági stb. költségek) elviekben a pert elveszítő fél viseli az ítéli kihirdetése után.

A pernyertes fél ügyvédi költségein belül egy átalányösszeg is a pervesztes fél által viselendő perköltség részét képezi. Ezen összeg elnevezése „eljárási költségtérítés”, és egy olyan átalányösszeget jelent, amely egy az ügyben érintett összegektől függően megállapított díjszabás-táblázat segítségével számítható ki. Az eljárási költségtérítés nem feltétlenül fedezi a teljes ügyvédi költséget. Összegét egy 2007. október 26-i királyi rendelet határozza meg. A rendelet minimum és maximum összegeket ír elő, és a bíró határozza meg a költségtérítés összegét e sávon belül.

Bizonyos esetekben lehetséges, hogy a bíróság nem a pervesztes felet kötelezi a perköltség megfizetésére, hanem másként oldja meg ezt a kérdést (költségek megosztása stb.).

Büntetőügyek

Amennyiben a vádlott és a polgári jogi felelősséggel tartozó személyek ellen ítélet születik, az eljárás költségeit, valamint az eljárási költségtérítést (a pernyertes fél ügyvédi költségein belül egy átalányösszeg – lásd fent a polgári és kereskedelmi ügyeknél) elméletileg nekik kell viselniük. Ellenben ha a vádlott és a polgári jogifelelősséggel tartozó személyek ellen nem születik ítélet, és a pert a magánvádló fél veszíti el, utóbbit kötelezni lehet vagy kötelezni kell az eljárás költségeinek teljes vagy részleges megfizetésére az állam és a vádlott számára, valamint az eljárási költségtérítés megfizetésére. Bizonyos esetekben az eljárási költségeket az állam viseli. E szabályokat a büntetőeljárási törvénykönyv tartalmazza.

Szakértői díjak

Polgárjogi és kereskedelmi ügyek

A szakértők díjazását törvényi előírás nem szabályozza, a szakértők szabadon határozzák meg díjazásuk összegét. A bíró saját belátása szerint ellenőrzi e szakértői díjakat (a felek és a szakértő közötti egyet nem értés esetén közbeléphet), de nincs olyan törvényszöveg, amely megszabja a szakértői díjak összegét. Ezt a kérdést a bírósági szabályzat 987. és azt követő cikkelyei valamint az 1933. május 24-i királyi rendelet szabályozza.

A 2003. november 14-i királyi rendelet azonban meghatározza a munkaügyi bíróságok által orvosi szakvélemény felállítására kijelölt szakértők díjazását a következő esetekben:

• fogyatékkal élők támogatásaira vonatkozó jogviták,
• alkalmazott dolgozók és független dolgozók családi juttatásaira vonatkozó jogviták,
• munkanélküliségi biztosításra vonatkozó jogviták,
• kötelező egészségbiztosításra vonatkozó jogviták.

Büntetőjogi ügyek

A szakértők büntetőjogi ügyek során történő eljárásának díjazását az 1950. december 28-i Királyi Rendelet és a 2009. január 22-i miniszteri körlevél szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2009. január 12-i számában jelent meg.

A jogszabályok szövegei a következő honlapokon tekinthetők meg: Bírói Testület Modernizációs Bizottsága („infos juridiques” – jogi információk, - „professionnels” – szakemberek, - „tarifs” – díjszabás, „frais de justice” – bírósági költségek menüsorok) valamint Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – törvényhozás menüsor).

Fordítók és tolmácsok díja

Előfordul, hogy az eljárás folyamán fordítóhoz vagy tolmácshoz kell fordulnunk. Erre akkor van szükség, ha a bemutatott dokumentumok nem az eljárás során használt nyelven íródtak, vagy ha egy tanú más nyelven fejezi ki magát. Akkor is ez az eset áll fenn, ha az egyik fél az eljárás nyelvétől eltérő nyelvet beszél, és nem érti az eljárás nyelvét, vagy ha a bíró nem érti a fél által használt nyelvet. Az alkalmazandó szabályokat a nyelvek bírósági használatáról szóló, 1935. június 15-i törvény tartalmazza.

Büntetőjogi ügyek

A tolmácsok és fordítók büntetőjogi ügyek során történő eljárásának díjazását az 1950. december 28-i Királyi Rendelet és a 2009. január 22-i miniszteri körlevél szabályozza. A 2009-es díjszabás a Moniteur belge 2009. január 12-i számában jelent meg.

A jogszabályok szövegei a következő honlapokon tekinthetők meg: Bírói Testület Modernizációs Bizottsága (jogi információk, - szakemberek, - díjszabás, – bírósági költségek menüsorok) valamint Belgium igazságszolgáltató hatalmi ágának portálja („Législation” – törvényhozás menüsor).

Kapcsolódó linkek

Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat

Bírói Testület Modernizációs Bizottsága

Kapcsolódó dokumentumok

Belgium jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról(829 Kb)

Fontos előzetes megjegyzés: Az ügyvédi költségeket és díjakat Belgiumban nem szabályozzák (ezek az ügy nehézségétől és jelentőségétől, az ügyvéd nevétől és hírnevétől, az ügy sürgősségétől, az ügy kimenetelétől stb. függnek). A belgiumi ügyvédeket azonban kötik a szakmai magatartási szabályok, és törvényileg kötelesek a költségeket tisztességes és mértéktartó módon megbecsülni (lásd fent).

A költségbecslés pusztán tájékoztató jellegű.

Költségek Belgiumban

Az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségei, valamint az alternatív vitarendezés (ADR) költségei

Ügyvédek, bírósági végrehajtók (huissier de justice) és szakértők (expert) költsége

A tanú (témoin) költsége, az esküvel (serment) vagy egyéb biztosítékkal történő bizonyítás díjazása és egyéb vonatkozó díjak

Költségmentesség (aide juridique) és egyéb költségtérítések költségei

Lásd az eljárási költségekről szóló oldalnak a költségmentességről szóló részét.

Fordítási és tolmácsolási költségek

Fontos előzetes megjegyzés: az ügyvédi költségeket és díjakat Belgiumban nem szabályozzák (ezek az ügy nehézségétől és jelentőségétől, az ügyvéd nevétől és hírnevétől, az ügy sürgősségétől, az ügy kimenetelétől stb. függnek). A belgiumi ügyvédeket azonban kötik a szakmai magatartási szabályok, és törvényileg kötelesek a költségeket tisztességes és mértéktartó módon megbecsülni (lásd fent).

A költségbecslés pusztán tájékoztató jellegű.

Költségek Belgiumban

Az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségei, valamint az alternatív vitarendezés (ADR) költségei

Ügyvédek, bírósági végrehajtók (huissier de justice) és szakértők (expert) költsége

A tanú (témoin) költsége, az esküvel (serment) vagy egyéb biztosítékkal történő bizonyítás díjazása és egyéb vonatkozó díjak

Költségmentesség (aide juridique) és egyéb költségtérítések költségei

Lásd az eljárási költségekről szóló oldalnak a költségmentességről szóló részét.

Fordítási és tolmácsolási költségek

Fontos előzetes megjegyzés: az ügyvédi díjakat Belgiumban nem szabályozzák (azokat az ügy nehézsége és jelentősége, az ügyvéd neve és hírneve, az ügy sürgőssége, az ügy kimenetele stb. alapján határozzák meg). Belgiumban azonban az ügyvédeket etikai szabályok kötik, és törvényileg kötelesek tisztességes és mérsékelt költségbecslést adni (lásd fent).

A kiadások és költségek becslése pusztán tájékoztató jellegű.

Költségek Belgiumban

Az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségei, valamint az alternatív vitarendezés (ADR) költségei

Ügyvédek, bírósági végrehajtók (huissier de justice) és szakértők (expert) díja

A tanúk (témoin), az esküvel (serment) vagy egyéb biztosítékkal történő bizonyítás költségei és egyéb díjak

Költségmentesség (aide juridique) és egyéb költségtérítések költségei

Lásd a költségmentességről szóló oldalnak az eljárási költségekről szóló részét.

Fordítási és tolmácsolási költségek

Fontos előzetes megjegyzés: az ügyvédi díjakat Belgiumban nem szabályozzák (azokat az ügy nehézsége és jelentősége, az ügyvéd neve és hírneve, az ügy sürgőssége, az ügy kimenetele stb. alapján határozzák meg). Belgiumban azonban az ügyvédeket etikai szabályok kötik, és törvényileg kötelesek tisztességes és mérsékelt költségbecslést adni (lásd fent).

A kiadások és költségek becslése pusztán tájékoztató jellegű.

Költségek Belgiumban

Az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségei, valamint az alternatív vitarendezés (ADR) költségei

Ügyvédek, bírósági végrehajtók (huissier de justice) és szakértők (expert) díja

A tanúk (témoin), az esküvel (serment d'engagement) vagy egyéb biztosítékkal történő bizonyítás költségei és egyéb díjak

Költségmentesség (aide juridique) és egyéb költségtérítések költségei

Lásd a költségmentességről szóló oldalnak az eljárási költségekről szóló részét.

Fordítási és tolmácsolási költségek

A kiadások és költségek becslése pusztán tájékoztató jellegű.

Költségek Belgiumban

Az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségei, valamint az alternatív vitarendezés (ADR) költségei

Ügyvédek, bírósági végrehajtók (huissier de justice) és szakértők (expert) díja

A tanúk (témoin), az esküvel (serment) vagy egyéb biztosítékkal történő bizonyítás költségei

Költségmentesség (aide juridique) és egyéb költségtérítések költségei

Lásd a költségmentességről szóló oldalnak az eljárási költségekről szóló részét.

Fordítási és tolmácsolási költségek

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Költségek - Bulgária

Ez az oldal a bolgár igazságszolgáltatás költségeiről közöl információkat.

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Ügyvédek

A bolgár ügyvédi törvény (legutolsó módosítása: SG 69/2008.08.05.) értelmében:

A 36. cikk kimondja:

1. Az ügyvédeknek joguk van munkájukért díjazásban részesülni.
2. A díjazás összegét az ügyvéd és ügyfele közötti szerződésben kell megállapítani. A szerződésben szereplő összegnek méltányosnak és indokoltnak kell lennie, és nem lehet kevesebb, mint a vállalt munka típusára előirányzott összeg (a Legfelsőbb Ügyvédi Tanács specifikus végrehajtási rendelete).
3. Szerződés hiányában az ügyvéd vagy ügyfele kérésére az Ügyvédi Tanács állapítja meg a díjazás összegét (a Legfelsőbb Ügyvédi Tanács specifikus végrehajtási rendelete).
4. A díjazást abszolút formában és/vagy az eljárás eredményétől függően a bíróság által megítélt összeg százalékában kell meghatározni. Ez alól kivételt képeznek a büntetőügyek és az olyan polgári ügyek, melyek nem anyagi érdeket érintenek.

A 38. cikk kimondja:

1. Az ügyvédek jogi segítséget és együttműködést nyújthatnak az alábbiak részére:

• tartásdíjra jogosult személyek;
• pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek;
• szülők, barátok és más ügyvédek.

1. Olyan esetben, amikor az eljárásban ellenérdekű felet a költségek megfizetésére kötelezik, az ügyvéd díjazásra jogosult. A bíróság olyan összegben határozza meg a díjazás mértékét, mely a (specifikus végrehajtási rendelet 36. cikkének (3) bekezdésében) előirányzottnál nem alacsonyabb, és a másik felet annak megfizetésére kötelezi.

A díjazást (díjat) a Legfelsőbb Ügyvédi Tanács 2004. évi 1. specifikus végrehajtási rendelete szabályozza. A minimumdíjak az alábbiak:

1. Tanácsadásért, tájékoztatásért, iratok és szerződések előkészítéséért:
   • fix díjak – körülbelül 10 EUR-tól 300 EUR-ig;
   • az ügyhöz kötődő anyagi érdek szerinti fix díj (körülbelül 75 EUR-tól 350 EUR-ig) + az anyagi érdek százaléka (0,1-től 1%-ig).
     1. A polgári és közigazgatási eljárásokban eljárási fokonként:
   • fix díjak (körülbelül 50 EUR-tól 250 EUR-ig);
   • az ügyhöz kötődő anyagi érdek szerinti fix díj (körülbelül 50 EUR-tól 325 EUR-ig) + az anyagi érdek százaléka (2-től 6%-ig).
     1. A bírósági határozatok érvényesítésére irányuló eljárások esetében
   • a 2. szakaszban meghatározott díjak fele.
     1. Büntető- és szabálysértési eljárások esetén eljárási fokonként csak fix díjak:
   • a tárgyalást megelőző szakaszban körülbelül 150 EUR;
   • a tárgyalási szakaszban körülbelül 150–900 EUR, az állítólagos bűncselekmény súlyától függően;
   • szabálysértési ügyekben 75 EUR.
     1. A különleges jogszabályok (gyermekvédelem, családjogi törvény, családon belüli erőszak, kiadatás és európai elfogatóparancs stb.) hatálya alá tartozó eljárások díjai:
   • csak fix díjak (körülbelül 75 EUR-tól 125 EUR-ig).

Végrehajtók

A végrehajtói tevékenységeket Bulgáriában 2006 óta önálló végrehajtók és állami tisztviselők látják el. Mindkettőjükre jogszabályban rögzített díjszabás vonatkozik.

1. Az állami tisztviselők díjait szabályozzák (a 2008. évi polgári eljárásjogi törvény értelmében a bíróságok által begyűjtött állami díjakra vonatkozó díjszabás II. szakaszában).
2. Az önálló végrehajtók díjait szabályozzák (az önálló végrehajtókról szóló törvény 78. cikkében, valamint az önálló végrehajtókról szóló törvényben a végrehajtási díjakra és költségekre vonatkozó díjszabásban).

A két díjszabásban meghatározott díjak megegyeznek.

Az önálló végrehajtók a rendes díjon felül annak további 50 százalékát kérik el a nem munkanapokon, illetve az ünnepnapokon történő iratküldésért, az idézések postán történő kiküldéséért, valamint másolatok készítéséért a panaszokról, értesítésekről és írásos dokumentumokról.

Fix költségek

A polgári eljárások fix költségei

A polgári eljárások peres feleinek fix költségei

A polgári eljárások díjait (a 2008. évi polgári eljárásjogi törvény értelmében a bíróságok által begyűjtött állami díjakra vonatkozó díjszabás I. szakaszában) az alábbiak szerint határozzák meg: A díjak összege a következő:

• polgári kereset esetében a követelt összeg 4 százaléka, de legalább 25 EUR;
• erkölcsi károkozásra vonatkozó keresetnél legfeljebb 40 EUR, de legalább 15 EUR;
• válási ügyekben (a kölcsönös egyetértéssel rendezett ügyeket is beleértve) a mindkét félre eső rész háromévnyi összegének 2 százaléka (a házastársi tulajdon és a tartásdíj megosztásáról rendelkező megállapodás értelmében);
• végrehajtási végzésnél az anyagi érdek 2 százaléka, de legalább 12,5 EUR;
• örökbefogadási ügyek esetében 12,5 EUR;
• a keresetben követelt tulajdon biztosításáért 20 EUR;
• bizonyíték biztosításáért 10 EUR;
• fizetésképtelenségi ügyekben egyszemélyes gazdasági társaság esetében 25 EUR, cég esetében 125 EUR.

A polgári eljárásban a fix költségek megfizetésére szolgáló szakasz

A díjakat az eljárások megkezdése vagy a szükséges lépések megtétele előtt kell befizetni (a polgári eljárásjogi törvény 76. cikke).

A büntetőeljárások fix költségei

A büntetőeljárások peres feleinek fix költségei

A büntetőeljárásokkal kapcsolatos költségek és díjazások fedezését a büntetőeljárási törvény szabályozza:

187. cikk: A költségek fedezése

1. A büntetőeljárások költségeit az adott intézmény költségvetésében meghatározott összegből kell fedezni, a törvényben meghatározott esetek kivételével.
2. Magánvádas büntetőügyekben a magánvádlónak előzetesen letétbe kell helyeznie a költségek összegét. Amennyiben az összeget nem helyezi letétbe, hét nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy ezt megtegye.
3. Magánvádas ügyekben a vádlott által kezdeményezett bizonyítási eljárás költségeit a bíróság költségvetéséből kell fedezni.

A büntetőeljárások fix költségeit a bíróságok, az ügyészségek, a nyomozóhivatalok és az Igazságügyi Minisztérium által begyűjtött állami díjakról szóló, legutóbb 2005-ben módosított törvény 1. sz. díjszabása az alábbiak szerint határozza meg:

• magánjellegű büntetőeljárást eredményező panaszok esetében – 6 EUR;
• magánjellegű büntetőeljárásban magánkeresetek esetében – 2,5 EUR;
• rehabilitációra irányuló kérelmek esetében, amikor az ügyet nem zárják le – 3 EUR.

A büntetőeljárásban a fix költségek megfizetésére szolgáló szakasz

A fenti költségeket a magánvádló előzetesen letétbe helyezi (a büntetőeljárási törvénynek megfelelően). Amennyiben az összegeket nem helyezi letétbe, hét nap áll rendelkezésére arra, hogy ezt megtegye.

Az alkotmányos eljárások fix költségei

Az alkotmányos eljárások peres feleinek fix költségei

A bolgár jogrendszerben nincs alkotmányos eljárás.

A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvédi törvény 40. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédek kötelesek pontos tájékoztatást nyújtani ügyfeleik számára jogaikról és kötelezettségeikről. Az ügyfeleik részére a jogi eljárások során előreláthatóan felmerülő költségekről nyújtandó tájékoztatást kifejezett kötelezettségként nem írják elő. Azonban az ügyvédek etikai kódexe nem kifejezetten ugyan, de tartalmazza ezt a kötelezettséget.

A költségekre vonatkozó információk

Bulgáriában hol találhatók információk a költségekre vonatkozóan?

Egy ügyet a bíróság elé vinni kívánó természetes vagy jogi személy nem talál olyan nyilvános információt, amely elmagyarázná, hogy ez mennyibe kerülne, mivel nincs olyan hivatalos vagy nem hivatalos internetes oldal vagy más közszolgálati szerv, amely erre vonatkozóan összefoglaló információt nyújtana. Így az ügyfelek főként ügyvédjüktől várják, hogy a költségekről tájékoztassa őket.

Mindazonáltal az állampolgárok az alábbi internetes oldalakon megtalálhatják a jogi eljárások díjairól és költségeiről szóló jogszabályokat, és maguk is kiszámolhatják az összegeket. Ezek: a nemzeti jogszabályok, a Legfelsőbb Ügyvédi Tanács honlapja, a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács honlapja, valamint a Nemzeti Költségmentességi Hivatal honlapja, melyek mindegyike jelenleg csak bolgár nyelven elérhető.

Milyen nyelven kaphatok tájékoztatást a bulgáriai költségekről?

A fenti internetes oldalak mindegyike jelenleg csak bolgár nyelven érhető el.

Hol találhatok a közvetítésre vonatkozó információkat?

Erről a bolgár Igazságügyi Minisztérium honlapján találhat információkat.

Hol találhatok a költségekre vonatkozó további információkat?

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács honlapján éves és féléves jelentéseket találhat a valamennyi szinten folytatott bírósági tevékenységekről. A honlap információkat tartalmaz az elmúlt 3 hónapban, 6 hónapban, 1 évben, 2 évben vagy még régebben lezárt ügyek számáról. A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács statisztikai osztálya elemzéssel és információkkal szolgál a polgári, büntetőjogi és közigazgatási ügyekben folytatott bírósági eljárások átlagos hosszáról.

Hol találhatok egy meghatározott eljárás átlagos összesített költségeire vonatkozó információkat?

Erről szóló hivatalos, nyilvános információ nem áll rendelkezésre.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan kaphatok erről tájékoztatást? Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

A költségek tartalmazzák a héát (a fenti díjszabások és rendelkezések értelmében).

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás terén érvényes jövedelemküszöb

A költségmentességről szóló törvény értelmében a polgári és büntetőjogi ügyekre ugyanazon feltételek érvényesek (lásd alább):

22. cikk:

• Költségmentességet (a 21. cikk 1. és 2. pontja értelmében) olyan személyek kaphatnak, akik megfelelnek a havonta folyósított szociális segélyre vonatkozó jogosultság feltételeinek (a szociális segélyről szóló törvény alkalmazására vonatkozó rendelkezésekben meghatározott eljárásnak megfelelően), valamint azok, akiket szociális szolgáltatásokat nyújtó szakosodott intézményekben helyeztek el.
• Költségmentességet (a 21. cikk 1. és 2. pontja értelmében) kell biztosítani az olyan nevelőcsaládok, családok, illetve barátok és rokonok részére, akiknél gyermeket helyeztek el (a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott eljárásoknak megfelelően).
• A gyermek elhelyezéséről szóló határozatot adott esetben a szociális segéllyel foglalkozó igazgatóság igazgatójának vagy bírósági határozatnak kell igazolnia. Azoknak, akik nem igényelték a (a szociális segélyről szóló törvény alkalmazására vonatkozó rendelkezésekben meghatározott eljárás értelmében) nekik járó havi szociális segélyt, a szociális segéllyel foglalkozó igazgatóság igazgatója által kiállított igazolást kell benyújtaniuk a Nemzeti Költségmentességi Hivatalhoz, melyben az igazgató elismeri, hogy az érintett személy megfelel a havonta folyósított szociális segélyre vonatkozó jogosultság feltételeinek.

Polgári és közigazgatási ügyekben további feltételeket is teljesíteni kell.

23. cikk:

1. Polgári és közigazgatási ügyekben abban az esetben adnak költségmentességet – a releváns illetékes hatóságok által benyújtott bizonyítékok alapján –, amikor a bíróság megállapítja, hogy a fél nem tudja kifizetni az ügyvédi segítséget. Ennek eldöntéséhez a bíróság az alábbiakat veszi figyelembe:

• a személy vagy a család jövedelme;
• nyilatkozattal igazolt vagyoni helyzet;
• családi állapot;
• egészségügyi állapot;
• foglalkoztatási állapot;
• életkor;
• egyéb ellenőrzött körülmények.

A vádlottak esetében a büntetőjogi igazságszolgáltatás terén érvényes jövedelemküszöb

A büntetőügyek esetében megállapított feltételeken (a költségmentességről szóló törvény fentebb leírt 22. cikke) felül az alábbi kritériumok érvényesek:

23. cikk:

1. A (21. cikk 3. pontjában említett) költségmentességi rendszer olyan ügyekre érvényes, melyekben kötelezően biztosítandó a védelem, illetve a jogi tanácsadó általi képviselet.
2. A költségmentességi rendszernek továbbá olyan ügyekre is ki kell terjednie, melyekben egy gyanúsított, vádlott, megvádolt személy, alperes, illetve büntető-, polgári vagy közigazgatási ügy részes fele nem tudja kifizetni az ügyvédi segítséget, kíván ilyen segítséggel élni, és az igazságszolgáltatás érdeke ezt megkívánja.
3. Büntetőügyekben ezt az értékelést az illetékes hatóság az ügyvédi segítséget kifizetni nem tudó személy/vádlott vagyoni helyzete alapján végzi.

A sértettek esetében a büntetőjogi igazságszolgáltatás terén érvényes jövedelemküszöb

Az érvényes küszöb megegyezik a büntetőeljárásokban érintett egyéb felek esetében alkalmazott küszöbbel (ld. fentebb).

A költségmentesség sértettek részére történő megadásának egyéb feltételei

A bűncselekmények sértettjeire vonatkozóan a törvényben nincsenek külön feltételek. A büntetőügyek esetében a költségmentességre vonatkozó általános szabályok érvényesek (a költségmentességről szóló törvény 22. és 23. cikke).

A költségmentesség vádlottak részére történő megadásának egyéb feltételei

A vádlottakra vonatkozóan a törvényben nincsenek külön feltételek. A büntetőügyek esetében a költségmentességre vonatkozó általános szabályok érvényesek (a költségmentességről szóló törvény 22. és 23. cikke).

Költségmentes bírósági eljárások

83. cikk: A díjak és költségek alóli mentesség

1. A perek kezeléséhez kötődő díjakat és költségeket nem kell letétbe helyezni(e):
   • a felpereseknek – munkavállalóknak, alkalmazottaknak, illetve munkajogi viszonyból eredő csoportos követelések résztvevőinek;
   • a felperesek javára tartási követelések esetében;
   • ügyészi keresetek esetében;
   • a felpereseknek – bűncselekményből eredő károkozásra vonatkozó olyan kártérítési követelések esetén, melyekkel kapcsolatban jogerős ítélet létezik;
   • olyan fél kijelölt különleges képviselőjének, melynek lakcíme ismeretlen.
     1. A természetes személyeknek nem kell letétbe helyezniük a díjakat és költségeket olyan eljárások esetében, melyekben a bíróság elismeri, hogy nem rendelkeznek a megfizetésükhöz szükséges elégséges forrásokkal. A mentességi kérelemben a bíróság az alábbiakat veszi figyelembe:
   • a személynek és családjának a jövedelme;
   • nyilatkozattal igazolt vagyoni helyzet;
   • családi állapot;
   • egészségügyi állapot;
   • foglalkoztatási állapot;
   • életkor;
   • egyéb releváns körülmények.
     1. Az 1. és 2. pontban foglalt esetekben az eljárás költségeit a bíróság költségvetésében szereplő összegből kell fedezni.

84. cikk: Mentesség különleges esetekben

Az alábbiak mentesülnek az állami díj megfizetése alól, az eljárási költségek megfizetése alól azonban nem:

1. az állam és az állami intézmények, kivéve az állami magántulajdonhoz kötődő ügyeket, illetve a privát állami követelésekre és jogosultságokra vonatkozó követeléseket (mód. – SG 50/08, 2008.03.01-i hatállyal; az Alkotmánybíróság 2008/3. ügyben hozott határozatával – SG 63/08 – módosítva);
2. a bolgár Vöröskereszt;
3. önkormányzatok, kivéve a privát önkormányzati követelésekkel és tulajdonjogi követelésekkel kapcsolatos követeléseket – önkormányzati magántulajdon.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

Polgári ügyek

78. cikk: Költségfizetési kötelezettség megállapítása

1. A felperes által fizetett díjakat (ideértve az eljárási költségeket, valamint az egy ügyvédnek – ha a felperesnek volt ügyvédje – járó díjazást) az alperesnek a követelés megítélt összegével arányban kell megfizetnie.
2. Amennyiben az alperes nem adott okot a perre, a felperes számára kell költségfizetési kötelezettséget megállapítani.
3. Az alperesnek ahhoz is joga van, hogy a követelés megtagadott részével arányos költségek megfizetését igényelje.
4. Az alperes továbbá a per megszüntetése esetén jogosult költségeinek megtérítésére.
5. Amennyiben a fél által fizetett ügyvédi díj összege az ügy tényleges jogi és tárgyi nehézségéhez képest aránytalanul magas, a bíróság a másik fél kérésére alacsonyabb díjat állapíthat meg, amely azonban nem lehet kevesebb az ügyvédi törvény 36. cikke szerinti minimális összegnél.
6. Ha az ügyben olyan személy javára döntenek, aki mentesül az állami díjak vagy eljárási költségek megfizetése alól, a beperelt személyt terheli valamennyi díj és költség megfizetésének kötelezettsége. Ezen összegek a bíróságot illetik meg.
7. Ha egy költségmentességben részesülő személy keresetének helyt adnak, a megbízott ügyvédnek járó díjat a Nemzeti Költségmentességi Hivatal javára kell odaítélni, a követelés elismert részének arányában. Elmarasztaló határozat esetén a költségmentességben részesülő személynek a követelés megtagadott részével arányos költségfizetési kötelezettsége keletkezik.
8. Az ügyvédi díjazást olyan jogi személyek és egyéni vállalkozók javára is megítélik, amelyek védelmét valamely alkalmazottjuk, például jogtanácsosuk látta el.
9. Ha az ügy megállapodással zárul, a letétbe helyezett állami díj felét vissza kell téríteni a felperesnek. Az eljárás és a megállapodás költségeit eltérő megállapodás hiányában továbbra is meg kell fizetni.

10.   Harmadik részt vevő személy* számára nem állapítanak meg költségfizetési kötelezettséget, azonban ki kell fizetnie az általa indított eljárások költségeit.

11.   Ha a peres eljárás ügyész részvételével zajlik, a költségfizetési kötelezettséget az állam számára kell megállapítani, illetve a költségeket az államnak kell megfizetnie.

*A harmadik részt vevő személy a polgári peres eljárásban részt vevő külön fél, aki a polgári eljárásjogi törvényben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

Büntetőügyek

Büntetőeljárási törvény – Költségek és díjak

187. cikk: A költségek fedezése

1. A büntetőeljárások költségeit az adott intézmény költségvetésében meghatározott összegből kell fedezni, a törvényben meghatározott esetek kivételével.
2. Magánvádas büntetőügyekben a költségek összegét a magánvádlónak előzetesen letétbe kell helyeznie. Amennyiben az összeget nem helyezi letétbe, hét nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy ezt megtegye.
3. Magánvádas ügyekben a vádlott által kezdeményezett bizonyítási eljárás költségeit a bíróság költségvetéséből kell fedezni.

188. cikk: Költségek megállapítása

1. A költségek összegét a bíróságnak vagy a tárgyalást megelőző eljárás során eljáró szervnek kell megállapítania.
2. A tanúk – dolgozók vagy alkalmazottak – díjazását a bíróságnak kell megállapítani

189. cikk: Döntés a költségekről

1. Ítéletének vagy végzésének meghozatalakor a bíróságnak döntenie kell a költségek viseléséről.
2. A tárgyalást megelőző eljárás során végzett fordítás költségeit az adott szervnek, a bírósági eljárás során felmerülő fordítási költségeket pedig a bíróságnak kell viselnie.
3. Ha a vádlottat bűnösnek találják, a bíróság kötelezi a per költségeinek megfizetésére, beleértve a hivatalból kijelölt védőügyvéd díját és egyéb költségeit. Ez magában foglalja a magánvádlónak és képviselőjének a költségeit is, amennyiben azok ezt kérték. Több elítélt személy esetén a bíróság felosztja közöttük a költségeket.
4. Ha a vádlottat valamely vádpontban nem találják bűnösnek, a bíróság a vádlottat csak az azon vádpontokkal kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére kötelezi, amelyekben bűnösnek találták.

190. cikk: Költségfizetési kötelezettség megállapítása

1. Ha a vádlottat felmentik vagy a büntetőeljárást megszüntetik, közvádas ügyekben valamennyi költséget az állam, magánvádas ügyekben pedig a magánvádló viseli.
2. Az elsőfokú bíróságnak a költségviselési kötelezettséget megállapító végrehajtási végzést kell kibocsátania.

Szakértői díjak

A polgári eljárásjogi törvény általános szabályt határoz meg a polgári eljárások tekintetében a szakértői díjakról:

75. cikk: A költségek megállapítása

”….a szakértői díjakat a bíróság állapítja meg, figyelembe véve az elvégzett munkát és a felmerült költségeket.”

A Legfelsőbb Igazságügyi Tanács által kibocsátott, a szakértők nyilvántartásáról, képesítéséről és díjazásáról szóló 2008/1. rendeletet kell alkalmazni a polgári, a büntető- és a közigazgatási ügyekre. Ennek 29. cikke értelmében a szakértői díjakat a szakmai hatóságoknak kell meghatározniuk, az alábbiak alapján:

1. a feladat összetettsége;
2. a szakértő szakértelme és képzettsége;
3. a feladat elvégzésére fordított idő;
4. a munka mennyisége;
5. a szükséges kiadások, például anyagok, fogyóeszközök, szerszámok, berendezések stb. költsége;
6. az elvégzett munkát befolyásoló egyéb körülmények – pl. határidők betartása, munkaidőn kívül és nemzeti ünnepnapokon végzett munka stb.

Fordítók és tolmácsok díja

Polgári ügyek

A szakértőkre vonatkozó szabályok a fordítókra is alkalmazandók – lásd fent.

Büntetőügyek

Büntetőeljárási törvény: 189. cikk (2) bekezdés

A tárgyalást megelőző eljárás során végzett fordítás költségeit az adott szervnek, a bírósági eljárás során felmerülő fordítási költségeket pedig a bíróságnak kell viselnie.

Kapcsolódó dokumentumok

Bulgária jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról(566 Kb)

Családjog – a házasság felbontása

Családjog – a gyermek feletti felügyeleti jog és a gyermektartás

Kereskedelmi jog – szerződések

Kereskedelmi jog – felelősség

A jogi szakemberek díjaira vonatkozó szabályozási keret

Ügyvédek

A Cseh Köztársaságban csak egyféle ügyvéd (advokáti) létezik. Az ügyvédek esetében nincsenek olyan külön jogi foglalkozások, mint például a „barristerek” és a „solicitorok” az Egyesült Királyságban.

Az igazságügyi minisztérium 1996. június 4-i 177/1996. sz. rendelete foglalkozik a jogi szolgáltatások nyújtásáért az ügyvédeknek járó díjakkal és költségtérítéssel (ügyvédi munkadíj). A rendelet angol nyelvű fordítása elérhető a Cseh Ügyvédi Kamara honlapján.

Az ügyvédi díjról az érintett felek egymás között is megállapodhatnak.

A jogi képviselet a legtöbb polgári ügyben (ideértve a családjogi és a kereskedelmi ügyeket is) nem kötelező.

Fix költségek

Fix költségek a polgári bírósági eljárásokban

A peres felek fix költségei a polgári bírósági eljárásokban

A polgári bírósági eljárások során fizetendő díjakat a bírósági illetékekről szóló 549/1991. sz. törvény szabályozza (angol fordítása nem áll rendelkezésre). Az illetékek az eljárás típusától függően eltérőek. Néhány esetben fix összeget kell fizetni, más ügyekben pedig az illeték összege százalékos alapon kerül meghatározásra.

Az illetéket minden esetben a cseh valutában (CZK) kell megfizetni, és az az állam (a bíróság) számlájára történő banki átutalással teljesíthető. 5000 CZK-ig az illeték az állam által kiadott, a postahivatalokban, valamint néhány egyéb helyen megvásárolható speciális illetékbélyegekkel (státní kolek) is megfizethető.

A bíróság a keresetet benyújtó személyt köteles tájékoztatni a bírósági illeték pontos összegéről.

A polgári bírósági eljárás mely szakaszában jön létre a peres felek fix költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettsége?

A bírósági illeték akkor válik esedékessé, amikor a fizető fél kötelezetté válik annak megfizetésére (például a kereset benyújtásakor). Ha a fizető fél nem fizeti meg az eljárással kapcsolatos esedékes illetéket, a bíróság felhívja a felet, hogy azt az erre vonatkozóan előírt határidőn belül fizesse meg. Ha a határidő letelt, és a fizető fél nem fizette meg az illetéket, a bíróság megszünteti az eljárást.

Fix költségek a büntetőeljárásban

A felek fix költségei a büntetőeljárás során

A büntetőeljárás minden esetben hivatalból (az ügyész hivatali kötelezettsége alapján) indul meg, és a terhelt csak a jogi képviselet költségeit viseli (amennyiben nem biztosítottak neki ingyenes vagy kedvezményes védelmet). Azonban ha a terheltet jogerősen bűnösnek találják, a törvényben meghatározott összeg erejéig köteles megtéríteni az államnak a büntetőeljárás költségeit.

A büntetőeljárás mely szakaszában jön létre a felek fix költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettsége?

A büntetőeljárás során nem kell bírósági illetéket fizetni.

Az Alkotmánybíróság előtti eljárások fix költségei

A felek fix költségei az Alkotmánybíróság előtti eljárások során

A Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságához (Ústavní soud České republiky) benyújtott panaszok tekintetében nincsenek fix bírósági illetékek meghatározva, azonban a peres felek kötelesek ügyvédi képviselettel eljárni.

Az Alkotmánybíróság előtti eljárás mely szakaszában jön létre a felek fix költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettsége?

Semmilyen fix bírósági illeték nem kerül felszámításra.

A jogi képviselők által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

A felek jogi képviselői nem kötelesek előzetes tájékoztatást nyújtani.

A felek jogairól és kötelezettségeiről az ügyvéd és annak ügyfele közötti megállapodásban lehet rendelkezni.

A költségek jogalapja

Hol találok tájékoztatást a Cseh Köztársaságban felszámított költségek jogalapjáról?

Javasoljuk, hogy minden esetben konzultáljon egy ügyvéddel. Az eljárás megindulása után a bíróság köteles közölni a felekkel az esedékes bírósági illetékek összegét.

Milyen nyelven tájékozódhatok a Cseh Köztársaságban felszámított költségek jogalapjáról?

A Cseh Köztársaság egyetlen hivatalos nyelve a cseh. Ezért semmilyen jogi kötelezettség nem áll fenn az egyéb nyelveken történő tájékoztatásra vonatkozóan. A tájékoztatás minősége tehát az azt nyújtó személy hajlandóságától és tudásától függ.

Hol található információ a közvetítői eljárásról?

A közvetítői eljárásról a Cseh Köztársaság Közvetítőinek Szövetsége (Asociace mediátorů České republiky – AMČR) weboldalán található információ.

A nyilvántartásba vett közvetítőkre vonatkozó információk az Igazságügyi Minisztérium honlapján találhatók meg, és/vagy közvetlenül is elérhetők a közvetítők jegyzéke (Seznam mediátorů) elnevezésű adatbázisban megvalósított keresés útján.

Hol található további információ a költségekről?

A költségekre vonatkozó információkkal kapcsolatban elérhető weboldal

Nincs olyan hivatalos weboldal, amely a költségekre vonatkozó tájékoztatást nyújt.

Hol találok információt a különböző eljárások átlagos időtartamáról?

Az Igazságügyi Minisztérium weboldalán megtalálhatók a bíróságok és az ügyészségek tevékenységeire vonatkozó statisztikák.

Hol találok tájékoztatást arról, hogy az egyes eljárásoknak mennyi az átlagos összköltsége?

A megfizetendő költségek az adott ügy körülményeitől függenek. A bírósági eljárások átlagos összköltségei nem érhetők el.

Hozzáadottérték-adó (héa)

Hogyan érhető el ezzel kapcsolatban információ?

A bírósági illetékek héamentesek, és az összegük végleges. Az ügyvédi díjak nem tartalmazzák a héát. Néhány ügyvédi iroda héaalany, ezért héát számít fel (21%-os kulccsal). A héát és annak beszedését a hozzáadottérték-adóról szóló 235/2004. sz. törvény szabályozza.

Az alkalmazandó adókulcsok

A héa általános mértéke 21%, kedvezményes mértéke pedig 15%.

Költségmentesség és jogi segítségnyújtás

A polgári eljárásokkal kapcsolatban alkalmazandó felső jövedelemhatárok

Nincs kifejezett felső jövedelemhatár. Az ingyenes jogi segítségnyújtásra való jogosultság feltételei között nemcsak az érintett személy jövedelme szerepel, hanem az érintett, illetve háztartásának általános pénzügyi helyzete is. Ha a fél érdekeinek védelme megkívánja (különösen az anyagi jogi vagy eljárási szempontból bonyolult ügyek esetében), illetve ha az adott eljárástípusban a felekre kötelező ügyvédi képviselet vonatkozik, és azt a fél körülményei indokolják, a bíróság ügyvédet rendel ki a fél mellé. Ilyen esetben a bíróság mentesíti a felet az ügyvédi díjak, valamint a bírósági illetékek megfizetésének kötelezettsége alól.

Ezenkívül a Cseh Ügyvédi Kamara (Česká advokátní komora) és (az eljárás tárgyától függően) különböző szakosodott civil szervezetek is nyújtanak ingyenes jogi segítséget.

A büntetőeljárások vádlottjaira vonatkozó felső jövedelemhatárok

Nincs kifejezett felső jövedelemhatár. A bíróság a kötelező jogi képviselettel járó összes ügyben védőügyvédet rendel ki a vádlott mellé, ha annak nincs ügyvédje.

Ha a vádlott igazolja, hogy nem tudja megfizetni a védelem költségeit, a bíróság dönt arról, hogy jogosult-e ingyenes vagy kedvezményes jogi védelemre.

A büntetőeljárások áldozataira (sértettjeire) vonatkozó felső jövedelemhatárok

A 18 éven aluli sértettek a büntetőeljárás során jogosultak az ingyenes ügyvédi képviseletre, kivéve, ha az eljárás a tartási és támogatási kötelezettség (zanedbání povinné výživy) elmulasztásának bűncselekményével kapcsolatos.

A következő kategóriák valamelyikébe tartozó sértettek szintén jogosultak az ingyenes ügyvédi képviseletre:

1. különösen veszélyeztetett áldozatok, a bűncselekmények áldozatairól és egyes jogszabályok módosításáról szóló 45/2013. sz. törvény szerint (a bűncselekmények áldozatairól szóló törvény);
2. azok a személyek, akik szándékos bűncselekmény következtében súlyos testi sértést szenvedtek el;
3. a bűncselekmények következtében elhunyt áldozatok hozzátartozói;

azok a személyek, akik igazolják, hogy nem tudják megfizetni a jogi képviselet költségeit. Ezek a személyek jogosultak arra, hogy maguk válasszák ki az ügyvédjüket; ha ezt elmulasztják, az érintett bűnüldöző szerv rendel ki melléjük ügyvédet.

Ha a sértett egyben különösen veszélyeztetett áldozat is, a fentieken túl a bűncselekmények áldozatairól szóló törvény szerint korlátozott jogi segítségnyújtásban is részesül. A jogi segítség e formáját olyan ügyvédek nyújtják, akik önkéntes alapon ingyenes jogi segítséget nyújtanak a szóban forgó áldozatoknak, és akik szerepelnek az Igazságügyi Minisztérium által vezetett külön nyilvántartásban.

A sértetteknek nyújtott jogi segítség egyéb feltételei

Azok a nonprofit civil szervezetek, amelyek megfeleltek az előírt feltételeknek, és megszerezték az Igazságügyi Minisztérium és a Pártfogói és Közvetítői Szolgálat (Probační a mediační služba) akkreditációját, jogi tájékoztatást nyújthatnak a bűncselekmények áldozatainak (különösen a bűncselekmények áldozatairól szóló törvény szerinti jogaikról, valamint a sértettek büntetőeljárás alatti jogairól). Ez a jogi tájékoztatás azonban nem minősül közvetlen jogi segítségnyújtásnak.

A vádlottaknak nyújtott jogi segítség egyéb feltételei

Erre az esetre is a vádlottaknak a büntetőeljárás során nyújtott jogi segítségre vonatkozó felső jövedelemhatárokkal kapcsolatban fent közölt információ vonatkozik.

Illetékmentes bírósági eljárások

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszok tekintetében nem kell bírósági illetéket fizetni. Egyes eljárástípusokban (melyeket a bírósági illetékekről szóló 549/1991. sz. törvény 11. szakasza határoz meg) szintén nem számítanak fel bírósági illetéket; idetartozik például az az eset, ha a felperes kiskorú, valamint néhány egyéb ügy (például azok az esetek, amikor az állam vagy annak valamely szerve az eljárásban szereplő egyik fél, ha az ügy külföldi állampolgár által benyújtott menedékjog iránti kérelemmel kapcsolatos, valamint azok az esetek, amikor az eljárásban szereplő egyik fél „alárendelt pozícióban van”).

Milyen esetben köteles a pervesztes fél a pernyertes fél költségeinek viselésére?

Ez minden egyes esetben a bíró mérlegelési jogkörébe tartozik (a bíró jogerős határozatában foglaltak szerint); a bíróság elrendelheti, hogy a pervesztes fél részben vagy egészben fizesse meg a költségeket. Ez azonban nem vonatkozik a házassági bontóperekre. A költségekre vonatkozó döntés gyakran a jogi képviselet költségeire is kiterjed.

A szakértők díjai és költségei

Az bíróság az általa kirendelt szakértőknek díjat fizet. A jogvitában részt vevő felek csak akkor kötelesek a szakértői díjak megfizetésére, ha a szakértő szolgáltatásait ők kérelmezték. Néhány különleges esetben a bíróság elrendelheti, hogy a pervesztes fél fizesse meg a szakértő díjait.

A fordítók és a tolmácsok díjai

A fordítók és a tolmácsok által felszámított díjak megfizetésére a bíróság köteles; ha a fél olyan külföldi állampolgár, aki nem ért csehül, jogosult arra, hogy az anyanyelvén kommunikáljon a bírósággal.

Kapcsolódó mellékletek

A Cseh Köztársaság jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányhoz (703 Kb)

A Cseh Köztársaságban felmerülő költségek

A bírósági, fellebbezési és alternatív vitarendezési (ADR) eljárások indikatív költségei

Az ügyvédek, a végrehajtók és a szakértők indikatív költségei

A tanúk kompenzációja, letétek, biztosítékok és más vonatkozó díjak

Költségmentesség és a költségek megtérítése

Fordítási és tolmácsolási költségek

A Cseh Köztársaságban felmerülő költségek

A bírósági, fellebbezési és alternatív vitarendezési eljárások indikatív költségei

Az ügyvédek, a végrehajtók és a szakértők indikatív költségei

A tanúk kompenzációja, letétek, biztosítékok és más vonatkozó díjak

Költségmentesség és a költségek megtérítése

Fordítási és tolmácsolási költségek

A Cseh Köztársaságban felmerülő költségek

A bírósági, fellebbezési és alternatív vitarendezési eljárások indikatív költségei

Az ügyvédek, a végrehajtók és a szakértők indikatív költségei

A tanúk kompenzációja, letétek, biztosítékok és más vonatkozó díjak

Költségmentesség és a költségek megtérítése

Fordítási és tolmácsolási költségek

A Cseh Köztársaságban felmerülő költségek

A bírósági, fellebbezési és alternatív vitarendezési eljárások indikatív költségei

Az ügyvédek, a végrehajtók és a szakértők indikatív költségei

A tanúk kompenzációja, letétek, biztosítékok és más vonatkozó díjak

Költségmentesség és a költségek megtérítése

Fordítási és tolmácsolási költségek

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Költségek - Dánia

Ez az oldal a dániai bírósági költségekről nyújt tájékoztatást.

A jogi szakemberek díjazására vonatkozó jogszabályi keret

A jogi szakemberek díjazására alapvetően nem vonatkoznak jogszabályok. A felsőbíróság (landsret) azonban iránymutatást adott egyes díjak mértékére vonatkozóan, amely a nyilvánosság számára hozzáférhető. Az ügyvédi díjakkal kapcsolatosan az Ügyvédi Fegyelmi Tanácsnál (Advokatnævnet) bárki élhet panasszal.

Rögzített bírósági költségek

Rögzített bírósági költségek a polgári eljárásban

A feleket terhelő rögzített bírósági költségek a polgári eljárásban

A dán jog úgy rendelkezik, hogy a kereset benyújtásakor a felperesnek illetéket kell fizetnie. Az illeték kiindulási összege 500 DKK. Az 50 000 DKK-nál magasabb perértékű ügyekben az illeték 750 DKK, továbbá az 50 000 DKK feletti összeg 1,2 %-a.

Az 50 000 DKK feletti perértékű ügyekben a tárgyalásért emellett további illeték is fizetendő. Ez az illeték megegyezik a kereset benyújtásakor fizetendő összeggel. Ezért a felperesnek 750 DKK-t, továbbá a követelés 50 000 DKK feletti összege 1,2 %-ának megfelelő összeget kell fizetnie a tárgyalásért is.

A bírósági illeték felső határa mindkét illetéktípus (vagyis a kereset benyújtásakor fizetendő illeték és a tárgyalásért fizetendő illeték) vonatkozásában egyaránt 75 000 DKK. Egyes (pl. hatósági jogkör gyakorlásával kapcsolatos) ügyekben a felső határ azonban csak 2 000 DKK.

Egyes polgári ügyekben – ideértve a családjogi ügyeket is – nem kell bírósági illetéket fizetni.

A polgári eljárás mely szakaszában kell a feleknek rögzített költségeket fizetniük?

Mint azt fentebb jeleztük, a kereset benyújtásakor kell a felperesnek illetéket fizetnie.

A tárgyalási illetéket a tárgyalás kitűzött időpontjáig, legkorábban azonban a tárgyalás előtt három hónappal kell megfizetni.

Rögzített bírósági költségek a büntetőeljárásban

A feleket terhelő rögzített bírósági költségek a büntetőeljárásban

A büntetőügyek rendszerint illetékmentesek. Néhány büntetőügy azonban magánvádas, mely esetben a polgári ügyek bírósági illetékeire vonatkozó szabályok irányadók.

Rögzített bírósági költségek az alkotmányjogi eljárásban

A feleket terhelő rögzített bírósági költségek az alkotmányjogi eljárásban

Az alkotmányjogi ügyek polgári és büntetőügyek is lehetnek. Dániában nem vonatkoznak külön szabályok az alkotmányjogi eljárásra.

A jogi képviselő által a bírósági költségek tárgyában nyújtandó tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

A Dán Ügyvédi Kamara és Jogászegylet magatartási szabályzatának (Advokatsamfundets advokatetiske regler) 16.8. pontja a következőképpen rendelkezik:

„Az ügyvédnek az ügyfél jogvitájával kapcsolatosan mindenkor a legköltséghatékonyabb megoldás elérésére kell törekednie, az ügyfél kívánságait és utasításait figyelembe véve.”

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok a költségek megállapításának dániai jogalapjaira vonatkozó információkat?

A költségekre vonatkozó információk a Dán Ügyvédi Kamara és Jogászegylet (Advokatsamfundet) és a dán bíróságok (Danmarks Domstole) honlapján állnak rendelkezésre.

Milyen nyelven érhetőek el a költségek megállapításának dániai jogalapjaira vonatkozó információk?

A bírósági illetékek jogalapjaira vonatkozó információk dán és angol nyelven érhetők el.

Hol találhatok közvetítésre vonatkozó információkat?

A közvetítésre (retsmægling) vonatkozó információk a dán bíróságok weboldalán érhetők el: Danmarks Domstole.

Hol találhatok a költségekre vonatkozó további információkat?

A költségekre vonatkozó információkat tartalmazó weboldalak

A Dán Bírósági Hivatal weboldala (Domstolsstyrelsen) általános tájékoztatást nyújt a dán igazságszolgáltatási rendszerről, és elérhetőségi adatokat is tartalmaz.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

A különböző típusú eljárások átlagos időtartamára vonatkozó információk a dán bíróságok weboldalán (Danmarks Domstole) érhetők el.

Hozzáadottérték-adó

Hol találhatok erre vonatkozó információkat?

A közzétett adatok rendszerint tartalmazzák a héát.

Költségmentesség

Jogosultsági jövedelemhatár a polgári igazságszolgáltatás területén

A költségmentességre való jogosultság jövedelemhatárát évente egyszer kiigazítják. 2019-ban a következő jövedelemhatárok érvényesültek:

• Egyedülálló személy: 329 000 DKK
• Házasságban vagy azzal egyenértékű kapcsolatban élő kérelmező: 418 000 DKK
• Ehhez gyermekenként hozzáadott további összeg: 57 000 DKK.

A jogi segítségnyújtással foglalkozó intézményeknél (advokatvagten és retshjælpen) alapvető szóbeli jogi tanácsadásra mindenki ingyenesen jogosult, jövedelmi viszonytól függetlenül.

Terheltekre vonatkozó jogosultsági jövedelemhatár a büntető igazságszolgáltatás területén

A terhelt jogi képviselethez való joga nem a terhelt jövedelmétől, hanem az ügy jellegétől függ. Ha a terhelt bűnösségét megállapítják, a védőügyvéd díját általában – jövedelmi viszonyaitól függetlenül – a terheltnek kell megfizetnie.

Sértettekre vonatkozó jogosultsági jövedelemhatár a büntető igazságszolgáltatás területén

A sértett jogi képviselethez való joga nem a sértett jövedelmétől, hanem az ügy jellegétől függ. Az igazságszolgáltatás igazgatásáról szóló törvény 741. szakaszának a) pontja értelmében a sértettek elsősorban az erőszakos és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén jogosultak jogi képviseletre. Ilyen esetben az ügyvédi díjat az állam fizeti.

A sértettek számára biztosítandó költségmentesség egyéb feltételei

Lásd a sértettekre a büntető igazságszolgáltatás területén vonatkozó jogosultsági jövedelemhatár tekintetében adott fenti választ.

A terheltek számára biztosítandó költségmentesség egyéb feltételei

Lásd a terheltekre a büntető igazságszolgáltatás területén vonatkozó jogosultsági jövedelemhatár tekintetében adott fenti választ.

Vannak olyan bírósági eljárások, amelyek ingyenesek?

Mint azt fentebb említettük (lásd a polgári eljárásban a feleket terhelő rögzített költségek tekintetében adott választ), egyes polgári eljárások teljesen illetékmentesek. Az eljárás során azonban egyéb költségek (pl. ügyvédi díjak) merülhetnek fel.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

Az igazságszolgáltatás igazgatásáról szóló törvény (retsplejeloven) 30. fejezete tartalmazza a polgári ügyekben a költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.

Főszabály szerint a pernyertes fél költségeit a pervesztes félnek kell megfizetnie. Bizonyos körülmények fennállása esetén azonban a bíróság dönthet úgy, hogy a pervesztes felet teljes mértékben vagy részben mentesíti a pernyertes fél költségeinek viselése alól.

A feleket csak a jóhiszemű pervitel érdekében felmerült költségek viselésére lehet kötelezni.

Szakértői díjak

A szakértői díjakat a felperesnek kell megfizetnie, ha ő kérte a szakértői véleményt egy adott kérdéssel kapcsolatosan.

Az ügy befejezésekor a bíróság dönt arról, hogy az alperesnek kell-e viselnie a szakértő díját. Ez az ügy kimenetelétől függ.

Fordítók és tolmácsok díja

Polgári ügyekben főszabály szerint a peres feleknek kell viselniük a tolmácsolás díját.
Büntetőügyekben a tolmácsolás díját az állam viseli.

Vonatkozó dokumentumok

Dánia jelentése a bírósági költségek átláthatóságáról: Danmarks rapport om undersøgelsen af åbenheden om sagsomkostninger

Családjog - Válás

Családjog – Gyermekelhelyezés

Családjog – Tartás

Kereskedelmi jog – Szerződés

Kereskedelmi jog – Felelősség

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Ügyvédek

Németországban egyetlen kategória létezik az ügyvédek megjelölésére.

Németországban az ügyvédi díjak megállapítása az ügyvédek díjazásáról szóló törvény [Rechtsanwaltsvergütungsgesetz] (RVG) rendelkezéseinek megfelelően vagy az ügyvéd és a megbízó megállapodása szerint történik. A díjazásra vonatkozó megállapodások főszabály szerint mindig lehetséges alternatívát jelentenek a jogszabályban előírt díjakhoz képest. Figyelemmel kell lenni azonban a szövetségi ügyvédi rendtartás [Bundesrechtsanwaltsordnung (BRAO)] 49b. §-ának rendelkezéseire és az ügyvédek díjazásáról szóló törvény 3a-4b. §-ára. Ha az ügyvéd bíróságon képviseli ügyfelét, a megállapodott díj a törvényben meghatározottnál csak magasabb lehet, alacsonyabb nem.

Az RVG-hez csatolt (az RVG 1. mellékletét képező) díjtáblázat az egyes tevékenységekre vonatkozóan rögzített díjakat vagy díjsávokat ír elő. A díj összege rendszerint a pertárgy értékétől függ. A pertárgyértéken alapuló díjsávok a fizetendő díj legalacsonyabb és legmagasabb összegét jelölik ki. A pertárgyértéken alapuló díjak összegét a díjtáblázat (az RVG 2. melléklete) tartalmazza. Az előírt díjsávon belüli megfelelő díjat minden esetben méltányosan kell meghatározni, figyelemmel az összes körülményre, különösen az ügyvéd által végzett munka mennyiségére és nehézségére, az ügy jelentőségére, valamint az ügyfél jövedelmi és vagyoni viszonyaira. Ha az ügyvéd különösen nagy felelősségi kockázatot vállal, díjának megállapításakor ez is figyelembe vehető. A díjsávokat egyebek mellett büntető- és társadalombiztosítási ügyekben alkalmazzák.

Végrehajtók

A bírósági végrehajtók csak a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvényben [Gerichtsvollzieherkostengesetz] (GvKostG)] meghatározott költségeket számíthatják fel. A végrehajtó minden egyes tevékenységéért meghatározott díjat kap.

Költségek

Költségek a polgári eljárásban

Költségek a polgári perben

A bíróság részére rendszerint a követelés összegéhez igazodó eljárási illeték fizetendő; ezt polgári ügyekben a bírósági eljárási költségekről szóló törvény [Gerichtskostengesetz] (GKG) és a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási költségekről szóló törvény [Gesetz über Gerichtskosten in Familiensachen] (FamGKG) határozza meg. A díjak összegét a költségjegyzék (a vonatkozó törvény 1. melléklete) tartalmazza. A pertárgyértéken alapuló díjak mértékét a díjtáblázat (a vonatkozó törvény 2. melléklete) tartalmazza. Az eljárási illeték általános polgári ügyekben és családjogi, így különösen tartási ügyekben 3%, házassági ügyekben pedig 2%. A gyermekekkel kapcsolatos – köztük a szülői felügyeletet és láthatást érintő – perekben az illeték 0,5%. A pertárgyérték meghatározása a következőképpen történik:

• Házassági ügyekben a pertárgy értékét mérlegelés alapján határozzák meg, figyelemmel a konkrét ügy összes körülményére, különösen az ügy terjedelmére és jelentőségére, valamint a házastársak jövedelmi és vagyoni viszonyaira. A jövedelmi viszonyok tekintetében a két házastárs nettó jövedelmének háromszorosát kell figyelembe venni. A bíróságok rendszerint a nettó jövedelem háromszorosában határozzák meg a pertárgy értékét.
• Családjogi ügyekben az érték főszabály szerint a követelés összegéhez igazodik. Tartási ügyekben az érték alapja a jövőben teljesítendő tartásdíj összege, de legfeljebb egy évi tartásdíj; a kérelem benyújtásáig felmerült hátralékot figyelembe veszik a számításkor.
• A gyermekekkel kapcsolatos – köztük a szülői felügyeletet és láthatást érintő – perekben a pertárgy értéke 3000 euró.

A bíróság előtti ügyvédi képviseletért járó díjazásra vonatkozó megállapodás hiányában értékalapú díjazás jár. Ez az érték általában a bírósági illeték meghatározásához használt pertárgyértékhez igazodik. Az ügyvédek díjazásáról szóló törvény az egyes eljárástípusok szerint részletesen meghatározza az alkalmazandó díjak körét és mértékét. A pertárgyértéken alapuló díjak összegét a díjtáblázat (az RVG 2. melléklete) tartalmazza. Az elsőfokú polgári eljárásban az ügyvéd rendszerint 1,3-es szorzójú eljárási díjat és 1,2-es szorzójú tárgyalási díjat kap. Ha a felek első fokon egyezséget kötnek, akkor az ügyvéd külön egyezségi díjban részesül, amelynek szorzója 1.

A polgári eljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

Az általános polgári ügyekben, tartási és házassági ügyekben a bírósági illetéket a kereset vagy a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Családjogi perekben az illeték az eljárás végén fizetendő. Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjat a megbízás teljesítése után kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.

Költségek a büntetőeljárásban

Költségek a büntetőeljárásban érintett felek számára

Büntetőügyekben a bíróság csak az elítélést követően rendeli el az eljárási költség viselését. A díj összegét a kiszabott büntetés mértéke szerint határozzák meg, összege 120 és 900 euró között változhat. Díjazásra vonatkozó megállapodás hiányában az ügyvéd (a vádlott védőjeként és a magánvádló képviselőjeként is) meghatározott tevékenységek után, összeghatárok keretei között részesül díjazásban. A vonatkozó összeghatárokat minden esetben törvény írja elő.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

Az eljárási díjat az elítélést követően kell megfizetni. Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjat a megbízás teljesítése után kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.

Költségek az alkotmánybírósági eljárásban

Költségek az alkotmánybírósági eljárás résztvevői számára

A visszaélésszerűen benyújtott kérelmek kivételével a szövetségi alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) előtti eljárás költségmentes (a szövetségi alkotmánybíróságról szóló törvény [Bundesverfassungsgerichtsgesetz] 34. §-a). Jogi képviselőre, különösen ügyvédre csak szóbeli tárgyalás esetén van szükség a szövetségi alkotmánybíróság előtt (a szövetségi alkotmánybíróságról szóló törvény 22. §-a).

Az alkotmánybírósági eljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjat a megbízás teljesítése után kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.

Az ügyvéd / jogi tanácsadó tájékoztatási kötelezettsége

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvéd köteles az ügyfelet teljes körű tájékoztatással és tanácsadással ellátni, és köteles a kívánt cél elérésének legbiztonságosabb és legkevésbé kockázatos módját javasolni ügyfelének. Az ügyvédnek fel kell hívnia a figyelmet az üggyel kapcsolatos valamennyi kockázatra annak érdekében, hogy az ügyfél a helyzet teljes ismeretében tudjon döntést hozni. Az ügyvéd által nyújtandó tájékoztatás mértéke attól függ, hogy az ügyvéd meglátása szerint az ügyfélnek mely információkra van szüksége. Az ügyvéd köteles az ügyfél kérdéseire teljes körű és a valóságnak megfelelő választ adni. Keresetindítás előtt az ügyvéd köteles tájékoztatni ügyfelét a per kilátásairól és kockázatairól. Ebbe a költségkockázattal és a pernyertességgel kapcsolatos kilátások is beletartoznak.

Az ügyvédet bizonyos esetekben különleges tájékoztatási kötelezettség terheli:

• Ha az ügyvédi díj a pertárgyértéken alapul, az ügyvéd köteles erre a megbízás elfogadása előtt felhívni a figyelmet (a szövetségi ügyvédi rendtartás 49b. §-ának (5) bekezdése).
• Ha az ügyvéd díjazására vonatkozó megállapodás születik, akkor az ügyvéd köteles felhívni a figyelmet arra, hogy a költségek megítélése esetén csak a törvényes díjakat fogják megtéríteni (az ügyvédek díjazásáról szóló törvény 3a. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata).
• Ha az ügyvéd és az ügyfél közötti megállapodás értelmében az ügyvéd sikerdíjat kap, az ügyvéd köteles felhívni az ügyfél figyelmét arra, hogy e megállapodás nem érinti az ügyfél által esetlegesen fizetendő egyéb költségeket (az ügyvédek díjazásáról szóló törvény 4a. §-a (3) bekezdésének második mondata).
• Mielőtt az ügyvéd abban állapodna meg ügyfelével, hogy munkaügyi bíróság előtt képviseli őt, köteles felhívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az ügyvédi díj megtérítésére nem kerülhet sor (a munkaügyi bíróságokról szóló törvény [Arbeitsgerichtsgesetz] 12a. §-a (1) bekezdésének második mondata).

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatók információk a költségekre vonatkozó németországi jogszabályokról?

A vonatkozó jogszabályok szövege beszerezhető könyvesboltokban, legfrissebb változatuk pedig ingyenesen letölthető az internetről.

Mely nyelveken kapható tájékoztatás a költségekre vonatkozó németországi jogszabályokról?

Német nyelven.

Hol találhatók további információk az eljárási költségekről?

Az eljárási költségekre vonatkozó, interneten elérhető információk

A jogszabályok legújabb változatai elérhetők a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium weboldalán. A költségekre vonatkozó különböző jogszabályok a vonatkozó rövidítés (GKG, FamGKG, GvKostG és RVG) beírása után letölthetők.

Hol találhatók információk az egyes eljárások átlagos hosszáról?

A Szövetségi Statisztikai Hivatal [Statistisches Bundesamt] összeállítja az igazságszolgáltatásra vonatkozó statisztikai közlemények éves sorozatát. A 10. sorozat 2.1. alsorozata például egész Németországra vonatkozóan tartalmaz a polgári eljárások időtartamával kapcsolatos adatokat, a tartományok és a tartományi fellebbviteli bíróságok (Oberlandesgerichte) körzeteire lebontva. Külön adatokat tartalmaz a helyi bíróságokra (Amtsgerichte), a tartományi bíróságokra (Landgerichte), valamint a tartományi fellebbviteli bíróságokra vonatkozóan, továbbá az első- és másodfokú eljárások tekintetében. A sorozat a különféle ügytípusokban lefolytatott egyes eljárások időtartamára vonatkozó statisztikát nem tartalmaz.

Hol találhatók információk az egyes eljárástípusok átlagos összesített költségeiről?

Vásárolhatók olyan könyvek, amelyek bemutatják a polgári eljárások átlagos költségkockázatát.

Hozzáadottérték-adó

Hol kaphatok tájékoztatást a hozzáadottérték-adóról? Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

A bíróságok és a bírósági végrehajtók nem alanyai a hozzáadottérték-adónak. Az ügyvédeknek 19%-os forgalmi adót kell alkalmazniuk, amit az ügyvédi díj nem tartalmaz. Az adót külön költségként számítják fel.

Költségkedvezmények

A polgári ügyekben alkalmazandó jövedelemhatár

Kérelem alapján perköltségkedvezményben részesül mindenki, aki személyi vagy vagyoni viszonyaira tekintettel az eljárás költségeit nem, vagy csak részben, vagy csak részletekben tudja megfizetni. A szándékolt pervitelnek vagy védekezésnek ésszerű esélyt kell kínálnia a sikerre, és nem gyakorolható rosszhiszeműen. A felek – ésszerű mértékben – a saját forrásaikat is kötelesek igénybe venni. A félnek jövedelmi viszonyaitól függően a költségkedvezmények keretében biztosítható (visszafizetési kötelezettség nélküli) teljes költségmentesség vagy részletfizetés. A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium „Jogi tanácsadás és költségkedvezmények” [Beratungshilfe und Prozesskostenhilfe] című kiadványa példákkal együtt tartalmazza a leggyakoribb kérdésekre adott válaszokat.

A büntetőügyekben a terheltekre vonatkozó jövedelemhatár

A gyanúsítottakra vagy vádlottakra nem vonatkoznak jövedelemhatárok. Az ő költségmentességük egyéb feltételektől függ.

A büntetőügyekben a sértettekre vonatkozó jövedelemhatár

A költségmentesség engedélyezése a jövedelem függvénye. Ezek rugalmasak, és az ügy várható költségei, valamint a kérelmező szociális helyzete (tartási kötelezettségek, lakhatási költségek) alapján kerülnek meghatározásra. A költségkedvezmények körében részletfizetés is engedélyezhető.

A sértetteknek járó költségkedvezmények egyéb feltételei

Egyes súlyos bűncselekmények sértettjei pénzügyi viszonyaiktól függetlenül ingyenes jogi tanácsadó kirendelését kérelmezhetik.

A terhelteknek járó költségkedvezmények egyéb feltételei

A gyanúsítottaknak/vádlottaknak járó költségkedvezmények megadása (a bíróság által kijelölt védő kirendelése) nem a jövedelemtől, hanem meghatározott jogi feltételektől függ. Ezek elsősorban a bűncselekmény súlyosságával és bizonyos jogkövetkezmények (például a foglalkozástól eltiltás, pszichiátriai vagy neurológiai kényszergyógykezelés) valószínűségével függnek össze, továbbá azzal, hogy a vádlott őrizetben vagy előzetes letartóztatásban van-e, hogy a korábbi védőt kizárták-e az eljárásból, hogy a ténybeli és jogi helyzet mennyire összetett, és hogy a terhelt maga képtelen-e a védekezésre.

Költségmentesség

A szociális bíróságokról szóló törvény (SGG) 183. §-a értelmében a szociális bíróságok előtti eljárásban költségmentességet élveznek az ellátásra jogosult személyek (vagyis a biztosítottak, az ellátásban – köztük az özvegyi ellátásban – részesülő személyek, fogyatékossággal élő személyek és örököseik, feltéve, hogy e minőségükben, felperesként vagy alperesként alanyai a bírósági eljárásnak). A 183. § hatálya alá nem tartozó felpereseknek és alpereseknek az SGG 184. §-a értelmében minden büntetőügyben díjat kell fizetniük (150 euró a szociális bíróságok [Sozialgerichte] eljárásaiban, 225 euró a tartományi szociális bíróságok [Landessozialgerichte] eljárásaiban és 300 euró a szövetségi szociális bíróság [Bundessozialgericht] eljárásaiban). Az SGG 197a. §-a e különös szabályoktól való eltérésről rendelkezik. Eszerint a szociális bíróságok eljárásaira is a bírósági eljárási költségekről szóló törvény alapján általában fizetendő költségek vonatkoznak, ha sem a felperes, sem az alperes nem tartozik az SGG 183. §-ában említett személyek közé.

A büntetőeljárásokra az alábbiak vonatkoznak: ha a vádlottat felmentik, ha az ügy nem kerül bíróság elé, vagy ha az eljárást megszüntetik, az állami kiadásokat és a terhelt/vádlott szükséges kiadásait az állam viseli.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

A pervesztes fél annyiban köteles megtéríteni a pernyertes fél költségeit, amennyiben azok szükségesek voltak a per megfelelő viteléhez vagy a jogi képviselethez. Ide tartoznak a pernyertes fél törvényes költségei és ügyvédi kiadásai, az utazási költségek, valamint a bíróság előtti megjelenésből eredő jövedelemkiesés.

Szakértői díjak

A bíróság által kirendelt szakértők óradíj alapján számított, az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvényben (JVEG) meghatározott díjazásban részesülnek, amelyet az eljárásban részes felek kötelesek megfizetni.

A valamely fél által a per előkészítése érdekében önként felkért szakértő költségei nem tartoznak azon eljárási költségek közé, amelyek megtérítéséről az ítélet rendelkezik. E költségek megtérítését ezért külön kell igényelni. Ha a fél a per során felvilágosítás céljából kér fel szakértőt, a költségek megtérítése attól függ, hogy ez a konkrét esetben szükséges volt-e. A bíróság által a szakértői bizonyítás érdekében kirendelt szakértő költségeit a pervesztes fél viseli, részleges pernyertesség esetén pedig mindkét fél pernyertességének, illetve pervesztességének arányában viseli a költségek rá eső hányadát.

Fordítók és tolmácsok díja

A bíróság által kirendelt tolmácsok és fordítók az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvény [Justizvergütungs- und –entschädigungsgesetz] (JVEG) szerinti díjazásban részesülnek. Ezt az eljárásban részes feleknek kell megfizetniük. A tolmácsok díjazása óradíj alapján történik; a fordítók soronkénti díjat kapnak.

A büntetőeljárásban a terhelt vagy az érdekelt felek tolmácsolási és fordítási költségeit – amennyiben ezek a védekezéshez vagy az eljárási jogok gyakorlásához szükségesek – az állam viseli.

Kapcsolódó linkek

Szövetségi Igazságügyi Minisztérium

A német ügyvédi egyesület közvetítői munkaközössége

Szövetségi Családjogi Közvetítő Munkaközösség

Szövetségi Közvetítő Egyesület

Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Közvetítő Egyesület

CfM

Kereskedelmi bankok ombudsmanja

Lakossági bankok ombudsmanja

A német központi bank egyeztető testülete

A német szövetkezeti bankcsoport ombudsmanja

Magán-lakástakarékpénztárak ombudsmanja

Tartományi lakás-takarékpénztárak ombudsmanja

Internetes kereskedelemmel kapcsolatos viták online békéltető szolgálata

Az orvosi kamarák tanácsadó és békéltető testületei

Mobilitás békéltető testülete

Turizmus békéltető testülete

Észak-Rajna-Vesztfália helyi közlekedési békéltető testülete

Egészségügyi és ápolási magánbiztosítások ombudsmanja

Német temetkezési vállalkozások szövetségének békéltető testülete

Szövetségi hálózati ügynökség békéltető testülete

A német ingatlanszövetség ingatlanügyi ombudsmanja

A kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testületek

Díjazási és közbeszerzési egyeztető bizottság

Német gépjármű-kereskedelem központi egyesülete

A jogszabályok legújabb változatai

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

1. esettanulmány – családjog – a házasság felbontása - Németország

E családjogi, a válásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a válókeresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár összeházasodik. Később külön költöznek, és megegyeznek abban, hogy elválnak.

B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy tagállam („A” tagállam) két állampolgára összeházasodik. A házasságot „A” tagállamban kötik meg. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba („B” tagállam) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezután a pár külön költözik, a feleség visszatér „A” tagállamba, a férj pedig „B” tagállamban marad. A pár megegyezik abban, hogy elválnak. „A” tagállamba való visszatértét követően a feleség azonnal válókeresetet nyújt be „B” tagállam bíróságához.

Költségek Németországban

Bírósági és jogorvoslati költségek

Az ügyvédi díjak

A tanúnak járó költségtérítés, letét vagy biztosíték

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

2. esettanulmány – családjog – szülői felügyeleti jog - Németország

E családjogi, a gyermekek fölötti felügyeleti jogra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. A bíróság az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya keresetet indít az apa kapcsolattartási jogának korlátozása érdekében.

B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy közös gyermekük, azonban közvetlenül a gyermek születése után külön költöztek. A „B” tagállamban hozott bírósági határozat az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik (ezt a bíróság határozata lehetővé tette), az apa pedig „B” tagállamban marad. Néhány évvel később az anya keresetet indít „A” tagállamban az apa kapcsolattartási jogának megváltoztatása érdekében.

Költségek Németországban

Bírósági és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés költségei

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

3. esettanulmány – családjog – tartásdíj - Németország

E családjogi, tartásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek a alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. Egy bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az egyetlen fennmaradó vitás kérdés az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít.

B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy három éves közös gyermekük. Külön költöznek. Egy „B” tagállamban hozott bírósági határozat a gyermek fölötti szülői felügyeleti jogot az anyának ítéli oda. Az apa hozzájárulásával az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik, ahol letelepednek.

Egy vitás kérdés marad fenn, ez az apa által a gyermek támogatása és oktatása céljából az anyának fizetendő tartásdíj összegére vonatkozik. Az anya emiatt keresetet indít „A” tagállamban.

Költségek Németországban

Bírósági és jogorvoslati költségek

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

4. esettanulmány – kereskedelmi jog – szerződés - Németország

E kereskedelmi jogi, szerződésre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák az eladót a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy vállalat 20 000 EUR értékű árut szállított. A vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak.

Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít a vételár teljes megfizettetése érdekében.

B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy vállalat, amelynek székhelye „B” tagállamban található, 20.000 EUR értékű árut szállított egy „A” tagállambeli vevőnek. A szerződésre „B” tagállam joga irányadó, és „B” tagállam nyelvén fogalmazták meg. Az „A” tagállambeli vevő nem fizeti ki a vételárat az eladónak, mivel véleménye szerint az áruk nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyekben megállapodtak. Az eladó úgy dönt, hogy keresetet indít „A” tagállamban a vevővel kötött szerződés alapján a vételár teljes megfizettetése érdekében.

Költségek Németországban

Bírósági és jogorvoslati költségek

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

5. esettanulmány – kereskedelmi jog – felelősség - Németország

E kereskedelmi jogi, felelősségre vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy adjanak tanácsot a fogyasztónak a perköltséget illetően, az alábbi helyzetek mérlegelése érdekében:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy szerelőnek. A szerelő tovább értékesíti a fűtőberendezést egy fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.

A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a biztosítók ellen.

B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy „B” tagállambeli fűtőberendezés-gyártó leszállít egy fűtőberendezést egy „C” tagállambeli szerelőnek. A szerelő a fűtőberendezést tovább értékesíti egy „A” tagállambeli fogyasztónak a fogyasztó otthonában való felhasználás céljából (és be is szereli azt). A ház nem sokkal ezután kigyullad. Valamennyi érintett fél (a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és a végső fogyasztó) saját tagállamabeli biztosítótársaságnál rendelkezik biztosítással. A tűz eredete vitás a felek között. Egyik fél sem kívánja a fogyasztót kártalanítani.

A fogyasztó úgy dönt, hogy a kár teljes megtérítése érdekében keresetet indít „A” tagállamban a fűtőberendezés-gyártó, a szerelő és az „A” tagállambeli biztosítótársaság ellen.

Költségek Németországban

Bírósági és jogorvoslati költségek

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

A tanúnak járó költségtérítés

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Jogi tanácsadók

A jogi tanácsadók díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Ügyvédek

A jogászok díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Jogtanácsosok

A jogtanácsosok díjazására Észtországban nincs szabályozás.

Bírósági végrehajtók

A bírósági végrehajtók díjazását Észtországban a végrehajtókról szóló törvény szabályozza. A végrehajtó díja az eljárás megindításáért járó díjból, az eljárásért járó alapdíjból és a végrehajtási cselekményekért járó kiegészítő díjból áll. A végrehajtó szakmai szolgáltatás nyújtásáért is jogosult díjat felszámítani.

Közjegyzők

A közjegyzők díjazását Észtországban a közjegyzői díjakról szóló törvény szabályozza. A közjegyző szakmai tevékenységért járó díjazását rendszerint két általános elv alapján számítják ki: a díj vagy a közjegyzői okiratban szereplő ügylet értékétől függ, vagy bizonyos cselekmények esetében meghatározott díjak vannak érvényben. A közjegyző által nyújtott szakmai szolgáltatások díjáról a felek megegyezés szerint állapodhatnak meg.

Ügyvédek

Az ügyvédi díjakra Észtországban nincs szabályozás, azokat az ügyféllel kötött megállapodásban határozzák meg. Az ügyvédi irodát vezető személy vagy az ügyvéd tesz árajánlatot az ügyfélnek, és elmagyarázza, hogyan állt elő az adott összeg. Az ügyfél megtéríti az ügyvédnél vagy az ügyvédi irodát vezető személynél a jogi szolgáltatások nyújtása során felmerült költségeket.

Fix költségek

A peres felek fix költségei a polgári eljárásban

A polgári eljárásban a peres felek fix költségeit a Polgári perrendtartás 139–144. szakasza alapján állapítják meg; a fix költségek bírósági és bíróságon kívüli költségekre oszthatók. A bírósági költségek állami díjakból és az ügyek felülvizsgálatának költségeiből állnak. A bíróság minden fokon nyilvántartást vezet a keletkezett eljárási költségekről, beleértve az ügy felülvizsgálatának költségeit is.

A polgári eljárás mely szakaszában kell a fix költségeket megfizetni?

Az elindítandó eljárást vagy végrehajtandó eljárási cselekményeket kérő fél köteles megelőlegezni az alábbi költségeket:

• az illetéket (állami díjakat);
• az eljárási iratokat továbbító végrehajtók költségei;
• az idézéseknek és értesítéseknek az Ametlikud Teadaanded (Hivatalos Közlemények) című hivatalos kiadványban vagy valamely újságban való közzétételének költsége;
• az ügy felülvizsgálatának egyéb költségei a bíróság által meghatározott mértékben.

A bíróság eltérő rendelkezése hiányában a szakértők, tolmácsok és fordítók díját annak az eljárásban részt vevő félnek kell előlegeznie, aki a költséget keletkeztető beadványt benyújtotta.

A bíróság az alapeljárásban hozott jogerős ítéletében vagy a jogerős ítélet hatálybalépését követően hozott határozatában meghatározza a megtérítendő végleges eljárási költségeket és azok viselését.

Fix költségek a büntetőeljárásban

A felek fix költségei a büntetőeljárásban

A felek fix költségeit a büntetőeljárásban a Büntető eljárásjogi kódex 175–179. szakasza határozza meg; ezek a költségek lehetnek eljárási költségek, egyedi költségek és járulékos költségek.

Amennyiben az eljárásban részt vevő valamely fél több védővel vagy képviselővel rendelkezik, a számukra fizetendő díjazást annyiban számítják be az eljárási költségek közé, amennyiben nem haladják meg a szokásosan egy védőnek vagy képviselőnek fizetett díjazás észszerű szintjét.

Amennyiben a gyanúsított vagy vádlott maga látja el saját védelmét, a védelem szükséges költségeit belefoglalják az eljárási költségekbe. Azokat a rendkívüli költségek, amelyek nem merültek volna fel védő megbízása esetén, nem számítják bele az eljárási költségekbe.

Az eljárásban részt vevő feleken kívüli személyeknél szakértői elemzések lefolytatása keretében felmerült költségeket az igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvényben meghatározott feltételek és szabályok szerint térítik meg.

A büntetőeljárás mely szakaszában fizetendők a feleket terhelő fix költségek?

Felmentés esetén az eljárási költségeket az állam megtéríti. Büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet esetén az eljárási költségeket az elítélt téríti meg. Részleges felmentés esetén a költségeket az állam abban a mértékben téríti meg, amilyen mértékben a vádlottat felmentették. Az eljárási költségek megtérítésének kötelezettsége akkor merül fel, amikor a jogerős határozat hatályossá válik.

Polgári jogi igény elutasítása esetén a polgári jogi igény érvényesítéséhez kapcsolódó eljárási költségeket a sértett téríti meg. Ha a polgári jogi igénynek teljes mértékben helyt adnak, a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban felmerült eljárási költségeket az elítélt vagy a vádlott fizeti meg. Ha a polgári jogi igénynek csak részben adnak helyt, akkor a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban felmerült eljárási költségeket a bíróság az eset összes körülményét mérlegelve megosztja a sértett és az elítélt/vádlott között. Ha elutasítják a polgári jogi igény vizsgálatát, akkor a polgári jogi igény érvényesítéséhez kapcsolódó eljárási költségeket az állam téríti meg.

Fix költségek az alkotmányossági eljárásban

Észtországban egyének nem nyújthatnak be alkotmányossági felülvizsgálat iránti kérelmet. A felülvizsgálat költségeit az állami költségvetés fedezi. A bírósági eljárásban részt vevő szakértők költségeit az állami költségvetés fedezi, ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek mellett a polgári eljárásokban részt vevő szakértők díját is fizetik.

Az alkotmányjogi eljárás mely szakaszában fizetendőek a feleket terhelő rögzített költségek?

Az alkotmányjogi eljárásban a feleknek nem keletkezik rögzített költsége.

A jogi képviselők által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvédeknek tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a jogi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységek teljes köréről, valamint az összes felmerülő költségről. Az ügyvédi irodát vezető személy vagy az ügyvéd tesz árajánlatot az ügyfélnek, és elmagyarázza, hogyan állt elő az adott összeg.

Az eljárásokban való részvétel költségei

A pernyertes fél által viselt költségek

A pernyertes fél abban a mértékben viseli a jogi képviselő vagy jogi tanácsadó díjazásával kapcsolatban felmerülő költségeket, amilyen mértékben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a költségek észszerűek, és azokat nem szükségszerűen kell a pervesztes félnek viselnie.

A pervesztes fél által viselt költségek

Az eljárási költségeket megállapító ítélet szerint a pervesztes félnek meg kell térítenie a pernyertes fél által viselt eljárási költségeket, beleértve:

• az illetéket (állami díjakat);
• a tanúk, szakértők, tolmácsok és fordítók díját, és az eljárásban félként nem részes személy által végzett szakértői elemzés azon költségeit, amelyeket az igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvény értelmében meg kell téríteni;
• az okirati és tárgyi bizonyítékok beszerzésével kapcsolatos költségeket;
• a szemle költségeit, beleértve a bíróság részéről felmerült, szükséges útiköltséget is;
• az eljárási iratok kézbesítésének, továbbításának és kiállításának költségeit;
• a polgári jogi kereset értékének megállapításához kapcsolódó költségeket;
• az eljárásban részt vevő felek képviselőivel és tanácsadóival kapcsolatos költségeket;
• az eljárásban részt vevő felek által az eljárással kapcsolatban viselt utazási, postai, kommunikációs, szállással kapcsolatos és más hasonló kiadásokat;
• az eljárásban részt vevő felek kieső keresetét vagy más állandó jövedelmét;
• a tárgyalás előtti eljárás jogszabályban meghatározott költségeit, kivéve, ha a keresetet a tárgyalás előtti eljárás befejezése után több mint 6 hónappal nyújtották be;
• a végrehajtónak az igényérvényesítéssel kapcsolatos díját és az igényérvényesítésről szóló határozat végrehajtásával kapcsolatos költségeit;
• a végrehajtó által az eljárási iratok kézbesítéséért felszámított díjat;
• a költségmentesség iránti kérelem elbírálásának költségeit;
• a gyorsított fizetési meghagyásos eljárás költségeit;
• a békéltetési eljárásban való részvétel költségeit, ha a bíróság a Polgári perrendtartás 4. szakaszának (4) bekezdése alapján kötelezte a feleket az abban való részvételre, illetve ha az eljárás kötelező, a békéltetésről szóló törvény 1. szakaszának (4) bekezdése szerinti, tárgyalás előtti békéltetési eljárás költségeit.

Az eljárásban részt vevő felet, aki az eljárási költségek visszatérítésére jogosult fél eljárási költségeinek viselésére köteles, csak a szükséges és indokolt költségek viselésére kötelezik.

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok a költségek megállapításának észtországi jogalapjaira vonatkozó információkat?

A költségek megállapításának jogalapját a következő jogi aktusok határozzák meg:

• a Polgári perrendtartás;
• a végrehajtókról szóló törvény;
• az állami díjakról szóló törvény;
• a Polgári perrendtartás alapján kibocsátott jogi eszközök.

Milyen nyelveken kaphatok információt a költségek megállapításának észtországi jogalapjairól?

A költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozó információk észt nyelven érhetők el.

A költségekre és az azok megállapításának jogalapjaira vonatkozó információkat tartalmazó észt jogszabályok angol nyelvű fordítása elérhető a Riigi Teataja (Állami Közlöny) weboldalán.

Hol található információ a közvetítésről (mediációról)?

Az Igazságügyi Minisztérium felelős a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv átültetéséért. A közvetítéssel kapcsolatos általános kérdéseket a minisztérium e-mail-címére lehet küldeni: info@just.ee.

Polgári ügyekben a békéltetési eljárásokat a békéltetésről szóló törvény szabályozza, amely meghatározza a közvetítők jogait és kötelezettségeit, továbbá iránymutatást nyújt a közvetítő segítségével megkötött megállapodások végrehajtására és érvényesítésére vonatkozóan. A törvény szerint az alábbi személyek jogosultak békéltetési eljárást lefolytatni:

• természetes személyek, akiket az eljárás felei az eljárás lefolytatásának feladatával bíztak meg;
• ügyvédek;
• közjegyzők;
• állami vagy helyi önkormányzati békéltető testület – a törvényben meghatározott esetben.

A Közvetítők Észt Szövetségének honlapja észt és angol nyelven is tartalmaz információkat.

Az Észt Gyermekjóléti Unió — a gyermekek jogait támogató nonprofit szervezet – tanácsadást végez szülők részére, és képzéseket szervez a családjogi közvetítés témájában.

Hol található további információ a költségekről?

A költségekről szóló internetes oldal

A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó költségek és az érintett összegek a bírósági ügy típusától, hosszától és bonyolultságától függenek. A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó költségekre vonatkozóan az elsődleges információforrások a bírósági eljárásokat szabályozó törvénykönyvek és az állami díjakról szóló törvény. Az Igazságügyi Minisztérium adja ki és kezeli a Riigi Teataját (Állami Közlönyt), amely hozzáférést biztosít:

• a törvényekhez és rendeletekhez;
• a köztársasági elnök rendeleteihez;
• a Legfelsőbb Bíróság határozataihoz és a nemzetközi szerződésekhez;
• a helyi önkormányzati rendeletekhez.

A Riigi Teataja tartalmazza a törvények, kormányrendeletek és -utasítások, miniszteri rendeletek, az Eesti Pank (az észt központi bank) elnöke rendeleteinek és a Nemzeti Választási Bizottság rendeleteinek, a parlament határozatainak, a települési és városi képviselőtestületek rendleleteinek, és a települési és városi önkormányzatok rendeleteinek hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt változatait. A Riigi Teatajában megjelent jogszabályok és más dokumentumok 1990-től érhetők el.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

Az elsőfokú és másodfokú bíróságokon lefolytatott eljárásokra vonatkozó, 1996-tól rendelkezésre álló statisztikai adatok elérhetők a bíróságok weboldalán.

Hol találhatok egy meghatározott eljárás átlagos összesített költségeire vonatkozó információkat?

• Az egyes eljárásokért fizetendő illeték (állami díj) mértékét az állami díjakról szóló törvény határozza meg.
• A végrehajtói díjat a végrehajtókról szóló törvény állapítja meg.
• Az egyes eljárások átlagos összesített költségeiről nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan kaphatok tájékoztatást?

A végrehajtói díjakat 20%-os mértékű héa is terheli.

Az eljárási költségeket terhelő héa visszaigényléséhez a nyilatkozattevőnek igazolnia kell, hogy nincs héaalanyként nyilvántartásba véve, vagy hogy bármilyen más okból nem képes a héa visszaigénylésére.

Mi az alkalmazandó adókulcs?

2009. július 1-jétől Észtországban 20%-os héa alkalmazandó.

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás terén alkalmazandó jövedelemküszöb

Az államilag finanszírozott költségmentesség az eljárási segítségnyújtás biztosításának egyik módja; az államilag finanszírozott költségmentességet polgári eljárásban biztosító határozatokra a Polgári perrendtartás eljárási segítségnyújtásra vonatkozó szabályai az irányadók.

Nem nyújtható eljárási segítség természetes személynek, ha:

1. az eljárási költségek várhatóan nem haladják meg az eljárási segítségnyújtást kérelmező személy – a kérelem benyújtását megelőző 4 hónap átlagos havi jövedelme alapján, az adók és kötelező biztosítások, a törvényes tartási kötelezettségek teljesítésének költségei, valamint a lakhatással és közlekedéssel kapcsolatos észszerű költségek levonásával kiszámított – havi átlagjövedelmének kétszeresét;
2. az eljárási segítségnyújtás kérelmezője viselheti az eljárási költségeket meglévő vagyonából, amely vagyonelemek jelentősebb nehézség nélkül értékesíthetők, és amelyek terhére a törvény alapján követelés nyújtható be.

A kérelmező pénzügyi helyzetének értékelése során figyelembe veszik a kérelmező és a vele együtt élő családtagok vagyonát és jövedelmét, a kérelmező által eltartott személyek számát, a lakhatással kapcsolatos észszerű kiadásokat és egyéb jelentős tényezőket.

A sértettek számára biztosított költségmentesség egyéb feltételei

Az állam a polgári eljárási törvénykönyvnek megfelelően eljárási támogatást biztosíthat. Az állam által biztosított költségmentesség típusait, és az ilyen jellegű költségmentességben részesülés feltételeit és szabályait az állami költségmentességről szóló törvény szabályozza.

Államilag finanszírozott költségmentességben azok a természetes személyek részesülnek, akik a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának időpontjában az Észt Köztársaságban vagy az Európai Unió valamely más tagállamában lakóhellyel rendelkeznek, vagy az Észt Köztársaság vagy az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgárai. Származási országától és állampolgárságától függetlenül az a természetes személy, aki gyanúsított vagy vádlott, nem választott védőügyvédet, és büntetőügyében a védőügyvéd részvételét jogszabály kötelezően előírja vagy védőügyvédet kér a maga számára, pénzügyi helyzetétől függetlenül államilag finanszírozott költségmentességben részesül. A lakóhely meghatározása a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.) 62. cikke alapján történik. Más természetes személyek csak akkor részesülnek költségmentességben, ha ez valamely, Észtországra nézve kötelező nemzetközi kötelezettségből ered.

Az államilag finanszírozott költségmentesség megtagadásának indokait az állami költségmentességről szóló törvény 7. szakasza határozza meg.

Az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán további tájékoztatást talál az államilag finanszírozott költségmentességről.

A gyanúsítottaknak és vádlottaknak nyújtott költségmentesség egyéb feltételei

A gyanúsítottaknak vagy vádlottaknak nyújtott költségmentesség engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek ugyanazok, mint a sértettek esetében.

Illetékmentes bírósági eljárások

Az állami díjak megfizetése alóli mentesség és e díjak csökkentése alapjául szolgáló okokat az állami díjakról szóló törvény 3. fejezete határozza meg.

Milyen esetben köteles a pervesztes fél a pernyertes fél költségeinek viselésére?

A polgári perben eljáró bíróság a határozatában vagy az eljárást lezáró végzésében meghatározza, hogy az eljárási költségek hogyan oszlanak meg a felek között. Adott esetben a bíróság jelzi, hogy az eljárási költségek mekkora részét kell az egyes feleknek viselniük. Ha egy magasabb szintű bíróság megváltoztatja az ítéletet, vagy az ügy ismételt tárgyalásra utalása nélkül hoz új ítéletet, a bíróságnak szükség esetén ennek megfelelően módosítania kell az eljárási költségek megosztását is.

A bíróság meghatározza, hogy az eljárási költségek viselésére kötelezett félnek az eljárási költségekből mekkora összeget kell megtérítenie azon fél részére, aki tőle az eljárási költségek megtérítésére jogosult; ennek meghatározása:

1. a bírósági határozatban vagy az eljárást lezáró határozatban; vagy
2. a bírósági eljárás lezárultát követően, az eljárási költségeket megállapító határozatban történik.

Az eljárási támogatás – a költségmentességet is beleértve – megadása nem zárja ki vagy korlátozza az eljárási támogatásban részesülő fél azon kötelezettségét, hogy bírósági ítélet alapján köteles megtéríteni az ellenérdekű fél részéről felmerült költségeket. Az eljárási költségeket akkor is teljes egészében a pervesztes fél viseli, ha mentesül az eljárási költségek megfizetésének kötelezettsége alól, vagy azok megfizetésére eljárási támogatásban részesült.

Ha egy ügy lezárul, a bíróság elrendeli, hogy az alperes fizesse meg az állam számára az eljárási költségek azon részét, amelynek megfizetése alól a felperes mentesült, vagy amelynek tekintetében részletfizetést engedélyeztek a felperes számára. Ez az összeg arányban áll az ügy elbírált részével.

Ha az ítélet hatályba lépett, vagy a bíróság megállapította, hogy a határozat azonnal végrehajtható, a hitelező kérheti a végrehajtótól az ítélet végrehajtását. Ha az ítélet nem tűz ki határidőt arra, hogy a kötelezett önkéntesen eleget tegyen a végrehajtható határozatban foglaltaknak, a határidőt a végrehajtó állapítja meg. A határidő nem lehet 10 napnál rövidebb, illetve 30 napnál hosszabb. Ha a végrehajtást kérő fél beleegyezik, a végrehajtó 30 napnál hosszabb határidőt is meghatározhat a végrehajtható határozat önkéntes teljesítésére.

Szakértői díjak

A bíróság eltérő rendelkezése hiányában a szakértői díjakat – a bíróság által elrendelt mértékben – előre kell megfizetnie annak a félnek, aki a kérelmet benyújtotta, amellyel összefüggésben a költségek keletkeztek. Ha mindkét fél nyújt be kérelmet, vagy ha a bíróság rendel ki szakértőt, a költségeket egyenlő arányban osztják meg a felek között.

A szakértők óradíjat kapnak, amelynek mértéke a kormányrendeletben megállapított minimális és maximális óradíj keretei között lehet. A szakértőnek a szakértői elemzésért járó díj a minimális óradíj 10–40-szerese. A kifizetendő óradíj megállapításánál a bíróság a következőket veszi figyelembe:

• a szakértő képzettsége;
• a munka összetettsége;
• a szükséges eszközök használata miatt elkerülhetetlenül felmerülő költségek;
• a megkövetelt feladat szakértő általi elvégzésének valamennyi különleges körülménye.

A szakvélemény elkészítéséhez és összeállításához kapcsolódó költségeket – beleértve a támogató személyzet és a vizsgálathoz felhasznált anyagok és eszközök költségeit a szakértői díj legfeljebb 20%-a erejéig, valamint a bírósági eljárás következtében felmerült minden szükséges kiadást, mindenekelőtt a szállás- és ellátási költségeket – szintén meg kell téríteni.

A szakértőnek fizetendő díj és a megtérítendő szakértői kiadások összegét ugyanaz a bíróság állapítja meg határozatában, amely a szakértőt kirendelte.

A szakértőket kizárólag költségigény alapján díjazzák. Ha a szakértő teljesítette a feladatát, a bíróság attól függetlenül megfizeti a neki járó díjat, hogy az eljárásban részt vevő felek megelőlegezték-e a költségeket, vagy hogy a bíróság elrendelte-e a költségek felek általi megtérítését.

Az igazságügyi szakértői intézetnél lefolytatott vizsgálatok árait és az igazságügyi szakértői intézményeknél felmerült költségeket az igazságügyi szakértői vizsgálatokról szóló törvény határozza meg.

Az állami igazságügyi szakértői intézet által végzett szakértői vizsgálat lefolytatásával összefüggő szakértői díjak és kiadások részét képezik az eljárási költségeknek, és a pervesztes fél az eljárási költségek megtérítésével azonos módon megfizeti azokat.

A fordítók és a tolmácsok díjai

A bírósági eljárásban részt vevő nem bírósági tolmácsoknak a tolmácsolásért óradíjat fizetnek, amely a legkisebb nemzeti óradíj 2–40-szerese lehet. A fordítók díját lefordított oldalanként számítják ki, és az legfeljebb a legkisebb óradíj 20-szorosa lehet. A minimális óradíjat a kormány rendeletben állapítja meg.

A tolmácsok vagy fordítók díját, valamint a megtérítendő költségeket ugyanaz a bíróság állapítja meg határozatában, amely a tolmácsot vagy fordítót kirendelte.

A fizetendő óradíj megállapításakor a bíróság figyelembe veszi a tolmács vagy fordító képzettségét, a munka összetettségét, a felmerült feltétlenül szükséges költségeket, valamint azokat a különleges körülményeket, amelyek között a tolmácsolást vagy fordítást teljesíteni kellett.

A tolmácsnak a bírósági eljárás során felmerült utazási költségeit, valamint minden egyéb szükséges költséget, mindenekelőtt az ellátással és a szállással kapcsolatos költségeket is meg kell téríteni.

A tolmácsokat és a fordítókat kizárólag költségigény alapján díjazzák. A bíróság attól függetlenül megfizeti a tolmácsnak vagy fordítónak járó díjat, hogy az eljárásban részt vevő felek megelőlegezték-e a költségeket, vagy hogy a bíróság elrendelte-e a költségek felek általi megtérítését.

A tolmácsok és fordítók díja az eljárási költség részét képezi, és a pervesztes fél az eljárási költségek megtérítésével azonos módon megfizeti azt a pernyertes félnek.

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó szabályozási keret

Jogtanácsosok (solicitorok)

A jogtanácsosoknak fizetendő díjak alapja a peres ügyekkel kapcsolatos tevékenység (azaz a bíróság, igazságszolgáltatási fórum vagy választottbíró előtti peres eljárással kapcsolatos tanácsadás és képviselet) és a nemperes ügyekkel kapcsolatos tevékenység szempontjából osztályozható. Ami a peres ügyekkel kapcsolatos tevékenységeket illeti, a költségek tovább kategorizálhatók a jogtanácsos és az ügyfél közötti költségekre (azaz a fél által a saját jogtanácsosának fizetendő költségekre), valamint a felek közötti költségekre (azaz olyan költségekre, amelyek megfizetésére az egyik felet kötelezik az eljárásban részt vevő másik féllel szemben).

Peres ügyekkel kapcsolatos tevékenység

Legfontosabb elsődleges jogszabályok*

• Ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló 1849. évi törvény
• Ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló 1870. évi törvény
• Az 1994. évi ügyvédi törvény (módosítás) 68. szakasza
• A bíróságokról szóló 1924. évi törvény 94. szakasza
• A bíróságokról szóló 1936. évi törvény 78. szakasza
• A bíróságokról szóló 1961. évi törvény nyolcadik függeléke (kiegészítő rendelkezések) 8. bekezdése
• A bíróságokról szóló 1981. évi törvény 17. szakasza
• A bíróságokról szóló 1991. évi törvény 14. szakasza
• Az 1994. évi ügyvédi törvény (módosítás) 68. szakasza
• A bíróságokról és bírósági tisztviselőkről szóló 1995. évi törvény 27. és 46. szakasza

Legfontosabb másodlagos jogszabályok*

• Fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzata, 22. cikk 4., 6. szabálya és 14. szabályának (3) bekezdése; 27. cikk 1A. szabálya, 99. cikk és W. függelék
• Körzeti bíróságok eljárási szabályzata, 15. cikk, 14., 15. és 21. szabály, valamint 66. cikk
• Kerületi bíróságok eljárási szabályzata, 51. és 52. cikk, valamint az E. melléklet

Ítélkezési gyakorlat

• A vonatkozó jogszabályokat értelmező bírósági határozatok

Nemperes tevékenységek

Legfontosabb elsődleges jogszabályok*

A jogtanácsosok díjazásáról szóló 1881. évi törvény

Legfontosabb másodlagos jogszabályok*

• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1884
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1960
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1964
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1970
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1972
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1978
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1982
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1984
• A jogtanácsosok díjazásáról szóló általános rendelet, 1986
• Az 1972. évi ingatlan-nyilvántartási szabályzat 210. és 239. cikke

Esetjog

• A vonatkozó jogszabályokat értelmező bírósági határozatok

* A jogszabályokra való hivatkozások a módosított törvényre, rendeletre vagy szabályzatra vonatkoznak. Az 1922 utáni jogszabályok megtekinthetők az Ír Törvénytárban online, valamint a Parlament (Oireachtas) weboldalán.

Ügyvédek

Az „ügyvédek” együttesen jelölik az ír jogrendszeren belül az ügyvédek két kategóriáját, azaz a solicitorokat (jogtanácsosokat) és a barristereket.

Ügyvédek (barristerek)

A barristeri díjak azon jogtanácsos általi kifizetésnek minősülnek, akinek a részére a számlázás történt, és mint ilyenek a jogtanácsos általi kifizetésnek tekintendők; ezekre a kifizetésekre a jogtanácsosok díjazására, valamint a jogi képviselők díja tárgyában meghozandó bírósági határozatokra irányadó jogszabályok vonatkoznak: lásd különösen a bíróságokról és bírósági tisztviselőkről szóló 1995. évi törvény 27. szakaszát és a Kelly kontra Breen (1978) I.L.R.M. ügyben hozott ítélet 63. pontját; az Állam (Gallagher Shatter & Co.) kontra de Valera (1991) 2 I.R. ügyben hozott ítélet 198. pontját; a Superquinn kontra Bray U.D.C. (2. sz.) (2001) 1 I.R. ügyben hozott ítélet 459. pontját.

Bírósági végrehajtók

A rendőrnek, a bírósági kézbesítőnek és a bírósági végrehajtónak a bírósági végrehajtási határozatok végrehajtásáért fizetendő díját a rendőrségi díjakról és költségtérítésről szóló 2005. évi rendelet (Sheriff and Expenditures Order 2005) szabályozza, amely a végrehajtási végzés benyújtása után felszámítható díjakról és végrehajtói jutalékról, valamint a lefoglalt áruk vagy állatállomány szállítási, kitárolási és raktározási/megőrzési költségeiről tartalmaz rendelkezéseket.

Ügyvédek

Az ír jogrendszerben nincs külön „védőügyvédi” („advocate”) kategória.

Fix költségek

Fix költségek a polgári eljárásban

A peres felek fix költségei a polgári eljárásban

A 27. rendelet 1A. szabályának (3) bekezdésében és 9. szabályában foglalt tételek (a beadványt benyújtó fél által fizetendő költségek, miután a másik fél az eljárási irat benyújtásának elmulasztása miatt határozathozatal iránti kérelmet nyújtott be) és a Fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzatának W. függelékében, valamint a Kerületi bíróságok eljárási szabályzatának E. mellékletében foglalt tételek kivételével a költségtételek általában rugalmasan megállapíthatók.

A fizetendő költségek közé tartoznak az olyan költségek is, mint a bírósági illetékek, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) és a Felsőbíróság (High Court), a körzeti bíróság (Circuit Court), illetve a kerületi bíróság (District Court) díjhatározatai határoznak meg.

További információk a bírósági illetékek mértékéről.

A polgári eljárásnak az a szakasza, amelyben fix költségeket kell megfizetni

A 27. cikk 1A. szabályának (3) bekezdése és 9. szabálya szerinti esetekben (a beadványt benyújtó fél által fizetendő költségek azt követően, hogy a másik fél az említett beadvány benyújtásának elmulasztása miatt határozathozatal iránti kérelmet nyújtott be) a költségeket a határozathozatal iránti kérelemnek – az érintett beadvány hiányában történő – elutasítása esetén kell megfizetni.

A Fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzata W. függelékében meghatározott, a jogtanácsos által az ügyféltől beszedhető költségtételek:

• a jogtanácsos a költségjegyzék kézhezvétele után, a számla kézhezvételétől számított egy hónapon belül behajtja a költségeket az ügyféltől, ha az ügyfél ezen az időszakon belül nem kérte a számlán szereplő költségek megállapítását (értékelését) (az ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló 1849. évi törvény 2. szakasza). Az ügyfélnek azonban minden esetben a számla kézhezvételétől számítva tizenkét hónap áll rendelkezésére arra, hogy megállapítást kérjen. Tizenkét hónap elteltével vagy a számla összegének megfizetését követően a bíróság – amennyiben az ügy különleges körülményei láthatóan megkövetelik – a számlát megállapításra utalhatja, feltéve, hogy a Bírósághoz intézett kérelmet a kifizetéstől számított tizenkét naptári hónapon belül benyújtják;
• abban az esetben, ha az egyik felet az eljárásban részt vevő másik féllel szemben kötelezik költségviselésre, a költségek megtérítése a költségek elszámolásáról szóló igazolás kiállítása után, vagy a felek között létrejött, a költségek megfizetéséről szóló megállapodás szerint történik.

Az E. mellékletben, a Kerületi bíróságok eljárási szabályzatában meghatározott költségek az alábbiak szerint fizetendők:

• az alperes távollétében hozott – mulasztási – ítélet esetén a távollévő fél a mulasztási ítélet kibocsátását követően köteles a költségeket megfizetni;
• egyéb költségek esetén az a fél, akivel szemben a bíróság a költségeket megítélte, az ilyen költségekről szóló végzés bíróság általi kibocsátását követően köteles fizetni.

Fix költségek a büntetőeljárásban

A peres felek fix költségei a büntetőeljárásban

A büntetőeljárásban nincsenek fix költségek. A büntetőeljárás során nem számítanak fel bírósági illetéket.

(A kerületi bíróság gyorsított büntetőeljárás során hozott határozatban kötelezheti az egyik felet – Írország legfőbb ügyésze, valamint a vádemelés során eljáró rendőrtiszt kivételével – a költségek viselésére.) A körzeti bíróság és a Központi Büntetőbíróság (a vádemelésre hatáskörrel rendelkező bíróságok) a következő esetekben mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a költségviselés megállapítása tekintetében:

• felmentés esetén (amely ítélet megfellebbezhető a Fellebbviteli Büntetőbíróságon);
• ha a vádirat szükségtelen kérdést tartalmaz, szükségtelenül elhúzódik, vagy ténybelileg hibás;
• ha a tárgyalást a vádirat módosítása miatt elhalasztják; vagy
• ha a vádiratban szereplő egyik vádponttal kapcsolatban külön tárgyalásra kerül sor).

Fix költségek az alkotmányossági eljárásban

A peres felek fix költségei az alkotmányossági eljárásban

Alkotmányossági eljárás lefolytatására kizárólag a Felsőbíróság és a Legfelsőbb Bíróság rendelkezik hatáskörrel. Az ilyen eljárásokra nem vonatkoznak különleges költségek vagy díjak. Az ilyen eljárásokban megengedhető fix költségek a Fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzatának W. függelékében meghatározott költségek. A fizetendő bírósági illetékek a Legfelsőbb Bíróságra és a Felsőbíróságra vonatkozó rendeletben meghatározott illetékek.

További információk a bírósági illetékek mértékéről.

Az alkotmányossági eljárásnak az a szakasza, amelyben fix költségeket kell megfizetni

Az eljárási illetéket általában az érintett irat benyújtásakor kell megfizetni.

A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az 1994. évi ügyvédi törvény (módosítás) 68. szakasza a következőképpen rendelkezik:

1. „68.—(1) Az ügyfél részére jogi szolgáltatások nyújtására vonatkozó utasítás elfogadásakor, vagy azt követően a lehető legrövidebb időn belül a jogtanácsos írásban tájékoztatja az ügyfelet a következőkről:
   1. a tényleges díjak; vagy
   2. amennyiben a tényleges díjakra vonatkozó konkrét adatok megadása az adott körülmények között nem lehetséges vagy nem kivitelezhető, a díjak becslése (a lehető legpontosabban); vagy
   3. amennyiben a tényleges díjakra vonatkozó konkrét adatok megadása vagy az ilyen díjak becslése az adott körülmények között nem lehetséges vagy nem kivitelezhető, az adott ügyvéd vagy cége által az ilyen jogi szolgáltatások nyújtásáért felszámított díjak alapja; ezenfelül, amennyiben a szóban forgó jogi szolgáltatások peres eljárásban folytatott tevékenységgel járnak, írásban meg kell adni azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az ügyfél bármely más fél vagy felek felé költségviselésre kötelezhető, valamint azokat a körülményeket, amelyek teljesülése esetén a peres eljárás során más féltől vagy felektől (vagy az ilyen fél vagy felek biztosítójától) behajtott költségek összege nem fedezi teljes egészében az ügyvédnek az adott ügyfél felé a szolgáltatásokért felszámított díját.
2. A jogtanácsos nem járhat el az ügyfél nevében peres ügyben (nem kizárólag tartozás vagy követelés behajtására irányuló eljárással kapcsolatban) azon az alapon, hogy az ügyfélnek felszámított díjak egészét vagy egy részét az ügyfélnek esetlegesen fizetendő kártérítés vagy egyéb pénzösszeg meghatározott százalékában vagy arányában kell kiszámítani, és az ezen albekezdés rendelkezéseinek megsértésével felszámított díjak nem érvényesíthetők az ilyen díjak behajtása érdekében az ügyféllel szemben indított perben.
3. A jogtanácsos nem vonhat le, illetve nem tehet el semmilyen összeget a díjainak egésze vagy egy része tekintetében azon kártérítés összegéből vagy egyéb pénzösszegből, amely általa az ügyfél nevében folytatott peres tevékenységből eredően az adott ügyfélnek fizetendő.
4. E szakasz (3) bekezdése nem gátolja meg ugyanakkor a jogtanácsost abban, hogy bármikor megállapodjon az ügyféllel arról, hogy a jogtanácsos – díj címén – kapjon egy összeget az általa vagy cége által az ügyfél nevében folytatott peres ügyből eredően az ügyfélnek fizetett vagy fizetendő kártérítésből vagy egyéb pénzösszegből.
5. Az e szakasz (4) bekezdése szerinti megállapodás kizárólag akkor érvényesíthető a jogtanácsos ügyfelével szemben, ha írásban jött létre, és tartalmazza annak becslését (a lehető legpontosabban), hogy a jogtanácsos észszerű feltételezése szerint milyen összeg hajtható be bármely más féltől vagy felektől (vagy az adott fél vagy felek biztosítóitól) a jogtanácsos díja tekintetében abban az esetben, ha az ügyfél a szóban forgó peres ügyből kifolyólag kártérítéshez vagy más pénzösszeghez jut.
6. Bármely más, erre vonatkozó jogi rendelkezés ellenére a jogtanácsosnak fel kell tüntetnie a következőket az ügyfél felé kiállított költségszámlán, amelyet az általa az ügyfél nevében folytatott pereskedés lezárását követően a lehető legrövidebb időn belül el kell küldenie az ügyfél részére:
   1. az adott peres üggyel kapcsolatban az ügyfélnek nyújtott jogi szolgáltatások összefoglalása;
   2. az adott peres ügyből eredően az ügyfél által kapott kártérítés vagy egyéb pénzösszegek teljes összege; és
   3. a jogtanácsos által az ügyfél nevében bármely más féltől vagy felektől (vagy e másik fél vagy felek biztosítóitól) behajtott díjak egészének vagy bármely részének részletes adatai;
   4. ezenfelül a költségszámlán külön kell feltüntetni az ilyen jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban keletkezett vagy ennek következtében felmerülő díjak, kiadások, kifizetések és költségek összegét.
7. E szakasz egyetlen rendelkezése sem gátolhat egyetlen személyt sem abban, hogy a törvény által biztosított azon jogát gyakorolja, hogy a jogtanácsost költségelszámolás benyújtására kötelezze, legyen szó a felek közötti vagy a jogtanácsos és ügyfele közötti költségmegosztásról, továbbá e rendelkezések nem korlátozhatják bármely személy vagy szervezet e törvény 9. szakasza szerinti jogait.
8. Amennyiben a jogtanácsos jogi szolgáltatások nyújtása kapcsán költségszámlát állított ki az ügyfél részére, és az ügyfél vitatja a költségszámla összegét (vagy annak bármely részét), a jogtanácsos köteles:
   1. megtenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a kérdést az ügyféllel való megegyezés útján rendezze; és
   2. írásban tájékoztatni az ügyfelet a következőkről:

i. az ügyfél azon jogáról, hogy a jogtanácsostól kérje a költségjegyzék vagy annak egy része a Felsőbíróság elszámolási tisztviselőjéhez (Taxing Master) való benyújtását megállapítás – a jogtanácsos és ügyfele közötti felosztás megállapítása – céljából; és

ii. az ügyfél azon jogáról, hogy e törvény 9. szakasza alapján panaszt tegyen a Szervezetnél (Society) arra vonatkozóan, hogy a költségszámla, amit kapott, megítélése szerint túlzottan magas.

1. Ebben a szakaszban a »költségek« kifejezés a díjakat, kiadásokat, kifizetéseket és költségeket is magában foglalja.
2. Az ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló 1849. évi törvény (Írország), valamint az ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló 1870. évi törvény rendelkezéseitől eltérően, e szakasz rendelkezései az irányadók”.

Az Ír Ügyvédi Kamara Általános Tanácsa magatartási kódexének 12.6. pontja a következőképpen rendelkezik:

„12.6. A jogi szolgáltatások nyújtására vonatkozó utasítások elfogadásakor, illetve azt követően a lehető legrövidebb időn belül a barristernek kérésre az utasítást adó ügyvéd, illetve a közvetlen szakmai hozzáférési rendszer szerinti hozzáférés esetén az ügyfél rendelkezésére kell bocsátania írásban azokat az adatokat, amelyek megerősítik:

1. a tényleges díjakat; vagy
2. amennyiben a tényleges díjakra vonatkozó konkrét adatok megadása az adott körülmények között nem lehetséges vagy nem kivitelezhető, a díjak becslését (a lehető legpontosabban); vagy
3. amennyiben a tényleges díjakra vonatkozó adatok megadása vagy az ilyen díjak becslése az adott körülmények között nem lehetséges vagy nem kivitelezhető, a díjak megállapításának alapját.

Az ilyen adatok formátumát az egyes ügyvédek saját belátásuk szerint határozzák meg”.

Költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok információkat a költségek megállapításának írországi jogalapjairól?

Az információkat a Taxing Master Hivatala honlapján találja, a letölthető szakirodalommal együtt.

Milyen nyelveken kaphatok információt a költségek megállapításának írországi jogalapjairól?

A költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozó információk angol nyelven érhetők el Írországban.

Hol találhatok a közvetítésre (mediációra) vonatkozó információkat?

• A különválásról és a családjogi reformról szóló 1989. évi törvény 7. szakaszának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a bírósághoz különválás iránti kérelmet nyújtanak be, a bíróság mérlegeli az érintett házastársak közötti megbékélés lehetőségét, és ennek megfelelően bármikor elnapolhatja az eljárást annak érdekében, hogy a házastársaknak – amennyiben mindkét fél úgy kívánja – lehetőséget biztosítson egymás közötti megbékélésre harmadik fél segítségével vagy anélkül.
• A 7. szakasz (3) bekezdése értelmében a bíróságnak el kell napolnia az eljárást annak érdekében, hogy a házastársaknak – amennyiben mindkét fél úgy kívánja – lehetőséget biztosítson arra, hogy harmadik személy segítségével vagy anélkül megállapodást kössenek a különválás feltételeiről.
• Az 1996. évi családjogi (házasság felbontásáról szóló) törvény 8. szakasza (1) és (3) bekezdése hasonló rendelkezéseket tartalmaz a házasság felbontására irányuló eljárásra vonatkozóan.
• A polgári jogi felelősségről és a bíróságokról szóló 2004. évi törvény 15. és 16. szakasza rendelkezik az egészségkárosodással kapcsolatos jogvitákra vonatkozó közvetítői eljárásról.
• A 63A. rendelet 6. szabálya (1) bekezdésének xiii. pontja és a 63B. rendelet 6. szabálya (1) bekezdésének xiii. pontja lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi bírák névjegyzékében szereplő bíró vagy a High Court versenyjogi eljárásában eljáró bíró – bármelyik fél kérelmére vagy hivatalból – az általa megfelelőnek ítélt idővel, de legfeljebb huszonnyolc nappal elhalassza az eljárást vagy az abban szereplő bármely kérdés tárgyalását azzal a céllal, hogy időt hagyjon a feleknek annak mérlegelésére, hogy a szóban forgó eljárást vagy kérdést nem kellene-e közvetítési, békéltetési vagy választottbírósági eljárás keretébe utalni, és amennyiben a felek így döntenek, meghosszabbítja a határidőt, hogy bármelyik fél eleget tehessen a bíróság eljárási szabályzatában vagy a bírósági határozatban foglaltaknak.

A közvetítéssel kapcsolatos további információkért kérjük, látogasson el a Családtámogatási Hivatal honlapjára.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

További információk a Bírósági Szolgálat éves jelentéseiben találhatók.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan kaphatok tájékoztatást? Mi az alkalmazandó adókulcs?

Lásd az Ír Adó- és vámhatóság honlapját.

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás terén alkalmazandó jövedelemküszöb

Polgári ügyekben a nettó jövedelem küszöbértéke 18 000 EUR – az eltartottakra, a lakhatásra, az adó- és társadalombiztosítási kifizetésekre vonatkozó fix juttatások folyósítása után.

További információkért látogasson el az Igazságügyi, Egyenlőségi és Jogi Reformügyi Minisztérium és a Költségmentességi Tanács (Legal Aid Board) honlapjára.

Terheltek esetében alkalmazandó jövedelemhatár a büntető igazságszolgáltatás területén

Az Igazságügyi, Egyenlőségi és Jogi Reformügyi Minisztérium által kezelt Büntetőjogi Költségmentességi Rendszer ingyenes jogi segítséget biztosít, amely bizonyos körülmények között megadható az elégtelen anyagi eszközökkel rendelkező személyek védelmére a büntetőeljárásban. Ennek nincs meghatározott jövedelemküszöbe. A vádlott jogosult arra, hogy az a bíróság, amely előtt megjelenni köteles, tájékoztassa a költségmentességhez való esetleges jogáról. Ha a kérelmezőt költségmentességben részesítik, a kérelmező ügyvéd és bizonyos körülmények között legfeljebb két jogi képviselő szolgáltatásaira jogosult a védekezésének vagy fellebbezésének előkészítése és lefolytatása során. A költségmentesség megadását a bíróságok végzik – a bírákon keresztül. A költségmentesség iránti kérelmet a bírósághoz lehet benyújtani, vagy

1. személyesen; vagy
2. a kérelmező jogi képviselőjén keresztül; vagy
3. a Bíróság hivatalvezetőjének címzett levélben.

A költségmentességet kérelmező személynek a bíróság számára hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy anyagi eszközei nem elegendőek ahhoz, hogy maga fedezze a jogi segítségnyújtás költségeit. Ennek megítélése teljes mértékben az egyes bíróságok mérlegelési jogkörébe tartozik, semmilyen pénzügyi támogathatósági iránymutatás nem vonatkozik rá. A bíróságnak arról is meg kell győződnie, hogy a „vád súlyossága” vagy „kivételes körülmények” miatt az igazságszolgáltatás érdekében elengedhetetlen, hogy a kérelmező költségmentességben részesüljön. Ha azonban a vád gyilkosság vagy az ügy tárgyát a Fellebbviteli Büntetőbíróságról a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezés képezi, ingyenes jogi segítségnyújtást kizárólag azon az alapon biztosítanak, hogy az igénylő nem rendelkezik elégséges anyagi eszközökkel.

A költségmentességet kérelmező személytől a bíróság megkövetelheti, hogy nyújtson be jövedelemnyilatkozatot. A kérelmező bűncselekményt követ el azzal, ha költségmentesség igénybevétele céljából tudatosan hamis nyilatkozatot tesz, vagy eltitkol egy lényeges tényt. Az ilyen bűncselekmény pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel, vagy mindkettővel büntetendő.

Sértettek esetében alkalmazandó jövedelemhatár a büntető igazságszolgáltatás területén

Egyes szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyekben a Költségmentességi Tanácstól költségmentességet kérő panaszosok esetében nincs nettó jövedelemküszöb olyan büntetőügyekben, ahol a panaszos szexuális erőszakkal kapcsolatos előtörténetét a védelemnek kell felvetnie a bíróságon.

A sértettek számára biztosított költségmentesség egyéb feltételei

Bizonyos szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyekben a panaszosok automatikusan részesülnek költségmentességben. Minden más áldozatnak ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelnie, mint általában a lakosságnak.

A terheltek számára biztosított költségmentesség egyéb feltételei

A kiskorúakra vonatkozóan nincsenek egyéb feltételek, és nincsenek különleges intézkedések.

Illetékmentes bírósági eljárások

Bizonyos körülmények között – például a családjogi eljárásokban és a kiskorúakkal kapcsolatos bizonyos ügyekben – mentesség áll fenn a bírósági illetékek megfizetése alól. A bírósági illetékek megfizetése alóli mentességgel kapcsolatos részletes információkat lásd a Bírósági Szolgálat honlapján, az illetékekre vonatkozó végzések és mentességek c. részben.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

A költségviseléssel kapcsolatos döntés a bíróságok mérlegelési jogkörébe tartozik. Ezt a mérlegelési jogkört a bíróságok ítélkezési gyakorlatából eredő bizonyos jól megalapozott szabályokkal és elvekkel összhangban kell gyakorolni. Az elsődleges szabály például az, hogy a költségek tekintetében az eljárás sikere a döntő, azaz a vesztes fél fizeti a pernyertes fél költségeit. Ez alól azonban vannak kivételek, amelyek az ügy körülményeitől függnek. Előfordulhat például, hogy a nyertes fél nem kapja meg az összes költségét, ha a bíróság úgy ítélte meg, hogy az eljárást késleltette vagy szükségtelenül meghosszabbította, vagy bár megnyerte az ügyet, az ügyön belül bizonyos különálló kérdésekben vesztett. Bizonyos esetekben, ilyenek például az alkotmányos problémákkal foglalkozó és a közérdekű kérdéseket felvető ügyek, a vesztes fél igényelheti költségei egy részét vagy egészét.

Szakértői díjak

A polgári ügyekben nyújtható költségmentesség esetében a Költségmentességi Tanács díjszabást állapít meg, amelyet a szakértők különböző kategóriái esetében alkalmaz. Ezen túlmenően a Tanács mérlegelési jogkörébe tartozik egy külön díj alkalmazása abban az esetben, ha az ügy sajátos körülményei szükségessé teszik egy konkrét vagy az adott kérdésre szakosodott szakértő bevonását. Ilyen esetekben a díjat a szakértővel egyedileg kell megtárgyalni, tekintettel az adott munkára, a szükséges szakértelem szintjére és az ügynek a jogi segítségnyújtásban részesülő személy számára képviselt értékére.

Azokban a büntetőügyekben, amelyekben költségmentességi igazolást adtak ki, a Büntetőjogi Költségmentességi Rendszer a védőügyvéd megfelelő és észszerű költségeire terjed ki, a szakértő tanúk díját is beleértve.

Fordítók és tolmácsok díja

A polgári peres eljárásban a fordítással vagy tolmácsolással megbízott alkalmazottak díjazását általában első fokon kell meghatározni a fordítók/tolmácsok és az érintett jogvitában részt vevő fél között. Ha azonban e felek költségeit a bíróság határozata alapján egy másik félnek kell megfizetnie, a fordítónak/tolmácsnak fizetett díjat a „taxing master” (azaz a perköltséget megállapító értékelő alkalmazott) állapítja meg.

A polgári ügyekben nyújtható költségmentesség esetében a Tanács pályázati eljárást folytat le, és az ajánlattevő szervezetek közül választ.

Azokban a büntetőügyekben, amelyekben költségmentességi igazolást adtak ki, a Büntetőjogi Költségmentességi Rendszer a védőügyvéd megfelelő és észszerű költségeire terjed ki, a fordítási és tolmácsolási díjakat is beleértve.

Kapcsolódó dokumentumok

A költségek átláthatóságáról szóló tanulmányhoz tartozó írországi jelentés (400 Kb)

A jogi szakemberek díjaira vonatkozó szabályozási keret

Ügyvédek

Az ügyvédi díjakról a 4194/2013. sz. törvény, azaz az ügyvédekről szóló törvénykönyv 58. és azt követő cikkei rendelkeznek (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 208. sz.). E rendelkezéseknek megfelelően az ügyvéd szabadon határozza meg a díját a megbízójával vagy annak képviselőjével kötött írásbeli megállapodás útján; a munkadíj a teljes eljárásra vagy annak egy részére vonatkozik, illetve vonatkozhat konkrét eljárási cselekményekre vagy bármilyen jogi feladatra is, mind a bíróságok előtt, mind azokon kívül.

Ha a díj összegét nem foglalták írásbeli megállapodásba, az összeget a jogvita tárgyának értéke alapján kell meghatározni (63. cikk (1) bekezdés), és amennyiben a jogvita tárgya nem fejezhető ki pénzben, a díjat az ügyvédekről szóló törvénykönyv I. melléklete (I. MELLÉKLET – A jogi eljárások során alkalmazott ügyvédi díjak) szerint kell kiszámítani (63. cikk (2) bekezdés).

Jogi tanácsadók – Jogtanácsosok

E szakmák képviselői nincsenek különböztetve az ügyvédektől.

Bírósági végrehajtók

A bírósági végrehajtók díjazására külön rendelkezések vonatkoznak. A bírósági végrehajtók díjairól a 4336/2015. sz. törvény (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 94. sz.) 2. cikke által módosított 2318/1995. sz. törvény, azaz a bírósági végrehajtókról szóló törvénykönyv (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 126. sz.) 50. és azt követő cikkei rendelkeznek. E rendelkezéseknek megfelelően a bírósági végrehajtók díjait a pénzügyminiszter és az igazságügyi miniszter közös határozata rögzíti. A jelenleg hatályos határozat a 2016. március 11-i 21798. sz. határozat (Kormányzati Közlöny, II. sorozat, 709/2016. sz.). A díjak azonban az adott feladat összetettsége alapján megállapodás útján növelhetők.

Közjegyzők

A közjegyzői díjakat külön rendelkezések rögzítik, amelyek a 2830/2000. sz. törvény 40. cikkében találhatók.

Fix költségek

Fix költségek a büntetőeljárásban

A felek fix költségei a büntetőeljárás során

A büntetőügyekkel kapcsolatos ügyvédi díjakról az ügyvédekről szóló törvénykönyv rendelkezik (az 58. és azt követő cikkeiben).

A büntetőeljárás mely szakaszában kell a fix költségeket megfizetni?

Az ügyvédek és az ügyfeleik közötti megállapodás tárgyát képezi, hogy mikor kell kifizetni az ügyvédi díjakat. A szóban forgó díjakat általában részletekben kell kifizetni, az eljárás előrehaladásával párhuzamosan.

Fix költségek az alkotmányossági eljárásokban

A felek fix költségei az alkotmányossági eljárások során

A jogi szakemberek díjaira a közigazgatási jogvitákban is a fent ismertetett szabályok vonatkoznak.

Az alkotmányossági eljárások mely szakaszában kell a feleknek a fix költségeket megfizetni?

Az ügyvédek és az ügyfeleik közötti megállapodás tárgyát képezi, hogy mikor kell kifizetni az ügyvédi díjakat. A szóban forgó díjakat általában részletekben kell kifizetni, az eljárás előrehaladásával párhuzamosan.

Az ügyvédek által előzetesen nyújtandó tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvédi magatartási kódex konkrét kötelezettségeket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ügyvédeknek milyen módon kell teljesíteniük az ügyfeleikkel szemben fennálló kötelezettségeiket. E kötelezettségek bármilyen megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A díjakat nem említik meg kifejezetten e kötelezettségek között.

A költségekkel kapcsolatos információk forrásai

Hol találok tájékoztatást arról, hogy Görögországban hogyan állapítják meg a költségeket?

Az ügyvédi díjakról az ügyvédekről szóló törvénykönyvben található információ, valamint az ügyvédi kamaráknál is tájékozódhat.

A közjegyzői díjakról az igazságügyi minisztérium közjegyzői irodákkal és földhivatalokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó osztályától (Tmima Symvolaiografeion kai Ypothikofilakeion) vagy a közjegyzői szervezetektől (Symvolaiografiki Syllogoi) (a közjog által szabályozott jogi személyek) szerezhető információ.

Milyen nyelveken érhető el tájékoztatás arról, hogy Görögországban hogyan állapítják meg a költségeket?

Csak görögül érhetők el a költségek megállapítására vonatkozó információk.

Hol lehet tájékozódni a közvetítői/békéltetési eljárásokról?

Kérjük, tekintse meg a portál megfelelő oldalán közölt információkat, különösen a görögországi közvetítői eljárásokkal kapcsolatban.

Hol található további információ a költségekről?

A költségekkel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldal

Nincs ilyen információkat tartalmazó weboldal.

Hol találok tájékoztatást a különböző eljárások átlagos időtartamáról?

Görögország esetében nem áll rendelkezésre ilyen információ.

Hol találok tájékoztatást arról, hogy egy adott eljárásnak mennyi az átlagos összköltsége?

Görögország esetében nem áll rendelkezésre információ az eljárások összköltségéről.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan érhető el ezzel kapcsolatban információ?

Az ügyvédek szolgáltatásai héakötelesek. A vonatkozó információk beszerezhetők a pénzügyminisztérium illetékes adóügyi osztályától (Τmima Forologias) és az ügyvédi kamaráktól.

Az adó alkalmazandó mértéke

24%.

Költségmentesség és jogi segítségnyújtás

A költségmentesség tekintetében alkalmazandó jövedelemküszöb a polgári ügyekben

A polgári perrendtartás 194. és azt követő cikkei szerint azok a személyek részesülhetnek költségmentességben, akik igazolják, hogy saját vagy családjuk megélhetésének veszélyeztetése nélkül nem tudják megfizetni az eljárás költségeit.

Az említett cikkekben meghatározott feltételek szerint a költségmentesség külföldi állampolgároknak és hontalanoknak is biztosítható.

Polgári ügyekben a költségmentesség az alacsony jövedelmű állampolgároknak biztosított a 4689/2020. sz. törvény 41. és azt követő cikkeinek megfelelően. (A polgári és kereskedelmi ügyekben költségmentességre jogosult alacsony jövedelmű állampolgárok azok, akik esetében az éves családi jövedelem nem haladja meg a hatályos jogszabályban meghatározott éves minimáljövedelem kétharmadát.) A fenti törvény 41. cikkének (3) bekezdésében említett bűncselekmények áldozatai szinténjogosultak költségmentességre bármely általuk indított büntető vagy polgári ügyben.

A költségmentesség kiterjed az eljárási költségekre, valamint a közjegyzők, a bírósági végrehajtók és az ügyvédek díjaira is (a 4055/2012. sz. törvénnyel módosított polgári perrendtartás 199. cikke).

A büntetőügyek terheltjeinek költségmentessége tekintetében alkalmazandó jövedelemküszöb

A büntetőeljárási törvénykönyv 340. cikke szerint a jogi képviselővel nem rendelkező terhelt mellé a helyi ügyvédi kamara megfelelő listájáról kell ügyvédet kirendelni.

Büntetőügyekben a költségmentesség az alacsony jövedelmű állampolgároknak biztosított a 4689/2020. sz. törvénynek megfelelően.

A büntetőügyek sértettjeinek költségmentessége tekintetében alkalmazandó jövedelemküszöb

A 4689/2020. törvény rendelkezései lehetővé teszik a költségmentesség biztosítását az uniós tagállamok alacsony jövedelmű állampolgárainak, valamint az alacsony jövedelmű harmadik országbeli állampolgároknak és a hontalanoknak is, amennyiben hivatalos lakcímük vagy szokásos tartózkodási helyük az EU-ban található.

A sértetteknek nyújtott költségmentesség egyéb feltételei

Költségmentesség biztosítható az uniós tagállamok alacsony jövedelmű állampolgárainak, valamint az alacsony jövedelmű harmadik országbeli állampolgároknak és a hontalanoknak is, amennyiben hivatalos lakcímük vagy szokásos tartózkodási helyük az EU-ban található. Nincsenek egyéb feltételekről szóló rendelkezések.

A terhelteknek nyújtott költségmentesség egyéb feltételei

Nincsenek ilyenek.

Ingyenes bírósági eljárások

Nincsenek ilyenek.

Milyen esetben köteles a pervesztes fél a pernyertes fél költségeinek viselésére?

A bíróság határozatának meghozatalát követően a pervesztes fél általában köteles megfizetni a pernyertes fél jogi költségeit és kiadásait, a felek pernyertességének, illetve pervesztességének mértékétől függően. A bíróság a határozat ezen részét is köteles végrehajthatóvá tenni. A költségeket és a kiadásokat a fenti szabályok szerint kell kiszámítani, különös figyelemmel a jogi szakemberek díjaira vonatkozó rendelkezésekre és a peres felek polgári eljárások során esetlegesen felmerülő fix költségeire. A kiszámított összeg általában kevesebb, mint a tényleges költségek.

Szakértői díjak

A szakértők maguk állapítják meg a díjaikat, amelyeket kérelemre bele kell foglalni a bíróság által megítélt jogi költségekbe.

A fordítók és a tolmácsok díjai

A fordítók és a tolmácsok maguk állapítják meg a díjaikat, amelyeket kérelemre bele kell foglalni a bíróság által megítélt jogi költségekbe.

Kapcsolódó linkek

A görög ügyvédi kamarák plenáris ülése

Athéni Ügyvédi Kamara

Pireuszi Ügyvédi Kamara

Szaloniki Ügyvédi Kamara

A görög közjegyzői kamarák koordinációs bizottsága

Szaloniki Közjegyzői Kamara

A görög bírósági végrehajtók szövetsége

Kapcsolódó dokumentumok

Görögország jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányhoz (849 Kb)

Családjog – a házasság felbontása

Családjog – a felügyeleti jog

Családjog – a tartásdíj

Kereskedelmi jog – szerződések

Kereskedelmi jog – felelősség

A jogi szakemberek díjaira vonatkozó szabályozási keret

Ügyvédek

Spanyolországban az ügyvédeknek csak egyféle kategóriája létezik, az ún. abogados, akik területi kamarai (Colegio de Abogados) tagságuk létrejöttét követően bármilyen típusú eljárásban részt vehetnek, és bármely bíróság előtt eljárhatnak.

Az ügyvédek az ügyvédi kamarák által közzétett iránymutatások alapján állapítják meg a díjaikat. Az iránymutatások az ügyvédi számlák kiállítására vonatkozó általános szempontokon – például az ügy bonyolultságán, az arányosságon stb. – alapulnak, és azokhoz a számla kiállításakor minden ügyvéd tartja magát.

Az iránymutatások minden esetben különbséget tesznek aszerint, hogy melyik bírósági rendszerben zajlik a per.

Fix költségek

Fix költségek a polgári eljárásban

A peres felek fix költségei a polgári eljárásban

A polgári perrendtartás (Ley de Enjuiciamiento Civil) 241. szakasza (1) bekezdésének (1) pontja tárgyalja az ügyvédek és a jogi képviselők (procuradores) által azokban az esetekben felszámított díjakat, amelyekben kötelező a részvételük. Ezek a díjak a költségszámítás egyik tételeként szerepelnek.

A polgári perrendtartás szerint az ügyvédeknek a szakma szabályaival összhangban kell megállapítaniuk a díjaikat.

A polgári eljárás mely szakaszában kell a fix költségeket megfizetni?

Az ügyfelek minden esetben kötelesek megfizetni ügyvédeik díjait, valamint kötelesek előleget fizetni a jogi képviselőiknek. Az összeg hozzávetőleges nagyságrendje kezdettől fogva ismert az ügyfelek előtt, azonban a számla pontos összege csak a per befejezése után kerül megállapításra. Az ügyvédek és a jogi képviselők többek között különleges eljárások, például (az eljárás ideje alatt) díjelőleg (provisión de fondos) vagy (az eljárás lezárását követően) végső elszámolás (jura de cuentas) formájában követelhetnek kifizetést az ügyfeleiktől.

A gyakorlatban általában az történik, hogy az ügyfél megelőlegez egy adott összeget, majd megvárja a költségviselésről szóló határozatot. Azokban az esetekben, amelyekben a díjakat a másik félnek kell megfizetnie, az ügyvédek és a jogi képviselők a bíróság elé terjesztik díjaikat, és azokat – jóváhagyásuk után – az ellenérdekű fél fizeti meg.

A 10/2012. sz. törvény hatálybalépése óta bírósági illetéket kell fizetni.

Mi a bírósági illeték?

A bírósági illeték olyan nemzeti adó, amelyet a jogi személyek bizonyos esetekben kötelesek megfizetni, ha bírósághoz fordulnak, és igénybe veszik az igazságszolgáltatást mint közszolgáltatást. Jogilag a Pénzügyi és Közigazgatási Minisztérium felel az említett adó kezeléséért. A szóban forgó díj megfizetésének követelményét 2003. április 1-jén vezették be. A kérdést jelenleg az igazságszolgáltatással, valamint a Nemzeti Toxikológiai és Igazságügyi Szakértői Intézet eljárásaival kapcsolatos egyes díjakról szóló, 2012. november 20-i 10/2012. sz. törvény szabályozza. A 10/2012. sz. törvényt kétszer módosították, először a 2013. február 22-i 3/2013. sz. királyi törvényerejű rendelettel, ezt követően pedig a 2015. február 27-i 1/2015. sz. királyi törvényerejű rendelettel. A második módosítás által bevezetett legfontosabb változás az volt, hogy a természetes személyek esetében minden bíróság és minden eljárástípus tekintetében eltörölték a bírósági illetékeket – ezt megelőzően a természetes személyek a 10/2012. sz. törvény hatálybalépése óta kötelesek voltak bírósági illetéket fizetni.

Mely esetekben kötelező az említett illeték megfizetése (díjköteles események)?

A 10/2012. sz. törvény 1. szakasza értelmében a polgári, a közigazgatási (contencioso-administrativo) és a munkaügyi perekben az igazságszolgáltatás igénybevételéért fizetendő illeték olyan nemzeti díj, amelyet a törvényben meghatározott körülmények fennállása esetén egész Spanyolországban egységesen kell kiszabni, az autonóm közösségek által a pénzügyi hatáskörük gyakorlása során kiszabott egyéb illetékek és adók sérelme nélkül. Ezek nem vethetők ki ugyanarra a díjköteles eseményre.

A 2. szakasz értelmében a bírói hatalom következő eljárási lépések alapján történő gyakorlása minősül díjköteles eseménynek az illeték vonatkozásában:

• keresetlevél benyújtása bármilyen ítélethozatalra irányuló eljárásban, illetve polgári ügyekben a peren kívül végrehajtható okiratok végrehajtására irányuló eljárásban, ellenkérelem benyújtása, valamint fizetési meghagyásos és európai fizetési meghagyásos eljárást megindító kérelem benyújtása,
• fizetésképtelenségi eljárás megindítása és a csődeljárással kapcsolatos kiegészítő kérelmek benyújtása,
• közigazgatási bírósági ügyekben történő eljárásindítás,
• eljárási szabálytalanságra vonatkozó rendkívüli jogorvoslati kérelem benyújtása a polgári eljárások során,
• jogorvoslati kérelem (apelación vagy casación) polgári és közigazgatási bírósági ügyekben történő benyújtása,
• jogorvoslati kérelem (suplicación vagy casación) munkaügyi vitákban történő benyújtása,
• a bírósági határozatok végrehajtásával szembeni kifogás.

Kinek kell bírósági illetéket fizetnie?

A 3. szakasz úgy rendelkezik, hogy aki a bírói hatalom gyakorlását megalapozó díjköteles eseményt előidézi, köteles bírósági illetéket fizetni.

Az előző bekezdés alkalmazásában egyetlen díjköteles eseménynek tekintendő, ha a díjköteles eseménynek minősülő eljárási lépés alapjául szolgáló dokumentum több olyan külön keresetre is vonatkozik, amelyek nem ugyanabból az okiratból származnak. Ebben az esetben az illeték mértéke a kapcsolódó keresetek után fizetendő összegek összeadásával számítható ki.

Az illetéket a jogi képviselő (procurador) vagy az ügyvéd (abogado) fizeti meg az illetékfizetésre köteles személy nevében, különösen ha ez utóbbi nem rendelkezik spanyolországi lakcímmel. A spanyolországi lakcímmel nem rendelkező személyeknek nem kell adóazonosító számot igényelniük az adóbevallás céljából. A jogi képviselőnek, illetve az ügyvédnek nem keletkezik adókötelezettsége az említett kifizetéssel kapcsolatban.

Mentességek:

• A keresetek alábbi kategóriái mentességet élveznek:
  • a kifejezetten az alapvető jogok és szabadságok védelmére irányuló eljárásokhoz kapcsolódó keresetlevelek és jogorvoslati kérelmek, továbbá a választások lebonyolításával kapcsolatos jogorvoslati kérelmek benyújtása,
  • az adós által kezdeményezett felszámolási eljárás,
  • fizetési meghagyásos eljárást megindító kérelem, valamint az érintett összegre vonatkozó ítélet meghozatala iránti kérelem benyújtása, amennyiben az adott összeg nem haladja meg a 2000 EUR-t – ez a mentesség nem alkalmazható, ha az említett eljárások tárgyát képező követelés a polgári perrendtartás (2000. január 7-i 1/2000. sz. törvény) 517. szakasza szerinti, peren kívül végrehajtható okiraton alapul,
  • a közigazgatás reagálásának vagy intézkedésének elmaradását kifogásoló közigazgatási bírósági eljárás megindítása,
  • a fogyasztói választottbíróságok (Juntas Arbitrales de Consumo) által meghozott választottbírósági ítéletek végrehajtása iránti kérelem benyújtása,
  • olyan kérelmek, amelyeket a kereskedelmi bíróság (Juez de lo Mercantil) engedélyével a felszámoló nyújt be a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon védelme érdekében,
  • valamely vagyontömeg bírósági úton történő felosztása iránti eljárás, kivéve, ha egyes eszközök vagyontömegbe történő bevonása vagy kizárása ellen kifogást emelnek, illetve azt vitatják – az illetéket a tárgyalás és a vitatott összeg, illetve a vagyonmegosztás ellenérdekű fél általi megtámadásából eredő összeg alapján kell megfizetni; amennyiben mindkét fél kifogást emel, a felek az általuk kifogásolt összeg alapján kötelesek illetéket fizetni.
• A személyek alábbi kategóriái mentességet élveznek:
  • természetes személyek,
  • azok a költségmentességre jogosult jogi személyek, amelyek igazolni tudják, hogy megfelelnek a törvényben foglalt követelményeknek,
  • az ügyészség (Ministerio Fiscal),
  • a központi kormányzat és az autonóm közösségi kormányzatok, a helyi hatóságok és a hatáskörük alá tartozó valamennyi hivatalos szerv,
  • a spanyol parlament és az autonóm közösségek jogalkotási gyűlései.

Fix költségek a büntetőeljárásban

A felek fix költségei a büntetőeljárásban

Ezt a kérdést a büntetőeljárásról szóló törvény szabályozza.

Az a személy, akit büntetendő cselekménnyel vádolnak, illetve őrizetbe vesznek, vagy akivel szemben egyéb biztosítási intézkedést alkalmaznak, illetve akit bíróság elé állítanak, az eljárás megindulásáról való tudomásszerzésétől kezdve gyakorolhatja a védelemhez való jogát az eljárás során – függetlenül attól, hogy milyen eljárásról van szó –, és ennek megfelelően tájékoztatni kell őt erről a jogról.

E jog gyakorlása érdekében az érintett személyeket jogi képviselőnek (procurador) kell képviselnie, védelmüket pedig ügyvédnek (abogado) kell ellátnia; ha az érintett felek nem bíztak meg jogi képviselőt, illetve ügyvédet, az erre irányuló kérelmük esetén a bíróság rendeli ki őket, valamint abban az esetben is, ha a felek nem jogosultak ennek kérelmezésére.

Az ügyben részt vevő, költségmentességben nem részesülő felek kötelesek megfizetni a jogi képviselőik és az ügyvédeik díjait, a kérelmükre eljáró szakértők díjait, valamint a bíróságon megjelenő tanúk költségeit, amennyiben a szakértők és a tanúk a vallomástétellel egyidejűleg benyújtották a kérelmüket, és azt a bíróság elfogadta.

Az ügy közben, illetve annak lezárása után sem kötelesek az egyéb eljárási díjak megfizetésére, kivéve, ha a bíróság ítélete erre kötelezi őket.

Az ügyben részt vevő felek által megbízott, a képviseletet elvállaló jogi képviselő köteles kifizetni az ügyfelek által a védelem ellátására igénybe vett ügyvédek díját.

A költségmentességre jogosult személyek is jogosultak az általuk kiválasztott ügyvéd vagy jogi képviselő megbízására. Ebben az esetben azonban – a költségmentességre nem jogosult felekhez hasonlóan – a felek kötelesek kifizetni az ügyvéd, illetve a jogi képviselő díjait, kivéve, ha a szabadon kiválasztott jogi szakemberek a költségmentességről szóló törvény (Ley de Asistencia Jurídica Gratuita) 27. szakaszában foglaltak szerint lemondanak a díjaikról.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell a fix költségeket megfizetni?

A kiállított számlákat az ügyfél minden esetben az eljárás lezárása után köteles kifizetni. Kirendelt védők esetén nem kell előleget fizetni, mivel az eljárás ebben az esetben általában költségmentes.

Megjegyzendő, hogy, a bíróság által kirendelt ügyvédeket meglehetősen széles körben alkalmazzák. Így ha az ügyfél költségmentességben részesül, nem kell kifizetnie az ügyvédi díjakat, mivel azokat az állam átvállalja, kivéve, ha három éven belül javul az ügyfél pénzügyi helyzete (általában azonban az ügyfélnek nem kell fizetnie).

A jogi képviselők által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

A fél képviselőjeként a jogi képviselő (procurador) köteles tájékoztatni az ügyfelet az eljárási lépésekről.

Mind az ügyvéd, mind a jogi képviselő köteles tájékoztatni az ügyfelelt, az ügyfél kérésének megfelelő gyakorisággal.

Költségek

Hol találok információt a spanyolországi költségekről?

Nincs olyan weboldal, amely kifejezetten a spanyolországi bírósági eljárások költségeiről nyújtana információt. Vannak azonban olyan weboldalak – mint például az ügyvédi kamarák oldalai –, amelyek tájékoztatást nyújtanak az adott szervezet tagjainak díjszabásáról.

Milyen nyelven lehet tájékozódni a spanyolországi költségekről?

A tájékoztatás nyelve általában a spanyol. Emellett az autonóm közösségek hivatalos nyelvein is elérhetők információk.

Ezenfelül egyes oldalak angol nyelvű információkat is tartalmaznak.

Hol található információ a közvetítésről (mediációról)?

A közvetítők és a közvetítői intézmények nyilvántartása (Registro de Mediadores e Instituciones de Mediación) olyan információs adatbázis, amelyhez a lakosság az Igazságügyi Minisztérium weboldalán keresztül térítésmentesen hozzáférhet. A nyilvántartás közzéteszi a hivatásos közvetítők és a közvetítői intézmények adatait, ezáltal megkönnyítve a lakosság számára a vitarendezés e formájához való hozzáférést.

Keresőprogramjai a következő linkeken érhetők el:

https://remediabuscador.mjusticia.gob.es/remediabuscador/RegistroMediador

https://remediabuscador.mjusticia.gob.es/remediabuscador/RegistroInstitucion

Közvetítés

Függetlenül attól, hogy milyen néven említik, a közvetítés a vitarendezés olyan formája, melynek során két vagy több fél önként megpróbál megállapodni, amihez egy közvetítő nyújt nekik segítséget.

A közvetítő

Természetes személyek akkor lehetnek közvetítők, ha teljeskörűen jogosultak polgári jogaik gyakorlására, mindaddig, amíg a foglalkozásuk gyakorlásával kapcsolatos valamely jogszabály el nem tiltja őket e feladatkör ellátásától.

A közvetítői szolgáltatásokat nyújtó jogi személyek – akár szakmai vállalkozás, akár jogszabályban meghatározott egyéb jogi személy formájában működnek – kötelesek kijelölni egy közvetítőként eljáró természetes személyt, akinek a jogszabályban előírt összes feltételnek meg kell felelnie.

A közvetítővé válás követelményei

A közvetítői feladatok ellátásához a közvetítőnek egyetemi diplomával vagy felsőfokú szakképzettséggel kell rendelkeznie, valamint egy megfelelően akkreditált intézmény egy vagy több speciális kurzusának elvégzése révén speciális képzésben is részt kell vennie; az említett intézmények által nyújtott képzések alapján az ország egész területén végezhető közvetítői tevékenység.

A közvetítőknek ezenkívül biztosításról vagy más hasonló garanciáról is gondoskodniuk kell az általuk közvetített jogviták során megvalósított cselekményeikből eredő polgári jogi felelősség fedezése érdekében.

A fizetésképtelenségi közvetítő

A fizetésképtelenségi közvetítő (mediator concursal) olyan személy, aki a közvetítőkre és a felszámolókra vonatkozó követelményeket is teljesíti; utóbbiakat a fizetésképtelenségről szóló törvény (Ley Concursal, 2003. július 9-i 22/2003. sz. törvény) 27.(1) szakasza állapítja meg. A fizetésképtelenségi közvetítőket a közjegyzők vagy a cégjegyzékek vezetői jelölhetik ki a fizetésképtelenségről szóló törvény X. címében említett peren kívüli fizetési megállapodásokban. Fizetésképtelenségi közvetítőként jogi személyek is eljárhatnak, amennyiben a fizetésképtelenségi közvetítői tevékenységeiket a fenti követelményeknek megfelelő természetes személy közreműködésével teljesítik.

A közvetítői intézmény

A közvetítői intézmények olyan spanyol vagy külföldi állami vagy magánszervezetek, illetve közjogi szervezetek, amelyek feladatai között szerepel a közvetítés előmozdítása. Ezek az intézmények lehetővé teszik a közvetítéshez való hozzáférést, valamint a közvetítéssel kapcsolatban igazgatási tevékenységeket látnak el, ami magában foglalja a közvetítők kinevezését is; a kinevezések során az intézmények kötelesek biztosítani az átláthatóságot. Ha a szóban forgó intézmények választottbíráskodással is foglalkoznak, gondoskodniuk kell a két tevékenység elkülönítéséről.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan kaphatok tájékoztatást?

Erről a kérdésről a spanyol adóhivatal (Agencia Tributaria) weboldala nyújt tájékoztatást.

Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

Erről a spanyol adóhivatal weboldala nyújt tájékoztatást.

Költségmentesség

Mit jelent a költségmentesség?

A spanyol Alkotmány 119. szakasza szerint a költségmentesség olyan eljárás, amelynek révén különböző támogatásokat biztosítanak azok számára, akik igazolhatóan nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi eszközökkel; e támogatások elsősorban az ügyvédek és a jogi képviselők díjainak, a szakértői vélemények költségeinek, az óvadékok összegének stb. megfizetése alóli mentességet jelentik.

A költségmentesség általában az alábbi támogatásokat foglalja magában:

díjmentes tanácsadás és tájékoztatás az eljárás megindítása előtt;

a letartóztatott vagy fogva tartott személynek biztosított ügyvéd;

ügyvéd, illetve jogi képviselő által biztosított ingyenes védelem és képviselet a bírósági eljárásban;

az eljárás során a hivatalos lapokban kötelezően közzéteendő hirdetmények és bejelentések díjmentes megjelentetése;

fellebbezés benyújtása esetén felmentés a letétfizetési kötelezettség alól;

díjmentes szakértői segítség az eljárás alatt;

a másolatok, a bizonyítékok, valamint a közjegyzői és egyéb okiratok díjmentes beszerzése;

egyes közjegyzői tevékenységek díjának 80%-os csökkentése;

egyes ingatlan- és cégnyilvántartási tevékenységek díjának 80%-os csökkentése.

Kizárólag a határokon átnyúló viták esetében a fenti jogosultságok az alábbiakkal egészültek ki (miután a 2005. július 18-i 16/2005. sz. törvény módosította a költségmentességről szóló törvényt, amely ezáltal összhangba került a 2003/8/EK irányelvvel):

1. tolmácsolási szolgáltatások;
2. dokumentumok fordítása;
3. utazási költségek azokban az esetekben, amikor személyes megjelenésre van szükség;
4. ha a felek egyenlőségének biztosítása érdekében a bíróság így rendelkezik, ügyvédi védelem és jogi képviselő általi képviselet, akkor is, ha az nem szükséges.

Ki igényelheti a költségmentességet?

Általában azok a polgárok kérelmezhetnek költségmentességet, akik valamilyen bírósági eljárásban vesznek részt, vagy bírósági eljárást szeretnének indítani, de nem rendelkeznek a peres eljáráshoz szükséges pénzügyi eszközökkel.

A természetes személyek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha igazolják, hogy családjuk éves forrásai és bevételei nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (Indicador Público de Renta de Efectos Múltiples, IPREM) kétszeresét.

A jogi személyek akkor jogosultak költségmentességre, ha a társasági adóra vonatkozó adóalapjuk alacsonyabb az éves IPREM háromszorosánál.

Ezenkívül minden esetben figyelembe veszik a kérelmező tényleges pénzügyi teherbíró képességére vonatkozó egyéb külső jeleket is.

Fogyatékosságon és/vagy egyéb családi körülményeken alapuló kivételek alapján természetes személyek esetében a fenti jövedelmi küszöbök túlléphetők. (A 2009. évi általános államháztartási törvény (Ley de Presupuestos Generales del Estado) huszonnyolcadik kiegészítő rendelkezése szerint a 2009-ben az IPREM évi 7381,33 EUR volt).

Ez azt jelenti, hogy költségmentességre az alábbiak jogosultak:

1. azok a spanyol állampolgárok, az Európai Unió többi tagállamának állampolgárai és a spanyolországi lakóhellyel rendelkező külföldiek, akik igazolják, hogy nem rendelkeznek a peres eljáráshoz szükséges pénzügyi eszközökkel;
2. a szociális biztonsági rendszer igazgatási szervei és közös szolgálatai;
3. a következő jogalanyok, amennyiben igazolják, hogy nem rendelkeznek a peres eljáráshoz szükséges pénzügyi eszközökkel:

nonprofit szervezetek;

a vonatkozó közigazgatási nyilvántartásba bejegyzett alapítványok;

1. munkaügyi eljárásokban: a szociális biztonsági rendszer munkavállalói és kedvezményezettjei;
2. büntetőeljárásokban: minden polgár és minden külföldi jogosult a költségmentességre, valamint az ingyenes védelemre és képviseletre – akkor is, ha hivatalos lakóhelye nem Spanyolországban található –, amennyiben igazolja, hogy nem rendelkezik a peres eljáráshoz szükséges pénzügyi eszközökkel;
3. a közigazgatási bírósági ügyekben: a menedékkérelmekkel és a külföldiekről szóló törvénnyel (Ley de la Extranjería) kapcsolatos eljárásokban (ideértve az előzetes közigazgatási eljárásokat is) a külföldi állampolgárok jogosultak a költségmentességre – akkor is, ha hivatalos lakóhelyük nem Spanyolországban található –, amennyiben igazolják, hogy nem rendelkezik a peres eljáráshoz szükséges pénzügyi eszközökkel.

További információ

A költségmentesség iránti kérelemre vonatkozó követelmények

Természetes személyek

Természetes személyek esetében családjuk éves forrásai és bevételei nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes IPREM kétszeresét.

Ha a pénzeszközök meghaladják az IPREM kétszeresét, de nem haladják meg annak négyszeresét, a költségmentességi bizottság (Comisión de Asistencia Jurídica Gratuita) – figyelemmel a kérelmező családi körülményeire, a kérelmező által eltartott családtagok vagy gyermekek számára, a kérelmező egészségi állapotára, esetleges fogyatékosságára, pénzügyi kötelezettségeire, az eljárás megindításával kapcsolatos költségekre vagy más körülményekre, illetve minden olyan esetben, amikor a kérelmező különleges kategóriába tartozó nagycsalád felmenő ági rokona – kivételesen úgy határozhat, hogy engedélyezi a költségmentességet.

A félnek saját jogai és érdekei védelmében kell eljárnia.

Jogi személyek

A jogi személynek nonprofit szervezetnek vagy a megfelelő közigazgatási nyilvántartásba bejegyzett alapítványnak kell lennie.

A társasági adóra vonatkozó adóalapjuknak alacsonyabbnak kell lennie az éves IPREM háromszorosánál.

A nemi alapú erőszakkal szembeni általános védelemi intézkedésekről szóló, 2004. december 28-i 1/2004. sz. sarkalatos törvény (Ley Orgánica 1/2004 de Medidas de Protección Integral contra la Violencia de Género) hatályba lépése óta a nemi alapú erőszak áldozatává vált nők azonnal teljes körű költségmentességben részesülnek, nem csupán a bírósági eljárásokban, hanem a nemi alapú erőszak miatt meginduló közigazgatási eljárások során is (ideértve a rendőrségi nyomozást is), egészen az ítélet meghozataláig, anélkül, hogy előzetesen kérelmezniük kellene a költségmentességet. Ez azt jelenti, hogy a költségmentesség kérdése semmilyen esetben nem akadályozza a védelemhez és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot, amelyet attól függetlenül biztosítanak az áldozatnak, hogy sor került-e a költségmentességre irányuló kérelem benyújtására. Azonban a költségmentességet csak akkor biztosítják, ha az érintett fél utólag vagy a bírósági eljárás során igazolja, hogy a költségmentességről szóló törvény általános szabályai és az ahhoz kapcsolódó rendeletek szerint – amelyeket az 1/2004. sz. sarkalatos törvény hatodik záró rendelkezése ennek érdekében megfelelően módosított – a költségmentességre való jogosultsághoz szükséges körülmények valóban fennállnak.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél az eljárás költségeit?

A polgári eljárások költségviselésről szóló határozatairól a polgári perrendtartás 394–398. szakasza rendelkezik.

Az ítélettel záruló eljárásokban az elsőfokú eljárás költségeit az a fél viseli, akinek valamennyi követelését elutasították, kivéve, ha az ügyben jelentős, tisztázandó tény- vagy jogkérdések merülnek fel.

Részleges pernyertesség esetén mindkét fél maga viseli a saját költségeit, a közös költségeket pedig fele-fele arányban viselik, kivéve, ha az egyik fél komolytalan pereskedés miatt a költségek megtérítésére kötelezhető.

Ha a költségeket a pervesztes fél köteles viselni, az ügyvédeknek és a díjszabások és átalánydíjak hatálya alá nem tartozó más jogi szakembereknek fizetendő összegek tekintetében a pervesztes fél a határozatban kedvezményezettként megnevezett minden egyes peres fél részére legfeljebb a jogvita tárgyát képező összeg egyharmadát köteles megfizetni. Kizárólag e rendelkezés alkalmazásában a meghatározhatatlan értékű követelések értékét 18 000 EUR összegben kell megállapítani, kivéve, ha az ügy bonyolultsága miatt a bíróság másként rendelkezik.

Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a bíróság megállapítja, hogy a költségek viselésére kötelezett fél komolytalanul járt el.

Ha a költségek viselésére kötelezett fél költségmentességre jogosult, csak a költségmentességről szóló törvényben kifejezetten meghatározott esetekben köteles megtéríteni az ellenérdekű fél érdekeinek megvédéséből eredő költségeket.

Az ügyészség semmilyen esetben nem kötelezhető a költségek viselésére azokban az eljárásokban, amelyekben félként vesz részt.

Szakértői díjak

A bírósági eljárásokban részt vevő szakértőket peritos-nak hívják. Az igazságügyi szakértők nyilvántartása (Registro de Peritos Judiciales) minden felsőbíróságon (Tribunal Superior de Justicia) megtalálható.

A polgári perrendtartás 241. szakasza (1) bekezdésének 4. pontja rendelkezik arról, hogy a költségek megállapításakor az „igazságügyi szakértők költségeit és az eljárásban részt vevő személyeknek megfizetendő összegeket” külön tételként kell figyelembe venni. Ez azon személyek költségeire vonatkozik, akiknek – bár az eljárásban nem félként vesznek részt – kiadásaik keletkeznek amiatt, hogy valamely szolgáltatás nyújtása céljából személyesen megjelennek az eljárás során.

A polgári perrendtartás 243. szakasza úgy rendelkezik, hogy valamennyi eljárás és per tekintetében az adott ügyet vagy fellebbezést lefolytató bírósági ügyintéző számítja ki a költségeket. Nem szerepelnek a számításban a szükségtelen, felesleges vagy a jogszabályok által nem megengedett eljárásokhoz kapcsolódó határozatok és okiratok díjai, valamint az ügyvédi díjakon belül nem részletezett díjtételek, illetve azok a díjtételek, amelyek nem a peres eljáráshoz kapcsolódnak.

A bírósági ügyintéző csökkenti az ügyvédeknek, valamint a díjszabások és átalánydíjak hatálya alá nem tartozó más jogi szakembereknek fizetendő díjak összegét, amennyiben az igényelt díjak meghaladják a jogvita tárgyát képező összeg egyharmadát, és a költségek viselésére kötelezett fél nem komolytalanul járt el.

A költségelszámolásba azon eljárási cselekmények költségei sem számítanak bele, amelyek a főeljárás költségeinek viseléséről szóló határozat értelmében a pernyertes felet terhelik.

A fordítók és a tolmácsok díjai

A hiteles fordítási és tolmácsolási szolgáltatásokra nem vonatkozik hivatalos díjszabás. A hiteles tolmácsok szabadon meghatározhatják a tolmácsolási szolgáltatásért felszámított díjakat, azonban az általuk alkalmazott díjszabást jelenteniük kell a tolmácsirodának és az illetékes tartományi kormányhivatalnak. Ezt az információt minden év januárjában be kell nyújtani.

Kapcsolódó linkek

A spanyol adóhivatal/HÉA

Kapcsolódó dokumentumok

Spanyolország jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról (640 Kb)

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

1. esettanulmány – családjog – a házasság felbontása - Spanyolország

E családjogi, a válásra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a válókeresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár összeházasodik. Később külön költöznek, és megegyeznek abban, hogy elválnak.

B. ügy – Nemzetközi tényállás: Egy tagállam („A” tagállam) két állampolgára összeházasodik. A házasságot „A” tagállamban kötik meg. Az esküvő után a pár egy másik tagállamba („B” tagállam) költözik, ahol letelepednek. Nem sokkal ezután a pár külön költözik, a feleség visszatér „A” tagállamba, a férj pedig „B” tagállamban marad. A pár megegyezik abban, hogy elválnak. „A” tagállamba való visszatértét követően a feleség azonnal válókeresetet nyújt be „B” tagállam bíróságához.

Költségek Spanyolországban

Bírósági és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés költségei

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

Tanúk költségei, letét vagy garancia és más releváns díjak

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése

A fordítás és tolmácsolás költségei

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

2. esettanulmány – családjog – szülői felügyeleti jog - Spanyolország

E családjogi, a gyermekek fölötti felügyeleti jogra vonatkozó esettanulmány keretében a tagállamokat felkérték, hogy tájékoztassák a keresetet benyújtó felet a perköltségek alakulásáról az alábbi helyzetek fennállása esetén:

A. ügy – Nemzeti tényállás: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt. Közös gyermekük három éves, amikor külön költöznek. A bíróság az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya keresetet indít az apa kapcsolattartási jogának korlátozása érdekében.

B. ügy – Nemzetközi tényállás, ahol Ön az „A” tagállamban működő ügyvéd: Egy pár házasság nélkül több évig együtt élt egy tagállamban („B” tagállam). Van egy közös gyermekük, azonban közvetlenül a gyermek születése után külön költöztek. A „B” tagállamban hozott bírósági határozat az anyának ítéli a szülői felügyeleti jogot, az apa részére pedig kapcsolattartási jogot állapít meg. Az anya és a gyermek más tagállamba („A” tagállam) költözik (ezt a bíróság határozata lehetővé tette), az apa pedig „B” tagállamban marad. Néhány évvel később az anya keresetet indít „A” tagállamban az apa kapcsolattartási jogának megváltoztatása érdekében.

Költségek Spanyolországban

Bírósági és jogorvoslati költségek, az alternatív vitarendezés költségei

Az ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjak

Tanúk költségei, letét vagy garancia és más releváns díjak

A költségmentességgel járó költségek és a költségek megtérítése