Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2022 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Anglia és Wales
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

A gyakorlatban a dokumentumok kézbesítése a valamely személlyel vagy társasággal szemben benyújtott kereset vagy a velük szemben valamely jogi eljárással kapcsolatban kiadott egyéb bírósági irat részükre történő kézbesítését jelenti. Ez lehetővé teszi számukra a keresettel vagy az eljárással szembeni védekezést vagy az azokkal kapcsolatos válaszadást.

Az iratok kézbesítésére különös szabályok[1] vonatkoznak annak biztosítása érdekében, hogy minden jogosult fél megkapja a rá vagy az eljárási cselekményére vonatkozó jogi iratokat, és annak biztosítékát jelentik, hogy megfelelő intézkedéseket hozhassanak, ha ezeket az iratokat nem kézbesítik megfelelően.

[1] A polgári eljárásról szóló törvény 6. része tartalmazza a kézbesítésre vonatkozó általános szabályokat, és lásd még a 7. részt is.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Minden bírósági iratot, beleértve a keresetlevelet, a kérelmeket, az ítéleteket, a petíciókat stb. hivatalosan kell kézbesíteni a különféle szabályokat figyelembe véve, de ez történhet postai úton, személyes kézbesítéssel, bírósági végrehajtó általi kézbesítéssel stb.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A megyei bíróság előtt folyó ügyekben általában a megyei bíróság felel az iratok kézbesítéséért; a legfelsőbb bíróságon a kézbesítés nagy részét a felek teljesítik. Ha az egyik fél egy bíróság által kézbesítendő iratot készít elő, be kell nyújtania egy-egy példányt a bíróság és minden olyan fél számára, akinek az iratot kézbesíteni kell.

A bíróság elrendelheti, hogy valaki más feleljen a kézbesítésért. Ebbe beletartozhat az azt előkészítő fél vagy annak képviselője vagy ügyvédje. Ezenkívül nem a bíróság felelős a kézbesítésért, ha valamely konkrét szabály vagy szabályokhoz kapcsolódó gyakorlati útmutató úgy rendelkezik, hogy az egyik félnek kell kézbesítenie a szóban forgó iratot, vagy az a fél, akinek a nevében az iratot kézbesítik, értesíti a bíróságot arról, hogy saját maga kívánja kézbesíteni azt.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Nem. Az Egyesült Királyság nem rendelkezik olyan lakóhely-nyilvántartással, mint sok más tagállam; a megkeresett angliai és walesi hatóság nem szerezhet azon személy címével kapcsolatban információt, akinek az iratokat kézbesíteni kell. Ha azonban az iratokat egy vállalkozás részére kell kézbesíteni, és ha a címzettek a megadott címen megtagadják az irat átvételét, az angliai és walesi átvevő intézmény megállapíthatja a vállalkozás bejegyzett címét (ha ettől eltér), és erre a címre kézbesítheti az iratokat.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Ahogyan az korábban említésre került, az Egyesült Királyságban nincs lakóhely-nyilvántartás. Valamely személy címének megtalálásához olyan ügynököket kell igénybe venni, akik felkutathatják az egyéneket, vagy számos olyan weboldalt használhatnak fel, amelyek a címek bizonyos részleteivel kapcsolatos információkat tartalmaznak. Az alábbi lista nem teljes körű, de néhány példát mutat a rendelkezésre álló weboldaltípusokra. Egyesek, mint például a telefonszám nyilvántartásokban való keresés (az első link) ingyenes. Másokért díjat kell fizetni.

Telefonszám nyilvántartás: British Telecommunications.

Címkereső: 192, UKRoll

Nyomkereső: Tracesmart

A vállalkozás székhelye a következő weboldalon kereshető: Companies House. A vállalkozásokra vonatkozó egyes keresések ingyenesek, de a részletesebb keresés díjköteles.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

Angliában és Walesben nem lehet cím megadását kérni az 1206/2001/EK rendelet alapján.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A kézbesítés elsődleges módja Angliában és Walesben az elsőbbségi levélként való postai feladás. A kézbesítés egyéb módjai a releváns bírósági szabályzatra és gyakorlati útmutatóra figyelemmel:

  1. személyes kézbesítés (bírósági végrehajtó/kézbesítő vagy az eljárást kezdeményező fél által);
  2. az irat elismert címen való hagyása (lásd alább);
  3. iratcsere útján; vagy
  4. faxon vagy más elektronikus kommunikációs eszközön.

A kézbesítést a kézbesítéssel érintett fél által megadott címen kell teljesíteni, amely tartalmazhatja a fél ügyvédjének vagy ügynökének címét. Ha a kézbesítéssel érintett félnek nincs ügyvédje, vagy ha a fél nem adott meg kézbesítési címet, az iratot a bírósági szabályzat szerint elismert címre kell elküldeni vagy továbbítani, vagy e címen kell hagyni - általában a szokásos vagy utolsó ismert lakóhely vagy üzleti tevékenység helye.

Ha a bíróságnak kell kézbesítenie az iratot, a bíróságnak kell eldöntenie, hogy a kézbesítési módok közül melyiket kell alkalmazni.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Az iratok elektronikus kézbesítése (ideértve az e-mailt és a faxot is) a polgári eljárásban megengedett. Az iratok ezen kézbesítési módjának elérhetőségével vagy az ahhoz való hozzáféréssel kapcsolatban nincsenek korlátozások attól függően, hogy ki a címzett. A kézbesítéssel érintett félnek vagy ügyvédjének azonban előzetesen írásban jeleznie kell arra irányuló szándékát, hogy a kézbesítést elfogadja elektronikus úton.

A felek és az ügyvédek többféleképpen jelezhetik arra irányuló szándékukat, hogy a kézbesítést elfogadják elektronikus úton. Először is, amikor az ügyvéd megadta faxszámát a levélpapírján. Másodszor, amikor egy e-mail cím szerepel a levélpapíron, és az ügyvéd lehetőségként megerősítette az elektronikus kézbesítést. Végül az iratok elektronikus kézbesítése akkor is megengedett, ha faxszámot, e-mail címet vagy más elektronikus azonosítót szerepeltetnek az ügyben tett nyilatkozatban vagy a bírósághoz benyújtott keresetre adott válaszban.

Ha egy fél valamely iratot elektronikus úton (nem faxon) kíván kézbesíteni, először meg kell kérdeznie a kézbesítéssel érintett féltől, hogy vannak-e olyan feltételek, amelyeknek teljesülniük kell. Például, hogy van-e egy bizonyos formátum, amelyben az iratokat küldeni szükséges, vagy van-e korlát a fogadható melléklet maximális méretére vonatkozóan.

Amennyiben az iratokat elektronikus úton kézbesítették, nincs szükség nyomtatott példány küldésére.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Az angliai és walesi kézbesítési szabályok és eljárások pontos részletei a polgári perrendtartás 6. részében találhatók. Általános szabály, hogy a felperesnek meg kell adnia az alperes kézbesítési címét, és hogy ez a cím általában az ő jelenlegi vagy utoljára ismert lakcíme vagy üzleti tevékenységének helye. Ha nem tudják kideríteni ezeket a címeket, a felperes a 6.19. rész alapján kérheti, hogy a kézbesítést alternatív módon egy másik címen kíséreljék meg. A pontos részletek a bíróság előtti tényállás függvényében változnak, de az elv az, hogy bármilyen módszert alkalmazzanak is, annak olyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy felhívja az eljárásra az alperes figyelmét, lásd a gyakorlati útmutató 6A. részét.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Rendes postai kézbesítés vagy más olyan kézbesítési mód esetén, amikor a kézbesítésre a következő munkanapon kerül sor, az iratot az azt követő második napon kell kézbesítettnek tekinteni, hogy az iratokat az adott kézbesítő feladta, ott hagyta, átadta vagy átvette, feltéve, hogy ez a nap munkanap, vagy az azt követő következő munkanapon minősül kézbesítettnek. Amikor a kézbesítésre faxon vagy más elektronikus úton kerül sor, ha az adott munkanapon 16.30 előtt történt a küldés, akkor aznap, minden más esetben az elküldés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Alternatív kézbesítési mód alkalmazása esetén a bíróság végzése meghatározza a kézbesítés módját és a kézbesítés megtörténtének tekintett dátumot.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Az iratok adott helyen (pl. postahivatalban) történő elhelyezése általában nem alternatív kézbesítési mód. Az ajánlott küldeményként kézbesített, de át nem vett iratok esetén a címzett tájékoztatásának folyamatát az alábbi 8. pont ismerteti.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a kézbesítés módját a bíróság jóváhagyta, a kézbesítés feltételezett dátuma független attól, hogy a címzett elfogadja-e a kézbesítést.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A Royal Mail (az Egyesült Királyság postai szolgálata) által ajánlott küldeményként való kézbesítés nem a magánszemélyhez, hanem a címhez kötődik. Ennélfogva lehetséges, hogy a címzetten kívül más kapja meg az iratokat, ha ugyanazon a címen laknak.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ha a kért címen senki sem elérhető az iratok átvételének aláírására, azokat visszaküldik a cím szerinti helyi postára. Ha az iratokat a határidőn belül (lásd alább) nem veszik át, visszaküldik a feladónak, a kézbesítés ebben az esetben nem tekinthető eredményesnek.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Ha a kézbesítés nem volt lehetséges a címen, hirdetményt hagynak a megkísérelt kézbesítésre vonatkozó értesítésről. Ez a hirdetmény tájékoztatja a címzettet arról, hogy hol lehet az iratokat átvenni, és azt a határidőt, amelyen belül át kell venni azokat. Az Egyesült Királyságból származó ajánlott küldemény esetében az iratokat egy héten belül át kell venni. Nemzetközi ajánlott küldemény esetében a határidő három hét.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A bíróság rögzíti, hogy egy adott iratot kézbesített. A postai úton kézbesített iratokat kézbesítettnek tekintik, kivéve, ha a postai rendszeren keresztül visszaküldik azokat.

Ha a felperes kézbesíti az iratot, a kézbesítéstől számított hét napon belül be kell nyújtania a kézbesítési igazolást a bírósághoz. Ennek az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az iratot nem küldték vissza át nem vett küldeményként, és részletesen ismerteti a kézbesítés módját és dátumát.

Az alperesnek a kereset kézhezvételétől számított 14 napon belül kell a keresetre választ adnia. Tértivevényes kézbesítés esetén a válaszadás határideje a kereset részleteinek kézbesítésétől számított 28 napra meghosszabbodik.

Ha az iratokat személyesen kézbesítik, a kézbesítésről írásos jegyzőkönyvet készítenek igazolás vagy eskü alatt tett nyilatkozat formájában, amely részletesen ismerteti a kézbesítés napját és időpontját. Ezt fel lehet használni a kézbesítés bizonyítékaként, ha a címzett megtagadja ezen iratok kézhezvételét.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Ha valakinek tudomására jut, hogy nem kapott meg egy olyan jogi iratot, amelyet meg kellett volna kapnia, akkor kapcsolatba léphet a másik féllel vagy annak ügyvédjével, vagy a bírósággal, hogy megkapja azt. Ha az eljárás során már meghozták a végzéseket vagy ítéletet, kérelem nyújtható be azok hatályon kívül helyezése iránt arra hivatkozással, hogy az iratokat nem kézbesítették.

Ha a fél elfogadja az iratoknak a szabályok által engedélyezett minimális értesítési időn kívüli kézbesítését, a kézbesítés még érvényesnek tekinthető. Ha az iratok kézbesítését érvénytelennek tekintik, újabb kézbesítési kísérlet tehető. A bíróság bizonyos körülmények között eltekinthet az iratok kézbesítésétől is.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A rendes bírósági eljárási illetékek magukban foglalják az iratok postai úton való kézbesítésének költségét. Ha a bírósági végrehajtó vagy kézbesítő személyesen kézbesíti az iratokat, a díj az eljárás típusától és attól függően változik, hogy bírósági végrehajtót vagy kézbesítőt alkalmaztak-e.

Utolsó frissítés: 19/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.