Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

A gyakorlatban a dokumentumok kézbesítése a valamely személlyel vagy társasággal szemben benyújtott kereset vagy a velük szemben valamely jogi eljárással kapcsolatban kiadott egyéb bírósági irat részükre történő kézbesítését jelenti. Ez lehetővé teszi számukra a keresettel vagy az eljárással szembeni védekezést vagy az azokkal kapcsolatos válaszadást.

Az iratok kézbesítésére különös szabályok[1] vonatkoznak annak biztosítása érdekében, hogy minden jogosult fél megkapja a rá vagy az eljárási cselekményére vonatkozó jogi iratokat, és annak biztosítékát jelentik, hogy megfelelő intézkedéseket hozhassanak, ha ezeket az iratokat nem kézbesítik megfelelően.

[1] A polgári eljárásról szóló törvény 6. része tartalmazza a kézbesítésre vonatkozó általános szabályokat, és lásd még a 7. részt is.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Minden bírósági iratot, beleértve a keresetlevelet, a kérelmeket, az ítéleteket, a petíciókat stb. hivatalosan kell kézbesíteni a különféle szabályokat figyelembe véve, de ez történhet postai úton, személyes kézbesítéssel, bírósági végrehajtó általi kézbesítéssel stb.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A megyei bíróság előtt folyó ügyekben általában a megyei bíróság felel az iratok kézbesítéséért; a legfelsőbb bíróságon a kézbesítés nagy részét a felek teljesítik. Ha az egyik fél egy bíróság által kézbesítendő iratot készít elő, be kell nyújtania egy-egy példányt a bíróság és minden olyan fél számára, akinek az iratot kézbesíteni kell.

A bíróság elrendelheti, hogy valaki más feleljen a kézbesítésért. Ebbe beletartozhat az azt előkészítő fél vagy annak képviselője vagy ügyvédje. Ezenkívül nem a bíróság felelős a kézbesítésért, ha valamely konkrét szabály vagy szabályokhoz kapcsolódó gyakorlati útmutató úgy rendelkezik, hogy az egyik félnek kell kézbesítenie a szóban forgó iratot, vagy az a fél, akinek a nevében az iratot kézbesítik, értesíti a bíróságot arról, hogy saját maga kívánja kézbesíteni azt.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Nem. Az Egyesült Királyság nem rendelkezik olyan lakóhely-nyilvántartással, mint sok más tagállam; a megkeresett angliai és walesi hatóság nem szerezhet azon személy címével kapcsolatban információt, akinek az iratokat kézbesíteni kell. Ha azonban az iratokat egy vállalkozás részére kell kézbesíteni, és ha a címzettek a megadott címen megtagadják az irat átvételét, az angliai és walesi átvevő intézmény megállapíthatja a vállalkozás bejegyzett címét (ha ettől eltér), és erre a címre kézbesítheti az iratokat.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Ahogyan az korábban említésre került, az Egyesült Királyságban nincs lakóhely-nyilvántartás. Valamely személy címének megtalálásához olyan ügynököket kell igénybe venni, akik felkutathatják az egyéneket, vagy számos olyan weboldalt használhatnak fel, amelyek a címek bizonyos részleteivel kapcsolatos információkat tartalmaznak. Az alábbi lista nem teljes körű, de néhány példát mutat a rendelkezésre álló weboldaltípusokra. Egyesek, mint például a telefonszám nyilvántartásokban való keresés (az első link) ingyenes. Másokért díjat kell fizetni.

Telefonszám nyilvántartás: British Telecommunications.

Címkereső: 192, UKRoll

Nyomkereső: Tracesmart

A vállalkozás székhelye a következő weboldalon kereshető: Companies House. A vállalkozásokra vonatkozó egyes keresések ingyenesek, de a részletesebb keresés díjköteles.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

Angliában és Walesben nem lehet cím megadását kérni az 1206/2001/EK rendelet alapján.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A kézbesítés elsődleges módja Angliában és Walesben az elsőbbségi levélként való postai feladás. A kézbesítés egyéb módjai a releváns bírósági szabályzatra és gyakorlati útmutatóra figyelemmel:

1. személyes kézbesítés (bírósági végrehajtó/kézbesítő vagy az eljárást kezdeményező fél által);
2. az irat elismert címen való hagyása (lásd alább);
3. iratcsere útján; vagy
4. faxon vagy más elektronikus kommunikációs eszközön.

A kézbesítést a kézbesítéssel érintett fél által megadott címen kell teljesíteni, amely tartalmazhatja a fél ügyvédjének vagy ügynökének címét. Ha a kézbesítéssel érintett félnek nincs ügyvédje, vagy ha a fél nem adott meg kézbesítési címet, az iratot a bírósági szabályzat szerint elismert címre kell elküldeni vagy továbbítani, vagy e címen kell hagyni - általában a szokásos vagy utolsó ismert lakóhely vagy üzleti tevékenység helye.

Ha a bíróságnak kell kézbesítenie az iratot, a bíróságnak kell eldöntenie, hogy a kézbesítési módok közül melyiket kell alkalmazni.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Az iratok elektronikus kézbesítése (ideértve az e-mailt és a faxot is) a polgári eljárásban megengedett. Az iratok ezen kézbesítési módjának elérhetőségével vagy az ahhoz való hozzáféréssel kapcsolatban nincsenek korlátozások attól függően, hogy ki a címzett. A kézbesítéssel érintett félnek vagy ügyvédjének azonban előzetesen írásban jeleznie kell arra irányuló szándékát, hogy a kézbesítést elfogadja elektronikus úton.

A felek és az ügyvédek többféleképpen jelezhetik arra irányuló szándékukat, hogy a kézbesítést elfogadják elektronikus úton. Először is, amikor az ügyvéd megadta faxszámát a levélpapírján. Másodszor, amikor egy e-mail cím szerepel a levélpapíron, és az ügyvéd lehetőségként megerősítette az elektronikus kézbesítést. Végül az iratok elektronikus kézbesítése akkor is megengedett, ha faxszámot, e-mail címet vagy más elektronikus azonosítót szerepeltetnek az ügyben tett nyilatkozatban vagy a bírósághoz benyújtott keresetre adott válaszban.

Ha egy fél valamely iratot elektronikus úton (nem faxon) kíván kézbesíteni, először meg kell kérdeznie a kézbesítéssel érintett féltől, hogy vannak-e olyan feltételek, amelyeknek teljesülniük kell. Például, hogy van-e egy bizonyos formátum, amelyben az iratokat küldeni szükséges, vagy van-e korlát a fogadható melléklet maximális méretére vonatkozóan.

Amennyiben az iratokat elektronikus úton kézbesítették, nincs szükség nyomtatott példány küldésére.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Az angliai és walesi kézbesítési szabályok és eljárások pontos részletei a polgári perrendtartás 6. részében találhatók. Általános szabály, hogy a felperesnek meg kell adnia az alperes kézbesítési címét, és hogy ez a cím általában az ő jelenlegi vagy utoljára ismert lakcíme vagy üzleti tevékenységének helye. Ha nem tudják kideríteni ezeket a címeket, a felperes a 6.19. rész alapján kérheti, hogy a kézbesítést alternatív módon egy másik címen kíséreljék meg. A pontos részletek a bíróság előtti tényállás függvényében változnak, de az elv az, hogy bármilyen módszert alkalmazzanak is, annak olyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy felhívja az eljárásra az alperes figyelmét, lásd a gyakorlati útmutató 6A. részét.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Rendes postai kézbesítés vagy más olyan kézbesítési mód esetén, amikor a kézbesítésre a következő munkanapon kerül sor, az iratot az azt követő második napon kell kézbesítettnek tekinteni, hogy az iratokat az adott kézbesítő feladta, ott hagyta, átadta vagy átvette, feltéve, hogy ez a nap munkanap, vagy az azt követő következő munkanapon minősül kézbesítettnek. Amikor a kézbesítésre faxon vagy más elektronikus úton kerül sor, ha az adott munkanapon 16.30 előtt történt a küldés, akkor aznap, minden más esetben az elküldés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Alternatív kézbesítési mód alkalmazása esetén a bíróság végzése meghatározza a kézbesítés módját és a kézbesítés megtörténtének tekintett dátumot.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Az iratok adott helyen (pl. postahivatalban) történő elhelyezése általában nem alternatív kézbesítési mód. Az ajánlott küldeményként kézbesített, de át nem vett iratok esetén a címzett tájékoztatásának folyamatát az alábbi 8. pont ismerteti.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a kézbesítés módját a bíróság jóváhagyta, a kézbesítés feltételezett dátuma független attól, hogy a címzett elfogadja-e a kézbesítést.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A Royal Mail (az Egyesült Királyság postai szolgálata) által ajánlott küldeményként való kézbesítés nem a magánszemélyhez, hanem a címhez kötődik. Ennélfogva lehetséges, hogy a címzetten kívül más kapja meg az iratokat, ha ugyanazon a címen laknak.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ha a kért címen senki sem elérhető az iratok átvételének aláírására, azokat visszaküldik a cím szerinti helyi postára. Ha az iratokat a határidőn belül (lásd alább) nem veszik át, visszaküldik a feladónak, a kézbesítés ebben az esetben nem tekinthető eredményesnek.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Ha a kézbesítés nem volt lehetséges a címen, hirdetményt hagynak a megkísérelt kézbesítésre vonatkozó értesítésről. Ez a hirdetmény tájékoztatja a címzettet arról, hogy hol lehet az iratokat átvenni, és azt a határidőt, amelyen belül át kell venni azokat. Az Egyesült Királyságból származó ajánlott küldemény esetében az iratokat egy héten belül át kell venni. Nemzetközi ajánlott küldemény esetében a határidő három hét.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A bíróság rögzíti, hogy egy adott iratot kézbesített. A postai úton kézbesített iratokat kézbesítettnek tekintik, kivéve, ha a postai rendszeren keresztül visszaküldik azokat.

Ha a felperes kézbesíti az iratot, a kézbesítéstől számított hét napon belül be kell nyújtania a kézbesítési igazolást a bírósághoz. Ennek az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az iratot nem küldték vissza át nem vett küldeményként, és részletesen ismerteti a kézbesítés módját és dátumát.

Az alperesnek a kereset kézhezvételétől számított 14 napon belül kell a keresetre választ adnia. Tértivevényes kézbesítés esetén a válaszadás határideje a kereset részleteinek kézbesítésétől számított 28 napra meghosszabbodik.

Ha az iratokat személyesen kézbesítik, a kézbesítésről írásos jegyzőkönyvet készítenek igazolás vagy eskü alatt tett nyilatkozat formájában, amely részletesen ismerteti a kézbesítés napját és időpontját. Ezt fel lehet használni a kézbesítés bizonyítékaként, ha a címzett megtagadja ezen iratok kézhezvételét.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Ha valakinek tudomására jut, hogy nem kapott meg egy olyan jogi iratot, amelyet meg kellett volna kapnia, akkor kapcsolatba léphet a másik féllel vagy annak ügyvédjével, vagy a bírósággal, hogy megkapja azt. Ha az eljárás során már meghozták a végzéseket vagy ítéletet, kérelem nyújtható be azok hatályon kívül helyezése iránt arra hivatkozással, hogy az iratokat nem kézbesítették.

Ha a fél elfogadja az iratoknak a szabályok által engedélyezett minimális értesítési időn kívüli kézbesítését, a kézbesítés még érvényesnek tekinthető. Ha az iratok kézbesítését érvénytelennek tekintik, újabb kézbesítési kísérlet tehető. A bíróság bizonyos körülmények között eltekinthet az iratok kézbesítésétől is.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A rendes bírósági eljárási illetékek magukban foglalják az iratok postai úton való kézbesítésének költségét. Ha a bírósági végrehajtó vagy kézbesítő személyesen kézbesíti az iratokat, a díj az eljárás típusától és attól függően változik, hogy bírósági végrehajtót vagy kézbesítőt alkalmaztak-e.