Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Franciaország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

A hivatalos kézbesítés (signification) a végrehajtó által végzett kézbesítési mód.

A polgári perrendtartás (Code de procédure civile) 651. cikke értelmében „[az] iratokat az iratok részükre történő kézbesítése útján kell az érintett felek tudomására hozni”.

A kézbesítésre végrehajtói okirat útján történő kézbesítést (második bekezdés) jelentő hivatalos kézbesítésként (signification) vagy rendes kézbesítés (notification) útján, végrehajtó közreműködése nélkül kerülhet sor.

A hivatalos kézbesítés szabályszerűségét az alábbiak biztosítják: az azon órákra és napokra vonatkozó szigorú általános feltételek betartása, amikor a kézbesítés teljesíthető, valamint a polgári perrendtartás 653. és azt követő cikkeiben előírt formai követelmények.

• A polgári perrendtartás kézbesítésre vonatkozó rendelkezései az alábbi linken találhatók: kattintson ide.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Az ügy valamennyi fontos iratát kézbesíteni kell a másik félnek. Eljárási irat az a dokumentum, amely lehetővé teszi a jogi eljárások megindítását, lefolytatását, felfüggesztését, illetve megszüntetését vagy egy ítélet végrehajtását (például: idézések, megállapítások, beadvány, az ítélet kézbesítése).

A polgári perrendtartás az eljárási iratok kézbesítésének vegyes rendszerét alkalmazza: a kézbesítés minden esetben lehet hivatalos kézbesítés (a polgári perrendtartás 651. cikkének harmadik bekezdése), akkor is, ha jogszabály a kézbesítés más formáját is megengedi. Ezzel szemben, ahol a jogszabály hivatalos kézbesítést ír elő, ott a kézbesítés más módja szabálytalan.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A végrehajtó kizárólagos joga a hivatalos kézbesítés abban az értelemben, hogy csak a végrehajtó rendelkezik a kézbesítés teljesítésének jogosultságával. Kizárólagos jogkörüket gyakorolva igénybe vehetik felesküdött bírósági alkalmazottak szolgáltatásait, akiknek tevékenységéért a végrehajtók felelnek.

Az iratok rendes formában történő kézbesítését bárki végezheti, aki köteles a kézbesítés során vezetéknevét és utóneveit, cégnevét vagy kereskedelmi nevét, illetve lakhelyét és székhelyét megadni (a polgári perrendtartás 665. cikke). A kézbesítésre a bírósági hivatalvezető kezdeményezésére is sor kerülhet (egyes ügyekben a tárgyalásra való idézések vagy az ítélet kézbesítése esetében).

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Amikor a francia hatóság (az ügyész vagy a végrehajtó) külföldi iratot köteles kézbesíteni, és megállapítható, hogy a címzett már nem lakik a megadott címen, e hatóság feladata, hogy az érintett személy lakóhelye pontos címének felderítése érdekében megtegye a szükséges lépéseket.

Ennek érdekében az ügyész hozzáférhet különböző nyilvántartásokhoz, különösen a társadalombiztosítási nyilvántartásokhoz. A közölt információ az adós címéhez, az adós munkáltatójának címéhez és azon intézményekhez kapcsolódik, amelyeknél az adós nevében számlát nyitottak, kizárva minden más információt.

Ezenfelül a polgári végrehajtási eljárás tekintetében a polgári végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv (Code des procédures civiles d'exécution) L 152-1. cikke rendelkezik a végrehajtók kormányzati apparátus vagy szervek és hatóságok, valamint a közigazgatási hatóság irányítása alatt álló vállalatok és szervek birtokában lévő információkhoz való közvetlen hozzáféréséről.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

A nyilvánosan (például telefonszámjegyzékben) hozzáférhető információktól eltekintve külföldi hatóságoknak és a jogi eljárásban részt vevő feleknek nincs hozzáférésük a személyes adatokat, mint például az adós címét tartalmazó nyilvántartásokhoz.

A francia jog szerint ilyen hozzáférésre csak a polgári végrehajtási eljárás vagy a bírósági eljárás keretében, bírósági határozat alapján van lehetőség (lásd az 1.3. kérdést).

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

A polgári perrendtartás nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek megakadályoznák az 1206/2001/EK rendelet valamely személy címének felderítése érdekében történő alkalmazását. E rendeletnek ugyanakkor tiszteletben kell tartania a polgári perrendtartás rendelkezéseit. A francia jog szerint a polgári bíróságok – más tagállamoktól eltérően – nem férnek hozzá közvetlenül a népesség-nyilvántartásokhoz. Következésképpen az 1206/2001/EK rendelet akkor lehet alkalmazható, ha egy harmadik fél van az érintett személy címét tartalmazó dokumentum birtokában. Ebben az esetben – a polgári perrendtartás 138. és azt követő cikkeivel összhangban – a bíró kötelezheti e harmadik felet a szóban forgó dokumentum bemutatására, ugyanakkor e harmadik fél hivatkozhat jogos akadályokra (például ügyvédi titoktartásra).

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A rendes formában történő kézbesítésre postai úton küldött zárt borítékban vagy levélben (a polgári perrendtartás 667. cikke), vagy aláírás, illetve átvételi elismervény ellenében kerül sor. A küldeménynek tartalmaznia kell a feladó vezetéknevére és utóneveire vagy a cégnevére, illetve kereskedelmi nevére, valamint az e személy lakóhelyére vagy székhelyére vonatkozó adatokat. A küldeményen meg kell jelölni a címzettet (a polgári perrendtartás 665. cikke). Ezeket az adatokat a kézbesítés érvénytelenségének terhe mellett kell megadni (a polgári perrendtartás 693. cikke).

Ha a címzett természetes személy, az iratot a lakóhelyére, vagy személyes kézbesítés esetén más helyre, vagy ha azt jogszabály megengedi vagy előírja, egy kézbesítési címre kell kézbesíteni. Ha a címzett jogi személy, az iratot a központi ügyintézés helyére vagy annak hiányában személyesen kell egyik átvételre feljogosított tagja részére kézbesíteni.

A kézbesítést teljesítő személy tekintetében az az időpont az irányadó, amelyen a levelet feladták, és amelyet a kiállító hivatal bélyege igazol. Azon személy tekintetében, akinek részére az iratot kézbesítették, az az időpont az irányadó, amelyen a levelet kézhez vette. Tértivevényes ajánlott levél esetében ez az időpont a postai igazgatás által megjelölt azon időpontnak felel meg, amelyen a levelet a címzettnek átadták.

A kézbesítés elektronikus úton is történhet, feltéve, hogy a címzett ehhez előzetesen hozzájárult (a polgári perrendtartás 748–1. és azt követő cikkei).

Ügyvédek közötti kézbesítésre akkor kerül sor, ha az ügyvédnek valamely iratot egy másik ügyvéd részére kell kézbesítenie (a polgári perrendtartás 671–673. cikke). Erre minden esetben a bíróságon belül kerül sor, és ez kétféle módon lehetséges: hivatalos kézbesítés (amihez az iratot és a másolatot lebélyegző és aláírásával ellátó végrehajtó közreműködése szükséges) vagy közvetlen kézbesítés (ami az irat két példányának a címzett ügyvéd részére történő átadását jelenti, aki az egyik példányt dátummal és bélyegzővel ellátva adja vissza) útján.

Az ügyvédek közötti kézbesítés elektronikus úton is történhet: az ügyvédek rendelkeznek egy erre a célra szolgáló eszközzel (az „e-barreau” platform és az ügyvédek virtuális magánhálózata, a „réseau privé Assl des avocats” vagy az RPVA).

A hivatalos kézbesítést a végrehajtó végzi a székhelye szerinti általános hatáskörű elsőfokú bíróság (tribunal de grande instance) illetékességi területén. A gyakorlatban a bíró engedélye hiányában a hivatalos kézbesítésre kizárólag munkanapokon, 6:00 és 21:00 óra között kerülhet sor. A polgári perrendtartás 663. cikke számos adatot sorol fel, amelyeket fel kell tüntetni a végrehajtói okirat két eredeti példányán. A kézbesítés bármiféle szabálytalanság esetén érvénytelen (a polgári perrendtartás 693. cikke). A hivatalos kézbesítés személyes kézbesítést jelent. Ha ez nem lehetséges, az iratot a lakóhelyre vagy a tartózkodási helyre kell kézbesíteni. Ha e második kézbesítési mód feltételei nem állnak fenn, a címzett részére küldött kézbesítési igazolással kerül sor a hivatalos kézbesítésre (a kézbesítésre a végrehajtói irodában kerül sor).

A hivatalos kézbesítés elektronikus úton is történhet, a bírósági végrehajtók nemzeti kamarája (Chambre nationale des commissaires de justice) által kezelt Securact platform használatával. Ha az elektronikus kézbesítést nem jogszabály írja elő, a bírósági végrehajtók nemzeti kamarájának be kell szereznie az irat címzettjének előzetes hozzájárulását. A kamara az összes beszerzett hozzájárulásról nyilvántartást vezet, amelyhez valamennyi végrehajtó hozzáférhet.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

A polgári perrendtartás 748-1. cikke úgy rendelkezik, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén elektronikusan is sor kerülhet eljárási iratok, dokumentumok, értesítések, figyelmeztetések vagy idézések, jelentések, hivatalos jelentések, valamint a bírósági ítéletek másolatainak és a végrehajtható okirat eredeti példányainak feladására, elküldésére és kézbesítésére.

Az új technológiák igazságszolgáltatási rendszerbe történő bevezetése a hivatalos kézbesítés elektronikuson úton, végrehajtó által történő teljesítése feltételeinek meghatározását eredményezte.

Az ügyvédek közötti kézbesítésre ügyvédi virtuális magánhálózaton (Réseau Privé Virtuel Avocats, RPVA) keresztül is sor kerülhet, amelyet az ügyvédek és bíróságok közötti eljárási párbeszéd lefolytatására is használnak.

Az elektronikus információcsere végrehajtásának konkrét feltételeit meghatározó technikai szabályok főszabály szerint bizonyos szakemberekre, nevezetesen az ügyvédekre és a végrehajtókra korlátozzák az elektronikus kommunikációt.

Az elektronikus kommunikáció lehetséges a legtöbb bíróság (általános hatáskörű elsőfokú bíróságok [tribunaux judiciaires], kereskedelmi bíróságok [tribunaux de commerce], fellebbviteli bíróságok [cours d’appel], semmítőszékek [Cour de cassation] előtt.

Ezenfelül pontosan meghatározott esetekben és feltételek mellett a nyilvántartásból származó egyes iratok (a tárgyalási értesítő vagy egyes jogi személyek esetében az idézések) e-mailben is elküldhetők a feleknek (a polgári perrendtartás 748-8. és 748-9. cikke).

Az irat címzettjének minden esetben kifejezett hozzájárulását kell adni az elektronikus kommunikációs eszközök használatához.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Ha az egyszerű kézbesítés sikertelen, hivatalos kézbesítésre kerül sor.

Hivatalos kézbesítés esetén az iratot a lakóhelyre vagy – ismert lakóhely hiányában – a tartózkodási helyre kézbesítik. A végrehajtónak ezért az irat tartózkodási helyen történő átadása előtt törekednie kell arra, hogy felkutassa a címzett lakóhelyét.

Amennyiben az irat címzettjének lakóhelye vagy tartózkodási helye ismert, és a végrehajtó a címzettet nem találja ott, a kézbesítés csak akkor lehet érvényes, ha a végrehajtó a lakóhelyen vagy a tartózkodási helyen tartózkodó személynek átadja az irat egyik példányát. Ha az iratot a lakóhelyen vagy tartózkodási helyen senki nem tudja vagy nem kívánja átvenni, a végrehajtó az iratot irodájában őrzi, és a kézbesítés megkísérléséről szóló értesítést küld a címzettnek, tájékoztatva arról, hogy az iratot át kell vennie.

Ha az irat személyesen nem kézbesíthető, a címzett érdekeinek védelme érdekében több formai követelményt is be kell tartani: bizonyos információkat fel kell tüntetni a lezárt borítékban átadott példányon, és az értesítést közönséges levélküldeményként kell az érintett személynek elküldeni.

Ha az irat címzettje nem rendelkezik ismert lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy munkahellyel, a végrehajtó érvényesen letétbe helyezheti az iratot az irodájában. Ennek érdekében a végrehajtó jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben részletesen rögzíti az érintett személy felkutatására tett lépéseket. A végrehajtónak a jegyzőkönyv felvételének napján vagy legkésőbb a következő munkanapon tértivevényes ajánlott küldeményként a címzett utolsó ismert címére kell megküldenie a jegyzőkönyv egy példányát és a kézbesítendő iratot. Még ugyanezen a napon a végrehajtó közönséges postai küldeményben értesíti a címzettet, hogy ez a formai követelmény teljesült.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

A hivatalos kézbesítés azon a napon tekintendő megtörténtnek, amelyen azt az érintett személy lakóhelyére vagy tartózkodási helyére teljesítették. Mivel az irat végrehajtói irodában történő hivatalos kézbesítése „lakóhelyen történő kézbesítésnek” minősül, a kézbesítés időpontját a kézbesítés megkísérléséről szóló értesítés, nem pedig a példány végrehajtói irodában történő átadása határozza meg. A hivatalos kézbesítés időpontjának meghatározására vonatkozó szabályokat kell akkor is alkalmazni, ha értesítést kell küldeni.

Ha az iratot ajánlott levélben kézbesítik, az átvétel időpontja az a nap, amelyet a posta a levél címzett részére történő kézbesítésekor feltüntet (a polgári perrendtartás 669. cikke).

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Amennyiben nem kerül sor a tértivevényes ajánlott levélben küldött irat postás általi kézbesítésére, a címzettet értesítik a kézbesítés megkísérléséről szóló értesítéssel, hogy az iratot meghatározott határidőn belül a postahivatalban átveheti.

Ha a végrehajtó megbizonyosodott arról, hogy kézbesítési igazoláson feltüntetett cím megfelelő, azonban a személyes kézbesítés nem lehetséges, a végrehajtó kézbesítés megkísérléséről szóló értesítést hagy a postaládában, amelyben felszólítja a címzettet, hogy vegye át az iratot a végrehajtói irodában (a polgári perrendtartás 656. cikke).

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Az érintett személy mint az irat címzettjének hozzájárulása nem szükséges ezen irat e személy részére történő átadásához, így ha az irat címzettje nem kívánja átvenni a végrehajtó által részére bemutatott, szóban forgó iratot, ebben az esetben is úgy kell tekinteni, hogy az iratot hivatalos kézbesítés útján személyesen kézbesítették az érintett személy részére. Valójában a végrehajtó nem kényszerítheti a címzettet, hogy átvegye az iratot, ha e személy az átvételt megtagadja; elegendő, hogy a végrehajtó az iratot a címzett otthonánál hagyja, ha észleli, hogy e személy otthon van. Ilyen módon a hivatalos kézbesítés akkor is érvényes, ha a címzett megtagadja az irat átvételét, és a végrehajtó az iratot egy bútordarabon helyezi el (párizsi fellebbviteli bíróság, 1906. december 12., S. 1907. 2.109).

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Postai kézbesítés esetén a tértivevényes levél kézbesítéséért felelős személy a levelet főszabály szerint csak annak a személynek kézbesítheti, akinek a levelet címezték, kivéve, ha a címzett az ilyen iratok átvételére harmadik személyt hatalmazott meg.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ha az irat címzettje vagy a tértivevényes levelek átvételére meghatalmazott személy nem tudta átvenni a posta által kézbesített iratot, a kézbesítés nem szabályszerű, és azt végrehajtó általi hivatalos kézbesítés útján kell megismételni.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Ha a tértivevényes levél kézbesítéséért felelős személy felkeresi az irat címzettjének lakóhelyét, és e személy (vagy a tértivevényes ajánlott levelek átvételére meghatalmazott személy) nem tartózkodik ott, a postás az érintett személy postaládájában a kézbesítés megkísérléséről szóló értesítést hagy. E kézbesítés megkísérléséről szóló értesítés szerint a levél az érintett személy részére a postahivatalban rendelkezésre áll, és azt e személy tizenöt napon belül átveheti. Ha az érintett személy a levelet e határidőn belül nem veszi át, a levelet visszaküldik a feladónak.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Ha a kézbesítésre tértivevényes ajánlott levél formájában kerül sor, a postás a levelet a tértivevény aláírása ellenében adja át a címzettnek. E tértivevényt elküldik a feladónak annak igazolására, hogy az iratot személyesen adták át. Ha például a címzett nem vette át a levelet a postahivatalban, vagy a cím helytelen, a kézbesítés megkísérléséről szóló értesítést követő 15 napos határidő lejárta után a feladó megkapja a tértivevényt, amely igazolja, hogy az irat kézbesítése sikertelen volt.

Ha az iratot kézbesítették, a végrehajtó a hivatalos kézbesítési jelentésben feltünteti a szabályszerű kézbesítés biztosítása érdekében a polgári perrendtartás 655. cikke szerint tett lépéseket, amely cikk második bekezdése előírja, hogy „a végrehajtó az iratban feltünteti a címzett részére történő kézbesítés érdekében tett lépéseket, valamint azokat az okokat, amelyek miatt a kézbesítés lehetetlen volt”.

A végrehajtó azt a személyt is megnevezi a jelentésben, akinek részére az iratot kézbesíteni tudta, és erről értesíti a megbízót.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Az iratokat főszabály szerint személyesen kell kézbesíteni. Ugyanakkor azon tény miatt, hogy az iratokat harmadik felek részére kézbesítik, bizonyos feltételek betartása esetén nem lesz a kézbesítés szükségszerűen szabálytalan.

A polgári perrendtartás 670. cikkének rendelkezései szerint tértivevényes ajánlott levél esetében a levél akkor tekinthető a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre kézbesítettnek, ha a tértivevényt a tértivevény aláírására meghatalmazott személy aláírja. E kézbesítés hatással lehet arra, hogy az ítéletet miként minősítik (az ítélet mindkét fél meghallgatását követően [réputée contradictoire] vagy ha a személy nem jelent meg, mulasztási ítéletnek [par défaut] minősül), ugyanakkor a kézbesítés szabályos.

Egyéb esetekben, azaz ha az ajánlott levél kézbesítési címe hibás, vagy ha a címzett nem vette át a levelet a postahivatalban, a bírósági hivatalvezetőnek fel kell kérnie a felet, hogy az említett törvény 670-1. cikkének rendelkezései szerint vegye igénybe a végrehajtó általi kézbesítést. Ez a lépés lehetővé teszi, hogy az irat kézbesítése szabályossá váljon.

Hasonlóképpen, a végrehajtó az iratot a címzettől eltérő személynek is kézbesítheti, például a lakóhelyen tartózkodó családtagnak. Ebben az esetben az iratot lezárt borítékban a harmadik félnél hagyják, és a végrehajtó a kézbesítési jelentésben feltünteti azon személy nevét, aki az iratot átvette (az említett törvény 655. és 657. cikke).

Ha a végrehajtó ellenőrizni tudja, hogy a címzett valóban a megadott címen lakik, kézbesítés megkísérléséről szóló értesítést hagyhat a postaládában, amelyben kéri a címzettet, hogy a végrehajtói irodában vegye át a levelet. Ebben az esetben az irat szabályszerűen és lakóhelyen kézbesítettnek minősül, az ítélet minősítését illető, fent említett következményekkel (az említett törvény 656. cikke).

Végezetül, az alperes kerületi bíróság, kereskedelmi bíróság vagy munkaügyi bíróság (Conseil de prud’hommes) előtti tárgyaláson való önkéntes részvétele lehetővé teszi, hogy ne vegyék figyelembe az eljárást megindító irat kézbesítésének szabálytalanságát, ha a felek ehhez hozzájárultak (Soc. 1990. május 16.).

Ezen eseteken kívül az irat kézbesítésének szabálytalansága azt jelenti, hogy a kézbesítés nem vehető figyelembe, és nem keletkeztethet jogot. Az különösen nem teszi lehetővé a fellebbezés benyújtására vonatkozó határidők megkezdődését. A kézbesítés szabálytalansága azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az jogilag érvénytelen: a kézbesítést kizárólag a bíróság nyilváníthatja érvénytelennek, ha megállapítja, hogy a bizonyított szabálytalanság hátrányosan érintette az irat címzettjét (a polgári perrendtartás 114. cikke).

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Az irat ajánlott levél útján történő kézbesítésének díja megegyezik a Franciaországból Franciaországon belüli címre küldött (legolcsóbb) ajánlott levél díjával, azaz 4,40 euró 20 grammig, amely a 2021. január 1-jén irányadó díj.

Az iratok végrehajtó általi kézbesítésének díját a bírósági tisztviselők szabályozott díjainak megállapításáról szóló, 2016. február 26-i rendelet (Arrêté du 26 février 2016 fixant les tarifs réglementés des huissiers de justice) alapján határozzák meg. A hivatalos kézbesítés díja az irat jellegétől és a szóban forgó összegtől függ, de általában nem haladja meg az 50 eurót (ha végrehajtási intézkedésre nem kerül sor).

Egy másik országból származó irat hivatalos kézbesítésének költségeit azonban 48,75 EUR átalányösszegben állapították meg.

Utolsó frissítés: 14/03/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.