Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2022 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Gibraltár
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

Gyakorlatilag az „iratok kézbesítése” a bírósági eljárások során használt iratok megfelelő módon történő kézbesítését jelenti.

A szabályok meghatározzák a követendő keretet a következők lehetővé tétele érdekében:

  • hogy az iratokat a bíróság által jóváhagyott módon kézbesítsék
  • hogy olyan eljárást biztosítsanak, amelyben a felek igazolni tudják, hogy egy adott iratot kézbesítettek-e vagy sem
  • hogy meghatározzák azon menetrendet, amelynek alapján az irat kézbesítettnek tekinthető (pl. személyes kézbesítés - ugyanazon a napon kézbesítettnek tekinthető, kivéve, ha munkanapon 17 óra után vagy szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon kézbesítik, ebben az esetben a kézbesítés napját követő első munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni).

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A hivatalosan kézbesítendő iratok magukban foglalják a keresetleveleket, a kereseti követelést, a védekezést tartalmazó beadványokat, a válaszokat, a bejelentéseket, a petíciókat, a végzéseket és a tanúk egyszerű/eskü alatt tett nyilatkozatait (amennyiben ezeket a tárgyalás során használják).

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Az iratot előkészítő fél felelős annak kézbesítéséért. Például a keresetlevelet a felperesnek vagy a megfelelő meghatalmazással rendelkező ügyvédnek kell kézbesítenie. A gibraltári legfelsőbb bíróság nem kézbesít iratokat.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Mivel Gibraltár nem rendelkezik olyan lakóhely-nyilvántartással, mint sok más tagállam; a megkeresett gibraltári hatóság nem szerezhet azon személy címével kapcsolatban információt, akinek az iratokat kézbesíteni kell. Ha azonban az iratokat egy vállalkozás részére kell kézbesíteni, és ha a címzettek a megadott címen megtagadják az irat átvételét, a gibraltári átvevő intézmény megállapíthatja a vállalkozás bejegyzett címét (ha ettől eltér), és erre a címre kézbesítheti az iratokat.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Ahogyan az korábban említésre került, Gibraltáron nincs lakóhely-nyilvántartás. Valamely személy címének megtalálásához olyan ügynököket kell igénybe venni, akik felkutathatják az egyéneket, vagy felhasználhatják a telefonszám-nyilvántartást, hogy a címek bizonyos részleteivel kapcsolatosan információkat szerezzenek. Az olyan keresések, mint a telefonszám-nyilvántartásban való keresés, ingyenes. Másokért díjat kell fizetni. Valamely társaság székhelyének megtalálásához a Companies House-ban (cégnyilvántartás) kell keresést végezni, ez nem érhető el a weboldalon.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

Gibraltáron nem lehet cím megadását kérni az 1206/2001/EK rendelet alapján.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Az iratok általában az alábbi módokon kézbesíthetők:

  • Személyes kézbesítés
  • Ajánlott levélben
  • Faxon vagy más kommunikációs eszközön
  • A bíró által elrendelt más alternatív módon

A büntetőjogi felelősségre vonatkozó értesítéssel ellátott intézkedést vagy más végzést általában személyesen kell kézbesíteni.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

A kézbesítés történhet faxon, ha valamelyik fél vagy törvényes képviselője korábban írásban jelezte a kézbesítő félnek, hogy elfogadja a faxon történő kézbesítést. Hasonló rendelkezés vonatkozik az elektronikus levélben történő kézbesítésre, bár a szabályok azt is előírják, hogy az elektronikus levélben történő kézbesítés csak akkor valósul meg, ha mindkét fél törvényes képviselő útján jár el.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

A gibraltári kézbesítés szabályainak és eljárásainak részletei a polgári perrendtartás 6. részében találhatók.

Ha a kézbesítés iránti kérelem más tagállamtól érkezik, a kézbesítés szokásos módja Gibraltáron a bírósági végrehajtó általi személyes kézbesítés. Amennyiben ez nem lehetséges, a bíró engedélyezhet más kézbesítési módot - általában a megadott címre történő rendes postai kézbesítést (ha ez a kézbesítéssel érintett személy szokásos vagy utolsó ismert lakóhelye).

A kézbesítés egyébként más olyan kézbesítési módon is történhet, amely a következő munkanapon történő kézbesítést biztosítja, vagy faxon vagy más elektronikus kommunikációs eszköz révén. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy alapos indoka van arra, hogy a polgári perrendtartás által általában nem engedélyezett módon vagy helyen történő kézbesítést engedélyezze, a bíróság végzésében engedélyezheti az alternatív módon vagy helyen történő kézbesítést.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Rendes postai kézbesítés vagy más olyan kézbesítési mód esetén, amikor a kézbesítésre a következő munkanapon kerül sor, az iratot az azt követő második napon kell kézbesítettnek tekinteni, hogy az iratokat az adott kézbesítő feladta, ott hagyta, átadta vagy átvette, feltéve, hogy ez a nap munkanap, vagy az azt követő következő munkanapon minősül kézbesítettnek. Amikor a kézbesítésre faxon vagy más elektronikus úton kerül sor, ha az adott munkanapon 16.30 előtt történt a küldés, akkor aznap, minden más esetben az elküldés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Alternatív kézbesítési mód alkalmazása esetén a bíróság végzése meghatározza a kézbesítés módját és a kézbesítés megtörténtének tekintett dátumot.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Az iratok adott helyen (pl. postahivatalban) történő elhelyezése általában nem alternatív kézbesítési mód. Az ajánlott küldeményként kézbesített, de át nem vett iratok esetén a címzett tájékoztatásának folyamatát az alábbi 8. pont ismerteti.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a kézbesítés módját a bíróság jóváhagyta, a kézbesítés feltételezett dátuma független attól, hogy a címzett elfogadja-e a kézbesítést.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A gibraltári posta által ajánlott küldeményként való kézbesítés a magánszemélyhez kötődik, értesítést kap az átveendő levélről/csomagról, amelyet csak személyazonosító okmány bemutatása esetén adnak át.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

A kézbesítésnek nincs más módja, hacsak az a személy, akinek az értesítést küldték, meg nem jelenik a postán.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Igen, miután az első „átvételre felszólító értesítést” elküldték a címzettnek, huszonnyolc napos időtartamot biztosítanak az iratok átvételére, mielőtt elküldenék a második „átvételre felszólító értesítést”. Ha további hét nap elteltével az iratokat még mindig nem vették át, azokat kézbesítetlenül visszaküldik.

A címzettet a címére küldött értesítési hirdetményben tájékoztatják.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Ahol a bírósági szabályzat előírja, hogy a kézbesítést igazolni kell, igazolást kell benyújtani a kézbesítésről. Ebben fel kell tüntetni, hogy az iratot nem küldték vissza át nem vett iratként, az alkalmazott kézbesítés módját, valamint a postai kézbesítés/személyes kézbesítés/faxon való megküldés/engedélyezett helyen hagyás napját. Az előírt nyomtatvány elérhető.

Ha a keresetlevél személyesen kézbesített irat, a felperesnek a keresetlevél kézbesítésétől számított 21 napon belül be kell nyújtania a kézbesítési igazolást. Ennek elmulasztása esetén a felperes nem kérheti mulasztási ítélet meghozatalát.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Normál esetben meg kell kísérelni az újbóli kézbesítést, feltéve, hogy a vonatkozó elévülési idő még mindig érvényes.

A legfelsőbb bíróság azonban kivételes esetekben hatáskörrel rendelkezik a kézbesítés mellőzésére. Példa erre, amikor az alperest megfelelően és teljes körűen értesítették a keresetről, de a felperes a vonatkozó elévülési időn belül elmulasztotta a kézbesítést, pl. rossz címre történő kézbesítéssel.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Ha a kézbesítést az eljárásban részt vevő fél vagy ügyvédje végzi, a kézbesítésből eredő költségeket ez a fél fizeti. A díjak attól függnek, hogy milyen típusú kézbesítésre kerül sor.

Utolsó frissítés: 23/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.