Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

Gyakorlatilag az „iratok kézbesítése” a bírósági eljárások során használt iratok megfelelő módon történő kézbesítését jelenti.

A szabályok meghatározzák a követendő keretet a következők lehetővé tétele érdekében:

• hogy az iratokat a bíróság által jóváhagyott módon kézbesítsék
• hogy olyan eljárást biztosítsanak, amelyben a felek igazolni tudják, hogy egy adott iratot kézbesítettek-e vagy sem
• hogy meghatározzák azon menetrendet, amelynek alapján az irat kézbesítettnek tekinthető (pl. személyes kézbesítés - ugyanazon a napon kézbesítettnek tekinthető, kivéve, ha munkanapon 17 óra után vagy szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon kézbesítik, ebben az esetben a kézbesítés napját követő első munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni).

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A hivatalosan kézbesítendő iratok magukban foglalják a keresetleveleket, a kereseti követelést, a védekezést tartalmazó beadványokat, a válaszokat, a bejelentéseket, a petíciókat, a végzéseket és a tanúk egyszerű/eskü alatt tett nyilatkozatait (amennyiben ezeket a tárgyalás során használják).

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Az iratot előkészítő fél felelős annak kézbesítéséért. Például a keresetlevelet a felperesnek vagy a megfelelő meghatalmazással rendelkező ügyvédnek kell kézbesítenie. A gibraltári legfelsőbb bíróság nem kézbesít iratokat.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Mivel Gibraltár nem rendelkezik olyan lakóhely-nyilvántartással, mint sok más tagállam; a megkeresett gibraltári hatóság nem szerezhet azon személy címével kapcsolatban információt, akinek az iratokat kézbesíteni kell. Ha azonban az iratokat egy vállalkozás részére kell kézbesíteni, és ha a címzettek a megadott címen megtagadják az irat átvételét, a gibraltári átvevő intézmény megállapíthatja a vállalkozás bejegyzett címét (ha ettől eltér), és erre a címre kézbesítheti az iratokat.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Ahogyan az korábban említésre került, Gibraltáron nincs lakóhely-nyilvántartás. Valamely személy címének megtalálásához olyan ügynököket kell igénybe venni, akik felkutathatják az egyéneket, vagy felhasználhatják a telefonszám-nyilvántartást, hogy a címek bizonyos részleteivel kapcsolatosan információkat szerezzenek. Az olyan keresések, mint a telefonszám-nyilvántartásban való keresés, ingyenes. Másokért díjat kell fizetni. Valamely társaság székhelyének megtalálásához a Companies House-ban (cégnyilvántartás) kell keresést végezni, ez nem érhető el a weboldalon.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

Gibraltáron nem lehet cím megadását kérni az 1206/2001/EK rendelet alapján.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Az iratok általában az alábbi módokon kézbesíthetők:

• Személyes kézbesítés
• Ajánlott levélben
• Faxon vagy más kommunikációs eszközön
• A bíró által elrendelt más alternatív módon

A büntetőjogi felelősségre vonatkozó értesítéssel ellátott intézkedést vagy más végzést általában személyesen kell kézbesíteni.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

A kézbesítés történhet faxon, ha valamelyik fél vagy törvényes képviselője korábban írásban jelezte a kézbesítő félnek, hogy elfogadja a faxon történő kézbesítést. Hasonló rendelkezés vonatkozik az elektronikus levélben történő kézbesítésre, bár a szabályok azt is előírják, hogy az elektronikus levélben történő kézbesítés csak akkor valósul meg, ha mindkét fél törvényes képviselő útján jár el.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

A gibraltári kézbesítés szabályainak és eljárásainak részletei a polgári perrendtartás 6. részében találhatók.

Ha a kézbesítés iránti kérelem más tagállamtól érkezik, a kézbesítés szokásos módja Gibraltáron a bírósági végrehajtó általi személyes kézbesítés. Amennyiben ez nem lehetséges, a bíró engedélyezhet más kézbesítési módot - általában a megadott címre történő rendes postai kézbesítést (ha ez a kézbesítéssel érintett személy szokásos vagy utolsó ismert lakóhelye).

A kézbesítés egyébként más olyan kézbesítési módon is történhet, amely a következő munkanapon történő kézbesítést biztosítja, vagy faxon vagy más elektronikus kommunikációs eszköz révén. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy alapos indoka van arra, hogy a polgári perrendtartás által általában nem engedélyezett módon vagy helyen történő kézbesítést engedélyezze, a bíróság végzésében engedélyezheti az alternatív módon vagy helyen történő kézbesítést.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Rendes postai kézbesítés vagy más olyan kézbesítési mód esetén, amikor a kézbesítésre a következő munkanapon kerül sor, az iratot az azt követő második napon kell kézbesítettnek tekinteni, hogy az iratokat az adott kézbesítő feladta, ott hagyta, átadta vagy átvette, feltéve, hogy ez a nap munkanap, vagy az azt követő következő munkanapon minősül kézbesítettnek. Amikor a kézbesítésre faxon vagy más elektronikus úton kerül sor, ha az adott munkanapon 16.30 előtt történt a küldés, akkor aznap, minden más esetben az elküldés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Alternatív kézbesítési mód alkalmazása esetén a bíróság végzése meghatározza a kézbesítés módját és a kézbesítés megtörténtének tekintett dátumot.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Az iratok adott helyen (pl. postahivatalban) történő elhelyezése általában nem alternatív kézbesítési mód. Az ajánlott küldeményként kézbesített, de át nem vett iratok esetén a címzett tájékoztatásának folyamatát az alábbi 8. pont ismerteti.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a kézbesítés módját a bíróság jóváhagyta, a kézbesítés feltételezett dátuma független attól, hogy a címzett elfogadja-e a kézbesítést.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A gibraltári posta által ajánlott küldeményként való kézbesítés a magánszemélyhez kötődik, értesítést kap az átveendő levélről/csomagról, amelyet csak személyazonosító okmány bemutatása esetén adnak át.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

A kézbesítésnek nincs más módja, hacsak az a személy, akinek az értesítést küldték, meg nem jelenik a postán.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Igen, miután az első „átvételre felszólító értesítést” elküldték a címzettnek, huszonnyolc napos időtartamot biztosítanak az iratok átvételére, mielőtt elküldenék a második „átvételre felszólító értesítést”. Ha további hét nap elteltével az iratokat még mindig nem vették át, azokat kézbesítetlenül visszaküldik.

A címzettet a címére küldött értesítési hirdetményben tájékoztatják.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Ahol a bírósági szabályzat előírja, hogy a kézbesítést igazolni kell, igazolást kell benyújtani a kézbesítésről. Ebben fel kell tüntetni, hogy az iratot nem küldték vissza át nem vett iratként, az alkalmazott kézbesítés módját, valamint a postai kézbesítés/személyes kézbesítés/faxon való megküldés/engedélyezett helyen hagyás napját. Az előírt nyomtatvány elérhető.

Ha a keresetlevél személyesen kézbesített irat, a felperesnek a keresetlevél kézbesítésétől számított 21 napon belül be kell nyújtania a kézbesítési igazolást. Ennek elmulasztása esetén a felperes nem kérheti mulasztási ítélet meghozatalát.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Normál esetben meg kell kísérelni az újbóli kézbesítést, feltéve, hogy a vonatkozó elévülési idő még mindig érvényes.

A legfelsőbb bíróság azonban kivételes esetekben hatáskörrel rendelkezik a kézbesítés mellőzésére. Példa erre, amikor az alperest megfelelően és teljes körűen értesítették a keresetről, de a felperes a vonatkozó elévülési időn belül elmulasztotta a kézbesítést, pl. rossz címre történő kézbesítéssel.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Ha a kézbesítést az eljárásban részt vevő fél vagy ügyvédje végzi, a kézbesítésből eredő költségeket ez a fél fizeti. A díjak attól függnek, hogy milyen típusú kézbesítésre kerül sor.