Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

A kézbesítés célja annak biztosítása, hogy az alperesek megismerjék a velük szemben támasztott követelés jellegét és tudomással rendelkezzenek a követeléssel kapcsolatos iratokról. A bírósági eljárási szabályzat speciális előírásokat tartalmaz annak érdekében, hogy a kézbesítés szabályosságát biztosítani lehessen.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A kerületi, körzeti és felső szintű bíróságok előtt zajló polgári peres eljárásokat megindító bármely iratot (beleértve az alsóbb szintű bíróságtól felterjesztett fellebbezéseket) és az eljárás valamennyi ezt követő iratát.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Az irat kézbesítéséért az a fél felel, akinek nevében az iratot kibocsátják vagy akit e személy e tekintetben kézbesítésre felhatalmazott.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Nem. A kézbesítési címet a megkereső hatóságnak kell rendelkezésre bocsátania.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Nem. Nem létezik a magánszemélyek ilyen központi lakcím-/tartózkodási hely nyilvántartása. Valamely társaság székhelye a Companies Registration Office (cégnyilvántartó hivatal) weboldalon lefuttatott kereséssel lelhető fel.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

A megkeresést a körzeti bíróság az 1206/2011 rendeleten alapuló megkeresésként kezeli.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A kerületi bíróság iratkézbesítésére sor kerülhet

i. ajánlott levélben

ii. bérmentesített, ajánlott küldeményként

iii. zárt levélborítékban, a címzettől eltérő személy részére történő személyes kézbesítéssel

iv. személyesen a címzett vagy az alperessel együttélő tizenhat éven felüli családtag részére történő kézbesítéssel.

A kerületi bíróságon szinte valamennyi iratot ajánlott küldeményként kézbesítenek.

A Rules of the Superior Courts (a fellebbviteli bíróságok eljárási szabályzata) 2. szabályának 9. utasítása előírja a keresetlevél címzett részére történő személyes kézbesítését és lehetővé teszi a nem személyes kézbesítést is a személyes kézbesítés elvárható és kellő gondossággal történő megkísérlését követően. Az ezt követő iratokat rendszerint ajánlott küldeményként kézbesítik. (Lásd: módosított RSC, 1986 [a fellebbviteli bíróságok 1986. évi eljárási szabályzata] 121. utasítása). A Companies Act 2014 (a gazdasági társaságokról szóló 2014. évi törvény) 51. cikke előírja, hogy az Írországban bejegyzett társaságnak szóló iratokat egyszerű bérmentesített levélben a társaság székhelyére kell kézbesíteni, míg a Companies Act 2014 1310. cikke a külföldi társaságok esetén ugyanerről a kézbesítési módról rendelkezik.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Az elektronikus iratkézbesítés nem megengedett.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Szokásos kézbesítési mód a személyes kézbesítés és az ajánlott levélként történő kézbesítés. Amennyiben írországi jogi eljárásról más módon, például egyszerű bérmentesített posta, fax, e-mail vagy hirdetmény útján kell értesítést adni, a „helyettesítő kézbesítés” bíróságnál történő kérelmezése és annak engedélyezése esetén az eljárásról a bíróság által engedélyezett alternatív módon kell az értesítést kézbesíteni.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Helyettesítő kézbesítést elrendelő végzés alapján történő kézbesítés esetén az iratokat akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha a bírósági végzésben szereplő határidőket betartották. Amennyiben a kézbesítésre postai úton kerül sor, az iratok egyszerű postai kézbesítését illetően törvényi vélelem érvényesül. Ez a vélelem megdönthető.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Ha a kézbesítésre bírósági végzés alapján kerül sor, a címzettet a bírósági végzésben meghatározott módon tájékoztatják. Ha az iratokat ajánlott levélben kézbesítik és a címzett nem érhető el, a postai dolgozó a címen értesítést hagy arra vonatkozóan, hogy az ajánlott levélküldeményt a címzett a postahivatalban veheti át. A levelet a postahivatalban rendszerint egy héttől tíz napig őrzik meg.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Az átvétel megtagadása nem jár következménnyel. Amennyiben írországi jogi eljárásban a kézbesítést elvégezni nem lehetett, a bíróságtól kérni lehet a kézbesítési határidő meghosszabbítását, másik kézbesítési mód alkalmazását vagy mindkettőt egyszerre.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Egyszerű postai küldemény esetén az iratot a lakcímre kézbesítik. Ajánlott postai küldemény esetén az iratot kizárólag a megnevezett személynek kézbesítik. Ez a belföldi és a nemzetközi postai kézbesítésre is vonatkozik.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

A postai kézbesítés helyett az 1393/2007 rendelet 15. cikke lehetővé teszi az adott személy részére ügyvéd vagy bírósági kézbesítő útján történő személyes kézbesítést.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

A postahivatal általában határidőt ad meg a címzettnek hagyott értesítésen. Az értesítést a címzett lakcímén hagyják. A határidő általában egy hét.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Kerületi és körzeti bíróságok: ajánlott postai kézbesítés esetén a levelet feladó személy által a levél feladását követő legkorábban tíz nappal eskü alatt tett, törvényben előírt nyilatkozat, amelyben szerepel a postai feladás igazolása.

Felső szintű bíróság: a kézbesítést végző személy által eskü alatt tett kézbesítési nyilatkozat, mint a bíróság számára szükséges bizonyíték. Keresetlevél esetén a kézbesítés adatait a kézbesítést követő három napon belül rögzíteni kell a keresetlevélen és erre a személyes kézbesítésről szóló, eskü alatt tett nyilatkozatnak utalnia kell.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Kérelem terjeszthető a bíróság elé az olyan végzések hatályon kívül helyezése iránt, amelyekkel kapcsolatban a bírósági tárgyalásról szóló értesítést az alperes részére nem kézbesítették jogszerűen.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Költsége a postai feladás vagy kézbesítési megbízott igénybevétele esetén e személy díjának felel meg.