Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

Ez egy általános kifejezés azokra a lépésekre, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a bírósági dokumentumokról az érdekelt felek tudomást szerezzenek.

A szabályok fő célja annak biztosítása, hogy az érdekelt felek értesüljenek a bírósági eljárások megindulásáról, és folyamatosan tájékoztatást kapjanak a fejleményekről. A bírósági szabályok konkrét határidőket állapítanak meg annak biztosítására, hogy elegendő lehetőség álljon rendelkezésre a bírósági eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok megvizsgálására és szükség esetén azok megválaszolására. A határidők segítenek fenntartani a peres folyamat lendületét is, biztosítva bizonyos eljárási lépések meghatározott időtartamon belül történő megtételét. A bíróságnak általában kérnie kell a kézbesítés igazolását, mielőtt az ügyben döntést hozna.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Általánosságban elmondható, hogy az eljárással kapcsolatos valamennyi iratot kézbesíteni kell, például:

• az eljárást megindító iratot (pl. keresetlevél, idézés, indítvány, petíció);
• bizonyos iratokat, amíg az ügy bíróság előtt folyik (pl. megjelenési nyilatkozat, védekezés, készenléti igazolás); vagy
• ítéletről/végzésről szóló értesítést.

A polgári eljárás bizonyos típusai esetében további, különös iratok kézbesítése szükséges (pl. a közúti balesetekkel kapcsolatos ügyekben értesítést kell küldeni az alperes biztosítójának).

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Rendszerint a felek felelősek a kézbesítés teljesítéséért, de számos mód áll a rendelkezésükre, és e módok egy része más emberek bevonásával is jár (például kézbesítők [lásd alább], ügyvédek, postai alkalmazottak).

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Jelenleg nincs ilyen gyakorlat.

Magánszemélyek részére történő kézbesítés esetén az észak-írországi bírósági szolgálat egy harmadik félnek minősülő „kézbesítőn” keresztül kézbesít, aki megkísérli a kézbesítést a megkereső hatóság által megadott címen. Ha a kézbesítést megtagadják azon az alapon, hogy a címzett elköltözött, az iratokat általában visszaküldik, hacsak az új lakók nem adnak meg egy továbbítási címet, vagy ha más címek válnak ismertté a kézbesítő számára a megkeresések során, újból megkísérelhetik a kézbesítést, és a kézbesítési igazolás is tükrözi ezt.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Jelenleg nincs ilyen gyakorlat.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

Jelenleg nincs ilyen gyakorlat, a bizonyításfelvétel iránti megkeresés megkönnyítése érdekében szükség van a kézbesítési címre.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A bírósági szabályok meghatározzák a kézbesítéshez kapcsolódó általános szabályokat. Mindazonáltal más jogszabályi rendelkezések különös szabályokat állapíthatnak meg egyes esetekben (pl. a társaság részére történő kézbesítéssel kapcsolatban).

Rendszerint a legfelsőbb bíróság elé történő idézés kézbesíthető:

• a másolatnak az alperes szokásos vagy utolsó ismert címére rendes előre kifizetett elsőbbségi postai küldeményként történő elküldésével;
• személyesen, amely esetben a kézbesítőnek meg kell győződnie a kézbesítéssel érintett személy személyazonosságáról, majd át kell adnia neki az iratot, és meg kell magyaráznia, hogy milyen iratról van szó;
• a másolatnak az adott címen lévő levélszekrényben való elhelyezésével (a másolatot az alperesnek címzett zárt borítékba kell tenni);
• ügyvédnél, aki az eredeti iratot visszaküldi azzal a nyilatkozattal, hogy az alperes nevében elfogadja a kézbesítést;
• a szerződéses feltételnek megfelelően (ez meghatározhatja, hogy kinek a részére és hol/hogyan kell kézbesíteni);
• ha a kereset föld birtokba vételére irányul, a másolatnak az alperes házastársa, rokona vagy alkalmazottja részére való kézbesítésével (ha nyilvánvalóan 16 évesnél idősebb) az alperes lakóhelyén vagy üzleti tevékenységének helyén. Ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a földnek valószínűsíthetően senki sincs birtokában, és az alperes részére történő kézbesítést más módon nem lehet teljesíteni, engedélyezheti a kézbesítést oly módon, hogy az irat másolatát a földterület egyik feltűnő részére kitűzik;
• ha az alperes kiskorú, akkor a szülője, gondviselője vagy azon személy részére, akivel együtt él;
• ha az alperes beteg, akkor a mentális egészséggel kapcsolatos jogszabályok alapján felhatalmazott vagy azon személy részére, akivel együtt él;
• a Korona részére rendes postai úton, vagy a Crown Solicitor (a Korona ügyvédje) alkalmazottjánál vagy ügynökénél hagyva;
• a társaság részére a nyilvántartott székhelyre ajánlott küldeményként történő kézbesítéssel.
• A legfelsőbb bíróság bármely más olyan irata, amelyet nem szükséges személyesen kézbesíteni, a kézbesítéssel érintett személy címén hagyható vagy oda küldhető;
• faxon és azt követően levélben kézbesíthető, ha mindkét felet ügyvéd képviseli;
• iratcserével (DX) kézbesíthető.

A megyei bíróságon, hacsak másként nem rendelkezik, a polgári keresetlevél kézbesíthető:

• kézbesítő által. (A közigazgatási bírósági tanácsok mindegyikéhez kijelölnek kézbesítőket, és az eredeti polgári keresetlevélen szerepeltetik a kézbesítés részleteit, és a lehető leghamarabb visszaadják azokat a felperes ügyvédjének);
• ügyvéd vagy (16 év feletti) alkalmazottjai által rendes elsőbbségi postai küldeményként;
• a másolatnak az adott címen lévő levélszekrényben való elhelyezésével (a másolatot az alperesnek címzett zárt borítékba kell tenni);
• ügyvéd részére, ha felhatalmazást kap a kézbesítés elfogadására, és az erre vonatkozó nyilatkozatot az eredeti iraton aláírja.

Bármely más dokumentum, amelyet nem szükséges személyesen kézbesíteni:

• az ügyvéd részére kézbesíthető vagy postázható, ha a felet ügyvéd képviseli;
• faxon és azt követően levélben kézbesíthető, ha mindkét felet ügyvéd képviseli; vagy
• iratcsere útján kézbesíthető.

Az Észak-Írországon kívül kézbesítendő idézést vagy keresetlevelet a bíróság engedélye nélkül nem lehet kiállítani, kivéve, ha a bíróság az alábbiak alapján joghatósággal rendelkezik:

• a polgári joghatóságról és ítéletekről szóló 1982. évi törvény;
• a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelet (átdolgozás); vagy

más törvényi rendelkezés.

Számos más követelménynek is teljesülnie kell (például nem lehet ugyanazon okból eljárni, mint amely miatt már eljárás van folyamatban egy másik bíróságon).

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Az elektronikus úton való kézbesítés nem megengedett a polgári eljárásokban Észak-Írországban.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Ha a szabályok megkövetelik, hogy az iratot személyesen kézbesítsék (például a kereseti követelés végrehajtása az ítéletek végrehajtásáról szóló [észak-írországi] 1981. évi rendelet 107. cikke alapján), külön kérelmet lehet benyújtani a bíróság részére, amelyben kérhetik az alternatív kézbesítési mód engedélyezését. Például a bíróság helyettesítő kézbesítést rendelhet el:

• postai úton;
• hirdetés útján;
• képviselő útján;
• rokon útján;
• biztosító társaságon keresztül.

Ha az alperes Észak-Írországon kívül tartózkodik, a bíróság elrendelheti a helyettesítő kézbesítést, ha meggyőződik arról, hogy a per elkerülése érdekében távozott.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Ha más kézbesítési módot alkalmaznak, a bírósági végzés meghatározza e módot, és annak teljesítése jelzi, hogy az iratokat kézbesítették.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

A letétbe helyezés nem rendes kézbesítési mód Észak-Írországban.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a címzett megtagadja a kézbesítést (például megtagadja a személyazonosságának megállapítását), a kézbesítő jogosult arra, hogy egy másik személy részére kézbesítse az iratokat, amennyiben ez a személy ismeri őt, és elmúlt 16 éves (pl. a címzett házastársa). Ha nincs olyan más személy, akinek részére teljesíthető a kézbesítés, a „meghiúsult kézbesítésről” igazolást állítanak ki. Ha a személyazonosság igazolására nem kerülhetett sor, az iratokat nem tekintik kézbesítettnek (még akkor sem, ha a megtagadás nem volt jogszerű).

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A Royal Mail (az Egyesült Királyság postai szolgálata) által ajánlott küldeményként való kézbesítés nem a magánszemélyhez, hanem a címhez kötődik. Ennélfogva lehetséges, hogy a címzetten kívül más személy kapja meg az iratokat, ha ugyanazon a címen laknak.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ha a kért címen senki sem elérhető az iratok átvételének aláírására, azokat visszaküldik a cím szerinti helyi postára. Ha az iratokat a határidőn belül (lásd alább) nem veszik át, visszaküldik a feladónak.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Ha a kézbesítés nem volt lehetséges a címen, hirdetményt hagynak a megkísérelt kézbesítésre vonatkozó értesítésről. Ez a hirdetmény tájékoztatja a címzettet arról, hogy hol lehet az iratokat átvenni, és azt a határidőt, amelyen belül át kell venni azokat. Az Egyesült Királyságból származó ajánlott küldemény esetében az iratokat egy héten belül át kell venni. Nemzetközi ajánlott küldemény esetében a határidő három hét.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A legfelsőbb bíróságon a kézbesítés megtörténtét igazolással lehet bizonyítani, amelyben az alábbiak szerepelnek:

• ki teljesítette a kézbesítést;
• kinek a részére kézbesítették az iratot (hivatkozhatnak a címzett fényképére vagy arra, hogy igazolta személyazonosságát);
• hol és hogyan teljesítették a kézbesítést;
• a kézbesítés napja és időpontja.

A kézbesítőnek fel kell jegyeznie a kézbesítés részleteit az eredeti iratra.

A postai úton történő kézbesítésre vagy a levélszekrényben történő elhelyezésre vonatkozó nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy feltételezhető, hogy az iratról az alperes tudomást szerzett, és azt kézbesítetlenül nem küldték vissza.

Sürgős esetekben a kézbesítést szóbeli tanúvallomással lehet igazolni.

A megyei bíróságon:

• a kézbesítő közreműködik a kézbesítésben, elkészíti a kézbesítés részleteit tartalmazó nyilvántartását, és esküt tesz arra vonatkozóan, hogy a kézbesítéssel kapcsolatos megállapítások helyesek;
• az ügyvéd általi kézbesítést a polgári kereseten elhelyezett igazolás igazolja;

Mind a legfelsőbb, mind a megyei bíróságon:

• az elsőbbségi küldeményként postai úton kézbesített iratot a hetedik munkanap után kézbesítettnek kell tekinteni (bár bizonyíték kérhető annak igazolására, hogy korábban érkezett);
• a munkanapokon 16.00 óra után küldött faxot másnap kell kézbesítettnek tekinteni;
• az iratcsere révén kézbesített iratot a második munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, miután azt az iratcsere dobozban hagyta.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Ha az ügyvéd nem jogosult az alperes nevében a kézbesítés elfogadására, az összes eljárást felfüggesztik. Ellenkező esetben a bíró megfelelően teljesítettnek nyilváníthatja a kézbesítést, ha bizonyíték van arra, hogy az alperes ténylegesen megkapta az iratot, vagy a kézbesítés során műszaki hiba áll fenn. A hiányos kézbesítés vagy a kézbesítés elmulasztása akkor sem állapítható meg, ha az alperes kifogásolás nélkül megjelenik.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A postai kézbesítéssel kapcsolatban az elsőbbségi küldemények költségei merülnek fel. A személyes kézbesítés esetén a kézbesítő által felszámított díjakat a jogszabályok határozzák meg. Az idézés és a keresetlevél személyes kézbesítésének díja jelenleg 12, illetve 45 font.