Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2022 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Észak-Írország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

Ez egy általános kifejezés azokra a lépésekre, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a bírósági dokumentumokról az érdekelt felek tudomást szerezzenek.

A szabályok fő célja annak biztosítása, hogy az érdekelt felek értesüljenek a bírósági eljárások megindulásáról, és folyamatosan tájékoztatást kapjanak a fejleményekről. A bírósági szabályok konkrét határidőket állapítanak meg annak biztosítására, hogy elegendő lehetőség álljon rendelkezésre a bírósági eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok megvizsgálására és szükség esetén azok megválaszolására. A határidők segítenek fenntartani a peres folyamat lendületét is, biztosítva bizonyos eljárási lépések meghatározott időtartamon belül történő megtételét. A bíróságnak általában kérnie kell a kézbesítés igazolását, mielőtt az ügyben döntést hozna.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Általánosságban elmondható, hogy az eljárással kapcsolatos valamennyi iratot kézbesíteni kell, például:

  • az eljárást megindító iratot (pl. keresetlevél, idézés, indítvány, petíció);
  • bizonyos iratokat, amíg az ügy bíróság előtt folyik (pl. megjelenési nyilatkozat, védekezés, készenléti igazolás); vagy
  • ítéletről/végzésről szóló értesítést.

A polgári eljárás bizonyos típusai esetében további, különös iratok kézbesítése szükséges (pl. a közúti balesetekkel kapcsolatos ügyekben értesítést kell küldeni az alperes biztosítójának).

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Rendszerint a felek felelősek a kézbesítés teljesítéséért, de számos mód áll a rendelkezésükre, és e módok egy része más emberek bevonásával is jár (például kézbesítők [lásd alább], ügyvédek, postai alkalmazottak).

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Jelenleg nincs ilyen gyakorlat.

Magánszemélyek részére történő kézbesítés esetén az észak-írországi bírósági szolgálat egy harmadik félnek minősülő „kézbesítőn” keresztül kézbesít, aki megkísérli a kézbesítést a megkereső hatóság által megadott címen. Ha a kézbesítést megtagadják azon az alapon, hogy a címzett elköltözött, az iratokat általában visszaküldik, hacsak az új lakók nem adnak meg egy továbbítási címet, vagy ha más címek válnak ismertté a kézbesítő számára a megkeresések során, újból megkísérelhetik a kézbesítést, és a kézbesítési igazolás is tükrözi ezt.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Jelenleg nincs ilyen gyakorlat.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

Jelenleg nincs ilyen gyakorlat, a bizonyításfelvétel iránti megkeresés megkönnyítése érdekében szükség van a kézbesítési címre.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A bírósági szabályok meghatározzák a kézbesítéshez kapcsolódó általános szabályokat. Mindazonáltal más jogszabályi rendelkezések különös szabályokat állapíthatnak meg egyes esetekben (pl. a társaság részére történő kézbesítéssel kapcsolatban).

Rendszerint a legfelsőbb bíróság elé történő idézés kézbesíthető:

  • a másolatnak az alperes szokásos vagy utolsó ismert címére rendes előre kifizetett elsőbbségi postai küldeményként történő elküldésével;
  • személyesen, amely esetben a kézbesítőnek meg kell győződnie a kézbesítéssel érintett személy személyazonosságáról, majd át kell adnia neki az iratot, és meg kell magyaráznia, hogy milyen iratról van szó;
  • a másolatnak az adott címen lévő levélszekrényben való elhelyezésével (a másolatot az alperesnek címzett zárt borítékba kell tenni);
  • ügyvédnél, aki az eredeti iratot visszaküldi azzal a nyilatkozattal, hogy az alperes nevében elfogadja a kézbesítést;
  • a szerződéses feltételnek megfelelően (ez meghatározhatja, hogy kinek a részére és hol/hogyan kell kézbesíteni);
  • ha a kereset föld birtokba vételére irányul, a másolatnak az alperes házastársa, rokona vagy alkalmazottja részére való kézbesítésével (ha nyilvánvalóan 16 évesnél idősebb) az alperes lakóhelyén vagy üzleti tevékenységének helyén. Ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a földnek valószínűsíthetően senki sincs birtokában, és az alperes részére történő kézbesítést más módon nem lehet teljesíteni, engedélyezheti a kézbesítést oly módon, hogy az irat másolatát a földterület egyik feltűnő részére kitűzik;
  • ha az alperes kiskorú, akkor a szülője, gondviselője vagy azon személy részére, akivel együtt él;
  • ha az alperes beteg, akkor a mentális egészséggel kapcsolatos jogszabályok alapján felhatalmazott vagy azon személy részére, akivel együtt él;
  • a Korona részére rendes postai úton, vagy a Crown Solicitor (a Korona ügyvédje) alkalmazottjánál vagy ügynökénél hagyva;
  • a társaság részére a nyilvántartott székhelyre ajánlott küldeményként történő kézbesítéssel.
  • A legfelsőbb bíróság bármely más olyan irata, amelyet nem szükséges személyesen kézbesíteni, a kézbesítéssel érintett személy címén hagyható vagy oda küldhető;
  • faxon és azt követően levélben kézbesíthető, ha mindkét felet ügyvéd képviseli;
  • iratcserével (DX) kézbesíthető.

A megyei bíróságon, hacsak másként nem rendelkezik, a polgári keresetlevél kézbesíthető:

  • kézbesítő által. (A közigazgatási bírósági tanácsok mindegyikéhez kijelölnek kézbesítőket, és az eredeti polgári keresetlevélen szerepeltetik a kézbesítés részleteit, és a lehető leghamarabb visszaadják azokat a felperes ügyvédjének);
  • ügyvéd vagy (16 év feletti) alkalmazottjai által rendes elsőbbségi postai küldeményként;
  • a másolatnak az adott címen lévő levélszekrényben való elhelyezésével (a másolatot az alperesnek címzett zárt borítékba kell tenni);
  • ügyvéd részére, ha felhatalmazást kap a kézbesítés elfogadására, és az erre vonatkozó nyilatkozatot az eredeti iraton aláírja.

Bármely más dokumentum, amelyet nem szükséges személyesen kézbesíteni:

  • az ügyvéd részére kézbesíthető vagy postázható, ha a felet ügyvéd képviseli;
  • faxon és azt követően levélben kézbesíthető, ha mindkét felet ügyvéd képviseli; vagy
  • iratcsere útján kézbesíthető.

Az Észak-Írországon kívül kézbesítendő idézést vagy keresetlevelet a bíróság engedélye nélkül nem lehet kiállítani, kivéve, ha a bíróság az alábbiak alapján joghatósággal rendelkezik:

  • a polgári joghatóságról és ítéletekről szóló 1982. évi törvény;
  • a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelet (átdolgozás); vagy

más törvényi rendelkezés.

Számos más követelménynek is teljesülnie kell (például nem lehet ugyanazon okból eljárni, mint amely miatt már eljárás van folyamatban egy másik bíróságon).

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Az elektronikus úton való kézbesítés nem megengedett a polgári eljárásokban Észak-Írországban.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Ha a szabályok megkövetelik, hogy az iratot személyesen kézbesítsék (például a kereseti követelés végrehajtása az ítéletek végrehajtásáról szóló [észak-írországi] 1981. évi rendelet 107. cikke alapján), külön kérelmet lehet benyújtani a bíróság részére, amelyben kérhetik az alternatív kézbesítési mód engedélyezését. Például a bíróság helyettesítő kézbesítést rendelhet el:

  • postai úton;
  • hirdetés útján;
  • képviselő útján;
  • rokon útján;
  • biztosító társaságon keresztül.

Ha az alperes Észak-Írországon kívül tartózkodik, a bíróság elrendelheti a helyettesítő kézbesítést, ha meggyőződik arról, hogy a per elkerülése érdekében távozott.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Ha más kézbesítési módot alkalmaznak, a bírósági végzés meghatározza e módot, és annak teljesítése jelzi, hogy az iratokat kézbesítették.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

A letétbe helyezés nem rendes kézbesítési mód Észak-Írországban.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a címzett megtagadja a kézbesítést (például megtagadja a személyazonosságának megállapítását), a kézbesítő jogosult arra, hogy egy másik személy részére kézbesítse az iratokat, amennyiben ez a személy ismeri őt, és elmúlt 16 éves (pl. a címzett házastársa). Ha nincs olyan más személy, akinek részére teljesíthető a kézbesítés, a „meghiúsult kézbesítésről” igazolást állítanak ki. Ha a személyazonosság igazolására nem kerülhetett sor, az iratokat nem tekintik kézbesítettnek (még akkor sem, ha a megtagadás nem volt jogszerű).

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A Royal Mail (az Egyesült Királyság postai szolgálata) által ajánlott küldeményként való kézbesítés nem a magánszemélyhez, hanem a címhez kötődik. Ennélfogva lehetséges, hogy a címzetten kívül más személy kapja meg az iratokat, ha ugyanazon a címen laknak.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ha a kért címen senki sem elérhető az iratok átvételének aláírására, azokat visszaküldik a cím szerinti helyi postára. Ha az iratokat a határidőn belül (lásd alább) nem veszik át, visszaküldik a feladónak.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Ha a kézbesítés nem volt lehetséges a címen, hirdetményt hagynak a megkísérelt kézbesítésre vonatkozó értesítésről. Ez a hirdetmény tájékoztatja a címzettet arról, hogy hol lehet az iratokat átvenni, és azt a határidőt, amelyen belül át kell venni azokat. Az Egyesült Királyságból származó ajánlott küldemény esetében az iratokat egy héten belül át kell venni. Nemzetközi ajánlott küldemény esetében a határidő három hét.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A legfelsőbb bíróságon a kézbesítés megtörténtét igazolással lehet bizonyítani, amelyben az alábbiak szerepelnek:

  • ki teljesítette a kézbesítést;
  • kinek a részére kézbesítették az iratot (hivatkozhatnak a címzett fényképére vagy arra, hogy igazolta személyazonosságát);
  • hol és hogyan teljesítették a kézbesítést;
  • a kézbesítés napja és időpontja.

A kézbesítőnek fel kell jegyeznie a kézbesítés részleteit az eredeti iratra.

A postai úton történő kézbesítésre vagy a levélszekrényben történő elhelyezésre vonatkozó nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy feltételezhető, hogy az iratról az alperes tudomást szerzett, és azt kézbesítetlenül nem küldték vissza.

Sürgős esetekben a kézbesítést szóbeli tanúvallomással lehet igazolni.

A megyei bíróságon:

  • a kézbesítő közreműködik a kézbesítésben, elkészíti a kézbesítés részleteit tartalmazó nyilvántartását, és esküt tesz arra vonatkozóan, hogy a kézbesítéssel kapcsolatos megállapítások helyesek;
  • az ügyvéd általi kézbesítést a polgári kereseten elhelyezett igazolás igazolja;

Mind a legfelsőbb, mind a megyei bíróságon:

  • az elsőbbségi küldeményként postai úton kézbesített iratot a hetedik munkanap után kézbesítettnek kell tekinteni (bár bizonyíték kérhető annak igazolására, hogy korábban érkezett);
  • a munkanapokon 16.00 óra után küldött faxot másnap kell kézbesítettnek tekinteni;
  • az iratcsere révén kézbesített iratot a második munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, miután azt az iratcsere dobozban hagyta.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Ha az ügyvéd nem jogosult az alperes nevében a kézbesítés elfogadására, az összes eljárást felfüggesztik. Ellenkező esetben a bíró megfelelően teljesítettnek nyilváníthatja a kézbesítést, ha bizonyíték van arra, hogy az alperes ténylegesen megkapta az iratot, vagy a kézbesítés során műszaki hiba áll fenn. A hiányos kézbesítés vagy a kézbesítés elmulasztása akkor sem állapítható meg, ha az alperes kifogásolás nélkül megjelenik.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A postai kézbesítéssel kapcsolatban az elsőbbségi küldemények költségei merülnek fel. A személyes kézbesítés esetén a kézbesítő által felszámított díjakat a jogszabályok határozzák meg. Az idézés és a keresetlevél személyes kézbesítésének díja jelenleg 12, illetve 45 font.

Utolsó frissítés: 20/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.