Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Portugália
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

A kézbesítés (citação) az a cselekmény, amellyel egy személy (alperes, ellenérdekű fél, akivel szemben a végrehajtást kérik) tudomására hozzák, hogy vele szemben keresetet indítottak. Célja, hogy ezt a személyt első alkalommal idézzék védekezés céljából. A kézbesítés olyan személynek a felperes vagy az alperes mellett első alkalommal történő megjelenésre felhívására is szolgál, akinek érdeke fűződik az ügyhöz, de eredetileg abban nem vett részt (a polgári perrendtartás 219. cikkének (1) bekezdése).

Az értesítés (notificação) funkciója valamely személy bíróság előtti megjelenésre való felhívása vagy tényekről való tájékoztatása (a polgári perrendtartás 219. cikkének (2) bekezdése).

A polgári perrendtartásról szóló portugál törvénykönyvben külön szabályok rendelkeznek arról, hogy miként kell a kézbesítést és az értesítést foganatosítani, és meghatározzák a címzetteknek továbbítandó információkat, a továbbítandó tények jellegét, valamint a továbbítás célját (a polgári perrendtartás II. könyve I. címe II. fejezetének II. szakasza. E szabályok célja annak biztosítása, hogy a közlés valóban megérkezzen a címzetthez, és amennyiben valamely eljárásban részt vevő félről van szó, biztosítsa a védelemhez való jogot.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A következő információkat kézbesítik:

  • az eljárást megindító kereset másodpéldánya és a kísérő iratok másolata, amelyeket az alperesnek kézbesítenek (a polgári perrendtartás 227. cikkének (1) bekezdése),
  • tájékoztatás arról, hogy az adott személyt meghívták az érintett eljárásra (a polgári perrendtartás 227. cikkének (1) bekezdése),
  • az ügyet tárgyaló bíróság, ügyszak és tanács megnevezése, a védekezés előterjesztésének határideje, valamint amennyiben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő kijelölésének szükségessége (a polgári perrendtartás 227. cikkének (1) és (2) bekezdése),
  • figyelmeztetés a védekezés elmaradásának jogkövetkezményeire (a polgári perrendtartás 227. cikkének (2) bekezdése).

A következő információkról küldenek értesítést:

  • bírósági végzések és ítéletek (a polgári perrendtartás 220. cikkének (1) bekezdése),
  • a felek beadványai, az ügy irataihoz csatolt beadványok és iratok, valamint a felek eljárási jogainak gyakorlására nyitva álló határidő (a polgári perrendtartás 220. cikkének (2) bekezdése),
  • valamely fél, tanú, szakértő, műszaki tanácsadó vagy ügyvéd bírósági eljárásra idézése (a polgári perrendtartás 220. cikkének (1) bekezdése),
  • szakértői vélemény, bizonyítás iránti kérelem vagy a bírósággal együttműködni köteles jogalanyoknak szóló információ (a polgári perrendtartás 220. cikkének (2) bekezdése).

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A folyamatban lévő eljárásokban rendszerint bírósági végrehajtó, végrehajtási tisztviselő vagy valamelyik fél jogi képviselője foganatosítja a kézbesítést és az értesítést, az 5. kérdésre adott válaszban feltüntetett esetektől függően.

A hagyatéki eljárásban a közjegyző foganatosíthatja a kézbesítést és az értesítést (a 2019. szeptember 13-i 117/2019. sz. törvény mellékletében jóváhagyott hagyatéki leltárra vonatkozó szabályzat 2. cikkének (1) és (3) bekezdése).

A per megindítása előtt az értesítést ügyvédek, jogtanácsosok vagy végrehajtók is foganatosíthatják (az ingatlanok bérbeadásáról szóló új törvény – NRAU [Novo Regime do Arrendamento Urbano] 9. cikke (7) bekezdésének b) pontja).

Nemperes eljárásban – különösen családjogi és fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyekben – a polgári hivatalvezető is foganatosíthatja a kézbesítést és az értesítést (az ügyészség és az anyakönyvi hivatal illetékességéről szóló törvényerejű rendelet 5. cikkének (1) bekezdése és 7. cikke).

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

A portugál jog szerint a bírósági végrehajtó feladata az értesítés kézbesítéséhez szükséges valamennyi lépés hivatalból történő megtétele (a polgári perrendtartás 226. cikkének (1) bekezdése).

Ha nem tudja kézbesíteni az értesítést, a bírósági végrehajtó betekint a más kormányhivataloknál elektronikus úton hozzáférhető információkba annak kiderítése érdekében, hogy megváltozott-e a címzett tartózkodási helye, és hogy megállapítsa aktuális címét (a polgári perrendtartás 236. cikkének (1) bekezdése).

Jogszabályban kifejezetten felsorolt bizonyos helyzetekben ugyanez a szabály érvényesül a felek vagy képviselőik értesítése során.

A végrehajtási tisztviselők is betekinthetnek a kormányhivatalok bizonyos adatbázisaiba, hogy például végrehajtási eljárás keretében ellenőrizhessék az idézett fél adóügyi illetőségét (a polgári perrendtartás 749. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint az idézett fél és a lefoglalható vagyontárgyak közintézmények általi azonosításáról szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése).

Az adatbázisokhoz való hozzáférés minden esetben csak a bíróság előzetes engedélyével lehetséges.

A portugál jog szerint amennyiben a fél jogosan hivatkozik súlyos nehézségekre – különösen a kézbesítés vagy értesítés címzettje tartózkodási helyének megváltozására vonatkozó – olyan információk megszerzése tekintetében, amelyek befolyásolják valamely eljárási jogának tényleges gyakorlását, kötelezettségének teljesítését vagy igényének érvényesítését, úgy a bíróság ezen információk megszerzése érdekében együttműködésre kötelezhet személyeket vagy szervezeteket. Függetlenül attól, hogy az eljárásban félként részt vesznek-e, kötelesek együttműködni a bírósággal az elrendelt információk rendelkezésre bocsátásával (a polgári perrendtartás 417. cikkének (1) bekezdése).

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Nem. Erre kizárólag a 4.1. kérdésre adott válaszban hivatkozott nemzeti hatóságok és jogalanyok esetében van lehetőség.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

A bíróság igénybe veszi más kormányhivatalok adatbázisait, és amennyiben ez elégtelennek bizonyul, elrendeli, hogy más személy, jogalany vagy akár a rendőrség járjon a személy aktuális címe után és/vagy bocsássa rendelkezésére azt, ahogyan az a 4.1. kérdésre adott válaszban szerepel.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Az alábbiakban bemutatjuk az iratkézbesítés és az értesítés különböző módjait. A kézbesítés és az értesítés eseteit már tartalmazza az 1. kérdésre adott válasz.

A kézbesítés

Irat kézbesíthető valamely személy részére vagy hirdetményi úton. Mindkét mód alanya lehet természetes vagy jogi személy. A természetes személyeknek történő kézbesítés szabályai értelemszerűen irányadók a jogi személyeknek történő kézbesítésre is, kivéve azt, ha a jogi személyeknek történő kézbesítés egyes vonatkozásaira külön szabályok vonatkoznak, amely esetben e külön szabályokat kell alkalmazni (a polgári perrendtartás 246. cikkének (1) bekezdése).

Kézbesítés személyek részére

A gyakorlatban valamely személy részére a következő módokon történhet az iratkézbesítés:

  • elektronikus adatátvitellel, pl. az ügyészségnek, amennyiben az a perben félként vesz részt (a polgári perrendtartás 225. cikke (2) bekezdésének a) pontja),
  • postai úton, természetes személyek esetében a címzett személy lakóhelyére vagy munkahelyére, jogi személyek esetében pedig a jogi személyek nemzeti nyilvántartásában szereplő székhelyre címzett tértivevényes levél formájában (a polgári perrendtartás 225. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 246. cikkének (2) bekezdése),
  • a címzett végrehajtási tisztviselő általi személyes megkeresésével, amennyiben a postai úton történő kézbesítés lehetetlennek bizonyul, vagy a felperes az eljárást megindító keresetben ezt kéri (a polgári perrendtartás 225. cikke (2) bekezdésének c) pontja),
  • a címzett bírósági végrehajtó általi személyes megkeresésével, amennyiben a felperes az eljárást megindító keresetben ezt kéri, és ennek díját megfizeti (a polgári perrendtartás 225. cikke (2) bekezdésének c) pontja),
  • jogi képviselő útján (a polgári perrendtartás 225. cikkének (3) bekezdése):
    • a jogi képviselőknek az eredeti kérelemben késedelem nélkül nyilatkozniuk kell arról, hogy maguk, másik jogi képviselő vagy jogtanácsos útján végzik a kézbesítést (a polgári perrendtartás 227. cikkének (2) bekezdése),
    • a jogi képviselő későbbi időpontban is kérheti a kézbesítést, ha a kézbesítés bármely más formája lehetetlennek bizonyul (a polgári perrendtartás 237. cikkének (2) bekezdése),
    • a végrehajtási tisztviselők vagy végrehajtók általi kézbesítés szabályait kell alkalmazni a jogi képviselő általi kézbesítésre (a polgári perrendtartás 237. cikkének (1) bekezdése).

A személyeknek történő kézbesítés a következőképpen történik:

  • a kézbesítés címzettjének,
  • a kézbesítés címzettjétől eltérő személynek, aki jogszabályi rendelkezés esetén köteles továbbítani az irat tartalmát a kézbesítés címzettjének (a polgári perrendtartás 225. cikkének (4) bekezdése),
  • a kézbesítés címzettje jogi képviselőjének, amennyiben négy évnél nem régebbi meghatalmazása a kézbesítendő irat átvételére vonatkozóan külön jogot biztosít számára (a polgári perrendtartás 225. cikkének (4) bekezdése),
  • a kézbesítés címzettje bíróság által kijelölt ügygondnokának, amennyiben a végrehajtási tisztviselőnek vagy a bírósági végrehajtónak tudomása van arról, hogy a kézbesítés címzettje cselekvőképtelensége (ismert mentális zavar vagy egyéb átmeneti vagy tartós cselekvőképtelenség) miatt képtelen átvenni az iratot (a polgári perrendtartás 234. cikkének (3) bekezdése).

Hirdetményi kézbesítés

A gyakorlatban a következő esetekben kerülhet sor hirdetményi kézbesítésre:

  • amennyiben nincs meg a kézbesítés címzettje, és nem található,
  • amennyiben a kézbesítés címzettjének személyazonossága ismeretlen.

(A polgári perrendtartás 225. cikkének (6) bekezdése.)

A hirdetményi kézbesítés a következőképpen történik:

  • értesítést hagynak a kézbesítés címzettjének portugáliai utolsó ismert lakóhelyén vagy bejegyzett székhelyén az ajtóra tűzve (a polgári perrendtartás 240. cikkének (2) bekezdése),
  • ezt követően közleményt tesznek közzé a jogszabályban előírt, nyilvánosan elférhető weboldalon (a polgári perrendtartás 240. cikkének (1) bekezdése és a bírósági eljárások elektronikus kezeléséről szóló rendelet 24. cikke).

Az értesítés

Az eljárás során a következőképpen kerülhet sor értesítésre:

  • a jogi képviselő és/vagy jogtanácsos által képviselt feleket mindig a képviselő útján, a 6. kérdésre adott válaszban leírt módon értesítik (a polgári perrendtartás 247. cikkének (1) bekezdése),
  • a felek személyes megjelenésre való idézését tartalmazó értesítést könyvelt levélpostai küldeményben küldik meg a feleknek (a jogi képviselő 6. kérdésre adott válaszban leírt módon történő, egyidejű értesítése mellett) (a polgári perrendtartás 247. cikkének (2) bekezdése),
  • a jogi képviselővel nem rendelkező feleknek az értesítést közvetlenül lakóhelyükre, bejegyzett székhelyükre vagy az e célból választott helyre címzett ajánlott levélben küldik meg (a polgári perrendtartás 249. cikkének (1) bekezdése),
  • emellett a jogerős határozatokról szóló értesítéseket minden esetben ajánlott levélben megküldik a feleknek lakóhelyükre, bejegyzett székhelyükre vagy az e célból választott helyre címzett (a polgári perrendtartás 249. cikkének (5) bekezdése),
  • a tanúk, szakértők vagy más, az eljárásban esetlegesen részt vevő személyek részére szóló idézést tartalmazó értesítést könyvelt levélpostai küldemény útján küldik meg (a polgári perrendtartás 251. cikkének (1) bekezdése),
  • nem küldenek értesítést, amennyiben valamelyik fél vállalja valamely személy előállítását, de a fél kérheti, hogy a bíróság hivatala küldje ki az általa előállítani kívánt személynek szóló értesítést (a polgári perrendtartás 251. cikkének (2) bekezdése),
  • a jogerős határozatokról minden esetben értesítik az ügyészi hivatalt a 6. kérdésre adott válaszban leírt módon (a polgári perrendtartás 252. cikkének (1) bekezdése),
  • az ügyészi hivatalt a 6. kérdésre adott válaszban leírt módon értesítik olyan közbenső ítéletekről, amelyek alapján jogszabály szerint fellebbezésnek van helye (a polgári perrendtartás 252. cikkének (1) bekezdése),
  • a megjelent érdekelt feleknek szóló, eljárási iratban megküldött közlések és meghívók értesítésnek minősülnek, feltéve, hogy azokat a tanács elnöke dokumentálja és rendeli el (a polgári perrendtartás 254. cikke),
  • a jogi képviselők maguk gondoskodnak az egymás közötti értesítésekről elektronikus adattovábbítás útján, vagy a 6. kérdésre adott válaszban leírt más módon (a polgári perrendtartás 255. cikke).

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Igen, a következőket elsősorban elektronikus adattovábbítás útján végzik a bíróság számítógépes rendszerén keresztül:

  • az ügyészi hivatalnak történő iratkézbesítés,
  • az ügyészi hivatalnak, az ügyvédeknek, a jogtanácsosoknak és a végrehajtási tisztviselőknek, a felszámolóknak/bíróság által kijelölt csődgondnokoknak (fizetésképtelenségi, fizetési megállapodásos vagy revitalizációs eljárásban), valamint a közjegyzőknek (hagyatéki leltározási eljárásban) szóló értesítések (a polgári perrendtartás 252. cikkének (2) bekezdése); a polgári perrendtartás 248. cikkének (1) bekezdése. A bírósági eljárások elektronikus kezeléséről szóló rendelet 31. cikkének (1) bekezdése),
  • az eljárási iratoknak és iratoknak ügyvédek, jogtanácsosok és végrehajtók, felszámolók és közjegyzők által a bírósághoz történő benyújtása (a polgári perrendtartás 144. cikkének (1) bekezdése, valamint a bírósági eljárások elektronikus kezeléséről szóló rendelet 15A. cikke),
  • az eljárási illeték (amely a perköltségek részét képezi) előzetes megfizetésének igazolása (a polgári perrendtartás 145. cikke (4) bekezdésének a) pontja és a bírósági eljárások elektronikus kezeléséről szóló rendelet 9. cikkének (4) bekezdése),
  • a költségmentesség vagy a költségmenteség iránti kérelem igazolása (a polgári perrendtartás 145. cikke (4) bekezdésének a) pontja és a bírósági eljárások elektronikus kezeléséről szóló rendelet 9. cikkének (5) bekezdése).

Ha a benyújtandó eljárási irat mérete összeegyeztethetetlen az elektronikus továbbítással (a bírósági eljárások elektronikus kezeléséről szóló rendelet 10. cikkének (1) bekezdése), vagy a kézbesítendő iratok csak fizikai adathordozón állnak rendelkezésre (a polgári perrendtartás 144. cikkének (11) bekezdése), vagy ha az ügyben a jogi képviselet nem kötelező, és a fél nem bízott meg jogi képviselőt (a polgári perrendtartás 144. cikkének (2) bekezdése), vagy igazolt akadály esetén (a polgári perrendtartás 144. cikkének (8) bekezdése):

  • az eljárási iratok postai úton vagy faxon továbbíthatók a bírósági hivatalnak (a polgári perrendtartás 144. cikkének (7) és (8) bekezdése),
  • az eljárási iratról értesítés küldhető átvételi elismervénnyel, levélben vagy fax útján.

Ezen túlmenően a bíróság:

  • bármely üzenetet továbbíthat postai úton, faxon vagy elektronikus úton (a polgári perrendtartás 172. cikkének (5) bekezdése),
  • sürgős esetben távirat, telefonos kommunikáció vagy más hasonló távközlési eszközök használhatók (a polgári perrendtartás 172. cikkének (5) bekezdése),
  • a telefonos kommunikációt mindig dokumentálni kell az ügy irataiban, és azt bármilyen írásbeli megerősítésnek kell követnie (a polgári perrendtartás 172. cikkének (6) bekezdése),
  • a felek tekintetében telefonos közlést kizárólag idézés vagy valamely bírósági eljárási cselekményre való idézés visszavonása esetében lehet alkalmazni (a polgári perrendtartás 172. cikkének (6) bekezdése).

Ezeket a szabályokat az elsőfokú bíróságok előtt folyamatban lévő polgári vagy kereskedelmi eljárásokban kell alkalmazni. Meghatározott esetekben alkalmazhatók továbbá a közjegyző (pl. öröklési ügyek) vagy anyakönyvvezető (pl. olyan családi ügyekben, amelyekben megegyezés született) előtti eljárásokban is.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

A portugál jogban emellett szerepel az iratkézbesítés meghatározott időpontban, amely a következőképpen történik:

  • személyes kézbesítés esetén, amennyiben a végrehajtási tisztviselő vagy bírósági végrehajtó megállapítja, hogy a kézbesítés címzettje a megadott helyen lakik vagy dolgozik, de nem tudja foganatosítani a kézbesítést mivel nem tartózkodik a helyszínen (a polgári perrendtartás 232. cikkének (1) bekezdése),
  • ekkor értesítést kell hagyni, amelyen fel kell tüntetni, hogy a kézbesítés foganatosítására mikor fog sor kerülni (a polgári perrendtartás 232. cikkének (1) bekezdése),
  • az értesítés átadható annak a személynek, aki a legegyszerűbben átadhatja azt a kézbesítés címzettjének, vagy amennyiben ez lehetetlen, úgy a legmegfelelőbb helyre kell kitűzni (a polgári perrendtartás 232. cikkének (1) bekezdése),
  • az értesítésben meghatározott napon és időpontban a végrehajtási tisztviselő vagy bírósági végrehajtó átadja az iratot a kézbesítés címzettjének, vagy amennyiben nem találják, olyan harmadik félnek, aki a legegyszerűbben átadhatja a levelet a kézbesítés címzettjének, és ennek a személynek erre megbízást adnak (a polgári perrendtartás 232. cikkének (2) bekezdése),
  • amennyiben nem vehető igénybe harmadik fél közreműködése, a kézbesítés az értesítés legmegfelelőbb helyen és két tanú jelenlétében való kifüggesztésével történik, és az értesítésen feltüntetik a kézbesítés tényét, az ügyben eljáró bíróságot, valamint azt, hogy a kézbesítés címzettje a másodpéldányt és az iratokat átveheti a bíróság hivatalában (a polgári perrendtartás 232. cikkének (4) bekezdése).

Megjegyzés

Olyan esetekben, amelyekben:

i. a kézbesítés címzettje nem írta alá a tértivevényt (postai szolgáltatás);

ii. harmadik fél részére történt a kézbesítés meghatározott időpontban;

iii. vagy értesítés helyszínen történő kifüggesztésével került sor a meghatározott időpontban való kézbesítésre,

a végrehajtási tisztviselő vagy a bíróság hivatala két munkanapon belül minden esetben ajánlott levelet küld a kézbesítés címzettjének a következőkre vonatkozó megfelelő tájékoztatás érdekében:

  • a kézbesítési vélelem beálltának dátuma és módja,
  • a védekezés előterjesztésének határideje, és az ellentmondás elmulasztásának következményei,
  • az idézések és a kézbesítendő iratok másodpéldányainak helye,
  • a kézbesítés címzettjének személyazonossága. (A polgári perrendtartás 233. cikke.)

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

A postai úton történő kézbesítés azon a napon minősül megtörténtnek, amikor a kézbesítés címzettje vagy valamely harmadik fél aláírja a bemutatott tértivevényt (ebben az esetben az ellenkező bizonyításig vélelem szól amellett, hogy a harmadik személy átadta a levelet a kézbesítés címzettjének) (a polgári perrendtartás 230. cikke).

Személyes kézbesítés esetén, amennyiben arra végrehajtási tisztviselő, bírósági végrehajtó és jogi képviselő útján kerül sor, a kézbesítés akkor minősül megtörténtnek, amikor a kézbesítési jegyzőkönyvet felveszik (a polgári perrendtartás 230. cikke).

A kézbesítési értesítés kifüggesztésével történő kézbesítés az abban feltüntetett időpontban minősül megtörténtnek (a polgári perrendtartás 232. cikkének (4) bekezdése).

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

A – tértivevényes vagy sima – ajánlott levél útján történő kézbesítés vagy értesítés esetén a kézbesítési értesítést a levélszekrényben helyezik el, ha a postai kézbesítő a megadott címen senkit nem talál.

(A polgári perrendtartás 228. cikkének (5) bekezdése.)

A kézbesítési értesítés tájékoztatja a címzettet arról, hogy a levelet a postahivatalban letétbe helyezték, és szerepel rajta a postahivatal címe, nyitvatartási ideje és az átvételi határidő (a polgári perrendtartás 228. cikkének (5) bekezdése).

Amennyiben a levelet nem veszik át a megadott határidőn belül (és nem kérik az időtartam meghosszabbítását vagy a levél másik címre történő újraküldését), úgy azt visszaküldik a feladónak (a polgári perrendtartás 230. cikkének (2) bekezdése).

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetében, amennyiben bizonyított az irat átvételének vagy a tértivevény aláírásának megtagadása, a következő módon és körülmények között vélelmezik a kézbesítés megtörténtét:

  • A postai kézbesítő által készített elismervény igazolja, hogy a természetes személy, a jogi személy képviselője vagy annak alkalmazottja megtagadta a tértivevény aláírását vagy a levél átvételét (a polgári perrendtartás 228. cikkének (6) bekezdése és 246. cikkének (3) bekezdése).
  • Azokban az esetekben, amikor a felek határozhatják meg a kézbesítési címet:
    • i. második tértivevényes ajánlott levél meghatározott címen hagyásával, amennyiben visszaküldik az első, arra a címre küldött tértivevényes ajánlott levelet; vagy
    • ii. a postai kézbesítő által készített elismervénnyel arról, hogy a kézbesítés címzettje a meghatározott címen megtagadta a levél átvételét vagy a tértivevény aláírását.

(A polgári perrendtartás 229. cikkének (3) és (4) bekezdése.)

Személyes kézbesítés esetén, amennyiben arra végrehajtási tisztviselő vagy bírósági végrehajtó útján kerül sor, és bizonyított, hogy a kézbesítés címzettje megtagadta az átvételi elismervény aláírását vagy a másodpéldány átvételét, a kézbesítés megtörténtnek minősül, és ebben az esetben:

  • a végrehajtási tisztviselő vagy bírósági végrehajtó tájékoztatja a kézbesítés címzettjét arról, hogy a másodpéldány elérhető a bíróság hivatalában, és az átvételi elismervényen feltünteti ezt a tájékoztatást és az átvétel kézbesítés címzettje általi megtagadását (a polgári perrendtartás 231. cikkének (4) bekezdése),
  • emellett a bírósági hivatal ajánlott levélben értesíti a kézbesítés címzettjét, megismételve, hogy az eredeti kérelem és a mellékelt iratok másodpéldánya elérhető a hivatalban (a polgári perrendtartás 231. cikkének (5) bekezdése).

Csak a jogszerű megtagadás nem jár a kézbesítés vélelmezésével. A megtagadás akkor jogszerű, ha a kézbesítés címzettje azért nem található, mert nem a megadott címen lakik vagy rendelkezik székhellyel, vagy ha a harmadik fél kijelenti, hogy képtelen a levél átadására.

Meghatározott esetekben ugyanezek a szabályok alkalmazandók, ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a felek vagy képviselőik személyes értesítése során eleget kell tenni a kézbesítés alaki követelményeinek.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Amennyiben külföldről kerül sor postai szolgáltató útján történő, tértivevényes kézbesítésre vagy értesítésre, a portugál postai szolgáltató átadhatja a levelet és az iratokat a kézbesítés címzettjének vagy az ugyanazon a címen található olyan harmadik személynek, aki úgy nyilatkozik, hogy át tudja adni a levelet a címzettnek.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Lásd a 7.3. kérdésre adott választ.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Főszabály szerint a címzettnek hat munkanap áll rendelkezésére az iratok postahivatalban való átvételére.

A címzettet a postai szolgáltató által a lakók távolléte esetén a levélszekrényben elhelyezendő kézbesítési értesítéssel tájékoztatják erről az időtartamról és arról a tényről, hogy az iratok átvehetők a postahivatalban.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Igen, kézbesítés esetén a tértivevény, az átvételi elismervény vagy a kézbesítési értesítés a kézbesítés megtörténtének írásbeli bizonyítéka.

Értesítés esetén az elismervény feljegyzése, a levél vagy az irat vagy az eljárás során készített elismervény az értesítés megtörténtének írásbeli bizonyítéka.

Elektronikus adatátvitel útján történő kézbesítés vagy értesítés esetén a bíróság számítógépes rendszere igazolja a kiadás napját és időpontját (a bírósági eljárások elektronikus kezeléséről szóló rendelet 13. cikkének a) pontja).

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

A szabályszerű kézbesítés hiánya olyan súlyos hiányosság, amely az egész eljárást érvénytelenné teszi a keresetlevéltől, de azt magát nem (a polgári perrendtartás 187. cikke).

A kézbesítés szabálytalannak minősül a következő esetekben:

  • az irat kézbesítésének teljes elmaradása (a polgári perrendtartás 188. cikke (1) bekezdésének a) pontja),
  • a címzett azonosítása során elkövetett hiba (a polgári perrendtartás 188. cikke (1) bekezdésének b) pontja),
  • nem megfelelő hirdetményi kézbesítés (a polgári perrendtartás 188. cikke (1) bekezdésének c) pontja),
  • a természetes személy címzett halálát vagy a jogi személy címzett felszámolását követő kézbesítés (a polgári perrendtartás 188. cikke (1) bekezdésének d) pontja),
  • annak bizonyítéka, hogy a kézbesítés címzettje rajta kívülálló okok miatt nem szerzett tudomást az iratról (a polgári perrendtartás 188. cikke (1) bekezdésének e) pontja).

Ez az érvénytelenség csak akkor orvosolható, ha az alperes vagy az ügyész hivatala (amennyiben félként jár el) az eljárásban nem nyújt be kifogást a szabálytalan kézbesítés miatt (a polgári perrendtartás 189. cikke).

A kézbesítés akkor is érvénytelen, ha a törvényben előírt alaki követelményeket nem tartották be (a polgári perrendtartás 191. cikke).

A fent említett eseteken kívül a kézbesítésre vagy az értesítésre vonatkozó, jogszabályban előírt bármely cselekmény vagy alakiság hiánya egyszerű szabálytalanságnak minősül. Amennyiben hivatkoznak erre a szabálytalanságra, vagy a bíróság tudomására jut az eljárás során, a bíróság elrendeli annak orvoslását. Egyéb esetekben a kézbesítés vagy az értesítés szabálytalansága csak akkor érvényteleníti a cselekményt, ha jogszabály ekként rendelkezik, vagy ha hatással lehet az ügy vizsgálatára vagy eldöntésére. Ez nem érinti az érvénytelen aktussal nem érintett többi eljárási cselekmény érvényességét (a polgári perrendtartás 195. cikkének (1) és (2) bekezdése).

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Igen, az alább részletezett esetekben elszámolási egységben határozzák meg a kézbesítés és értesítés költségét.

Az elszámolási egységet évente és automatikusan frissítik a szociális támogatási mutatóval összhangban, figyelembe véve az elszámolási egység előző évi értékét (a 2008. február 26-i 34/2008. sz. törvényerejű rendelet mellékletében elfogadott eljárási költségekről szóló rendelet 5. cikkének (2) bekezdése).

2021-ben az EE értéke 102 euró volt. 2021-ben a 2020-ban hatályban lévő költségtételek továbbra is érvényesek az elszámolási egység automatikus aktualizálásának 2021. évi állami költségvetési törvény 232. cikkében előírt felfüggesztése miatt.

Például:

  • a végrehajtási tisztviselők általi sikeres személyes kézbesítés és értesítés díja 0,5 elszámolási egység, sikertelensége esetén pedig 0,25 elszámolási egység (a 2013. augusztus 29-i 282/2013. sz. rendelethez csatolt VII. táblázat, ugyanazon jogalkotási aktus 50. cikkének (1) bekezdésére hivatkozva),
  • a személyes kézbesítés és értesítés, valamint a végrehajtó általi hirdetményi kézbesítés siker esetén 0,5 elszámolási egység, sikertelenség esetén pedig ingyenes (az eljárási költségekről szóló rendelet 9. cikkének (1) bekezdése),
  • ezen összegekhez hozzáadhatók a közlekedési költségek, amennyiben a cselekményt a bírósági végrehajtó foganatosítja, és a héa, amennyiben felszámítható (az eljárási költségekről szóló rendelet 9. cikkének (1) bekezdése).

FIGYELEM: A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben a kézbesítési és postai bejelentési alakiságok kivételes és ideiglenes rendszere

  • Az aláíratás felfüggesztése ajánlott küldemény esetén
  • Az aláíratás helyébe a szóbeli azonosítás és az állampolgár személyigazolvány-számának felvétele vagy egyéb megfelelő azonosítási mód lép. A címzett bemutatja személyazonosító okmányát, és megadja azt a napot, amikor az okmány számát megadta.
  • Amennyiben a címzett megtagadja az azonosító okmány bemutatását vagy az előző pontban említett adatok rendelkezésre bocsátását, a kézbesítő feljegyzi az esetet a levélen vagy a tértivevényen, és visszajuttatja azt a feladónak.
  • Az előző bekezdésben hivatkozott esetekben az esemény igazolásának aktusa kézbesítésnek minősül.
  • Az ajánlott küldeményként küldött idézés és értesítés azon a napon minősül kézbesítettnek, amelyen az érintett állampolgár személyiigazolvány-számát megadja vagy egyéb jogszerű módon azonosítják.
  • Ezek az intézkedések értelemszerűen alkalmazandók a személyesen teljesített értesítésekre.

Jogalap: a 2020. április 18-i 10/2020. sz. törvény.

Vonatkozó jogszabályok

Polgári perrendtartás

A hagyatéki leltározási eljárás jogi rendszere

Az ingatlanok bérbeadásáról szóló új törvény

Az ügyészség és az anyakönyvi hivatal hatáskörébe tartozó eljárások

Az idézett fél és a lefoglalható vagyontárgyak közintézmények általi azonosításáról szóló rendelet

A bírósági eljárások elektronikus kezelése

Az eljárási költségekről szóló rendelet

A 2021. évi állami költségvetésről szóló törvény

A 2020. április 18-i 282/2013. sz. rendelet

 

Végső megjegyzés

A jelen tájékoztatás ebben a formában általános jellegű, nem kimerítő, és nem kötelező a kapcsolattartó pont, a polgári és kereskedelmi ügyek Európai Igazságügyi Hálózata vagy a bíróságok vagy bármely más fél tekintetében. Nem célja felváltani a hatályos alkalmazandó jogszabály megtekintését.

Utolsó frissítés: 28/03/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.