Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Spanyolország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

Az „iratkézbesítés” az iratok továbbítását jelenti.

Az iratkézbesítést szabályozó különös rendelkezések célja azon feltételek meghatározása, amelyek a bírósági és bíróságon kívüli iratok benyújtását megbízhatóvá teszik, és ezáltal egyértelművé teszik az eljárások keretében (bírósági iratok) és az eljárások keretén kívül (bíróságon kívüli iratok) a benyújtás idejét, helyét, módját és azt a személyt, akinek az iratot átadták.

Meg kell jegyezni, hogy a spanyol alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata megállapítja, hogy az iratok kézbesítése olyan szükséges előzetes biztosítékot jelent, amely nélkül más alkotmányos biztosítékok sem léphetnek hatályba (az Alkotmánybíróság STC 1/1993. sz. ügyben 1993. január 13-án hozott ítélete).

A bíróságoknak maguknak kell gondoskodniuk arról, hogy az iratokat ténylegesen kézbesítsék; ha egy bírósági határozatot az egyik fél meghallgatása nélkül fogadnak el, ez a kontradiktórius eljárás elvének megsértését jelentené, és azt eredményezné, hogy a felet megfelelő védelem nélkül hagyták, ha kiderül, hogy a határozatot ténylegesen anélkül fogadták el, hogy az egyik felet meghallgatták volna (az Alkotmánybíróság STC 54/2010. sz. ügyben 2010. október 4-én hozott ítélete).

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A polgári perrendtartásról szóló törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil) 149. cikke értelmében a bírósági eljárások során elfogadott eljárási határozatokat hivatalosan a bírósági ügyintézést támogató iroda (Oficinas Judiciales), azaz a bíróságok és a közös iratkézbesítési központok (Servicios Comunes Procesales de Actos de Comunicación) kézbesítik.

A bírósági iratok a következőket foglalják magukban:

  1. értesítések, amennyiben ezek célja valamely határozatról vagy eljárásról való értesítés;
  2. cselekményt elrendelő végzések, amelyek a címzettet a bíróságon való megjelenésre és bizonyos cselekmény határidőn belüli elvégzésére kötelezik;
  3. idézések, amelyek meghatározzák azt a helyet, napot és időpontot, ahol és amikor a címzettnek meg kell jelennie a bíróságon, és el kell végeznie bizonyos cselekményt;
  4. meghagyások, amelyek a címzettet a jogszabályokkal összhangban valaminek a megtételére vagy valamitől való tartózkodásra kötelezik;
  5. utasítások, amelyek okiratok vagy bizonyítékok kiadására vagy a nyilvántartás-vezetők, közjegyzők vagy bírósági tisztviselők hatáskörébe tartozó bármely más cselekmény elvégzésére köteleznek;
  6. emlékeztetők, amelyek a nem igazságügyi hatóságokkal és tisztviselőkkel való kapcsolattartást szolgálják.

A bíróság által az eljárás során átvett minden iratot hivatalosan kézbesíteni kell, függetlenül attól, hogy azokat a felek, harmadik felek nyújtották-e be a bíróság kérésére, vagy a bíróság által kijelölt szakértők készítették-e.

Az Európai Unió Bírósága által a C-223/14. sz. Tecom Mican ügyben meghatározott bíróságon kívüli iratokat (például a közjegyzői aktusokat) ugyanúgy hivatalosan kézbesítik, még bírósági eljárás hiányában is, ahogyan azt a Bíróság a C-14/08. sz. Roda Golf ügyben megállapította.

Összefoglalva: a bírósági szervek által az ügyben érdekelt felekkel és harmadik felekkel való kapcsolattartáshoz felhasznált dokumentumok a következők szerint osztályozhatók:

  • az ügyben érdekelt felekkel való kapcsolattartás: értesítések, cselekményt elrendelő végzések, idézések és meghagyások,
  • az eljárásban nem érintett természetes vagy jogi személyekkel való kapcsolattartás: idézések és meghagyások,
  • a közjegyzőkkel, nyilvántartás-vezetőkkel és a bírósági szolgálat tisztviselőivel való kapcsolattartás: utasítások,
  • a nem igazságügyi hatóságokkal és tisztviselőkkel való kapcsolattartás: emlékeztetők.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 152. cikke értelmében az iratokat a minden bíróságon működő (2015-ig Secretario Judicial néven ismert) hivatalvezető (Letrado de la Administración de Justicia) irányítása alatt kézbesítik, aki az iratkézbesítés megfelelő megszervezéséért felelős.

Az iratokat a végrehajtó vagy a kézbesítést kérő személy törvényes képviselője kézbesíti viselve a költségeket.

Az iratok akkor tekinthetők jogszerűen kézbesítettnek, ha a kézbesítési jegyzőkönyv megfelelő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó iratot személyesen adták át vagy kézbesítették a címzett lakóhelyének címére. A törvényes képviselő felelős azon személy személyazonosságának és jogállásának megerősítéséért, aki átveszi a kézbesített iratot, és ezt a dokumentum másolatának aláírásával és a kézbesítés dátumának rögzítésével kell rögzíteni.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Nem. A megkereső hatóságnak az 1206/2001/EK rendeletben előírt formanyomtatványt kell használnia a címzett tartózkodási helyének meghatározása iránti kérelemhez.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Spanyolország nem rendelkezik ilyen jellegű nyilvános nyilvántartással. A spanyol bíróságok mindazonáltal hozzáférhetnek számos korlátozott hozzáférésű adatbázishoz (a Punto Neutro Judicial hálózathoz), amelyeket indokolt esetben címek és ingatlanok lekérdezésére használhatnak. Ha tehát az igazságügyi hatóság nem ismeri azon természetes vagy jogi személy címét, akinek, illetve amelynek az iratot kézbesíteni kell, a bíróságok számára hozzáférhető adatbázisokban való keresés útján történő lekérdezést kell kezdeményeznie.

A keresés lefolytatásához a hatóságnak a lekérdezéssel érintett személy spanyol nemzeti személyazonosító igazolványára vagy adóazonosító adataira vagy a Spanyolországban lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár esetén e személy azonosítószámára van szüksége. Ha az érintett személy nem rendelkezik ilyen spanyol személyazonosító okmánnyal, a hatóságnak a személy kereszt- és vezetékneve mellett további adatokat kell megadnia, mint például útlevélszámot, születési időt vagy állampolgárságot, mivel ezen adatok nélkül a keresés nem feltétlenül vezet eredményre. Ezért nem kell díjat fizetni.

A felek emellett más nyilvános nyilvántartásokat is igénybe vehetnek a címmel kapcsolatos adatok megszerzéséhez. E nyilvántartásokhoz díj ellenében lehet hozzáférni, amelynek mértéke a keresett információtól függ.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

Azt követően, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező spanyol hatóság megkapta a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet szerinti, a valamely személy aktuális címének kiderítésére irányuló kérelmet tartalmazó „A” formanyomtatványt, a bírósági ügyintézést támogató iroda keresést folytat le a magánszemélyek lakóhelyének és a vállalkozások székhelyének címével kapcsolatos adatokat tartalmazó adatbázisokban.

Ha az említett formanyomtatvány az 1393/2007/EK rendelet alapján történő iratkézbesítés iránti kérelmet tartalmazza, és a címlekérdezés alapján a spanyol hatóság nem illetékes a szóban forgó iratok kézbesítésére, a rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján át kell adnia a kérelmet az illetékes átvevő intézménynek, és tájékoztatnia kell erről az áttevő intézményt a formanyomtatvány felhasználásával.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 152. cikke alapján a hivatalvezető (Letrado de la Administración de Justicia) irányítása alatt az iratok az alábbi módok bármelyikén kézbesíthetők:

  1. jogi képviselőn (procurador) keresztül olyan iratok esetében, amelyeket az eljárásban általa képviselt személyeknek címeztek;
  2. levél, távirat, e-mail vagy bármilyen más olyan elektronikus eszköz útján, amely biztosítja az átvétel, az átvétel napjának és időpontjának és az iratok tartalmának megbízható rögzítését;
  3. a címzettel közlendő határozat, a bíróság vagy a hivatalvezető által kibocsátott meghagyás vagy az idézés vagy a cselekményt elrendelő végzés hiteles másolatának a címzett részére történő személyes kézbesítése útján;
  4. mindazonáltal a spanyol bírósági szolgálat (Administración de Justicia) útján, távoli eszközök használatával az ügyészségnek (Ministerio Fiscal), az állami jogi szolgálatnak (Abogacía del Estado), a spanyol parlament és a törvényhozó gyűlések jogi tanácsadóinak (Letrados de las Cortes Generales y de las Asambleas Legislativas) vagy a társadalombiztosítási szerv jogi szolgálatainak (Servicio Jurídico de la Administración de la Seguridad Social), az autonóm közösségek más kormányzati szerveinek vagy a helyi hatóságoknak a részvételével zajló ügyekben, ha a címzett nem bízott meg jogi képviselőt.

Az iratok akkor tekinthetők jogszerűen kézbesítettnek, ha a kézbesítési jegyzőkönyv megfelelő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó iratot átadták az érintett személynek a lakcímén, az e célból használni engedélyezett e-mail-címen, egy elektronikus értesítési portálon keresztül vagy a címzett által választott bármilyen távoli vagy elektronikus eszköz útján.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Spanyolországban most van folyamatban az elektronikus bírósági akta bevezetése az informatikai és kommunikációs technológiák bírósági szolgálatoknál történő alkalmazásának szabályozásáról szóló, 2011. július 5-i 18/2011. sz. törvény alapján. A polgári perrendtartásról szóló törvényt módosította a 2015. október 5-i 42/2015. sz. törvény, amely 2016. január 1-jétől kötelezővé tette az igazságügyi ágazatban dolgozó szakemberek számára, hogy távoli rendszereket alkalmazzanak az eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok kézbesítéséhez. Ezek a rendszerek a LexNET platformmá alakultak át, amelynek használatát az Igazságügyi Minisztérium illetékességi területén a 2015. november 27-i 1065/2015. sz. királyi rendelet szabályozza.

Ennek megvalósítása érdekében az érdekelt felek értesítésesekre iratkozhatnak fel az elektronikus bírósági oldalakon (Sedes Judiciales Electrónicas).

A polgári perrendtartásról szóló törvény 273. cikkének (3) bekezdése értelmében minden igazságszolgáltatásban dolgozó szakember számára kötelező a távoli vagy elektronikus rendszerek bírósági szolgálatok helyett történő használata a (kezdeményező vagy egyéb) dokumentumok és más iratok benyújtása esetén oly módon, ami garantálja a benyújtás hitelességét, továbbá biztosítja az említett iratok benyújtása és kézhezvétele tényének megbízható és hiánytalan rögzítését, valamint a benyújtás és kézhezvétel időpontját. Mindazonáltal a bírósági szolgálatokkal való kapcsolattartás során az alábbi jogalanyok számára kötelező az elektronikus eszközök használata:

  1. a jogi személyek;
  2. a jogi személyiség nélküli jogalanyok;
  3. a szakmai szervezetben való nyilvántartásba vételt igénylő területeken dolgozó szakemberek bármilyen olyan alaki követelmény és tevékenység tekintetében, amelyet a bírósági szolgálatnál teljesítenek a szakmai tevékenységük gyakorlása során;
  4. a közjegyzők és a nyilvántartás-vezetők;
  5. az érintett félnek a bírósági szolgálattal elektronikus kapcsolattartást alkalmazó képviselői;
  6. a közigazgatásban dolgozó tisztviselők, amikor hivatali beosztásuk keretében hoznak intézkedéseket vagy járnak el.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Ha a határozat vagy idézés másolatát tértivevényes ajánlott levél vagy távirat útján vagy bármely olyan egyéb hasonló módon kell megküldeni, amely lehetővé teszi az átvételről, az átvétel időpontjáról és a kézbesített irat tartalmáról készült megbízható jegyzőkönyv ügyirathoz való csatolását, a hivatalvezetőnek az irat elküldésének és tartalmának részleteit tartalmazó nyilatkozatot kell rögzítenie az ügyiratban, és – adott esetben – az ügyirathoz kell csatolnia a tértivevényt, az átvételt rögzítő eszközt vagy a jogi képviselő által a kézbesítés elvégzésének bizonyítása érdekében benyújtott dokumentációt.

A (nyilvános) közlemény útján történő kézbesítést Spanyolországban csak a keresetről az érdemi eljárásban dönteni hivatott igazságügyi hatóság engedélyezheti azon feltevés alapján, hogy nem jártak sikerrel az azon címekre történő kézbesítésre tett kísérletek, amelyeket az azon személy hollétével kapcsolatos keresések eredményeztek, akinek kézbesíteni kell az iratokat (a polgári perrendtartásról szóló törvény 164. cikke). Következésképpen a hivatalvezető mint az 1393/2007/EK rendelet szerinti kézbesítési kérelmet átvevő intézmény nem engedélyezheti a (nyilvános) közlemény útján történő kézbesítést, mivel szerepe nem a kereset érdemi eljárásban történő tárgyalása, hanem csak a bíróság számára történő segítségnyújtás.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Az iratok kézbesítettnek tekintendők, ha minden egyes kézbesítési típus esetében teljesültek a jogszabályban meghatározott követelmények.

Mindazonáltal azon módok alkalmazására kerül sor, amelyek lehetővé teszik a kézbesített irat átvételéről, átvételének napjáról és időpontjáról, valamint tartalmáról készült megbízható jegyzőkönyv ügyirathoz való csatolását.

Ha a határozat vagy idézés másolatát tértivevényes ajánlott levél vagy távirat útján vagy bármely olyan egyéb hasonló módon kell megküldeni, amely lehetővé teszi az átvételről, az átvétel időpontjáról és a kézbesített irat tartalmáról készült megbízható jegyzőkönyv ügyirathoz való csatolását, a hivatalvezetőnek az irat elküldésének és tartalmának részleteit tartalmazó nyilatkozatot kell rögzítenie az ügyiratban, és – adott esetben – az ügyirathoz kell csatolnia a tértivevényt, az átvételt rögzítő eszközt vagy a jogi képviselő által a kézbesítés elvégzésének bizonyítása érdekében benyújtott dokumentációt.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Ha az értesítés vagy az irat nem kézbesíthető postai úton, a postai szolgáltató a címzettet arról tájékoztató értesítést hagy hátra, hogy a részére küldött levelet vagy iratot a kijelölt postahivatalban veheti át a meghatározott időszakon belül.

A bírósági ügyintézést támogató iroda tisztviselői is megkísérelhették a kézbesítést, amely esetben az azon időszakot meghatározó értesítést helyeznek el a címzett levélszekrényében, amelyen belül az irat átvehető a bíróságon.

Ha a címzett a bíróság illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, és a szóban forgó iratok nem nélkülözhetetlenek az eljárásban való ügyvéd általi vagy saját képviselethez, a címzettnek az első bekezdésben hivatkozott bármely módon értesítés küldhető az azon cselekményt elrendelő végzésről, hogy jelenjen meg e bíróság előtt egy bírósági határozat vagy más eljárási intézkedés közlése, meghagyás kibocsátása vagy beadványok ismertetése céljából (a polgári perrendtartásról szóló törvény 160. cikkének (3) bekezdése).

Az értesítés kellő részletességgel ismerteti, hogy a címzettnek miért kell megjelennie a bíróság előtt, meghatározza az eljárást és az ügyet, amelyhez a cselekményt elrendelő végzés kapcsolódik, és felhívja a címzett figyelmét arra a tényre, hogy amennyiben jogos indok nélkül nem jelenik meg a megjelölt határidőn belül, a továbbítást vagy ismertetést végrehajtottnak fogják tekinteni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 160. cikkének (3) bekezdése).

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a címzett alapos indok nélkül megtagadja az átvételt, az iratokat részére kézbesítettnek kell tekinteni, és azok ugyanazokat a joghatásokat váltják ki, mint amelyeket kézbesítésük esetén kiváltottak volna, tehát a megtagadást követő naptól elkezdődnek a különböző eljárási határidők (a polgári perrendtartásról szóló törvény 161. cikkének (2) bekezdése).

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Törvény alapján a postai tételeket típusuktól függően a címzettnek vagy egy általa feljogosított személynek kell kézbesíteni, vagy pedig letétbe kell helyezni azokat postafiókokban, illetve a lakossági levélszekrényekbe kell helyezni azokat. Egy személy akkor tekintendő a címzett által postai tételeknek az utóbbi lakcímén történő átvételére feljogosított személynek, ha tudja igazolni magát, és vállalja a felelősséget a kézbesített tételekért, kivéve, ha kifejezetten tiltakozik ez ellen (az egyetemes postai szolgáltatásokról, a felhasználók jogairól és a postai piacról szóló, 2010. december 30-i 43/2010 törvény 24. cikke).

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

A jogszabályoknak meg kell határozniuk az azon helyzetekre alkalmazandó szabályokat, amelyekben a postai tételek bármely okból nem kézbesíthetők a címzettnek vagy küldhetők vissza a feladónak. E szabályok magukban fogják foglalni a címzett címének, valamint a tételek származási és rendeltetési helyének megállapítására szolgáló eljárást, a tételek feladóinak meghallgatását vagy bíróság elé idézését, valamint a tételek ideiglenes tárolását, visszaszolgáltatását és megsemmisítését szabályozó rendelkezéseket.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

A postai dolgozó a címzettet a megjelölt postahivatalban a meghatározott határidőn belül átveendő levélről tájékoztató értesítést helyez el. A postai tétel meghatározott határidőn belüli átvételének elmulasztásáról jegyzőkönyv készül, és a tételt visszaküldik a feladónak.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A kijelölt postai szolgáltatóról vélelmezendő, hogy tisztességesen és megbízhatóan jár el a közigazgatási és bírósági szervek iratainak szétosztása, kézbesítése és átvétele során vagy az ilyen iratok átvételének megtagadása vagy kézbesítésének lehetetlensége esetén, akár fizikai, akár telemetrikus eszközök útján kerül sor arra.

A bírósági alkalmazottak általi személyes kézbesítés dokumentálására írásos jegyzőkönyvben kerül sor, amelyben a bírósági tisztviselő feljegyzi a kézbesítés eredményét. Ha az irat magának a címzettnek kézbesíthető, a kézbesítési jegyzőkönyv tartalmazza a címzett aláírását vagy az átvételi elismervény aláírása megtagadásának tényét azzal a megjegyzéssel együtt, hogy az irat kézbesítettnek tekintendő (lásd a 7.4. kérdést; a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 161. cikkének (3) bekezdése).

A polgári perrendtartásról szóló törvény 161. cikkének (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az a cím, amelyre megkísérelték kézbesíteni az iratot, a címzettnek az önkormányzati lakcím-nyilvántartás szerinti, adózási szempontú vagy bármely más hivatalos nyilvántartás vagy valamely szakmai szövetség kiadványa szerinti lakcíme, vagy az az alperes részére bérbe adott lakóhely vagy bármely egyéb helyiség, és a címzett nem található ott, az irat zárt borítékban bármely olyan 14 éven felüli munkavállalónak, családtagnak vagy a címzettel együtt élő személynek kézbesíthető, aki az adott címen tartózkodik, vagy – ha van – az épület gondokának, mely esetek bármelyikében a kézbesítést végző személynek tájékoztatnia kell az átvevőt arról, hogy köteles átadni a határozat vagy idézés másolatát a címzett személynek vagy értesíteni e személyt annak létezéséről, ha tud a címzett hollétéről, és mindenképpen fel kell hívnia az átvevő figyelmét a címzett adatainak védelmével kapcsolatos felelősségére.

Ha az iratot a címzett nem alkalmi munkahelyére címezték, azt a címzett távollétében annak a személynek kell kézbesíteni, aki úgy nyilatkozik, hogy ismeri a címzettet, vagy ha van az iratok és dolgok átvételéért felelős egység, ezen egység vezetőjének, mely esetben az iratot kézbesítő személynek fel kell hívnia az átvevő figyelmét az előző bekezdésben említettekre.

Az irat címzettjének nevét, valamint a napot és az időpontot, amikor a címzettet keresték, de nem találták otthon, be kell jegyezni a kézbesítési jegyzőkönyvbe, miként azon személy nevét is, aki átveszi a határozat vagy idézés másolatát, és ez utóbbi személy címzetthez fűződő kapcsolatát; bármely így végrehajtott iratkézbesítés teljes mértékben érvényesnek tekintendő.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

A nem a törvénnyel összhangban elvégzett kézbesítés érvénytelen, mivel az érintett személy megfelelő védelem nélkül maradhat. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata (C-354/15. sz. Henderson–ügy) szerint olyan esetben, amikor az értesítés mellé nem csatolnak fordítást az alperes által értett nyelven vagy a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén vagy amennyiben e tagállamnak több hivatalos nyelve van, azon hely hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei közül az egyiken, vagy ha az említett rendelet II. mellékletében szereplő formanyomtatványt nem továbbítják az alperesnek, ezeket az értesítéseket orvosolni kell az említett rendelettel összhangban az érdekelt felek rendelkezésére bocsátva az említett rendelet II. mellékletében meghatározott formanyomtatványt.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Amennyiben a kézbesítést valamely bíróság, a bírósági ügyintézést támogató iroda vagy a közös iratkézbesítési központ hajtja végre, a kézbesítés költségét a megfelelő bírósági szerv viseli, a kérelmező pedig nem köteles díjat fizetni.

Utolsó frissítés: 11/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.