Költségmentesség

Horvátország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku) 151. cikke előírja, hogy a perköltségek az eljárás során, illetve az azzal összefüggésben felmerült költségeket is magukban foglalják. E költségek közé tartoznak például a bizonyítás költségei, a bírósági illetékek, a közzétételi költségek, a bírák és bírósági leírók napidíja és utazási költségei, a felek bíróság előtti személyes megjelenésével összefüggő utazási költségei, és más hasonló költségek. A perköltségek szintén magukban foglalják az ügyvédi munka után fizetendő díjazást, valamint a jogszabályok alapján díjazásra jogosult egyéb személyeknek fizetendő díjakat.

A polgári perrendtartás 152. cikke alapján az egyes felek előre kötelesek fedezni az eljárási cselekményeik eredményeképpen felmerülő költségeket. Ha valamelyik fél bizonyítást javasol, a bíróság e felet végzésben kötelezi, hogy előre fizesse meg a bizonyítással kapcsolatban felmerülő költségek fedezéséhez szükséges összeget. Annak eldöntése során, hogy végső soron ki viseli a perköltséget, a pernyertesség alapelve érvényesül. A polgári perrendtartás 154. cikke ezért előírja, hogy a teljeskörűen pervesztes fél köteles megfizetni az ellenérdekű fél, valamint az ő oldalán beavatkozó fél részéről az eljárással összefüggésben felmerült költségeket. A pervesztes fél oldalán beavatkozó fél köteles viselni a saját eljárási cselekményeinek költségeit. A polgári perrendtartás154. cikkének második bekezdése alapján, ha a fél részlegesen pernyertes, a bíróság a költségek viselése felől a pernyertesség mértéke alapján dönt figyelemmel a végső soron előterjesztett keresetben foglaltakra. Különös szabályok érvényesülnek abban az esetben, ha a perköltség az egyik félnek felróhatóan vagy az egyik felet érintő eseménnyel összefüggésben merül fel, ha az ítéletet vallomás alapján hozzák meg, ha a felperes eláll a keresetétől vagy lemond a követeléséről, illetve ha a perben a bíróság dönt és beavatkozók vesznek részt az eljárásban (a polgári perrendtartás 156–161. cikke).

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A költségmentességi törvény (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći) szerint a költségmentesség a törvény előtti egyenlőség elérését, valamint azt a célt szolgálja, hogy Horvátország állampolgárainak és más személyeknek hatékony jogvédelmet és a bíróságokhoz és más hatóságokhoz egyenlő feltételek melletti hozzáférést biztosítson, összhangban a költségmentességi törvénnyel.

A költségmentességet elsődleges vagy másodlagos költségmentesség formájában biztosítják.

Az elsődleges költségmentesség körébe az alábbiak tartoznak:

  • általános jogi tájékoztatás,
  • jogi tanácsadás,
  • a közjogi szervek, az Emberi Jogok Európai Bírósága és nemzetközi szervezetek részére benyújtandó írásbeli beadványok készítése a nemzetközi szerződésekkel és az adott szervek működési szabályzatával összhangban,
  • képviselet a közjogi szervek előtti eljárásokban,
  • jogi segítségnyújtás a jogvita egyezség útján történő peren kívüli rendezése során.

Az elsődleges költségmentességet a megyei közigazgatási hivatalok és Zágráb város illetékes közigazgatási szerve (a továbbiakban: hivatalok), az arra felhatalmazott szervezetek és a jogklinikák biztosítják. Az elsődleges költségmentesség biztosítása körében a hivatalok általános jogi tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújthatnak, valamint beadványokat terjeszthetnek elő.

A másodlagos költségmentesség körébe az alábbiak tartoznak:

  • jogi tanácsadás,
  • írásbeli beadványok készítése a munkavállalók jogainak a munkáltató előtti védelmével kapcsolatos eljárásokban,
  • írásbeli beadványok készítése a bírósági eljárásokban,
  • képviselet a bírósági eljárásokban,
  • jogi segitségnyújtás a jogvita egyezséggel történő békés rendezése során.

A másodlagos költségmentességet ügyvédek biztosítják.

A másodlagos költségmentesség körébe az alábbiak szintén beletartoznak:

  • mentesség a perköltségek megfizetése alól,
  • mentesség a bírósági illetékek megfizetése alól.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

Az alábbi személyek jogosultak ingyenes költségmentességre:

  • a horvát állampolgárok,
  • az olyan nem horvát állampolgárságú gyermekek, akiket jogszabály szerint értük felelősséggel tartozó nagykorú személy kísérete nélkül találnak Horvátország területén,
  • az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek a kölcsönösségi feltétel teljesülése esetén, vagy az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek,
  • az ideiglenes védelem alá eső külföldiek,
  • a jogellenesen itt tartózkodó külföldiek vagy a rövidtávú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek az olyan eljárásokban, amelyek a kitoloncolásról vagy a visszaküldésről szóló határozat meghozatalára irányulnak,
  • a menedékkérők, a kiegészítő védelem alá eső külföldiek, valamint a családtagjaik, ha jogszerűen tartózkodnak Horvátország területén, az olyan eljárásokban, amelyekben valamely különös jogszabály nem biztosít költségmentességet.

Rendszerint az alábbi vagyoni feltételeket kell teljesíteni a másodlagos költségmentesség engedélyezéséhez:

  1. a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek összes havi jövedelme nem haladhatja meg a háztartásban élő személyenként a költségvetési alapot (3326 horvát kuna); és
  2. a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek tulajdonában álló vagyon teljes értéke nem haladhatja meg a költségvetési alap hatvanszorosát (199 560 horvát kuna).

A másodlagos költségmentességet az anyagi helyzet vizsgálata nélkül engedélyezik, ha a kérelmező:

  1. tartási jogosultság érvényesítésére irányuló eljárásban részt vevő gyermek;
  2. erőszakos bűncselekmény sértettje, és olyan eljárásban vesz részt, amely a bűncselekménnyel okozott kár megtérítéséhez való jog érvényesítésére irányul;
  3. a szociális jóléti rendszer által biztosított jogok gyakorlását szabályozó különös rendelkezések alapján támogatási juttatásra jogosult; vagy
  4. a horvátországi háború veteránjairól és a családtagjaikról szóló törvény (Zakon o pravima hrvatskih branitelja iz Domovinskog rata i članova njihovih obitelji) vagy a katonai és polgári háborús rokkantak védelméről szóló törvény (Zakon o zaštiti vojnih i civilnih invalida rata) alapján ellátásra jogosult.

Költségmentesség határokon átnyúló jogvita esetén is engedélyezhető. A határokon átnyúló jogvita olyan jogvita, amelyben a költségmentesség kérelmezőjének állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az Európai Unió egyik tagállamában található, amely nem azonos azzal a tagállammal, amelyben az eljáró bíróság található, vagy ahol a határozat végrehajtandó.

Határokon átnyúló jogvita esetén a költségmentességet polgári és kereskedelmi jogi ügyekben, valamint közvetítői eljárás, peren kívüli egyezséggel összefüggő eljárás, közokirat végrehajtása során, valamint az ezekben az eljárásokban nyújtott jogi tanácsadással összefüggésben engedélyezik. A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentességre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók az adóügyi, vámügyi és egyéb közigazgatási eljárásokban.

A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség kérelmezőjének a költségmentességet abban az esetben engedélyezik, ha teljesíti a költségmentességi törvényben előírt feltételeket. Kivételes esetben a költségmentességi törvényben foglalt jogosultsági feltételeket nem teljesítő kérelmezőnek is engedélyezik a költségmentességet, ha igazolja, hogy a tartózkodási helye szerinti tagállam és Horvátország közötti eltérő megélhetési költségek miatt nem képes megfizetni az eljárás költségeit.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Elsődleges költségmentesség bármely jogi ügyben biztosítható:

  • ha a kérelmező nem rendelkezik kellő tudással a jogai gyakorlásához, vagy arra nem képes,
  • ha a kérelmezőnek különös rendelkezések alapján nem ítéltek meg költségmentességet,
  • ha a benyújtott kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan,
  • ha a kérelmező anyagi körülményei olyanok, hogy a szakmai jogi segítségnyújtás kifizetése veszélyeztetheti a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek megélhetését.

Az ügyvédek által biztosított másodlagos költségmentesség és a perköltség megfizetése alóli mentesség az alábbi típusú eljárásokban engedélyezhető:

  • dologi jogokkal kapcsolatban, a földhivatali eljárások kivételével,
  • munkajogi eljárásokkal kapcsolatban,
  • családi kapcsolatokkal összefüggésben, kivéve a házasság megegyezésen alapuló felbontásával kapcsolatos eljárásban, amelyben a házastársaknak nincs közös vagy örökbefogadott kiskorú gyermeke, vagy olyan gyermeke, aki felett nagykorúvá válását követően is szülői felügyeletet gyakorolnak,
  • olyan eljárásból fakadó követelés végrehajtása vagy biztosítása iránti végrehajtási eljárások és biztosítéki eljárások, amelyre a költségmentességi törvény rendelkezései szerint költségmentesség engedélyezhető,
  • a jogvita egyezséggel történő rendezése,
  • kivételes esetben valamennyi olyan egyéb közigazgatási és polgári bírósági eljárásban, amelyben a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek speciális életkörülményei a költségmentességi törvény alapvető célkitűzésével összhangban azt indokolják.

Az ügyvédek által biztosított másodlagos költségmentesség az alábbi feltételek mellett engedélyezhető a fenti eljárásokban:

  • ha az eljárás összetettebb jellegű,
  • ha a kérelmező nem tudja magát képviselni,
  • ha a kérelmező anyagi körülményei olyanok, hogy a szakmai jogi segítségnyújtás kifizetése veszélyeztetheti a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek megélhetését, a költségmentességi törvény 14. cikkében előírt különös feltételek szerint,
  • ha nem állapítható meg a rosszhiszemű pervitel,
  • ha a kérelem benyújtását megelőző utolsó hat hónap során a kérelmezőnek arra hivatkozással, hogy szándékosan valótlan információkat adott meg, nem utasították vissza kérelmét, valamint
  • ha a kérelmezőnek különös rendelkezések alapján nem ítéltek meg költségmentességet.

Az eljárási költségek alóli mentesség bármely bírósági eljárásban (polgári jogi és közigazgatási jogvita) engedélyezhető, ha a kérelmező anyagi körülményei olyanok, hogy az eljárási költségek megfizetése veszélyeztetheti a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek megélhetését, amennyiben teljesülnek a költségmentességi törvény 14. cikkében előírt különös feltételek. A döntéshozatal során különösen figyelembe veszik a mentességi kérelem tárgyát képező eljárásban felmerülő eljárási költségek összegét.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

A hivatal a másodlagos költségmentesség iránti kérelem felől annak benyújtásától számított 15 napon belül határoz. Ha a kérelmező a vonatkozó határidő lejártára tekintettel elveszítheti valamely eljárási cselekmény megtételéhez való jogát, amellyel összefüggésben a kérelmét előterjesztette, a hivatalnak a kérelem tárgyában rövidebb időn belül kell határoznia, hogy lehetővé tegye az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzését.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Az elsődleges költségmentesség iránti eljárás az elsődleges költségmentesség szolgáltatójának (felhatalmazott szervezet, jogklinika vagy ügyvédi iroda) közvetlen megkeresésével kezdeményezhető, és ehhez nem szükséges kitölteni egy speciális kérelmezési formanyomtatványt.

A másodlagos költségmentesség iránti eljárás megindításához a költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet az illetékes hivatalnak az előírt formanyomtatványon kell benyújtani. A költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványa beszerezhető a hivataloktól, valamint a hivatalok és az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról.

A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség iránti kérelmet, valamint a határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség iránti kérelem továbbítására irányuló kérelmet a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség iránti kérelem benyújtásához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló 2004. november 9-i 2004/844/EK bizottsági határozatban, valamint a 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség iránti kérelem továbbításához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló 2005 augusztus 26-i 2005/630/EK bizottsági határozatban előírt formanyomtatványokon kell benyújtani, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdettek.

Határokon átnyúló jogvita esetén a formanyomtatványt és a kísérő dokumentumokat horvát nyelvre lefordítva kell benyújtani. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítják.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A kérelemnek az illetékes hivatalhoz történő benyújtásakor ahhoz mellékelni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek írásbeli hozzájárulását, amelyben engedélyezik a teljes jövedelmükre és vagyonukra vonatkozó összes adathoz való hozzáférést, és amelyben a kérelmező megerősíti, hogy a megadott információk pontosak és teljes körűek.

A családon belüli erőszak áldozata a jövedelemre és vagyonra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést engedélyező hozzájáruló nyilatkozatot csak maga után nyújtja be. A háztartás tagja, aki az eljárásban alperesként vesz részt, vagy akinek az érdekei a kérelmező érdekeivel ellentétesek, nem nyújt be hozzájáruló nyilatkozatot.

A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványához csatolni kell a kérelemről való döntéshozatalhoz szükséges releváns dokumentációt.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

Az elsődleges költségmentesség iránti eljárás az elsődleges költségmentesség szolgáltatójának (felhatalmazott szervezet, jogklinika vagy ügyvédi iroda) közvetlen megkeresésével kezdeményezhető, amelyhez nem szükséges speciális kérelmet benyújtani, míg a másodlagos költségmentesség iránti eljárás megindításához a kérelmet annál az illetékes hivatalnál kell benyújtani, amelynek a területén a kérelmező állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található.

Az a kérelmező, akinek az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az Európai Unió egyik tagállamában található és Horvátországban határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentességet kérelmez valamely bíróság előtt, a költségmentesség iránti kérelmét Horvátország Igazságügyi Minisztériumához (fogadó hatóság) köteles benyújtani.

Az a fél, akinek az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Horvátországban található és a határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentességet az Európai Unió egy másik tagállamának bírósága előtt kérelmezi, a kérelmét az állandó lakóhelyéért vagy szokásos tartózkodási helyéért felelős hivatalnál köteles benyújtani.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A másodlagos költségmentességet a költségmentességhez való jog gyakorlására vonatkozó feltételeket teljesítő kérelmezőnek a költségmentességet engedélyező határozat kibocsátásával engedélyezik. A hivatal a kérelem felől annak benyújtásától számított 15 napon belül határoz.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A költségmentességről szóló határozat magában foglalja az ahhoz való jogot, hogy bizonyos típusú és fokú eljárások tekintetében a másodlagos költségmentesség néhány vagy valamennyi formáját igénybe vegyék. A fent említett határozat tartalmazza a költségmentesség kedvezményezettjének személyes adatait, a jogkérdés rövid leírását, amellyel összefüggésben a költségmentességet engedélyezték, a jóváhagyott költségmentesség formáját és hatályát, annak az ügyvédnek az adatait, aki a költségmentességet biztosítani fogja, valamint a határozat szempontjából releváns egyéb adatokat.

Ha a kérelmező az eljárási költségek alóli mentesség formájában megvalósuló költségmentesség iránti kérelmet nyújt be, a keresetben vagy a bírósági eljárás során foganatosított egyéb eljárási cselekmény során köteles tájékoztatni a bíróságot az eljárási költségek alóli mentesség iránt benyújtott kérelemről, és legkésőbb a kereset előterjesztésétől vagy a bíróság előtti eljárás során tett egyéb eljárási cselekménytől számított hat hónapon belül be kell nyújtania az eljárási költségek alóli mentesítéséről szóló határozatot.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A másodlagos költségmentességet engedélyező határozat rendelkezik az ügyvédről is, aki a kedvezményezett számára a költségmentességet biztosítani fogja. A költségmentesség kedvezményezettjének a határozatot be kell nyújtania a határozatban megjelölt ügyvédhez. Kivételes esetben a hivatal a kedvezményezett számára másik ügyvédet jelöl ki, akinek az előzetes hozzájárulását csatolni kell a költségmentesség iránti kérelemhez.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A fentiekben előadottak szerint a költségmentesség engedélyezéséről szóló határozat magában foglalja az ahhoz való jogot, hogy bizonyos típusú és fokú eljárások tekintetében a másodlagos költségmentesség néhány vagy valamennyi formáját igénybe vegyék. A költségmentességet engedélyező határozat alapján a kedvezményezett teljeskörű vagy részleges mentességet élvezhet az ügyvédi díjak, a perköltségek (mentesség a tanúkkal, tolmácsokkal, szakértőkkel, a vizsgálatokkal és a bírósági közzététellel kapcsolatos költségek megelőlegezése alól) és a bírósági illetékek megfizetése alól.

Teljes körű költségmentességet engedélyeznek, ha a kérelmező a szociális jóléti rendszer által biztosított jogok gyakorlását szabályozó különös rendelkezések alapján támogatási juttatás kedvezményezettje, azaz a horvátországi háború veteránjairól és a családtagjaikról szóló törvény, valamint a katonai és polgári háborús rokkantak védelméről szóló törvény szerinti ellátásokra való jogosultság, vagy ha a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek teljes jövedelme a háztartásban élő személyenként nem haladja meg a költségvetési alap havi összegének 50%-át.

Ha a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek teljes jövedelme úgy növekszik, hogy ezáltal annak összege a háztartásban élő személyenként meghaladja a költségvetési alap havi összegének 50%-át, a költségmentesség összegét úgy csökkentik, hogy minden 10%-os növekedés a költségmentesség összegének 10%-os csökkenését vonja maga után, a költségmentesség összege azonban nem lehet kevesebb a költségmentesség tekintetében megállapított költségek 50%-ánál.

Ha a költségmentességet csak részlegesen engedélyezték, a kérelmező fellebbezést nyújthat be az Igazságügyi Minisztériumhoz a határozatnak a költségmentességet megtagadó részével szemben. Az ilyen fellebbezésnek a költségmentesség megítélt összegének felhasználására nincs halasztó hatálya. Az Igazságügyi Minisztérium fellebbezést elutasító határozatával szemben közigazgatási eljárás kezdeményezhető.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Ha a költségmentességet csökkentett összegre engedélyezték, a költségek fennmaradó részét a költségmentesség kedvezményezettje viseli. Mindazonáltal ha a költségmentesség kedvezményezettje pernyertes lesz, a bíróság elrendeli, hogy a másik fél térítse meg az eljárás költségeit ennek a félnek.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

A költségmentesség iránti kérelemben a polgári eljárás mindkét szakaszára kérni lehet a költségmentesség engedélyezését. A rendkívüli jogorvoslat előkészítése iránt speciális kérelmet kell benyújtani, és az adott jogi aktusra vonatkozóan konkrét határozatot bocsátanak ki.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha az eljárás során a költségmentesség kedvezményezettjének és a vele egy háztartásban élő személyeknek az anyagi helyzete oly mértékben javul, hogy amennyiben ilyen anyagi helyzetben lettek volna a kérelem benyújtásakor, az kihatással lett volna a kérelmező költségmentességhez való jogára és a költségmentesség terjedelmére, az illetékes hivatal a költségmentességről szóló határozatot részben vagy egészben visszavonja. A költségmentesség kedvezményezettje köteles tájékoztatni a hivatalt az anyagi helyzetében bekövetkező bármely javulásról az arról való tudomásszerzésétől számított nyolc napon belül. A költségmentesség kedvezményezettje fellebbezést nyújthat be az Igazságügyi Minisztériumhoz a költségmentességet engedélyező határozatot visszavonó határozattal szemben az annak kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az Igazságügyi Minisztérium határozatával szemben közigazgatási eljárás kezdeményezhető.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentesség kérelmezője vagy kedvezményezettje fellebbezéssel élhet a hivatal költségmentesség iránti kérelmet elutasító határozatával szemben, vagy a határozatának a költségmentesség teljes körű engedélyezését elutasító részével szemben a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az Igazságügyi Minisztérium a fellebbezés tárgyában az érvényes fellebbezés átvételétől számított nyolc napon belül határoz. Az Igazságügyi Minisztérium határozatával szemben közigazgatási eljárás kezdeményezhető.

További információk

Az Igazságügyi Minisztérium internetes honlapja

Költségmentességi törvény (Narodne novine (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye) 143/13. és 98/19. szám)

Polgári perrendtartás (NN 53/91., 91/92., 58/93., 112/99., 88/01., 117/03., 88/05., 02/07., 84/08., 96/08., 123/08., 57/11., 148/11. szám – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 25/13., 89/14., 70/19. szám)

Utolsó frissítés: 24/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.