Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2022 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Költségmentesség

Anglia és Wales
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A költségek az ügy pontos jellegétől függenek. Az ügyvédek igénybevétele költséget eredményez az ügyfeleik kifejezett felhatalmazása alapján; ezek a költségek magukban foglalhatják az ügyvédek díját, valamint olyan költségek megfizetését is, mint a bírósági illetékek és a szakértői vélemények. A pernyertes ügyfelek részben vagy egészben megtéríttethetik ezeket a költségeket a pervesztes féllel, de pervesztesség esetén, vagy ha a pervesztes fél nem tud fizetni, végső soron ők felelnek saját ügyvédjük költségeiért. Az ügy végén a bíróság az eset összes körülményének figyelembevételével dönt arról, hogy kinek kell megfizetnie a költségeket. Noha általában a pervesztes felet kötelezik a pernyertes fél költségeinek viselésére, ez alól számos kivétel létezik.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A polgári ügyekben nyújtott segítség különböző szintjei a következők:

  • Jogi segítség, amely kiterjed a kezdeti tanácsadásra és a jogi kérdésekkel kapcsolatos segítségnyújtásra.
  • Segítség a bíróságon, amely a bíróságon nyújtott segítséget jelenti, ha nincs szükség teljes körű képviseletre.
  • Családon belüli közvetítés, ha egy független, szakmailag képzett közvetítő segít megállapodást kötni a következő kérdésekben:
    • A különválást követően a gyermekekre vonatkozóan kötött megállapodás (néha felügyeletnek, tartózkodásnak vagy láthatásnak is nevezik)
    • Gyermektartás fizetése
    • Pénzügyek (például mit kell kezdeni a házzal, megtakarításokkal, nyugdíjjal, adósságokkal); és
  • bíróság vagy törvényszék előtti képviselet.

A jogi képviselet kiterjed az eljárásban részt vevő felek vagy az eljárás megindításán gondolkodó személyek jogi képviseletére. Ez az a szint, ahol leginkább a sürgős családjogi esetekkel és egyéb, állami támogatással érintett esetekkel foglalkoznak. Kétféle formában elérhető: kivizsgálásra irányuló segítség és teljes körű képviselet.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

A jogi segítségnyújtásért felelős hivatal (Legal Aid Agency, LAA) általi finanszírozást csak azon, jogi problémával szembesülő magánszemélyek vehetik igénybe, akikre költségmentesség vonatkozik. Nincs nemzetiség vagy lakóhely vizsgálat.

A kérelmezők általában:

  • alacsony jövedelemmel is rendelkeznek, vagy bizonyos juttatásokat kapnak, és kevés megtakarításuk vagy vagyonuk van (az anyagi helyzet vizsgálata), és
  • igazolják annak észszerűségét, hogy az eset körülményei között költségmentességet biztosítsanak számukra (a megalapozottság vizsgálata).

Az anyagi helyzet vizsgálata

A költségmentességre való jogosultság mérlegelésekor a hivatal figyelembe veszi az egyén pénzügyi helyzetét. Mind a jogi segítségnyújtás, mind a jogi képviselet szempontjából az anyagi helyzet vizsgálata magában foglalja a havi bruttó jövedelem, a havonta rendelkezésre álló jövedelem és a rendelkezésre álló vagyon értékelését.

Akik társadalombiztosítási juttatásokkal kapcsolatos támogatást, úgynevezett engedélyezett támogatást kapnak, azok automatikusan átesnek a jövedelemvizsgálaton, de a vagyont továbbra is értékelni kell.

Az engedélyezett támogatások a következők:

  • Jövedelem támogatás (IS)
  • Jövedelemalapú álláskeresési támogatás (JSA)
  • Szabadfelhasználású hitel (UC)
  • A nyugdíjhitel (GC) garanciahitel eleme
  • Jövedelemalapú foglalkoztatási és támogatási juttatás (ESA)

Ha magánszemélyek a bevándorlásról és menedékjogról szóló 1999. évi törvény 4. vagy 95. szakasza alapján pénzügyi támogatásban részesülnek a nemzeti menekültügyi támogatási szolgálattól (NASS), akkor mind a jövedelem-, mind a vagyonvizsgálaton átesnek, azonban csak az ellenőrzött munkavégzést célzó bevándorlási és menedékjogi ügyek, valamint a másodfokú bíróságokhoz benyújtott fellebbezések tekintetében.

Az anyagi helyzet vizsgálata bizonyos esetekre nem vonatkozik, beleértve:

  • mentális egészségügyi törvényszék előtti fellebbezéseket
  • a gyermekek gondozásba vételével kapcsolatos ügyeket
  • a gyermekek jogellenes elvitelével kapcsolatos nemzetközi ügyeket

A megalapozottság vizsgálata

A költségmentesség iránti kérelmeket megalapozottság szempontjából is vizsgálni kell annak értékeléséhez, hogy észszerű-e az ügy körülményei között, hogy valamely személy részére költségmentességet ítéljenek meg.

A jogi segítségnyújtással összefüggő ügyek igazgatója (DLAC) az alábbiakat mérlegeli:

  • A várható eredmény arányos-e az ügy benyújtásának költségével
  • Az ügy szélesebb közérdeket hordoz-e
  • Egy magánszemélyként fizető, mérsékelt vagyoni eszközökkel rendelkező ügyfél kész lenne-e saját pénzt kiadni az ügy megoldására, és
  • megsértenék-e az egyén jogait, ha nem kapnának költségmentességet.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A jogi segítségnyújtással érintett jogterületeket a jogi segítségnyújtásról, az elkövetők elítéléséről és büntetéséről szóló 2012. évi törvény 1. mellékletének 1. része határozza meg.

A következő területekre terjed ki:

  • A gyermekek védelmére vonatkozó közjogi családjog.
  • A magánjogi családjog, amennyiben bizonyíték van családon belüli erőszakra vagy a gyermekek bántalmazására, a gyermekek jogellenes elvitelére, a kényszerházasságra és olyan esetekre, amikor a gyermek félként vesz részt az eljárásban.
  • Tartozással kapcsolatos ügyek, ha az illető otthona van veszélyben. Ez magában foglalja az otthonul szolgáló ingatlan jelzálogjoggal terhelését, a kényszerértékesítésére vonatkozó rendelkezéseket, és a kényszercsődeljárásokat, ha az érintett vagyonába az otthona is beletartozik.
  • Lakhatási ügyek, ha az adott személy otthona van veszélyben, vagy a személy hajléktalan. Ez magában foglalja az otthonul szolgáló ingatlannal kapcsolatos birtokügyeket, a kilakoltatást, a bérelt lakások állagának romlását, amennyiben az állagromlás súlyos kockázatot jelent az egészségre vagy a biztonságra, a hajléktalan ellátás és az antiszociális viselkedés eseteit.
  • Közösségi gondozás
  • A hatóságok elleni fellépések
  • Mentális egészség és szellemi képesség
  • Bírósági felülvizsgálat
  • Sajátos oktatási igények
  • Menekültügyi keresetek és fellebbezések
  • Bevándorlási őrizet
  • Hátrányos megkülönböztetés
  • Orvosi gondatlanság, amikor a gyermek neurológiai sérüléstől szenved, mivel súlyosan fogyatékossá vált a terhesség, szülés vagy szülés utáni időszak során.
  • Bevándorlás, ha családon belüli erőszakról van szó, a bevándorlási fellebbviteli ügyek különbizottsága előtti eljárások vagy emberkereskedelemmel vagy rabszolgasággal, szolgasággal vagy kényszermunkával kapcsolatos kérdések.
  • Jóléti juttatások, de kizárólag a másodfokú bírósághoz, a fellebbviteli bírósághoz vagy a legfelsőbb bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelem esetén.

Más területeken a költségmentesség akkor elérhető, ha teljesül a „kivételes esetek támogatására” irányuló vizsgálat, amint azt a jogi segítségnyújtásról, az elkövetők elítéléséről és büntetéséről szóló 2012. évi törvény 10. szakasza meghatározza.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Sürgősségi segítség áll rendelkezésre a bíróságon történő sürgős képviselethez, például a magányszemélyeknek és/vagy gyermekeiknek a családon belüli bántalmazástól való védelme érdekében.

A családon belüli erőszakra kiterjedő magánjogi családjog eseteiben általában bizonyítékot kell szolgáltatni annak bizonyítására, hogy az érintett személyt vagy gyermekeit veszélyeztette a korábbi partner.

Bizonyítékot kérhet:

  • a bíróságtól
  • a rendőrségtől
  • a több szereplős kockázatértékelési konferenciától (MARAC)
  • a szociális szolgáltatóktól
  • egészségügyi szakembertől, mint pl. orvos, nővér, szülésznő, pszichológus vagy védőnő
  • menekültügyi segítőtől
  • a családon belüli erőszak esetén a segítséget nyújtó szolgálattól
  • az érintett banktól, például hitelkártya számlák, hiteldokumentumok és nyilatkozatok tekintetében
  • a munkáltatótól vagy oktatási vagy képzési szolgáltatótól
  • a kapott juttatások szolgáltatójától.

A jogi segítségnyújtásra irányuló szerződéssel rendelkező jogi tanácsadók sürgősségi jogi képviseletet kérhetnek az esetleges azonnali fellépés biztosítására. A folyamatban lévő ügyekben továbbra is a szokásos módon kell költségmentességet kérni.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Minden jogi tanácsadónak – jogi segítségnyújtásra irányuló szerződéssel vagy anélkül – kötelessége tájékoztatni ügyfeleit a költségmentesség lehetséges elérhetőségéről, és lehetőséget kell biztosítania arra, hogy jogi segítséget nyújtó szolgáltatóhoz forduljon.

A polgári jogi segítségnyújtásra irányuló szolgáltatásokat a polgárok jogi tanácsadó szolgálatának (Civil Legal Advice, CLA) telefonos tanácsadó szolgálata, ügyvédek vagy nonprofit szervezetek nyújthatják jogi segítségnyújtásra irányuló ügynökségi szerződéssel az adott jog területén. A jogi segítséget nyújtó tanácsadók az interneten keresve találhatók meg a Keressen ügyvédet – jogi társaságot opción keresztül.

Az ügyfelek a CLA telefonos tanácsadó szolgálatához is irányíthatók a hatály és a pénzügyi alkalmasság előzetes meghatározásához.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

Az érintett személynek a következőkről kell információkat megadnia saját maga és partnere (ha van ilyen) tekintetében:

  • juttatások – beleértve a kimutatásokat is
  • jövedelem, megtakarítások és kiadások – beleértve a bérlapokat és a bankszámlakivonatokat
  • országos társadalombiztosítási jelek.

Szükség lesz az üggyel kapcsolatos bizonyítékok másolatára is, például:

  • bírósági dokumentumok
  • házassági és születési anyakönyvi kivonatok (családi esetekhez)
  • vonatkozó levelek.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A kérelmet a magánszemély nevében ügyvéd nyújtja be a jogi segítségnyújtásért felelős hivatalhoz a jogi segítségnyújtásra irányuló szerződés alapján. Lásd fentebb, hogy hogyan található ügyvéd.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

Az ügyvéd nyújt tájékoztatást arról, hogy a költségmentesség iránti kérelmét elfogadták-e, és hogy kell-e hozzájárulást fizetni.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Az ügyvéd ad tájékoztatást.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Az érintett személy (lásd fent), de olyan ügyvédet kell választania, aki szerződéssel rendelkezik a jogi segítségnyújtásért felelős hivatallal.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Ha elismerik a támogatást, akkor az az ügyvéd összes költségét fedezi, beleértve a kifizetéseket is, például a bírósági illetéket, bár a lehetőségektől függően havi fix járulékfizetést kérhetnek.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Lásd a kérdést fentebb.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Ha az érintett személy pervesztes lesz egy olyan ügyben, amelyet a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal nem támogatott, akkor is kérhet támogatást ahhoz, hogy fellebbezést nyújtson be egy felsőbb bírósághoz. Meg kell felelni az anyagi helyzet és a megalapozottság vizsgálatának.

Ha az ügyet a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal támogatta, az érintett személy kérheti a támogatásra vonatkozó igazolás módosítását a fellebbezés fedezésére. Ebben a szakaszban a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal biztosítja, hogy az továbbra is megfeleljen az anyagi helyzet és a rászorultság szempontjának.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha az érintett személy jövedelme és/vagy tőkéje nő a jogi képviselet támogatásának érvényben léte alatt, haladéktalanul értesítenie kell a jogi segítségnyújtásért felelős hivatalt, és az anyagi helyzetét újra értékelhetik. Ha csökken a jövedelme, kérheti anyagi helyzetének átértékelését, és hozzájárulása csökkenhet. Ha pénz érkezik, pl. ha pénzt örököl, eladja a házát vagy megnyeri a lottót, miközben az ügyét a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal támogatja, akkor felhívhatják, hogy a jogi költséget részben vagy egészben ebből a pénzből fedezze.

Ha támogatást kap, az bizonyos elemekre korlátozódhat, például az ügyvéd véleményének beszerzésére az ügyében, és meghatározható a maximális támogatás. Ha növelni kell a lefedett munka mennyiségét vagy az ügyvéd által végzett munka maximális költségét, akkor az az ügyvéden keresztül kérelmezhető.

A jogi segítségnyújtásért felelős hivatal visszavonhatja a támogatást, ha már nem észszerű, hogy az érintett személy megkapja azt, például ha visszautasít egy észszerű elszámolási ajánlatot, vagy ha kiderül, hogy ügye sikerének esélye a vártnál alacsonyabb. Ennek célja annak biztosítása, hogy a közpénzt ne pazarolják el olyan helyzetben, amikor egy magánszemélyként fizető ügyfél valószínűleg nem folytatná tovább az eljárást. Ha a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal fontolóra veszi a támogatás visszavonását, akkor először esélyt ad az érintett személynek arra, hogy megmutassa, miért ne tegye ezt, és ha a támogatás visszavonása mellett dönt, az érintett személynek joga van fellebbezni egy független jogi bizottsághoz. Ha a támogatást visszavonják, az fedezi az ügyvédeknél már felmerült költségeket.

Törvényes díj

Arra is felhívhatják az érintett személyt, hogy részben vagy egészben fizesse vissza a költségeit, ha anyagi helyzete az eljárás eredményeként javul. Az ügy végén a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal köteles a lehető legnagyobb mértékben megtéríteni költségeit. Először figyelembe veszi az érintett személy által befizetett hozzájárulásokat és az ellenérdekű fél révén megtérült költségeket. Ezt követően megtéríti a fennmaradó hiányt az eljárás során behajtott vagy megőrzött vagyonból vagy pénzből. A magánszemélyként fizető ügyfeleknek a fennálló költségeket ilyen módon kellene visszafizetniük, és úgy méltányos, ha a támogatott ügyfeleknek is ezt kell tenniük, ha megengedhetik maguknak. Ha azonban a szóban forgó vagyon az érintett személy otthona (vagy a ház vásárlására elkülönített pénz), akkor az érintett személy elhalaszthatja a fizetést az eladásig, feltéve, hogy vállalja, hogy kamatot fizet a közbeeső időszakban.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A jogi segítségnyújtásra irányuló szerződéssel rendelkező ügyvéd/tanácsadó megtagadhatja az érintett személy érdekében történő eljárást. A szerződésük rögzíti azokat a körülményeket, amikor megtagadhatják ezt, pl. összeférhetetlenség esetén, vagy ha nincs kapacitásuk. El kell mondaniuk, miért nem vállalják az ügyet, de a döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

Ha az érintett személy kérelmét érdemben elutasítják, a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal tájékoztatja őt a döntéséről, és indokolást ad. Ezután tizennégy nap áll rendelkezésére a fellebbezés benyújtására. A fellebbezést először házon belül vizsgálják felül. Ha a fellebbezés megvizsgálását követően a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal úgy ítéli meg, hogy a költségmentesség kritériumai teljesülnek, és megsemmisíti határozatát, a kérelmet/módosítást elfogadják, és kiadják a költségmentességről szóló igazolást/módosított igazolást.

Ha a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal úgy ítéli meg, hogy a költségmentesség kritériumai nem teljesülnek, és fenntartja a határozatot, tájékoztatja az érintett személyt és ügyvédjét annak indokáról, és egyúttal tájékoztatja az érintett személyt arról, hogy lehet-e további fellebbezést benyújtani a független támogatási döntéshozó szervhez (IFA).

Ha a fellebbezést az IFA elé terjesztik, döntést/ajánlást hoznak a fellebbezés alátámasztására szolgáltatott információk és a jogi segítségnyújtásról szóló hatályos rendeletek alapján. Az IFA adott esetben felveheti az érintett személlyel a kapcsolatot.

További információ

A jogsegélyre vonatkozóan további információ a Gov.uk honlapon elérhető.

Utolsó frissítés: 12/07/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.