Költségmentesség

Franciaországban a jogi segítségnyújtást költségmentességnek (aide juridictionnelle) nevezik.

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Az eljárás során felmerült költségek az ügy jellegétől és összetettségétől, az eljárástól, valamint az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól függően változnak.

A költségek három kategóriába sorolhatók:

• az ügyvédi díj, amelyre nem vonatkozik meghatározott díjszabás, és így az ügyvéd és az ügyfél közötti megállapodáson alapul, fő szabály szerint e díjat az ügyfél viseli, kivéve, ha költségmentességre jogosult;

• a polgári perrendtartás (Code de procédure civile) 695. cikkében kifejezetten felsorolt költségek, amelyek elsősorban az alábbiakat foglalják magukban:

a) az ügyvédeknek és bizonyos köztisztviselőknek (officiers publics vagy officiers ministériels) a képviseletért fizetendő járandóságok; a járandóságok különböznek az illetékektől;

b) a bírósági végrehajtónak fizetendő eljárási költség;

c) a szakértői jelentés és vizsgálat költségei;

d) a tanúnak fizetendő bármely térítés, díjszabás alapján;

e) a képviselő tárgyalási díja;

f) kiadások: a szakemberek által az eljárási követelmények érdekében megelőlegezett rögzített összegű kiadásokkal kapcsolatos költségek.

A költségeket a pervesztes fél viseli. Ezt az elvet a polgári perrendtartás 696. cikke tartalmazza. A bírák azonban indokolással ellátott határozatban azt is elrendelhetik, hogy a költségeket részben vagy egészben a másik fél viselje; az előbbi esetben a költségeket megosztják,

• az eljárásban részes felek által a bíróság előtt felmerült egyéb költségeket fő szabály szerint e felek viselik, kivéve, ha a bíró másként határoz. A bíró e jogkörét a büntető és polgári ügyekben egyaránt gyakorolhatja, melynek során kellően figyelembe veszi az elmarasztalt (elítélt) fél vagyonát vagy gazdasági helyzetét. A bírák hivatalból akár úgy is dönthetnek, hogy ennek elrendelésére nincs szükség.

Büntetőügyekben az eljárási illetéket az állam viseli. Az elítélt személy egy rögzített összegű illetéket köteles fizetni, amelynek összege a bűncselekménytől függ.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A költségmentesség a jogi segítségnyújtás rendszerének részét képezi (amely az 1972. évi törvény alapján kialakított jogi segítségnyújtási rendszert váltotta fel), és a jogi segítségnyújtásról, a költségmentességről, valamint a bíróságon kívüli eljárásokban való ügyvédi segítségnyújtáshoz nyújtott támogatásról szóló 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény (loi no 91-647 du 10 juillet 1991 relative à l’aide juridique et relatif à l’aide juridictionnelle et à l’aide à l’intervention de l’avocat dans les procédures non juridictionnelles) szabályozza.

A jogi segítségnyújtás a következőkre terjed ki:

• költségmentesség: az állam által az első- és másodfokú bíróság előtti eljáráshoz, a határozatok végrehajtásához, az eljárás megindítása előtti egyezségkötéshez vagy a közös megegyezéssel, peren kívül történő váláshoz nyújtott teljes vagy részleges pénzügyi támogatás;
• ügyvédi segítségnyújtásra vonatkozó támogatás olyan büntetőjogi eljárásokban, amelyek a büntetőeljárás lefolytatásának alternatívái lehetnek (egyezség, közvetítői eljárás stb.), valamint rendőrségi őrizet során, továbbá a fogvatartottak támogatása a büntetés-végrehajtási intézet fegyelmi tanácsa előtti eljárások során;
• az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés támogatása (tájékoztatás, útmutatás és ingyenes jogi tanácsadás révén).

A költségmentesség és a bíróságon kívüli eljárásokban nyújtott ügyvédi segítségre vonatkozó támogatás a jogaikat érvényesíteni kívánó, csekély forrásokkal rendelkező személyek számára érhető el. E támogatás keretében az állam részben vagy egészben kifizeti a felmerülő díjakat, köztük a jogi költségeket is (az ügyvéd, a végrehajtó, a közjegyző stb. díjait). A támogatás akkor jár az azt kérelmező magánszemélynek, ha a benyújtott kereset nem elfogadhatatlan, megalapozatlan vagy visszaélésszerű, különösen a követelések száma vagy szisztematikus jellege miatt.

A költségmentesség összege teljes, részleges vagy nulla lehet. Nem terjed ki a jogvédelmi biztosítás vagy más védelmi rendszer által fedezett költségekre. A költségek így fedezett része adott esetben levonásra kerül az állam által a költségmentesség tekintetében megelőlegezett összegekből.

A költségmentesség lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy ügyvédtől vagy egyéb igazságügyi tisztségviselőtől (például bírósági végrehajtótól, közjegyzőtől, árverezőtől stb.) ingyenes segítséget kapjon, valamint hogy részben vagy egészben mentesüljön az eljárási költségek alól. A költségmentességre a fent említett 1991. július 10-i törvényben és a jogi segítségnyújtásról, a költségmentességről, valamint a bíróságon kívüli eljárásokban való ügyvédi segítségnyújtáshoz nyújtott támogatásról szóló 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény (loi no 91-647 du 10 juillet 1991 relative à l’aide juridique et relatif à l’aide juridictionnelle et à l’aide à l’intervention de l’avocat dans les procédures non juridictionnelles) 2020. december 28-i 2020-1717. sz. végrehajtási rendeletében foglalt jogosultsági feltételek vonatkoznak.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

A költségmentességet az összevont (regionális és körzeti) bíróságok (Tribunal judiciaire) mellett működő költségmentességi irodák (bureau de l’aide juridictionnelle) állapítják meg, számos pénzügyi, állampolgársági, a lakóhelyre, valamint az elfogadhatóságra vonatkozó feltétel függvényében.

Ez a támogatás bizonyos helyzetekben eltérő feltételek mellett is nyújtható (lásd az alábbiakban).

Pénzügyi feltételek:

Akkor jogosult költségmentességre, ha adóköteles referenciajövedelme (revenu fiscal de référence), illetve adóköteles jövedelme és vagyona a rendeletben meghatározott küszöbértékek alatt marad.

2021. január 1-jén új rendelkezések léptek hatályba, amelyek módosították a költségmentességre vonatkozó jogosultsági feltételeket. A költségmentességre való jogosultság jelenleg a következőkön alapul.

• Adóköteles referenciajövedelem (revenu fiscal de référence). Az adóköteles referenciajövedelem az adóhatóság által kiszámított és az adómegállapításról szóló határozatban szereplő éves jövedelem összege. A jogosultsági küszöböket a költségmentességről szóló 2020. december 28-i 2020-1717. sz. rendelet (décret 2020-1717 du 28 décembre 2020 relatif à l’aide juridictionnelle) 3. cikke határozza meg. A 2021-ben benyújtott költségmentesség iránti kérelmek az adómegállapításról szóló legutóbbi határozatban feltüntetett adóköteles referenciajövedelem összege alapján kerülnek elbírálásra. 2021. január 1-jétől az adóköteles referenciajövedelem összege egyedülálló személyek esetében a teljes költségmentesség tekintetében nem haladhatja meg a 11 262 EUR-t, a részleges költségmentesség tekintetében pedig a 16 890 EUR-t. A költségmentesség iránti kérelem elbírálása során az Ön adóköteles háztartásának a jövedelme kerül figyelembevételre mint adóköteles referenciajövedelem. Ha az Ön adóköteles háztartásában több személy él, a vonatkozó felső határértékekkel kapcsolatban minden ilyen személy jövedelmét figyelembe kell venni. Azonban ha a kérelmező és az adóköteles háztartás valamely tagja közötti jogvitát érintő eljárással kapcsolatban kérelmezik a költségmentességet, a jövedelemhatárokat egyedileg vizsgálják; ilyen esetben a költségmentességre való jogosultság vizsgálatakor az adóköteles jövedelmet veszik figyelembe.
• Ingó vagyon (elsősorban megtakarítások): ha ezek értéke magasabb a teljes költségmentességre vonatkozó határértéknél (ami 2020-ban az egyedülállók esetében 11 262 EUR), a kérelmező nem jogosult költségmentességre.
• Ingatlan vagyon (ide nem értve az érintett személy elsődleges lakóhelyét, valamint az üzleti ingatlanokat): ha ezek értéke magasabb a részleges költségmentességre vonatkozó határérték kétszeresénél (ami 2020-ban az egyedülállók esetében 33 780 EUR), a kérelmező nem támogatható.

Ha az adóköteles háztartásban több személy él, a vonatkozó felső határértékekkel kapcsolatban minden ilyen személy ingó és ingatlan vagyonát figyelembe kell venni. Azonban ha a kérelmező és az adóköteles háztartás valamely tagja közötti jogvitát érintő eljárással kapcsolatban kérelmezik a költségmentességet, a vagyoni határokat egyedileg vizsgálják.

• Az adóköteles háztartás összetétele: ha az adóköteles háztartásban több személy él, a jövedelem- és vagyoni határértékeket az alábbiak szerint meg kell növelni:
  • az összeg a 0,18-szorosával növekszik az első két további személy esetében,
  • és 0,1137-szorosával minden további személy után.

A legsúlyosabb bűncselekmények (az élet veszélyeztetésének vagy testi sértés okozásának szándékával elkövetett támadások) áldozatai, valamint az áldozatok kedvezményezettjei azonban a jövedelemre vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül részesülnek költségmentességben.

• Állampolgársági feltétel:

A francia állampolgárok, az uniós tagállamok állampolgárai (Dánia kivételével), valamint a Franciaországban jogszerű szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárok részesülhetnek költségmentességben. A francia bíróságok előtt folyó ügyek tekintetében a Franciaországban lakóhellyel nem rendelkező külföldi állampolgárok is költségmentességben részesülhetnek, amennyiben olyan állam állampolgárai, amely nemzetközi vagy kétoldalú megállapodást kötött Franciaországgal állampolgárai költségmentességre való jogosultságáról.

A tartózkodási helyre vonatkozó feltétel

A fent említett esetek kivételével, a Franciaországban lévő jogszerű szokásos tartózkodási hely minősül a fő szabálynak.

A külföldi állampolgár azonban a tartózkodási helyre vonatkozó feltételtől függetlenül is költségmentességben részesül, ha kiskorú, támogatott tanú, nyomozás hatálya alatt áll, vádlott, terhelt, elítélt, büntetőeljárásban kártérítési igényt érvényesítő fél, ha a polgári törvénykönyv 515-9. cikke szerinti védelmi határozat hatálya alatt áll, ha vádalkut kötött, illetve ha a külföldiek franciaországi beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a franciaországi menedékjogról szóló törvénykönyvben meghatározott feltételekkel kapcsolatos eljárás folyik ellene.

• Az elfogadhatóságra vonatkozó feltétel:

Nem részesül költségmentességben az a személy, akinek a keresete nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy megalapozatlan. E feltétel nem vonatkozik a kereset alperesére, a polgári jogi felelősséggel tartozó személyre, a támogatott tanúra, vagy a vádlott, terhelt vagy elítélt személyre.

A felperestől megalapozott fellebbezési jogcím hiányában megtagadják a költségmentességet a fellebbezési eljárásban.

Amennyiben a költségmentességet erre hivatkozva megtagadták, azonban a bíró helyt ad a felperes keresetének, a felperesnél felmerülő vagy általa viselt költségeket, kiadásokat és illetékeket azon összeg erejéig meg kell téríteni, amelyre a vagyoni helyzete alapján költségmentesség formájában jogosult lett volna.

Különleges esetek

A jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül jár a költségmentesség, ha a kérelmezőnek már korábban költségmentességet biztosítottak az ügyben, és az ellenérdekű fél fellebbezett a kérelmező számára kedvező döntés ellen, vagy ha a kérelmező a Nemzeti Menekültügyi Bíróságnál (Cour nationale du droit d’asile) kezdeményez eljárást.

Ezenkívül a jogosultsági feltételeket nem teljesítő személyek kivételes esetben költségmentességben részesülhetnek, ha keresetük a jogvita tárgya vagy az eljárás várható költségei miatt támogatandónak minősül (a költségmentességről szóló 1991. július 10-i törvény 6. cikke).

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A költségmentesség megállapítható a peren kívüli eljárások és a kontradiktórius eljárások felperesei és alperesei részére, valamint a kiskorú gyermekek meghallgatására.

Megállapítható az eljárás egy részére vagy egészére, valamint az eljárás megindítását megelőző egyezségkötés céljából is.

A költségmentesség megítélhető valamely bírósági határozat vagy bármely egyéb végrehajtási lap végrehajtásának biztosítása érdekében is, ideértve a más uniós tagállamból származó okiratokat is, Dánia kivételével.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

A költségmentesség időlegesen is megállapítható, ha az eljárás veszélyezteti az érintett személy alapvető megélhetési körülményeit, különösen, ha a végrehajtás vagyonelkobzást vagy kilakoltatást is magágban foglal. Ilyen esetekben a költségmentesség felől a költségmentességi iroda vezetője, az illetékes bíróság vagy annak elnöke határoz. Büntetőügyekben az eljárás lehetővé teszi, hogy sürgős esetekben (például az első meghallgatáskor történő kihallgatás vagy azonnali tárgyalás esetén) költségmentességet biztosítsanak.

A költségmentességet az eljárás során ideiglenes jelleggel biztosítják, és a bíróság valamennyi cselekményére kiterjed.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A költségmentesség iránti kérelem letöltéséhez és kinyomtatásához másolja be a következő címet a böngészőjébe:

https://www.justice.fr/formulaire/demande-aide-juridictionnelle

A költségmentesség a keresetlevél benyújtása előtt vagy az eljárás során kérelmezhető.

Az eljárás befejezése után is kérelmezhető költségmentesség, például a bírósági határozat végrehajtása érdekében.

A költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványát a lakóhelye szerinti bíróságon vagy az ügy tárgyalásának helyszínén, valamint a legközelebbi „igazságügyi ponton” (az igazságügyi és jogi központokban (Maisons de la Justice et du Droit), a jogérvényesítési pontokon (Point d’Accès au Droit) vagy a jogi tanácsadó irodákban (Relais d’Accès au Droit)) szerezheti be. A megfelelő szervezetet a következő oldal segítségével találhatja meg: http://www.annuaires.justice.gouv.fr/lieux-dacces-aux-droits-10111/.

Ha Ön külföldön élő francia állampolgár, a formanyomtatvány a konzulátusokon is elérhető, vagy pedig az alábbi címen:

Département de l'entraide, du droit international privé et européen, Ministère de la Justice,

Direction des affaires civiles et du sceau,

13 place Vendôme, 75042 Paris Cedex 01.

Ha Ön olyan külföldi állampolgár, aki Franciaországban nem rendelkezik tartózkodási hellyel, a költségmentességi formanyomtatványt attól a központi hatóságtól is beszerezheti, amelyet a saját országa a nemzetközi költségmentesség iránt kérelmek továbbítására kijelölt. A legtöbb ország e célra az Igazságügyi Minisztériumát jelölte ki. Franciaország a fent megjelölt, az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó Bureau du droit de l’Union, du droit international privé et de l’entraide civile szervezeti egységet jelölte ki arra, hogy kezelje és e feladata körében fogadja és továbbítsa a polgári, kereskedelmi és közigazgatási jogi ügyekben az Európa Tanács azon tagállamainak lakosai által benyújtott kérelmeket, amelyek részesei a költségmentesség iránti kérelmek továbbításáról szóló 1977. január 27-i európai megállapodásnak.

Ha Ön Dánia kivételével uniós tagállam állampolgára és Franciaországban tartózkodási hellyel rendelkezik vagy az ügyében francia bíróság jár el, a 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelv szerint Ön a polgári és kereskedelmi jogi ügyekben jogosult lehet határon átnyúló költségmentességre. Franciaországban az ilyen kérelmek elbírálása az alábbi iroda feladatkörébe tartozik:

Bureau de l’aide juridictionnelle

Service de l’accès au droit et à la justice et de l’aide aux victimes (SADJAV)

Ministère de la Justice

13 place Vendôme, 75042 Paris Cedex 01.

Megjegyzés: A költségmentesség hamarosan a költségmentességgel kapcsolatos információs rendszeren (Système d'information de l'aide juridictionnelle) keresztül is kérelmezhető lesz; e támogatási szolgáltatás tesztelése jelenleg zajlik néhány bíróságon.

A költségmentességgel kapcsolatos információs rendszer segítségével a magánszemélyek az interneten keresztül kérelmezhetik a költségmentességet, a költségmentességi hivatal pedig az interneten keresztül kapja meg az említett kérelmeket, ennélfogva a magánszemélyek számára egyszerűbbé válnak az eljárások, és lerövidül a kérelmek ügyintézési ideje.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

Ki kell tölteni a költségmentesség iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványt, és csatolni kell az igazoló dokumentumokat (az adómegállapításról szóló értesítést, a családi körülmények vagy az állampolgárság igazolása stb.), a költségmentesség iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatvány tartalmáról és a csatolandó dokumentumok jegyzékéről szóló 2020. december 30-i rendeletnek megfelelően (arrêté du 30 décembre 2020 relatif au contenu du formulaire de demande d’aide juridictionnelle et à la liste des pièces à y joindre). Az igazoló dokumentumok elsősorban a pénzügyi erőforrásokra vonatkoznak (az Ön és az Önnel életvitelszerűen egy háztartásban élő személyek rendelkezésére álló pénzügyi erőforrásokra), valamint a kérelem tárgyára és az ügyben eljáró bíróságra.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A kérelmet a tartózkodási helye szerinti költségmentességi irodához vagy azon körzet irodájához nyújthatja, illetve küldheti be, amelynek a területén az adott ügyben eljáró bíróság található.

Minden összevont bíróságon (Tribunal judiciaire, korábban regionális bíróság, azaz Tribunal de grande instance) működik egy költségmentességi iroda, amely kezeli a költségmentesség iránt kérelmeket az adott bíróságon vagy a körzetébe tartozó következő bíróságokon elbírálandó ügyekkel kapcsolatban: összevont bíróság (Tribunal judiciaire), közigazgatási bíróság (Tribunal administratif), munkaügyi bíróság (Conseil de prud’hommes), fellebbviteli bíróság (Cour d’appel) és közigazgatási fellebbviteli bíróság (Cour administrative d’appel).

Az egyetlen irodára vonatkozó fő szabálytól eltérően, az alábbi bíróságok szintén rendelkeznek ilyen irodával:

• a Semmítőszék (Cour de cassation), a legmagasabb szintű rendes bíróság;
• az Államtanács (Conseil d’état), a legmagasabb fokú közigazgatási bíróság,
• a Nemzeti Menedékjogi Bíróság (Cour nationale du droit d’asile).

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A döntésről a tartózkodási helye szerinti költségmentességi iroda fogja értesíteni.

Egy online szimulátor segítségével felmérheti, hogy milyen költségmentességre vonatkozó jogosultságokkal rendelkezhet:

https://www.justice.fr/simulateurs/aide-juridictionnelle

E szimulátor segítségével kiderítheti, hogy milyen költségmentességre vonatkozó jogosultságai lehetnek. A szimuláció azonban nem helyettesíti kérelme megfelelő vizsgálatát, ezért nem befolyásolja a költségmentességi iroda által meghozandó döntést.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Vegye fel a kapcsolatot az ügyvédjével (vagy az igazságügyi tisztviselővel, például a bírósági végrehajtóval, a szakértővel, a közjegyzővel stb.) vagy az Ön mellé kirendelt személlyel, és adja elő az ügyét, valamint bocsássa a rendelkezésére a munkájához szükséges összes információt és dokumentumot.

Amennyiben részleges költségmentességben részesült, meg kell állapodnia velük a további díjazásról, és azt számukra ki kell fizetnie. Ezt az összeget fel kell tüntetni az Ön által aláírandó megállapodásban.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Bármely magánszemély megjelölheti a választása szerinti ügyvédet.

Ha saját ügyvédet jelöl ki, az ügyvéd nevét fel kell tüntetnie a költségmentesség iránt kérelmen.

Azonban ha nem rendelkezik ügyvéddel, az összevont bíróság (Tribunal judiciaire, korábban regionális bíróság, azaz Tribunal de grande instance) mellett működő ügyvédi kamara elnöke vagy az ügyben eljáró bíróság rendel ki Önnek ügyvédet.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A teljes körű költségmentesség az összes eljárási költséget fedezi, beleértve az ügyvédeknek és egyéb igazságügyi tisztviselőknek (bírósági végrehajtóknak, szakértőknek, közjegyzőknek stb.) teljesített közvetlen kifizetéseket is. Az ilyen kifizetést az eljárás típusától függő díjszabás vagy ráta alapján számítják ki.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A vagyonától függően kétféle, 55% vagy 25% mértékű részleges költségmentességben részesülhet, amelyet az állam visel. Ezen felül továbbra is meg kell fizetnie egy nem rögzített összegű díjat, amely az ügyvéd és Ön között létrejött megállapodáson alapul, az ügyvédi kamara elnökének felügyelete mellett, akihez jogvita esetén fordulhat.

A teljes körű költségmentességhez hasonlóan a részleges költségmentességre való jogosultság mentesíti a kedvezményezettet az összes egyéb szükséges eljárási költség alól.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

• Ha Ön a fellebbezést benyújtó fél, újabb kérelmet kell előterjesztenie, amelynek elbírálására a jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételek figyelembevételével kerül sor.
• Ezzel szemben ha az ellenérdekű fél nyújt be fellebbezést, az Önnek már megadott költségmentesség továbbra is hatályban marad. Ettől függetlenül ki kell töltenie egy új kérelmet, amelyet be kell nyújtania a lakóhelye, illetve a fellebbviteli bíróság székhelye szerinti összevont bíróság (Tribunal judiciaire) költségmentességi irodájához.
• Ha a korábbi eljárásban már költségmentességben részesült, és felülvizsgálati kérelmet kíván előterjeszteni, a költségmentesség tárgyában hozott korábbi határozat már nem alkalmazható. A Semmítőszéken működő költségmentességi irodánál kérelmet kell előterjesztenie, amely a keresete befogadhatóságát és a vagyona összegét egyaránt megvizsgálja. Fellebbezés esetén a felperestől megtagadják a költségmentességet, ha nem állapítható meg indokolt fellebbezési jogcím.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

A költségmentességre való jogosultság az eljárás során vagy azt követően részben vagy egészben visszavonható (az 1991. évi törvény 50. cikke és a költségmentességről szóló 2020. december 28-i 2020-1717. sz. rendelet 65–68. cikke), az alábbi feltételeknek megfelelően:

• ha a mentességet hamis nyilatkozatok vagy helytelen dokumentumok alapján engedélyezték;
• olyan eljárás keretében, amely az eljárással való visszaélésnek minősül, vagy amelyről megállapítást nyert, hogy időhúzásnak tekinthető, és nyilvánvalóan elfogadhatatlan;
• ha az eljárás során a mentességben részesülő személy ingó vagy ingatlan vagyonának értéke jelentősen megnő;
• ha a jogerős határozat alapján Ön a költségmentességre való jogosultság felső határát meghaladó vagyont szerzett;
• ha a költségmentességben vagy pártfogó ügyvéd általi támogatásban részesülő személy életmódjának látható elemei nyilvánvalóan összeegyeztethetetlennek tűnnek a jogosultság megállapításához figyelembe vett éves források összegével.

A költségmentességet megvonó határozat alapján a kedvezményezett köteles visszafizetni az állam által fizetett hozzájárulás összegét.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentesség iránti kérelmet elutasító határozattal szemben fellebbezéssel élhet.

A fellebbezést önállóan vagy ügyvéd segítségével is benyújthatja.

Fellebbezéssel lehet élni a költségmentesség teljes elutasításáról szóló határozat ellen, illetve teljes költségmentesség kérelmezése esetén a részleges költségmentességet engedélyező határozat ellen.

A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

A fellebbezésben meg kell jelölni a határozat megtámadásának okait. Ilyen okok lehetnek például a háztartásában élők számával vagy a források összegével kapcsolatos hibák.

A fellebbezést ajánlott levélben, tértivevényes küldeményként kell elküldeni a határozatot kiadó költségmentességi irodának.

A fellebbezéshez csatolni kell a megtámadott határozat egy példányát.

A határozatot kibocsátó szervezeti egység továbbítja az Ön kérelmét a fellebbezés elbírálására illetékes hatósághoz. Az, hogy melyik hatóság illetékes a fellebbezés elbírálására, attól függ, hogy melyik bíróság felel a költségmentesség iránti kérelem tárgyát képező ügy elbírálásáért.

A fellebbezés elbírálására illetékes hatóság, az érintett bíróságtól függően
Bíróság	A fellebbezés elbírálásáért felelős hatóság
Szokásos eljárás	Azon Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság első elnöke, amelyhez az ügyben eljáró bíróság tartozik, vagy az ügyben eljáró fellebbviteli bíróság első elnöke
Nemzeti Menekültügyi Bíróság (Cour nationale du droit d’asile – CNDA).	A Nemzeti Menekültügyi Bíróság elnöke
Közigazgatási bíróság	Azon Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság elnöke, amelyhez a bíróság tartozik
Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság	Az ügyben eljáró Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság elnöke
Államtanács	Az Államtanács peres ügyekkel foglalkozó részlegének elnöke
Semmítőszék	A Semmítőszék első elnöke
A hatásköri összeütközések eldöntésével foglalkozó bíróság	A hatásköri összeütközések eldöntésével foglalkozó bíróság elnöke

A fellebbezés megvizsgálását követően Ön e-mailben kap értesítést a határozatról.

Ha nem ért egyet ezzel az új határozattal, azt már nem támadhatja meg, mivel ez a második határozat jogerős.

Megjegyzés:

• A Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság elnökéhez vagy az Államtanács peres ügyekkel foglalkozó részlegének elnökéhez ügyvéd által benyújtott fellebbezéseket a Télérecours távfellebbezési rendszeren keresztül kell elküldeni.
• Költségmentesség visszamenőlegesen is engedélyezhető, ha a fél keresetet nyújtott be és pernyertes lett, a költségmentességet pedig arra hivatkozással tagadták meg, hogy a pernyertességét észszerűen nem lehetett feltételezni.