Költségmentesség

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Ha valaki bírósági eljárást kíván indítani, vagy bírósági eljárást indított, köteles viselni az alábbi költségeket:

1. a költségmentesség vagy egyéb jogorvoslat iránti kérelem előkészítéséért és benyújtásáért, a közvetítői meghallgatásokon való részvételért, a bírósági tárgyalásokon a kérelmező jogi képviselőjeként/ügyvédjeként való részvételért, az iratok benyújtásáért, az iratok bírósági végrehajtó (dikastikós epimelitís) általi kézbesítés céljából történő átadásáért, valamint az ítélet végrehajtása érdekében a végrehajtható okirat bírósági végrehajtónak történő átadásáért járó ügyvédi munkadíj;
2. a kérelmekkel és az egyéb jogorvoslatokkal kapcsolatos kézbesítési költségek;
3. fordítási és/vagy tolmácsolási költségek a határokon átnyúló ügyekben;
4. a szakértőkkel kapcsolatban felmerült költségek, ha a szakértőket a bíróság végzésével vagy az érintett fél kérelmére jelölték ki;
5. az iratok benyújtásáért és a végrehajtási intézkedések meghozataláért fizetendő eljárási illetékek;
6. a másik félnek megítélt költségek.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A polgárok jogosultak pénzügyi támogatást kérni a bírósági eljárások megindítása vagy az ellenük indított bírósági eljárásokban való részvétel érdekében. A támogatás a másodfokú eljáráshoz kapcsolódó jogi képviseletre, a közjegyző (symvolaiográfos) és a bírósági végrehajtó költségeire, valamint a végrehajtási költségekre is kiterjed.

A polgári és a kereskedelmi ügyekben biztosított költségmentesség tartalmát az alacsony jövedelmű polgároknak nyújtott költségmentességről és egyéb rendelkezésekről szóló 3226/2004. sz., többször módosított törvény (a továbbiakban: a törvény) határozza meg.

A költségmentesség ügyvéd kirendelése formájában is biztosítható, aki jogi tanácsadást nyújt a határokon átnyúló jogvita rendezése érdekében, mielőtt azt bíróság elé vinnék (a törvény 10. cikkének c) pontja).

3 Milyen követelmények vonatkoznak a költségmentesség megadására?

A törvény 11. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió valamennyi polgára jogosult lehet a költségmentességre. Ezenkívül költségmentességre jogosultak azok a harmadik országbeli állampolgárok és hontalanok is, akik jogszerűen tartózkodnak az Európai Unióban, vagy akiknek a szokásos tartózkodási helye az Európai Unióban található, és bizonyítani tudják, hogy a vonatkozó feltételek teljesülnek.

A költségmentesség a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén vehető igénybe. A törvény 1. cikkének (2) bekezdése szerint azon személyek, akik a törvény által meghatározott éves minimáljövedelem legfeljebb kétharmadának megfelelő éves családi jövedelemmel rendelkeznek, költségmentességre jogosultak. Családjogi vita esetén a vitában résztvevő másik fél (házastárs) jövedelmét nem veszik figyelembe a kérelmező jövedelmének számításakor.

Különleges szabályok vonatkoznak a másik tagállamban lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyekre. A törvény 10. cikke értelmében a fent említett jövedelemküszöb nem kötelező, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a származási országa és Görögország megélhetési költségei közötti különbség miatt nem képes fedezni a jogvédelem költségeit.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Igen, tehát a polgári, a családjogi, a kereskedelmi és a büntetőeljárások esetében jár.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Az eljárást a törvény 2. cikke szabályozza. A költségmentesség megadására irányuló eljárás akkor kezdődik, amikor a kedvezményezett benyújtja a kérelmét, amelyben röviden ismerteti az adott eljárás vagy cselekmény tárgyát, valamint igazolja, hogy teljesülnek a költségmentesség igénybevételének a feltételei.

A kérelemhez csatolni kell a szükséges igazoló dokumentumokat, a kérelmező pénzügyi helyzetére vonatkozó igazolást (ideértve különösen az adóbevallás másolatát vagy az illetékes adóhivatal vezetőjének arról szóló igazolását, hogy a kérelmező nem köteles adóbevallást benyújtani, a vagyonnyilatkozat másolatát, az adó befizetéséről szóló igazolást, a kérelmező adóazonosító számát (AFM), a szociális juttatásokról szóló igazolásokat és az eskü alatt tett nyilatkozatokat), valamint harmadik országbeli állampolgárok esetében az 1. cikk (1) bekezdésének megfelelően a lakóhelyre vonatkozó igazolást.

A kérelmet és az igazoló dokumentumokat legalább 15 nappal a költségmentesség iránti kérelem tárgyát képező tárgyalás vagy cselekmény előtt kell benyújtani. Ez a határidő későbbi idézés esetén lerövidíthető. Az eljárás ingyenes, és az ügyvédi képviselet nem kötelező.

A 8. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a költségmentesség iránti kérelmeket a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú bíróságokhoz (protodikeía) kell benyújtani, amelyek hatáskörrel rendelkeznek azok megvizsgálására.

A bírósági eljáráshoz nem kapcsolódó cselekmények esetében a felperes tartózkodási helye szerinti kerületi polgári bíróság (eirinodikeío) az illetékes bíróság.

A kérelmező a bíró határozatával szemben fellebbezést nyújthat be, amelyet az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárás (diadikasía ton asfalistikón métron) keretében tárgyalnak meg. A kérelem elfogadásához elegendő, ha a kérelmező meggyőző bizonyítékot nyújt be, és nincs szükség teljes körű dokumentációra. A bíróság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a bizonyítékok összegyűjtése tekintetében.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Görögországban minden bíróságon külön iroda működik, amely támogatást nyújt az eljárás megindításához ingyenes jogi segítségnyújtásra jogosult, alacsony jövedelmű polgároknak. Egyes bíróságok – például a Pátrai Kerületi Polgári Bíróság (Eirinodikeío Pátras) – online kérelemnyomtatványt biztosítanak, lásd: https://www.eirinodikeio-patras.gov.gr/nomiki-voithia.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A kérelmezőknek igazolniuk kell a pénzügyi helyzetüket. A vonatkozó igazoló dokumentumokat a törvény határozza meg (lásd az 5. kérdést).

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani (lásd az 5. kérdést).

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A költségmentesség igénybevételének feltételeit a törvény határozza meg. Az 1. cikk (2) bekezdése szerint azok az alacsony jövedelmű polgárok jogosultak költségmentességre, akiknek az éves családi jövedelme nem haladja meg az általános nemzeti kollektív munkaügyi szerződésben (Ethnikí Genikí Syllogikí Sýmvasi Ergasías) meghatározott éves személyi minimumjövedelem kétharmadát. Ha a perben érintett ellenérdekű felek egy családhoz tartoznak, a jogvitában érintett másik fél jövedelmét nem veszik figyelembe.

Külön szabályok alkalmazandók, ha a polgári vagy kereskedelmi ügyben költségmentességet kérő személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye egy másik tagállamban található. A törvény 10. cikke értelmében a meghatározott családi jövedelemküszöb nem kötelező, ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam és Görögország megélhetési költségei közötti különbség miatt nem képes fedezni a jogi költségeket.

A kérelem határokon átnyúló jellege miatt költségmentesség jár a tolmácsolási költségek, a jogvita elintézéséhez szükséges dokumentumok hivatalos fordításának a költségei, valamint a kérelmező olyan személlyel kapcsolatban felmerülő utazási költségei tekintetében is, aki támogatja a kérelmező kérelmét, és akinek személyesen meg kell lennie a tárgyaláson, amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy az adott személy egyéb módon nem vehet részt az eljárásban. A költségmentesség ügyvéd kirendelése formájában is biztosítható, aki jogi tanácsadást nyújt a jogvita rendezése érdekében, mielőtt azt bíróság elé vinnék.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A félnek az illetékes bírósághoz kell fordulnia (lásd az 5. kérdést).

Ha a bíróság költségmentességet biztosít, a kedvezményezett jogosult lesz a 2. kérdésre adott válaszban említett jogi szolgáltatásokra.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ezt a kérdést a törvény 5. cikke szabályozza. Ügyvéd kirendelése esetén az ügyvédet az érintett ügyvédi kamara (dikigorikós sýllogos) által összeállított listáról választják ki. A kirendelt ügyvédeket (synígoroi ypiresías) betűrendben jelölik ki az ügyvédi kamara megfelelő jegyzékéből, és a kiválasztott ügyvédet a költségmentességet nyújtó bíróság hagyja jóvá. A kirendelt ügyvéd megtagadhatja a fél védelmét. Ebben az esetben a bíróság másik ügyvédet jelöl ki.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A módosított törvény 9. cikke részletesen meghatározza a költségmentesség által fedezett költségeket. Lásd az 1. és a 2. kérdésre adott választ is.

A házasság közös megegyezéssel történő felbontása (synainetikó diazýgio) esetén költségmentesség jár, amely alapján a kérelmezők részben vagy egészben mentesülnek a közjegyző előtti eljárás költségeinek, valamint a közjegyző előtti képviseletükkel megbízott ügyvéd munkadíjának a megfizetése alól.

A költségmentesség nem érinti a másik félnek megítélt költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Erről a törvény nem rendelkezik. Előfordulhat, hogy egyes nem kormányzati szervezetek fedezik az egyéb költségeket, elsősorban a migránsok és a menekültek esetében.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Igen. A törvény 9. cikkének (3) bekezdése szerint a költségmentességet minden egyes eljárásra külön biztosítják, továbbá a költségmentesség minden bíróság esetében alkalmazandó (függetlenül annak fokától), és kiterjed az ítélet végrehajtására is.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

A törvény 4. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a költségmentesség az illetékes bíró által hivatalból vagy az ügyész (eisangeléas) javaslatára meghozott határozattal visszavonható vagy korlátozható, ha megállapítást nyer, hogy a költségmentesség feltételei annak megadásakor nem teljesültek, már nem teljesülnek, vagy lényegesen megváltoztak. Azok a kérelmezők, akik hamis kérelem vagy információk alapján részesültek költségmentességben, kötelesek megtéríteni azokat a költségeket, amelyek tekintetében mentességet kaptak.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A 8. cikk (2) bekezdése szerint a kérelmező a határozat meghozatalától számított 5 napon belül fellebbezést nyújthat be a bírói tanácsban eljáró elsőfokú bírósághoz (polimelés protodikeío) a kerületi polgári bíróság bírája, az elsőfokú bíróság egyesbíróként eljáró bírája (monomelés protodikeío) vagy az elsőfokú bíróság elnöke által meghozott határozat ellen. A fellebbezést az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárás keretében tárgyalják (a polgári perrendtartás [Kódikas Politikís Dikonomías] 682. és azt követő cikkei). A Legfelsőbb Bírósághoz (Áreios Págos) nem nyújtható be fellebbezés. A tények megváltozása esetén új kérelmet lehet benyújtani (a törvény 2. cikkének (5) bekezdése).

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

A költségmentességről szóló törvény nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.