Költségmentesség

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A portugál polgári perrendtartás (Código de Processo Civil) 529. cikkében foglaltak szerint a bírósági eljárásban felmerülő költségek és kiadások az alábbiakat foglalják magukban:

i. a bírósági illetékek (taxa de justiça);

ii. a jogvitával kapcsolatos kiadások (encargos);

iii. a felek költségei (custas de parte).

Ennek keretében:

i. A bírósági illetéket minden érintett félnek meg kell fizetnie a vonatkozó bírósági eljárás megindításához. A bírósági költségeket a követelés értéke vagy összetettsége alapján számítják ki a bírósági költségekre vonatkozó portugál szabályozás (Regulamento das Custas Processuais) és az e szabályozáshoz csatolt táblázatok szerint. A bírósági költségeket „elszámolási egységekben” (unidades de conta - UC) adják meg a bírósági költségekre vonatkozó szabályozás 5. cikkében foglaltak szerint. A 2022. év végéig 1 (egy) elszámolási egység értéke 102,00 euróban van meghatározva. Ez az összeg idővel változhat.

ii. A jogvitával kapcsolatos kiadások a bírósági eljárás eredményeképpen merülnek fel (ilyenek például a szakértőnek, a tolmácsolási szolgáltatásért stb. fizetett összegek), ha azokat a felek indítványozták vagy a bíró rendelte el – lásd a bírósági költségekre vonatkozó szabályozás 16. cikkét.

iii. A felek költségei azok az összegek, amelyeket az egyes felek a bíróság előtti üggyel összefüggésben kifizetnek, amely összeget megtérítenek számukra, ha az ellenérdekű fél pervesztes lesz, összhangban a bírósági költségekre vonatkozó szabályozás 26. cikkével (például az ügyvédnek fizetett díjjal kapcsolatos kiadások, a bíróság által kirendelt bírósági végrehajtó részvételével kapcsolatos költségek stb.).

Hasznos hivatkozások:

A bírósági eljárási költségekre vonatkozó szabályozás (portugál nyelven)

A polgári perrendtartás (portugál nyelven)

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a 2004. július 29-i 34/2004. sz. törvény biztosítja.

A 34/2004. sz. törvény 6. cikke alapján a jogvédelem két formában áll rendelkezésre:

i. jogi tanácsadás;

ii. költségmentesség.

Ennek keretében:

i. a 34/2004. sz. törvény 14. és 15. cikke szerint a jogi tanácsadás az egyes kérdésekre vagy ügyekre vonatkozó jogszabályok technikai magyarázatát foglalja magában, és azt ügyvédek nyújthatják;

ii. a 34/2004. sz. törvény 16. cikke alapján költségmentesség az alábbi formákban létezik:

• mentesség a bírósági illetékek és a jogvitával kapcsolatos egyéb kiadások megfizetése alól,
• jogi segítő kirendelése (például ügyvéd vagy solicitor), és a díjazásuk, valamint az egyéb költségeik (például utazási költségek) megfizetése,
• a bíróság által kirendelt jogi segítő (például a büntetőeljárásban az ügyvéd) díjának megfizetése,
• a bírósági illetékek és a jogvitával kapcsolatos egyéb kiadások részletekben való megfizetése,
• jogi segítő kirendelése és a vonatkozó díjak és kiadások részletekben való megfizetése,
• a bíróság által kirendelt jogi segítőnek fizetendő díjak és kiadások részletekben való megfizetése,
• bírósági végrehajtó kirendelése és a kapcsolódó díjak megfizetése (például az idézés kézbesítése, a vagyontárgyak lefoglalása iránt szükséges intézkedések, és egyéb végrehajtási eljárások után).

Hasznos internetcím:

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló, 2004. július 29-i 34/2004. sz. törvény (portugál nyelven)

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

A 34/2004. sz. törvény 7. cikke alapján a személyek alábbi kategóriái jogosultak jogvédelemre, ha pénzügyi nehézséget tudnak igazolni:

• a portugál állampolgárok,
• az Európai Unió polgárai,
• azok a külföldi és hontalan személyek, akik az Európai Unió valamely tagállamában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek,
• az Európai Unió valamely tagállamában érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldiek, ha azonos helyzetben az említett államok joga alapján a portugál állampolgároknak engedélyeznék a tartózkodást,
• a nonprofit szervezetek csak költségmentesség formájában jogosultak jogvédelemre.

Megjegyzés: a profitorientált szervezetek és az egyéni tőkeegyesítő társaságok nem jogosultak jogvédelemre.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A 34/2004. sz. törvény 17. cikke és a 46/2015. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 7. cikke szerint a költségmentességi rendszer a következő esetekben alkalmazandó:

• minden bírósági eljárásra, az ügytípustól függetlenül,
• a békebírósági eljárásokra,
• az alternatív vitarendezési rendszerek szerinti eljárásokra, mint amilyen az állami közvetítői eljárás (mediação pública), például családjogi vagy munkajogi közvetítés,
• a nyilvántartó hivatalok által folytatott ügyekre,
• a közjegyző által folytatott hagyatéki leltározásra,
• a szabálysértési eljárásokra.

Hasznos linkek:

Állami családjogi közvetítői rendszer (portugál nyelven)

Állami munkajogi közvetítői rendszer (portugál nyelven)

A 2015. február 23-i 46/2015. sz. miniszteri végrehajtási rendelet (portugál nyelven)

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Sürgős esetben, ha a bírósági illetékek és a bírósági eljárással kapcsolatos egyéb kiadások fizetésének esedékességekor még nem hoztak jogerős határozatot a kérelmezett költségmentesség tárgyában, a kérelmezőnek be kell mutatnia az azt igazoló iratot, hogy kérelmezte a költségmentességet, és a következőképpen kell eljárnia (lásd a 34/2004. sz. törvény 29. cikkének (5) bekezdését).

2. Ha az illetékes társadalombiztosítási hivatal döntése még nem ismert, a vonatkozó fizetési határidőt a határozatnak a kérelmezővel való közléséig felfüggesztik.
3. Ha a társadalombiztosítási hivatal már hozott határozatot, amelyben a költségmentességet részletfizetés formájában engedélyezte, az első részlet fizetése a határozatnak a kérelmezővel való közlésétől számított 10 nap elteltével válik esedékessé, ami nem érinti az olyan ügyekben kifizetett összegek későbbi visszafizetését, amelyekben a határozatot visszavonták.
4. Ha a társadalombiztosítási hivatal már kibocsátotta az elutasító határozatot, a fizetés a határozatnak a kérelmezővel való közlésétől számított 10 nap elteltével válik esedékessé, ami nem érinti az olyan ügyekben kifizetett összegek későbbi visszafizetését, amelyekben a határozatot visszavonták.

Ha 30 nap eltelik anélkül, hogy a jogvédelem (jogi tanácsadás vagy költségmentesség) iránti kérelem tárgyában határozat születne, úgy kell tekinteni, hogy a kérelemnek hallgatólagosan helyt adtak, és az érdekelt fél e hallgatólagos hozzájárulásra a kért jogvédelem formájától függően a bíróság vagy a Portugál Ügyvédi Kamara előtt hivatkozhat – lásd a 34/2004. sz. törvény 25. cikkét.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A jogi tanácsadás vagy a költségmentesség bármely egyéb formájában igényelt jogvédelem iránti kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány, a költségmentesség iránti kérelemnek egy másik tagállamban történő benyújtására szolgáló formanyomtatványt is beleértve, letölthető a portugál társadalombiztosítási rendszerrel kapcsolatos honlapról itt (portugál nyelven)

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A kérelemhez csatolandó iratok listája megtalálható a portugál Társadalombiztosítási Intézet (Instituto da Segurança Social, I.P.) által kiadott „Jogvédelem – Gyakorlati útmutató” (Guia Prático Protecção Jurídica) c. kiadványban, amelyet a szervezet internetes honlapjának „Gyakorlati útmutatók” (Guias Práticos) oldalán tettek közzé, és amely bármely alábbi internetcímen elérhető:

A portugál társadalombiztosítási rendszerrel kapcsolatos honlap

Jogvédelem - Gyakorlati útmutató (portugál nyelven)

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A kérelem és a csatolt iratok benyújthatók személyesen, vagy megküldhetők postai úton, fax vagy e-mail útján a Társadalombiztosítási Intézet bármely olyan szervezeti egységének, amely közvetlenül a nagyközönséggel foglalkozik.

Az egyes körzetekben található társadalombiztosítási hivatalok listája és azok címe, faxszáma és e-mail-címe megtalálható ezen az internetcímen (portugál nyelven)

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A költségmentességet engedélyező határozatnak meg kell jelölnie, hogy a költségmentesség mely formáit hagyták jóvá; erről a kérelmező tartózkodási helye vagy székhelye szerinti társadalombiztosítási hivatal vezetője dönt. Ha a kérelmező tartózkodási helye nem Portugáliában van, ezt a határozatot azon társadalombiztosítási hivatal vezetője hozza meg, amelyhez a kérelmet benyújtották – lásd a 34/2004. sz. törvény 20. és 29. cikkét.

A 34/2004. sz. törvény 26. cikke alapján a kérelmezőt értesíteni kell a költségmentesség iránti kérelemnek helyt adó határozatról. Ezt az értesítést főszabály szerint a kérelmező által a formanyomtatványon levelezési címként megadott címre kézbesítik.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A kérelmezőt, amennyiben jogi segítőt rendelnek ki az érdekében, értesítik az érintett jogi segítő irodájának címéről, valamint arról is tájékoztatják, hogy a kérelmező a jogi segítővel köteles mindenben együttműködni, ennek elmaradása esetén ugyanis visszavonható a költségmentesség.

Ahhoz, hogy érvényesüljön a bíróság előtt felmerült bírósági illetékek és a jogvitával kapcsolatos kiadások alóli teljes körű vagy részleges mentesség, a kérelmezőnek a bírósági illeték megfizetésére előírt határidőn belül be kell mutatnia az azt igazoló dokumentumot, hogy számára költségmentességet engedélyeztek.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A jogi segítőt a Portugál Ügyvédi Kamara rendeli ki, amely erről a 34/2004. sz. törvény 30. és 31. cikke szerint értesíti a kérelmezőt.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A költségmentesség a 34/2004. sz. törvény 16. cikkében foglalt kiadásokat fedezi, amelyek a következők:

• a bírósági illetékek és a jogvitával kapcsolatos egyéb kiadások,
• a jogi segítőnek fizetendő díjak,
• a bíróság által kirendelt jogi segítőnek fizetendő díjak,
• a bírósági illetékek és a jogvitával kapcsolatos egyéb kiadások részletekben való megfizetése,
• a jogi segítőnek fizetendő díjak részletekben való megfizetése,
• a bíróság által kirendelt jogi segítőnek fizetendő díjak részletekben való megfizetése,
• a kirendelt bírósági végrehajtó költsége,
• a jogvita határokon átnyúló jellegéből fakadó kiadások megfizetése, amennyiben a kérelmező tartózkodási helye másik tagállamban van.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A 34/2004. sz. törvény 29. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján a fennmaradó költségeket a kérelmezőnek kell viselnie. Mindazonáltal a kérelmezőnek a pernyertessége esetén a bírósági költségekre vonatkozó szabályozás 26. cikkében foglaltak szerint a felek eljárási költségeit megtérítik.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Igen, a költségmentesség a fellebbezés során is fennmarad, és kiterjed az összes olyan későbbi eljárásra, amely összefügg azzal a jogvitával, amelyre a költségmentességet engedélyezték. A költségmentesség az alapeljárásra is vonatkozik, ha azt bármelyik kapcsolódó eljárásban megítélték. A költségmentesség a végrehajtási eljárásban is fennmarad, ha az olyan eljárásban hozott bírósági határozatból ered, amelyben a költségmentességet engedélyezték – lásd a 34/2004. sz. törvény 18. cikkét.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Igen, a költségmentesség az eljárás lezárultát megelőzően teljeskörűen vagy részlegesen megszüntethető a 34/2004. sz. törvény 10. cikkében foglalt esetekben. Ilyen eset az, ha a kérelmező vagy a családtagjai később elegendő anyagi forrásra tesznek szert. Ilyenkor a kérelmező feladata bejelenteni, hogy jogvédelem nélkül is képes boldogulni teljes egészében vagy részben, ellenkező esetben alkalmazhatók vele szemben a törvényben előírt szankciók.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

Ha a társadalombiztosítási hivatal úgy dönt, hogy a kérelmet, részben vagy teljes egészében, elutasítja, e szándékáról a kérelmezőt írásban értesíti, és a kérelmezőnek a válaszadásra 10 napot biztosít. A kérelmező a válasziratához hiányzó dokumentumokat vagy az érvelését alátámasztó iratokat csatolhat. Ha a kérelmező 10 munkanapon belül nem válaszol, a határozat véglegessé válik, és a kérelmezőnek nem küldenek további levelet – lásd a 34/2004. sz. törvény 37. cikkét, amely a portugál közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyvre (Código do Procedimento Administrativo) hivatkozik.

A kérelmező a társadalombiztosítási hivatal határozatát bíróság előtt megtámadhatja. Ebben az esetben a kérelmezőnek 15 napon belül a határozat megtámadására irányuló írásbeli kérelmet kell benyújtania annál a társadalombiztosítási hivatalnál, amely a határozatot meghozta. A társadalombiztosítási hivatal visszavonhatja a határozatot. Ha a társadalombiztosítási hivatal a határozatot nem vonja vissza, az ügyet továbbítania kell a bíróságra – lásd a 34/2004. sz. törvény 26. és 28. cikkét.