Imagine a situation in which you are in dispute with somebody in your own country or abroad and you wish to take the case to court or a situation where you are required to defend yourself if the other party takes the initiative of bringing a case against you. Imagine a situation where you are charged with criminal offences in your own country or abroad and cannot afford legal advice and/or representation before a criminal court. In all these examples you may apply for legal aid.

The right to legal aid is enshrined by:

• the European Convention on Human Rights (ECHR) - Article 6 (3)(c) of the ECHR guarantees the right to legal assistance where the defendant has insufficient means to pay for legal assistance, and to get free legal aid when the interest of justice so requires.
• the Charter of Fundamental Rights of the European Union - Article 47 of the Charter stipulates that legal aid shall be made available to those who lack sufficient resources in so far as such aid is necessary to ensure effective access to justice.

Legal aid in civil proceedings

National disputes

A legal aid system exists in all Member States of the EU. If you are in dispute with a company, a professional person, an employer or other person in the country of your residence and you do not have sufficient financial resources to meet a court case, you can apply for legal aid under existing national regulations.

A comparison of national schemes on legal aid reveals, however, that there are fundamental differences in the philosophy, organisation and management of the legal aid systems in the Member States. As regards the philosophy of the systems, the broad objective in some States seems to be to make legal services and access to justice generally available, whereas in others, legal aid can be available only to the very poorest.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

ARCHIVED EJN (in civil and commercial matters) website

Cross-border disputes

If you are in a dispute with a company, a professional person, an employer or other person abroad and you do not have sufficient financial resources to bring a court case, you can apply for legal aid on cross-border disputes.

In order to facilitate access to legal aid in civil and commercial matters, the Directive on legal aid in cross-border issues was adopted.

It covers pre-litigation advice with a view to reaching a settlement prior to bringing legal proceedings; legal assistance in bringing a case before the court and representation by a lawyer in court and assistance with, or exemption from, the cost of proceedings.

In order to obtain legal aid in cross-border issues, you have to complete the relevant form for legal aid applications. The Directive provides two forms: one for legal aid applications and one for the transmission of legal aid applications. They are available here in all EU languages.

Legal aid in criminal proceedings

Member States have their own legislation establishing the ways in which legal aid is to be provided in criminal proceedings within their jurisdiction. In the future the European e-Justice Portal will provide detailed information in this area.

As for cross-border cases, there is currently no EU legislation on this subject.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

Költségmentesség - Csehország

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Általánosságban a költségeket az állam, a felek az eljárásban és az eljárásban részt vevő személyek viselik (ezek főként a bizonyítás költségei). A költségeknek két funkciójuk van: a megelőzés és a büntetés.

A polgári perrendtartás egy példálódzó jellegű listát tartalmaz azon költségekről, amelyek a bírósági eljárás során felmerülhetnek. Ezek a felek és képviselőik részéről felmerült készpénz jellegű költségek (például viteldíj, étkezési és szállásköltségek); a bírósági eljárási illeték; a felek és jogi képviselőik kiesett jövedelme; bizonyítási költségek (például tanú és szakértői költségek); a bírósági biztosként eljáró közjegyző díjazása és készpénz jellegű költségei; a hagyatéki gondnok díjazása és készpénz jellegű költségei; tolmácsolási költségek; a képviselői díj, ha a képviselő ügyvéd, közjegyző vagy szabadalmi ügyvivő. E költségek szintén magukban foglalhatják a hozzáadottérték-adó megtérítését vagy a közvetítő díját. Ez a felsorolás azonban nem kimerítő jellegű. Ezért a fél által fizetett, a bírósági eljárással közvetlenül összefüggő egyéb költségek is eljárási költségnek minősülhetnek.

Fő szabály szerint a felek viselik a részükről és a képviselőik részéről felmerült költségeket. Ha a fél képviselőjének vagy gondnokául ügyvédet rendeltek ki, az állam fizeti az ügyvéd készpénz jellegű költségeit, valamint a képviseleti díjat, és adott esetben megtéríti a hozzáadottérték-adót.

A bírósági eljárási illeték megfizetését a bírósági eljárási illetékekről szóló törvény részletesen szabályozza. A rendes kontradiktórius eljárásban az eljárási illetéket általában a felperes fizeti. A jogszabályok azt is meghatározzák, hogy mely bírósági eljárásokban nem kell eljárási illetéket fizetni (például a felügyeleti joggal kapcsolatos eljárás, a kiskorú gyermek gondozásba vételével kapcsolatos eljárás, az örökbefogadási eljárás, a szülők és gyermekek kölcsönös tartási kötelezettségével kapcsolatos eljárás, az elsőfokú hagyatéki eljárás, a cselekvőképességgel kapcsolatos eljárás).

Fontos megkülönböztetni egymástól az eljárási költségek viselésére és az ezen költségek megtérítésére vonatkozó kötelezettséget. A fél az eljárásban viseli az eljárási költségeket, különösen azokat, amelyek az eljárás során felmerülnek; e tekintetben az érdek elve érvényesül (a költségeket az a személy viseli, aki az eljárási cselekményt elvégezte vagy akinek az érdekében azt elvégezték). Az eljárási költségek megtérítése csak azt követően kezdődik, hogy a költségeket már megfizették. A költségek megtérítését bírósági határozat rendeli el a pernyertesség elve vagy a vétkesség elve alapján.

Ha különös méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva dönthet a költségek viseléséről, és tartózkodhat attól, hogy a költségek megtérítésére valamelyik felet részben vagy egészben kötelezze. Ez biztosítékul szolgál a pernyertesség elvének vagy a vétkesség elvének alkalmazásából esetlegesen fakadó aránytalanul súlyos következményekkel szemben.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A polgári eljárásokban az egyik alapelv az egyenlőség elve, melynek garanciális szabályai közé tartozik a költségmentességhez való jog. A költségmentességhez való jogot valamennyi eljárásban annak kezdetétől biztosítják.

A polgári perrendtartás rendelkezései szerint az alábbiak tartozhatnak a költségmentesség körébe a polgári eljárásokban:

• képviselő kirendelése a fél kérésére (a polgári perrendtartás 30. szakaszának (1) bekezdése),
• ügyvéd kirendelése, ha ez a fél érdekeinek védelmében szükséges, vagy ha kötelező az ügyvédi képviselet az adott típusú eljárásban (a polgári perrendtartás 30. szakaszának (2) bekezdése),
• a fél részleges vagy teljes körű mentessége az eljárási illetékek alól (a polgári perrendtartás 138. szakasza).

Bizonyos értelemben a bíróság tájékoztatási kötelezettsége szintén az eljárásban részt vevő felek részére nyújtott költségmentességnek tekinthető.

A Cseh Ügyvédi Kamara által nyújtott költségmentesség külön kategóriába tartozik. Ezt a költségmentességet az ügyvédi hivatásról szóló törvény szabályozza, amely minden olyan személynek, aki nem teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket, hogy a bíróság ügyvédet rendeljen ki számára és aki más módon nem tud hozzájutni jogi tanácsadáshoz és képviselethez, biztosítja a jogot ahhoz, hogy a Cseh Ügyvédi Kamara ügyvédet rendeljen ki számára jogi tanácsadás vagy jogi szolgáltatások nyújtása céljából.

A kérelmező ezen az úton akkor jogosult ingyenes jogi tanácsadásra, ha az átlagos havi jövedelme a kérelmet megelőző hat naptári hónapban nem haladta meg a létminimumot és a minimálbért szabályozó törvény szerinti, az adott személyre egyénileg vagy több személyre együttesen számított létminimum háromszorosát, és az ügyben, amellyel kapcsolatban költségmentességet kérelmez, más ügyvéd vagy jogi szolgáltatásnyújtásra felhatalmazott személy még nem látja el a jogi képviseletét (az ügyvédi hivatásról szóló törvény 2. szakasza (2) bekezdésének a) pontja szerint).

A kérelmező, amennyiben megfelel a fenti feltételeknek, minden egyes naptári évben legalább 30 percnyi és legfeljebb 120 percnyi ingyenes jogi tanácsadásban részesül.

Emellett az ügyvédi hivatásról szóló törvény lehetővé teszi a külföldiek Csehországban való tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint harmadik országok állampolgárainak létrehozott idegenrendészeti fogdában elhelyezett vagy a menedékjogról szóló törvény szerint befogadó állomáson elhelyezett határozatlan számú személynek nyújtott egyszeri jogi tanácsadást, az üzemeltető kezdeményezésére.

Az ügyvédi hivatásról szóló törvény alapján jogi tanácsadás és képviselet abban az esetben is kérhető, ha azt a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyai indokolják.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

A bíróság kérelemre mentesítheti az eljárásban részt vevő felet (vagy a csatlakozó felet) az eljárási illeték megfizetése alól, ha azt a fél körülményei indokolják, és az eljárás megindítása iránti kérelem nem önkényes, nincs nyilvánvalóan kudarcra ítélve, illetve nem akadályozza az igazságszolgáltatást.

A természetes és a jogi személyek egyaránt élvezhetnek illetékmentességet.

Az eljárásban részt vevő fél nem eshet el a jogai bíróság előtti gyakorlásától vagy védelmétől pusztán a kedvezőtlen anyagi helyzete miatt. A bíróság figyelemmel van különösen a kérelmező általános anyagi helyzetére, az eljárási illeték összegére, a bizonyítással összefüggésben várhatóan felmerülő költségekre, valamint a kereset jellegére. Természetes személy esetén a bíróság figyelembe veszi a személy szociális helyzetét, egészségi állapotát stb. Jogi személy vagy olyan természetes személy esetén, aki vállalkozóként tevékenykedik, a bíróság szintén figyelemmel van az üzleti vagy egyéb tevékenysége jellegére, a vagyona állapotára és szerkezetére, valamint a fizetési képességére.

A nyilvánvalóan kudarcra ítélt kérelem vagy az igazságszolgáltatás akadályozása olyan helyzetet jelent különösen, amelynek esetében már a kérelmező ténybeli előadásából egyértelműen látható, hogy a kereset nem teljesíthető. Az önkényes joggyakorlás vagy az igazságszolgáltatás akadályozása különösen valamely jog rosszhiszemű gyakorlását vagy valamely egyértelműen kötelező erejű kötelezettség teljesítésének elhalasztására irányuló nyilvánvaló kísérletet jelenti.

Ha a fél teljesíti az eljárási illeték alóli mentesség feltételeit és az az érdekei védelmében szükséges, a bíróság a fél kérelmére képviselőt rendel ki. A kirendelt védőhöz való jog azonban nem következik automatikusan abból, hogy az eljárás a törvény erejénél fogva illetékmentes vagy a fél a törvény erejénél fogva mentesül az eljárási illeték alól (a bírósági eljárási illetékekről szóló törvény szerint). A polgári perrendtartásban szabályozott, az eljárási illeték alóli mentesség fenti feltételeinek ezekben az esetekben is teljesülniük kell. Amennyiben az a fél érdekeinek védelmében szükséges, vagy a kérdéses eljárásban az ügyvédi (vagy közjegyző általi) képviselet kötelező, a képviselet ellátására ügyvédet rendelnek ki.

Az ilyen fél nem kötelezhető arra, hogy megelőlegezze az általa előterjesztett vagy a bíróság által a fél által előadott tényállással kapcsolatban (vagy az ő érdekében) elrendelt bizonyítás költségeit (a polgári perrendtartás 141. szakaszának (1) bekezdése), sem pedig az állam részéről felmerült költségek viselésére (a polgári perrendtartás 148. szakaszának (1) bekezdése). A készpénz jellegű költségeket és a képviseleti díjat az állam fizeti ki a kirendelt ügyvédnek.

A fél az illetékmentesség iránti kérelmét benyújthatja a keresettel (az eljárás megindítása iránti kérelemmel) egyidejűleg, vagy bármikor az eljárás során a bíróság jogerős határozatáig. A bíróság az eljárást megelőzően is kirendelhet képviselőt, ha a leendő fél képviselő segítségével kíván keresetet előterjeszteni.

A bíróság az illetékmentesség iránti kérelemről végzésben határoz, amely ellen fellebbezésnek van helye.

Amennyiben a bíróság elutasítja a képviselő kirendelése iránti kérelmet, a kérelmezi kérheti, hogy a Cseh Ügyvédi Kamara rendeljen ki számára ügyvédet. Ilyenkor a kérelmező akkor jogosult ingyenes jogi tanácsadásra, ha az átlagos havi jövedelme a kérelmet megelőző hat naptári hónapban nem haladta meg a létminimumot és a minimálbért szabályozó törvény szerinti, az adott személyre egyénileg vagy több személyre együttesen számított létminimum háromszorosát, és az ügyben, amellyel kapcsolatban költségmentességet kérelmez, más ügyvéd vagy jogi szolgáltatásnyújtásra felhatalmazott személy még nem látja el a jogi képviseletét (az ügyvédi hivatásról szóló törvény 2. szakasza (2) bekezdésének a) pontja szerint).

Egy másik lehetőség szerint a kérelmező jogi tanácsadásra és képviseletre jogosult, ha a jövedelmi és vagyoni viszonyai azt indokolják. A kérelmező ebben az esetben is a Cseh Ügyvédi Kamarához fordul.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A polgári perrendtartás által biztosított költségmentesség a polgári perrendtartás által szabályozott valamennyi eljárásra vonatkozik.

A Cseh Ügyvédi Kamara által nyújtott költségmentesség a hatóságok előtt folyó eljárásokon felül egyéb helyzetekben, azaz jogi és közigazgatási eljárásokban, valamint az alkotmánybíróság előtt folyó eljárásokban is érvényesül.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Az ilyen helyzetekre nem vonatkoznak különös eljárások.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A formanyomtatványokat az Igazságügyi Minisztérium 2017. október 23-i 4/2017. sz. utasítása szabályozza (referenciaszám: 12/2017-OJD-ORG/36). A természetes és jogi személyekre irányadó formanyomtatványok (Nyilatkozat a személyes, vagyoni és jövedelmi körülményekről az eljárási illeték alóli mentesség és képviselő kirendelése iránt, valamint A jogi személy nyilatkozata a vagyoni körülményekről és egyéb meghatározó tényezőkről az eljárási illeték alóli mentesség és képviselő kirendelése iránt) elérhetők a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának honlapján.

A Cseh Ügyvédi Kamara által nyújtott költségmentesség iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos formanyomtatványok a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma 120/2018. sz., az ügyvéd kirendelése iránti kérelem formanyomtatványa és az egyszeri jogi tanácsadás iránti formanyomtatvány létrehozásáról szóló rendeletének mellékletét képezik. E formanyomtatványok elérhetők a Cseh Ügyvédi Kamara honlapján.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A csatolandó dokumentumokat maga a kérdéses formanyomtatvány felsorolja. E dokumentumok többek között az alábbiak lehetnek: munkáltatói igazolás a munkaviszonyból származó jövedelemről vagy a munkaviszonyon kívül eső munkamegállapodásból származó jövedelemről, az adóhatóság végleges és bizonyító erejű fizetési megállapítása (az üzleti és egyéb önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem); végleges és bizonyító erejű határozat valamely ellátás megítéléséről vagy igazolás az ellátás folyósítójától (kifizetés az anyagi és szociális biztonsági rendszerből); vagy egyéb végleges és bizonyító erejű adóhatósági fizetési megállapítás (egyéb jövedelem).

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

Az eljárási illeték alóli mentesség iránti kérelem a mentességi kérelemmel érintett eljárást lefolytató bíróságnál nyújtható be. A kérelem felől az elsőfokú bíróság határoz, még akkor is, ha az eljárás tekintetében a mentességet fellebbezés benyújtását követően kérelmezik.

A Cseh Ügyvédi Kamara részéről történő ügyvédi kirendelés iránti kérelem a következőképpen terjeszthető elő:

1. írásban a Cseh Ügyvédi Kamara címére, brnói tagozat, nám. Svobody (Svobody tér) 84/15, 602 00 Brno; vagy
2. elektronikus úton minősített elektronikus aláírással ellátva a következő címre: epodatelna@cak.cz; vagy
3. a Cseh Ügyvédi Kamara data box szolgáltatásán keresztül – data box azonosító: n69admd.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A jogszabályok (a polgári perrendtartás 5. szakasza) alapján a bíróságokra általános tájékoztatási kötelezettség vonatkozik, így kötelesek kioktatni a feleket az eljárási jogaikról és kötelezettségeikről. A bíróság köteles tájékoztatni a felet az ahhoz való jogáról, hogy az eljárási illeték alóli mentesség vagy képviselő kirendelése iránt kérelmet terjesszen elő.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Lásd a választ az alábbi kérdésre: Ki kaphat költségmentességet?

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A bíróság a képviselő kirendeléséről a fél kérelme alapján határoz. Amennyiben az a fél érdekeinek védelmében szükséges, vagy az érintett eljárásban az ügyvédi vagy közjegyzői képviselet kötelező, a bíróság képviselőnek kirendel egy ügyvédet. A bíróság konkrét ügyvédet rendel ki, aki köteles jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha az ügyvéd azt megfelelő jogi indokkal visszautasítja (például érdekellentét esetén).

A Cseh Ügyvédi Kamara által nyújtott költségmentesség iránti kérelmek tárgyában a kamara elnöke határoz. A Cseh Ügyvédi Kamara elnöke a Cseh Ügyvédi Kamara brnói tagozatának elnökét hatalmazta fel arra, hogy e jogkört a nevében gyakorolja.

A Cseh Ügyvédi Kamara az ügyvédi kirendelések céljából listát vezet azon ügyvédekről, akik hozzájárultak a fent körülírt jogi szolgáltatások nyújtásához. A Cseh Ügyvédi Kamara köteles gondoskodni arról, hogy amikor az e jogi szolgáltatások nyújtása érdekében kirendel egy ügyvédet, a kirendelés tisztességesen és az ügy jellegére és összetettségére figyelemmel történjen.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Lásd a választ az alábbi kérdésre: Melyek egy bírósági eljárás költségei és általában ki fizeti meg ezeket?

A kérelmezőnek 100 cseh korona összegű illetéket kell fizetnie a Cseh Ügyvédi Kamara részére a Kamara által nyújtott költségmentesség iránt benyújtott kérelem feldolgozása után. A közgyógyigazolvánnyal rendelkező személyek (ZTP igazolvány a súlyosan rokkant személyek esetében és ZTP/P igazolvány az olyan súlyosan rokkant személyek esetében, akik speciális ellátásra szorulnak), illetve a szükséghelyzetben ellátásban részesülő személyek mentesülnek ennek az illetéknek a megfizetése alól.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A bíróság dönthet úgy is, hogy az eljárási illetékek alól csak részben vagy csak az eljárás egy része tekintetében (például kizárólag az elsőfokú eljárásban), vagy csak bizonyos eljárási illetékek alól mentesít. A fél az eljárási költségek fennmaradó részét viselni köteles.

Ha a fél képviselőjének vagy gondnokául ügyvédet rendeltek ki, az állam fizeti az ügyvéd készpénz jellegű költségeit, valamint a képviseleti díjat, és adott esetben megtéríti a hozzáadottérték-adót.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Hacsak a bíróság másként nem határoz, az eljárási költségek alóli mentesség az egész eljárásra érvényes, azaz a végleges és jogerős határozat meghozataláig. Az eljárási költség alóli mentesség az elsőfokú eljárásra és a fellebbezési eljárásra (rendes jogorvoslati intézkedésre) egyaránt vonatkozik. A rendkívüli jogorvoslati intézkedésekkel kapcsolatos eljárások (felülvizsgálat, perújrafelvételi kérelem, megsemmisítés iránti kereset) azonban nem mentesek automatikusan az illeték alól, és a félnek az eljárási költség alóli mentesség iránti új kérelmet kell előterjesztenie.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha a fél helyzete oly módon változik, hogy az eljárási költségek alóli mentessége többé nem indokolt, vagy a bíróság később úgy találja, hogy a fél tényleges helyzete már a mentesség megállapításakor sem indokolta annak megítélését, a bíróság visszavonja a mentességet. Az ilyen intézkedésnek csak abban az esetben van visszamenőleges hatálya, ha a bíróság kifejezetten úgy határoz. A bíróság a mentességet csak az eljárás jogerős lezárásáig vonhatja vissza.

Amennyiben azonban mindössze a kérelmező helyzetének értékelésére irányadó szabályok változnak, vagy megváltozik a bíróság álláspontja a tekintetben, hogy a kérelem önkényes, nyilvánvalóan kudarcra ítélt vagy jogérvényesülést akadályozó-e, ez nem indokolja az eljárási költségek alóli mentesség visszavonását.

A Cseh Ügyvédi Kamara által nyújtott költségmentesség esetében a Cseh Ügyvédi Kamara visszavonja az ügyvéd kirendelését, ha az adott kérdésben a jogi szolgáltatások a szóban forgó ügyvéd általi nyújtása során megállapítást nyer, hogy az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzete nem indokolta a jogi szolgáltatások nyújtását.

A Kamara szintén visszavonja az ügyvéd kirendelését, ha a szóban forgó ügyvéd általi jogi szolgáltatásnyújtás során nyilvánvalóvá válik, hogy az adott ügyben, hogy az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzete oly módon változott, hogy a jogi szolgáltatások nyújtása többé nem indokolt; a Kamara az ügyvéd kirendelését az ügyfél helyzetében bekövetkező fenti változás bekövetkeztekor vonja vissza. Az ügyvéd ebben az esetben is köteles megtenni az összes szükséges sürgős intézkedést a jogi szolgáltatásnyújtásra történő kirendelésének visszavonásától számított 15 napig, hogy az ügyfél jogai vagy jogos érdekei ne sérüljenek. A fentieket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az ügyfél írásban tájékoztatja az ügyvédet arról, hogy nem ragaszkodik a fenti kötelezettsége teljesítéséhez.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A bíróság jogosult dönteni az eljárási költségek alóli mentesség megítélése vagy a mentesség visszavonása tárgyában. Erről a bíróság végzésben határoz. E végzéssel szemben fellebbezésnek van helye, kivéve ha a végzést az első fokon eljáró fellebbviteli bíróság hozta meg, amely esetben a végzés jogerős.

A Cseh Ügyvédi Kamara elnöke (vagy a nevében eljárni jogosult, a Cseh Ügyvédi Kamara brnói tagozatának igazgatója) dönt arról, hogy közigazgatási eljárásban a Cseh Ügyvédi Kamara kirendel-e ügyvédet. E határozattal szemben közigazgatási jogorvoslati eljárás kezdeményezhető.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

Költségmentesség - Németország

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Amennyiben ügyvéd látja el a képviseletét és nyújt tanácsadást, ez az ügyvéd az elvégzett munkája után díjazásra jogosult, amelynek összege nagymértékben függ a jogvita tárgyának értékétől. Az ügy bíróság elé vitele esetén eljárási költségek is felmerülnek. Ezek nem csupán a bírósági illetékeket és kiadásokat foglalják magukban, hanem azokat a költségeket is, amelyeket a költségmentességre szoruló félnek a bíróság által kért valamely eljárási cselekmény teljesítése érdekében kell megfizetnie, illetve amelyek a megfelelő jogi lépések megtételéhez vagy a megfelelő védekezés előterjesztéséhez szükségesek. A fél, ha nem kérelmez költségmentességet, rendszerint viselni köteles ezeket a költségeket. Ha a bíróság e fél javára határoz, a költségeket az ellenérdekű fél megtéríti.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

Németországban megkülönböztetik egymástól a tanácsadási szolgáltatást (Beratungshilfe) és a költségmentességet (Prozesskostenhilfe).

A bírósági eljáráson kívül jogi tanácsadást és képviseletet annak a személynek nyújtanak, aki arra az alacsony jövedelemmel rendelkező személyeknek biztosított jogi tanácsadásól és képviseletről szóló törvény (Gesetz über Rechtsberatung und Vertretung für Bürger mit geringem Einkommen (Beratungshilfegesetz)) alapján rászorul.

A bírósági eljárásban való részvétel érdekében a rászoruló személyek a költségmentességre vonatkozó szabályozás alapján költségmentességben részesülnek.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

A tanácsadási szolgáltatást vagy a költségmentességet abban az esetben engedélyezik, ha a jogi szolgáltatásokat igénybe venni kívánó személy a személyes körülményei, illetve az anyagi helyzete (szükségletei) miatt nem képes előteremteni a szükséges forrásokat, és nincs egyéb észszerű lehetősége arra, hogy segítséghez jusson (például jogvédelmi biztosítás, bérlői egyesület vagy szakszervezet által nyújtott tanácsadás stb. útján).

Ezenkívül a jogai védelmére irányuló tervezett intézkedés nem lehet komolytalan. A költségmentesség engedélyezése esetén az érvényesíteni kívánt keresetnek vagy a védekezésnek kellően megalapozottnak kell lennie. A költségmentesség iránti kérelmet elbíráló bíróságnak arra a megállapításra kell jutnia, hogy a kérelmező jogi álláspontja az általa előadott tények és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján helyes vagy legalábbis védhető, valamint meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező képes lesz a tények bizonyítására. A jogi feltételek teljesülése esetén a kérdéses személy jogosulttá válik a tanácsadási szolgáltatásra vagy a költségmentességre.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Németországban megkülönböztetik egymástól a tanácsadási szolgáltatást és a költségmentességet (lásd a fenti 2. kérdést).

A tanácsadási szolgáltatást (amely tanácsadást, szükség esetén pedig képviseletet foglal magában) polgári jogi ügyekben engedélyezik, ideértve a munkajogot, a közigazgatási jogot, az alkotmányjogot és a szociális jogot is. A büntetőjogi és szabálysértési ügyekben csak tanácsadást nyújtanak. Az olyan ügyekben, amelyekben más államok joga alkalmazandó, tanácsadási szolgáltatást akkor engedélyeznek, ha az ügy tényállása kapcsolódik Németországhoz. Adójogi ügyekben nem engedélyeznek tanácsadási szolgáltatást.

A költségmentességet a polgári jogi jogvitákkal kapcsolatos eljárások valamennyi típusa, a nemperes eljárások, valamint a munkaügyi, a közigazgatási, a szociális és a pénzügyi bíróságok (Arbeitsgericht, Verwaltungsgericht, Sozialgericht és Finanzgericht) előtt folyó eljárások esetében biztosítják. A büntetőeljárásban a vádlott, a fizetésképtelenségi eljárásban pedig az adós nem jogosult költségmentességre. A kirendelt védőre vonatkozó rendelkezések kimerítő jellegű különös szabályozást tartalmaznak a büntetőeljárások vádlottjaira nézve. A fizetésképtelenségi eljárásban az adósnak fizetési halasztás biztosítható az eljárási költségek tekintetében, ha a fizetésképtelenségi kérelem mellett a hátralékos tartozás elengedése iránt is kérelmet nyújtott be. Ezenkívül a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság ilyen esetekben külön kérelemre kirendeli az adós által kiválasztott, az adós képviseletét vállaló ügyvédet, amennyiben az ügyvédi képviselet szükségesnek tűnik.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Nincsenek ilyen jellegű különös eljárások; a tanácsadási szolgáltatás és a költségmentesség igénybevételének meglévő lehetősége a rászorultság esetét is lefedi.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A tanácsadási szolgáltatás és a költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványa beszerezhető a helyi bíróságoktól (Amtsgerichten), valamint az ügyvédektől.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A jövedelemre vonatkozó szükséges adatokat hitelt érdemlően kell igazolni a vonatkozó dokumentumok benyújtásával (például fizetési jegyzék, vagy önálló vállalkozó esetén a legutolsó adómegállapítás).

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

Németországban megkülönböztetik egymástól a tanácsadási szolgáltatást és a költségmentességet (lásd a fenti 2. kérdést).

A tanácsadási szolgáltatás iránti kérelmet ahhoz a helyi bírósághoz kell benyújtani, amelynek a körzetében a jogi szolgáltatást igénybe venni kívánó személy szokásos lakóhelye (tartózkodási helye) található. Ha e személy nem rendelkezik Németországban szokásos lakóhellyel, az a helyi bíróság jogosult eljárni, amelynek a körzetében a tanácsadási szolgáltatás iránti igény felmerült. E segítségnyújtási forma igénybevétele érdekében közvetlenül ügyvédhez is lehet fordulni. Ebben az esetben a szükséges kérelmet az ezt követő 4 héten belül kell benyújtani a helyi bírósághoz.

A költségmentesség iránti kérelmet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely előtt a mentesség tárgyát képező eljárás folyik, vagy amely előtt azt meg fogják indítani. E bíróság (nem pedig például egy szociális jóléti hatóság) megvizsgálja a kérelmet, és eldönti, hogy a költségmentesség engedélyezésének feltételei teljesültek-e.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A tanácsadási szolgáltatásra és a költségmentességre vonatkozó információk elérhetők a helyi bíróságokon és az ügyvédeknél.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Amennyiben jogosult a tanácsadási szolgáltatásra vagy a költségmentességre, töltse ki a vonatkozó formanyomtatványt, csatolja a szükséges dokumentumokat, és nyújtsa be a 8. pontban hivatkozott szervnek.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Németországban megkülönböztetik egymástól a tanácsadási szolgáltatást és a költségmentességet (lásd a fenti 2. kérdést).

A jogi szolgáltatásokat igénybe venni kívánó személynek az általa kiválasztott ügyvéd nyújt jogi tanácsot. Bréma és Hamburg szövetségi államban a tanácsadási szolgáltatást állami jogi tanácsadó központokon keresztül lehet igénybe venni. Az ügyvédek kötelesek tanácsadási szolgáltatást nyújtani; az ilyen típusú jogi segítségnyújtás iránti kérelem csak különleges esetekben és fontos okból utasítható el.

Költségmentesség esetén szintén szabadon választhat ügyvédet. A peres félnek olyan ügyvédet kell választania, aki jogosult a bíróság előtti képviseletére. A bíróság elnöke csak abban az esetben gondoskodik az ügyvéd kiválasztásáról és kirendeléséről, ha az érintett fél nem talál olyan ügyvédet, aki vállalja a képviseletét.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Németországban megkülönböztetik egymástól a tanácsadási szolgáltatást és a költségmentességet (lásd a fenti 2. kérdést).

Az ügyvéd 15 EUR összegű díjazásra jogosult attól a személytől, akinek a tanácsadási szolgáltatás keretében tanácsot adott, amely összeget az érintett személy körülményeitől függően el lehet engedni. A díjazásra vonatkozó ettől eltérő megállapodás semmis. Az ügyvéd a munkadíja fennmaradó részét az államkincstártól kapja meg.

A költségmentesség az eljárás összes költségét fedezi, kivéve a peres fél azon kiadásait, amelyek nem voltak szükségesek a jogai védelméhez. A költségmentességre szoruló fél oldalán nem merülnek fel további költségek.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A költségmentesség feltételeinek teljesülése esetén a peres félnek nincsenek egyéb költségei. A költségmentesség engedélyezése azt jelenti, hogy az az eljárás összes szükséges költségét fedezi. Ha azonban a peres fél anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy az eljárás költségeihez a jövedelme egy részével hozzájáruljon, részletfizetés útján köteles részben vagy egészben visszafizetni a vonatkozó összeget a költségeket viselő államkincstárnak. A személyes és a pénzügyi körülmények az eljárás lezárását követő 4 évig felülvizsgálhatók, és részletfizetést lehet elrendelni, vagy módosítani lehet a meglévő részletek összegét. Legfeljebb 48 részlet szedhető be.

Előfordulhat, hogy a költségmentesség nem terjed ki az eljárás minden részére („részleges költségmentesség”). Ilyen esetekben a költségmentesség hatása az eljárás azon részére korlátozódik, amely tekintetében azt biztosították.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

A költségmentesség engedélyezése nem terjed ki automatikusan a fellebbezési eljárásra. A költségmentesség megszűnik az ügyben eljáró bíróság jogerős határozatával. Mindazonáltal a fellebbezési eljárásban ismét lehet költségmentességet kérelmezni. A fellebbviteli bíróság megvizsgálja, hogy a fél továbbra is rászorul-e a költségmentességre, hogy a fellebbezés nem komolytalan-e, illetve hogy van-e esély a fél pernyertességére. Nem kerül sor annak vizsgálatára, hogy van-e esély a fél pernyertességére, vagy hogy a fellebbezés komolytalan-e, ha az ellenérdekű fél fellebbezést nyújtott be. E feltételek teljesülése esetén a peres fél jogosult a költségmentességre.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Németországban megkülönböztetik egymástól a tanácsadási szolgáltatást és a költségmentességet (lásd a fenti 2. kérdést).

A tanácsadási szolgáltatás visszavonható, ha az a jogi szolgáltatásokat igénybe venni kívánó fél által nyújtott téves információn alapult.

A költségmentesség csak az alábbi esetekben vonható vissza:

1. ha a költségmentességet megtévesztéssel, a jogvitára vonatkozó valótlan információk alapján vették igénybe;
2. ha a költségmentességgel kapcsolatos szubjektív feltételek teljesítése tekintetében valótlan információkat közöltek, és nem nyújtották be a szükséges nyilatkozatokat;
3. ha a költségmentesség megadásának személyes és pénzügyi feltételei nem teljesülnek;
4. ha az érintett személy késedelembe esett a részletek fizetésével; vagy
5. ha az érintett személy nem jelenti be a jövedelmében vagy egyéb pénzügyi körülményeiben bekövetkezett jelentős javulást, vagy nem adja meg az új lakcímét.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

Németországban megkülönböztetik egymástól a tanácsadási szolgáltatást és a költségmentességet (lásd a fenti 2. kérdést).

A helyi bíróság tanácsadási szolgáltatás iránti kérelmet elutasító határozatával szemben azonnali fellebbezés (sofortige Beschwerde) terjeszthető elő.

A költségmentesség iránti kérelem elutasítása esetén a kérelmező a bírósági határozattal szemben 1 hónapon belül azonnali fellebbezést nyújthat be, ha az alapeljárás pertárgyértéke meghaladja a 600 EUR-t. Ha az alapeljárás pertárgyértéke nem haladja meg a 600 EUR-t, a fellebbezés csak akkor megengedett, ha a bíróság kizárólag a személyes és a pénzügyi körülményekre vonatkozó feltétel alapján tagadta meg a költségmentességet.

Bővebben:

https://www.bmj.de/SharedDocs/Publikationen/DE/Beratungs_PKH.html

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A tárgyalások költségei az adott bíróságtól, az eljárástól és az ügy összetettségétől függően változóak.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A költségmentesség ügyvéd (solicitor vagy barrister) általi képviseletet jelent a kerületi bíróság (District Court), a körzeti bíróság (Circuit Court), a felsőbíróság (High Court), a fellebbviteli bíróság (Court of Appeal) és a legfelsőbb bíróság (Supreme Court) előtt folyó polgári eljárásokban, valamint bizonyos esetekben az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban. Ezenkívül a nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyek fellebbviteli bíróságához (International Protection Appeals Tribunal) benyújtott fellebbezésekre is kiterjed. A költségmentesség bizonyos esetekben a halottszemlével kapcsolatban is elérhető, ha a halottkém erre irányuló kérelmet nyújt be a Költségmentességi Tanácshoz.

A költségmentesség keretében általában a Tanács jogi központjaiban alkalmazott ügyvédek nyújtanak jogi segítséget. A szolgáltatást azonban a Tanács által létrehozott ügyvédi testületből kiválasztott, magánpraxist folytató ügyvédek is nyújthatják, különösen a családjogi és a nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyekben.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

Pénzügyi alkalmasság és hozzájárulások

A költségmentesség polgári ügyekben történő igénybevételéhez a Költségmentességi Tanácsnak (Home – LAB (legalaidboard.ie)) meg kell vizsgálnia az Ön pénzügyi körülményeit, és meg kell állapítania, hogy jogosult-e a szolgáltatásaikra.  A költségmentesség és a jogi tanácsadás polgári ügyekben történő igénybevételéhez az szükséges, hogy az éves nettó jövedelme 18 000 EUR alatt legyen, és hogy 100 000 EUR-nál alacsonyabb értékű vagyon álljon a rendelkezésére. A Költségmentességi Tanács mindkét említett összeg kiszámításakor alkalmaz bizonyos engedményeket.  Az ingatlan, amelyben él, nem kerül figyelembevételre a vagyona kiszámításakor.

A legtöbb esetben ki kell fizetnie egy úgynevezett „hozzájárulást”.  A hozzájárulás(ok) összege a nettó jövedelmétől és a rendelkezésére álló vagyontól függ.

Amikor először keres fel ügyvédet, jogi tanácsadási hozzájárulást kell fizetnie. A jogi tanácsadási hozzájárulás minimális összege 30 EUR. A hozzájárulás összege a jövedelmétől függ, és legfeljebb 150 EUR lehet.

Ha a Költségmentességi Tanács vállalja az Ön bíróság előtti képviseletét, költségmentességi hozzájárulást kell fizetnie. A költségmentességi hozzájárulás minimális összege 130 EUR.  Jövedelmétől és vagyonától függően előfordulhat, hogy ennél többet kell fizetnie.  A költségmentességi hozzájárulás összege magában foglalja a jogi tanácsadási hozzájárulást, tehát ha a hozzájárulás összegét 130 EUR-ban állapítják meg, már csak 100 EUR-t kell kifizetnie.

Az alábbi esetekben nem kell hozzájárulást fizetnie:

• A Tusla (ír gyermek- és családvédelmi szerv) azt kéri a bíróságtól, hogy engedélyezze az Ön gyermekeinek állami gondozásba vételét vagy azt, hogy a Tusla munkatársai felügyelhessék a gyermekeit az otthonában.
• Ön alperesként vagy felperesként vesz részt a kerületi bíróság előtt folyamatban lévő, távoltartási, jogellenes cselekményektől eltiltó, védelmi vagy ideiglenes távoltartási határozat kiadása iránt indított eljárásban.

Ezenkívül van még néhány eset, amelyben a Költségmentességi Tanács nem számít fel hozzájárulást.  Idetartoznak azok az esetek, amikor olyan személynek adnak jogi tanácsot, aki azt állítja, hogy nemi vagy szexuális erőszak áldozata lett, vagy amikor ilyen személyt képviselnek a nemi vagy szexuális erőszak elkövetésével vádolt személy tárgyalásán.

Nemzetközi védelem (menedékjog)

Ha Írországban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelemmel kapcsoltban kér költségmentességet, akkor mindössze 10 EUR összegű hozzájárulást kell fizetnie.

Hogyan értékelik a jövedelmemet?

Első lépésként ki kell töltenie a vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatot a jogi szolgáltatások iránti kérelem formanyomtatványán.  A formanyomtatványon a következő információkat kell megadnia:

Jövedelem – a teljes jövedelme, például a munkabére, a fizetése, a szociális ellátásai (azonban egyes szociális ellátások, például a gyermekgondozási ellátás és a gondozói támogatás nem tartoznak ide, továbbá az állami szervek által nyújtott lakhatási támogatás sem minősül jövedelemnek), a nyugdíja és bizonyos személyes körülményei, valamint egyes kiadási tételek annak eldöntése érdekében, hogy milyen engedményeket kell alkalmazni a nettó jövedelem kiszámítása során.

A következő engedmények alkalmazhatók:

A Költségmentességi Tanács kiszámítja az Ön nettó jövedelmét, és tájékoztatja Önt a kifizetendő hozzájárulás összegéről.  A vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatot önállóan is kitöltheti, azonban ha erre nem képes, a jogi központ munkatársai segítenek a formanyomtatvány kitöltésében. A https://www.legalaidboard.ie/en/ weboldalon elérhető egy online kalkulátor, amely alapján megállapíthatja, hogy várhatóan jogosult lesz-e a pénzügyi támogatásra. A kalkulátorban kapott eredmény alapján nem garantálható, hogy jogosult lesz a jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzügyi támogatásra, mivel a kalkulátor csupán útmutatásként szolgál.

Hogyan igazolhatom a fő jövedelemforrásomat és az engedményeket?

Előfordulhat, hogy igazolnia kell a fő jövedelemforrását, amit például az alábbiak segítségével tehet meg:

• a legutóbbi fizetési bizonylatának másolata,
• a szociális ellátásairól szóló bizonylat másolata,
• a bérleti díjak megfizetéséről szóló igazolás/jelzáloghitel-kimutatás.

A Költségmentességi Tanács felkérheti a Foglalkoztatási és Társadalombiztosítási Minisztériumot, hogy vizsgálja meg a jogi szolgáltatásokat kérelmező vagy igénybe vevő személyek vagyoni helyzetét. Bizonyos esetekben a Költségmentességi Tanács megkérheti Önt, hogy az érvényesíteni kívánt engedményekkel kapcsolatban nyújtson be további dokumentumokat.

Hogyan számítják ki a rendelkezésemre álló tőke összegét?

A rendelkezésére álló tőke összegének kiszámításakor az otthona értéke nem kerül figyelembevételre.  Ha a rendelkezésére álló tőke összege meghaladja a 4000 EUR-t, akkor a kérelem formanyomtatványán ki kell töltenie a tőkére vonatkozó részt.  Ehhez a következő információkra van szükség:

• Tőke – az összes tőkéje, függetlenül attól, hogy ingatlanról, gépjárműről, készpénzről, bankban lévő pénzről, befektetésekről vagy egyéb forrásokról van-e szó; és
• Tartozások – egyes tartozások – például a hitelszövetkezeti kölcsönök – alapján engedményt kaphat, így azok a rendelkezésre álló tőke kiszámítása során beszámíthatók.

Mi történik, ha költségtérítést kapok?

Ha az ügyével kapcsolatban költségtérítésben részesül, az adott összeget be kell fizetni a Költségmentességi Alapba, és a Költségmentességi Tanács által az Önnek nyújtott jogi segítséggel kapcsolatos költségek kifizetésére kell fordítani.  Családjogi ügyekben erre általában nem kerül sor.  Nem családjogi ügyekben a pernyertessége esetén általában költségtérítésben részesül.  Ha viszont elveszíti az ügyet, előfordulhat, hogy Önnek kell megtérítenie a másik fél költségeit.  Ilyen esetben a Költségmentességi Tanács nem köteles megtéríteni a másik fél költségeit, hanem azokért Ön személyesen tartozik felelősséggel.

Mi történik, ha az ügy eredményeként pénzt vagy egyéb vagyont szerzek, illetve tartok meg?

Ha az ügy eredményeként pénzhez vagy ingatlanhoz jut, illetve pénzt vagy ingatlant tart meg, a Költségmentességi Tanács – néhány kivételtől eltekintve – felhasználhatja azt az Önnek nyújtott jogi segítség kifizetésére.  Ön köteles befizetni a Költségmentességi Alapba minden olyan összeget, amelyre az ügy eredményeként tesz szert, illetve amelyet az ügy eredményeként tart meg, feltéve, hogy az nem mentesül a befizetés alól.  A Tanács ezt követően levonja a költségeit, a fennmaradó összeget pedig visszafizeti Önnek.  Ha ingatlant (például házat vagy telket) szerzett, illetve tartott meg, a Tanács megterhelheti az ingatlant, hogy ne lehessen eladni addig, amíg Ön vissza nem fizeti a Tanácsnak járó összeget.

Mi a teendő, ha megváltoznak a pénzügyi körülményeim?

Ha jogi szolgáltatásokat vesz igénybe, (ügyvédjén keresztül) köteles tájékoztatni a Költségmentességi Tanácsot a jövedelmében vagy a tőkéjében bekövetkezett valamennyi változásról, így például ha fizetésemelést kapott, ha megváltozott az Önnek járó szociális ellátás összege, vagy ha új autót vagy ingatlant vásárolt.  Erre azért van szükség, mert ha jogi szolgáltatásokat vesz igénybe, arra mindaddig jogosultnak kell maradnia, amíg az ügye le nem zárul.  Ha javulnak a pénzügyi körülményei, az nem feltétlenül jár a költségmentesség megszüntetésével, azonban előfordulhat, hogy magasabb összegű hozzájárulást kell fizetnie.

Mi történik, ha nem értesítem a jogi központot a körülményeimben bekövetkezett változásról?

Ha nem közli a Költségmentességi Tanáccsal, hogy megváltozott a rendelkezésére álló jövedelem vagy tőke, és a Tanács erről tudomást szerez, megszünteti a költségmentességét.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Ha az eljárás ír joghatóság alá tartozik, a költségmentességről szóló törvényben és rendeletben meghatározott, a pénzügyi jogosultságra és a megalapozottságra vonatkozó feltételeknek megfelelő külföldi kérelmezők költségmentességre jogosultak Írországban.

Bár a költségmentességet kérelmező személyek többsége írországi lakos, az Írországon kívül élő személyek – függetlenül attól, hogy ír állampolgárok-e – szintén költségmentességet és/vagy jogi tanácsadást kérelmezhetnek Írországban, feltéve, hogy ezt olyan jogi ügyben teszik, amelyre az ír jog az irányadó; ezenkívül általában akkor nyújtanak költségmentességet az Írországon kívül élő személyeknek, ha Írországban található ingatlan vagy személyes vagyontárgy képezi a jogvita tárgyát. A költségmentességre való jogosultság megállapításához az Írországon kívül élő személyek esetében is el kell végezni ugyanazt a pénzügyi alkalmassági vizsgálatot, amelyet az ír kérelmezők esetében.

A gyermekrablásról és a felügyeleti jog érvényesítéséről szóló 1991. évi törvény, valamint a tartással kapcsolatos határozatokról szóló 1994. évi törvény alapján indított bírósági eljárásokban a pénzügyi feltételek alkalmazása nélkül biztosítanak jogi segítséget (amennyiben a tartásdíj viszonosság alapján történő behajtásáról van szó).

Általában nem nyújtanak jogi tanácsadást, ha arról a kérelmező nehézségek, valamint a törvényben biztosított lehetőségek igénybevétele nélkül is gondoskodni tud. Ez a helyzet általában akkor áll fenn, ha a szolgáltatások más forrásból, például tanácsadó irodáktól vagy más állami szervektől is igénybe vehetők.

A büntetőjogi kérdésekkel kapcsolatos tanácsadás nem tartozik a törvény hatálya alá, kivéve a nemi erőszakkal kapcsolatos ügyekben a sértetteknek nyújtott tanácsot.

A költségmentesség engedélyezése előtt a Tanácsnak meg kell győződnie arról, hogy az eljárás megindítása vagy az eljárásban történő védekezés indokolt, figyelembe véve többek között az ügy jogi megalapozottságát és várható kimenetelét. Ennek során a következő szempontokat veszik figyelembe: a pernyertesség esélyét; az eljárás megindításának vagy az eljárás során történő védekezésnek az észszerű indokait; azt, hogy a bírósági eljáráson kívüli van-e bármilyen más mód (például közvetítés vagy egyezségi tárgyalás) a probléma kielégítő megoldására; azt, hogy a költségmentességben részesülő személynek van-e lehetősége arra, hogy más módon gondoskodjon a jogi képviseletéről (például van-e arra lehetőség, hogy valamely biztosító viselje a költségeket stb.).

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

A kérelem vizsgálatakor mérlegelik, hogy a kérelmező esetében az általános szabálytól eltérő, különös bánásmódot kell-e alkalmazni az ügyvéd kirendelésével kapcsolatban; az általános szabály szerint a kérelmezők szigorúan abban a sorrendben részesülhetnek jogi szolgáltatásokban, amelyben a nevük felkerült a vonatkozó várólistára. Elsőbbséget élveznek azok az új kérelmezők, akik az ügyek következő kategóriáiban kívánnak jogi szolgáltatást igénybe venni:

• gyermekrablással kapcsolatos eljárások,
• ha fennáll a tényleges veszélye annak, hogy a gyermekeket a kérelmező hozzájárulása nélkül viszik ki az országból,
• gyermekgondozással kapcsolatos eljárások,
• kapcsolati erőszak,
• ha fennáll a veszélye annak, hogy az eljárás megindítására nyitva álló határidők elévülés miatt lejárnak, ha nem kerül sor azonnali intézkedésre,
• ha fennáll a veszélye annak, hogy lejárnak valamely más jogszabályban meghatározott határidők,
• ha fennáll a veszélye annak, hogy a vagyontárgyakat eltüntetik annak érdekében, hogy ne legyenek elérhetők a kérelmező követeléseinek a kielégítésére.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A jogi szolgáltatást igénylő személy bármelyik jogi központnál jelentkezhet személyesen, telefonon vagy írásban.

A jogi központok listája a Költségmentességi Tanács weboldalán érhető el.

Ha a kérelmező telefonon jelentkezik, megkérik, hogy személyesen jelenjen meg az adott jogi központban az írásbeli kérelem formanyomtatványának a kitöltése céljából, valamint azért, hogy megvizsgálják a pénzügyi helyzetét annak megállapítása érdekében, hogy jogosult-e költségmentességre. A kérelem postai úton is benyújtható, de ez általában csak akkor fogadható el, ha a kérelmező számára nehézséget okoz a jogi központ személyes felkeresése.

A gyermekrablásról és a felügyeleti jog érvényesítéséről szóló 1991. évi törvény, valamint a tartással kapcsolatos határozatokról szóló 1994. évi törvény alapján indított bírósági eljárásokban a pénzügyi feltételek alkalmazása nélkül biztosítanak jogi segítséget (amennyiben a tartásdíj viszonosság alapján történő behajtásáról van szó).

A kérelem ezenkívül online, a Költségmentességi Tanács weboldalán keresztül is benyújtható.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

• Fizetési bizonylat/P60, a szociális ellátásokról szóló igazolás, az adóhatóság által kiállított adómegállapítási értesítő/auditált beszámolók
• Az egyéb bevételeire (például a tartásdíjra) vonatkozó részletes információk
• A jövedelemadó, a PRSI és az USC befizetésével kapcsolatos adatok (ezek a fizetési bizonylaton vagy az adómegállapítási értesítőn szerepelnek)
• A havi jelzáloghitel-törlesztésre/bérleti díjra vonatkozó adatok
• Az összes befektetett eszközének hozzávetőleges értéke, kivéve az ingatlant, amelyben él
• A megtakarításainak az értéke
• A hiteleivel/tartozásaival kapcsolatban visszafizetendő összegek

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A teljes munkaidőben és a korlátozott nyitvatartással működő jogi központok címét és telefonszámát tartalmazó lista a Tanács weboldalán érhető el.

Az online űrlapot a Költségmentességi Tanács weboldalán keresztül is be lehet nyújtani.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A pénzügyi támogatásra jogosult kérelmezők a várólistás eljárásnak megfelelően vagy a kiemelt ügykategóriák alapján kapnak időpontot egy ügyvédhez. A kérelmezőnek általában a Költségmentességi Tanács által foglalkoztatott, a Tanács valamelyik irodájában dolgozó ügyvédhez biztosítanak időpontot.

A kérelmezőnek az első találkozó előtt be kell fizetnie a jogi tanácsadásért fizetendő hozzájárulást, amiről nyugtát kap.

Az első találkozón az ügyvéd elmagyarázza, hogy ha a kérelmezőnek az eljárás megindításához vagy az eljárásban történő védekezéshez ügyvédi képviseletre van szüksége, akkor a költségmentességi igazolás megadásakor költségmentességi hozzájárulást kell fizetni.

A költségmentességi igazolás iránti kérelmekhez további információkra lehet szükség. Az ügy jellegétől függően ezek a következők lehetnek:

1. nyilvántartott egészségügyi adatok/orvosi vélemények;
2. a rendőrség (Gardai) által beszerzett vagy elkészített nyilatkozatok és/vagy jelentések másolatai;
3. szerződések másolatai.

Ha szükséges információk kézhezvételét követően megállapításra kerül, hogy a költségmentesség iránti kérelem nem felel meg a polgári jogi költségmentességről szóló 1995. évi törvényben és az 1996. évi rendeletben foglalt rendelkezéseknek, az ügyvéd elutasító levelet küld.

A levél meghatározza a kérelem elutasításának az indokait, valamint a polgári jogi költségmentességről szóló törvény és/vagy rendelet vonatkozó szakaszát (szakaszait). Ezenkívül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy felülvizsgálat iránti kérelmet és/vagy fellebbezést nyújthat be a határozat ellen a Tanács fellebbezési bizottságához.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ha a költségmentességet kérelmező személy megfelel a törvényben és a rendeletben rögzített követelményeknek, költségmentességi igazolást kap, amely alapján a kerületi, a körzeti, a felső- és a legfelsőbb bíróságon folyó egyes polgári eljárásokban ügyvédi (általában solicitor, szükség esetén azonban barrister általi) képviseletre jogosult.

A költségmentességi igazolás alapján csak a rajta feltüntetett eljáráshoz vagy tárgyhoz kapcsolódóan vehetők igénybe jogi szolgáltatások. A kérelmező számára kiállított költségmentességi igazolás nem jelenti azt, hogy a kérelmező más ügyekben is költségmentességben részesül. Ha a kérelmezőnek több ügyben is költségmentességre van szüksége, külön kérelmeket kell benyújtania.

A költségmentességi igazolás iránti kérelmet a jogi központ ügyvédje készíti el a kérelmezővel folytatott konzultációt követően.

A törvény 29. szakaszának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy csak akkor jár költségmentesség vagy tanácsadás, ha az érintett személy hozzájárulást fizet. A hozzájárulást a kérelmező által a vagyonnyilatkozatában megadott információk alapján elvégzett pénzügyi értékelés keretében határozzák meg. Ha az érintett személy nem rendelkezik befektetett eszközökkel, a költségmentességért fizetendő összeg legalább 35 EUR, és legfeljebb 1210 EUR.

A teljes hozzájárulást a költségmentességi igazolás visszaküldésekor és a jogi szolgáltatások nyújtása előtt kell megfizetni. A Tanács kivételes körülmények esetén részletfizetést engedélyezhet a kérelmező számára. Azonban tizenkét hónapon belül és az eljárás lezárása előtt a teljes összeget meg kell fizetni.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor jelzi, hogy szeretné, ha a jogi központ egy adott ügyvédje képviselné, a vezető ügyvéd figyelembe veszi a kérelmező kívánságát annak eldöntésekor, hogy melyik ügyvédet rendelje ki a kérelmező mellé. Az ügyvéd kirendelésekor a vezető ügyvéd egyéb körülményeket is figyelembe vesz, így például azt, hogy a kérelmező által kért ügyvéd elérhető-e az ügyfél képviseletére az adott bírósági tárgyalási napokon. Ha a kérelmező által kért ügyvédnek a kérelmező ügyének időpontjában már egy másik helyszínen kell megjelennie egy másik ügyféllel kapcsolatos ügyben, akkor a vezető ügyvéd a kérelmező által kiválasztott ügyvédtől eltérő ügyvédet jelöl ki a kérelmező képviseletére.

Ha a jogi központ valamelyik ügyvédje korábban már képviselte a kérelmezőt, a vezető ügyvéd általában ezt az ügyvédet bízza meg azzal, hogy az ügyfél számára jogi szolgáltatásokat nyújtson az új ügyben. A kérelmezőnek nincs abszolút joga ahhoz, hogy az általa kiválasztott ügyvédtől kérjen tanácsot, illetve ahhoz, hogy ez az ügyvéd képviselje, a vezető ügyvéd azonban általában figyelembe veszi a kérelmező kívánságait, amikor döntést hoz arról, hogy melyik ügyvédet rendelje ki mellé. Ha a kérelmező szeretné, hogy vele azonos nemű ügyvéd képviselje, a vezető ügyvéd lehetőség szerint igyekszik biztosítani, hogy a kérelmező ezzel kapcsolatos preferenciáját figyelembe vegyék.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Az igazoláson feltüntetett költségmentességi hozzájárulás megfizetése az eljárás összes költségét fedezi. A bírósági eljárás vagy a peren kívüli egyezség eredményeként Önnek megítélt költségek és általános kártérítés azonban a Költségmentességi Tanácsot illeti meg. A Tanács – néhány kivételtől eltekintve – az Önnek járó pénzösszegekből levonhatja az általa viselt költségeket. Ez azokra a kifizetésekre is vonatkozik, amelyeket házassági ügyek, különválásról szóló megállapodás és bírósági különválás alapján teljesítenek a költségmentességben részesülő személynek. Ha a Tanácsnál a jogi szolgáltatások nyújtása során felmerült összes költség kevesebb, mint az Ön által vagy az Ön nevében hozzájárulásként, illetve a költségek vagy károk megtérítése vagy egy adott vagyontárgyon fennálló teher elszámolása alapján kifizetett teljes összeg, a fennmaradó összeget visszatérítik Önnek.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Nem alkalmazandó

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

A költségmentességi igazolás alapján a rajta feltüntetett eljáráshoz vagy tárgyhoz kapcsolódóan vehetők igénybe jogi szolgáltatások. A megjelölt eljárás vagy ügy befejezésekor az igazolás érvényét veszti. Ha a kérelmezőnek további szolgáltatásokra van szüksége az eredeti üggyel kapcsolatban, a költségmentességi igazolás módosítását vagy új igazolás kiállítását kérelmezheti. Az eset egyedi körülményei határozzák meg, hogy módosításra vagy új igazolásra van-e szükség, és az ügyvéd ezzel kapcsolatban is tanácsot ad.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha helytelen adatokat ad meg, vagy nem közöl valamilyen lényeges tényt (például a pénzügyi helyzetében bekövetkezett változással kapcsolatban), vagy ha észszerűtlenül viselkedik, a jogi tanácsadásra vonatkozó jog vagy a költségmentesség, illetve ezek közül mindkettő visszavonható, amely esetben az Önnél felmerült költségek teljes egészében Önt terhelhetik.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

Ha a kérelmező sérelmezi a Tanács valamely határozatát, kérheti annak felülvizsgálatát. Ha a kérelmező a határozat felülvizsgálatát kéri, a döntéshozatal érdekében további írásbeli információkat kell benyújtania, valamint mellékelnie kell az ügyvédje arra vonatkozó véleményét, hogy a határozat hatályban maradjon-e. A kérelmezők a jogi központon keresztül kérhetik a határozatok felülvizsgálatát.

Ha a kérelmező sérelmezi a Tanács valamely határozatát vagy a Tanács határozatának a felülvizsgálatát, az érintett határozattal kapcsolatban fellebbezést nyújthat be Tanács egyik bizottságához. Ha a kérelmező szeretne fellebbezni a határozat ellen, a fellebbezést a Tanács fellebbezési bizottságához kell benyújtania. A kérelmezők a határozatokkal szembeni fellebbezést a jogi központon keresztül vagy közvetlenül a Tanácsnál kérelmezhetik.
A felülvizsgálathoz vagy a fellebbezéshez szükséges további információkat az attól a naptól számított egy hónapon belül kell benyújtani, amelyen a kérelmezőt tájékoztatták arról, hogy nem jogosult az általa kérelmezett szolgáltatásra.

A fellebbezési bizottság egy elnökből és négy másik tagból áll, akik közül két fő gyakorló ügyvéd (barrister vagy solicitor) volt, mielőtt kinevezték a Tanács tagjává. A bizottság olyan személyekből áll, akik nem vettek részt az eredeti határozat meghozatalában.

További információ

A Tanács weboldalán további információk érhetők el, például az összes jogi központ címét és telefonszámát tartalmazó lista.

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Ha valaki bírósági eljárást kíván indítani, vagy bírósági eljárást indított, köteles viselni az alábbi költségeket:

1. a költségmentesség vagy egyéb jogorvoslat iránti kérelem előkészítéséért és benyújtásáért, a közvetítői meghallgatásokon való részvételért, a bírósági tárgyalásokon a kérelmező jogi képviselőjeként/ügyvédjeként való részvételért, az iratok benyújtásáért, az iratok bírósági végrehajtó (dikastikós epimelitís) általi kézbesítés céljából történő átadásáért, valamint az ítélet végrehajtása érdekében a végrehajtható okirat bírósági végrehajtónak történő átadásáért járó ügyvédi munkadíj;
2. a kérelmekkel és az egyéb jogorvoslatokkal kapcsolatos kézbesítési költségek;
3. fordítási és/vagy tolmácsolási költségek a határokon átnyúló ügyekben;
4. a szakértőkkel kapcsolatban felmerült költségek, ha a szakértőket a bíróság végzésével vagy az érintett fél kérelmére jelölték ki;
5. az iratok benyújtásáért és a végrehajtási intézkedések meghozataláért fizetendő eljárási illetékek;
6. a másik félnek megítélt költségek.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A polgárok jogosultak pénzügyi támogatást kérni a bírósági eljárások megindítása vagy az ellenük indított bírósági eljárásokban való részvétel érdekében. A támogatás a másodfokú eljáráshoz kapcsolódó jogi képviseletre, a közjegyző (symvolaiográfos) és a bírósági végrehajtó költségeire, valamint a végrehajtási költségekre is kiterjed.

A polgári és a kereskedelmi ügyekben biztosított költségmentesség tartalmát az alacsony jövedelmű polgároknak nyújtott költségmentességről és egyéb rendelkezésekről szóló 3226/2004. sz., többször módosított törvény (a továbbiakban: a törvény) határozza meg.

A költségmentesség ügyvéd kirendelése formájában is biztosítható, aki jogi tanácsadást nyújt a határokon átnyúló jogvita rendezése érdekében, mielőtt azt bíróság elé vinnék (a törvény 10. cikkének c) pontja).

3 Milyen követelmények vonatkoznak a költségmentesség megadására?

A törvény 11. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió valamennyi polgára jogosult lehet a költségmentességre. Ezenkívül költségmentességre jogosultak azok a harmadik országbeli állampolgárok és hontalanok is, akik jogszerűen tartózkodnak az Európai Unióban, vagy akiknek a szokásos tartózkodási helye az Európai Unióban található, és bizonyítani tudják, hogy a vonatkozó feltételek teljesülnek.

A költségmentesség a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén vehető igénybe. A törvény 1. cikkének (2) bekezdése szerint azon személyek, akik a törvény által meghatározott éves minimáljövedelem legfeljebb kétharmadának megfelelő éves családi jövedelemmel rendelkeznek, költségmentességre jogosultak. Családjogi vita esetén a vitában résztvevő másik fél (házastárs) jövedelmét nem veszik figyelembe a kérelmező jövedelmének számításakor.

Különleges szabályok vonatkoznak a másik tagállamban lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyekre. A törvény 10. cikke értelmében a fent említett jövedelemküszöb nem kötelező, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a származási országa és Görögország megélhetési költségei közötti különbség miatt nem képes fedezni a jogvédelem költségeit.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Igen, tehát a polgári, a családjogi, a kereskedelmi és a büntetőeljárások esetében jár.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Az eljárást a törvény 2. cikke szabályozza. A költségmentesség megadására irányuló eljárás akkor kezdődik, amikor a kedvezményezett benyújtja a kérelmét, amelyben röviden ismerteti az adott eljárás vagy cselekmény tárgyát, valamint igazolja, hogy teljesülnek a költségmentesség igénybevételének a feltételei.

A kérelemhez csatolni kell a szükséges igazoló dokumentumokat, a kérelmező pénzügyi helyzetére vonatkozó igazolást (ideértve különösen az adóbevallás másolatát vagy az illetékes adóhivatal vezetőjének arról szóló igazolását, hogy a kérelmező nem köteles adóbevallást benyújtani, a vagyonnyilatkozat másolatát, az adó befizetéséről szóló igazolást, a kérelmező adóazonosító számát (AFM), a szociális juttatásokról szóló igazolásokat és az eskü alatt tett nyilatkozatokat), valamint harmadik országbeli állampolgárok esetében az 1. cikk (1) bekezdésének megfelelően a lakóhelyre vonatkozó igazolást.

A kérelmet és az igazoló dokumentumokat legalább 15 nappal a költségmentesség iránti kérelem tárgyát képező tárgyalás vagy cselekmény előtt kell benyújtani. Ez a határidő későbbi idézés esetén lerövidíthető. Az eljárás ingyenes, és az ügyvédi képviselet nem kötelező.

A 8. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a költségmentesség iránti kérelmeket a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú bíróságokhoz (protodikeía) kell benyújtani, amelyek hatáskörrel rendelkeznek azok megvizsgálására.

A bírósági eljáráshoz nem kapcsolódó cselekmények esetében a felperes tartózkodási helye szerinti kerületi polgári bíróság (eirinodikeío) az illetékes bíróság.

A kérelmező a bíró határozatával szemben fellebbezést nyújthat be, amelyet az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárás (diadikasía ton asfalistikón métron) keretében tárgyalnak meg. A kérelem elfogadásához elegendő, ha a kérelmező meggyőző bizonyítékot nyújt be, és nincs szükség teljes körű dokumentációra. A bíróság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a bizonyítékok összegyűjtése tekintetében.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Görögországban minden bíróságon külön iroda működik, amely támogatást nyújt az eljárás megindításához ingyenes jogi segítségnyújtásra jogosult, alacsony jövedelmű polgároknak. Egyes bíróságok – például a Pátrai Kerületi Polgári Bíróság (Eirinodikeío Pátras) – online kérelemnyomtatványt biztosítanak, lásd: https://www.eirinodikeio-patras.gov.gr/nomiki-voithia.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A kérelmezőknek igazolniuk kell a pénzügyi helyzetüket. A vonatkozó igazoló dokumentumokat a törvény határozza meg (lásd az 5. kérdést).

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani (lásd az 5. kérdést).

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A költségmentesség igénybevételének feltételeit a törvény határozza meg. Az 1. cikk (2) bekezdése szerint azok az alacsony jövedelmű polgárok jogosultak költségmentességre, akiknek az éves családi jövedelme nem haladja meg az általános nemzeti kollektív munkaügyi szerződésben (Ethnikí Genikí Syllogikí Sýmvasi Ergasías) meghatározott éves személyi minimumjövedelem kétharmadát. Ha a perben érintett ellenérdekű felek egy családhoz tartoznak, a jogvitában érintett másik fél jövedelmét nem veszik figyelembe.

Külön szabályok alkalmazandók, ha a polgári vagy kereskedelmi ügyben költségmentességet kérő személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye egy másik tagállamban található. A törvény 10. cikke értelmében a meghatározott családi jövedelemküszöb nem kötelező, ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam és Görögország megélhetési költségei közötti különbség miatt nem képes fedezni a jogi költségeket.

A kérelem határokon átnyúló jellege miatt költségmentesség jár a tolmácsolási költségek, a jogvita elintézéséhez szükséges dokumentumok hivatalos fordításának a költségei, valamint a kérelmező olyan személlyel kapcsolatban felmerülő utazási költségei tekintetében is, aki támogatja a kérelmező kérelmét, és akinek személyesen meg kell lennie a tárgyaláson, amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy az adott személy egyéb módon nem vehet részt az eljárásban. A költségmentesség ügyvéd kirendelése formájában is biztosítható, aki jogi tanácsadást nyújt a jogvita rendezése érdekében, mielőtt azt bíróság elé vinnék.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A félnek az illetékes bírósághoz kell fordulnia (lásd az 5. kérdést).

Ha a bíróság költségmentességet biztosít, a kedvezményezett jogosult lesz a 2. kérdésre adott válaszban említett jogi szolgáltatásokra.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ezt a kérdést a törvény 5. cikke szabályozza. Ügyvéd kirendelése esetén az ügyvédet az érintett ügyvédi kamara (dikigorikós sýllogos) által összeállított listáról választják ki. A kirendelt ügyvédeket (synígoroi ypiresías) betűrendben jelölik ki az ügyvédi kamara megfelelő jegyzékéből, és a kiválasztott ügyvédet a költségmentességet nyújtó bíróság hagyja jóvá. A kirendelt ügyvéd megtagadhatja a fél védelmét. Ebben az esetben a bíróság másik ügyvédet jelöl ki.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A módosított törvény 9. cikke részletesen meghatározza a költségmentesség által fedezett költségeket. Lásd az 1. és a 2. kérdésre adott választ is.

A házasság közös megegyezéssel történő felbontása (synainetikó diazýgio) esetén költségmentesség jár, amely alapján a kérelmezők részben vagy egészben mentesülnek a közjegyző előtti eljárás költségeinek, valamint a közjegyző előtti képviseletükkel megbízott ügyvéd munkadíjának a megfizetése alól.

A költségmentesség nem érinti a másik félnek megítélt költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Erről a törvény nem rendelkezik. Előfordulhat, hogy egyes nem kormányzati szervezetek fedezik az egyéb költségeket, elsősorban a migránsok és a menekültek esetében.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Igen. A törvény 9. cikkének (3) bekezdése szerint a költségmentességet minden egyes eljárásra külön biztosítják, továbbá a költségmentesség minden bíróság esetében alkalmazandó (függetlenül annak fokától), és kiterjed az ítélet végrehajtására is.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

A törvény 4. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a költségmentesség az illetékes bíró által hivatalból vagy az ügyész (eisangeléas) javaslatára meghozott határozattal visszavonható vagy korlátozható, ha megállapítást nyer, hogy a költségmentesség feltételei annak megadásakor nem teljesültek, már nem teljesülnek, vagy lényegesen megváltoztak. Azok a kérelmezők, akik hamis kérelem vagy információk alapján részesültek költségmentességben, kötelesek megtéríteni azokat a költségeket, amelyek tekintetében mentességet kaptak.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A 8. cikk (2) bekezdése szerint a kérelmező a határozat meghozatalától számított 5 napon belül fellebbezést nyújthat be a bírói tanácsban eljáró elsőfokú bírósághoz (polimelés protodikeío) a kerületi polgári bíróság bírája, az elsőfokú bíróság egyesbíróként eljáró bírája (monomelés protodikeío) vagy az elsőfokú bíróság elnöke által meghozott határozat ellen. A fellebbezést az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárás keretében tárgyalják (a polgári perrendtartás [Kódikas Politikís Dikonomías] 682. és azt követő cikkei). A Legfelsőbb Bírósághoz (Áreios Págos) nem nyújtható be fellebbezés. A tények megváltozása esetén új kérelmet lehet benyújtani (a törvény 2. cikkének (5) bekezdése).

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

A költségmentességről szóló törvény nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

Költségmentesség - Spanyolország

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Spanyolországban az igazságszolgáltatás ingyenes közszolgáltatás. A szolgáltatás igénybevételéért nem kell díjat fizetni. A pereskedés azonban általában bizonyos költségekkel jár, amelyek főként a következőkből állnak:

1. ügyvéd munkadíja;
2. a hirdetmények hivatalos lapokban való közzétételéből eredő költségek;
3. bizonyos fellebbezések benyújtásához szükséges letétek;
4. szakértők díjazása.

Általánosságban elmondható, hogy ezeket a költségeket az érintett félnek előre meg kell fizetnie. Az eljárás végén a Spanyolországban „költségfizetési végzésnek” (condena en costas) nevezett végzéssel a bíróságnak kell döntenie kell arról, hogy ki viseli végső soron ezeket a költségeket a „vesztes fizet” elv szerint.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A spanyol Alkotmány 119. szakasza szerint a költségmentesség olyan eljárás, amelynek révén különböző támogatásokat biztosítanak azok számára, akik igazolhatóan nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi eszközökkel; e támogatások elsősorban az ügyvédek díjai, a szakértői vélemények díjai és költségei, a biztosítékok és a bírósági illetékek stb. megfizetése alóli mentességet jelentik.

Konkrétan ezek a kifizetések az alábbiakra terjednek ki:

1. tárgyalást megelőző jogi tanácsadás;
2. ügyvéd munkadíja;
3. a hirdetmények hivatalos lapokban való közzétételéből eredő költségek;
4. bizonyos fellebbezések benyújtásához szükséges letétek;
5. szakértők díjazása.

Kizárólag a határokon átnyúló viták esetében a fenti jogosultságok az alábbiakkal egészültek ki (miután a 2005. július 18-i 16/2005. sz. törvény módosította a költségmentességről szóló törvényt, amely ezáltal összhangba került a 2002/8/EK irányelvvel):

1. tolmácsolási szolgáltatások;
2. dokumentumok fordítása;
3. utazási költségek azokban az esetekben, amikor személyes megjelenésre van szükség;
4. ha a felek egyenlőségének biztosítása érdekében a bíróság így rendelkezik, ügyvédi (abogado és procurador) védelem és képviselet, akkor is, ha az nem szükséges.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

Minden uniós polgár, aki bizonyítani tudja, hogy nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel (a határokon átnyúló jogviták esetében ez csak természetes személyekre vonatkozik).

1. Azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik jogszerűen tartózkodnak Spanyolországban, vagy akiknek jogát nemzetközi egyezmények ismerik el (pl. a gyermek jogellenes külföldre viteléről szóló egyezmények), ugyanolyan feltételek mellett részesülnek ebben a jogban, mint az uniós polgárok.
2. Foglalkoztatási ügyekben bármely alkalmazott személy, függetlenül állampolgárságától és anyagi helyzetétől.
3. Közhasznú egyesületek és alapítványok.

Büntető-, közigazgatási és előzetes közigazgatási eljárásokban azok a külföldi állampolgárok, akik bizonyítani tudják, hogy nem rendelkeznek elegendő anyagi eszközzel a pereskedéshez, még abban az esetben is, ha nem rendelkeznek jogszerű tartózkodási hellyel Spanyolországban.

A nemi alapú bűncselekmények, a terrorizmus és az emberkereskedelem áldozatai, valamint a kiskorúak és a szellemi fogyatékkal élők – amennyiben bántalmazás vagy rossz bánásmód áldozatai – a peres eljáráshoz szükséges anyagi eszközök meglététől függetlenül jogosultak a költségmentességre, és ez a jog az áldozat halála esetén kiterjed a túlélő családtagokra is, feltéve, hogy nem ők voltak az elkövetők.

Hasonlóképpen, függetlenül a pereskedéshez szükséges anyagi eszközök meglététől, költségmentességben részesülnek azok a személyek, akik baleset következtében olyan maradandó következményeket tudnak igazolni, amelyek teljesen megakadályozzák őket abban, hogy rendes munkájukat vagy foglalkozásukat végezzék, és akiknek más személyek segítségére van szükségük, amennyiben a jogvita tárgya az elszenvedett kár megtérítésére irányuló igény.

A munkaügyi bíróságokon a munkavállalók és a társadalombiztosítási rendszer kedvezményezettjei a bírósági eljárásokban való védekezéshez, anélkül, hogy bizonyítani kellene az anyagi forrásaik elégtelenségét.

Határokon átnyúló jogviták esetén ez a jog akkor szerezhető meg, ha az érintett személy bizonyítani tudja, hogy az eljárás költségei nem fedezhetők az adott személy lakóhelye szerinti tagállam és Spanyolország közötti megélhetési költségek közötti különbségek miatt.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A költségmentesség minden típusú, akár vitatott, akár nem vitatott, 2000 EUR-t meghaladó összegű eljárás esetén nyújtható, kivéve, ha az ügy tárgya ügyvédi közreműködést igényel, és kiterjed valamennyi eljárásra, az esetlegesen benyújtott fellebbezésekre és a határozatok végrehajtására.

A 2000 EUR-nál kisebb összegű eljárásokban, ahol nincs szükség ügyvédi szolgáltatásokra, költségmentesség akkor is igényelhető, ha a másik fél jogi képviselővel rendelkezik, vagy ha a bíró vagy a bíróság kifejezetten elrendeli a felek közötti egyenlőség biztosítását.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Lehetőség van ideiglenes kirendelésre az ügyvédi kamara (Colegio de Abogados) által a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 15 munkanapon belül, vagy bírósági végzés alapján.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Az ügyvédi kamarák jogi tanácsadó szolgálatától (Servicio de orientación jurídica), a bírósági hivataloktól (Decanatos de los Juzgados) és a tartományi jogsegélybizottságoktól (Comisiones provinciales de Asistencia Jurídica Gratuita).

Az Általános Ügyvédi Tanács (Consejo General de la Abogacía Española) tartja fenn a polgárok részére a költségmentességgel (Justicia Gratuita) kapcsolatos internetes portált, ahol többek között lehetőség van a költségmentesség iránti kérelem kitöltésére, illetve annak ellenőrzésére, hogy teljesülnek-e a költségmentesség igénybevételéhez szükséges pénzügyi feltételek, bár a dokumentumokat és a kérelmet mindig az alábbiakban ismertetett módon kell benyújtani.

Hová kell benyújtani a kérelmet?

A költségmentesség iránti kérelmet a vonatkozó dokumentumokkal együtt az ügyvédi kamara jogi tanácsadó szolgálatánál kell benyújtani az alapeljárás helye szerinti bíróságon, vagy – amennyiben nem indult eljárás – a kérelmező lakóhelye szerinti bíróságon.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A következőkre vonatkozó dokumentumok:

1. Az érintett személy és családtagjainak pénzügyi helyzete.
2. Személyes és családi körülmények.
3. Az igénybe venni kívánt jogvédelem.

Konkrétabban a következő dokumentumok:

• Igazolás a társasági adó befizetéséről (Certificado de liquidación del Impuesto sobre Sociedades) (jogi személyek esetében).
• A közhasznúsági nyilatkozat vagy az alapítványi nyilvántartásba (Registro de Fundaciones) való bejegyzés fénymásolata (jogi személyek esetében).
• A kérelmező lakóhelye szerinti helyi hatóságok által kiállított igazolás az ingatlan tulajdonjogáról (Certificado de signos externos).
• A lakóhelyi bejelentés igazolása (Certificado de empadronamiento).
• Az INEM igazolása a munkanélküliség időtartamáról és az ellátások igénybevételéről.
• Igazolás az állami nyugdíj folyósításáról (Certificado de cobro de pensiones publicas).
• Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (Servicio Público de Empleo Estatal – SPEE) igazolása a munkanélküli ellátásban való részesülésről és annak időtartamáról.
• Egyéb (az állított tények bizonyítására szolgáló bármely dokumentum).

A kérelmezési folyamat felgyorsítása érdekében azonban az ügyvédi kamarák – kifejezett felhatalmazás esetén – a peres felek nevében több ilyen igazolást is igényelhetnek.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A költségmentesség iránti kérelmet az ügyvédi kamara jogi tanácsadó szolgálatánál kell benyújtani az alapeljárás helye szerinti bíróságon, vagy – amennyiben nem indult eljárás – a kérelmező lakóhelye szerinti bíróságon. Ez utóbbi esetben a bíróságnak haladéktalanul továbbítania kell a kérelmet a területileg illetékes ügyvédi kamarának.

Ezeket a kamarákat jelölik ki a határokon átnyúló jogvitákban a kérelmeket átvevő hatóságként. Ilyen jogvitákban a kérelmet kiállító hatóság a kérelmező szokásos tartózkodási helye vagy lakóhelye szerinti ügyvédi kamara.

Az az európai polgár, akinek az állama részes fele a költségmentesség iránti kérelmek továbbításáról szóló európai megállapodásnak, az országa által a megállapodás végrehajtására kijelölt központi hatósághoz fordulhat.

A kérelmet az eljárás megindítása előtt kell benyújtani, vagy – ha a költségmentességet kérelmező fél az alperes – a kereset megtámadása előtt. Azonban mind a kérelmező, mind az alperes később költségmentességért folyamodhat, miután bizonyította, hogy pénzügyi körülményei megváltoztak.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

Az ügyvédi kamara a következő ideiglenes határozatokat fogadhatja el:

1. Értesíti az érintett személyt, hogy a kérelemben hiányosságok vannak, amelyeket 10 napon belül ki kell javítani, ellenkező esetben a kérelmet lezárják.
2. A kérelmet befogadhatatlannak és megalapozatlannak nyilvánítja, és erről értesíti a költségmentességi bizottságot.
3. Megállapítja, hogy a kérelem megfelel a jogszabályi követelményeknek, amely esetben legfeljebb 15 napon belül ügyvédet rendel ki, és erről értesíti az illetékes ügyvédi kamarát (Colegio de Procuradores), hogy az 3 napon belül jogi képviselőt jelölhessen ki. Az ügyvédi kamara továbbítja a kérelmet a költségmentességi bizottsághoz végső jóváhagyásra.

Ha az ügyvédi kamara 15 napon belül nem tud döntést hozni, a kérelmezőnek közvetlenül a költségmentességi bizottsághoz kell benyújtania kérelmét, amely az információk és dokumentumok ellenőrzése mellett haladéktalanul dönt az ügyvédek (abogado és procurador) ideiglenes kirendeléséről.

A költségmentesség megadásáról vagy elutasításáról szóló végleges határozatot a költségmentességi bizottságnak az ügyirat kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül kell meghoznia. Ha 30 nap elteltével még mindig nem született döntés, az ügyvédi kamara és az illetékes ügyvédi kamara (Colegio de Procuradores) által elfogadott ideiglenes határozatokat megerősítik.

A határozatról három napon belül értesíteni kell a kérelmezőt, az ügyvédi kamarát, az illetékes ügyvédi kamarát (Colegio de Procuradores) és az eljáró bíróságot, illetve az eljáró bírót, ha az eljárás nem indult meg.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ha Ön a felperes, a kérelmet az eljárás megindítása előtt az alapeljárásban eljáró bíróság székhelye szerinti ügyvédi kamarához vagy a felperes lakóhelye szerinti felsőbb bírósághoz kell benyújtania.

1. Ha Ön az alperes, a kereset megtámadása előtt kell benyújtania a kérelmet. Az alperes által benyújtott kérelem nem függeszti fel az eljárást; a bíróság azonban hivatalból vagy az érintett személy kérelmére elrendelheti az eljárás felfüggesztését a költségmentesség megítéléséről vagy elutasításáról szóló határozat meghozataláig.

Határokon átnyúló jogviták esetén, amelyekben költségmentességet kérnek egy másik tagállamban történő bírósághoz fordulás során, a kérelmet a kérelmező szokásos tartózkodási helye vagy lakóhelye szerinti ügyvédi kamarához is be lehet nyújtani (olyan spanyolországi lakosok esetében, akiket egy másik államban folyó jogvita érint).

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Főszabály szerint az ügyvédet az ügyvédi kamara nevezi ki beosztás alapján. Lehetőség van azonban arra, hogy az érintett személy saját ügyvédet bízzon meg, feltéve, hogy az ügyvéd lemond arról a jogáról, hogy szolgáltatásaiért díjazásban részesüljön.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Ez az alábbi költségeket fedezi:

1. tárgyalást megelőző jogi tanácsadás;
2. ügyvéd munkadíja;
3. a hirdetmények hivatalos lapokban való közzétételéből eredő költségek;
4. bizonyos fellebbezések benyújtásához szükséges letétek;
5. szakértők díjazása;
6. a közjegyzői okiratok és az ingatlan- és kereskedelmi nyilvántartásokból származó tanúsítványok díjának 80%-os csökkentése.

Továbbá a határokon átnyúló jogviták esetében a tolmácsolási és dokumentumfordítási szolgáltatások, valamint az utazási költségek is beletartoznak, amennyiben az ügyben eljáró bíróság a személyes jelenlétet szükségesnek ítéli.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Amennyiben a jövedelem meghaladja a nemzeti minimálbér kétszeresét, de nem több mint ötszörösét, a költségmentességi bizottság a kérelmező személyes és családi körülményei alapján kivételesen költségmentességet biztosíthat.

Figyelembe kell venni a kérelmező családi körülményeit, a gyermekek vagy az eltartott családtagok számát, a bírósági illetéket és az eljárás megindításából eredő egyéb költségeket, vagy más hasonló jellegű, objektíven értékelt költségeket, és minden esetben azt, ha a kérelmező a különleges kategóriába tartozó nagycsaládosok felmenő ági rokonának minősül.

Az előző bekezdésben meghatározottakkal azonos feltételek mellett költségmentesség nyújtható a kérelmező egészségi állapota alapján, valamint a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről, a megkülönböztetésmentességről és a fogyatékossággal élő személyek egyetemes hozzáférhetőségéről szóló, 2003. december 2-i 51/2003 törvény 1. cikkének (2) bekezdésében említett fogyatékossággal élő személyek, valamint az általuk eltartott személyek számára, amennyiben ezek a személyek a saját nevükben és érdekükben járnak el, feltéve, hogy ezek az eljárások a kivételes elismerésre okot adó egészségi állapothoz vagy fogyatékossághoz kapcsolódnak.

Ilyen esetekben az érintett költségmentességi bizottságnak kifejezetten meg kell határoznia, hogy a kérelmezőre mely, a 6. cikkben említett ellátások vonatkoznak.

A nem fedezett perköltségeket az érintett személynek kell viselnie, amíg a bíróság nem dönt a költségekről. Ha a másik felet kötelezik a költségek viselésére, akkor a részleges kedvezményezett tőlük fogja visszakapni az esetlegesen viselt perköltségeket.

A más uniós tagállamban lakóhellyel rendelkező polgárok esetében a fenti szabályt prudenciális módon, a lakóhely szerinti állam életszínvonalának figyelembevételével kell alkalmazni annak érdekében, hogy az a kérelmezőnek ne okozzon kárt.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Ha a költségmentességhez való jogot egy jogvitában elismerték, az a jogvitával kapcsolatos valamennyi eljárásra és eseményre kiterjed, beleértve a végrehajtást is, ha az az elsőfokú ítélet meghozatalától számított két éven belül történik, valamint az ugyanabban a jogvitában hozott ítéletekkel szembeni valamennyi fellebbezésre, anélkül, hogy további kérelemre lenne szükség.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

A költségmentességet engedélyező határozat visszavonható, ha azt a kérelmező téves nyilatkozata, valótlansága vagy mulasztása folytán kapták meg.

A költségmentesség folyósítása megszűnhet, ha három éven belül javul annak a személynek a pénzügyi helyzete, akinek a költségmentességet nyújtották.

Mindkét esetben az általános szabály érvényesül: a költségeket az a fél viseli, aki elveszíti az ügyet.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentességről szóló határozat ellen a határozat közlésétől számított 10 napon belül a költségmentességi bizottsághoz fordulhat írásban. Az Ön fellebbezéséről az illetékes bíróság fog dönteni.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

Költségmentesség - Franciaország

Franciaországban a jogi segítségnyújtást költségmentességnek (aide juridictionnelle) nevezik.

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Az eljárás során felmerült költségek az ügy jellegétől és összetettségétől, az eljárástól, valamint az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól függően változnak.

A költségek három kategóriába sorolhatók:

• az ügyvédi díj, amelyre nem vonatkozik meghatározott díjszabás, és így az ügyvéd és az ügyfél közötti megállapodáson alapul, fő szabály szerint e díjat az ügyfél viseli, kivéve, ha költségmentességre jogosult;

• a polgári perrendtartás (Code de procédure civile) 695. cikkében kifejezetten felsorolt költségek, amelyek elsősorban az alábbiakat foglalják magukban:

a) az ügyvédeknek és bizonyos köztisztviselőknek (officiers publics vagy officiers ministériels) a képviseletért fizetendő járandóságok; a járandóságok különböznek az illetékektől;

b) a bírósági végrehajtónak fizetendő eljárási költség;

c) a szakértői jelentés és vizsgálat költségei;

d) a tanúnak fizetendő bármely térítés, díjszabás alapján;

e) a képviselő tárgyalási díja;

f) kiadások: a szakemberek által az eljárási követelmények érdekében megelőlegezett rögzített összegű kiadásokkal kapcsolatos költségek.

A költségeket a pervesztes fél viseli. Ezt az elvet a polgári perrendtartás 696. cikke tartalmazza. A bírák azonban indokolással ellátott határozatban azt is elrendelhetik, hogy a költségeket részben vagy egészben a másik fél viselje; az előbbi esetben a költségeket megosztják,

• az eljárásban részes felek által a bíróság előtt felmerült egyéb költségeket fő szabály szerint e felek viselik, kivéve, ha a bíró másként határoz. A bíró e jogkörét a büntető és polgári ügyekben egyaránt gyakorolhatja, melynek során kellően figyelembe veszi az elmarasztalt (elítélt) fél vagyonát vagy gazdasági helyzetét. A bírák hivatalból akár úgy is dönthetnek, hogy ennek elrendelésére nincs szükség.

Büntetőügyekben az eljárási illetéket az állam viseli. Az elítélt személy egy rögzített összegű illetéket köteles fizetni, amelynek összege a bűncselekménytől függ.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A költségmentesség a jogi segítségnyújtás rendszerének részét képezi (amely az 1972. évi törvény alapján kialakított jogi segítségnyújtási rendszert váltotta fel), és a jogi segítségnyújtásról, a költségmentességről, valamint a bíróságon kívüli eljárásokban való ügyvédi segítségnyújtáshoz nyújtott támogatásról szóló 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény (loi no 91-647 du 10 juillet 1991 relative à l’aide juridique et relatif à l’aide juridictionnelle et à l’aide à l’intervention de l’avocat dans les procédures non juridictionnelles) szabályozza.

A jogi segítségnyújtás a következőkre terjed ki:

• költségmentesség: az állam által az első- és másodfokú bíróság előtti eljáráshoz, a határozatok végrehajtásához, az eljárás megindítása előtti egyezségkötéshez vagy a közös megegyezéssel, peren kívül történő váláshoz nyújtott teljes vagy részleges pénzügyi támogatás;
• ügyvédi segítségnyújtásra vonatkozó támogatás olyan büntetőjogi eljárásokban, amelyek a büntetőeljárás lefolytatásának alternatívái lehetnek (egyezség, közvetítői eljárás stb.), valamint rendőrségi őrizet során, továbbá a fogvatartottak támogatása a büntetés-végrehajtási intézet fegyelmi tanácsa előtti eljárások során;
• az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés támogatása (tájékoztatás, útmutatás és ingyenes jogi tanácsadás révén).

A költségmentesség és a bíróságon kívüli eljárásokban nyújtott ügyvédi segítségre vonatkozó támogatás a jogaikat érvényesíteni kívánó, csekély forrásokkal rendelkező személyek számára érhető el. E támogatás keretében az állam részben vagy egészben kifizeti a felmerülő díjakat, köztük a jogi költségeket is (az ügyvéd, a végrehajtó, a közjegyző stb. díjait). A támogatás akkor jár az azt kérelmező magánszemélynek, ha a benyújtott kereset nem elfogadhatatlan, megalapozatlan vagy visszaélésszerű, különösen a követelések száma vagy szisztematikus jellege miatt.

A költségmentesség összege teljes, részleges vagy nulla lehet. Nem terjed ki a jogvédelmi biztosítás vagy más védelmi rendszer által fedezett költségekre. A költségek így fedezett része adott esetben levonásra kerül az állam által a költségmentesség tekintetében megelőlegezett összegekből.

A költségmentesség lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy ügyvédtől vagy egyéb igazságügyi tisztségviselőtől (például bírósági végrehajtótól, közjegyzőtől, árverezőtől stb.) ingyenes segítséget kapjon, valamint hogy részben vagy egészben mentesüljön az eljárási költségek alól. A költségmentességre a fent említett 1991. július 10-i törvényben és a jogi segítségnyújtásról, a költségmentességről, valamint a bíróságon kívüli eljárásokban való ügyvédi segítségnyújtáshoz nyújtott támogatásról szóló 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény (loi no 91-647 du 10 juillet 1991 relative à l’aide juridique et relatif à l’aide juridictionnelle et à l’aide à l’intervention de l’avocat dans les procédures non juridictionnelles) 2020. december 28-i 2020-1717. sz. végrehajtási rendeletében foglalt jogosultsági feltételek vonatkoznak.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

A költségmentességet az összevont (regionális és körzeti) bíróságok (Tribunal judiciaire) mellett működő költségmentességi irodák (bureau de l’aide juridictionnelle) állapítják meg, számos pénzügyi, állampolgársági, a lakóhelyre, valamint az elfogadhatóságra vonatkozó feltétel függvényében.

Ez a támogatás bizonyos helyzetekben eltérő feltételek mellett is nyújtható (lásd az alábbiakban).

Pénzügyi feltételek:

Akkor jogosult költségmentességre, ha adóköteles referenciajövedelme (revenu fiscal de référence), illetve adóköteles jövedelme és vagyona a rendeletben meghatározott küszöbértékek alatt marad.

2021. január 1-jén új rendelkezések léptek hatályba, amelyek módosították a költségmentességre vonatkozó jogosultsági feltételeket. A költségmentességre való jogosultság jelenleg a következőkön alapul.

• Adóköteles referenciajövedelem (revenu fiscal de référence). Az adóköteles referenciajövedelem az adóhatóság által kiszámított és az adómegállapításról szóló határozatban szereplő éves jövedelem összege. A jogosultsági küszöböket a költségmentességről szóló 2020. december 28-i 2020-1717. sz. rendelet (décret 2020-1717 du 28 décembre 2020 relatif à l’aide juridictionnelle) 3. cikke határozza meg. A 2021-ben benyújtott költségmentesség iránti kérelmek az adómegállapításról szóló legutóbbi határozatban feltüntetett adóköteles referenciajövedelem összege alapján kerülnek elbírálásra. 2021. január 1-jétől az adóköteles referenciajövedelem összege egyedülálló személyek esetében a teljes költségmentesség tekintetében nem haladhatja meg a 11 262 EUR-t, a részleges költségmentesség tekintetében pedig a 16 890 EUR-t. A költségmentesség iránti kérelem elbírálása során az Ön adóköteles háztartásának a jövedelme kerül figyelembevételre mint adóköteles referenciajövedelem. Ha az Ön adóköteles háztartásában több személy él, a vonatkozó felső határértékekkel kapcsolatban minden ilyen személy jövedelmét figyelembe kell venni. Azonban ha a kérelmező és az adóköteles háztartás valamely tagja közötti jogvitát érintő eljárással kapcsolatban kérelmezik a költségmentességet, a jövedelemhatárokat egyedileg vizsgálják; ilyen esetben a költségmentességre való jogosultság vizsgálatakor az adóköteles jövedelmet veszik figyelembe.
• Ingó vagyon (elsősorban megtakarítások): ha ezek értéke magasabb a teljes költségmentességre vonatkozó határértéknél (ami 2020-ban az egyedülállók esetében 11 262 EUR), a kérelmező nem jogosult költségmentességre.
• Ingatlan vagyon (ide nem értve az érintett személy elsődleges lakóhelyét, valamint az üzleti ingatlanokat): ha ezek értéke magasabb a részleges költségmentességre vonatkozó határérték kétszeresénél (ami 2020-ban az egyedülállók esetében 33 780 EUR), a kérelmező nem támogatható.

Ha az adóköteles háztartásban több személy él, a vonatkozó felső határértékekkel kapcsolatban minden ilyen személy ingó és ingatlan vagyonát figyelembe kell venni. Azonban ha a kérelmező és az adóköteles háztartás valamely tagja közötti jogvitát érintő eljárással kapcsolatban kérelmezik a költségmentességet, a vagyoni határokat egyedileg vizsgálják.

• Az adóköteles háztartás összetétele: ha az adóköteles háztartásban több személy él, a jövedelem- és vagyoni határértékeket az alábbiak szerint meg kell növelni:
  • az összeg a 0,18-szorosával növekszik az első két további személy esetében,
  • és 0,1137-szorosával minden további személy után.

A legsúlyosabb bűncselekmények (az élet veszélyeztetésének vagy testi sértés okozásának szándékával elkövetett támadások) áldozatai, valamint az áldozatok kedvezményezettjei azonban a jövedelemre vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül részesülnek költségmentességben.

• Állampolgársági feltétel:

A francia állampolgárok, az uniós tagállamok állampolgárai (Dánia kivételével), valamint a Franciaországban jogszerű szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárok részesülhetnek költségmentességben. A francia bíróságok előtt folyó ügyek tekintetében a Franciaországban lakóhellyel nem rendelkező külföldi állampolgárok is költségmentességben részesülhetnek, amennyiben olyan állam állampolgárai, amely nemzetközi vagy kétoldalú megállapodást kötött Franciaországgal állampolgárai költségmentességre való jogosultságáról.

A tartózkodási helyre vonatkozó feltétel

A fent említett esetek kivételével, a Franciaországban lévő jogszerű szokásos tartózkodási hely minősül a fő szabálynak.

A külföldi állampolgár azonban a tartózkodási helyre vonatkozó feltételtől függetlenül is költségmentességben részesül, ha kiskorú, támogatott tanú, nyomozás hatálya alatt áll, vádlott, terhelt, elítélt, büntetőeljárásban kártérítési igényt érvényesítő fél, ha a polgári törvénykönyv 515-9. cikke szerinti védelmi határozat hatálya alatt áll, ha vádalkut kötött, illetve ha a külföldiek franciaországi beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a franciaországi menedékjogról szóló törvénykönyvben meghatározott feltételekkel kapcsolatos eljárás folyik ellene.

• Az elfogadhatóságra vonatkozó feltétel:

Nem részesül költségmentességben az a személy, akinek a keresete nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy megalapozatlan. E feltétel nem vonatkozik a kereset alperesére, a polgári jogi felelősséggel tartozó személyre, a támogatott tanúra, vagy a vádlott, terhelt vagy elítélt személyre.

A felperestől megalapozott fellebbezési jogcím hiányában megtagadják a költségmentességet a fellebbezési eljárásban.

Amennyiben a költségmentességet erre hivatkozva megtagadták, azonban a bíró helyt ad a felperes keresetének, a felperesnél felmerülő vagy általa viselt költségeket, kiadásokat és illetékeket azon összeg erejéig meg kell téríteni, amelyre a vagyoni helyzete alapján költségmentesség formájában jogosult lett volna.

Különleges esetek

A jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül jár a költségmentesség, ha a kérelmezőnek már korábban költségmentességet biztosítottak az ügyben, és az ellenérdekű fél fellebbezett a kérelmező számára kedvező döntés ellen, vagy ha a kérelmező a Nemzeti Menekültügyi Bíróságnál (Cour nationale du droit d’asile) kezdeményez eljárást.

Ezenkívül a jogosultsági feltételeket nem teljesítő személyek kivételes esetben költségmentességben részesülhetnek, ha keresetük a jogvita tárgya vagy az eljárás várható költségei miatt támogatandónak minősül (a költségmentességről szóló 1991. július 10-i törvény 6. cikke).

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A költségmentesség megállapítható a peren kívüli eljárások és a kontradiktórius eljárások felperesei és alperesei részére, valamint a kiskorú gyermekek meghallgatására.

Megállapítható az eljárás egy részére vagy egészére, valamint az eljárás megindítását megelőző egyezségkötés céljából is.

A költségmentesség megítélhető valamely bírósági határozat vagy bármely egyéb végrehajtási lap végrehajtásának biztosítása érdekében is, ideértve a más uniós tagállamból származó okiratokat is, Dánia kivételével.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

A költségmentesség időlegesen is megállapítható, ha az eljárás veszélyezteti az érintett személy alapvető megélhetési körülményeit, különösen, ha a végrehajtás vagyonelkobzást vagy kilakoltatást is magágban foglal. Ilyen esetekben a költségmentesség felől a költségmentességi iroda vezetője, az illetékes bíróság vagy annak elnöke határoz. Büntetőügyekben az eljárás lehetővé teszi, hogy sürgős esetekben (például az első meghallgatáskor történő kihallgatás vagy azonnali tárgyalás esetén) költségmentességet biztosítsanak.

A költségmentességet az eljárás során ideiglenes jelleggel biztosítják, és a bíróság valamennyi cselekményére kiterjed.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A költségmentesség iránti kérelem letöltéséhez és kinyomtatásához másolja be a következő címet a böngészőjébe:

https://www.justice.fr/formulaire/demande-aide-juridictionnelle

A költségmentesség a keresetlevél benyújtása előtt vagy az eljárás során kérelmezhető.

Az eljárás befejezése után is kérelmezhető költségmentesség, például a bírósági határozat végrehajtása érdekében.

A költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványát a lakóhelye szerinti bíróságon vagy az ügy tárgyalásának helyszínén, valamint a legközelebbi „igazságügyi ponton” (az igazságügyi és jogi központokban (Maisons de la Justice et du Droit), a jogérvényesítési pontokon (Point d’Accès au Droit) vagy a jogi tanácsadó irodákban (Relais d’Accès au Droit)) szerezheti be. A megfelelő szervezetet a következő oldal segítségével találhatja meg: http://www.annuaires.justice.gouv.fr/lieux-dacces-aux-droits-10111/.

Ha Ön külföldön élő francia állampolgár, a formanyomtatvány a konzulátusokon is elérhető, vagy pedig az alábbi címen:

Département de l'entraide, du droit international privé et européen, Ministère de la Justice,

Direction des affaires civiles et du sceau,

13 place Vendôme, 75042 Paris Cedex 01.

Ha Ön olyan külföldi állampolgár, aki Franciaországban nem rendelkezik tartózkodási hellyel, a költségmentességi formanyomtatványt attól a központi hatóságtól is beszerezheti, amelyet a saját országa a nemzetközi költségmentesség iránt kérelmek továbbítására kijelölt. A legtöbb ország e célra az Igazságügyi Minisztériumát jelölte ki. Franciaország a fent megjelölt, az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó Bureau du droit de l’Union, du droit international privé et de l’entraide civile szervezeti egységet jelölte ki arra, hogy kezelje és e feladata körében fogadja és továbbítsa a polgári, kereskedelmi és közigazgatási jogi ügyekben az Európa Tanács azon tagállamainak lakosai által benyújtott kérelmeket, amelyek részesei a költségmentesség iránti kérelmek továbbításáról szóló 1977. január 27-i európai megállapodásnak.

Ha Ön Dánia kivételével uniós tagállam állampolgára és Franciaországban tartózkodási hellyel rendelkezik vagy az ügyében francia bíróság jár el, a 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelv szerint Ön a polgári és kereskedelmi jogi ügyekben jogosult lehet határon átnyúló költségmentességre. Franciaországban az ilyen kérelmek elbírálása az alábbi iroda feladatkörébe tartozik:

Bureau de l’aide juridictionnelle

Service de l’accès au droit et à la justice et de l’aide aux victimes (SADJAV)

Ministère de la Justice

13 place Vendôme, 75042 Paris Cedex 01.

Megjegyzés: A költségmentesség hamarosan a költségmentességgel kapcsolatos információs rendszeren (Système d'information de l'aide juridictionnelle) keresztül is kérelmezhető lesz; e támogatási szolgáltatás tesztelése jelenleg zajlik néhány bíróságon.

A költségmentességgel kapcsolatos információs rendszer segítségével a magánszemélyek az interneten keresztül kérelmezhetik a költségmentességet, a költségmentességi hivatal pedig az interneten keresztül kapja meg az említett kérelmeket, ennélfogva a magánszemélyek számára egyszerűbbé válnak az eljárások, és lerövidül a kérelmek ügyintézési ideje.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

Ki kell tölteni a költségmentesség iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványt, és csatolni kell az igazoló dokumentumokat (az adómegállapításról szóló értesítést, a családi körülmények vagy az állampolgárság igazolása stb.), a költségmentesség iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatvány tartalmáról és a csatolandó dokumentumok jegyzékéről szóló 2020. december 30-i rendeletnek megfelelően (arrêté du 30 décembre 2020 relatif au contenu du formulaire de demande d’aide juridictionnelle et à la liste des pièces à y joindre). Az igazoló dokumentumok elsősorban a pénzügyi erőforrásokra vonatkoznak (az Ön és az Önnel életvitelszerűen egy háztartásban élő személyek rendelkezésére álló pénzügyi erőforrásokra), valamint a kérelem tárgyára és az ügyben eljáró bíróságra.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A kérelmet a tartózkodási helye szerinti költségmentességi irodához vagy azon körzet irodájához nyújthatja, illetve küldheti be, amelynek a területén az adott ügyben eljáró bíróság található.

Minden összevont bíróságon (Tribunal judiciaire, korábban regionális bíróság, azaz Tribunal de grande instance) működik egy költségmentességi iroda, amely kezeli a költségmentesség iránt kérelmeket az adott bíróságon vagy a körzetébe tartozó következő bíróságokon elbírálandó ügyekkel kapcsolatban: összevont bíróság (Tribunal judiciaire), közigazgatási bíróság (Tribunal administratif), munkaügyi bíróság (Conseil de prud’hommes), fellebbviteli bíróság (Cour d’appel) és közigazgatási fellebbviteli bíróság (Cour administrative d’appel).

Az egyetlen irodára vonatkozó fő szabálytól eltérően, az alábbi bíróságok szintén rendelkeznek ilyen irodával:

• a Semmítőszék (Cour de cassation), a legmagasabb szintű rendes bíróság;
• az Államtanács (Conseil d’état), a legmagasabb fokú közigazgatási bíróság,
• a Nemzeti Menedékjogi Bíróság (Cour nationale du droit d’asile).

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A döntésről a tartózkodási helye szerinti költségmentességi iroda fogja értesíteni.

Egy online szimulátor segítségével felmérheti, hogy milyen költségmentességre vonatkozó jogosultságokkal rendelkezhet:

https://www.justice.fr/simulateurs/aide-juridictionnelle

E szimulátor segítségével kiderítheti, hogy milyen költségmentességre vonatkozó jogosultságai lehetnek. A szimuláció azonban nem helyettesíti kérelme megfelelő vizsgálatát, ezért nem befolyásolja a költségmentességi iroda által meghozandó döntést.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Vegye fel a kapcsolatot az ügyvédjével (vagy az igazságügyi tisztviselővel, például a bírósági végrehajtóval, a szakértővel, a közjegyzővel stb.) vagy az Ön mellé kirendelt személlyel, és adja elő az ügyét, valamint bocsássa a rendelkezésére a munkájához szükséges összes információt és dokumentumot.

Amennyiben részleges költségmentességben részesült, meg kell állapodnia velük a további díjazásról, és azt számukra ki kell fizetnie. Ezt az összeget fel kell tüntetni az Ön által aláírandó megállapodásban.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Bármely magánszemély megjelölheti a választása szerinti ügyvédet.

Ha saját ügyvédet jelöl ki, az ügyvéd nevét fel kell tüntetnie a költségmentesség iránt kérelmen.

Azonban ha nem rendelkezik ügyvéddel, az összevont bíróság (Tribunal judiciaire, korábban regionális bíróság, azaz Tribunal de grande instance) mellett működő ügyvédi kamara elnöke vagy az ügyben eljáró bíróság rendel ki Önnek ügyvédet.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A teljes körű költségmentesség az összes eljárási költséget fedezi, beleértve az ügyvédeknek és egyéb igazságügyi tisztviselőknek (bírósági végrehajtóknak, szakértőknek, közjegyzőknek stb.) teljesített közvetlen kifizetéseket is. Az ilyen kifizetést az eljárás típusától függő díjszabás vagy ráta alapján számítják ki.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A vagyonától függően kétféle, 55% vagy 25% mértékű részleges költségmentességben részesülhet, amelyet az állam visel. Ezen felül továbbra is meg kell fizetnie egy nem rögzített összegű díjat, amely az ügyvéd és Ön között létrejött megállapodáson alapul, az ügyvédi kamara elnökének felügyelete mellett, akihez jogvita esetén fordulhat.

A teljes körű költségmentességhez hasonlóan a részleges költségmentességre való jogosultság mentesíti a kedvezményezettet az összes egyéb szükséges eljárási költség alól.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

• Ha Ön a fellebbezést benyújtó fél, újabb kérelmet kell előterjesztenie, amelynek elbírálására a jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételek figyelembevételével kerül sor.
• Ezzel szemben ha az ellenérdekű fél nyújt be fellebbezést, az Önnek már megadott költségmentesség továbbra is hatályban marad. Ettől függetlenül ki kell töltenie egy új kérelmet, amelyet be kell nyújtania a lakóhelye, illetve a fellebbviteli bíróság székhelye szerinti összevont bíróság (Tribunal judiciaire) költségmentességi irodájához.
• Ha a korábbi eljárásban már költségmentességben részesült, és felülvizsgálati kérelmet kíván előterjeszteni, a költségmentesség tárgyában hozott korábbi határozat már nem alkalmazható. A Semmítőszéken működő költségmentességi irodánál kérelmet kell előterjesztenie, amely a keresete befogadhatóságát és a vagyona összegét egyaránt megvizsgálja. Fellebbezés esetén a felperestől megtagadják a költségmentességet, ha nem állapítható meg indokolt fellebbezési jogcím.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

A költségmentességre való jogosultság az eljárás során vagy azt követően részben vagy egészben visszavonható (az 1991. évi törvény 50. cikke és a költségmentességről szóló 2020. december 28-i 2020-1717. sz. rendelet 65–68. cikke), az alábbi feltételeknek megfelelően:

• ha a mentességet hamis nyilatkozatok vagy helytelen dokumentumok alapján engedélyezték;
• olyan eljárás keretében, amely az eljárással való visszaélésnek minősül, vagy amelyről megállapítást nyert, hogy időhúzásnak tekinthető, és nyilvánvalóan elfogadhatatlan;
• ha az eljárás során a mentességben részesülő személy ingó vagy ingatlan vagyonának értéke jelentősen megnő;
• ha a jogerős határozat alapján Ön a költségmentességre való jogosultság felső határát meghaladó vagyont szerzett;
• ha a költségmentességben vagy pártfogó ügyvéd általi támogatásban részesülő személy életmódjának látható elemei nyilvánvalóan összeegyeztethetetlennek tűnnek a jogosultság megállapításához figyelembe vett éves források összegével.

A költségmentességet megvonó határozat alapján a kedvezményezett köteles visszafizetni az állam által fizetett hozzájárulás összegét.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentesség iránti kérelmet elutasító határozattal szemben fellebbezéssel élhet.

A fellebbezést önállóan vagy ügyvéd segítségével is benyújthatja.

Fellebbezéssel lehet élni a költségmentesség teljes elutasításáról szóló határozat ellen, illetve teljes költségmentesség kérelmezése esetén a részleges költségmentességet engedélyező határozat ellen.

A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

A fellebbezésben meg kell jelölni a határozat megtámadásának okait. Ilyen okok lehetnek például a háztartásában élők számával vagy a források összegével kapcsolatos hibák.

A fellebbezést ajánlott levélben, tértivevényes küldeményként kell elküldeni a határozatot kiadó költségmentességi irodának.

A fellebbezéshez csatolni kell a megtámadott határozat egy példányát.

A határozatot kibocsátó szervezeti egység továbbítja az Ön kérelmét a fellebbezés elbírálására illetékes hatósághoz. Az, hogy melyik hatóság illetékes a fellebbezés elbírálására, attól függ, hogy melyik bíróság felel a költségmentesség iránti kérelem tárgyát képező ügy elbírálásáért.

A fellebbezés megvizsgálását követően Ön e-mailben kap értesítést a határozatról.

Ha nem ért egyet ezzel az új határozattal, azt már nem támadhatja meg, mivel ez a második határozat jogerős.

Megjegyzés:

• A Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság elnökéhez vagy az Államtanács peres ügyekkel foglalkozó részlegének elnökéhez ügyvéd által benyújtott fellebbezéseket a Télérecours távfellebbezési rendszeren keresztül kell elküldeni.
• Költségmentesség visszamenőlegesen is engedélyezhető, ha a fél keresetet nyújtott be és pernyertes lett, a költségmentességet pedig arra hivatkozással tagadták meg, hogy a pernyertességét észszerűen nem lehetett feltételezni.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

Költségmentesség - Horvátország

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku) 151. cikke előírja, hogy a perköltségek az eljárás során, illetve az azzal összefüggésben felmerült költségeket is magukban foglalják. E költségek közé tartoznak például a bizonyítás költségei, a bírósági illetékek, a közzétételi költségek, a bírák és bírósági leírók napidíja és utazási költségei, a felek bíróság előtti személyes megjelenésével összefüggő utazási költségei, és más hasonló költségek. A perköltségek szintén magukban foglalják az ügyvédi munka után fizetendő díjazást, valamint a jogszabályok alapján díjazásra jogosult egyéb személyeknek fizetendő díjakat.

A polgári perrendtartás 152. cikke alapján az egyes felek előre kötelesek fedezni az eljárási cselekményeik eredményeképpen felmerülő költségeket. Ha valamelyik fél bizonyítást javasol, a bíróság e felet végzésben kötelezi, hogy előre fizesse meg a bizonyítással kapcsolatban felmerülő költségek fedezéséhez szükséges összeget. Annak eldöntése során, hogy végső soron ki viseli a perköltséget, a pernyertesség alapelve érvényesül. A polgári perrendtartás 154. cikke ezért előírja, hogy a teljeskörűen pervesztes fél köteles megfizetni az ellenérdekű fél, valamint az ő oldalán beavatkozó fél részéről az eljárással összefüggésben felmerült költségeket. Az ügyet elvesztő fél oldalán álló beavatkozónak kell fedeznie a fellépésével kapcsolatban felmerült költségeket. A polgári perrendtartás 154. cikkének második bekezdése alapján, ha a fél részlegesen pernyertes, a bíróság a költségek viseléséről a pernyertesség mértéke alapján dönt, figyelemmel a végső soron előterjesztett keresetben foglaltakra. Különös szabályok érvényesülnek abban az esetben, ha a perköltség az egyik félnek felróhatóan vagy az egyik felet érintő eseménnyel összefüggésben merül fel, ha az ítéletet vallomás alapján hozzák meg, ha a felperes eláll a keresetétől vagy lemond a követeléséről, illetve ha a perben a bíróság dönt és ha beavatkozók vesznek részt az eljárásban (a polgári perrendtartás 156–161. cikke).

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A költségmentességi törvény (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći) szerint a költségmentesség a törvény előtti egyenlőség elérését, valamint azt a célt szolgálja, hogy Horvátország állampolgárainak és más személyeknek hatékony jogvédelmet és a bíróságokhoz és más közjogi hatóságokhoz egyenlő feltételek melletti hozzáférést biztosítson, összhangban a költségmentességi törvénnyel.

A költségmentességet elsődleges vagy másodlagos költségmentesség formájában biztosítják.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás a következőket foglalja magában:

• általános jogi tájékoztatás,
• jogi tanácsadás,
• közjogi intézményekhez, az Emberi Jogok Európai Bíróságához, továbbá nemzetközi megállapodások, valamint a működésüket szabályozó rendelkezések alapján létrejött nemzetközi szervezetekhez benyújtandó beadványok készítése
• képviselet a közjogi szervek előtti eljárásokban,
• peren kívüli egyezségek kötéséhez nyújtott jogi segítség.

Az elsődleges költségmentességet a megyei közigazgatási szervek és Zágráb város illetékes közigazgatási szerve (a továbbiakban: közigazgatási szervek), engedélyezett egyesületek és jogklinikák nyújtják. Az elsődleges költségmentesség során a közigazgatási szervek jogosultak általános jogi tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtani, valamint beadványokat szerkeszteni.

A másodlagos költségmentesség körébe az alábbiak tartoznak:

• jogi tanácsadás,
• beadványok megfogalmazása a munkavállalók jogainak védelmét célzó eljárásokban a munkáltató előtt,
• beadványok szerkesztése peres ügyekben,
• képviselet a bírósági eljárásokban,
• jogi segítségnyújtás a jogvita egyezséggel történő békés rendezése során.

A másodlagos költségmentességet ügyvédek biztosítják.

A másodlagos költségmentesség körébe az alábbiak szintén beletartoznak:

• mentesség a bírósági eljárás költségei alól,
• mentesség a bírósági illetékek alól.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

Az alábbi személyek jogosultak ingyenes költségmentességre:

• horvát állampolgárok,
• azok a gyermekek, akik nem horvát állampolgárok, de a törvény szerint felelős felnőtt kísérete nélkül tartózkodnak Horvátországban,
• az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek a kölcsönösségi feltétel teljesülése esetén, vagy az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek,
• az ideiglenes védelem alá eső külföldiek,
• a jogellenesen itt tartózkodó külföldiek vagy a rövidtávú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek az olyan eljárásokban, amelyek a kitoloncolásról vagy a visszaküldésről szóló határozat meghozatalára irányulnak,
• a menedékkérők, a menekült jogállással rendelkező személyek, a kiegészítő védelem alá eső külföldiek, valamint a családtagjaik, ha jogszerűen tartózkodnak Horvátország területén, az olyan eljárásokban, amelyekben valamely különös jogszabály nem biztosít költségmentességet.

Rendszerint az alábbi vagyoni feltételeket kell teljesíteni a másodlagos költségmentesség engedélyezéséhez:

1. a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek összes havi jövedelme nem haladhatja meg a háztartásban élő személyenként a számítási alapot (3326 horvát kuna); és
2. a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek tulajdonában álló vagyon teljes értéke nem haladhatja meg a számítási alap hatvanszorosát (199 560 horvát kuna).

A másodlagos költségmentességet a kérelmező gazdasági helyzetének előzetes vizsgálata nélkül hagyják jóvá, ha a kérelmező:

1. tartási jogosultság érvényesítésére irányuló eljárásban részt vevő gyermek;
2. erőszakos bűncselekmény sértettje, és olyan eljárásban vesz részt, amely a bűncselekménnyel okozott kár megtérítéséhez való jog érvényesítésére irányul;
3. a szociális biztonsági jogokat szabályozó külön jogszabályok szerinti tartásdíjban részesül; vagy
4. a horvát függetlenségi háború veteránjai és a családtagjaik jogairól szóló törvény (Zakon o pravima hrvatskih branitelja iz Domovinskog rata i članova njihovih obitelji) vagy a katonai és polgári háborús veteránok védelméről szóló törvény (Zakon o zaštiti vojnih i civilnih invalida rata) alapján megélhetési ellátásra jogosult.

Költségmentesség határokon átnyúló jogvita esetén is engedélyezhető. Határokon átnyúló jogvitáról akkor beszélünk, ha a költségmentességet kérelmező fél lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem abban az uniós tagállamban van, ahol a bíróság ülésezik, vagy ahol a határozatot végre kell hajtani.

Határokon átnyúló jogvita esetén a költségmentességet polgári és kereskedelmi jogi ügyekben, valamint közvetítői eljárás, peren kívüli egyezséggel összefüggő eljárás, közokirat végrehajtása során, valamint az ezekben az eljárásokban nyújtott jogi tanácsadással összefüggésben engedélyezik. A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentességre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók az adóügyi, vámügyi és egyéb közigazgatási eljárásokban.

A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség kérelmezőjének a költségmentességet abban az esetben engedélyezik, ha teljesíti a költségmentességi törvényben előírt feltételeket. Kivételes esetben a költségmentességi törvényben foglalt jogosultsági feltételeket nem teljesítő kérelmezőnek is engedélyezik a költségmentességet, ha igazolja, hogy a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam és Horvátország közötti eltérő megélhetési költségek miatt nem képes megfizetni az eljárás költségeit.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Elsődleges költségmentesség bármilyen jogi ügyben nyújtható, azzal a feltétellel, hogy:

• a kérelmező nem rendelkezik a jogai érvényesítéséhez szükséges ismeretekkel vagy képességekkel,
• a kérelmező nem kapott külön jogszabály alapján költségmentességet,
• a benyújtott kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan, és
• a kérelmező anyagi körülményei olyanok, hogy a hivatásos jogi segítségnyújtás kifizetése veszélyeztetné megélhetését vagy háztartása tagjainak megélhetését.

Az ügyvédek által nyújtott másodlagos költségmentesség, valamint a perköltség megfizetése alóli mentesség az alábbi eljárástípusokban adható:

• dologi jogokat érintő eljárások, kivéve a telekkönyvi eljárásokat,
• munkaviszonyra vonatkozó eljárások,
• családi kapcsolatokat érintő eljárások, kivéve a közös megegyezéssel a házasság felbontására irányuló eljárásokban, ha a házastársaknak nincsenek közös vagy örökbefogadott kiskorú gyermekeik, illetve nagykorú, de szülői felügyelet alatt álló gyermekeik,
• végrehajtási és biztosítéki eljárások, amelyek a követelések kényszerbehajtására vagy biztosítására irányuló olyan eljárásokból erednek, amelyekben az ingyenes költségmentességről szóló törvény rendelkezései alapján költségmentesség nyújtható,
• jogvita egyezséggel történő rendezése,
• kivételes esetben valamennyi olyan egyéb közigazgatási és polgári bírósági eljárásban, amelyben a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek speciális életkörülményei a költségmentességi törvény alapvető célkitűzésével összhangban azt indokolják.

Az ügyvédek által biztosított másodlagos költségmentesség az alábbi feltételek mellett engedélyezhető a fenti eljárásokban:

• az eljárás összetett,
• a kérelmező képtelen saját magát képviselni,
• a kérelmező anyagi körülményei olyanok, hogy a hivatásos jogi segítségnyújtás költségeinek kifizetése veszélyeztetné a kérelmező vagy háztartása tagjainak megélhetését, az ingyenes költségmentességről szóló törvény 14. cikkében meghatározott különös feltételeknek megfelelően,
• a perlés nem rosszhiszemű,
• a kérelmező kérelmét az elmúlt hat hónapban nem utasították el szándékosan pontatlan adatok megadása miatt, és
• a kérelmező nem kapott külön jogszabály alapján költségmentességet.

Az eljárási költségek alóli mentesség bármely bírósági eljárásban (polgári jogi és közigazgatási jogvita) engedélyezhető, ha a kérelmező anyagi körülményei olyanok, hogy az eljárási költségek megfizetése veszélyeztetheti a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek megélhetését, amennyiben teljesülnek a költségmentességi törvény 14. cikkében előírt különös feltételek. A döntéshozatal során különösen figyelembe veszik a mentességi kérelem tárgyát képező eljárásban felmerülő eljárási költségek összegét.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

A közigazgatási szerv a másodlagos költségmentesség iránti kérelem felől annak benyújtásától számított 15 napon belül határoz. Ha a kérelmező a vonatkozó határidő lejártára tekintettel elveszítheti valamely eljárási cselekmény megtételéhez való jogát, amellyel összefüggésben a kérelmét előterjesztette, a közigazgatási szervnek a kérelem tárgyában rövidebb időn belül kell határoznia, hogy lehetővé tegye az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzését.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Az elsődleges költségmentesség iránti eljárás az elsődleges költségmentesség szolgáltatójának (felhatalmazott szervezet, jogklinika vagy közigazgatási szerv) közvetlen megkeresésével kezdeményezhető, és ehhez nem szükséges kitölteni egy speciális kérelmezési formanyomtatványt.

A másodlagos költségmentesség iránti eljárás megindításához a költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet az illetékes hivatalnak az előírt formanyomtatványon kell benyújtani. A költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványa beszerezhető a hivataloktól, valamint a hivatalok és az Igazságügyi Minisztérium (Ministarstvo pravosuđa i uprave) honlapjáról.

A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség iránti kérelmet, valamint a határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség iránti kérelem továbbítására irányuló kérelmet a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség iránti kérelem benyújtásához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló 2004. november 9-i 2004/844/EK bizottsági határozatban, valamint a 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség iránti kérelem továbbításához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló 2005 augusztus 26-i 2005/630/EK bizottsági határozatban előírt formanyomtatványokon kell benyújtani, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdettek.

Határokon átnyúló jogvita esetén a formanyomtatványt és a kísérő dokumentumokat horvát nyelvre lefordítva kell benyújtani. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítják.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A kérelemnek az illetékes közigazgatási szervhez történő benyújtásakor ahhoz mellékelni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek írásbeli hozzájárulását, amelyben engedélyezik a teljes jövedelmükre és vagyonukra vonatkozó összes adathoz való hozzáférést, és amelyben a kérelmező megerősíti, hogy a megadott információk pontosak és teljes körűek.

A családon belüli erőszak áldozata a jövedelemre és vagyonra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést engedélyező hozzájáruló nyilatkozatot csak maga után nyújtja be. A háztartás tagja, aki az eljárásban alperesként vesz részt, vagy akinek az érdekei a kérelmező érdekeivel ellentétesek, nem nyújt be hozzájáruló nyilatkozatot.

A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványához csatolni kell a kérelemről való döntéshozatalhoz szükséges releváns dokumentációt.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

Az elsődleges költségmentesség iránti eljárás az elsődleges költségmentesség szolgáltatójának (felhatalmazott szervezet, jogklinika vagy közigazgatási szerv) közvetlen megkeresésével kezdeményezhető, amelyhez nem szükséges speciális kérelmet benyújtani, míg a másodlagos költségmentesség iránti eljárás megindításához a kérelmet annál az illetékes közigazgatási szervnél kell benyújtani, amelynek a területén a kérelmező állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található.

Az a kérelmező, akinek az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az Európai Unió egyik tagállamában található és Horvátországban határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentességet kérelmez valamely bíróság előtt, a költségmentesség iránti kérelmét Horvátország Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumához (fogadó hatóság) köteles benyújtani.

Az a fél, akinek az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Horvátországban található és a határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentességet az Európai Unió egy másik tagállamának bírósága előtt kérelmezi, a kérelmét az állandó lakóhelyéért vagy szokásos tartózkodási helyéért felelős hivatalnál köteles benyújtani.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A másodlagos költségmentességet a költségmentességhez való jog gyakorlására vonatkozó feltételeket teljesítő kérelmezőnek a költségmentességet engedélyező határozat elfogadásával engedélyezik. A közigazgatási szerv a kérelemről annak benyújtásától számított 15 napon belül határoz.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A költségmentességről szóló határozat magában foglalja az ahhoz való jogot, hogy bizonyos típusú és fokú eljárások tekintetében a másodlagos költségmentesség néhány vagy valamennyi formáját igénybe vegyék. A fent említett határozat tartalmazza a költségmentesség kedvezményezettjének személyes adatait, a jogkérdés rövid leírását, amellyel összefüggésben a költségmentességet engedélyezték, a jóváhagyott költségmentesség formáját és hatályát, annak az ügyvédnek az adatait, aki a költségmentességet biztosítani fogja, valamint a határozat szempontjából releváns egyéb adatokat.

Ha a kérelmező az eljárási költségek alóli mentesség formájában megvalósuló költségmentesség iránti kérelmet nyújt be, a keresetben vagy a bírósági eljárás során foganatosított egyéb eljárási cselekmény során köteles tájékoztatni a bíróságot az eljárási költségek alóli mentesség iránt benyújtott kérelemről, és legkésőbb a kereset előterjesztésétől vagy a bíróság előtti eljárás során tett egyéb eljárási cselekmény időpontjától számított hat hónapon belül be kell nyújtania az eljárási költségek alóli mentesítéséről szóló határozatot.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A másodlagos költségmentességet engedélyező határozat rendelkezik az ügyvédről is, aki a költségmentességet biztosítani fogja. A költségmentesség kedvezményezettjének a határozatot be kell nyújtania a határozatban megjelölt ügyvédhez. Kivételes esetben a közigazgatási szerv a kedvezményezett számára másik ügyvédet jelöl ki, akinek az előzetes hozzájárulását csatolni kell a költségmentesség iránti kérelemhez.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A fentiekben előadottak szerint a költségmentesség engedélyezéséről szóló határozat magában foglalja az ahhoz való jogot, hogy bizonyos típusú és fokú eljárások tekintetében a másodlagos költségmentesség néhány vagy valamennyi formáját igénybe vegyék. A költségmentességet engedélyező határozat alapján a kedvezményezett teljes körű vagy részleges mentességet élvezhet az ügyvédi díjak, a perköltségek (mentesség a tanúkkal, tolmácsokkal, szakértőkkel, a vizsgálatokkal és a bírósági közzététellel kapcsolatos költségek megelőlegezése alól) és a bírósági illetékek megfizetése alól.

Teljes körű költségmentességet engedélyeznek, ha a kérelmező a szociális jóléti rendszer által biztosított jogok gyakorlását szabályozó különös rendelkezések alapján támogatási juttatás, vagy a horvát függetlenségi háború veteránjai és a családtagjaik jogairól szóló törvény, vagy a katonai és polgári háborús veteránok védelméről szóló törvény szerinti megélhetési ellátásra való jogosultság kedvezményezettje, vagy ha a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek teljes jövedelme a háztartásban élő személyenként nem haladja meg a számítási alap havi összegének 50%-át.

Ha a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek teljes jövedelme úgy növekszik, hogy ezáltal annak összege a háztartásban élő személyenként meghaladja a számítási alap havi összegének 50%-át, a költségmentesség összegét úgy csökkentik, hogy minden 10%-os növekedés a költségmentesség összegének 10%-os csökkenését vonja maga után, a költségmentesség összege azonban nem lehet kevesebb a költségmentesség tekintetében megállapított költségek 50%-ánál.

Ha a költségmentességet csak részlegesen engedélyezték, a kérelmező fellebbezést nyújthat be az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumhoz a határozatnak a költségmentességet megtagadó részével szemben. Az ilyen fellebbezésnek a költségmentesség megítélt összegének felhasználására nincs halasztó hatálya. Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium fellebbezést elutasító határozatával szemben közigazgatási eljárás kezdeményezhető.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Ha a költségmentességet csökkentett összegre engedélyezték, a költségek fennmaradó részét a költségmentesség kedvezményezettje viseli. Mindazonáltal ha a költségmentesség kedvezményezettje pernyertes lesz, a bíróság elrendeli, hogy a másik fél térítse meg az eljárás költségeit ennek a félnek.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

A költségmentesség iránti kérelemben a polgári eljárás mindkét szakaszára kérni lehet a költségmentesség engedélyezését. A rendkívüli jogorvoslat előkészítése iránt speciális kérelmet kell benyújtani, és az adott jogi aktusra vonatkozóan konkrét határozatot bocsátanak ki.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha az eljárás során a költségmentesség kedvezményezettjének és a vele egy háztartásban élő személyeknek az anyagi helyzete oly mértékben javul, hogy amennyiben ilyen anyagi helyzetben lettek volna a kérelem benyújtásakor, az kihatással lett volna a kérelmező költségmentességhez való jogára és a költségmentesség terjedelmére, az illetékes közigazgatási szerv a költségmentességről szóló határozatot részben vagy egészben visszavonja. A költségmentesség kedvezményezettje köteles tájékoztatni a közigazgatási szervet az anyagi helyzetében bekövetkező bármely javulásról az arról való tudomásszerzésétől számított nyolc napon belül. A költségmentesség kedvezményezettje fellebbezést nyújthat be az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumhoz a költségmentességet engedélyező határozatot visszavonó határozattal szemben az annak kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium határozatával szemben közigazgatási eljárás kezdeményezhető.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentesség kérelmezője vagy kedvezményezettje fellebbezéssel élhet a közigazgatási szerv költségmentesség iránti kérelmet elutasító határozatával szemben, vagy a határozatának a költségmentesség teljes körű engedélyezését elutasító részével szemben a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium a fellebbezés tárgyában az érvényes fellebbezés átvételétől számított nyolc napon belül határoz. Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium határozatával szemben közigazgatási eljárás kezdeményezhető.

További információk

Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium weboldala

Költségmentességi törvény (Narodne novine (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye) 143/13. és 98/19. szám)

Polgári perrendtartás (NN 53/91., 91/92., 58/93., 112/99., 88/01., 117/03., 88/05., 02/07., 84/08., 96/08., 123/08., 57/11., 148/11. szám – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 25/13., 89/14., 70/19. szám)

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Költségmentesség - Olaszország

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

(Jogalkotási források) – A peres eljárások költségeinek kategóriáit és eljárásait szabályozó szabályokat, ideértve a költségmentességet is, átfogóan tartalmazza a legutóbb a 2019. március 7-i 24. sz. törvényerejű rendelettel (2019. március 26-i 72. sz. Hivatalos Közlöny a költségmentesség kiterjesztéséről az európai elfogatóparancs végrehajtása miatt eljárás alá vont keresett személyekre) módosított 2002. május 30-i 115. elnöki rendelet (Hivatalos Közlöny 139/2002), amely tartalmazza a perköltségekről szóló egységes szerkezetbe foglalt szöveget (74–145 cikk, különösen a 74–89. cikk közös rendelkezései, a polgári, közigazgatási, könyvvizsgálói és adóügyi eljárásokban biztosított költségmentességre vonatkozó különös rendelkezések, 119–145. cikk).

A módosított 1942. június 13-i 794. sz. törvény szabályozza az ügyvédek díjait a polgári, kereskedelmi, közigazgatási és adóügyi eljárások viteléért; az egyes jogi szolgáltatások díját az 1994. évi 585. sz. miniszteri rendelettel jóváhagyott díjszabás alapján fizetik.

(Eljárási költségek) – A polgári és kereskedelmi eljárások tág értelemben vett költségei magukban foglalják az eljárás költségeit, valamint a jogi képviselet költségeit és díjait.
Az eljárás költségei az ügynyilvántartásba történő bevezetésért fizetendő előírt befizetésből és egyéb felmerülő kiadási tételekből állnak (például szakértői vélemények és a dokumentumok másolásának díjai).

A 2002. évi 115. sz. egységes szerkezetbe foglalt szövegben említett előírt befizetést minden eljárásban teljesíteni kell, ideértve a csődeljárást és a nem peres eljárást is, kivéve, ha a törvény kifejezett mentességet rendel el.

Befizetésre különösen a személy családi helyzetével és családi állapotával kapcsolatos eljárásokban nincs szükség, ahogyan azt a polgári perrendtartás IV. könyve meghatározza (például különválás esetén a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések; házastársak közötti vagyoni viszonyok; menekültstátusz elismerése), megelőző eljárások (például az adósság biztosítását célzó lefoglalás); földhivatali eljárások, szállítás és mentesítés végrehajtására irányuló eljárások, gyermektartási kifizetésekkel kapcsolatos eljárások, a gyermekeket érintő valamennyi eljárás (például a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos eljárások), valamint a hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályok.

A feleknek az eljárás megindításáról szóló dokumentum következtetéseiben megfelelően fel kell tüntetniük bármely mentesség indokait.

Az előírt befizetési kötelezettség nem vonatkozik a büntetőeljárásokkal kapcsolatos azon polgári peres kártalanítási ügyekre, ahol a kérelem csak az elkövető elítélését tartalmazza; ha kártalanítás iránti kérelmet nyújtanak be, akár ideiglenesen is, a befizetés akkor esedékes, ha a kérelemnek helyt adnak. A díj minimum 62 euró és legfeljebb 930 euró között változik, az ügy jellegétől és értékétől függően.

(Fizetési kötelezettség) – Mindegyik félnek kell viselnie az általa kitöltött vagy kért eljárási dokumentumok költségeit, és fizetnie kell a keresethez szükséges dokumentumokért, ha ezt jogszabály vagy a bíró előírja (például a szakértői vélemények díja). Ha a fél költségmentességre jogosult, az állam viseli a költségeket.
Az előírt befizetést annak a félnek kell teljesítenie, aki belép az ügybe, benyújtja az első fellebbezést, vagy – végrehajtási eljárásban – engedményezési vagy értékesítési kérelmet nyújt be.

Az ügy értékét a létrehozó dokumentum következtetéseiben jelzik; további díjat köteles fizetni az a fél, aki kérelmet módosít, viszontkeresetet nyújt be, vagy önállóan beavatkozik, és ezáltal növeli az ügy értékét.

(A költségfizetés megítélésének szempontjai) – A polgári perrendtartás 91. cikkében meghatározott általános elvnek megfelelően a bíró az eljárásban hozott ítéletének részeként a vesztes felet kötelezi a pernyertes fél részéről felmerült eljárási költségek megtérítésére.
A bíró mérlegelési jogkörrel rendelkezik a költségek tekintetében, és elrendelheti azok részleges vagy teljes megfizetését, figyelembe véve a jogvita átfogó eredményét. A bírónak figyelembe kell vennie a követelés egészének megalapozottságát. A bíró döntése megtámadható.

A vesztes félnek vissza kell térítenie a nyertes ügyvédjének költségeit és díjait, valamint a bíróság által kirendelt szakértők vagy szakértő tanúk részére a bíró által fizetett összegeket. A vesztes fél az ítéletre vonatkozó értesítés költségeivel együtt köteles fedezni az eljárás lefolytatásával járó egyéb, a bíróság titkárának fizetett költségeket is.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

Az olasz jogrendszerben a „költségmentesség” intézménye, amely védelmet nyújt az elégtelen eszközökkel rendelkező azon polgárok számára, akik kérelmének jogalapja nem nyilvánvalóan megalapozatlan, valamint – ha a bírósági eljáráshoz vezető helyzet vagy tény bekövetkezik – az Olaszországban törvényesen lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok és hontalan személyek számára (a 115/2002. sz. elnöki rendelet 119. cikke) magában foglalja az ilyen személyek mentesítését bizonyos költségek viselésének kötelezettsége alól („spese prenotate a debito” vagy előre befizetett bírósági díjak), és az állam fizeti az egyéb költségeket.

A költségmentességre való jogosultság esetén bizonyos díjak ingyenesek, míg másokat az állam fizet. Az előbbiek tartalmazzák az előírt befizetést, a hivatalos kérésre történő értesítések átalánydíjait, egyes díjakat (nyilvántartási díjak, jelzálog- és telekkönyvi díjak) és a másolatok díját.

Az állam fizeti az alábbiakat:

1. ügyvédi díjak és költségek;
2. a bírák, tisztviselők és igazságügyi tisztviselők bíróságon kívüli feladatainak ellátása során felmerülő útiköltségek és kiadások;
3. a tanúk, bírósági tisztviselők és a szakértő tanúk útiköltségei és kiadásai, valamint a feladataik ellátása során felmerült költségeket szintén megtérítik;
4. a bíró döntésével kapcsolatos jogi nyilatkozat közzétételének költségei;
5. a hivatalos kérésre tett értesítések költségei;
6. gyermekgondozási juttatások.

Az államnak megtérítési joga van, és amennyiben a pénzt nem hajtja be a vesztes féltől, a következő esetekben követelhet visszatérítést a költségmentességre jogosult féltől:

1. ha a költségmentességben részesített fél megnyeri az ügyet vagy a vitarendezést, és a költségek legalább hatszorosát elérő összeget kap, vagy
2. ha az ügyet visszavonják vagy megszüntetik.

Különleges rendelkezések vonatkoznak a visszatérítés biztosítására abban az esetben, ha az ügyet törlik az ügynyilvántartásból vagy a felek mulasztása, vagy a jogi követelményeknek való meg nem felelésük következményeként megszüntetik az ügyet.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

Polgári és nem peres eljárásokban (például különválásra, gyermekek feletti felügyeletre vagy a szülői felelősségre vonatkozó határozatok) az elégtelen eszközökkel rendelkező állampolgárok jogosultak költségmentességre a védelem érdekében, amennyiben kérelmük alapja nyilvánvalóan nem megalapozatlan.

A hontalan személyek és a jogszerűen tartózkodó külföldi állampolgárok ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint az állampolgárok, azzal a feltétellel, hogy az olaszországi tartózkodásuknak jogszerűnek kell lennie attól a naptól kezdve, amikor a bírósági eljáráshoz vezető helyzet vagy tény bekövetkezett. A nonprofit szervezetek vagy azok az egyesületek, amelyek nem vesznek részt kereskedelmi tevékenységekben szintén jogosultak lehetnek; így nemcsak a jótékonysági nonprofit szervezetek, vagy a szegényeknek oktatást nyújtó nonprofit szervezetek, amelyek már eleve a 217/90. sz. törvény hatálya alá tartoznak, jogosultak, hanem a 281/98. sz. törvény 5. cikkében található listán szereplő fogyasztói szövetségek és felhasználók is.

A 115/2002. sz. elnöki rendelet 76. cikkével összhangban a költségmentességre való jogosultság érdekében a kérelmezőnek a legutolsó adóbevallása szerint 11 493,82 eurót meg nem haladó éves adóköteles jövedelemmel kell rendelkeznie (2018. január 16-i miniszteri rendelet a 2018. február 28-i 49. sz. Hivatalos Közlönyben).

A jövedelemküszöböket az Igazságügyi Minisztérium rendeletével kétévente kiigazítják, a Gazdasági és Pénzügyminisztériummal konzultálva (115/2002. sz. elnöki rendelet 77. cikke), hogy figyelembe vegyék a családok tekintetében az ISTAT által az előző két évben azonosított fogyasztói árindex változásait a fizikai és a szellemi foglalkozású munkavállalók esetében.

Ha az érintett fél házastárssal, élettárssal vagy más családtagokkal él, akkor az összes családtag, beleértve a kérelmezőt is, ugyanabban az időszakban keresett teljes jövedelmét tekintik jövedelemnek.

Azon élettársak esetében, akiknek a jövedelmét hozzá kell adni a kérelmező jövedelméhez, a büntetőeljárások jövedelmi küszöbét 1032,91 euróra emelik a kérelmezővel együtt élő minden családtag tekintetében.

Meg kell jegyezni, hogy a kérelmező által kapott válási juttatást a 76. cikkben említett összeg kiszámításkor is figyelembe kell venni, kivéve, ha ezt átalányösszegként fizetik.

A tiltott tevékenységekből származó jövedelem is hatással van a költségmentességre való jogosultságra, ezért a jövedelemellenőrzések nem támaszkodhatnak automatikus eljárásokra, hanem az egyes esetek konkrét tényeit kell vizsgálni, kizárva így bármely olyan lehetőséget, hogy egy nem jogerős ítéletnek tulajdonítsanak jelentőséget, amennyiben ez sérti az ártatlanság vélelmét. Így jogellenes a költségmentesség megítélésének egy olyan nem jogerős ítélet alapján történő megtagadása, amelyből feltételezhető a tiltott tevékenységekből származó jövedelem fennállása (Kasszációs Büntetőbíróság Negyedik Kamarája, 2013. február 20-i ítélete, 18591. sz.).

Kivétel: csak a személyes jövedelmet kell figyelembe venni, ha az ügy személyes jogokra vonatkozik, vagy olyan eljárásokban, ahol a kérelmező érdekei ütköznek a háztartás azon többi tagjának érdekeivel, akikkel együtt él.

A költségmentességre való jogosultság az eljárás minden szakaszában és fokán érvényes marad; polgári és közigazgatási ügyekben azonban – a büntetőügyekkel ellentétben – ha a támogatásban részesített fél veszít, akkor nem vehet igénybe költségmentességet az ítélet megtámadására anélkül, hogy a költségmentességet újra igényelné.

A polgári peres eljárásban költségmentességre való jogosultság nem jelenti továbbá azt, hogy az állam lenne felelős azokért a költségekért, amelyeket az ügyfél köteles fizetni a másik nyertes félnek, mivel csak a költségmentességben részesülő fél ügyvédjére vonatkozik a költségek és díjak megtérítése, amelynek megfizetését az állam vállalja az adott fél helyett, figyelemmel a fél bizonytalan anyagi helyzetére és arra a tényre, hogy követelései nem nyilvánvalóan megalapozatlanok (lásd: a Polgári Semmítőszék 2012. évi 10053. sz. ítélete).

Egyedi esetek

A 115/2002 elnöki rendelet 76. cikkének (1) bekezdésében megállapított jövedelemküszöböktől eltérve az alábbiak bizonyos esetekben jogosultak lehetnek költségmentességre:

1. a Büntető Törvénykönyv 572., 583a., 609a., 609c., 609g. és 612a. cikkében említett bűncselekmények sértettjei, és amennyiben kiskorúak ellen követték el, a 600., 600a., 600b., 600d., 601., 602., 609d. és 609j. cikkben említett bűncselekmények sértettjei lehetnek költségmentességre jogosultak, ideértve a törvényben meghatározott jövedelmi küszöböktől való eltérést is (76. cikk (4b) bekezdés);
2. a bírósági eljárásban bármilyen minőségben részt vevő, kísérő nélküli külföldi kiskorúaknak joguk van tájékoztatást kapni egy megbízható jogi tanácsadó kinevezésének lehetőségéről, ideértve a kinevezett gyámjuk vagy egy szülői felelősséggel rendelkező személy útján történő kinevezést is, az 1983. május 4-i 184. sz. módosított törvény 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és az alkalmazandó jogszabályok alapján az eljárás bármely szakaszában és fokán költségmentességet kérelmezhetnek (76. cikk (4c) bekezdés);
3. az olyan kiskorú vagy felnőtt gyermekek, akik pénzügyileg nem önellátók, és elvesztették a szülőjüket a szülő házastársa által elkövetett gyilkosság következtében – függetlenül attól, hogy jogilag különváltan éltek, vagy elváltak-e – vagy a szülő élettársa által elkövetett gyilkosság következtében, még akkor is, ha az élettársi kapcsolatuk már véget ért, vagy olyan személy által elkövetett gyilkosság következtében, akinek intim, hosszú távú, együttéléssel járó kapcsolata van vagy volt a szülővel, jogosultak lehet költségmentességre, ideértve a törvényi jövedelemküszöböktől való eltérést is, és ezt a jogosultságot kivételként alkalmazni kell a társult büntetőeljárásokban és a bűncselekményből eredő minden polgári eljárásban, ideértve a végrehajtási eljárást is. (76. cikk (4c) bekezdés);
4. terrorcselekmények vagy hasonló cselekmények áldozatai vagy túlélői (a 206/204. sz. törvény 10. cikkének (1) bekezdése).

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A fentieknek megfelelően, polgári és nem peres eljárásokban (például különválásra, gyermekfelügyeletre vagy a szülői felügyeletre vonatkozó határozatok) az elégtelen eszközökkel rendelkező állampolgárok jogosultak költségmentességre a védelem érdekében, amennyiben kérelmük indoka nyilvánvalóan nem megalapozatlan.

A kérdéses költségmentesség alóli kivételnek személyi indokai lehetnek:

• a kérelmező olyan személy, akit jogerős ítélettel olyan bűncselekmények miatt ítéltek el, amelyek a jövedelemadó- és a héacsalás visszaszorítása szabályainak megsértésével kapcsolatosak;
• a kérelmezőt egynél több ügyvéd segíti, kivéve a büntetőeljárásokban történő távoli részvétel céljából kirendelt ügyvédet azokban az esetekben, amikor a 11/1998. sz. törvény alkalmazandó.

A fentieken kívül azonban vannak olyan esetek, így az alábbiak, amelyekben feltételezhető, hogy a kérelmező rendelkezik a megfelelő anyagi eszközökkel:

• mások követeléseinek és azok kamatainak átruházásával járó esetekben (kivéve, ha az átruházás már meglévő követelések vagy kamatok kifizetésére történik);
• a Büntető Törvénykönyv 416a. cikkében és az 1973. január 23-i 43. elnöki rendeletben említett egységes szerkezetbe foglalt szöveg 291c. cikkében meghatározott bűncselekmények miatt jogerős ítélettel való elítélés esetén az 1990. október 9-i 309. sz. elnöki rendeletben említett egységes szerkezetbe foglalt szöveg 80. cikkében és 74. cikkének (1) bekezdésében meghatározott halmazati esetekben, valamint a fent említett 416a. cikkben meghatározott feltételek kihasználásával vagy az e cikkben azonosított egyesületek tevékenységének megkönnyítése érdekében elkövetett bűncselekményekért történő elítélés esetén, a jövedelem a megállapított küszöbérték felettinek minősül. Lehetséges azonban az ellenbizonyítás (az Alkotmánybíróság 2010. évi 139. sz. ítélete).

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Nem létezik kifejezetten veszélyhelyzeti eljárás. Meg kell azonban említeni, hogy az egységes szerkezetbe foglalt szöveg 126. cikkével összhangban az ügyvédi kamara tanácsa a kérelem benyújtásától vagy beérkezésétől számított 10 napon belül a követelmények teljesülése esetén ideiglenesen előzetes költségmentességet nyújthat a kérelmezőnek.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Polgári eljárásban az egységes szerkezetbe foglalt szöveg 79. és 122. cikkében meghatározott módszerekkel és tartalommal megfogalmazott jogsegély iránti kérelmeket ajánlott küldeményként kell, kizárólag a kérelmező vagy a kérelmező ügyvédje által benyújtani vagy elküldeni az ügyvédi kamarának.

Nem egyértelmű, hogy az ajánlott kézbesítéshez tértivevényre is szükség van-e; ezért ez nem tekinthető a jogosultság feltételének, hanem a kérelmező szabad belátására van bízva.

A kérelmező nyomtatványok az ügyvédi kamara irodáiban érhetők el.

A polgári eljárásban nyújtott költségmentesség iránti kérelmeket az ügyvédi kamara irodájához kell benyújtani, amelynek illetékessége a következőkön alapulhat:

• a folyamatban lévő eljárásban eljáró bíró székhelye;
• az ügy érdemi elbírálására illetékes bíró székhelye, ha az eljárás még folyamatban van;
• a megtámadott ítéletet kiadó bíró székhelye a Semmítőszékhez, az Államtanácshoz vagy a Számvevőszékhez benyújtott fellebbezések esetén.

A 115/2002 elnöki rendelet 78. cikke szerinti kérelem csak akkor fogadható el, ha a kérelmező aláírja. Az aláírást az ügyvédnek kell hitelesítenie, vagy a 2000. december 28-i 445. sz. elnöki rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárásokkal kell igazolni.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A pályázó által aláírt kérelmet egy tiszta (bélyegző nélküli) papíron kell elkészíteni, és a következőket kell tartalmaznia (a fenti elnöki rendelet 79. cikke):

• a költségmentesség iránti kérelem;
• a kérelmezőnek és családtagjainak személyi adatai és adószámuk;
• a kérelmet megelőző évben szerzett jövedelemre vonatkozó nyilatkozat (önbevallás);
• kötelezettségvállalás a jövedelmet érintő bármely jelentős ingadozás bejelentésére a költségmentességre való jogosultság érdekében;
• függőben van-e az ügy;
• a következő tárgyalás időpontja;
• az ellenérdekű fél adatai és lakóhelye;
• az érvényesített követelés megalapozottságának értékelését szolgáló ténybeli és jogi alapok;
• bizonyítékok (dokumentumok, elérhetőségek, tanúk nyilatkozatai, szakértői vélemények stb. másolatban csatolva).

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A fentiek szerint, a polgári eljárásban nyújtott költségmentesség iránti kérelmeket az ügyvédi kamara irodájához kell benyújtani, amelynek illetékessége a következőkön alapulhat:

• a folyamatban lévő eljárásban eljáró bíró székhelye;
• az ügy érdemi elbírálására illetékes bíró székhelye, ha az eljárás még folyamatban van;
• a megtámadott ítéletet kiadó bíró székhelye a Semmítőszékhez, az Államtanácshoz vagy a Számvevőszékhez benyújtott fellebbezések esetén.

Büntetőeljárásban a kérelmeket annak a bírónak kell benyújtani, aki előtt folyamatban van az eljárás, pontosítva, ha az eljárás a Semmítőszék előtt van folyamatban, akkor a megtámadott ítéletet kibocsátó bíró az illetékes (a fenti elnöki rendelet 93. és 96. cikke).

A kérelmeket a kérelmezőnek vagy a kérelmező védőjének annak a bíróságnak a titkáránál kell benyújtani, ahol az eljáró bíró működik, vagy ajánlott küldeményként is el lehet juttatni a titkárhoz.

Ha a kérelmezőt őrizetbe veszik vagy fogva tartják, a kérelem a büntetés-végrehajtási intézet igazgatójához vagy az igazságügyi rendőrség tisztviselőjéhez nyújtható be.

A továbbiakban már nem lehetséges a tárgyaláson kérelmeket benyújtani.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A kérelmezőnek és a bírónak megküldik annak a dokumentumnak egy példányát, amelyben az ügyvédi kamara tanácsa elfogadja, elutasítja vagy befogadhatatlannak nyilvánítja a kérelmet.

A kérelem benyújtása után az ügyvédi kamara tanácsa:

• értékeli az érvényesített követelés alapját, és hogy teljesülnek-e a jogosultság feltételei,
• 10 napon belül az alábbi végzések valamelyikét bocsátja ki:
  • a kérelem elfogadása
  • a kérelem befogadhatatlannak nyilvánítása
  • a kérelem elutasítása
• megküldi a döntés másolatát a kérelmezőnek, az illetékes bírónak és az Adóhivatalnak a bevallott jövedelem ellenőrzése céljából.

Ha az ügyvédi kamara tanácsa elutasítja vagy befogadhatatlannak nyilvánítja a kérelmet, az ügyet tárgyaló bíró elé lehet terjeszteni azt, aki ezután végzés formájában hoz határozatot. A határidő kötelező.

Az ellenőrzések befejezését követően a bíró indokolt végzést ad ki, amelyben a kérelmet befogadhatatlannak nyilvánítja, illetve elfogadja vagy elutasítja.

A végzés kibocsátása után a bíróság titkára tájékoztatja arról kérelmezőt.

Büntetőeljárások során azonban a bírónak a kérelem benyújtásának vagy beérkezésének napját követő 10 napon belül kell végzést hoznia.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

-

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A költségmentességben részesülő kérelmezők az ügy érdemében dönteni illetékes bíró vagy a folyamatban lévő ügyben eljáró bíró fellebbviteli bírósági körzetének ügyvédi kamarai tanácsai által összeállított, költségmentesség alapján eljáró ügyvédek listájából jelölhetnek ki ügyvédet.
A költségmentességben részesülő kérelmezők szakértő tanút is kijelölhetnek, ha jogszabály erre lehetőséget biztosít.

Ha az ügy a Semmítőszék előtt van, az ügyvédet azokból a listákból választják ki, amelyeket a megtámadott ítéletet kibocsátó bíró székhelye szerinti fellebbviteli bírósági körzet ügyvédi kamarai tanácsa állított össze.

A költségmentesség alapján eljáró ügyvédek listája olyan szakembereket tartalmaz, akik kérelmezték felvételüket erre a listára, és rendelkeznek a védelem ellátásához szükséges képesítéssel.

Az ügyvédi kamara tanácsa dönt arról, hogy az ügyvédeket felveszi-e a listára az alkalmasságuk, a legalább hat év alatt megszerzett szakmai tapasztalatuk és azon tény alapján, hogy nem álltak fegyelmi intézkedések hatálya alatt.

Az ügyvéd bármikor kihúzható a listáról. A listát évente frissítik és a körzet minden bírósági hivatalában közzéteszik.

A költségmentességben részesülő felet képviselő ügyvédeknek értesítést kell kérniük az eljárás megszüntetéséről, ha a felek mulasztása miatt törlik őket az ügyek listájáról (a polgári perrendtartás 309. cikke alapján). A fenti kötelezettség be nem tartása fegyelmi vétség.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A költségmentességben részesülők (a fenti elnöki rendelet 107. cikke) mentesülnek bizonyos költségek megfizetése alól, míg másokat az állam fizet, ahogy azt a 115/2002 elnöki rendelet 131. cikke előírja. A költségmentesség fedezi a törvény által előírt eljárások összes költségét, ideértve a kérelmező érdekében eljáró szakértő tanú kirendelését is. Nem fedezi azonban a bíróságon kívüli konzultációk költségeit.

A kérelmező ügyvédjét illető díjakat és költségeket a bíró fizeti az eljárás minden szakaszának vagy eljárási fokának végén, de legkésőbb a kirendelés megszüntetésekor.

A bíró asszisztensének és a kérelmező érdekében eljáró esetleges szakértőnek a költségeit és díjait is megtérítik.

A címzettet és az érintett feleket, köztük az ügyészt, értesítik a kifizetésre vonatkozó végzésről, és ők meg is támadhatják azt.

A kérelmező ügyvédje, a bíró asszisztense és a kérelmező érdekében eljáró szakértő tanú a jogszabályban előírtaktól eltérően nem kérhet és nem kaphat díjat vagy térítést az ügyfelétől. Bármely ezzel ellentétes megállapodás semmis, és e tilalom bármely megsértése súlyos fegyelmi vétségnek minősül.

Büntetőeljárás kapcsán indított polgári peres eljárás esetén az eljárás költségeit az egységes szerkezetbe foglalt szöveg 108. cikke szabályozza. Általánosságban elmondható, hogy a költségmentességre való jogosultság ugyanazokat a jogokat biztosítja a kedvezményezetteknek, mint amelyekre az általános szabályok vonatkoznak.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A költségmentességre vonatkozó szabályok nem rendelkeznek részleges költségmentességről.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

A jogosultság kiterjed az eljárások minden eljárási fokára és szakaszára, valamint bármely származékos vagy más módon kapcsolódó eljárásra (például végrehajtásra).

Ha azonban a költségmentességben részesülő fél veszít, akkor a büntetőeljárásokkal kapcsolatos kártérítési igényeken kívül nem élhet költségmentességgel a határozat megtámadása során.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha az eljárás során a kedvezményezett jövedelmével kapcsolatban olyan változások következnek be, amelyek hatással vannak a költségmentességre való jogosultságára, az eljáró bíró visszavonja a költségmentességet.
Az eljáró bíró akkor is bármikor visszavonhatja a költségmentességet, ha fény derül arra, hogy a jogosultsági feltételek nem teljesültek, vagy hogy az érintett fél rosszhiszeműen vagy súlyos gondatlansággal járt el vagy reagált.

A visszavonás a jövedelem változása igazolásának pillanatától lép hatályba, más esetekben azonban visszamenőleges hatályú és az állam által kifizetett összegek visszafizetését igényli.

Ha bebizonyosodik, hogy hamis nyilatkozatokat tettek, a pénzügyi hivatal a támogatás visszavonását kezdeményezi, és továbbítja a bizonyítékokat az esetlegesen ebből származó büntetőeljárás megindításáért felelős ügyésznek.

Az eljárás során az igazságügyi hatóságok kérésére vagy a pénzügyi irodák kezdeményezésére meg lehet ismételni annak ellenőrzését, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak-e.

Ha a jövedelemre vonatkozóan hamis nyilatkozatokat tettek, az egy és öt év közötti börtönbüntetést, valamint 309,87 és 1549,37 euró közötti bírságot von maga után. A büntetést vagy a bírságot növelni kell, ha a hamis nyilatkozat eredményeként a kérelmező költségmentességben részesült vagy azt fenntartották a részére.

Az elítélés a támogatás visszamenőleges visszavonásával és az állam által kifizetett összegek elkövetőtől történő behajtásával jár (vö. a fenti elnöki rendelet 136. cikkével).

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

Ha az illetékes ügyvédi kamara tanácsa elutasítja vagy befogadhatatlannak nyilvánítja a költségmentesség iránti kérelmet, a kérelmező ismételten az ügyet tárgyaló bíró elé terjesztheti azt, aki ezután végzés formájában hoz határozatot.

Büntetőeljárásokban azonban az elnöki rendelet 99. cikke megállapítja, hogy a kérelmező vagy a kérelmező ügyvédje a sikertelen kérelmezésről szóló értesítéstől számított 20 napon belül fellebbezést nyújthat be azon bíróság vagy fellebbviteli bíróság elnökéhez, ahol a kérelmet elutasító bíró működik.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

Költségmentesség - Lettország

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében a bírósági eljárás költségei a következőket foglalják magukban:

I. bírósági költségek; és

II. az eljárással kapcsolatos költségek.

A bírósági költségek és az eljárásokkal kapcsolatos költségek megállapítása a következő céllal történik:

• a bíróságok munkájának finanszírozása során az államnál felmerülő költségek részleges kompenzálása,
• azon fél költségeinek megtérítése, akinek javára a bíróság ítéletet hozott,
• az adósok kötelezettségei önkéntes teljesítésének ösztönzése.

Arról, hogy hol lehet a bírósági költségeket megfizetni, az egyes bíróságok hivatalában lehet tájékozódni.

Az eljárás költségeiről szóló határozattal szemben az eljárás alá vont személy nyújthat be járulékos keresetet.

A BÍRÓSÁGI KÖLTSÉGEK közé a következők tartoznak:

• eljárási illeték (valsts nodeva),
• hivatali illeték (kancelejas nodeva),
• az ügy vizsgálatával kapcsolatos költségek.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 34. cikke értelmében a bíróság előtt indított minden kereset után meghatározott eljárási illetéket kell fizetni, legyen szó eredeti keresetről vagy viszontkeresetről, harmadik fél által egy már folyamatban lévő ügyben benyújtott, a jogvita tárgyára vonatkozó önálló kereseti kérelemről, különleges bírói eljárásban benyújtott kérelemről, valamint az e cikkben meghatározott egyéb kérelmekről. A házasság felbontására vonatkozó azon keresetekben, amelyekben a kérelmezőnek kiskorú eltartottja van, a bíró a kérelmező kérésére elhalasztja az eljárási illeték megfizetését, vagy lehetővé teszi annak részletekben történő megfizetését.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 38. cikke értelmében hivatali illeték fizetendő:

• az ügyben keletkezett iratról hiteles másolat kiadása, valamint a bírósági ítélet vagy határozat újbóli kiadása után,
• nyilatkozat kiállítása után,
• az írásbeli végrehajtási végzés másodpéldányának kiállítása után,
• a bírósági végzés jogerőre emelkedésének igazolásáért, amennyiben a végzést külföldi hatósághoz kell benyújtani,
• tanúk idézése után.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 39. cikke értelmében az eljárással kapcsolatos költségek közé a következők tartoznak:

• a tanúnak és a szakértőnek fizetendő összegek,
• a tanúk meghallgatásával vagy helyszíni szemlékkel kapcsolatos költségek,
• a vádlott felkutatásával kapcsolatos költségek,
• az ítélet végrehajtásával kapcsolatos költségek,
• a bírósági idézések és más bírósági iratok kézbesítésével, kiadásával és lefordításával kapcsolatos költségek,
• a hirdetmények újságokban való közzétételének költségei,
• követelés biztosításával kapcsolatos költségek.

A bírósági költségek alóli mentesség:

A törvény meghatározza azokat a személyeket, akik mentesülnek a bírósági költségek megfizetése alól (a polgári perrendtartásról szóló törvény 43. cikkének (1) bekezdése), beleértve az államilag finanszírozott költségmentességben részesülő felet is.

Egyéb esetekben az ügyben részt vevő fél anyagi helyzete alapján és a megfelelő bizonyítékok bemutatása mellett kérheti a bíróságtól a bírósági költségek alóli teljes vagy részleges mentességet.

A bíróság vagy a bíró megvizsgálja a kérelmet, és az egyén pénzügyi helyzetének figyelembevételével teljes vagy részleges mentességet ad a bírósági költségek nemzeti költségvetésbe történő befizetése alól.

A bírósági költségek megfizetése:

Az eljárási illetékek, a hivatali illetékek és az ítélkezési költségek kifizetésére vonatkozó számlák a portálon az „Eljárási illetékek és bírósági számlák” (Valsts nodevas un tiesu konti) menüpontban találhatók.

A bírósági költségek megtérítése:

• Az a fél, akinek javára ítéletet hoznak, az ellenérdekű féltől visszakapja az összes bírósági költséget.
• Amennyiben a követelés részben kielégítést nyert, a bírósági költségek viselésére a felperest kötelezik a követelések kielégített részével, az alperest pedig a követelés elutasított részével arányosan.
• Ha a felperes eláll a keresettől, meg kell térítenie az alperes részéről felmerült bírósági költségeket. Ebben az esetben az alperesnek nem kell megtérítenie a felperes bírósági költségeit. Ha azonban a felperes azért áll el a keresettől, mert az alperes a követelések előterjesztését követően önként teljesítette azokat, a bíróság a felperes kérelmére elrendeli, hogy az alperes térítse meg a felperes bírósági költségeit.
• Ha a felperes mentesül a bírósági költségek megfizetése alól, az alperest a bírósági költségeknek a nemzeti költségvetés részére való megfizetésére kötelezik olyan arányban, amilyen arányban a keresetnek helyt adtak.
• Ha a keresetet elutasítják, további intézkedés nélkül hagyják, vagy a felperes visszavonja a keresetet, a felperest kötelezik a nemzeti költségvetésbe előzetesen be nem fizetett bírósági költségek megfizetésére. Ha azonban a felperes azért nem érvényesíti követelését, mert az alperes a kereset benyújtását követően önkéntesen teljesítette azt, az alperest kötelezik a bírósági költségek nemzeti költségvetésbe történő befizetésére.
• Ha a követelést részben kielégítették, de az alperes mentesül a bírósági költség megfizetése alól, a költségeket a bírósági költség megfizetése alól nem mentesülő felperesnek kell megfizetnie, az elutasított követelés összegének arányában.
• Ha mindkét fél mentesül a bírósági költségek megfizetése alól, a költségeket az állam viseli.
• A bíróság vagy a bíró az egyén pénzügyi helyzetének figyelembevételével elhalaszthatja a bírósági költségek megfizetését, vagy részletekben történő fizetést engedélyezhet.

Az eljárási illeték megtérítése:

Az eljárási illeték visszatérítésének indokairól és eljárásáról a portálon az „Illeték-visszatérítés” (nodevu atmaksa) menüpontban található információ.

II. AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK a következők:

• ügyvédi munkadíj,
• a bírósági tárgyalásokra való utazással kapcsolatos költségek,
• a bizonyítékok beszerzésével kapcsolatos költségek,
• az államilag finanszírozott költségmentesség költségei (a 2016. március 1-je után indított eljárásokra kell alkalmazni),
• a tolmács bírósági tárgyaláson való közreműködésének költségei.

Az eljárással kapcsolatos költségek megtérítése:

• Az eljárással kapcsolatos költségeket a törvényben meghatározott összegben kell megtéríteni.
• Az alperest kötelezik a felperes eljárással kapcsolatban felmerült költségeinek viselésére, ha a felperes követelését részben vagy egészben kielégítette, és ha a felperes azért vonja vissza a keresetét, mert az alperes a kereset benyújtását követően önkéntesen teljesítette azt.
• Ha a keresetet elutasítják, a bíróság kötelezi a felperest, hogy térítse meg az alperes eljárással kapcsolatos költségeit.
• Ha az államilag finanszírozott költségmentesség költségeit viselő fél mentesül a bírósági költségek megfizetése alól, az államilag finanszírozott költségmentességgel kapcsolatos költségeket az állam viseli.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

Az államilag finanszírozott költségmentesség a jogi ügy bíróságon kívüli vagy bírósági úton történő rendezéséhez nyújtott segítség, amelynek célja a személy megsértett vagy vitatott jogainak vagy törvény által védett érdekeinek védelme az államilag finanszírozott költségmentességről szóló törvényben meghatározott esetekben, eszközökkel és terjedelemben.

Az államilag finanszírozott költségmentesség a jogi tanácsadásra, az eljárási dokumentumok elkészítésére és a bírósági képviseletre terjed ki.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

Az alábbi személyek részesülhetnek államilag finanszírozott költségmentességben:

1. alacsony jövedelmű vagy rászorulónak minősülő személy – a vonatkozó igazolásokat a helyi szociális szolgálatok állítják ki;
2. az a személy, aki váratlanul olyan körülmények közé és pénzügyi helyzetbe kerül, amelyek megakadályozzák abban, hogy jogai védelmét biztosítsa (természeti katasztrófa, vis maior vagy egyéb, a személyen kívül álló körülmények) – a vonatkozó információkat és bizonyítékokat a személynek kell benyújtania;
3. olyan személy, aki teljes mértékben az államtól vagy a helyi hatóságtól függ – a vonatkozó információkat az állam vagy a helyi hatóság szervének kell benyújtania a személy vagy a költségmentességi hivatal kérésére.

Részlegesen államilag finanszírozott költségmentesség, amelyhez az érintett személy önrészt fizet, valamint ügyvédi segítség bizonyos típusú polgári ügyekben (közgyűlési határozat érvénytelenítésére irányuló ügyek, szerződési jogviták, amelyekben a követelés összege meghaladja a 150 000 EUR-t, valamint üzleti titkok jogellenes megszerzéssel, felhasználással és nyilvánosságra hozatallal szembeni védelmével kapcsolatos ügyek) nyújtható az alábbi feltételeknek megfelelő személyeknek:

1. jövedelmük nem haladja meg a lettországi havi minimálbért;
2. pénzügyi helyzetük alapján jogosultak költségmentességre.

A bejelentő személyek anyagi helyzetüktől függetlenül jogosultak államilag finanszírozott költségmentességre.

A határokon átnyúló jogvitában költségmentességre szoruló, az EU valamelyik tagállamában szokásos tartózkodási hellyel vagy lakóhellyel rendelkező személy a pénzügyi helyzete és jövedelmi szintje alapján akkor tekinthető jogosultnak arra, hogy a jogvita elbírálásához Lettországban költségmentességet kapjon, ha a költségmentesség igénylésének napján az előző három hónapra vonatkozó átlagos havi jövedelme nem haladta meg a lettországi havi minimálbér 50%-át, az egyéb alkalmazandó szabályozási feltételekre is figyelemmel.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Az államilag finanszírozott költségmentesség az indokolt polgári jogviták és polgári ügyek bírósági rendezéséhez az ítélet jogerőre emelkedéséig jár, kivéve például a következőket:

1. az adott személy kereskedelmi vagy üzleti tevékenységéhez vagy független szakmai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó követeléssel kapcsolatos ügyek;
2. vám- vagy adóügyekkel kapcsolatos ügyek;
3. a becsület és méltóság megsértésével kapcsolatos követeléssel kapcsolatos ügyek;
4. nem vagyoni kár orvoslásával kapcsolatos ügyek, kivéve azokat az eseteket, amikor a költségmentesség nyújtása a bűncselekmény következtében a sértettnek okozott nem vagyoni kár orvoslásához kapcsolódik;
5. a választottbíróság vagy más alternatív vitarendezési mechanizmusok által elbírált jogviták;
6. a luxustárgyakkal vagy luxusszolgáltatásokkal kapcsolatos követelésre vonatkozó ügyek;
7. a költségmentesség költségei a követelés összegéhez képest aránytalanul magasak.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

A személynek egy kitöltött költségmentesség iránti kérelmet (igénylőlapot) kell benyújtania a költségmentességi hivatalhoz a kérelemben szereplő információkat alátámasztó dokumentumok másolatával együtt (az államilag finanszírozott költségmentességre való jogosultságot igazoló dokumentumok, valamint a polgári jogvita és a kapcsolódó eljárás jellegét leíró dokumentumok). Az iratokat személyesen, postai úton vagy a pasts@jpa.gov.lv e-mail-címen, időbélyegzővel ellátott elektronikus aláírással kell benyújtani a költségmentességi hivatalhoz.

A költségmentességi hivatal a kérelem kézhezvételétől számított 21 napon belül, illetve a kérelem kézhezvételétől számított 14 napon belül, ha az ügy a gyermekek jogait érinti, megvizsgálja a kérelmet, és dönt a költségmentesség megítéléséről vagy a kérelem elutasításáról.

Ha további információkat kérnek, a határozathozatal határidejét elhalasztják a szükséges információk beérkezéséig vagy a benyújtás határidejének lejártáig.

A költségmentesség nyújtásáról szóló határozat meghozatalakor a költségmentességi hivatal olyan költségmentességet nyújtó szolgáltatót jelöl ki, amely a költségmentességi hivatallal költségmentesség nyújtására vonatkozó szerződést kötött.

A költségmentesség biztosításáról szóló határozat meghatározza a költségmentesség nyújtóját, valamint a költségmentesség nyújtásának helyét és idejét.

A kérelmezőt a költségmentesség megítéléséről vagy a kérelem elutasításáról szóló döntésről írásban, a kérelemben megadott címre küldött postai vagy elektronikus üzenetben értesítik; a kérelmező személyesen is átveheti az értesítést a költségmentességi hivatal irodájában.

A költségmentességi hivatal határozata ellen az Igazságügyi Minisztériumhoz, míg az Igazságügyi Minisztérium határozata ellen a közigazgatási bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni.

Az államilag finanszírozott részleges költségmentesség (azaz a polgári eljárások bizonyos típusaiban nyújtott ügyvédi segítség) nyújtására vonatkozó esetekben a költségmentesség iránti kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül a költségmentességi hivatal határozatot hoz, és a határozatban meghatározza a költségmentesség körét és a költségmentesség kifizetésének határidejét. A befizetés beérkezését követően hét napon belül megbízást állítanak ki a költségmentesség nyújtójának az államilag finanszírozott költségmentesség nyújtásáról. Ha a költségmentesség nyújtásáért nem érkezik befizetés, a költségmentességi hivatal határozatot hoz a költségmentesség megszüntetéséről.

Ha egy olyan személy, akinek szokásos tartózkodási helye vagy lakóhelye az EU valamelyik tagállamában van, határon átnyúló jogvitában költségmentességet igényel, és a határon átnyúló jogvitát Lettországban bírálják el, a költségmentességi hivatal megkapja a határon átnyúló jogvitában a másik EU-tagállam illetékes hatósága vagy a személy által továbbított kérelmet, és azt az államilag finanszírozott költségmentességről szóló törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően bírálja el. Azokban az esetekben, amikor a határokon átnyúló jogvitát Lettországon kívül bírálják el, annak a személynek, akinek szokásos tartózkodási helye vagy lakóhelye az EU valamelyik tagállamában van, a vonatkozó kérelmet a költségmentességi hivatalhoz kell benyújtania (a kérelem formanyomtatványa a következő címen érhető el: https://e-justice.europa.eu/157/hu/legal_aid_forms). Ilyen esetekben a költségmentességi hivatal az összes fordítás kézhezvételétől számított hét napon belül megküldi az érintett uniós tagállam illetékes hatóságának a költségmentesség iránti kérelem és a vonatkozó dokumentumok továbbítására szolgáló, kitöltött formanyomtatványt.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Az államilag finanszírozott költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványának elérhetősége:

1. a költségmentességi hivatal weblapján https://www.jpa.gov.lv/ a „Szolgáltatások” (Pakalpojumi) részben;
2. a költségmentességi hivatal irodájában (Pils laukums 4, Riga);
3. azon lett városok és települések helyi hatóságainak irodáiban, ahol a személy bejelentett lakóhelye van, vagy ahol jogszerűen tartózkodik.

Az Európai Unió egy másik tagállamában (határokon átnyúló jogvitában) benyújtott költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványa az Európai E-justice portálon az „Online formanyomtatványok” menüpontban érhető el.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

Az államilag finanszírozott költségmentesség iránti kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:

1. a költségmentességre való jogosultságot igazoló dokumentum másolata, pl. igazolás arról, hogy az illető rászoruló vagy alacsony jövedelmű személynek minősül (vagy más dokumentum, amely igazolja, hogy az illető jogosult az államilag finanszírozott költségmentességre);
2. a jogvita jellegét, az ügy menetét stb. leíró dokumentumok másolatai (pl. megállapodás, bírósági idézés, a családjogi bíróság határozata).

Az államilag finanszírozott költségmentesség egyéb ügykategóriákban történő nyújtásának feltételeiről és eljárásairól a következő honlapon található információ: https://jpa.gov.lv/ (a költségmentességi hivatal weblapja, lett nyelven) vagy https://jpa.gov.lv/par-mums-eng (a költségmentességi hivatal weblapja, angol nyelven).

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A költségmentességi hivatal címe: Pils laukums 4, Riga, LV-1050.

E-mail-cím: pasts@jpa.gov.lv

Ingyenes információs vonal: +371 80001801 (a költségmentességi hivatal által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos információkkal és a formanyomtatványok kitöltésével kapcsolatban).

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

Állami finanszírozású költségmentességre jogosultak a rászoruló vagy alacsony jövedelemmel rendelkező személyek, azok akik teljes mértékben az államtól vagy a helyi önkormányzattól függnek, illetve azok, akik váratlanul olyan körülmények közé és pénzügyi helyzetbe kerültek, amely megakadályozza őket jogaik védelmének biztosításában.

Állami finanszírozású költségmentesség peren kívüli és peres polgári ügyekben (beleértve a határokon átnyúló jogvitákat is), a menedékjog biztosításával kapcsolatos közigazgatási ügyekben indított fellebbezési eljárásokban, valamint a megtámadott kitoloncolást elrendelő határozatok elleni fellebbezések vagy a megtámadott kényszerkiutasítási határozatok elleni fellebbezések esetén biztosított.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A személynek egy kitöltött költségmentesség iránti kérelmet (igénylőlapot) kell benyújtania a költségmentességi hivatalhoz a kérelemben szereplő információkat alátámasztó dokumentumok másolatával együtt (az államilag finanszírozott költségmentességre való jogosultságot igazoló dokumentumok, valamint a polgári jogvita és a kapcsolódó eljárás jellegét leíró dokumentumok). Az iratokat személyesen, postai úton vagy a pasts@jpa.gov.lv e-mail-címen, időbélyegzővel ellátott elektronikus aláírással kell benyújtani a költségmentességi hivatalhoz.

Az államilag finanszírozott költségmentesség igénybevételéhez a következő dokumentumokat kell benyújtani a költségmentességi hivatalhoz:

1. az államilag finanszírozott költségmentesség iránti kérelem kitöltött formanyomtatványa és a költségmentességre való jogosultságot igazoló dokumentum másolata, pl. a rászoruló vagy alacsony jövedelemmel rendelkező személy státuszát bemutató igazolás;

2. a jogvita jellegét, az ügyben folytatott eljárást stb. leíró dokumentumok másolatai.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A költségmentességi hivatal a költségmentesség biztosítása céljából megállapodásokat köt a költségmentességi szolgáltatókkal. A költségmentesség megadásáról szóló határozat meghozatalakor a költségmentességi hivatal az adott ügyhöz költségmentességet nyújtó szolgáltatót rendel ki.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Kivételek hiányában a magánszemélynek saját magának kell viselnie az eljárás költségeit.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A költségmentesség által nem fedezett költségeket a magánszemélynek kell viselnie.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

A költségmentességi hivatal az állam által garantált költségmentességet a következő esetekben biztosítja:

1. alkotmánybírósági eljárásban költségmentességben részesül az a személy, akinek alkotmányjogi panaszával kapcsolatban az Alkotmánybíróság kizárólag a jogalapok hiánya vagy azok nyilvánvaló elégtelensége miatt döntött az eljárás megindításának mellőzéséről;

2. polgári ügyekben (kivéve, ha az ügy vám- vagy adóügyeket, a becsület és méltóság megsértésével kapcsolatos ügyeket, a személy kereskedelmi vagy üzleti tevékenységéhez, vagy önálló szakmai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó ügyeket stb.);

3. közigazgatási ügyekben:

• a menedékjog biztosításával kapcsolatos ügyekben indított fellebbezési eljárásokban,
• a megtámadott kitoloncolást elrendelő határozatok elleni fellebbezések vagy a megtámadott kényszerkiutasítási határozatok elleni fellebbezések során,
• a gyermek jogainak és jogos érdekeinek védelmére tekintettel a családjogi bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezések során,
• olyan közigazgatási ügyekben, amelyekben a bíróság (a bíró) az ügy összetettségére és a természetes személy pénzügyi helyzetére tekintettel államilag finanszírozott költségmentesség nyújtásáról döntött.

Államilag finanszírozott részleges költségmentesség nyújtható az ügyvédi segítségért bizonyos típusú polgári ügyekben:

• a tőkeegyesítő társaság tagjai vagy részvényesei közgyűlése határozatának érvénytelenítését célzó ügyekben,
• a szerződési jogból eredő jogviták esetében, ha a követelés összege meghaladja a 150 000 EUR-t,
• az üzleti titkok jogellenes megszerzésével, felhasználásával és nyilvánosságra hozatalával szembeni védelemmel kapcsolatos ügyekben.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha a személynek nincs szüksége a megítélt költségmentességre, az eljárás lezárása előtt visszavonhatja a költségmentesség iránti kérelmét, és erről értesíti a költségmentességi hivatalt.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentességi hivatal költségmentesség nyújtásáról vagy elutasításáról szóló határozatát a közigazgatási eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően lehet megtámadni és ellene fellebbezni.

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A másodlagos költségmentesség (antrinė teisinė pagalba) körébe olyan költségek tartoznak, amelyek megfizetése alól a kérelmező mentesül; ezek a következők: a polgári peres eljárások költségei, az alkotmánybírósági eljárások költségei, a közigazgatási eljárások költségei, a szabálysértésekkel kapcsolatos bírósági ügyek költségei, a büntetőügyben előterjesztett polgári jogi igény tárgyalásával kapcsolatos költségek, a védekezéssel és a képviselettel kapcsolatos eljárási költségek (ideértve a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokat is, függetlenül attól, hogy ki kezdeményezi azokat), a határozatok végrehajtására vonatkozó, az igazságügyi miniszter által jóváhagyott utasításokban meghatározott végrehajtási eljárások költségei, valamint az eljárási iratok elkészítésével, a bizonyítékok összegyűjtésével, a fordítással és a peren kívüli előzetes vitarendezési eljárásokban való képviselettel kapcsolatos költségek, amennyiben az ilyen eljárást jogszabály vagy bírósági határozat írja elő. Ezenkívül az utazási költségeket is meg kell téríteni, ha a kérelmező megjelenése a törvény alapján kötelező, vagy a bíróság szerint szükséges.

A határokon átnyúló polgári és kereskedelmi jogvitákban az államilag garantált költségmentesség a következőkre terjed ki:

1. tolmácsolási költségek;
2. a költségmentesség iránti kérelem és az azt alátámasztó dokumentumok fordításának költségei;
3. a bíróság vagy az illetékes hatóság által kért és a kérelmező által benyújtott lényeges eljárási iratok fordításának költségei;
4. a kérelmezőt terhelő utazási költségek, amennyiben a kérelmező ügyével kapcsolatban álló személyeknek a litván jog vagy bírósági határozat alapján jelen kell lenniük a bíróságon, és a bíróság úgy határoz, hogy az érintett személyek más módon nem hallgathatók meg a bíróság megelégedésére.

Határokon átnyúló jogvitákban, ha a kérelmező lakóhelye vagy elsődleges tartózkodási helye a Litván Köztársaságban van, az államilag garantált költségmentesség a következőkkel kapcsolatos költségeket fedezi:

1. a Litvániában azelőtt nyújtott költségmentesség, hogy a költségmentesség iránti kérelem beérkezett volna egy másik európai uniós tagállamban, ahol az ügyet tárgyalják vagy az ítéletet végrehajtják;
2. a költségmentesség iránti kérelem és az azt alátámasztó dokumentumok fordítása.

Ha Ön 100%-ban államilag finanszírozott másodlagos költségmentességre jogosult, akkor mentesül e költségek megfizetése alól. Ha Ön csak részleges költségmentességre jogosult, a költségek fennmaradó részét magának kell viselnie.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

Az elsődleges költségmentességet (pirminė teisinė pagalba), a másodlagos költségmentességet (antrinė teisinė pagalba) és az államilag garantált bíróságon kívüli közvetítői eljárást (valstybės užtikrinama neteisminė mediacija) a Litván Köztársaság államilag garantált költségmentességről szóló törvényében (Lietuvos Respublikos valstybės garantuojamos teisinės pagalbos įstatymas) meghatározott eljárásnak megfelelően biztosítják.

Elsődleges költségmentesség iránti kérelmet akkor kell benyújtania, ha jogi tájékoztatásra, jogi tanácsadásra, állami vagy önkormányzati hatóságok számára iratok elkészítésére, peren kívüli vitarendezéshez nyújtott segítségre vagy egyezségi megállapodás előkészítésére van szüksége. Az elsődleges jogi segítségnyújtást végző személyek ezenkívül elkészítik a házasság közös megegyezéssel történő felbontására irányuló kérelmeket, a házasság felbontására irányuló megállapodásokat, a bírósági határozat iránti kérelmeket, a hitelezők kérelmeivel szembeni kifogásokat, az ingatlanok eladására vagy jelzálogjoggal való megterhelésére vonatkozó bírói engedély iránti kérelmeket, az örökség elfogadására vonatkozó bírói engedély iránti kérelmeket, valamint a cselekvőképtelen vagy egy adott területen korlátozottan cselekvőképes személy vagyonával kapcsolatos ügyletek megkötésére vonatkozó előzetes bírói engedély iránti kérelmeket is.

Elsődleges jogi segítségnyújtás minden litván településen igénybe vehető.

Másodlagos jogi segítségnyújtás iránti kérelmet kell benyújtania, ha Önnek a következőkre van szüksége: eljárási iratok elkészítése; ügyvéd általi védelem vagy képviselet valamely bírósági eljárásban – ideértve a végrehajtási eljárást is –; a jogvita bíróságon kívüli előzetes szakaszában történő képviselet, ha ezt az eljárást jogszabály vagy bírósági határozat írja elő; vagy az ügyvédi munkadíjak, valamint az eljárási és egyéb költségek megfizetése alóli mentesség.

Államilag garantált bíróságon kívüli közvetítői eljárást akkor kérelmezhet, ha egy polgári jogi jogvita egyezség útján történő rendezését kéri.

A másodlagos költségmentességre vagy az államilag garantált bíróságon kívüli közvetítői eljárásra vonatkozó határozatokat az állami költségmentességi szolgálat (Valstybės garantuojamos teisinės pagalbos tarnyba) hozza meg.

Az államilag garantált költségmentességre vonatkozó valamennyi információ megtalálható a Költségmentességi Szolgálat Információs Rendszerének (Teisinės pagalbos paslaugų informacinės sistemos – TEISIS) honlapján: https://teisis.lt/external/home/main.

3 Milyen követelmények vonatkoznak a költségmentesség megadására?

Elsődleges költségmentességben részesülhetnek a litván állampolgárok, az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai, a Litvániában vagy az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó személyek, valamint a Litvánia által aláírt nemzetközi megállapodások alapján költségmentességre jogosult személyek. A fent felsoroltak mindegyike jogosult egyórás ingyenes konzultációra az őt érintő ügyben, anyagi helyzetétől függetlenül.

Az elsődleges jogi segítségnyújtást végző személyek tanácsot adnak a jogvita peren kívüli rendezésével kapcsolatban, tájékoztatást nyújtanak a jogrendszerről, a jogszabályokról és az egyéb jogi aktusokról, segítenek az egyezségi megállapodás elkészítésében és szükség esetén a másodlagos költségmentesség iránti kérelem kitöltésében, vagy elkészítik a törvényben előírt eljárási iratokat. Az elsődleges költségmentesség iránti kérelmet elutasítják, ha: a kérelmező követelései nyilvánvalóan megalapozatlanok; a kérelmezőt ugyanebben a kérdésben már széles körű tanácsadásban részesítették; nyilvánvaló, hogy az érintett személy államilag garantált költségmentesség nélkül is képes ügyvédi tanácsot kérni; a kérelem nem az érintett személy saját jogaira és jogos érdekeire vonatkozik, kivéve a törvényben meghatározott képviselet eseteit; vagy visszaélnek az államilag garantált költségmentességgel, illetve az anyagi vagy az eljárási jogokkal.

A másodlagos költségmentesség ugyanannak a személyi körnek jár, de a személyes (vagy családi) vagyon és a személyes jövedelem értékelésétől függ.

Azok a személyek részesülhetnek másodlagos költségmentességben, akiknek a személyes (vagy családi) vagyona és az elmúlt 12 hónap alapján kiszámított éves jövedelme nem haladja meg a litván kormány által a költségmentesség igénybevételére vonatkozóan megállapított normatív szintet. Megjegyzendő, hogy a másodlagos költségmentességet kérelmező személyeknek adatot kell szolgáltatniuk az ingó és ingatlan vagyonukról, valamint a házastársuk vagyonáról.

A személyes (vagy családi) vagyontól vagy az éves személyes jövedelemtől függetlenül másodlagos költségmentesség biztosítható például a következő személyeknek: bűncselekmények áldozatai; a társadalombiztosítási ellátások kedvezményezettjei; súlyos fogyatékossággal élő, munkaképtelennek minősített vagy a nyugdíjkorhatárt elért személyek, akikről a törvényben megállapított eljárásnak megfelelően megállapították, hogy jelentős speciális igényekkel rendelkeznek; valamint az államilag garantált költségmentességről szóló törvény 12. cikkében felsorolt egyéb személyek.

A másodlagos költségmentesség iránti kérelmet elutasítják, ha: a kérelmező követelései nyilvánvalóan megalapozatlanok; az ügyben nincs értelme a képviseletnek; a kérelmező rágalmazással kapcsolatban nem vagyoni kártérítést követel, de vagyoni kár nem keletkezett; a kérelem közvetlenül a kérelmező kereskedelmi vagy önálló vállalkozói tevékenységéből eredő követelésre vonatkozik; a kérelmező államilag garantált költségmentesség igénybevétele nélkül is hozzáfér a szükséges jogi szolgáltatásokhoz; a kérelem nem a kérelmező saját jogainak megsértésére vonatkozik, kivéve a törvényben meghatározott képviselet eseteit; a másodlagos költségmentesség iránti kérelem tárgyát képező követelést az államilag garantált költségmentesség igénybevétele céljából ruházták át a kérelmezőre; a kérelmező visszaél az államilag garantált költségmentességgel, illetve az anyagi vagy eljárási jogaival; a kérelmező megtagadja a másodlagos költségmentességhez kapcsolódó fix költségek meghatározott részének a megfizetését; a követelés érdemi vizsgálata arra utal, hogy a másodlagos költségmentesség lehetséges költségei meghaladnák a pénzügyi követelés (pénzügyi érdekek) nagyságát; a kérelmező egy másik ügyben másodlagos költségmentességben részesült, azonban a meghatározott határidőn belül nem fizette meg a másodlagos költségmentességhez kapcsolódó fix költségeket vagy azok egy részét.

Államilag garantált bíróságon kívüli közvetítői eljárásra akkor kerülhet sor, ha a jogvitában érintett felek közül legalább az egyik másodlagos költségmentességre jogosult.

Ha határokon átnyúló jogvitákban az Európai Unió valamely másik tagállamában jogszerűen tartózkodó természetes személyek személyes (vagy családi) vagyona és személyes jövedelme meghaladja a kormány által megállapított normatív szintet, azonban e személyek jelzik, hogy nem tudják viselni az eljárás költségeit, az állami költségmentességi szolgálatnak meg kell állapítania, hogy az érintett személy képes-e az eljárás költségeinek viselésére – figyelembe véve az adott személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban érvényes megélhetési költségeket –, és úgy határozhat, hogy másodlagos költségmentességet biztosít a részére. Ebben az esetben azt, hogy a kérelmező személyes (vagy családi) vagyona és személyes jövedelme alapján jogosult-e költségmentességre, a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti jogszabályok alapján kell megállapítani.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Igen, kivéve a határokon átnyúló jogvitákat. A határokon átnyúló jogviták esetében a polgári és a kereskedelmi ügyekben jár államilag garantált költségmentesség.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Igen. Ha a büntetőeljárásban kötelező a védőügyvéd vagy meghatalmazott képviselő jelenléte, a másodlagos költségmentességi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédet a büntetőeljárást megelőző nyomozást lefolytató tisztviselő, az ügyész vagy az ügyben eljáró bíróság rendeli ki.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A másodlagos költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványa és annak kiegészítő dokumentumai, valamint az államilag garantált bíróságon kívüli közvetítői eljárás iránti kérelem formanyomtatványa és annak kiegészítő dokumentumai az államilag garantált költségmentességről szóló weboldalon érhetők el: https://vgtpt.lrv.lt/en/links/requests

A határokon átnyúló jogviták esetében benyújtandó kérelem formanyomtatványa az európai igazságügyi portálon érhető el.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A benyújtandó dokumentumok az államilag garantált költségmentességről szóló weboldalon érhetők el: https://vgtpt.lrv.lt/en/links/requests

Határokon átnyúló jogviták esetében:

1. A költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványa (amelyet a költségmentességet kérelmező személynek vagy meghatalmazott képviselőjének alá kell írnia, és a meghatalmazást igazolni kell).
2. Személyazonosító okmányok: útlevél, személyazonosító igazolvány, Litvániában/az Európai Unió valamely tagállamában való állandó vagy ideiglenes tartózkodásra jogosító engedély.
3. A követelést alátámasztó dokumentumok (pl. az Ön ügyében már hozott bírósági ítéletek, a szerződés, ha a követelései szerződés teljesítéséhez kapcsolódnak stb.).
4. A lakóhelye szerinti állam illetékes hatósága által kiállított igazolás (vagy bizonyítvány) arról, hogy Ön az adott állam jogszabályai szerint jogosult ingyenes költségmentességre a saját államában.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

Az állami költségmentességi szolgálathoz:

Odminių g. 3, 01122 Vilnius
Tel. 8 700 00 211
Fax 8 700 35 004
Email: teisinepagalba@vgtpt.lt

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

Forduljon kérelemmel az állami költségmentességi szolgálathoz.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A kérelmet a szükséges dokumentumokkal együtt nyújtsa be az állami költségmentességi szolgálathoz.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Az állami költségmentességi szolgálat.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Ha Ön költségmentességben részesül, és az állam a költségmentesség költségeinek 100%-át finanszírozza, mentesül az ügyvédi díjak és a perköltségek megfizetése alól. Ha költségmentességben részesül, és az állam finanszírozza a költségeket, akkor az ügyvédi munkadíjak és a perköltségek fennmaradó részét Önnek kell viselnie. Meg kell jegyezni, hogy nincs mentesség a jogvitában részt vevő másik félnél felmerült perköltségek megfizetése alól, így ha valaki bírósági eljárást kezdeményez, és a bíróság elutasítja a keresetet, a bíróság elrendelheti, hogy az adott személy viselje a jogvitában részt vevő másik félnél felmerült perköltségeket. Ilyen esetekben az állam nem mentesíti Önt a másik félnél felmerült perköltségek megfizetése alól.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A költségeket a részleges költségmentességben részesülő személy viseli.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Igen, a másodlagos költségmentesség a fellebbezés elkészítéséhez és a fellebbviteli bíróság előtti képviselethez is igénybe vehető. Megjegyzendő, hogy ha első fokon másodlagos költségmentességet biztosítottak, a másodlagos költségmentesség fellebbezési eljárás során történő igénybevételéhez a szükséges dokumentumokkal együtt új kérelmet kell benyújtani, és az állami költségmentességi szolgálat értékeli, hogy Ön jogosult-e költségmentességre a fellebbezés során.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Igen, ha kiderül, hogy az a személy, akinek költségmentességet nyújtottak, az állami költségmentesség megszerzése érdekében információkat tartott vissza vagy hamis adatokat szolgáltatott. A költségmentesség visszavonható a személy saját kérésére is, vagy ha kiderül, hogy a személy visszaél a költségmentességgel, nem működik együtt az ügyvéddel stb.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

Igen. Az állami költségmentességi szolgálat által hozott határozat ellen a litván közigazgatási vitarendezési bizottságnál (Lietuvos administracinių ginčų komisija) (Vilniaus g. 27, Vilnius) vagy a vilniusi regionális közigazgatási bíróságnál (Vilniaus apygardos administracinis teismas) (Žygimantų g. 2, Vilnius) lehet fellebbezni a határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül.

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

Nem.

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A következő perköltségek fizethetők meg költségmentesség útján:

• az illetékbélyeg és a bejegyzési illeték,
• a bírósági hivatal díja,
• a bírósági végrehajtók díjai és költségei,
• a szakértők díjai és költségei,
• a fordítók és a tolmácsok díjai,
• a közjegyzők díjai és költségei,
• a tanúnak fizetendő térítés,
• az utazási költségek,
• a közzétételi költségek,
• az ügyvédek díjai és költségei,
• a nyilvántartásba vétellel, a jelzálogjoggal és kézizáloggal kapcsolatos illetékek és díjak,
• a külföldi jogot tanúsító okiratok (certificats de coutume) díjai.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

Az a természetes személy, aki nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel, a költségmentesség révén konkrét ügyben ügyvéd részéről jogi segítségnyújtásban vagy jogi tanácsadásban részesülhet.

3 Milyen követelmények vonatkoznak a költségmentesség megadására?

Az a személy, aki nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel, a jogai védelme érdekében költségmentességre jogosult, feltéve hogy:

• luxemburgi állampolgár, vagy
• olyan külföldi állampolgár, aki Luxemburgban tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy
• az Európai Unió tagállamának állampolgára, vagy
• olyan külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés alapján a költségmentesség szempontjából a luxemburgi állampolgárokkal azonos jogállással rendelkezik, vagy
• az országban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a munka törvénykönyvének (Code du travail) 572-7. cikke szerint fizetendő díjazás megtérítése tekintetében.

A menedékjoggal, az ország területére történő beutazással, a tartózkodással, a letelepedési joggal és a külföldi állampolgárok kitoloncolásával kapcsolatos eljárásokban bármilyen más külföldi állampolgárnak is költségmentesség biztosítható, ha nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel.

Azt, hogy a kérelmező vagyona elégtelen-e, a kérelmező és a háztartás többi tagjának teljes bruttó jövedelme és tőkéje alapján értékelik.

A költségmentességet megtagadják azoktól a személyektől, akik olyan keresetet nyújtanak be, amely eleve észszerűtlennek tűnik, amelynek vélhetően nem fognak helyt adni, illetve amelynek célja aránytalannak tűnik a várható költségekhez képest.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Költségmentesség a peres eljárások felpereseinek és alpereseinek, valamint a nemperes eljárások kérelmezőinek és kérelmezettjeinek biztosítható, függetlenül attól, hogy az eljárásra bíróság előtt vagy bíróságon kívül kerül-e sor. Az a rendes bíróságokhoz vagy a közigazgatási bíróságokhoz benyújtott bármely keresettel összefüggésben kérhető.

Költségmentesség a biztosítási intézkedések, valamint a bírósági határozat és bármely egyéb végrehajtható eszköz végrehajtására irányuló eljárás esetében is engedélyezhető.

Nem engedélyezhető azonban a gépjármű-tulajdonosoknak az ilyen gépjárművek használatából eredő jogviták tekintetében. Hasonlóképpen nem engedélyezhető az üzlettulajdonosoknak, a gyártóknak, a kézműveseknek és a szakembereknek az üzleti vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő jogvitákkal kapcsolatban, kivéve a rendkívüli és kellően megalapozott eseteket, továbbá általában szintén nem engedélyezhető a költségmentességet kérelmező személy spekulatív tevékenységéből eredő jogvita esetén.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Szükséghelyzetben az illetékes ügyvédi kamara elnöke (Bâtonnier de l'Ordre des Avocats) minden további formaság nélkül ideiglenesen költségmentességet biztosíthat az általa meghatározott intézkedések tekintetében.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A költségmentesség iránti kérelem benyújtására szolgáló nemzeti formanyomtatvány Luxemburgban a Központi Szociális Ellátó Szolgálattól (Service Central d'Assistance Sociale, tel.: 00 352 475821-1) igényelhető.

A nyomtatvány a luxemburgi ügyvédi kamara és a diekirchi ügyvédi kamara weboldaláról is letölthető.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A költségmentesség iránti kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni:

• a kérelmező személyazonosító okmányának másolata,
• a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek Közös Társadalombiztosítási Központnál történő bejegyzésének az igazolása (certificat d’affiliation au Centre Commun de la Sécurité Sociale – CCSS),
• a kérelmezőre és háztartásának minden egyes tagjára vonatkozó fizetési bizonylatok (vagy a CCSS jövedelemigazolása (certificat de revenu)), a társadalmi befogadási rendszerből (attestations de paiement du revenu d'inclusion sociale – REVIS) származó jövedelemről, valamint a munkanélküli segély és a nyugdíj kifizetéséről, továbbá egyéb kifizetésekről szóló igazolások az utolsó három hónap tekintetében, a bruttó összegeket feltüntetve (a bankszámlakivonatok nem elegendőek),
• egy nulla egyenlegű igazolás a Nemzeti Szolidaritási Alap (Fonds national de solidarité) részéről a háztartás valamennyi tagja tekintetében, ha a háztartás az Alapból nem részesül kifizetésben,
• ha a háztartás tartásdíjban részesül, vagy tartásdíjat fizet, az átvett vagy kifizetett összeget tanúsító dokumentum (például az utolsó három hónapra vonatkozó bankszámlakivonatok),
• a luxemburgi adóhatóság (Administration des contributions directes) által a háztartás minden egyes tagja tekintetében kibocsátott, ingatlantulajdon fennállásáról vagy fenn nem állásáról szóló bizonyítvány,
• adott esetben igazoló dokumentumok a külföldön található ingatlanon fennálló tulajdonjogról,
• okirati bizonyíték az ingó vagyontárgyakról (készpénz, megtakarítások, részvények, kötvények stb.),
• ha a háztartás tagjai bérelt ingatlanban élnek, a bérleti szerződés másolata és a bérleti díj kifizetésének az utolsó három hónapra vonatkozó igazolásai,
• ha a háztartás jelzálogot törleszt, a havi törlesztőrészlet fizetésének igazolása,
• okirat bizonyíték az ingatlan és az ingó vagyonból származó bevételről,
• az adott üggyel kapcsolatos dokumentumok.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A kérelmező tartózkodási helye szerinti ügyvédi kamara elnöke vagy az elnök megbízottja dönt a költségmentesség megadásáról. A külföldi illetőségű személyek tekintetében a Luxemburgi Ügyvédi Kamara elnöke vagy annak megbízottja határoz.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

Az elnök határozatát postai úton kézbesítik Önnek.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Az elnök a határozatában megadja a jogi segítségnyújtás teljesítésére kirendelt ügyvéd nevét, és felhívja Önt, hogy vegye fel a kapcsolatot az említett ügyvéddel.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Az elnök a kérelmező által szabadon kiválasztott ügyvédet rendeli ki, vagy ha a kérelmező nem választott ügyvédet, illetve a választását az elnök nem tartja megfelelőnek, az elnök a saját választása szerinti ügyvédet rendeli ki. Az akadályoztatás vagy érdekellentét esetének kivételével az ügyvéd köteles elfogadni a számára ily módon meghatározott utasításokat.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A költségmentesség főszabály szerint az összes költséget fedezi azokkal az eljárásokkal és intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek tekintetében engedélyezték (lásd az 1. pontot).

A költségmentesség azonban nem terjed ki az eljárási költségek megtérítésére (indemnités de procédure), valamint az eljárással kapcsolatos visszaélések és a rosszhiszemű eljárás miatt fizetendő kártérítésre.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Luxemburgban nincs részleges költségmentesség.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Nem, ebből a célból új költségmentesség iránti kérelmet kell benyújtani.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Az ügyvédi kamara elnöke visszavonhatja a kérelmező költségmentességre való jogosultságát – akár azt az eljárást vagy intézkedést követően is, amelyre a költségmentességet engedélyezték –, ha kiderül, hogy a jogosultságot valótlan nyilatkozatok és helytelen dokumentumok alapján állapították meg. A költségmentességre való jogosultság abban az esetben is visszavonható, ha a kedvezményezett az eljárás vagy a vonatkozó intézkedések megvalósítása során, vagy az ilyen eljárás vagy intézkedés eredményeképpen olyan pénzügyi eszközökre tesz szert, amelyekkel ha rendelkezett volna a költségmentesség kérelmezésekor, arra nem lett volna jogosult. A költségmentesség kedvezményezettje, illetve a kirendelt ügyvéd köteles értesíteni az elnököt a kedvezményezett helyzetében bekövetkezett minden ilyen változásról.

Az elnök által a költségmentességre való jogosultság visszavonásáról hozott határozatot azonnal közlik az Igazságügyi Minisztériummal (Ministère de la Justice). A költségmentesség keretében már kifizetett összegek behajtása az illetékes adóhatóság (Administration de l’Enregistrement et des Domaines) feladata.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A kérelmező az elnök által a költségmentesség megtagadása vagy visszavonása tárgyában hozott határozattal szemben fellebbezést nyújthat be a Fegyelmi és Igazgatási Tanácshoz (Conseil disciplinaire et administratif), amely végleges határozatot hoz. A fellebbezést a Fegyelmi és Igazgatási Tanács elnökéhez kell benyújtani ajánlott levélben, az ügyvédi kamara elnöke által hozott határozat kézhezvételétől számított 10 napon belül. Ezt követően a Tanács vagy annak egyik megbízott tagja meghallgatja a kérelmezőt.

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

A költségmentességi kérelem nem függeszti fel az elévülési időt.

Kapcsolódó linkek

Luxemburgi Ügyvédi Kamara

Guichet.lu

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A bírósági eljárások után fizetendő illetékeket jogszabályok rögzítik. Egyes kifizetéseket a bírósági eljárás kezdetekor, más kifizetéseket a bírósági eljárás lezárultakor kell teljesíteni. Ezek általában véve rögzített illetékek, amelyek magukban foglalják a bírósági szolgáltatásokat. A bírósági szolgáltatásokba beletartoznak a nyilvántartásba vételi díjak, a tanúmeghallgatásra való idézés költségei, az eljárással kapcsolatos egyéb költségek, valamint a határozatokról készített másolatok költségei. Néhány kivételtől eltekintve az ügyvédeknek a peres eljárásban járó díjazást jogszabály rögzíti. A felek azonban írásban eltérően is megállapodhatnak.

A fent említett díjak nem foglalják magukban a további bírósági illetékeket, amelyeket azonban a bíróság határozat megtámadása esetén megállapíthat.

Arról az ítélet meghozatalakor a bíróság határoz, hogy a költségeket melyik fél viseli. Fő szabály szerint a pervesztes felet kötelezik a költségek viselésére, a bíróság azonban az ügytől függően ettől eltérően is határozhat.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A költségmentesség olyan támogatási forma, amelyet az állam költségén biztosítanak az adott személynek, akinek a kérelmére – miután a Költségmentességi Hivatal tisztviselői értékelik e személy anyagi helyzetét, a költségmentességi főmegbízott pedig az ügytípustól függően megvizsgálja a kérelme megalapozottságát – nyilatkozatot állítanak ki arról, hogy e személy kellő jogalappal rendelkezik ahhoz, hogy pert indítson vagy védekezzen, vagy hogy az adott eljárásban félként továbbra is részt vegyen, az igazságszolgáltatáshoz való jogának biztosítása érdekében.

Ezért a költségmentesség jogi segítségnyújtást jelent az alacsony jövedelmű embereknek, akik nem képesek finanszírozni a képviseletüket és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. A költségmentesség fontos az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés érdekében, hogy az elégtelen pénzügyi forrásokkal rendelkező személyek számára biztosítani lehessen a törvény előtti egyenlőséget, az ügyvédhez való jogot, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az egyenlőség alapvető fontosságú egy demokratikus társadalomban.

Költségmentességet valamennyi büntetőügyben és majdnem minden polgári ügyben biztosítanak. Polgári ügyekben az adott személy az anyagi helyzete és az ügy megalapozottsága szempontjából egyaránt jogosult kell hogy legyen.

3 Milyen követelmények vonatkoznak a költségmentesség megadására?

Polgári ügyekben: A költségmentességet csak abban az esetben engedélyezik az adott személynek, ha az anyagi helyzetre és az ügy megalapozottságára vonatkozó feltételek egyaránt teljesülnek.

Az anyagi helyzet vizsgálata: A kérelmező abban az esetben teljesíti az anyagi helyzetre vonatkozó feltételeket, ha az elmúlt 12 hónap során nem rendelkezett, a rendelkezésre álló pénzt is beleértve, 13 000 euró (vagy a jogszabályban meghatározott összegű) nettó értéket meghaladó vagyonnal. Továbbá a kérelmező jövedelme a költségmentesség iránti kérelem benyújtását megelőző utolsó 12 hónapban nem haladhatja meg a 18 év feletti személyekre vonatkozó nemzeti minimálbér összegét.

Az anyagi helyzet vizsgálata során nem veszik figyelembe a kérelmező és a családtagjai mindennapi életéhez szükséges otthoni tárgyait, vagy a kérelmező lakóhelyét, illetve vagyonát (akár ingó, akár ingatlan), ha a bírósági eljárásnak ez képezi tárgyát.

Az ügy megalapozottságának vizsgálata: Ahhoz, hogy a kérelmező teljesítse az ügy megalapozottságára vonatkozó feltételt, a költségmentességi főmegbízottnak az ügy jellegének vizsgálatát követően meg kell állapítania, hogy a kérelmező érvényes jogalappal rendelkezik ahhoz, hogy pert indítson vagy védekezzen, a bíróság előtti eljárásban félként részt vegyen vagy továbbra is részt vegyen, vagyis, hogy a kérelmező oldalán megvan a probabilis causa litigandi. Minden egyes ügynek vizsgálják a megalapozottságát. A megalapozottságot a költségmentességi főmegbízott értékeli. Ennek során megvizsgálja az ügyet, az eljárás várható kimenetelét, és az esélyt a pernyertességre.

A jogosult személy, akinek a bíróság ügyvédet és jogi képviselőt rendelt ki a polgári ügyekben biztosított költségmentesség keretében, egészen az eljárás jogerős lezárásáig segítségben részesül.

Büntetőügyekben: A költségmentesség nem függ az anyagi helyzettől. A Qorti tal-Maġistrati bħala Qorti ta’ Ġudikatura Kriminali (alsóbb szintű büntetőbíróság) előtti egyszerűsített eljárásban a bíróság a napi beosztásból rendel ki ügyvédet. Más büntetőügyekben a vádlottnak tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy költségmentességet kíván igénybe venni, és e kérelmét az ügyiratokban rögzíteni kell. A bíróság a kérelmet a vádlott adataival együtt továbbítja a Költségmentességi Hivatalnak, amely válasziratban köteles tájékoztatást adni arról, hogy a kérelemnek helyt adtak-e, valamint meg kell adnia az ügyvéd nevét.

Büntetőjogi fellebbezés: Ha valaki a költségmentesség keretében biztosított ügyvéd segítségével kíván fellebbezni a békebíróság határozatával szemben, erről azonnal tájékoztatnia kell a Költségmentességi Hivatalt a határozat kézbesítésének napján vagy az azt követő napon az ahhoz szükséges intézkedések megtétele érdekében. Meg kell adni az ítélet részleteit annak érdekében, hogy a kijelölt költségmentességi megbízott megállapíthassa, hogy van-e elegendő indok a fellebbezésre.

A kihallgatott, illetve letartóztatásban lévő személyek esetében: Ha valakit a rendőrség kihallgatásra idézett vagy letartóztatták, jogában áll, hogy beszéljen a napi beosztásból hivatalból kirendelt ügyvéddel.

Az eljárás

A polgári jogi eljárásokban ahhoz, hogy a helyi költségmentességi megbízotthoz időpontot kapjon, az adott személynek először be kell mutatnia az alább előadott dokumentumokat (vagy az ügytől függően az adott személy szempontjából releváns dokumentumokat) ahhoz, hogy elvégezzék az anyagi helyzetére vonatkozó vizsgálatot, és megállapítsák, hogy a költségmentességre jogosult-e:

• a Szociális Biztonsági Minisztérium által kiállított irat, amely tartalmazza az utolsó tizenkét hónap alatt az adott személynek teljesített kifizetések összegét;
• FS3 irat/fizetési jegyzék az utolsó tizenkét hónap alatt kapott munkabérről;
• kimutatás (kivonat) az adott személy saját nevén lévő összes bankszámláról az utolsó tizenkét hónap tekintetében;
• a Foglalkoztatási Ügynökség által kiállított irat a személy karrierjéről;
• a személyazonosító okmány vagy útlevél;
• a személy által a bíróságtól kapott dokumentumok, ha költségmentességet kíván igénybe venni;
• egyéb releváns dokumentumok, mint például:
  • Különválás esetén: házassági anyakönyvi kivonat és a gyermekek születési anyakönyvi kivonata;
  • A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetén: a különválásról szóló megállapodás egy példánya;
  • Az állami nyilvántartási igazolásokban szereplő adatok megváltoztatása iránt: a személy születési/halotti/házassági anyakönyvi kivonata;
  • Öröklési kérdések: a végrendelet másolata stb.

A hivatal tisztviselőjével való egyeztetés során megállapítják, hogy az adott személy az anyagi helyzetének vizsgálata alapján jogosult-e költségmentességre. Ha a személy jogosultságát megállapítják, időpontot jelölnek ki a helyi költségmentességi megbízottal való egyeztetésre, hogy megtárgyalják a problémáját és/vagy a kérdéses ügyet. Az ügy megalapozottságának vizsgálata alapján a helyi költségmentességi megbízott tájékoztatja az érintett személyt, hogy az ügytől függően megfelelő jogalappal rendelkezik-e az eljárás megindításához vagy a védekezése előterjesztéséhez.

Az adott személy akkor jogosult költségmentességre, ha az anyagi helyzetének vizsgálatán és az ügy megalapozottságának vizsgálatán egyaránt megfelelt. A jogosultság megállapítása esetén a személynek segítenek a költségmentesség iránti kérelem benyújtására szolgáló, jogszabályban előírt formanyomtatvány kitöltésében, valamint abban, hogy az anyagi helyzetére és az ügy megalapozottságára vonatkozóan esküt tegyen.

Azt a személyt, aki az egyik vagy mindkét vizsgálat alapján nem jogosult a költségmentességre, levélben értesítik a kérelme elutasításáról és az elutasítás indokáról.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A költségmentességet valamennyi büntetőügyben és majdnem minden polgári ügyben biztosítják a magánszemélyeknek. Polgári ügyekben az adott személy az anyagi helyzete és az ügy megalapozottsága szempontjából egyaránt jogosult kell hogy legyen.

A bejegyzés kijavításával vagy törlésével, vagy a születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonat bejegyzésével kapcsolatos ügyekben azonban az anyagi helyzetet nem kell vizsgálni.

A társasági törvény alapján bejegyzett társaságok nem jogosultak a költségmentesség igénybevételére a Málta Törvényei 12. fejezetének 926. cikke szerint.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Sürgős helyzetekben (például elfogatóparancs kibocsátása esetén) a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a költségmentességi főmegbízott ideiglenes felhatalmazást kapjon az illetékes bíróságtól arra, hogy a költségmentességet kérelmező személy nevében bizonyos eljárási cselekményeket foganatosítson, amelyet követően el kell végezni a pénzügyi és a megalapozottsági vizsgálatot.

Ha az illetékes bíróság később megszünteti a költségmentességi támogatást, a költségmentességi főmegbízott által foganatosított eljárási cselekményeket nem érvénytelenítik, a jövőre nézve azonban minden támogatást megszüntetnek, és a bíróság elrendelheti, hogy az ideiglenes felhatalmazás során felmerült költségeket a kérelmező fizesse meg.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A kérelem formanyomtatványa kitölthető Málta Költségmentességi Irodájában a Költségmentességi Hivatal tisztviselőjének segítségével. A kérelem tartalma tekintetében a kérelmezőnek esküt kell tennie. A költségmentesség iránti kérelem a polgári bírósághoz is benyújtható.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A költségmentességi eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell a fenti 3. kérdésre adott válasz „az eljárás” című szakaszában előírt dokumentumokat.

A kérelemhez csatolt dokumentumokból ki kell tűnnie az ügy tárgyának, amelyre vonatkozóan az adott személy eljárás megindítását kezdeményezi. Ha például a házasság érvénytelenítése iránti kérelmet terjesztenek elő, a házassági anyakönyvi kivonat másolatát szükséges csatolni. A költségmentességi főmegbízott kérésére be kell nyújtani az ahhoz szükséges dokumentumokat, hogy a költségmentességi főmegbízott dönteni tudjon a költségmentesség iránti kérelem elfogadása vagy elutasítása tárgyában.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

Forduljon a máltai költségmentességi irodákhoz. https://legalaidmalta.gov.mt/en/

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A költségmentességi szolgáltatás kérelmezőjét SMS értesítésben, telefonon keresztül, levél vagy e-mail útján hivatalosan tájékoztatják arról, hogy a költségmentesség iránti kérelmének az egyedi szükségleteivel összhangban helyt adtak-e. A kérelmezőt tájékoztatják az ügyvéd és a jogi képviselő nevéről és mobilszámáról.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ha a kérelmező költségmentességre jogosult, tájékoztatják az eljárásban való segítségnyújtás céljából kirendelt ügyvéd és jogi képviselő nevéről. Az a kérelmező feladata, hogy kommunikáljon a számára kirendelt ügyvéddel és időpontot egyeztessen vele, amelyen megbeszélik az ügyet és nyomon követik a megindított eljárást.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A kérelem jóváhagyása esetén a kérelmezőnek azt az ügyvédet és jogi képviselőt rendelik ki, akinek a neve szerepel a bíróság rendelkezésére álló listán és aki a beosztás szerint következik. Ha a kérelmező bármely érvényes okból az ügyvédet le kívánja cserélni a beosztásban következő másik ügyvédre, ennek érdekében kérelemmel kell fordulnia a bírósághoz. A kirendelt ügyvéd csak bírósági végzés útján cserélhető le.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A kérelmezőnek biztosított költségmentesség fedezi az eljárási költségeket. Ennek megfelelően a kérelmező mentesül a díjak megfizetése alól, valamint a költségek fedezetéül nem kell biztosítékot nyújtania.

Ha a kérelmező pernyertes lesz, az ügyvéd, a jogi képviselő, a gondnok, a választottbíró és a szakértő (ha volt) kiadásait ki kell fizetnie az ítélet alapján kapott összegből, vagy az ingó vagy ingatlan vagyon árverésen történő értékesítéséből származó bevételből, ami nem érinti az ahhoz való jogát, hogy harmadik fél, akit e költségek viselésére köteleztek, e költségeket számára megtérítse.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Máltán a részleges költségmentesség jogintézményét nem ismerik. Ez azt jelenti, hogy a kérelmező vagy teljes körű költségmentességben részesül, vagy a költségmentesség iránti kérelmét elutasítják. Ha a költségmentességben részesülő felet kötelezik az eljárás költségeinek viselésére, a polgári bíróságok hivatalvezetője a pernyertes féltől nem követelheti a bejegyzési díjak megtérítését.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Ha a kérelmezőnek megítélik a költségmentességet, minden fokon jogosultságot szerez a költségmentességre, a fellebbviteli bíróságok előtti jogi segítségnyújtást is beleértve.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha bizonyítást nyer a bíróság előtt, hogy a kérelmező a költségmentesség igénybevételekor tudomással bírt arról, hogy a jogszabályban a költségmentességre való jogosultság feltételeként meghatározottnál nagyobb vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezett, vagy hogy a kérelmező az ügy elbírálása során tudott arról, hogy a jövedelme a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladóan növekedett, és ezt nem jelentette be, a bíróság ezt a kérelmező részéről a bíróság megsértésének (contempt of court) minősítheti. A kérelmezővel szemben hamis vallomás miatt eljárás is indulhat.

A kérelmező mindkét esetben az ügy valamennyi költségét viselni köteles úgy, mintha nem részesült volna költségmentességben.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentesség iránti kérelmet elutasító határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. Amennyiben azonban a költségmentességi főmegbízott jelentése a kérelmezőre nézve kedvezőtlen, a polgári bíróság megvizsgálja a jelentést, melynek során lehetővé teszi a feleknek, hogy arra észrevételeket tegyenek, mielőtt dönt annak kérdésében, hogy elfogadja-e a kérelmezőre hátrányos jelentést, vagy pedig visszautasítja azt és helyt ad az adott fél kérelmének.

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

A költségmentesség iránti kérelem nem szünetelteti az elévülési időt.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Költségmentesség - Hollandia

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Az ügy bíróság elé viteléhez a felperesnek meg kell fizetnie a bírósági illetéket és az ügyvédi közreműködésért fizetendő díjakat (a 25 000 EUR-t meghaladó összegű ügyekben az alperesnek is bírósági illetéket kell fizetnie). Ha a bíróság a felperes javára dönt, általában kötelezi a pervesztes felet a felperes perköltségének a viselésére. Ebben az esetben a pervesztes fél viseli azokat a költségeket, amelyek a felperesnél az ügy bíróság elé vitelével kapcsolatban felmerültek.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A (támogatott) költségmentesség a peres feleknek az őket közvetlenül és személyesen érintő jogi érdekek tekintetében biztosított jogi segítségnyújtás, amennyiben a jogszabályok vagy egyéb kapcsolódó szabályok ilyen költségmentességről rendelkeznek.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

Ez a jövedelmétől és a megvédendő érdek típusától függ. További információ érhető el a Költségmentességi Tanács (Raad voor Rechtsbijstand) weboldalán.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Igen. Hollandiában a (támogatott) költségmentességet a tanácsadási szakaszban engedélyezik, és minden típusú eljárásra kiterjed. Lásd azonban az előző kérdésre adott választ is. Hollandiában államilag támogatott közvetítői eljárás is elérhető.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Polgári ügyekben ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárást lehet indítani. Közigazgatási ügyekben az eljárás bármely szakaszában, vagyis az eredeti panasszal, valamint az első- és a másodfokú fellebbezéssel összefüggésben is ideiglenes intézkedés kérelmezhető.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Hollandiában a költségmentesség iránti kérelmet főszabály szerint ügyvéd nyújtja be. Az ügyvédnek szerepelnie kell a Költségmentességi Tanács nyilvántartásában. Ha egy másik uniós tagállamban él, a kérelmet tagállama továbbító hatóságán (általában az igazságügyi minisztériumon, valamely bíróságon vagy más, erre kijelölt szervezeten) keresztül nyújthatja be. A kérelmet ezt követően továbbítják a holland átvevő hatósághoz, azaz a Költségmentességi Tanácshoz.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A költségmentességgel kapcsolatban az érintett személy pénzügyi helyzetére és az adott érdekre vonatkozó vizsgálatra kerül sor. A pénzügyi vizsgálathoz át kell adni a Költségmentességi Tanácsnak azokat az információkat, amelyek két évre visszamenőleg igazolják az Ön éves jövedelmét. A Költségmentességi Tanács számára az is elegendő, ha bizonyítani tudja, hogy a saját tagállamában költségmentességre jogosult.

Az adott érdek vizsgálatához olyan igazoló dokumentumokat kell benyújtania, amelyek igazolják az ügyhöz fűződő érdekét, például azt, hogy mennyi pénz forog kockán, hogy az ügy az Ön vállalatának érdekeihez kapcsolódik-e, illetve hogy milyen lépéseket tett a jogvita megoldása érdekében.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

Raad voor Rechtsbijstand

Postbus 70503

5201 CD Den Bosch

Hollandia

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

Ön és adott esetben az ügyvédje írásban megkapja a kérelme tárgyában hozott határozatot. Ebből kiderül, hogy sikeres volt-e a kérelme. Ha a döntés Önre nézve kedvezőtlen, fellebbezést nyújthat be.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ki kell fizetnie az ügyvédi munkadíj egy részét, amelynek összegét a Költségmentességi Tanács határozza meg.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Hollandiában Ön választhat ügyvédet. Az ügyvédnek azonban szerepelnie kell a Költségmentességi Tanács nyilvántartásában. További információkért lásd a Holland Ügyvédi Kamara (Nederlandse Orde van Advocaten) ügyvédkeresőjét (Zoek een advocaat).

Ha erre nincs lehetősége, a Költségmentességi Tanács mint átvevő hatóság megkérheti a Holland Ügyvédi Kamara helyi tagozatának az elnökét, hogy jelöljön ki egy ügyvédet.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Nem. Az ügyvédje munkadíját részben Ön fizeti. Ha bírósághoz fordul, bírósági illetéket is kell fizetnie. Akkor is előfordulhat, hogy díjakat kell fizetnie, ha külső szakértők vagy bírósági végrehajtó szolgáltatásait kell igénybe vennie. Végül pedig, ha a bíróság Ön ellen dönt, kötelezhetik Önt az eljárás költségeinek a viselésére (ideértve a másik fél költségeit is).

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Ön. Azonban előfordulhat, hogy a saját tagállamában költségekhez való hozzájárulást igényelhet.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Igen.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha az ügy eredményeként Ön az adott időpontban alkalmazandó adómentes jövedelem felét meghaladó összeget kap (vagy arra jogosulttá válik), a Költségmentességi Tanács úgy határozhat, hogy visszavonja a költségmentességre való jogosultságát. Ebben az esetben úgy tekintendő, hogy Ön ki tudja fizetni a jogi segítségnyújtás költségeit.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentességre való jogosultságáról szóló, a Költségmentességi Tanács által meghozott határozat ellen a Költségmentességi Tanácsnál fellebbezhet. A fellebbezés tárgyában hozott határozatot a körzeti bíróságon (rechtbank) támadhatja meg, másodfokon pedig az Államtanács (Raad van State) közigazgatási jogi osztályához (Afdeling bestuursrechtspraak) fordulhat.

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A polgári jogi eljárások során eljárási díjak merülnek fel, felmerülhetnek továbbá a felek részéről a szakértőnek, tolmácsnak, tanúnak fizetendő díjak, a felek és a kirendelt ügygondnok (Kuratoren, a távollévő fél számára, vagy ha a félnek eseti gondnokra van szüksége) utazási költségei, valamint a hirdetményekkel és az ügyvédi képviselettel kapcsolatos költségek. A felek a saját költségeiket először maguk viselik; a pervesztes fél azonban a polgári eljárásban köteles megtéríteni a pernyertes fél költségeit.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

Az elégtelen pénzügyi forrásokkal rendelkező fél költségmentesség iránti kérelmet (amely az osztrák polgári eljárásban Verfahrenshilfe néven ismert) nyújthat be a polgári eljárás kezdeményezésekor, illetve az eljárás során bármikor. A kérelemtől függően a költségmentesség megnyilvánulhat a bírósági díjak, az egyéb díjak és az 1. pontban hivatkozott kiadások megfizetése alóli teljes körű vagy részleges mentesség formájában, valamint annak keretében ingyenesen ügyvéd is kirendelhető.

Ügyvéd kirendelése esetén a költségmentesség szintén magában foglalja az ügyvéd által az eljárást megelőzően nyújtott tanácsadást.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

A költségmentességet csak akkor engedélyezik, ha az érintett fél a jövedelme, vagyona és tartási kötelezettségei alapján nem képes fedezni az 1. pontban felsorolt költségeket (vagy azok egy részét) anélkül, hogy azzal ne veszélyeztetné a szerény életszínvonalhoz szükséges erőforrásait.

A költségmentességet nem engedélyezik, ha az érvényesíteni kívánt kereset vagy jogvédelem nyilvánvalóan komolytalannak vagy teljességgel megalapozatlannak tűnik.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Költségmentességet a polgári és kereskedelmi jogi ügyekkel kapcsolatos valamennyi bírósági eljárásban engedélyeznek, és a kérelmezőre sem állampolgársági, sem tartózkodási hellyel kapcsolatos feltételek nem vonatkoznak.

Ha a költségmentességet engedélyezik az alapeljárásban (Titelverfahren), az a végrehajtási eljárásra (Vollstreckungsverfahren) is kiterjed. Az a személy, akinek egy másik uniós tagállamban egy konkrét jogvitára engedélyezték a költségmentességet, Ausztriában az ebben a jogvitában hozott ítélet elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárás tekintetében szintén jogosult költségmentességre.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Nem, ha azonban szükség esetén költségmentesség iránti kérelmet nyújtanak be (például ideiglenes intézkedés esetén a jogi képviselettel kapcsolatban), a bíróságnak különösen gyorsan határozatot kell hoznia. Ha az eljáró bíróság ügyvéd kirendelése révén engedélyezi a költségmentességet, az illetékes ügyvédi kamara néhány napon belül kijelöli a kérelmező képviselőjeként eljáró ügyvédet.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Ausztriában a vonatkozó formanyomtatvány (ZPForm 1) beszerezhető személyesen bármelyik elsőfokú bíróságon (körzeti bíróság, Bezirksgericht, illetve regionális bíróság, Landesgericht), vagy az ilyen bíróságtól írásban is kérelmezhető. A formanyomtatvány azonban elérhető online is a következő címen: https://portal.justiz.gv.at/at.gv.justiz.formulare/Justiz/Verfahrenshilfe.aspx, valamint az osztrák konzulátusokon. A formanyomtatvány használata kötelező.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A költségmentesség iránti kérelem (ZPForm 1) részét képező vagyonnyilatkozatot pontosan kell kitölteni, amely tartalmazza a vagyoneszközök (jövedelem és vagyoneszközök, mint például ingatlan, bankszámlaegyenleg, biztosítási kötvény stb.) és kötelezettségek (tartási kötelezettség stb.) felsorolását, valamint az egyénre és az életkörülményeire vonatkozó információkat. A releváns dokumentumokat lehetőség szerint szintén csatolni kell. A vagyonnyilatkozatban történő valótlan vagy pontatlan adatszolgáltatás miatt bírság szabható ki, valamint az az esetlegesen okozott károk miatti polgári jogi felelősséget is megalapozza, illetve csalás miatt büntetőeljárást is maga után vonhat.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A költségmentesség iránti kérelmet (ZPForm 1) írásban vagy szóban kell előterjeszteni az eljáró elsőfokú bíróságon, amely határoz a költségmentesség engedélyezése vagy megtagadása felől. Az adott fél azonban a költségmentesség iránti kérelmét az ausztriai tartózkodási helye szerinti kerületi bíróságon szóban is előterjesztheti, még akkor is, ha a szóban forgó körzeti bíróság a jogvita elbírálására nem illetékes, feltéve, hogy az eljáró bíróság székhelye kívül esik azon az igazságügyi körzeten, amelyben a fél tartózkodási helye található. Ebben az esetben a kérelmet továbbítják az illetékes bíróságnak.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A költségmentesség iránti kérelemről a bíróság határoz. Ezt a határozatot kézbesítik a kérelmezőnek.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ha a bíróság úgy határozott, hogy a költségmentesség ügyvéd kirendelését is magában foglalja, és az ügyvéd személyét már meghatározták (lásd a 11. kérdést), érdemes felvenni vele a kapcsolatot.

Általában véve a bírósági eljárás megindítása előtt javasolt egy képviseletre jogosult jogi szakembertől (ügyvéd vagy közjegyző) jogi tanácsadást igénybe venni.

Ha azonban a felet nem képviseli ügyvéd (és az ügyvédi képviseletet jogszabály nem írja elő), a félnek arra is lehetősége van, hogy a kérdéses ügy elbírálására jogosult körzeti bíróságon vagy a tartózkodási helye szerinti körzeti bíróságon szóban előterjessze a keresetét, valamint a tárgyaláson kívül szükséges összes egyéb kérelmét és bejelentését.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ha a bíróság úgy határozott, hogy a költségmentesség ügyvéd kirendelését is magában foglalja, a helyi ügyvédi kamara a tagjai közül ábécésorrend szerint kijelöl egy ügyvédet. A kérelmező azonban konkrét ügyvédet is javasolhat. Bár ez a javaslat a helyi ügyvédi kamarára nézve nem kötelező, az indokolt javaslatot jellemzően elfogadják (ha az ügyvéd ahhoz hozzájárul, és például már ismeri az ügyet).

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A bíróság mérlegelési jogkörében eljárva teljes körű költségmentességet engedélyezhet, vagy a kérelmezőt az anyagi helyzetére és a várható költségekre figyelemmel csak bizonyos díjak megfizetése alól mentesíti. A költségmentesség az alábbiakra terjedhet ki:

1. ideiglenes mentesség a bírósági díjak, a tanú és a szakértő díjának, a szükséges hirdetmények költségeinek, az ügygondnok költségeinek, valamint az ügygondnok vagy az ügyvéd készpénz jellegű kiadásainak megfizetése alól; mentesség az ellenérdekű fél költségeinek fedezetéül szolgáló összeg letétbe helyezése alól;
2. bírósági tisztviselő, vagy szükség esetén ügyvéd általi képviselet;
3. ez eljárást lefolytató bíróság előtti meghallgatás vagy a tényállás előadása érdekében a fél részéről felmerült szükséges utazási költségek megtérítése.

Ha azonban a bíróság Ön ellen határoz, a pernyertes fél oldalán felmerült eljárási költségeket meg kell térítenie.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Ha olyan egyéb szükséges költségei merülnek fel, amelyeket az engedélyezett költségmentesség a bíróság határozata szerint nem fedez, e költségeket legalább ideiglenesen Önnek kell viselnie. Polgári ügyben azonban a pervesztes fél köteles utólag arányosan megtéríteni az ellenérdekű fél költségeit a kereset azon része tekintetében, amelyre nézve pervesztes lett (ha például a felperes a keresete kétharmad része tekintetében pernyertes, míg az alperes egyharmad részben pernyertes, az alperes jellemzően viseli a saját költségeit, és a felperes oldalán felmerült szükséges költségek egyharmadát köteles megtéríteni).

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

A költségmentesség az eljárás összes szakaszára kiterjed a jogvita lezárásáig (valamint szintén kiterjed az esetlegesen később megindított végrehajtási eljárásra). Így a költségmentesség az esetleges fellebbezésre (illetve fellebbezési eljárásra) is kiterjed.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

A bíróságnak meg kell állapítania a költségmentesség megszűnését, ha kiderül, hogy többé nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján a költségmentességet eredetileg engedélyezték (ha megváltozik a fél anyagi helyzete, vagy az esetleges további kereset vagy jogvédelem komolytalannak vagy teljességgel megalapozatlannak tűnik), illetve a bíróságnak a költségmentességet vissza kell vonnia, ha bizonyítható, hogy a költségmentességre vonatkozó feltételek annak engedélyezésekor nem álltak fenn. Az utóbbi esetben a félnek vissza kell fizetnie a kapott összegeket, és ki kell fizetnie a számára kirendelt ügyvéd munkadíját annak díjszabása alapján.

Az a fél, aki elegendő pénzügyi forrásra tesz szert az eljárás lezárultától számított 3 éven belül, köteles visszafizetni a költségmentesség összegét, feltéve, hogy arra anélkül képes, hogy veszélyeztetné azokat az erőforrásait, amelyek szükségesek egy szerény életszínvonal fenntartásához. A bíróság a fél anyagi helyzetének értékelése érdekében felkéri a felet, hogy nyújtson be naprakész vagyonnyilatkozatot (általában az eljárás lezárultát követően egy bizonyos idő elteltével kell a ZPForm 1 dokumentumot benyújtani). Ha a vagyonnyilatkozatot a szükséges dokumentumokkal együtt a bíróságnak nem nyújtják be határidőben, a bíróság költségmentességet hatályon kívül helyezi, és a kérdéses összegeket visszafizettetheti.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentességet megtagadó határozattal szemben fellebbezés nyújtható be a másodfokú bírósághoz, amely jogerős határozatot hoz. A Legfelsőbb Bírósághoz (Oberster Gerichtshof) további fellebbezés nem terjeszthető elő.

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A bírósági eljárás költségei az ahhoz szükséges költségek, hogy egy adott személy bíróság előtt érvényesítse vagy megvédje a jogait. Fedezik a bírósági költségeket, valamint – ha a fél személyesen vagy ügyvédtől (adwokat), jogi tanácsadótól (radca prawny) vagy szabadalmi ügyvivőtől (rzecznik patentowy) eltérő jogi képviselő útján lép fel – a fél vagy képviselője bíróságra utazásának költségeit és a fél bíróságon való megjelenés miatt elmaradt jövedelmének megfelelő összeget – amely nem lehet magasabb, mint egy hivatásos jogi képviselő díjának megfelelő összeg –, továbbá ha a felet ügyvéd, jogi tanácsadó vagy szabadalmi ügyvivő segíti, e képviselő díját is fedezik.

A bírósági költségek magukban foglalják a díjakat és a kiadásokat.

Minden egyes benyújtott, díjköteles dokumentum után díjat kell fizetni. A díjköteles iratokat és a díjak mértékét a polgári ügyekben felmerülő bírósági költségekről szóló 2005. július 28-i törvény határozza meg (Ustawa z dnia 28 lipca 2005 roku o kosztach sądowych w sprawach cywilnych). A törvény meghatározza a költségek összegének kiszámítására vonatkozó szabályokat is.

Különösen a következő dokumentumok díjkötelesek:

• keresetlevél/viszontkereset;
• nyilatkozat a követelés kiterjesztéséről vagy módosításáról, amelynek következtében a vitatott érték növekszik;
• fellebbezések (apelacja és zażalenie);
• fellebbezés a legfelsőbb fokon (skarga kasacyjna) és fellebbezés a jogerős ítélet jogellenességének megállapítása érdekében;
• mulasztási ítélet elleni ellentmondás;
• fizetési meghagyással szembeni panasz;
• elsődleges beavatkozás (interwencja główna) és másodlagos beavatkozás (interwencja uboczna);
• peren kívüli eljárás iránti kérelem;
• csődindítvány;
• ingatlan-nyilvántartási bejegyzési/törlési kérelem,
• az Országos Bírósági Nyilvántartásba (Krajowy Rejestr Sądowy, KRS) és a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzés, valamint az ilyen bejegyzések módosítása vagy törlése iránti kérelem;
• perújítási kérelem;
• választottbírósági ítélet megsemmisítése iránti kereset;
• igazságügyi ügyintéző határozata elleni panasz;
• bírósági végrehajtó cselekménye elleni panasz;
• a következő dokumentumok kiadása iránti kérelem az ügyiratok alapján: másolat, kivonat, igazolás, szemelvény, egyéb okirat vagy másolat, valamint az ingatlan-nyilvántartás másolatának igénylése (nyilvántartási díj ellenében).

A költségek többek között a következőket foglalják magukban:

• a bírósági költségek alól mentesülő félnek a bíróság előtt való megjelenésével kapcsolatos utazási költségei, ha a bíróság elrendelte a megjelenést;
• a tanúk bírósági megjelenésével kapcsolatos utazási és szállásköltségek, valamint az elmaradt kereset vagy jövedelem megtérítése;
• a szakértő tanúk, a fordítók és a fél számára kirendelt gyámok díjai és költségeinek megtérítése;
• átalányköltségek a bírósági szakértői testület véleményéből származó bizonyítékfelvételre;
• más személyeknek vagy intézményeknek fizetendő díjak és költségeik megtérítése;
• egyéb bizonyítékfelvétel költségei;
• állatok és dolgok szállítási és letéti őrzési költsége;
• elhelyezési és őrizeti költségek;
• a bíróság által kijelölt gyámoknak fizetendő átalányösszegek háttérfelmérés elkészítéséért a házasság érvénytelenítésével, válással és különválással kapcsolatos ügyekben, valamint a bíróság által elrendelt szülői kapcsolattartás felügyeletéért;
• bírósági orvosi igazolás költségei;
• bírósági előterjesztést követő közvetítés költségei;
• hirdetmények költségei.

Ha a törvény másként nem rendelkezik, az a fél, aki a bírósághoz díjköteles vagy költséget okozó iratot nyújt be, köteles megfizetni a bírósági költségeket.

Egyes jogalanyok a törvény értelmében mentesülnek a költségek megfizetése alól (nincs szükség kérelemre), például:

• az apaság vagy anyaság megállapítását kérő és az ezzel kapcsolatos igényt érvényesítő fél (ha azonban az apaság megállapítása iránti kereset nyilvánvalóan megalapozatlannak bizonyul, a bíróság az eljárást lezáró határozatában az ügy összes körülményére tekintettel a kérelmezőt kötelezheti a meg nem fizetett perköltségek megfizetésére);
• a tartást követelő fél és az alperes a tartás csökkentésére irányuló perben;
• szerződéses kikötések tisztességtelenné nyilvánítását kérő fél;
• az a munkavállaló, aki keresetet nyújt be vagy nemperes eljárást kér, kivéve, ha a követelés értéke meghaladja az 50 000 PLN-t, vagy az a személy, aki társadalombiztosítási ügyekben fellebbezést nyújt be;
• elmeállapottal kapcsolatos ügyben érintett fél;
• a cselekvőképtelen személy cselekvőképtelenséggel kapcsolatos jogállásának visszavonására vagy módosítására irányuló eljárásban.

A költségeket ideiglenesen az államkincstár viseli, ha azok a bíróság által hivatalból tett intézkedéssel kapcsolatosak (pl. amikor a bíróság olyan bizonyítékot fogad el, amelyet a fél nem kért). Az egyéb költségeket ideiglenesen az a fél viseli, aki az azokat kiváltó intézkedést kérte. A bíróság előírhatja, hogy a fél fizessen előleget a költségek fedezésére, és az előleg megfizetésének elmulasztása esetén a kért intézkedést nem teszi meg. A bíróság dönt a túlfizetett előlegek visszatérítéséről és a jogerős ítéletben felmerült költségek rendezéséről.

A bíróság a jogerős ítéletében arról is dönt, hogy végül ki és milyen arányban viseli az eljárás költségeit. Peres eljárásokban az a szabály, hogy az összes költséget a pervesztes fél viseli (azaz az általa fizetett költségeket és a másik fél által viselt költségeket). Ha egy kereset részben pernyertes, a bíróság elrendelheti, hogy a felek viseljék a saját költségeiket (úgy dönt, hogy egyik fél sem köteles megtéríteni a másik fél költségeit), vagy arányosan feloszthatja azokat (a kevésbé sikeres fél kötelezhető arra, hogy megtérítse a másik fél költségeinek egy részét a bíróság által meghatározottak szerint). Peren kívüli eljárásokban (amely számos esetben folyik, például gyermekkel kapcsolatos fontos ügyek eldöntése, öröklés megszerzése vagy a tulajdonostársak tulajdonjogának megszüntetése érdekében) a szabály az, hogy a költségeket kölcsönösen beszámítják. A bíróság azonban a helyzettől függően, beleértve a felek eljárás során tanúsított magatartását is, mérlegelési jogkörében másként is rendelkezhet, például úgy, hogy az egyik félnek kell viselnie az összes költséget, beleértve a másik félnél felmerült költségeket is.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A költségmentesség célja, hogy megkönnyítse az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a nehéz élet- vagy anyagi körülmények között élő emberek számára.

Az alábbi jogszabályok szabályozzák a költségmentességet:

a) belföldi ügyekben: a polgári perrendtartás és a polgári ügyekben felmerülő bírósági költségekről szóló törvény;

b) határokon átnyúló ügyekben: a fenti a) pontban említett jogszabályokon kívül az Európai Unió tagállamaiban lefolytatott polgári peres eljárásokban biztosított költségmentességhez való jogról és a jogvita perindítás előtti békés úton történő rendezése érdekében biztosított költségmentességhez való jogról szóló törvény (Ustawa o prawie pomocy w postępowaniu w sprawach cywilnych prowadzonym w państwach członkowskich Unii Europejskiej oraz o prawie pomocy w celu ugodowego załatwienia sporu przed wszczęciem takiego postępowania).

A határokon átnyúló ügyek olyan ügyek, amelyekben (Dánia kivételével) az Európai Unió valamely másik tagállamában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező a Lengyel Köztársaságban folyamatban lévő vagy ott megindítandó eljárásban, illetve a lengyel bíróságok joghatósága alá tartozó polgári jogi jogvita békés rendezése céljából költségmentesség iránti kérelmet nyújt be. Azok az esetek is ide tartoznak, amelyekben a Lengyel Köztársaságban lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező (Dánia kivételével) az Európai Unió valamely másik tagállamában folyamatban lévő vagy ott megindítandó eljárásban, illetve az adott állam bíróságainak joghatósága alá tartozó polgári jogi jogvita békés rendezése céljából költségmentesség iránti kérelmet nyújt be.

A költségmentesség elemei:

• mentesség a bírósági költségek alól, hogy a félnek ne kelljen az eljárás megindításakor és a folyamatban lévő eljárás alatt előre megfizetnie a díjakat és költségeket, beleértve a bíróságra utazás költségeit is, ha a bíróság elrendeli a fél személyes megjelenését;
• jogi képviselő bíróság által történő kirendelése a bírósági eljárásban, többek között az eljárást megindító irat elkészítése céljából (határokon átnyúló ügyekben jogi tanácsadás és a jogvita peren kívüli rendezése céljából is), annak érdekében, hogy biztosított legyen a fél ügyvéd általi díjmentes képviselete;

• ezenkívül azokban a határokon átnyúló ügyekben, amelyekben a kérelmező egy másik tagállamban folyamatban lévő vagy ott megindítandó eljárásban költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be:

a) a másik tagállamban benyújtott költségmentesség iránti kérelemmel és az annak alátámasztásához szükséges dokumentumokkal kapcsolatos fordítási költségek megfizetésére vonatkozó mentesség;

b) ügyvéd vagy jogi tanácsadó kirendelése abból a célból, hogy jogi segítséget nyújtson a lengyelországi kérelmezőnek egy másik tagállamban folyamatban lévő vagy ott megindítandó eljárással kapcsolatban addig a napig, amelyen az adott tagállam illetékes hatóságához benyújtásra kerül a költségmentesség iránti kérelem.

A költségmentesség lehet teljes vagy részleges. Ez utóbbi esetben csak a bíróság által kirendelt ügyvédre terjedhet ki, a bírósági költségek alóli mentesség nélkül, vagy a bíróság által kirendelt ügyvédre, a költségek alóli részleges mentességgel (pl. a költségek egy meghatározott része vagy egy meghatározott költségtétel).

Lengyelországban az úgynevezett „ingyenes jogi segítségnyújtás” (nieodpłatna pomoc prawna) keretében ad hoc költségmentesség is elérhető. Az ingyenes jogi segítségnyújtást az ingyenes jogi segítségnyújtásról, az ingyenes polgári jogi tanácsadásról és a jogi oktatásról szóló 2015. augusztus 5-i törvény (Ustawa z 5 sierpnia 2015 r. o nieodpłatnej pomocy prawnej, nieodpłatnym poradnictwie obywatelskim oraz edukacji prawnej) szabályozza. Az ingyenes jogi segítségnyújtás az alábbiakat fedezi:

• ingyenes jogi tanácsadás ügyvéd vagy jogi tanácsadó által, a folyamatban lévő bírósági eljárások tekintetében is;
• dokumentumtervezet díjmentes elkészítése, kivéve a folyamatban lévő bírósági eljárások eljárási iratait;
• a bírósági költségek alóli mentesség és/vagy a folyamatban lévő bírósági eljárásokban a bíróság által kirendelt ügyvéd iránti kérelem ingyenes elkészítése;
• ingyenes közvetítés.

3 Milyen követelmények vonatkoznak a költségmentesség megadására?

A bírósági eljárásokban a költségmentesség természetes és jogi személyek, valamint az ilyen eljárásokban félként való részvételre jogszabály alapján jogosult szervezeti egységek számára egyaránt rendelkezésre áll.

A természetes személy mentesülhet a bírósági költségek alól, ha e költségek viselése saját maga vagy családja számára nehézséget okozna, vagy ilyen nehézségek kockázatának tenné ki.

Az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység, amely a törvény alapján jogosult a bírósági eljárásban félként részt venni, költségmentességben részesülhet, ha nem rendelkezik a költségek viseléséhez szükséges forrásokkal. A kereskedelmi társaságoknak (kivéve, ha az államkincstár az egyedüli partner vagy részvényes) azt is bizonyítaniuk kell, hogy partnereik vagy részvényeseik nem rendelkeznek elegendő eszközzel a társaság vagyonának növeléséhez vagy a társaságnak nyújtott hitelhez.

Az üzleti tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetek is kérhetik a bírósági költségek alóli mentességet a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem és a szociális jólét területén folytatott szociális, tudományos, oktatási, kulturális, sport, jótékonysági vagy önsegélyező tevékenységgel kapcsolatos saját ügyeikben.

A költségmentesség igénybevételének nincsenek rögzített jövedelemhatárai. A bíróság e tekintetben mérlegelési jogkört gyakorol, figyelembe véve a fél jövedelmének, vagyonának és kiadásainak összetételét, beleértve az eltartott személyek számát is. A bíróság azt is megállapíthatja, hogy a fél nem rendelkezik elegendő forrással az ügyvédi költségek fedezésére, de elegendő forrással rendelkezik a bírósági költségek egy részének vagy akár egészének fedezésére.

Ezen túlmenően belföldi eljárásokban a bíróság akkor is megtagadhatja a védő kirendelését, ha úgy ítéli meg, hogy nincs szükség a védő közreműködésére, függetlenül attól, hogy a fél nem képes a költségek viselésére. A gyakorlatban ez akkor fordul elő, ha az ügy nem bonyolult, különösen, ha a fél az eljárás során korábban bizonyította, hogy ismeri a jogot és az eljárást.

A határokon átnyúló eljárásokban a bíróság megtagadhatja a költségmentességet a – Dánia kivételével – más uniós tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy ott tartózkodó személyektől, ha a kereseti kérelem vagy a jogvédelem nyilvánvalóan megalapozatlan. A költségmentesség az ügy érdemével kapcsolatos okokból akkor is megtagadható, ha a kérelmező az adott ügyben korábban már részesült költségmentességben a jogvita békés úton történő rendezése érdekében a polgári bírósági eljárás megindítása előtt, de nem született egyezség.

A költségmentesség igénybevételének alaki feltétele, hogy a kérelmet az alábbi 6–8. pontban meghatározott módon kell benyújtani a bírósághoz.

A fentiektől függetlenül a lengyel nyelvet nem ismerő személyek az ügyben eljáró bírósághoz (vagy ha a kérelmet az eljárás megindítása előtt nyújtják be, az ügyben eljárni köteles bírósághoz) benyújtott kérelem alapján a tárgyalás során térítésmentesen tolmács segítségét vehetik igénybe. A kérelemnek nem kell megfelelnie a költségmentesség iránti kérelemhez hasonló formai követelményeknek. Ezt a rendes bíróságok szervezetéről szóló, 2001. július 27-i törvény 5. cikke tartalmazza (Ustawa z dnia 27 lipca 2001 roku prawo o ustroju sądów powszechnych). Ezzel szemben annak a félnek, aki ingyenes segítséget kér a bírósághoz benyújtandó beadványok és iratok lefordításához, egyszerű költségmentesség iránti kérelmet kell benyújtania.

Ingyenes költségmentességre csak természetes személyek jogosultak, beleértve azokat az egyéni vállalkozókat is, akik nem foglalkoztatnak más személyeket (önálló vállalkozók), ha nem tudják viselni a fizetett jogi segítségnyújtás költségeit.

Az ügyvéd vagy jogi tanácsadó kényszerítő okokból megtagadhatja az ingyenes jogi segítségnyújtást, tájékoztatva a jogosult személyt a kerületben ingyenes jogi segítségnyújtást nyújtó más központokról (powiat).

Ha megállapítást nyer, hogy a jogosult személy által közölt probléma részben vagy egészben nem oldható meg ingyenes jogi segítségnyújtás révén, különösen, ha a probléma nem kizárólag jogi természetű, az ügyvédnek vagy jogi tanácsadónak tájékoztatnia kell a jogosult személyt arról, milyen más lehetősége van arra, hogy az ingyenes tanácsadást nyújtó szolgáltatóktól megfelelő segítséget kapjon. Például tanácsadási tájékoztató (karta informacyjna poradnictwa) formájában tájékoztatást nyújthatnak egy ingyenes tanácsadást nyújtó szervezet szolgáltatásairól.

Ezen túlmenően, amennyiben az ingyenes jogi segítségnyújtás az ingyenes közvetítésre terjedne ki, az nem nyújtható, ha az ügyet bíróság vagy más hatóság közvetítésre utalta, és ha a felek kapcsolatában erőszakos cselekmény megalapozott gyanúja áll fenn.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Igen. A költségmentesség minden polgári ügyben igénybe vehető, beleértve a családi, kereskedelmi, munkaügyi és társadalombiztosítási ügyeket (pl. nyugdíjak és járadékok).

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Nem létezik kifejezetten veszélyhelyzeti eljárás.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A nemzeti eljárásokban a költségmentességre vonatkozóan nincs hivatalos formanyomtatvány. A kérelmet egyszerűen írásban kell előterjeszteni vagy szóban jegyzőkönyvbe mondani.

A határokon átnyúló ügyekben a költségmentesség iránti kérelmek formanyomtatványának a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség iránti kérelem benyújtásához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló, 2004. november 9-i 2004/844/EK bizottsági határozat mellékletében szereplő hivatalos formanyomtatványt lehet használni. A formanyomtatványok elérhetők azon bíróságok hivatalaiban, ahol az eljárás folyamatban van vagy ahol az eljárást megindítják. Ezek az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról is letölthetők. A formanyomtatvány használata azonban nem kötelező. A kérelemnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amely részletesen bemutatja a kérelmező családi állapotát, vagyonát, jövedelmét és megélhetési forrásait. A polgári bírósági eljárás megindítását megelőzően a jogvita békés úton történő rendezéséhez kapcsolódó költségmentesség iránti kérelemnek tartalmaznia kell a tényállás részletes ismertetését is.

A formanyomtatvány használata csak olyan határokon átnyúló ügyekben kötelező, amelyekben az eljárást egy másik tagállamban folytatják le, és amelyekben egy lengyel állampolgár vagy Lengyelországban huzamos tartózkodási joggal rendelkező személy érintett.

A határokon átnyúló ügyekben a kérelmet nemcsak lengyelül, hanem angolul is be lehet nyújtani.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A bírósági költségek alóli mentesség vagy a nemzeti eljárásokban a bíróság által kirendelt védő kijelölése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a családi állapotra, a vagyonra, a jövedelemre és a megélhetési forrásokra vonatkozó nyilatkozatot a bíróság által kirendelt ügyvéd által nyújtott ingyenes jogi segítségnyújtás államkincstár általi kifizetéséről szóló, 2016. október 3-i igazságügyi miniszteri rendeletben meghatározott minta szerint (Rozporządzenie Ministra Sprawiedliwości z dnia 3 października 2016 r. w sprawie ponoszenia przez Skarb Państwa kosztów nieopłaconej pomocy prawnej udzielonej przez adwokata z urzędu). A minták elektronikus formában, lengyel nyelven elérhetők a bíróságok honlapján, az Igazságügyi Minisztérium honlapján, valamint papíralapon a bírósági hivatalokban. Ez formai követelmény, és ha a bíróság felszólításától számított egy héten belül nem orvosolják az e tekintetben fennálló hiányosságokat, a keresetet elutasítják. Ha a kérelemben jelzett körülmények aggályosak, a bíróság elrendelheti a kérelmező tényleges körülményeinek vizsgálatát, különösen a kérelmező további felvilágosítás adására vagy dokumentumok benyújtására történő felszólításával.

A határokon átnyúló eljárásokban Dánia kivételével egy másik uniós tagállamban tartózkodási hellyel vagy állandó lakóhellyel rendelkező személynek a kérelemhez a következőket kell csatolnia:

• a kérelemben szereplő adatokat igazoló dokumentumok;
• a kérelmező állampolgárságára, tartózkodási helyére vagy szokásos lakóhelyére vonatkozó igazoló dokumentumok, és ha a kérelmező nem állampolgára valamely tagállamnak, egy igazoló dokumentum, amely igazolja, hogy a kérelmező az adott állam jogának megfelelően tartózkodik a tagállam területén;
• a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a kérelmező kapott-e már költségmentességet az érintett jogvita békés úton történő rendezéséhez, és ha kapott ilyen költségmentességet, de nem született egyezség, akkor ennek magyarázata.

A fenti dokumentumokat lengyel vagy angol nyelvre olyan személynek kell lefordítania, aki abban a tagállamban, ahonnan a kérelem származik, hivatalos dokumentumok fordítására jogosult.

Ha a határokon átnyúló eljárásban a kérelem nem tartalmazza az előírt információk valamelyikét, vagy kétségek merülnek fel annak pontosságát illetően, a bíróság felhívja a kérelmezőt, hogy az előírt, legfeljebb egy hónapos határidőn belül adjon további felvilágosítást, vagy nyújtson be további dokumentumokat. A kérelmező különösen adóbevallások, bankszámla-nyilatkozatok és -kivonatok, bankbetétek vagy értékpapírbetétek másolatát, illetve fizetés, díjak és egyéb jövedelmek vagy juttatások, nyugdíjak, járadékok és tartásdíjak összegét feltüntető igazolásokat nyújthat be. A határidő elmulasztása esetén a bíróság a benyújtott információk alapján vizsgálja meg a kérelmet.

A gyakorlatban a nemzeti vagy határokon átnyúló eljárásokban a gyorsított eljárás érdekében a kérelemhez kezdettől fogva csatolni kell minden olyan dokumentumot, amelyet a kérelmező a pénzügyi helyzetének bizonyításához szükségesnek tart, különösen a fent említetteket.

Ingyenes jogi segítségnyújtás igénylése esetén a kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem rendelkezik elegendő forrással a fizetett jogi segítségnyújtás költségeinek viseléséhez. A vállalkozási tevékenységével kapcsolatban ingyenes jogi segítségnyújtást igénylő személynek emellett nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy az elmúlt egy évben nem foglalkoztatott más személyt. A fenti nyilatkozatokat az ingyenes jogsegélyközpontokban elérhető, előre meghatározott minták szerint kell elkészíteni. A nyilatkozatokat az ingyenes jogi segítségnyújtást biztosító személyhez kell benyújtani.

Mivel az ingyenes jogi segítséget jellemzően közvetlenül a központban nyújtják a kérelem benyújtását követően, a kérelmezőnek személyazonosító okmányát és a jogi kérdés előterjesztéséhez szükséges valamennyi dokumentumot is magával kell vinnie, hogy a nyújtott segítség hatékony legyen.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A bírósági költségek alóli mentesség vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely előtt a nemzeti jogvitában az eljárást megindítják vagy amely előtt az eljárás már folyamatban van.

Az EU valamely tagállamában (Dánia kivételével) tartózkodási hellyel vagy szokásos lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki a lengyel bíróság előtt folyamatban lévő vagy indítandó, határokon átnyúló eljárásban költségmentességet kér, költségmentesség iránti kérelmet nyújthat be ahhoz a bírósághoz, ahol a megállapítási eljárás folyamatban van vagy indítandó. Ha a kérelem végrehajtáshoz vagy végrehajtási eljáráshoz nyújtott költségmentességre vonatkozik, azt a határozat végrehajtásának vagy a végrehajtási eljárás lefolytatásának helye szerint illetékes körzeti bírósághoz kell benyújtani. A költségmentesség iránti kérelmet a lengyel igazságügyi minisztériumon vagy a kérelmező tartózkodási helye vagy szokásos lakóhelye szerinti tagállam kijelölt illetékes hatóságán keresztül is be lehet nyújtani. Az Igazságügyi Minisztérium haladéktalanul továbbítja az ilyen kérelmet az illetékes bíróságra.

Az a Lengyelországban tartózkodási hellyel vagy szokásos lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki költségmentességet kér egy másik tagállamban (Dánia kivételével) folyamatban lévő vagy indítandó eljárásban, a kérelmet benyújthatja a másik tagállam illetékes bíróságához. A kérelmet a lengyelországi tartózkodási hely vagy szokásos lakóhely szerint illetékes regionális bíróságon keresztül is be lehet nyújtani.

Az ingyenes jogi segítségnyújtási rendszer keretében kért jogi segítségnyújtás iránti kérelmet a járásokban és a járási jogállású városokban létrehozott lengyelországi ingyenes jogi segítségnyújtási központok bármelyikénél be lehet nyújtani. A központok térképét és elérhetőségeit lásd: https://darmowapomocprawna.ms.gov.pl/pl/mapa-punktow/

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A lengyel bíróság kézbesíti a kérelmezőnek a bírósági költségek alóli mentesség iránti kérelemről vagy a bíróság által kirendelt ügyvédről szóló határozatát. A kérelem állásáról és arról, hogy a kérelemnek helyt adtak-e vagy sem, telefonon vagy e-mailben is tájékozódhat a bírósági hivatalból.

Az ingyenes jogi segítségnyújtást igénylőket közvetlenül az ingyenes jogi segítségnyújtást nyújtó központban tájékoztatják arról, hogy jogosultak-e a támogatásra.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A bírósági költségek alóli mentesség megadása esetén nincs szükség további intézkedésre. Azonban ha a mentességet élvező félnél költségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy jogainak védelme biztosított legyen (például fordítási költségek vagy a bíróságra való elutazás költségei, ha a felet személyes megjelenésre idézték), a félnek előleget kell kérnie a bíróságtól e költségek fedezésére. Egyéb esetben a bíróság elvárhatja, hogy a bírósági költségek megfizetése alól mentesített fél átmenetileg fedezze a költségeket, amelyeket később visszatérítenek neki. Ha előleget nyújtanak, azt az előleg kézhezvételétől számított egy hónapon belül, de mindenképpen az eljárás költségeinek végleges elszámolásáról szóló határozat meghozatala előtt számlák alapján kell rendezni.

Ha ügyvédet vagy jogi tanácsadót rendeltek ki, fel kell venni velük a kapcsolatot. A bíróság kézbesítheti a kérelmezőnek az ügyvédet vagy jogi tanácsadót kirendelő határozat egy példányát, de a kirendelt ügyvéd vagy jogi tanácsadó teljes nevének és kézbesítési címének feltüntetése nélkül. A bíróság ezeket a részleteket egy későbbi levélben közli, miután az illetékes regionális ügyvédi kamara vagy a regionális jogi tanácsadói kamara tájékoztatta ezekről az adatokról.

A bíróság által a bírósági eljárás megindítását megelőzően a bírósági költségek egésze vagy egy része alól mentesített személy köteles a mentességről szóló határozat egy példányát a keresetlevélhez vagy az eljárást megindító egyéb irathoz csatolni.

Az ingyenes jogi segítségnyújtási rendszer keretében költségmentességre jogosultnak minősülő személy közvetlenül az elvárt formában kapja meg a költségmentességet az ingyenes jogi segítségnyújtási központban.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Az ügyvédet vagy jogi tanácsadót adott esetben az illetékes regionális ügyvédi kamara vagy a regionális jogi tanácsadói kamara nevez ki, de ha a kérelemben konkrét jogi képviselőt neveznek meg, akkor a kérelmező jogi képviselőjeként a lehetőségekhez mérten és az ő beleegyezésével őt nevezik ki. Az ügyvéd vagy jogi tanácsadó kényszerítő okokból megtagadhatja az ügy ellátását, ebben az esetben az önszabályozó testület más jogi képviselőt jelöl ki. A már kirendelt jogi képviselő megváltoztatását az eljárás során is lehet kérni, szintén kényszerítő okokból.

Lehetőség van arra, hogy a kérelemben olyan elvárást jelöljenek meg, mely szerint a jogi képviselőnek jól kell ismernie egy bizonyos idegen nyelvet, illetve a jogi szakma egy meghatározott ágával kell foglalkoznia, különös tekintettel arra, hogy ügyvédnek vagy jogi tanácsadónak kell-e lennie. A gyakorlatban a bíróság teljesíti az ilyen kérést.

Az ingyenes jogi segítségnyújtási rendszer keretében nem lehet ügyvédet vagy jogi tanácsadót választani. Az ilyen jogi segítségnyújtást a kérelmező által választott jogi segítségnyújtási központban szolgálatot teljesítő ügyvéd vagy jogi tanácsadó vagy az általa meghatalmazott ügyvédjelölt nyújtja.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A bírósági költségek alóli teljes mentességben részesülő fél nem fizet semmilyen bírósági díjat, és nem merülnek fel költségei. Ha a bírósági költségek alól részben mentesül, a félnek kell fedeznie azokat a bírósági díjakat és költségeket, amelyek nem tartoznak a mentesség hatálya alá. Ha ez a fél megnyeri a pert, a bíróság az eljárást lezáró határozatban kötelezi a pervesztes felet, hogy térítse meg ezeket a költségeket a pernyertes félnek.

Ha a bírósági költségek alól mentesített fél részben vagy egészben pervesztes lesz, a bíróság záró határozatában kötelezi a felet, hogy térítse meg az ellenérdekű félnél felmerült bírósági eljárási költségeket (de az államkincstárnál felmerült költségeket nem).

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A bírósági költségek alól részben mentesített személy köteles a fennmaradó bírósági költségeket megfizetni.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Az elsőfokú bíróság által nyújtott költségmentesség a fellebbezési és végrehajtási eljárásokra is kiterjed. Az a fél, akit első fokon nem képvisel jogi képviselő (pl. ügyvéd), a másodfokon kérheti ezt a segítségnyújtási formát. Amennyiben rendkívüli jogorvoslati kérelem benyújtására van szükség, a félnek külön kérelmet kell benyújtania, amely csak az adott jogi lépésre vonatkozó konkrét döntést eredményez.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

A bíróság visszavonhatja a költségmentességet, mind a bírósági költségek alóli mentesség, mind a bíróság által kirendelt ügyvéd tekintetében, ha megállapítja, hogy a költségmentesség nyújtásának alapjául szolgáló okok nem álltak fenn vagy megszűntek. A fél mindkét esetben köteles az összes vonatkozó díjat megfizetni és a költségeket megtéríteni, kivéve, hogy az utóbbi esetben a bíróság a fél helyzetében bekövetkezett változásnak megfelelően kötelezheti a felet arra, hogy ennek csak részben tegyen eleget.

A mentesség visszavonásakor a bíróság a tudatosan valótlanul előadott körülmények alapján a bírósági költségek alól mentesített felet 1000 PLN-ig terjedő pénzbírsággal, a bíróság által kirendelt jogi képviselő segítségét ilyen körülmények alapján igénybe vevő felet pedig 3000 PLN-ig terjedő pénzbírsággal büntetheti. A bírság megfizetésére vonatkozó kötelezettségtől függetlenül a félnek meg kell fizetnie az összes vonatkozó díjat és fedeznie kell azokat a költségeket, amelyekért a fél felelős, illetve ki kell fizetnie a bíróság által kirendelt jogi tanácsadó díját.

A bíróság elutasítja azon személy kérelmét, aki a bírósági költségek alóli mentesség iránti újbóli kérelme benyújtásakor a családi állapota, a vagyona, a jövedelme és a megélhetési forrásai tekintetében tudatosan hamisan adta elő a körülményeit, és 2000 PLN-ig terjedő pénzbírság megfizetésére kötelezhető.

A fél megbírságolásáról szóló határozat ellen a 16. pontban meghatározottak szerint lehet fellebbezni.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

Igen. A mentességet vagy a jogi képviselő bíróság általi kirendelését elutasító határozat ellen fellebbezéssel lehet élni, ha pedig a határozatot igazságügyi ügyintéző hozta, akkor ez utóbbi határozata ellen panasszal lehet élni. A határozat megtámadása előtt a határozat kézbesítésétől számított egy héten belül írásbeli indokolás iránti kérelmet kell benyújtani. Az írásbeli indokolással ellátott határozat kézhezvételét követően a fellebbezést egy héten belül kell benyújtani, a határozatot hozó bírósághoz címezve. Az írásbeli indokolás iránti kérelem, illetve az igazságügyi ügyintéző határozata elleni fellebbezés vagy panasz esetén nem kell díjat fizetni. Hasonló eljárást kell alkalmazni a bírósági költségek alól korábban megadott mentesség visszavonása vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd visszavonása esetén.

Ezzel szemben az ingyenes jogi segítségnyújtás elutasítása esetén az elutasított személy nem támadhatja meg az elutasítást.

További információ

• A polgári ügyekben felmerülő bírósági költségekről szóló 2005. július 28-i törvény
• Az 1964. november 17-i polgári perrendtartás
• A 2004. december 17-i törvény az Európai Unió tagállamaiban indított polgári bírósági eljárásokban a költségmentességhez való jogról és a jogvita perindítás előtti békés úton történő rendezése céljából a költségmentességhez való jogról
• 2004/844/EK: a Bizottság határozata (2004. november 9.) a határokon átnyúló jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek a költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításával történő javításáról szóló 2003/8/EK tanácsi irányelv szerinti költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványának létrehozásáról
• Az ingyenes jogi segítségnyújtásról, az ingyenes polgári jogi tanácsadásról és a jogi oktatásról szóló 2015. augusztus 5-i törvény;
• http://www.darmowapomocprawna.ms.gov.pl/;
• https://www.gov.pl/web/sprawiedliwosc/formularze
• az egyes körzeti és regionális bíróságok honlapjai.

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

A bírósági költségek alóli mentesség iránti kérelmek esetében a vonatkozó kérelem benyújtása vagy a mentességet megtagadó határozattal szembeni fellebbezés főszabály szerint nem függeszti fel a folyamatban lévő eljárást, kivéve, ha a kérelmező a keresetlevélben vagy a kereset benyújtását megelőzően benyújtott kérelem alapján mentességet kapott a bírósági költségek alól. Az eljárási iratra vonatkozó illeték megfizetésére nyitva álló határidő lejárta előtt benyújtott kérelem végleges elutasítása esetén a fizetési határidő a fizetési felszólítás kézbesítésének napjától, illetve – bizonyos esetekben, ha a felet ügyvéd vagy jogi tanácsadó képviseli – a költségmentesség iránti kérelmet elutasító határozat kézbesítésének napjától újrakezdődik. A jogi költségek alóli mentesség iránti, azonos körülményeken alapuló új kérelmek azonban nem érintik az illeték megfizetésének határidejét.

Az ügyvéd bíróság általi kirendelésére irányuló kérelmek esetében a vonatkozó kérelem benyújtása vagy a kirendelést elutasító határozattal szembeni fellebbezés főszabály szerint szintén nem függeszti fel a folyamatban lévő eljárást, kivéve, ha a kérelmet a keresetlevélben vagy a kereset benyújtása előtt nyújtották be. A bíróság azonban a kérelemről szóló jogerős határozat meghozataláig felfüggesztheti az eljárást. Ennek megfelelően lehetősége van arra, hogy ne tűzzön ki tárgyalást, a kitűzött tárgyalást pedig törölheti vagy elhalaszthatja.

Ha egy adott eljárási cselekmény esetében kötelező az ügyvéd vagy jogi tanácsadó általi jogi képviselet (fellebbezés benyújtása a végső fokon eljáró bírósághoz [skarga kasacyjna], perújítási kérelem, a bírósági határozatok elleni bizonyos fellebbezések), az ügyvéd bíróság általi kirendelése iránti kérelemnek az adott cselekmény elvégzésére vonatkozó határidő előtt történő benyújtása felfüggeszti a határidőt. Függetlenül attól, hogy a kérelemnek helyt adnak-e, vagy azt elutasítják, a határidő újrakezdődik. Az azonos körülményeken alapuló új kérelmek azonban nincsenek hatással a határidő folyására.

További információ

• A polgári ügyekben felmerülő bírósági költségekről szóló 2005. július 28-i törvény
• Az 1964. november 17-i polgári perrendtartás
• A 2004. december 17-i törvény az Európai Unió tagállamaiban indított polgári bírósági eljárásokban a költségmentességhez való jogról és a jogvita perindítás előtti békés úton történő rendezése céljából a költségmentességhez való jogról
• 2004/844/EK: a Bizottság határozata (2004. november 9.) a határokon átnyúló jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek a költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításával történő javításáról szóló 2003/8/EK tanácsi irányelv szerinti költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványának létrehozásáról
• Az ingyenes jogi segítségnyújtásról, az ingyenes polgári jogi tanácsadásról és a jogi oktatásról szóló 2015. augusztus 5-i törvény;
• http://www.darmowapomocprawna.ms.gov.pl/;
• https://www.gov.pl/web/sprawiedliwosc/formularze
• az egyes körzeti és regionális bíróságok honlapjai.

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A portugál polgári perrendtartás (Código de Processo Civil) 529. cikkében foglaltak szerint a bírósági eljárásban felmerülő költségek és kiadások az alábbiakat foglalják magukban:

i. a bírósági illetékek (taxa de justiça);

ii. a jogvitával kapcsolatos kiadások (encargos);

iii. a felek költségei (custas de parte).

Ennek keretében:

i. A bírósági illetéket minden érintett félnek meg kell fizetnie a vonatkozó bírósági eljárás megindításához. A bírósági költségeket a követelés értéke vagy összetettsége alapján számítják ki a bírósági költségekre vonatkozó szabályozás (Regulamento das Custas Processuais) és az e szabályozáshoz csatolt táblázatok szerint. A bírósági költségeket „elszámolási egységekben” (unidades de conta – UC) adják meg a bírósági költségekre vonatkozó szabályozás 5. cikkében foglaltak szerint. 2023-ban 1 UC értéke változatlanul 102,00 euró marad. Ez az összeg idővel változhat.

ii. A jogvitával kapcsolatos kiadások a bírósági eljárás eredményeképpen merülnek fel (ilyenek például a szakértőnek, a tolmácsolási szolgáltatásért stb. kifizetett összegek), ha azokat a felek indítványozták, vagy a bíró elrendelte – lásd a bírósági költségekre vonatkozó szabályozás 16. cikkét.

iii. A felek költségei azok az összegek, amelyeket az egyes felek a bíróság előtti üggyel összefüggésben kifizetnek, amely összeget megtérítenek számukra, ha az ellenérdekű fél pervesztes lesz, összhangban a bírósági költségekre vonatkozó szabályozás 26. cikkével (például az ügyvédnek fizetett díjjal kapcsolatos kiadások, a kirendelt bírósági végrehajtóval kapcsolatos költségek stb.).

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a 2004. július 29-i 34/2004. sz. törvény biztosítja.

A 34/2004. sz. törvény 6. cikke alapján a jogvédelem két formában áll rendelkezésre:

i. jogi tanácsadás;

ii. költségmentesség.

Ennek keretében:

i. a 34/2004. sz. törvény 14. és 15. cikke szerint a jogi tanácsadás az egyes konkrét kérdésekre vagy ügyekre vonatkozó jogszabályok technikai magyarázatát foglalja magában, és azt ügyvédek nyújthatják;

ii. a 34/2004. sz. törvény 16. cikke alapján a költségmentesség az alábbi formákban érhető el:

• mentesség a bírósági illetékek és a jogvitával kapcsolatos egyéb kiadások megfizetése alól,
• jogi segítő kirendelése (például ügyvéd vagy solicitor), és a díjazásuk, valamint az egyéb költségeik (például utazási költségek) megfizetése,
• a bíróság által kirendelt jogi képviselő (például a büntetőeljárásban az ügyvéd) díjának a megfizetése,
• a bírósági illetékek és a jogvitával kapcsolatos egyéb kiadások részletekben való megfizetése,
• jogi segítő kirendelése és a vonatkozó díjak és kiadások részletekben való megfizetése,
• a bíróság által kirendelt jogi segítőnek fizetendő díjak és kiadások részletekben való megfizetése,
• bírósági végrehajtó kirendelése és a kapcsolódó díjak megfizetése (például az idézés kézbesítéséért, a vagyontárgyak lefoglalásához szükséges intézkedésekért és egyéb végrehajtási eljárásokért).

3 Milyen követelmények vonatkoznak a költségmentesség megadására?

A 34/2004. sz. törvény 7. cikke szerint a személyek alábbi kategóriái jogosultak jogvédelemre, ha bizonyítani tudják, hogy pénzügyi nehézségekkel küzdenek:

• a portugál állampolgárok,
• az Európai Unió polgárai,
• azok a külföldi és hontalan személyek, akik az Európai Unió valamely tagállamában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek,
• az Európai Unió valamely tagállamában érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldiek, ha azonos helyzetben az említett államok joga alapján a portugál állampolgároknak engedélyeznék a tartózkodást,
• a nonprofit szervezetek csak költségmentesség formájában jogosultak jogvédelemre.

Megjegyzés: a profitorientált szervezetek és az egyéni tőkeegyesítő társaságok nem jogosultak jogvédelemre.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A 34/2004. sz. törvény 17. cikke és a 2015. február 23-i, 46/2015. sz. miniszteri végrehajtási rendelet (Portaria n.º 46/2015) 7. cikke szerint a költségmentességi rendszer a következőkre alkalmazandó:

• az ügy típusától függetlenül minden bíróságra,
• a békebírósági eljárásokra,
• az alternatív vitarendezési rendszerek szerinti eljárásokra, mint amilyen az állami közvetítői eljárás (mediação pública), például családjogi vagy munkajogi közvetítés,
• a nyilvántartó hivatalok által folytatott ügyekre,
• a közjegyző által folytatott hagyatéki leltározásra,
• a szabálysértési eljárásokra.

Hasznos linkek:

Állami családjogi közvetítői rendszer (portugál nyelven)

Állami munkajogi közvetítői rendszer (portugál nyelven)

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Sürgős esetben, ha a bírósági illetékek és a bírósági eljárással kapcsolatos egyéb kiadások megfizetésének esedékességekor még nem hoztak jogerős határozatot a kérelmezett költségmentesség tárgyában, a kérelmezőnek be kell mutatnia a költségmentesség iránti kérelmét igazoló dokumentumot, majd a következőképpen kell eljárnia (lásd a 34/2004. sz. törvény 29. cikkének (5) bekezdését):

1. Ha az illetékes társadalombiztosítási hivatal döntése még nem ismert, a vonatkozó fizetési határidőt a határozatnak a kérelmezővel való közléséig felfüggesztik.
2. Ha a társadalombiztosítási hivatal már határozatot hozott, amelyben a költségmentességet részletfizetés formájában engedélyezte, az első részlet kifizetése a határozatnak a kérelmezővel való közlésétől számított 10 nap elteltével válik esedékessé, azonban a határozat visszavonása esetén a kifizetett összegeket a későbbiekben vissza kell fizetni.
3. Ha a társadalombiztosítási hivatal már elutasító határozatot hozott, a kifizetés a határozatnak a kérelmezővel való közlésétől számított 10 nap elteltével válik esedékessé, azonban a határozat visszavonása esetén a kifizetett összegeket a későbbiekben vissza kell fizetni.

Ha 30 nap eltelik anélkül, hogy a jogvédelem (jogi tanácsadás vagy költségmentesség) iránti kérelem tárgyában határozat születne, úgy kell tekinteni, hogy a kérelemnek hallgatólagosan helyt adtak, és az érdekelt fél a kért jogvédelem formájától függően a bíróság vagy a Portugál Ügyvédi Kamara előtt hivatkozhat e hallgatólagos hozzájárulásra – lásd a 34/2004. sz. törvény 25. cikkét.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A jogi tanácsadás vagy a költségmentesség bármely egyéb formájában igényelt jogvédelem iránti kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány, a költségmentesség iránti kérelemnek egy másik tagállamban történő benyújtására szolgáló formanyomtatványt is beleértve, letölthető a portugál szociális biztonsággal kapcsolatos honlapról ezen az internetcímen (portugál nyelven).

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A kérelemhez csatolandó iratok listája megtalálható a portugál Társadalombiztosítási Intézet (Instituto da Segurança Social, I.P.) által kiadott és az Intézet weboldalán belül a „Gyakorlati útmutatók” (Guias Práticos) című oldalon közzétett „Jogvédelem – Gyakorlati útmutató” (Guia Prático Protecção Jurídica) c. kiadványban, amely a következő linkeken érhető el:

A portugál társadalombiztosítási rendszerrel kapcsolatos honlap

Jogvédelem – Gyakorlati útmutató (portugál nyelven)

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A kérelem és a csatolt iratok benyújthatók személyesen, vagy megküldhetők postai úton, fax vagy e-mail útján a Társadalombiztosítási Intézet bármely olyan szervezeti egységének, amely közvetlenül a nagyközönséggel foglalkozik.

Az egyes körzetekben található társadalombiztosítási hivatalok listája és azok címe, faxszáma és e-mail-címe megtalálható ezen az internetcímen (portugál nyelven).

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A költségmentességet engedélyező határozatnak meg kell jelölnie, hogy a költségmentesség mely formáit hagyták jóvá; erről a kérelmező tartózkodási helye vagy székhelye szerinti társadalombiztosítási hivatal vezetője dönt. Ha a kérelmező tartózkodási helye nem Portugáliában található, ezt a határozatot azon társadalombiztosítási hivatal vezetője hozza meg, amelyhez a kérelmet benyújtották – lásd a 34/2004. sz. törvény 20. és 29. cikkét.

A 34/2004. sz. törvény 26. cikke alapján a kérelmezőt értesíteni kell a költségmentesség iránti kérelemnek helyt adó határozatról. Ezt az értesítést főszabály szerint a kérelmező által a formanyomtatványon megadott levelezési címre kézbesítik.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A kérelmezőt, amennyiben jogi segítőt rendelnek ki az érdekében, értesítik az érintett jogi segítő irodájának címéről, valamint arról is tájékoztatják, hogy a kérelmező a jogi segítővel köteles mindenben együttműködni, ennek elmaradása esetén ugyanis visszavonható a költségmentesség.

Ahhoz, hogy érvényesüljön a bíróság előtt felmerült bírósági illetékek és a jogvitával kapcsolatos kiadások alóli teljes körű vagy részleges mentesség, a kérelmezőnek a bírósági illeték megfizetésére előírt határidőn belül be kell mutatnia az azt igazoló dokumentumot, hogy számára költségmentességet engedélyeztek.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A jogi képviselőt a Portugál Ügyvédi Kamara rendeli ki, amely erről a 34/2004. sz. törvény 30. és 31. cikke szerint értesíti a kérelmezőt.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A költségmentesség a 34/2004. sz. törvény 16. cikkében foglalt kiadásokat fedezi, amelyek a következők:

• a bírósági illetékek és a jogvitával kapcsolatos egyéb kiadások,
• a jogi segítőnek fizetendő díjak,
• a bíróság által kirendelt jogi képviselőnek fizetendő díjak,
• a bírósági illetékek és a jogvitával kapcsolatos egyéb kiadások részletekben való megfizetése,
• a jogi segítőnek fizetendő díjak részletekben való megfizetése,
• a bíróság által kirendelt jogi segítőnek fizetendő díjak részletekben való megfizetése,
• a kirendelt bírósági végrehajtó költsége,
• a jogvita határokon átnyúló jellegéből fakadó kiadások megfizetése, amennyiben a kérelmező tartózkodási helye másik tagállamban van.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A 34/2004. sz. törvény 29. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján a fennmaradó költségeket a kérelmezőnek kell viselnie. Ettől függetlenül a pernyertessége esetén a kérelmező jogosult a bírósági költségekre vonatkozó szabályozás 26. cikkében foglaltak szerint a feleknek járó költségtérítésre.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Igen, a költségmentesség a fellebbezés során is fennmarad, és kiterjed az összes olyan későbbi eljárásra, amely összefügg azzal a jogvitával, amelyre a költségmentességet engedélyezték. A költségmentesség az alapeljárásra is vonatkozik, ha azt bármelyik kapcsolódó eljárásban megítélték. A költségmentesség ezenkívül a végrehajtási eljárásra is kiterjed, ha az olyan eljárásban hozott bírósági határozatból ered, amelyre vonatkozóan költségmentességet biztosítottak – lásd a 34/2004. sz. törvény 18. cikkét.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Igen, a 34/2004. sz. törvény 10. cikkében meghatározott esetekben a költségmentesség részben vagy egészben visszavonható az eljárás befejezése előtt. Ilyen eset az, ha a kérelmező vagy a családtagjai később elegendő anyagi forrásra tesznek szert. Ilyenkor a kérelmező feladata bejelenteni, hogy jogvédelem nélkül is képes boldogulni teljes egészében vagy részben, ellenkező esetben alkalmazhatók vele szemben a törvényben előírt szankciók.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

Ha a társadalombiztosítási hivatal úgy dönt, hogy a kérelmet, részben vagy teljes egészében, elutasítja, e szándékáról a kérelmezőt írásban értesíti, és a kérelmezőnek a válaszadásra 10 napot biztosít. A kérelmező a válasziratához hiányzó dokumentumokat vagy az érvelését alátámasztó iratokat csatolhat. Ha a kérelmező 10 munkanapon belül nem válaszol, a határozat véglegessé válik, és a kérelmezőnek nem küldenek újabb levelet – lásd a 34/2004. sz. törvény 37. cikkét, amely a portugál közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyvre (Código do Procedimento Administrativo) hivatkozik.

A kérelmező a társadalombiztosítási hivatal határozatát bíróság előtt megtámadhatja. Ebben az esetben a kérelmezőnek 15 napon belül a határozat megtámadására irányuló írásbeli kérelmet kell benyújtania annál a társadalombiztosítási hivatalnál, amely a határozatot meghozta. A társadalombiztosítási hivatal visszavonhatja a határozatot. Ha a társadalombiztosítási hivatal nem vonja vissza a határozatot, az ügyet továbbítania kell a bíróságra – lásd a 34/2004. sz. törvény 26. és 28. cikkét.

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

Igen, a költségmentesség iránti kérelem felfüggesztheti az elévülési időt.

Ha költségmentesség iránti kérelmet nyújtanak be jogi képviselő kirendelése formájában, és az e kérelmet megerősítő iratot az eljáráshoz csatolják, a folyamatban lévő elévülési idő a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított öt napon belül megszakad (a 2004. július 29-i 23/2004. sz. törvény 33. cikkének (4) bekezdése és a polgári törvénykönyv 323. cikkének (1) és (2) bekezdése).

Az alábbiakban megtekintheti az ítélkezési gyakorlat néhány példáját:

- a lisszaboni fellebbviteli bíróság (Tribunal da Relação de Lisboa)

• Processo 439/11.5TTLRS.L1-4
• Processo 7637/17.7T8LSB.L1-2

– a legfelsőbb bíróság (Supremo Tribunal de Justiça)

• Processo 31/14.3TTCBR.C3.S1

Figyelem!

A jelen tájékoztatóban található információk nem kötik a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjait, a bíróságokat, valamint az egyéb szerveket és hatóságokat. Továbbra is el kell olvasni a hatályos jogi szövegeket. Azok rendszeres frissítések és az ítélkezési gyakorlat folyamatosan alakuló értelmezésének tárgyát képezik.

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Állami költségmentesség az alábbi formákban nyújtható:

a) a képviselet, jogi segítségnyújtás és adott esetben a kirendelt vagy választott ügyvéd díjának megfizetése valamely jog vagy jogos érdek gyakorlásának vagy védelmének biztosítása érdekében a bíróság előtt vagy a jogvita elkerülése érdekében, a továbbiakban: ügyvédi segítség;

b) az eljárás során igénybe vett szakértőnek, fordítónak vagy tolmácsnak fizetett díjazás a bírósági vagy igazságügyi hatóság jóváhagyása esetén, amennyiben annak megfizetése az állami költségmentességet kérelmező személy kötelessége;

c) a bírósági végrehajtó díjának megfizetése;

d) a jogszabályokban foglaltak szerint mentesség a jogi költségek megfizetése alól, e költségek csökkentése, átütemezése vagy a fizetés elhalasztása, a végrehajtási szakaszban esedékes költségeket is beleértve.

Amennyiben állami költségmentességben uniós tagállamok állampolgárai vagy valamely tagállam területén lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező egyéb személyek részesülnek, a jóváhagyott állami költségmentesség az alábbiakat is magában foglalhatja:

a) a bíróság vagy az igazságügyi hatóság által kért és az ügy megoldásához szükséges, a kedvezményezett által benyújtott iratok fordításának költségei, valamint az előterjesztett vagy átvett kapcsolódó kérelmek és iratok mentességet élveznek a felülhitelesítés és a hasonló alakiságok alól;

b) a bíróság, illetve az igazságügyi hatóság előtti eljárásban igénybe vett tolmácsolás;

c) a segítségnyújtás kedvezményezettje vagy más személy részéről felmerült utazási költségek, amennyiben a bíróság vagy az igazságügyi hatóság felhívására Romániába kell utaznia, vagy ha jogszabály kötelezően előírja e személyek bármelyikének személyes megjelenését.

Az a jogosult személy, aki megfelel a 3. kérdésben meghatározott feltételeknek, szintén jogosult a közvetítőnek fizetett díj megtérítésére, amennyiben igazolja, hogy a bírósági eljárás megindítása előtt a jogvita tárgyában közvetítői eljárásban vett részt, vagy ha a bírósági eljárás megindítása után, azonban még az első tárgyalást megelőzően közvetítés igénybevételét kéri.

Állami költségmentesség bármely fent említett módon, önállóan vagy együttesen is nyújtható. Az akár önállóan, akár együttesen, ügyvéd, szakértő, fordító, tolmács vagy bírósági végrehajtó által nyújtott bármilyen segítség formájában egyéves időszak során biztosított állami költségmentesség értéke nem haladhatja meg a nemzeti bruttó minimálbér tizenkétszeresét a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának évében.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 6., 7., 20. és 44. cikke)

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

Az állami költségmentesség az állam által engedélyezett segítségnyújtás egy formája, amelynek célja a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés védelme, hogy ezáltal biztosítani lehessen bizonyos jogok vagy jogszerű érdekek bírósági eljárás útján történő érvényesítését, a bírósági határozatok és más végrehajtható jogcímek végrehajtását is beleértve.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 1. cikke)

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

Bármely természetes személy kérelmezhet állami költségmentességet, ha egyes eljárások tekintetében nem képes fizetni a jogi költségeket, vagy valamely jog vagy jogos érdek bíróság előtti védelme érdekében igénybe vett jogi tanácsadással összefüggésben felmerült költségeket anélkül, hogy azzal a saját vagy a családja megélhetését veszélyeztetné.

A család alatt a házastárs, a gyermek vagy egyéb 18 év alatti közvetlen leszármazó értendő, akit a kérelmező eltart, valamint a 18 év feletti gyermek és egyéb közvetlen leszármazó a 26. életéve betöltéséig, ha tanulmányokat folytat és a kérelmező tartja el. Szintén családtagnak minősül az a személy, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve a háztartása közös a kérelmezővel, az ő 18 év alatti gyermeke és egyéb közvetlen leszármazója, akit a kérelmező tart el, valamint a 18 év feletti gyermeke és egyéb közvetlen leszármazója a 26. életéve betöltéséig, ha tanulmányokat folytat és a kérelmező tartja el.

Azok a személyek, akiknek a havi nettó átlagjövedelme családtagonként nem érte el az 500 román lejt a kérelem benyújtását megelőző utolsó két hónapban, állami költségmentességre jogosultak. Ebben az esetben az állami költségmentesség körébe tartozó összegeket teljes egészében az állam viseli. Ha a havi nettó átlagjövedelem családtagonként nem érte el a 800 román lejt a kérelem benyújtását megelőző utolsó két hónapban, az állami költségmentességbe tartozó összegek felét viseli az állam. A jövedelemküszöbök összegét és az állami költségmentesség körében engedélyezhető felső összeghatárt kormányhatározat módosíthatja.

Állami költségmentesség egyéb esetekben is engedélyezhető a kérelmező szükségleteivel arányosan, ha a tényleges vagy becsült jogi költségek vélhetően korlátoznák a kérelmező tényleges hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz, figyelemmel arra is, hogy a kérelmező lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban és Romániában a megélhetési költségek eltérőek lehetnek.

A jövedelem megállapítása során figyelembe veszik a szokásos jövedelmeket, mint amilyen a bér, juttatás, díjazás, járadék, bérleti díj, kereskedelemből vagy önálló vállalkozói tevékenységből származó nyereség és más hasonló bevételek, valamint a rendszeresen esedékes összegeket, mint például a bérleti díjak és a tartási kötelezettségek.

Az állami költségmentességet a kérelmező anyagi helyzetétől függetlenül engedélyezik, ha különös jogszabály rendelkezik a jogi segítségnyújtásra vagy ingyenes jogi segítségnyújtásra való jogosultságról speciális körülmények által indokolt védelmi intézkedésként, például kiskorúság, fogyatékosság, bizonyos jogállás vagy egyéb hasonló körülmény esetén. Ebben az esetben az állami költségmentességet a jövedelmi feltétel teljesülése nélkül engedélyezik, de csak azokból a rendkívüli körülményekből eredő vagy azokkal összefüggő egyes jogok vagy jogos érdekek védelme vagy elismerése érdekében, amely a jogszabályok alapján indokolták a jogi segítségnyújtáshoz való jog vagy az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz való jog elismerését.

Az állami költségmentességre való jogosultság megszűnik a fél halálával vagy ha a fél anyagi helyzete oly mértékben javul, hogy képes fedezni az eljárási költségeket.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 4., 5., 8., 81., 9., 10., 101., 2., 21. és 50. cikke)

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Az e sürgősségi kormányrendelet által biztosított állami költségmentességet polgári, kereskedelmi jogi, közigazgatási, munkajogi és szociális biztonsági ügyekben, valamint a büntetőügyek kivételével egyéb ügyekben is engedélyezik.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 3. cikke)

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

A jogi segítségnyújtással kapcsolatos ügyekre nem vonatkoznak különös sürgősségi eljárások.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Az e fejezet szerint előterjesztett állami költségmentesség iránti kérelmet a hivatkozott sürgősségi rendelet elválaszthatatlan részét képező Mellékletben foglalt, a kérelemre szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani (a 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 49. cikke).

FORMANYOMTATVÁNY

költségmentesség iránt az Európai Unió egy másik tagországában benyújtott kérelemhez

Kitöltési útmutató:

1. A kérelemre szolgáló formanyomtatvány kitöltése előtt olvassa el alaposan a következő utasításokat.

2. A kérelmet kitöltő személynek az ezen formanyomtatványban kért összes információt meg kell adnia.

3. A pontatlan, nem helytálló vagy hiányos információ késleltetheti a kérelem feldolgozását.

4. Hamis vagy hiányos információ szolgáltatása a kérelemben negatív következményekkel járhat, és a költségmentesség iránti kérelmet elutasíthatják; illetve vádemelésre is sor kerülhet.

5. Mellékeljen minden igazoló okmányt.

6. Vegye figyelembe, hogy ez a kérelem nincs kihatással azokra a határidőkre, amelyeket a bírósági eljárás megindításakor kell betartani.

7. A kérelmet lássa el dátummal és aláírással.

A1. A kérelmező személyes adatai

Vezetéknév és utónév ......................................................

Születési idő és hely ...................................................

Személyi azonosító szám ......................................................................

Cím (lakóhely vagy tartózkodási hely) ........................................

..........................................................................

Tel./Fax/E-mail ...........................................................

A2. A jogi képviselő személyes adatai (szülő, gyám, gondnok stb.), amennyiben alkalmazandó (kitöltendő, ha a kérelmező jogi képviselettel rendelkezik)

Vezetéknév és utónév ......................................................

Születési idő és hely ...................................................

Személyi azonosító szám ......................................................................

Cím ...................................................................

Tel./Fax/E-mail ...........................................................

A3. A kérelmező ügyvédjének személyes adatai, amennyiben alkalmazandó (kitöltendő, ha a kérelmező már rendelkezik ügyvéddel)

Vezetéknév és utónév ......................................................

Cím ...................................................................

Tel./Fax/E-mail ...........................................................

B. Információ azon jogvitáról, amelyre nézve a költségmentességet kérelmezik

Mellékelje minden igazoló okmány másolati példányát.

B1. A jogvita természete (házasság felbontása, foglalkoztatás stb.)

B2. A jogvita értéke, amennyiben pénzben kifejezhető, és a pénznem, amelyben a jogvita értékét meghatározták

B3. A jogvita körülményeinek ismertetése, amelyre vonatkozóan az állami költségmentességet kérelmezték (ideértve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot, a meghallgatás időpontját, a bizonyítást stb.)

C. Az eljárás részletei

Mellékelje minden igazoló okmány másolati példányát.

C1. Az eljárásban betöltött vagy várható jogállása (felperes vagy alperes)

Írja le a vizsgálat céljából benyújtott kereset tárgyát ...........................

..........................................................................

Az ellenérdekű fél neve és elérhetősége ...........................

..........................................................................

C2. A jelen kérelemben kért sürgős intézkedés különös indoka, amennyiben alkalmazandó

C3. Sorolja fel a kérelem által fedezendő költségeket (ikszelje be)

_

|_| a) ügyvédi segítség

_

|_| b) szakértői díj

_

|_| c) az eljárás során igénybe vett fordító vagy tolmács díja

_

|_| d) a bírósági végrehajtó díjának megfizetése

_

|_| e) a jogszabályokban foglaltak szerint mentesség a jogi költségek és/vagy biztosítékok megfizetése alól, e költségek csökkentése, átütemezése vagy a fizetés elhalasztása, a végrehajtási szakaszban esedékes díjakat és biztosítékokat is beleértve

C4. Jelölje meg, hogy az állami költségmentességet az alábbiak közül mire igényli:

_

|_| Peren kívüli eljárás keretében igénybe vett ügyvédi segítség

_

|_| Bírósági eljárás megindítását megelőzően igénybe vett ügyvédi segítség

_

|_| Folyamatban lévő bírósági eljárásban igénybe vett ügyvédi segítség (konzultáció és/vagy képviselet). Ebben az esetben részletezze az alábbiakat:

– nyilvántartási szám

– a bírósági tárgyalások időpontja

– a bíróság neve

– a bíróság címe

_

|_| Bírósági ítélettel szembeni bírósági jogorvoslati eljárásban igénybe vett ügyvédi segítség. Ebben az esetben részletezze az alábbiakat:

– a bíróság neve

– az ítélet kelte

– a segítség kérelmezésének indoka

– az ítélet elleni fellebbezés

_

|_| Végrehajtási eljárásban igénybe vett ügyvédi segítség. Ebben az esetben részletezze az alábbiakat:

– a bíróság neve

– a határozathozatal napja vagy valamely más végrehajtható okirat kibocsátásának dátuma.

C6. Jelölje meg, hogy van-e olyan biztosítása vagy egyéb jogosultsága, illetve eszköze, amely teljes mértékben vagy részlegesen képes fedezni a jogi költségeket.

Ez esetben szolgáljon részletes információval: ............................................

..........................................................................

..........................................................................

D. Családi helyzet

________

Hányan élnek az Ön háztartásában?           |________|

Határozza meg, hogy ezek a személyek milyen viszonyban állnak Önnel

______________________________________________________________________________

| Vezetéknév és   | A kérelmezőhöz | Születési idő| Ez a| A          |

| utónév   | fűződő viszony| (kiskorú   | személy   | kérelmező     |

|             |             | gyermek esetében)   | anyagilag függ   | anyagilag függ |

|             |             |             | a kérelmezőtől?| ettől a személytől?|

|_____________|_____________|______________|________________|__________________|

|             |           |             |       _       |       _         |

|             |             |             |     |_|       |       |_|       |

|_____________|_____________|______________|________________|__________________|

|             |             |             |       _       |       _         |

|             |             |             |     |_|       |       |_|       |

|_____________|_____________|______________|________________|__________________|

Van olyan, Önnel nem egy háztartásban élő személy, aki anyagilag függ Öntől?

______________________________________________________________________________

|   Vezetéknév és utónév |   A kérelmezőhöz fűződő viszony   | Születési idő         |

|                       |                             | (kiskorú gyermek esetében) |

|________________________|_____________________________|_______________________|

|                       |                            |                       |

|________________________|_____________________________|_______________________|

|                       |                             |                       |

|________________________|_____________________________|_______________________|

|                       |                             |                       |

|________________________|_____________________________|_______________________|

Van olyan, Önnel nem egy háztartásban élő személy, akitől Ön anyagilag függ?

______________________________________________________________________________

|         Vezetéknév és utónév         |       A kérelmezőhöz fűződő viszony         |

|_____________________________________|________________________________________|

|                                     |                                       |

|_____________________________________|________________________________________|

|                                     |                                       |

|_____________________________________|________________________________________|

|                                     |                                      |

|_____________________________________|________________________________________|

E. Pénzügyi információk

Adjon meg minden információt saját magáról, élettársáról vagy házastársáról, minden olyan személyről, aki Öntől anyagilag függ, vagy adott esetben minden olyan személyről, akitől Ön anyagilag függ.

Amennyiben Ön más pénzügyi hozzájárulásban részesül, mint attól, az Önnel nem együtt élő személytől kapott tartás, akitől Ön anyagilag függ, az ilyen juttatásokat az E.1. táblázat „Egyéb bevétel” rovatában adja meg.

Amennyiben más személynek nyújt pénzügyi hozzájárulást, nem pedig az olyan Önnel együtt élő személynek, aki Öntől anyagilag függ, az ilyen juttatásokat az E.3. táblázat „Egyéb kiadások” rovatában adja meg.

Mellékeljen minden, a fent előadott körülményeket igazoló okmányt.

A táblázat kitöltésekor adja meg az összegek pénznemét, ha azokat nem román lejben határozza meg,

______________________________________________________________________________

E.1. Havi jövedelemre |I. Kérelmező|II. Házastárs vagy|III. Eltartott|IV. A kérelmezőt |

|vonatkozó adatok       |               |élettárs   |személyek   |támogató|

|                   |               |     az

|                   |               |             |             |személyek|

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Kereset,           |               |             |             |             |

kártalanítások:       |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Üzleti nyereség: |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

Nyugdíjak:            |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

Jövedelem:           |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Állami                                                         |

|juttatások:                                                                     |

|______________________________________________________________________________|

|1. támogatások:       |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|2. munkanélküli ellátás |              |             |             |             |

|és szociális biztonsági       |               |             |             |             |

|ellátás:           |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Egyes ingó |               |             |             |             |

|vagyontárgyakon     |               |             |             |             |

|vagy ingatlanon fennálló |               |             |             |             |

| jogosultságból származó bevétel: |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

| Egyéb bevétel:     |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

ÖSSZESEN:             |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

______________________________________________________________________________

E.2. Tulajdon       |I. Kérelmező |II. Házastárs vagy|III. Eltartott|IV. A kérelmezőt |

|     |               |élettárs   |személyek   |támogató|

|                   |               |     az

|                   |               |             |             |személyek|

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|lakhelyként használt   |               |             |             |             |

|ingatlan:           |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Egyéb épület:         |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Földterület:           |               |             |            |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Megtakarítások:           |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Részvények:           |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Gépjárművek: |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Egyéb vagyontárgyak:       |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

ÖSSZESEN:              |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

______________________________________________________________________________

E.3. Havi       |I. Kérelmező |II. Házastárs vagy|III. Eltartott|IV. A kérelmezőt |

|kiadások             |               |élettárs   |személyek   |támogató|

|                   |               |     az

|                   |               |             |             |személyek|

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Adók:           |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Társadalombiztosítási     |               |             |             |             |

|járulék:|               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Helyi adók:       |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Jelzálog-         |              |             |             |             |

költségek:         |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Bérleti díj és lakhatási   |               |            |             |             |

költségek: |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Iskoláztatási   |               |             |             |             |

költségek:           |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Iskoláztatási   |               |             |             |             |

|Gyermekgondozási   |               |             |             |             |

költségek:           |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Részletfizetések:               |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Kölcsönök     |               |             |             |             |

|visszafizetése:       |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Más személynek valamely jogi kötelezettség |               |             |             |             |

|alapján |              |             |             |             |

|fizetett tartás:     |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

|Egyéb kiadások:   |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

ÖSSZESEN:            |               |             |             |             |

|____________________|_______________|_____________|_____________|_____________|

Becsületszavamra kijelentem, hogy a megadott információk megfelelnek a valóságnak és hiánytalanok, valamint kötelezettséget vállalok arra, hogy az anyagi helyzetemben bekövetkező bármely változást haladéktalanul bejelentem az eljáró hatóságnak.

Kelt (hely) ..........................

(dátum) ......................................

Aláírás .................................

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

Az állami költségmentesség iránti kérelmet írásba foglalják, és abban ki kell térni az eljárás tárgyára és jellegére, amelyre az állami költségmentességet kérelmezik, a kérelmező és a családtagjai személyazonosságára, a személyi azonosító számára, lakóhelyére és anyagi helyzetére, és ahhoz mellékelik a kérelmező és a családja jövedelmét alátámasztó okmányokat, valamint a tartási vagy fizetési kötelezettségeket igazoló iratokat. A kérelemhez szintén csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az elmúlt 12 hónapban részesült-e állami költségmentességben, azt milyen formában, mely ügyre vonatkozóan és milyen összegben kapott.

A bíróság a felektől kérheti egyes körülmények tisztázását és igazolását, illetve írásbeli tájékoztatást kérhet az illetékes hatóságoktól.

A peren kívüli segítségnyújtást az egyes ügyvédi kamarák mellett létrehozott költségmentességi szolgálat kérelemre engedélyezi, amelynek mintáját a Költségmentességi Koordinációs Szervezet hagyja jóvá, és amely tartalmazza a költségmentesség iránti kérelem tárgyát és jellegét, a kérelmező és a családtagjai személyazonosságát, a személyi azonosító számát, a lakóhelyét és az anyagi helyzetét, mellékelve az ezeket, illetve a kérelmező és a családja jövedelmét alátámasztó okmányokat, valamint a tartási vagy fizetési kötelezettségeket igazoló iratokat.

A kérelemhez szintén csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az elmúlt 12 hónapban részesült-e állami költségmentességben, azt milyen formában, mely ügyre vonatkozóan és milyen összegben kapott.

A kérelmező az anyagi helyzetét elsősorban az alábbi iratokkal igazolja:

• a kérelmező és a családtagjai jövedelemigazolása;
• az anyakönyv és, adott esetben, a gyermekek születési anyakönyvi kivonata;
• adott esetben a kérelmező vagy a gyermek fogyatékossági igazolása;
• nyilatkozat arról, hogy a kérelmezőnek és a családtagjainak nincs egyéb bevétele;
• nyilatkozat a kérelmező és a családja vagyonáról;
• nyilatkozat, amelyben a kérelmező és/vagy a másik szülő kijelenti, hogy a gyermeket nem helyezték el, illetve nem vették gondozásba valamely elismert magánszervezetnél vagy közszolgálatnál, vagy jogi személynél;
• az illetékes hatóság igazolása a kérelmező nevén vagy, adott esetben, a családtagjai nevén lévő adóköteles vagyontárgyak bevallásáról;
• a költségmentességhez való jog jogszabály szerinti megállapításához szükséges egyéb iratok.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 14. cikke, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 51/1995. sz., módosított és kiegészített törvény 73. cikke).

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

Az állami költségmentesség iránti kérelmet az abban az ügyben eljáró bíróságnak kell címezni, amelyre a költségmentességet kérelmezik; az ítélet végrehajtása érdekében kérelmezett állami költségmentesség esetén a kérelem a végrehajtó bíróság hatáskörébe tartozik. Ha az illetékes bíróság nem határozható meg, az a kerületi bíróság jár el, amelynek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye található.

Ha az állami költségmentességet folyamatban lévő bírósági eljárásban kérelmezik, az állami költségmentesség iránti kérelme(ke)t, adott esetben, az alapkeresetet elbíráló bírói tanács bírálja el.

Az állami költségmentességet az eljárás során bármikor engedélyezik, kezdve a kérelem érdekelt fél általi benyújtásának időpontjától, és fennáll a teljes eljárási szakaszban, amelyben azt kérelmezték. Az állami költségmentesség iránti kérelem után nem kell illetékbélyeget fizetni.

A bírósági jogorvoslati eljárásra az állami költségmentességet új kérelem alapján engedélyezhetik. A bírósági jogorvoslati eljárásra benyújtott állami költségmentesség iránti kérelmet annak a bíróságnak kell címezni, amelynek az ítéletével szemben a fellebbezési határidőn belül a fellebbezést be kell nyújtani, és a kérelmet soron kívül bírói tanács bírálja el, amely nem lehet azonos az ügy érdemében eljárt bírói tanáccsal.

Az állami költségmentesség iránti kérelem előterjesztésével a fellebbezési határidő egyetlen alkalommal megszakad, ha a kérelmező az alátámasztó okmányokat legfeljebb tíz napon belül benyújtja. Az állami költségmentesség iránti kérelmet elbíráló, vagy adott esetben a felülvizsgálati kérelmet elfogadó vagy elutasító határozat közlése időpontjától a fellebbezési határidő újrakezdődik.

Ha az állami költségmentesség iránti kérelemnek helyt adnak, a bíróság a döntést haladéktalanul közli a kérelmezővel és az ügyvédi kamarával. Az ügyvédi kamara 48 órán belül kirendel egy ügyvédet, aki szükség szerint bármely fellebbviteli bíróság előtt eljárhat. Az ügyvéd kirendelésének időpontját és annak részleteit legkésőbb 48 órán belül közlik a bírósággal és a kérelmezővel. Az ügyvéd kirendelésének időpontjától a fellebbviteli határidő számítása újrakezdődik.

A peren kívüli segítségnyújtást az egyes ügyvédi kamaráknál létrehozott költségmentességi szolgálat kérelemre engedélyezi, amelynek mintáját a Költségmentességi Koordinációs Szervezet hagyja jóvá, és amely tartalmazza a költségmentesség iránti kérelem tárgyát és jellegét, a kérelmező és a családtagjai személyazonosságát, a személyi azonosító számát, a lakóhelyét és az anyagi helyzetét, mellékelve az ezeket, illetve a kérelmező és a családja jövedelmét alátámasztó okmányokat, valamint a tartási vagy fizetési kötelezettségeket igazoló iratokat.

A kérelemhez szintén csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az elmúlt 12 hónapban részesült-e állami költségmentességben, azt milyen formában, mely ügyre vonatkozóan és milyen összegben kapott.

A peren kívüli segítségnyújtás iránti kérelmet a költségmentességi szolgálathoz kell benyújtani, és azt a nyilvántartásba vétel időpontjától számított legkésőbb 15 munkanapon belül helyt adó vagy, adott esetben, elutasító határozatban bírálják el. A határozatot az annak kibocsátásától számított öt munkanapon belül kézbesítik a kérelmezőnek. A peren kívüli segítségnyújtás iránti kérelmet elutasító határozat a kézbesítésétől számított öt napon belül megtámadható az Ügyvédi Kamarák Tanácsa előtt. Az elutasító határozattal szembeni kifogásokat az Ügyvédi Kamarák Tanácsa soron kívül bírálja el az Ügyvédi Kamarák Tanácsának első ülésén.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 11., 12. és 13. cikke, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 51/1995. sz., módosított és kiegészített törvény 73. cikke).

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A bíróság az állami költségmentesség iránti kérelmet a felek idézése nélkül, tanácsban meghozott indokolással ellátott határozatban bírálja el. Az érdekelt fél az állami költségmentesség iránti kérelmet elutasító határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a határozat kézbesítésétől számított öt napon belül. A felülvizsgálati kérelmet tanácsban eljárva, egy másik ítélkező testület bírálja el, és a bíróság jogerős határozatot hoz.

Ha az állami költségmentesség iránti kérelemnek ügyvéd általi segítségnyújtás formájában adtak helyt, e kérelmet és a helyt adó határozatot haladéktalanul megküldik a bíróság illetékességi területén eljáró ügyvédi kamara elnökének. Az ügyvédi kamara elnöke vagy az elnök által e feladattal megbízott ügyvéd a költségmentességi nyilvántartásban felsorolt ügyvédek közül három napon belül kirendel egyet, akinek a határozatot a kirendelésről szóló értesítővel együtt megküldi. Az ügyvédi kamara elnöke az állami költségmentesség kedvezményezettjét a kirendelt ügyvéd nevéről is tájékoztatja. Az állami költségmentesség kedvezményezettje egy meghatározott ügyvéd kirendelését is kérheti, ha az ügyvéd ahhoz a jogszabályok szerint hozzájárul.

A peren kívüli segítségnyújtás iránti kérelmet az egyes ügyvédi kamarák mellett létrehozott költségmentességi szolgálathoz kell benyújtani, és azt a nyilvántartásba vétel időpontjától számított legkésőbb 15 munkanapon belül helyt adó vagy, adott esetben, elutasító határozatban bírálják el. A határozatot az annak kibocsátásától számított öt munkanapon belül kézbesítik a kérelmezőnek. Az illetékes ügyvédi kamara elnöke a peren kívüli segítségnyújtást engedélyező határozat alapján kirendel egy ügyvédet az ügyvédi kamara költségmentességi nyilvántartásából. Az ügyvédi kamara elnöke, ha nincs akadálya, engedélyezi, hogy a peren kívüli segítségnyújtást a költségmentesség kedvezményezettje által választott ügyvéd biztosítsa.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 15. cikke, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 51/1995. sz., módosított és kiegészített törvény 73. cikke).

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Az ügyvéd általi segítségnyújtás formájában biztosított állami költségmentességet a költségmentességre, illetve az ingyenes költségmentességre vonatkozó, az ügyvédi tevékenységről szóló 51/1995. sz., újból kihirdetett, módosított és kiegészített törvénnyel összhangban engedélyezik.

Ha az állami költségmentesség iránti kérelemnek ügyvéd általi segítségnyújtás formájában adtak helyt, e kérelmet és a helyt adó határozatot haladéktalanul megküldik a bíróság illetékességi területén eljáró ügyvédi kamara elnökének. Az ügyvédi kamara elnöke vagy az elnök által e feladattal megbízott ügyvéd a költségmentességi nyilvántartásban felsorolt ügyvédek közül három napon belül kirendel egyet, akinek a határozatot a kirendelésről szóló értesítővel együtt megküldi. Az ügyvédi kamara elnöke az állami költségmentesség kedvezményezettjét a kirendelt ügyvéd nevéről is tájékoztatja. Az állami költségmentesség kedvezményezettje egy meghatározott ügyvéd kirendelését is kérheti, ha az ügyvéd ahhoz a jogszabályok szerint hozzájárul.

Az ügyvéd általi segítségnyújtás peren kívüli segítségnyújtás is lehet, és az konzultációs tevékenységet, megkeresések, kérelmek és értesítések benyújtását, vagy egyéb hasonló eljárási cselekmények kezdeményezését, valamint az ügyfél hatóságok vagy intézmények előtti képviseletét foglalja magában, az igazságügyi vagy igazságügyi hatáskörrel rendelkező hatóságok kivételével, bizonyos jogok vagy jogos érdekek érvényesítése érdekében. A peren kívüli segítségnyújtás eredményeképpen a kérelmező a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban egyértelmű és hozzáférhető információk birtokába kell hogy kerüljön az illetékes intézményekről, valamint, lehetőség szerint, a kérelmező által hivatkozott jog vagy érdek elismerése, megítélése vagy érvényesítése iránt jogszabályban előírt követelményekről, határidőkről és eljárásokról. A peren kívüli segítségnyújtást az 51/1995. sz., újból kihirdetett, módosított és kiegészített törvény szerint engedélyezik.

A peren kívüli segítségnyújtás iránti kérelmet az egyes ügyvédi kamarák mellett létrehozott költségmentességi szolgálathoz kell benyújtani, és azt a nyilvántartásba vétel időpontjától számított legkésőbb 15 munkanapon belül helyt adó vagy, adott esetben, elutasító határozatban bírálják el. A határozatot az annak kibocsátásától számított öt munkanapon belül kézbesítik a kérelmezőnek. A peren kívüli segítségnyújtás iránti kérelmet elutasító határozat a kézbesítésétől számított öt napon belül megtámadható az Ügyvédi Kamarák Tanácsa előtt. Az elutasító határozattal szembeni kifogásokat az Ügyvédi Kamarák Tanácsa soron kívül bírálja el az Ügyvédi Kamarák Tanácsának első ülésén.

Az illetékes ügyvédi kamara elnöke a peren kívüli segítségnyújtást engedélyező határozat alapján kirendel egy ügyvédet az ügyvédi kamara költségmentességi nyilvántartásából. Az ügyvédi kamara elnöke, ha nincs akadálya, engedélyezi, hogy a peren kívüli segítségnyújtást a költségmentesség kedvezményezettje által választott ügyvéd biztosítsa.

Ha az állami költségmentesség iránti kérelemnek a szakértőnek, fordítónak vagy tolmácsnak fizetett díj formájában adnak helyt, a költségmentességet engedélyező határozat az e személyeknek járó ideiglenes díjat is megállapítja. A bíróság a végleges díjat azt követően határozza meg, hogy teljesítették azt a szolgáltatást, amelyre az ideiglenes díjat kifizették.

Ha az állami költségmentesség iránti kérelemnek a bírósági végrehajtónak fizetett díj formájában adnak helyt, a költségmentességet engedélyező határozat a bírósági végrehajtónak járó ideiglenes díjat is megállapítja annak függvényében, hogy az adott időpontban az ügy mennyire összetett. A kérelmet és az azt jóváhagyó határozatot amint lehet megküldik az adott bíróság illetékességi területén működő bírósági végrehajtók területi kamarájának. A bírósági végrehajtók területi kamarájának tanácsa három napon belül kirendel egy bírósági végrehajtót, akinek a vonatkozó határozatot a kirendeléséről szóló értesítéssel együtt megküldik. Az elnök az állami költségmentesség kedvezményezettjét a kirendelt bírósági végrehajtó nevéről is tájékoztatja. Az állami költségmentesség kedvezményezettje egy meghatározott, illetékességgel rendelkező bírósági végrehajtó kirendelését is kérheti.

A bíróság, miután a bírósági végrehajtó ellátta a jogszabályok szerinti feladatait, a bírósági végrehajtó kérelmére az ügy összetettségére és az elvégzett munka mennyiségére figyelemmel meghatározza a végleges díjat a díjak jogszabályban előírt összeghatárán belül.

A jogi költségek viselésének átvállalása iránti kérelem jóváhagyása esetén a határozatban vagy a fizetés alóli mentességről, vagy a kedvezmény mértékéről, a fizetési határidőkről és, adott esetben, a részletfizetések összegéről rendelkeznek. Ha a fizetendő jogi költségek meghaladják a kérelmezőnek az állami költségmentesség iránti kérelem benyújtását megelőző hónapban a családra számított havi nettó jövedelmének kétszeresét, a fizetést részletekben engedélyezik úgy, hogy a havi részletfizetés összege ne haladja meg a családra számított nettó jövedelem felét, kivéve, ha a bíróság ennél kedvezőbb támogatási forma megítélését látja szükségesnek. A jogi költségek kifizetése legfeljebb 48 havi részletfizetésre osztható.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 23., 24., 25., 32., 33., 34. és 35. cikke, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 51/1995. sz., módosított és kiegészített törvény 71. és 73. cikke)

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Az ügyvéd általi segítségnyújtás formájában biztosított állami költségmentességet a költségmentességre, illetve az ingyenes költségmentességre vonatkozó, az ügyvédi tevékenységről szóló 51/1995. sz., újból kihirdetett, módosított és kiegészített törvénnyel összhangban engedélyezik.

Ha az állami költségmentesség iránti kérelemnek ügyvéd általi segítségnyújtás formájában adtak helyt, e kérelmet és a helyt adó határozatot haladéktalanul megküldik a bíróság illetékességi területén eljáró ügyvédi kamara elnökének. Az ügyvédi kamara elnöke vagy az elnök által e feladattal megbízott ügyvéd a költségmentességi nyilvántartásban felsorolt ügyvédek közül három napon belül kirendel egyet, akinek a határozatot a kirendelésről szóló értesítővel együtt megküldi. Az ügyvédi kamara elnöke az állami költségmentesség kedvezményezettjét a kirendelt ügyvéd nevéről is tájékoztatja. Az állami költségmentesség kedvezményezettje egy meghatározott ügyvéd kirendelését is kérheti, ha az ügyvéd ahhoz a jogszabályok szerint hozzájárul.

A peren kívüli segítségnyújtást illetően az illetékes ügyvédi kamara elnöke a peren kívüli segítségnyújtást engedélyező határozat alapján kirendel egy ügyvédet az ügyvédi kamara költségmentességi nyilvántartásából. Az ügyvédi kamara elnöke, ha nincs akadálya, engedélyezi, hogy a peren kívüli segítségnyújtást a költségmentesség kedvezményezettje által választott ügyvéd biztosítsa.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet., 23. és 35. cikke, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 51/1995. sz., módosított és kiegészített törvény 71. és 73. cikke)

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Állami költségmentesség az alábbi formákban nyújtható:

a) a képviselet, jogi segítségnyújtás és adott esetben a kirendelt vagy választott ügyvéd díjának megfizetése valamely jog vagy jogos érdek gyakorlásának vagy védelmének biztosítása érdekében a bíróság előtt vagy a jogvita elkerülése érdekében, a továbbiakban: ügyvédi segítség;

b) az eljárás során igénybe vett szakértőnek, fordítónak vagy tolmácsnak fizetett díjazás a bírósági vagy igazságügyi hatóság jóváhagyása esetén, amennyiben annak megfizetése az állami költségmentességet kérelmező személy kötelessége;

c) a bírósági végrehajtó díjának megfizetése;

d) a jogszabályokban foglaltak szerint mentesség a jogi költségek megfizetése alól, e költségek csökkentése, átütemezése vagy a fizetés elhalasztása, a végrehajtási szakaszban esedékes költségeket is beleértve.

Amennyiben állami költségmentességben uniós tagállamok állampolgárai vagy valamely tagállam területén lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező egyéb személyek részesülnek, a jóváhagyott állami költségmentesség az alábbiakat is magában foglalhatja:

a) a bíróság vagy az igazságügyi hatóság által kért és az ügy megoldásához szükséges, a kedvezményezett által benyújtott iratok fordításának költségei, valamint az e fejezettel összhangban előterjesztett vagy átvett kapcsolódó kérelmek és iratok mentességet élveznek a felülhitelesítés és a hasonló alakiságok alól;

b) a bíróság, illetve az igazságügyi hatóság előtti eljárásban igénybe vett tolmácsolás;

c) a segítségnyújtás kedvezményezettje vagy más személy részéről felmerült utazási költségek, amennyiben a bíróság vagy az igazságügyi hatóság felhívására Romániába kell utaznia, vagy ha jogszabály kötelezően előírja e személyek bármelyikének személyes jelenlétét

Állami költségmentesség bármely fent említett módon, önállóan vagy együttesen is nyújtható. Az akár önállóan, akár együttesen, ügyvéd, szakértő, fordító, tolmács vagy bírósági végrehajtó által nyújtott bármilyen segítség formájában egyéves időszak során biztosított állami költségmentesség értéke nem haladhatja meg a nemzeti bruttó minimálbér tizenkétszeresét a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának évében.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz. sürgősségi rendelet 6., 7. és 44. cikke)

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A kiadások viselésére, amelyek alól, illetve amelyek tekintetében a félnek az állami költségmentesség megítélése révén mentességet vagy kedvezményt engedélyeztek, a másik felet kötelezik az utóbbi pervesztessége esetén. A pervesztes fél ezeket az összegeket az államnak köteles megfizetni.

Ha az a fél lesz pervesztes, aki állami költségmentességben részesült, az állam részéről felmerült eljárási költségeket az állam viseli. A bíróság azonban az ügy elbírálásakor úgy is dönthet, hogy az állami költségmentességben részesült felet az állam részéről felmerült kiadások teljes körű vagy részleges megtérítésére kötelezi, ha a fél az eljárás során tanúsított gondatlan magatartása okán lett pervesztes, vagy ha ítélet a keresettel összefüggésben tanúsított visszaélésszerű magatartását állapította meg.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 18. és 19. cikke).

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Ha az ügyben, amelyre vonatkozóan állami költségmentességet engedélyeztek, ítéletet hoznak, és azzal szemben fellebbezési eljárás indul, a megelőző eljárási szakaszban az előírt, ügyvéd általi segítségnyújtás formájában engedélyezett állami költségmentességet jogszerűen kiterjesztik a fellebbezési kérelem és jogcímek kidolgozására, valamint a fellebbezési eljárás igénybevételére és lefolytatására.

A megfellebbezhető ítéletet és az állami költségmentességet megítélő határozat másolatát haladéktalanul kézbesítik az ügyvédi kamarának ellenőrzés és elismerés céljából, vagy, adott esetben, a fellebbviteli bíróság előtt eljárni jogosult ügyvéd kirendelése iránt. A fellebbezési eljárásban az ügyvéd külön díjra jogosult, amelyet a fellebbviteli bíróság a jogszabályok szerint határoz meg.

Ha a fél a fellebbezési eljárást megelőző eljárási szakaszban nem kapott állami költségmentességet, az állami költségmentességet új kérelem benyújtásával kérelmezik.

Az ügyvéd kirendelésének vagy elfogadásának időpontjától a fellebbviteli határidő számítása újrakezdődik. Az ügyvéd kirendelésének időpontját és annak részleteit legkésőbb 48 órán belül közlik a bírósággal és a kérelmezővel.

A fellebbviteli bíróság ellenőrzi, hogy a megítélt állami költségmentesség feltételei továbbra is fennállnak-e. Ha a bíróság úgy találja, hogy e feltételek már nem teljesülnek, határozatot hoz a költségmentesség megszüntetéséről, és elrendeli, hogy a fél teljes egészében vagy részben térítse meg az állam kiadásait, amelyek ügyvédi díj formájában felmerültek.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 13.1. cikke)

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Az állami költségmentességre való jogosultság megszűnik a fél halálával vagy ha a fél anyagi helyzete oly mértékben javul, hogy képes fedezni az eljárási költségeket.

Az állami költségmentesség iránti kérelem kézhezvételekor a kérelmezőt tájékoztatják arról, hogy amennyiben pervesztes lesz, a másik fél jogi költségeit ő viseli, és felvázolják neki annak lehetőségét, hogy megtérítse az állami költségmentesség keretében kapott összegeket, ha valamely érdekelt fél az állami költségmentességet engedélyező bírósághoz fordul, és annak a személynek a tényleges helyzetére vonatkozóan, akinek a kérelmét engedélyezték, bizonyítékot ad elő; az állami költségmentességet az új vizsgálatok során nem függesztik fel.

Ha a bíróság megállapítja, hogy az állami költségmentesség iránti kérelmet rosszhiszeműen, az igazság elfedésével terjesztették elő, határozatban elrendeli, hogy az a személy, aki jogosulatlanul részesült állami költségmentességben, térítse meg azokat az összegeket, amelyek megfizetése alól mentesült, valamint e személlyel szemben bírságot szab ki, amely annak az összegnek az ötszöröséig terjedhet, amelynek a megfizetése alól jogosulatlanul mentesült. A határozattal szemben csak felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő, amelyben indokolt esetben a megtérítendő összeg vagy a bírság felülvizsgálata vagy annak mérséklése kérelmezhető. A kérelmet a határozat kézbesítésétől számított öt napon belül kell benyújtani, és azt egy másik ítélkező testület bírálja el jogerős határozatban.

Ha az állami támogatás kedvezményezettje jogerős ítélet alapján olyan vagyonra tesz szert vagy olyan követeléshez jut hozzá, amelynek az értéke vagy összege meghaladja a megítélt állami költségmentesség értékének tízszeresét, az állami támogatást köteles visszafizetni. A megtérítési eljárást a hivatkozott sürgősségi rendelet III. fejezete szabályozza.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 10., 14., 17. cikke és az 50. cikkének (2) bekezdése)

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A bíróság az állami költségmentesség iránti kérelmet a felek idézése nélkül, tanácsban meghozott indokolással ellátott határozatban bírálja el. Az érdekelt fél az állami költségmentesség iránti kérelmet elutasító határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a határozat kézbesítésétől számított öt napon belül. A felülvizsgálati kérelmet tanácsban eljárva, egy másik ítélkező testület bírálja el, és a bíróság jogerős határozatot hoz.

Az állami költségmentesség megtagadható, ha azt visszaélésszerűen kérelmezik, ha a becsült költségek nem állnak arányban a pertárgy értékével, ha azt nem valamely jogos érdek védelme érdekében kérik, vagy ha azt a közrendbe vagy az alkotmányos rendbe ütköző keresettel összefüggésben kérelmezik.

Ha a kereset, amelyre vonatkozóan állami költségmentességet kérelmeznek, olyan kategóriába tartozik, hogy annak tárgyában közvetítői eljárásnak vagy egyéb alternatív vitarendezési eljárásnak lehet helye, az állami költségmentesség iránti kérelmet várhatóan elutasítják, ha igazolást nyer, hogy az állami költségmentesség kérelmezője megtagadta a részvételt az ilyen eljárásban a bírósági eljárás megindítása előtt.

Az állami költségmentesség megtagadható, ha a kérelmező hírnevének vagy becsületének megsértése miatt kártérítést követel, de anyagi vagy pénzügyi veszteséget nem szenvedett, vagy ha a kérelem a kérelmező szakmájával vagy önálló vállalkozói tevékenységével függ össze.

Ha az állami költségmentességet uniós tagállam polgárának vagy más olyan személynek engedélyezik, akinek a lakóhelye vagy a tartózkodási helye valamelyik tagállamban van, a román központi hatóság megtagadhatja a költségmentesség iránti kérelem továbbítását egy másik tagállamba, ha a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan vagy a 2002/8/EK tanácsi irányelv hatályán kívül esik. Ha a költségmentesség iránti kérelmet a megkeresett tagállam illetékes hatósága utasítja el, a román központi hatóság felhívja a kérelmezőt a fordítási kiadások megtérítésére.

(A 193/2008. sz. törvénnyel elfogadott, a polgári ügyekben biztosított állami költségmentességről szóló 51/2008. sz., módosított és kiegészített sürgősségi rendelet 15., 16., 45. és 46. cikke).

További információk

Hasznos internetcímek:

A Romániai Ügyvédi Kamarák Nemzeti Szakszervezete (Uniunea Naţională a Barourilor din România)

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Az eljárási költségek közé tartoznak különösen a felek és a képviselőik kiadásai, beleértve a bírósági illetékeket, a felek és jogi képviselőik elmaradt jövedelmét, a bizonyítási költségeket, a közjegyzői kiadásokat és a bírósági biztos eljárásának díjait, a hagyatéki eljárásban a végrendeleti végrehajtó díját és kiadásait, a tolmács díját és a képviseleti díjat, ha a képviseletet ügyvéd látja el.

Az eljárásban részes felek a saját és a képviselőjük oldalán felmerült eljárási költségeket fizetik. A megosztott költségeket a felek az ügyben és az eljárásban való részvételük arányában viselik.

Ha a félnek a képviseletére ügyvédet rendelnek ki, az állam fedezi az ügyvéd kiadásait és a képviseleti díját.

A hagyatéki eljárásban a közjegyzői díjakat és kiadásokat az örökös fizeti, feltéve, hogy a hagyaték nem adósságból áll. Több örökös esetén az örökösök a hagyatékból való részesedésük nettó értékének arányában viselik ezeket a költségeket. Egyéb esetekben ezeket a költségeket az állam viseli.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A „költségmentesség” fogalmát a 8/2005. sz. törvénnyel módosított, a rászoruló személyeknek biztosított költségmentességről, valamint az ügyvédekről szóló 586/2003. sz. törvény és a kereskedelmi tevékenységről szóló 455/1991. sz. törvény (a továbbiakban: kereskedelmi törvény) módosításáról szóló 327/2005. sz. törvény határozza meg (a továbbiakban: költségmentességi törvény). A költségmentességi törvény 4. szakaszának a) pontja a következőképpen rendelkezik: „A költségmentesség jogi szolgáltatásoknak az e törvény alapján arra jogosult személyek részére a jogaik gyakorlása érdekében történő nyújtását jelenti, ideértve különösen a jogi tanácsadást, a peren kívüli eljárásban történő segítségnyújtást (ideértve a jogvita rendezésének közvetítés útján történő előmozdítását is), a bírósági beadványok készítését, a képviseletet a bírósági eljárásban és az azzal összefüggő cselekmények elvégzését, valamint a vonatkozó költségek teljes körű vagy részleges megtérítését.”

További információk a Jogi Segítségnyújtó Központ internetes honlapján találhatók, a szlovák mellett angol nyelven is.

3 Milyen követelmények vonatkoznak a költségmentesség megadására?

A Jogi Segítségnyújtó Központ előzetes konzultációt is nyújt.

Az előzetes konzultáció lehetőségével bármely természetes személy élhet. Az előzetes konzultáció a következő kérdésekre összpontosít:

1. annak elmagyarázása, hogy milyen feltételekkel vehető igénybe költségmentesség;
2. alapvető jogi tanácsadás;
3. annak elmagyarázása, hogy egy konkrét ügyben milyen kockázatokkal jár egy határidő elmulasztása;
4. segítségnyújtás a költségmentességi kérelem kitöltéséhez.

Az előzetes konzultáció egyetlen ügyben, egy alkalommal, legfeljebb egy óra időtartamban vehető igénybe. A költségmentességi törvény az egyszeri előzetes konzultáció díját 4,50 euróban határozza meg.

A költségmentességi törvényben meghatározott feltételek szerint belföldi jogvitában bármely természetes személynek engedélyezhető költségmentesség, míg határokon átnyúló jogvitában csak a valamely tagállamban (Dánia kivételével az összes uniós tagállamot ideértve) lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy részesülhet költségmentességben.

A „jogosult személy” olyan természetes személy, akinek a Jogi Segítségnyújtó Központ jogerős határozatban engedélyezte a költségmentességet, miután e személy igazolta, hogy megfelel a költségmentességi törvény 6. szakaszában előírt feltételeknek.

A „külföldi jogosult személy” olyan természetes személy, aki teljesíti a költségmentességi törvényben előírt, a határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentességre vonatkozó jogosultsági feltételeket, és akinek a jogosultságát a Jogi Segítségnyújtó Központ jogerős határozatában megállapította.

A „belföldi jogosult személy” olyan természetes személy, akinek az állandó lakóhelye vagy az ideiglenes tartózkodási helye Szlovákiában található, és aki egy olyan másik tagállamban kíván költségmentességet igénybe venni, amelynek az illetékes bírósága eljár a határokon átnyúló jogvitában.

A természetes személyek az alábbi három feltétel együttes teljesülése esetén jogosultak költségmentességre (ezeket a feltételeket a belföldi jogvitában részt vevő természetes személyeknek kell teljesíteniük, a személyes fizetésképtelenségi eljárás kivételével):

a) a természetes személy nehéz anyagi helyzetben van: részesül a rászorultakat megillető járadékban és az ahhoz társuló ellátásokban, jövedelme nem éri el a létminimum 1,4-szeresét (illetve a törvényben meghatározott feltételekkel a kérelmező önrésze mellett engedélyezett költségmentesség esetében a létminimum 1,6-szeresét), és saját erőből nem képes a jogi szolgáltatások igénybevételére (a jövedelem mértékét igazoló dokumentumok nem lehetnek három hónapnál régebbiek);

b) a jogvita nem nyilvánvalóan alaptalan;

c) a jogvitában vitatott érték meghaladja a vonatkozó jogszabályban előírt minimálbért (ez a feltétel nem alkalmazandó azokban a jogvitákban, amelyekben a vitatott érték nem határozható meg, például ha kiskorúakkal szembeni szülői jogokról és kötelezettségekről kell dönteni).

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A költségmentességi törvény alapján költségmentesség a polgári, a munkajogi és a családjogi ügyekben, különös jogszabályi rendelkezések szerint az adósságelengedési eljárásban, a közigazgatási bíróság előtti eljárásban, valamint ilyen ügyekben a Szlovák Köztársaság alkotmánybírósága előtti eljárásban engedélyezhető (belföldi jogviták).

A határokon átnyúló jogvitákban költségmentesség a költségmentességi törvény alapján a polgári, a családjogi, a kereskedelmi jogi és a menedékjogi ügyekben, a közigazgatási kiutasítási eljárásban, a harmadik országbeli állampolgár őrizetével kapcsolatos eljárásban, a kérelmező őrizetével kapcsolatos eljárásban, a menekültkénti elismeréssel kapcsolatos eljárásban, valamint ilyen ügyekben a közigazgatási bíróság, illetve a Szlovák Köztársaság alkotmánybírósága előtti eljárásban engedélyezhető, továbbá annak a személynek, akinek a vonatkozásában egy munkajogi rendelkezés érvényességét külön jogszabály alapján szükséghelyzeti intézkedés iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárásban felfüggesztették.

A Jogi Segítségnyújtó Központ büntetőjogi kérdésekkel nem foglalkozik.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Igen, ha fennáll a veszélye annak, hogy a kérelmező elmulaszt valamely határidőt, a kérelme benyújtásával egyidejűleg a Jogi Segítségnyújtó Központhoz ideiglenes költségmentesség iránti kérelmet terjeszthet elő. Ehhez a kérelmezőnek igazolnia kell a konkrét határidő elmulasztásából fakadó veszélyt. A Jogi Segítségnyújtó Központ haladéktalanul dönt az ideiglenes költségmentesség engedélyezéséről, majd ezt követően határoz a költségmentességre való jogosultság megállapításáról.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A kérelem formanyomtatványa elérhető a Jogi Segítségnyújtó Központ internetes honlapján, valamint hivatalaiban.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

Olyan dokumentumokat kell csatolni, amelyek alátámasztják a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon megadott adatokat, valamint amelyek igazolják a kérelmező rászorultságát (a rászorultságot igazoló dokumentumok három hónapnál nem lehetnek régebbiek).

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A Jogi Segítségnyújtó Központnak a kérelmező állandó lakóhelyéhez, illetve ideiglenes vagy szokásos tartózkodási helyéhez legközelebb eső irodájában. További információk a Jogi Segítségnyújtó Központ internetes honlapján találhatók.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A Jogi Segítségnyújtó Központ a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül határoz arról, hogy engedélyezi-e a költségmentességet (a határidő a külföldi elemet tartalmazó kérelmek esetében 60 nap). A Jogi Segítségnyújtó Központ a határozatot ajánlott levélben küldi el, amelyet a címzett saját kezébe kell kézbesíteni, vagy pedig elektronikusan, hitelesített elektronikus aláírással ellátva, a kérelmező aktivált e-mail-címére.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A Jogi Segítségnyújtó Központ felhívására a kérelmezőnek – a költségmentességet engedélyező jogerős határozat meghozatalától számított három hónapon belül – közvetlenül a központtal vagy a kirendelt ügyvéddel szerződést kell kötnie a jogi segítségnyújtásról, és meghatalmazást kell adnia a központnak vagy a kirendelt ügyvédnek a költségmentesség engedélyezésével összefüggő cselekmények elvégzésére.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A költségmentességet engedélyező határozatban a Jogi Segítségnyújtó Központ kirendel egy ügyvédet, közvetítőt vagy a Központ egy jogi tanácsadóját a jogosult személy bíróság előtti, illetve közvetítői eljárásban való képviseletére, valamint szükség szerint az érdekei védelmére.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A Jogi Segítségnyújtó Központ határozata a költségmentességet vagy teljeskörűen engedélyezi, vagy a jogi költségek viselése tekintetében a kérelmező 20%-os önrésze mellett engedélyezi, vagy megtagadja.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Tárgytalan.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Igen, költségmentességet a rendes fellebbezési eljárásban, a rendkívüli jogorvoslati eljárásban és a végrehajtási eljárásban is engedélyeznek.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Igen, a költségmentesség az eljárás lezárása előtt visszavonható. A költségmentességi törvény 14. szakasza szabályozza azokat a körülményeket, amelyek esetén a költségmentesség visszavonható.

A Jogi Segítségnyújtó Központ az alábbi körülmények között a költségmentesség visszavonása mellett dönthet:

• ha a jogosult személy nem működik együtt az elvártak szerint a központtal vagy a kirendelt ügyvéddel,
• ha a költségmentesség biztosítása során a jogosult személy jövedelmében és anyagi helyzetében olyan változás következik be, hogy többé nem felel meg a költségmentességre való jogosultság 6. szakasz (1) bekezdésének a) pontjában előírt feltételének,
• ha a jogosult személy elmulasztja megkötni a szerződést a kirendelt ügyvéddel, vagy a költségmentességet engedélyező határozat kibocsátásától számított három hónapon belül nem ad meghatalmazást a központnak vagy a kirendelt ügyvédnek,
• ha kiderül, hogy a kérelmezőnek a költségmentességet valótlan vagy pontatlan adatok alapján engedélyezték,
• vagy ha a jogosult személy nem tesz eleget a 13. szakasz (3) bekezdésében hivatkozott felhívásnak (azaz a központ arra vonatkozó felhívásának, hogy a jogosult személy nyolc napon belül terjessze elő az annak igazolására szolgáló bizonyítékokat, hogy továbbra is jogosult a költségmentességre).

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

Ha az eljárást a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint megszüntették (például a kért dokumentumok benyújtásának elmulasztása miatt), a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehetőség van közigazgatási eljárás keretében fellebbezésre.

Ha az eljárás lefolytatását – pontosabban a költségmentesség iránti kérelem elfogadását – a 327/2005. sz. módosított törvény alapján megtagadták (például mert a jogvita nyilvánvalóan alaptalan, vagy mert a kérelmező nem teljesíti a jövedelemkritériumot), a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehetőség van közigazgatási bíróság előtt közigazgatási jogi kereset útján fellebbezni.

A költségmentességet megtagadó határozatnak tartalmaznia kell a külön jogszabályban (a közigazgatási eljárásról szóló 71/1967. sz. módosított törvényben) előírt elemeket, valamint tájékoztatnia kell a kérelmezőt arról, hogy amennyiben változás következik be a jövedelmében vagy az anyagi helyzetében, azonos ügyben legkorábban a határozat kibocsátásától számított hat hónap elteltével nyújthat be újra kérelmet.

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

A költségmentesség kérelmezése főszabály szerint nem függeszti fel az elévülési időt. Az egyedüli kivétel a közigazgatási bíróság előtti keresetindítás határideje. Ha a keresetindítás előtt a kérelmező különös jogszabály alapján ügyvéd kirendelését kéri a Jogi Segítségnyújtó Központtól, a közigazgatási bíróság előtti keresetindítás határideje a kérelem benyújtásától a kérelemmel kapcsolatos jogerős határozat kibocsátásáig nyugszik.

Ha fennáll a határidő elmulasztásának veszélye, és a kérelmet nem nyilvánvalóan idő szűkében (a határidő napján) nyújtották be, a Jogi Segítségnyújtó Központ a költségmentességre való jogosultságot meghatározott eljárási cselekmény (például keresetindítás, meghallgatáson való részvétel stb.) tekintetében még a költségmentesség iránti kérelem elbírálása előtt ideiglenesen megállapíthatja; erre a különböző eljárási cselekmények esetében többször is sor kerülhet, ha pontosan azonosíthatók az elévülési idő miatt ellehetetlenülő eljárások és jogok, és a kérelemmel együtt benyújtott vagy abban megjelölt dokumentumok és bizonyítékok lehetővé teszik az érintett eljárási cselekmény elvégzését.

A törvény szerint a Központnak lehetősége van arra is, hogy az eljárás költségét utólag állapítsa meg a külön jogszabályban előírt összegben, ha a költségmentességre való jogosultság feltételeinek vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a kérelmező nem teljesíti ezeket a feltételeket.

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A bírósági eljárások költségei az ügy jellege és terjedelme szerint változnak. A jogi költségek közé tartoznak például a jogi segítségnyújtás díjai és költségei, a tanúknak fizetendő térítés költségei, a tolmácsolási és fordítási szolgáltatások költségei, a hatóságok által beszedett kezelési költségek és okiratokkal kapcsolatos díjak, valamint az államnak fizetendő végrehajtási illetékek. A bírósági eljárásokban a költségek legnagyobb részét a jogi segítségnyújtással kapcsolatos díjak teszik ki. Főszabály szerint minden fél maga viseli a saját jogi költségeit. A bíróság azonban elrendelheti, hogy a pervesztes fél térítse meg az ellenérdekű fél költségeit.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A költségmentességet az állam költségén biztosítják azoknak a személyeknek, akiknek valamilyen jogkérdésben szakértői segítségre van szükségük, az anyagi helyzetük miatt azonban nem képesek fedezni az eljárás költségeit. A költségmentesség magában foglalja a jogi tanácsadást, a bíróságok és más hatóságok előtt szükséges intézkedéseket és képviseletet, valamint az eljárás költségei alóli mentességet. Az anyagi helyzet vizsgálata nem szükséges, ha a kérelmezőnek kisebb jelentőségű jogi tanácsadást nyújtanak telefonon vagy más elektronikus kommunikációs eszköz útján.

3 Milyen követelmények vonatkoznak a költségmentesség megadására?

A finn joghatóság alá tartozó ügyekben azoknak a személyeknek nyújtanak költségmentességet, akiknek a lakóhelye Finnországban, illetve akiknek a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az Európai Unió (EU) vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely másik tagállamában található. Ezenkívül akkor is biztosítják a költségmentességet, ha az ügyet finn bíróság előtt kell tárgyalni, vagy ha a költségmentesség biztosítását különleges körülmények indokolják. A külföldön vizsgált ügyekben a költségmentesség általános jogi tanácsadásra terjed ki.

A társaságok és a vállalatok nem részesülhetnek költségmentességben. Vállalkozásukkal kapcsolatban a bírósági ügyektől eltérő ügyekben a vállalkozók csak akkor részesülhetnek költségmentességben, ha azt különleges okok indokolják.

A költségmentesség kérelemre, a kérelmező anyagi helyzete alapján ingyenesen vagy önrész terhére érhető el. A kérelmező anyagi helyzetét a havonta rendelkezésére álló források (elérhető pénzügyi eszközök), valamint a vagyona alapulvételével értékelik. Fő szabály szerint az elérhető pénzügyi eszközöket a havi jövedelem, a szükséges kiadások és a kérelmező, illetve a házastársa vagy élettársa tartási kötelezettségének alapulvételével számítják ki. Azok a személyek részesülhetnek költségmentességben, akiknek a rendelkezésre álló pénzügyi eszközei és vagyona nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott összeget. Szintén kormányrendelet állapítja meg a figyelembe veendő jövedelemre és kiadásokra, a tartási kötelezettségnek az elérhető pénzügyi eszközök számítására gyakorolt hatására, a vagyon értékelésére, valamint a költségmentesség kedvezményezettje önrészének meghatározására vonatkozó további rendelkezéseket.

A költségmentességet nem engedélyezik, ha a kérelmező rendelkezik az adott ügyre kiterjedő jogvédelmi biztosítással. Ha azonban az ügyben bíróság jár el, a bíróság engedélyezheti a költségmentességet, amennyiben az eljárás költségei meghaladják a biztosítási kötvényben meghatározott maximális fedezetet. Ha a kérelmező az anyagi helyzete alapján fizetés nélkül jogosult költségmentességre, a költségmentességet a biztosítási kötvényben előírt önrész fedezésére is engedélyezhetik.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Költségmentesség bírósági eljárásban, valamint peren kívüli eljárásban is elérhető.

A költségmentességet nem engedélyezik, ha:

1. az ügy a kérelmező számára csekély jelentőségű;
2. az a kérelmező által elérhető előnyhöz viszonyítva nyilvánvalóan értelmetlen lenne;
3. a kereset benyújtása eljárással való visszaélést valósítana meg; vagy
4. az ügy átruházott jogon alapul, és megalapozottan feltételezhető, hogy az átruházásra a költségmentesség igénybevétele érdekében került sor.

A költségmentesség rendszerint nem terjed ki:

1. az általános bíróság előtt folyó ügyre, amelyben a peres felek személyesen adják elő ügyüket;
2. az egyszerű büntetőügyre;
3. az adózással vagy közteherrel kapcsolatos ügyre; vagy
4. az olyan ügyre, amelyben a helyesbítéshez való jog vagy a fellebbezési jog önkormányzati vagy más közjogi szervnél fennálló tagságon alapul.

Az állami jogi segítő azonban szükség esetén még ekkor is adhat jogi tanácsot, illetve elkészíthet bármilyen szükséges dokumentumot.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Ha sürgős ügyről van szó, a költségmentesség kérelmezőjének tájékoztatnia kell erről a költségmentességi irodát [oikeusaputoimisto].

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A költségmentesség iránti kérelem a következő oldalon érhető el: https://oikeus.fi/oikeusapu/fi/index/asiointi/lomakkeet.html

A költségmentesség iránti kérelem a költségmentességi irodától is beszerezhető. Az irodák elérhetősége megtalálható a következő internetcímen: https://oikeus.fi/oikeusapu/fi/index/yhteystiedot.html

Költségmentesség a következő internetcímen elérhető elektronikus szolgáltatáson keresztül is kérelmezhető:

https://oikeus.fi/oikeusapu/fi/index/asiointi/oikeusavunsahkoinenasiointi.html

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A költségmentesség iránti kérelemben a kérelmezőnek tájékoztatást kell nyújtania az anyagi helyzetéről és az ügyről, amelyre vonatkozóan költségmentességet kér, valamint a jogvédelmi biztosításról (lásd a 6. kérdést a költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványával kapcsolatban). Ezenkívül a költségmentességi iroda felhívására a kérelmező a jövedelméről és a kiadásairól, valamint az eszközeiről és a kötelezettségeiről is köteles benyújtani egy nyilatkozatot. A költségmentességi iroda – a titoktartási rendelkezésektől függetlenül – jogosult beszerezni bármely annak megállapításához szükséges adatot, hogy a kérelmező a pénzügyi helyzete alapján jogosult-e költségmentességre, illetve hogy a kérelmező rendelkezik-e az adott ügyre kiterjedő jogvédelmi biztosítással.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A költségmentesség bármelyik költségmentességi irodánál kérelmezhető. Az irodák elérhetősége megtalálható a következő internetcímen: https://oikeus.fi/oikeusapu/fi/index/yhteystiedot.html

Költségmentesség a következő internetcímen elérhető elektronikus szolgáltatáson keresztül is kérelmezhető:

https://oikeus.fi/oikeusapu/fi/index/asiointi/oikeusavunsahkoinenasiointi.html

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A költségmentességi iroda határoz a költségmentesség engedélyezéséről. A határozatot a kérelmező által megadott értesítési címre kézbesítik.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A kérelmezőnek vagy a képviselőjének a költségmentességhez való jog érvényesítése érdekében a költségmentességi irodával érdemes felvennie a kapcsolatot.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A költségmentességet állami jogi segítők biztosítják. A bíróság által elbírálandó ügyekben azonban jogi segítségnyújtás céljából a magánszférából érkező jogi segítő is kirendelhető, ha elvállalta a feladatot. Magánszférából érkező jogi segítőként csak ügyvéd vagy engedéllyel rendelkező jogi segítő rendelhető ki. Ha a költségmentesség kedvezményezettje megfelelő személyt javasolt jogi segítőjének, ezt a személyt kell kirendelni, kivéve, ha az különös okok miatt nem lehetséges. A jogi segítő a feladata ellátása során köteles betartani a szabályszerű eljárás ügyvédekre irányadó követelményét.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A költségmentesség a kedvezményezett rendelkezésére álló pénzeszközöktől és megtakarításoktól függően részben vagy egészben fedezi a jogi segítő díját vagy költségeit. A költségmentesség legfeljebb 80 órányi jogi tanácsadásra terjed ki, kivéve, ha a bíróság úgy dönt, hogy a költségmentesség időtartamát különleges okokból meghosszabbítja. A bíróságon kívüli jogi ügyekben a 80 órás felső határ nem léphető át. A költségmentesség a tolmácsolási és fordítási költségeket, a bíróságon történő vallomástétel költségeit, valamint a szükséges bizonyítékok, például az orvosi bizonyítékok bemutatásának a költségeit is fedezi.

Ha a kérelmező jogvédelmi biztosítással rendelkezik, és költségmentességben részesült, az állam kifizetheti a jogvédelmi biztosítás önrészét. Különleges körülmények esetén a biztosítás felső határát meghaladó költségek is kifizethetők. A kifizetendő összeget a költségmentességről szóló határozat tartalmazza.

A bíróság és más hatóságok díjmentesen átadják a költségmentességben részesülő személynek az ügy elintézéséhez szükséges iratokat és a hivatalos iratok másolatait, valamint díjmentesen gondoskodnak a kézbesítésről stb., továbbá a közlemények Hivatalos Közlönyben történő megjelenéséről és a végrehajtásra irányuló kísérletekről.

Az a kérelmező, aki a rendelkezésére álló pénzeszközök alapján költségmentességre jogosult, és akinek nincs szüksége jogi segítőre, mentesülhet a fent említett díjak megfizetése alól.

A költségmentességben részesülő személy pervesztessége esetén az állam nem téríti meg a másik fél költségeit.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

A költségmentességben részesülő személy által fizetendő önrészt a pénzügyi helyzete alapján határozzák meg. Ha a költségmentességet állami jogi segítő biztosítja, a költségmentesség kedvezményezettje az önrészt a költségmentességi irodának köteles megfizetni. Ha a költségmentességet a magánszférából érkező jogi segítő biztosítja, a költségmentesség kedvezményezettje az önrészt az adott jogi segítőnek fizeti meg.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Igen. A költségmentesség a kérelmezőnek az üggyel összefüggésben felmerült összes szükséges költségét fedezi. A költségmentességben részesülő személy által fizetendő önrészt a pénzügyi helyzete alapján határozzák meg.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha megállapítást nyer, hogy a költségmentesség engedélyezésének feltételei nem álltak fenn, vagy ha az adott körülmények megváltoztak vagy megszűntek, a költségmentességi iroda vagy a bíróság módosíthatja a költségmentességi határozatot, vagy a költségmentesség megszüntetése mellett dönthet. A költségmentesség kedvezményezettje által fizetendő önrész módosítása esetén arról is határoznak, hogy a módosítást visszamenőlegesen kell-e alkalmazni. A költségmentesség megszüntetésekor döntést hoznak arról is, hogy a kérelmezőnek meg kell-e térítenie az államnak az igénybe vett költségmentességet, valamint meghatározzák az így megtérítendő összeget.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

Ha a költségmentességet a kérelem alapján nem engedélyezik, a kérelmező a költségmentességről való határozathozatal céljából bírósághoz fordulhat. A költségmentességi iroda határozatához mellékelik az arra vonatkozó tájékoztatót, hogy hogyan nyújtható be a határozat bírósági felülvizsgálatra. A felülvizsgálat iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és azt továbbítják a határozatot meghozó költségmentességi irodának. A költségmentességi iroda maga is módosíthatja a határozatát. Ha a költségmentességi iroda úgy véli, hogy nincs szükség módosításra, a határozathozatal iránti kérelmet felülvizsgálat céljából bíróság elé terjeszti. A bíróság a költségmentességi iroda határozatát a kérelmező hátrányára is módosíthatja.

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

A költségmentesség iránti kérelem arra szolgál, hogy egy adott ügyre vonatkozóan költségmentességet kérelmezzenek. A költségmentesség iránti kérelem alapján nem indul bírósági eljárás, és a kérelem nem halasztja el az elévülési idő lejártát.

További információ

A büntetőeljárásban a bíróság a terheltnek kirendelt védőt, a sértettnek pedig jogi segítőt és támogató személyt biztosíthat a tárgyalást megelőző nyomozati szakasz, illetve a tárgyalás során. Védőként vagy a sértett jogi segítőjeként csak állami jogi segítő, ügyvéd vagy engedéllyel rendelkező jogi segítő rendelhető ki. A támogató személynek erre vonatkozó képesítéssel kell rendelkeznie. Ha a bíróság a terheltet bűnösnek találja annak a bűncselekménynek az elkövetésében, amelyre vonatkozóan védőt rendeltek ki számára a tárgyalást megelőző nyomozati szakaszra és a tárgyalásra, a terhelt köteles megtéríteni az államnak az állami költségvetésből kifizetett összegeket. Ha a terhelt megfelel a költségmentesség feltételeinek, a megtérítendő összeg nem haladhatja meg a költségmentesség által fedezett összeget.

További információk a költségmentességről a következő internetcímen találhatók: https://oikeus.fi/oikeusapu/fi/index.html

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Svédországban maguk a bírósági eljárások költségmentesek, leszámítva egy kérelmezési díjat, amely jelenleg 2800 svéd korona (körülbelül 265 euró). Azokban az ügyekben, amelyekben a pertárgyérték nem haladja meg a 24 150 svéd koronát (2270 euró), a kérelmezési díj 900 svéd korona (85 euró).

Amennyiben költségmentességben részesül, az állam viseli a kérelmezési díjat.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A jogviták esetében a jogi segítségnyújtás alábbi típusai állnak rendelkezésre (polgári ügyekben):

• tanácsadás
• költségmentesség

Mindkét típust a költségmentességről szóló törvény (1996:1619) (rättshjälpslagen) szabályozza.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

Tanácsadás

Tanácsadásban mindenki – természetes személy, egyesület, cég stb. – részesülhet jogi kérdésekben.

Tanácsadást ügyvéd vagy ügyvédi irodában foglalkoztatott ügyvédjelölt nyújthat. Legfeljebb két órát vehet igénybe, és több alkalomra is elosztható. A tanácsadásért díjat számítanak fel. A fizetendő díj jelenleg óránként 1802,50 svéd korona (körülbelül 170 euró). A díj a felére csökkenthető, ha a tanácsadásban részesülő félnek nincs elegendő pénzügyi forrása. A tanácsadást igénybe vevő gyermekeknek jellemzően nem kell díjat fizetniük. A díj mérséklése esetén a tanácsadást nyújtó ügyvéd vagy ügyvédjelölt a díj fennmaradó részét az államtól követelheti.

Költségmentesség

Költségmentességben csak természetes személyek részesülhetnek, így cégek, egyesületek stb. ezt a fajta segítségnyújtást nem vehetik igénybe. Az elhunyt személy hagyatéka bizonyos körülmények között szintén jogosult lehet költségmentességre. Valamennyi uniós tagállam polgára a svéd állampolgárokkal azonos jogállással rendelkezik a költségmentesség tekintetében.

Költségmentesség a jogi ügyek többsége esetén megítélhető (lásd a 4. kérdést).

A költségmentesség odaítéléséhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell.

1. Ilyen feltétel, hogy már legalább egy óra tanácsadáson részt kellett vennie.
2. A jövedelme nem haladhatja meg a pénzügyi küszöbértéket, amely jelenleg 260 000 svéd korona (körülbelül 24 500 euró). A kérelmező anyagi helyzetének minden vonatkozását figyelembe veszik a jövedelem számításakor.
   Figyelembe veszik például a gyermektartásdíj összegét, valamint az érintett személy vagyonát és tartozásait is.
3. Fontos, hogy az érintett személynek jogi segítségnyújtásra és tanácsadásra legyen szüksége, és hogy ezt az igény más módon ne legyen kielégíthető.
4. A költségekhez való állami hozzájárulásnak észszerűnek kell lennie, figyelemmel a szóban forgó ügy jellegére és jelentőségére, a pertárgyértékre, valamint az egyéb körülményekre.
5. Amennyiben rendelkezik jogvédelmi biztosítással, vagy kellett volna, hogy rendelkezzen ilyennel, először azt kell igénybe venni.

Lásd a digitális útmutatót a következő címen: https://www.domstol.se/amnen/rattshjalp/behover-du-rattshjalp/har-du-ratt-till-rattshjalp/.

Ezenkívül egy olyan útmutató is rendelkezésre áll, amelynek segítségével kiszámíthatja, hogy a pénzügyi helyzete alapján jogosult-e költségmentességre. Lásd: https://www.domstol.se/amnen/rattshjalp/behover-du-rattshjalp/rakna-ut-ditt-ekonomiska-underlag/.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Tanácsadás

Ahogy az a fenti 3. kérdésre adott válaszban már elhangzott, tanácsadás valamennyi jogi ügyben nyújtható.

Tájékoztatás és tanácsadás nyújtható például az alábbi témákban:

• a házasságra és az együttélés egyéb formáira vonatkozó szabályok,
• a házasság felbontására vonatkozó szabályok,
• tartásdíjak,
• végrendeletek és hagyatékok,
• adásvétel és szerződések.

Költségmentesség

A fenti 3. kérdésre adott válaszban említettek szerint a legtöbb jogi ügyben elérhető a költségmentesség, vannak azonban kivételek. Például nem nyújtható költségmentesség azokban az ügyekben, amelyekben kirendelt védő vagy ügyvéd segítségét lehet igénybe venni. Ha bűncselekmény áldozatává vált, bizonyos esetekben sértetti képviselő (målsägandebiträde) rendelhető ki Ön mellé (lásd a sértettek képviseletét ellátó ügyvédekről szóló 1988:609. sz. törvényt). Ez a képviselet a sértett számára ingyenes. A képviselő feladatai közé tartozik, hogy segítsen Önnek érvényesíteni a bűncselekményből származó polgári jogi igényét, például kártérítési követelését. Nem részesülhet költségmentességben, ha sértetti képviselőt rendeltek ki Önnek.

A költségmentesség biztosításához bizonyos esetekben különleges okoknak kell fennállniuk. Ezek közé tartoznak például a külföldön elintézendő ügyek, valamint azok az ügyek, amelyekben a követelés értéke nyilvánvalóan nem haladja meg a 24 150 svéd koronát (körülbelül 2 270 eurót).

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Nem vonatkoznak különös eljárások az olyan esetekre, amelyekben a költségmentesség iránti kérelmet azonnal fel kell dolgozni. Másfelől az eljárási jogszabályok általános elveiből következik, hogy az ügyet vagy eljárást a lehető leghamarabb el kell intézni.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A Svéd Bíróságok Nemzeti Igazgatósága (Domstolsverket) elkészített egy egyszerű formanyomtatványt a kérelem benyújtásához, amely kitöltési útmutatót is tartalmaz. A formanyomtatvány a Költségmentességi Hatóságtól (Rättshjälpsmyndigheten) és a bíróságoktól egyaránt beszerezhető.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A fenti 6. kérdésre adott válaszban említettek szerint a Bíróságok Nemzeti Igazgatósága többek között rendelkezésre bocsát egy egyszerű formanyomtatványt a kérelem benyújtásához, amely kitöltési útmutatót is tartalmaz. További felvilágosításért vegye fel a kapcsolatot a Bíróságok Nemzeti Igazgatóságával.

A költségmentesség iránti kérelemnek egyebek mellett meg kell jelölnie azt a jogkérdést, amellyel a kérelem összefügg, azt, ha a kérdéses ügyet esetlegesen külföldön kell intézni, hogy az üggyel kapcsolatban nyújtottak-e már tanácsadást, rendelkezik-e vagy rendelkezett-e az adott ügyet fedező jogvédelmi biztosítással, valamint tájékoztatást kell adnia a pénzügyi és egyéb körülményeiről.

Más dokumentumot nem szükséges csatolni. Mindazonáltal érdemes becsatolni bármely egyéb rendelkezésre álló és a megadott információkat alátámasztó dokumentációt.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A költségmentesség iránti kérelmet az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy hatósághoz kell benyújtani.

Amennyiben valamely bíróság előtt polgári üggyel kapcsolatos ügy vagy eljárás van folyamatban, e bíróság bírálja el a költségmentesség iránti kérelmet. Ellenkező esetben a Költségmentességi Hatóság dönt a költségmentesség tárgyában.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A Költségmentességi Hatóság vagy a költségmentesség iránti kérelmét elbíráló bíróság írásban értesíti Önt a döntéséről.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Amennyiben megítélik Önnek a költségmentességet, azzal egyidejűleg jogi segítséget nyújtó képviselőt is kirendelnek. További információért e képviselőhöz fordulhat.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Jogi segítséget nyújtó képviselőként ügyvéd, ügyvédjelölt vagy bármely egyéb arra alkalmas személy kirendelhető. Amennyiben Ön javaslatot tesz ilyen alkalmas személyre, e személyt kell kirendelni, feltéve, hogy ez nem növeli meg jelentősen a költségeket, illetve a kirendelés megtagadásának nincs egyéb különös oka.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Költségmentesség megállapítása esetén az állam viseli az alábbi költségeket:

1. a jogi segítséget nyújtó ügyvédnek fizetendő munkadíj, legfeljebb 100 óra elvégzett munkáért, kivéve, ha a bíróság másként rendelkezik;
2. az általános hatáskörű bíróság vagy a svéd munkaügyi bíróság (Arbetsdomstolen) előtti bizonyítás észszerű költségei;
3. a jogai védelmével összefüggésben indokoltan felmerülő vizsgálati költségek, legfeljebb 10 000 svéd korona (körülbelül 942 euró) összegig;
4. a bírósági eljárásról szóló svéd törvény (rättegångsbalken) 42. fejezetének 17. szakasza szerinti közvetítői eljárás költségei;
5. a kérelmezési és a szolgáltatási illetékek, valamint a végrehajtási költségek.

Ugyanakkor Önnek kell viselnie minden olyan költséget, amely nem tartozik a költségmentesség hatálya alá. Pernyertesség esetén azonban ezek a költségek a másik féltől behajthatók.

A költségmentesség megállapítása esetén a költségekhez való hozzájárulás céljából illetéket kell fizetnie a jogi segítségnyújtásért. Ez az illeték a jogi segítséget nyújtó képviselője költségeinek egy meghatározott százaléka. Az illetékrendszer a jövedelmétől függően hat szintből áll; e szinteket svéd koronában (SEK) megállapított rögzített jövedelemsávokban állapítják meg. A százalékok a különböző sávok tekintetében 2% és 40% között mozognak. A jövedelemsáv, amelybe kerül, és az annak megfelelően fizetendő százalék az anyagi helyzetétől függ. Ezt az éves jövedelme, az eltartottjai és a pénzügyi eszközei alapulvételével számítják ki. A jogi segítségnyújtási illetéket a költségek felmerülésével párhuzamosan folyamatosan meg kell fizetnie a jogi segítséget nyújtó képviselőjének.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Ha költségmentességben részesül, az azt jelenti, hogy a svéd költségmentességi rendszer részét képező valamennyi támogatáshoz hozzáférhet (lásd a fenti 12. kérdést). Ennek megfelelően nincs arra mód, hogy a költségmentesség csak egy meghatározott részre vonatkozzon.

Másfelől a költségmentességi rendszeren felül arra is lehetősége van, hogy a bírósági eljárással kapcsolatos egyes költségek tekintetében pénzügyi segítséget kapjon, nevezetesen a bíróságra való utazás költségei, illetve a tanú bíróság előtti megjelenésével összefüggő költségek után. Ezért ha Ön valamely ügyben vagy eljárásban félként vesz részt, és bírósági tárgyaláson való személyes megjelenésre idézték, kérheti, hogy az állam indokolt esetben fizesse meg az utazási és ellátási költségeit (lásd a bírósági eljárásról szóló törvény 11. fejezetének 6. szakaszát). Ha a tanú anyagi körülményeire tekintettel indokolt, az állam a tanúnak is megtérítheti az utazással, az ellátással és az eljárásra fordított idővel kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségeket (lásd a bírósági eljárásról szóló törvény 36. fejezetének 24. szakaszát). A bíróság előtti megjelenéssel összefüggésben felmerült utazási és ellátási költségek megtérítésére jogi személyek nem tarthatnak igényt.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Igen, a jogi segítséget nyújtó képviselő után fizetendő térítés azonban legfeljebb 100 órányi munkát fedez. Ha ezt a 100 órát már az elsőfokú eljárás során felhasználták, a költségmentesség a magasabb fokú eljárásokra már nem terjed ki.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

A költségmentesség természetszerűleg megszűnik, amikor a szóban forgó jogvita lezártnak minősül. Fő szabály szerint a költségmentesség szintén megszűnik, ha a jogi segítséget nyújtó képviselője elvégzett 100 órányi munkát. A bíróság azonban a költségmentesség fenntartása mellett is dönthet.

Egyes esetekben a költségmentesség korábban megszűnik. Ez történik például, ha nem fizeti a jogi segítségnyújtási illetéket, vagy ha téves információkat közölt és a költségmentességet nem ítélték volna meg a helyes információk közlése esetén. Szintén korábban szűnik meg a költségmentesség, ha a jogi segítséget nyújtó képviselője elvégzett 100 órányi munkát, a bíróság pedig úgy határozott, hogy a továbbiakban nem tartja fenn a költségmentességet.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

Igen. A költségmentesség iránti kérelmet elutasító határozattal szemben fellebbezéssel élhet. Ha a határozatot bíróság hozta, e döntés a többi határozattal azonos módon fellebbezhető meg. A bíróság a határozatról való írásbeli értesítésében a határozattal szembeni fellebbezés módjáról is tájékoztatást nyújt. Azonban ha a határozatot a Költségmentességi Hatóság hozta meg, a fellebbezést a Költségmentességi Tanácshoz (Rättshjälpsnämnden) kell benyújtani.

További információ

A svéd költségmentességi rendszerre vonatkozó további információért, valamint a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány beszerzése érdekében vegye fel a kapcsolatot a Bíróságok Nemzeti Igazgatóságával az alábbi címen:

A Bíróságok Nemzeti Igazgatósága

SE-551 81 JÖNKÖPING, Svédország

https://www.domstol.se/amnen/rattshjalp/

Tel.: +46 36 15 53 00

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A költségek az ügy pontos jellegétől függenek. Az ügyvédek igénybevétele költséget eredményez az ügyfeleik kifejezett felhatalmazása alapján; ezek a költségek magukban foglalhatják az ügyvédek díját, valamint olyan költségek megfizetését is, mint a bírósági illetékek és a szakértői vélemények. A pernyertes ügyfelek részben vagy egészben megtéríttethetik ezeket a költségeket a pervesztes féllel, de pervesztesség esetén, vagy ha a pervesztes fél nem tud fizetni, végső soron ők felelnek saját ügyvédjük költségeiért. Az ügy végén a bíróság az eset összes körülményének figyelembevételével dönt arról, hogy kinek kell megfizetnie a költségeket. Noha általában a pervesztes felet kötelezik a pernyertes fél költségeinek viselésére, ez alól számos kivétel létezik.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A polgári ügyekben nyújtott segítség különböző szintjei a következők:

• Jogi segítség, amely kiterjed a kezdeti tanácsadásra és a jogi kérdésekkel kapcsolatos segítségnyújtásra.
• Segítség a bíróságon, amely a bíróságon nyújtott segítséget jelenti, ha nincs szükség teljes körű képviseletre.
• Családon belüli közvetítés, ha egy független, szakmailag képzett közvetítő segít megállapodást kötni a következő kérdésekben:
  • A különválást követően a gyermekekre vonatkozóan kötött megállapodás (néha felügyeletnek, tartózkodásnak vagy láthatásnak is nevezik)
  • Gyermektartás fizetése
  • Pénzügyek (például mit kell kezdeni a házzal, megtakarításokkal, nyugdíjjal, adósságokkal); és
• bíróság vagy törvényszék előtti képviselet.

A jogi képviselet kiterjed az eljárásban részt vevő felek vagy az eljárás megindításán gondolkodó személyek jogi képviseletére. Ez az a szint, ahol leginkább a sürgős családjogi esetekkel és egyéb, állami támogatással érintett esetekkel foglalkoznak. Kétféle formában elérhető: kivizsgálásra irányuló segítség és teljes körű képviselet.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

A jogi segítségnyújtásért felelős hivatal (Legal Aid Agency, LAA) általi finanszírozást csak azon, jogi problémával szembesülő magánszemélyek vehetik igénybe, akikre költségmentesség vonatkozik. Nincs nemzetiség vagy lakóhely vizsgálat.

A kérelmezők általában:

• alacsony jövedelemmel is rendelkeznek, vagy bizonyos juttatásokat kapnak, és kevés megtakarításuk vagy vagyonuk van (az anyagi helyzet vizsgálata), és
• igazolják annak észszerűségét, hogy az eset körülményei között költségmentességet biztosítsanak számukra (a megalapozottság vizsgálata).

Az anyagi helyzet vizsgálata

A költségmentességre való jogosultság mérlegelésekor a hivatal figyelembe veszi az egyén pénzügyi helyzetét. Mind a jogi segítségnyújtás, mind a jogi képviselet szempontjából az anyagi helyzet vizsgálata magában foglalja a havi bruttó jövedelem, a havonta rendelkezésre álló jövedelem és a rendelkezésre álló vagyon értékelését.

Akik társadalombiztosítási juttatásokkal kapcsolatos támogatást, úgynevezett engedélyezett támogatást kapnak, azok automatikusan átesnek a jövedelemvizsgálaton, de a vagyont továbbra is értékelni kell.

Az engedélyezett támogatások a következők:

• Jövedelem támogatás (IS)
• Jövedelemalapú álláskeresési támogatás (JSA)
• Szabadfelhasználású hitel (UC)
• A nyugdíjhitel (GC) garanciahitel eleme
• Jövedelemalapú foglalkoztatási és támogatási juttatás (ESA)

Ha magánszemélyek a bevándorlásról és menedékjogról szóló 1999. évi törvény 4. vagy 95. szakasza alapján pénzügyi támogatásban részesülnek a nemzeti menekültügyi támogatási szolgálattól (NASS), akkor mind a jövedelem-, mind a vagyonvizsgálaton átesnek, azonban csak az ellenőrzött munkavégzést célzó bevándorlási és menedékjogi ügyek, valamint a másodfokú bíróságokhoz benyújtott fellebbezések tekintetében.

Az anyagi helyzet vizsgálata bizonyos esetekre nem vonatkozik, beleértve:

• mentális egészségügyi törvényszék előtti fellebbezéseket
• a gyermekek gondozásba vételével kapcsolatos ügyeket
• a gyermekek jogellenes elvitelével kapcsolatos nemzetközi ügyeket

A megalapozottság vizsgálata

A költségmentesség iránti kérelmeket megalapozottság szempontjából is vizsgálni kell annak értékeléséhez, hogy észszerű-e az ügy körülményei között, hogy valamely személy részére költségmentességet ítéljenek meg.

A jogi segítségnyújtással összefüggő ügyek igazgatója (DLAC) az alábbiakat mérlegeli:

• A várható eredmény arányos-e az ügy benyújtásának költségével
• Az ügy szélesebb közérdeket hordoz-e
• Egy magánszemélyként fizető, mérsékelt vagyoni eszközökkel rendelkező ügyfél kész lenne-e saját pénzt kiadni az ügy megoldására, és
• megsértenék-e az egyén jogait, ha nem kapnának költségmentességet.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A jogi segítségnyújtással érintett jogterületeket a jogi segítségnyújtásról, az elkövetők elítéléséről és büntetéséről szóló 2012. évi törvény 1. mellékletének 1. része határozza meg.

A következő területekre terjed ki:

• A gyermekek védelmére vonatkozó közjogi családjog.
• A magánjogi családjog, amennyiben bizonyíték van családon belüli erőszakra vagy a gyermekek bántalmazására, a gyermekek jogellenes elvitelére, a kényszerházasságra és olyan esetekre, amikor a gyermek félként vesz részt az eljárásban.
• Tartozással kapcsolatos ügyek, ha az illető otthona van veszélyben. Ez magában foglalja az otthonul szolgáló ingatlan jelzálogjoggal terhelését, a kényszerértékesítésére vonatkozó rendelkezéseket, és a kényszercsődeljárásokat, ha az érintett vagyonába az otthona is beletartozik.
• Lakhatási ügyek, ha az adott személy otthona van veszélyben, vagy a személy hajléktalan. Ez magában foglalja az otthonul szolgáló ingatlannal kapcsolatos birtokügyeket, a kilakoltatást, a bérelt lakások állagának romlását, amennyiben az állagromlás súlyos kockázatot jelent az egészségre vagy a biztonságra, a hajléktalan ellátás és az antiszociális viselkedés eseteit.
• Közösségi gondozás
• A hatóságok elleni fellépések
• Mentális egészség és szellemi képesség
• Bírósági felülvizsgálat
• Sajátos oktatási igények
• Menekültügyi keresetek és fellebbezések
• Bevándorlási őrizet
• Hátrányos megkülönböztetés
• Orvosi gondatlanság, amikor a gyermek neurológiai sérüléstől szenved, mivel súlyosan fogyatékossá vált a terhesség, szülés vagy szülés utáni időszak során.
• Bevándorlás, ha családon belüli erőszakról van szó, a bevándorlási fellebbviteli ügyek különbizottsága előtti eljárások vagy emberkereskedelemmel vagy rabszolgasággal, szolgasággal vagy kényszermunkával kapcsolatos kérdések.
• Jóléti juttatások, de kizárólag a másodfokú bírósághoz, a fellebbviteli bírósághoz vagy a legfelsőbb bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelem esetén.

Más területeken a költségmentesség akkor elérhető, ha teljesül a „kivételes esetek támogatására” irányuló vizsgálat, amint azt a jogi segítségnyújtásról, az elkövetők elítéléséről és büntetéséről szóló 2012. évi törvény 10. szakasza meghatározza.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Sürgősségi segítség áll rendelkezésre a bíróságon történő sürgős képviselethez, például a magányszemélyeknek és/vagy gyermekeiknek a családon belüli bántalmazástól való védelme érdekében.

A családon belüli erőszakra kiterjedő magánjogi családjog eseteiben általában bizonyítékot kell szolgáltatni annak bizonyítására, hogy az érintett személyt vagy gyermekeit veszélyeztette a korábbi partner.

Bizonyítékot kérhet:

• a bíróságtól
• a rendőrségtől
• a több szereplős kockázatértékelési konferenciától (MARAC)
• a szociális szolgáltatóktól
• egészségügyi szakembertől, mint pl. orvos, nővér, szülésznő, pszichológus vagy védőnő
• menekültügyi segítőtől
• a családon belüli erőszak esetén a segítséget nyújtó szolgálattól
• az érintett banktól, például hitelkártya számlák, hiteldokumentumok és nyilatkozatok tekintetében
• a munkáltatótól vagy oktatási vagy képzési szolgáltatótól
• a kapott juttatások szolgáltatójától.

A jogi segítségnyújtásra irányuló szerződéssel rendelkező jogi tanácsadók sürgősségi jogi képviseletet kérhetnek az esetleges azonnali fellépés biztosítására. A folyamatban lévő ügyekben továbbra is a szokásos módon kell költségmentességet kérni.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Minden jogi tanácsadónak – jogi segítségnyújtásra irányuló szerződéssel vagy anélkül – kötelessége tájékoztatni ügyfeleit a költségmentesség lehetséges elérhetőségéről, és lehetőséget kell biztosítania arra, hogy jogi segítséget nyújtó szolgáltatóhoz forduljon.

A polgári jogi segítségnyújtásra irányuló szolgáltatásokat a polgárok jogi tanácsadó szolgálatának (Civil Legal Advice, CLA) telefonos tanácsadó szolgálata, ügyvédek vagy nonprofit szervezetek nyújthatják jogi segítségnyújtásra irányuló ügynökségi szerződéssel az adott jog területén. A jogi segítséget nyújtó tanácsadók az interneten keresve találhatók meg a Keressen ügyvédet – jogi társaságot opción keresztül.

Az ügyfelek a CLA telefonos tanácsadó szolgálatához is irányíthatók a hatály és a pénzügyi alkalmasság előzetes meghatározásához.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

Az érintett személynek a következőkről kell információkat megadnia saját maga és partnere (ha van ilyen) tekintetében:

• juttatások – beleértve a kimutatásokat is
• jövedelem, megtakarítások és kiadások – beleértve a bérlapokat és a bankszámlakivonatokat
• országos társadalombiztosítási jelek.

Szükség lesz az üggyel kapcsolatos bizonyítékok másolatára is, például:

• bírósági dokumentumok
• házassági és születési anyakönyvi kivonatok (családi esetekhez)
• vonatkozó levelek.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A kérelmet a magánszemély nevében ügyvéd nyújtja be a jogi segítségnyújtásért felelős hivatalhoz a jogi segítségnyújtásra irányuló szerződés alapján. Lásd fentebb, hogy hogyan található ügyvéd.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

Az ügyvéd nyújt tájékoztatást arról, hogy a költségmentesség iránti kérelmét elfogadták-e, és hogy kell-e hozzájárulást fizetni.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Az ügyvéd ad tájékoztatást.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Az érintett személy (lásd fent), de olyan ügyvédet kell választania, aki szerződéssel rendelkezik a jogi segítségnyújtásért felelős hivatallal.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Ha elismerik a támogatást, akkor az az ügyvéd összes költségét fedezi, beleértve a kifizetéseket is, például a bírósági illetéket, bár a lehetőségektől függően havi fix járulékfizetést kérhetnek.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Lásd a kérdést fentebb.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Ha az érintett személy pervesztes lesz egy olyan ügyben, amelyet a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal nem támogatott, akkor is kérhet támogatást ahhoz, hogy fellebbezést nyújtson be egy felsőbb bírósághoz. Meg kell felelni az anyagi helyzet és a megalapozottság vizsgálatának.

Ha az ügyet a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal támogatta, az érintett személy kérheti a támogatásra vonatkozó igazolás módosítását a fellebbezés fedezésére. Ebben a szakaszban a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal biztosítja, hogy az továbbra is megfeleljen az anyagi helyzet és a rászorultság szempontjának.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha az érintett személy jövedelme és/vagy tőkéje nő a jogi képviselet támogatásának érvényben léte alatt, haladéktalanul értesítenie kell a jogi segítségnyújtásért felelős hivatalt, és az anyagi helyzetét újra értékelhetik. Ha csökken a jövedelme, kérheti anyagi helyzetének átértékelését, és hozzájárulása csökkenhet. Ha pénz érkezik, pl. ha pénzt örököl, eladja a házát vagy megnyeri a lottót, miközben az ügyét a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal támogatja, akkor felhívhatják, hogy a jogi költséget részben vagy egészben ebből a pénzből fedezze.

Ha támogatást kap, az bizonyos elemekre korlátozódhat, például az ügyvéd véleményének beszerzésére az ügyében, és meghatározható a maximális támogatás. Ha növelni kell a lefedett munka mennyiségét vagy az ügyvéd által végzett munka maximális költségét, akkor az az ügyvéden keresztül kérelmezhető.

A jogi segítségnyújtásért felelős hivatal visszavonhatja a támogatást, ha már nem észszerű, hogy az érintett személy megkapja azt, például ha visszautasít egy észszerű elszámolási ajánlatot, vagy ha kiderül, hogy ügye sikerének esélye a vártnál alacsonyabb. Ennek célja annak biztosítása, hogy a közpénzt ne pazarolják el olyan helyzetben, amikor egy magánszemélyként fizető ügyfél valószínűleg nem folytatná tovább az eljárást. Ha a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal fontolóra veszi a támogatás visszavonását, akkor először esélyt ad az érintett személynek arra, hogy megmutassa, miért ne tegye ezt, és ha a támogatás visszavonása mellett dönt, az érintett személynek joga van fellebbezni egy független jogi bizottsághoz. Ha a támogatást visszavonják, az fedezi az ügyvédeknél már felmerült költségeket.

Törvényes díj

Arra is felhívhatják az érintett személyt, hogy részben vagy egészben fizesse vissza a költségeit, ha anyagi helyzete az eljárás eredményeként javul. Az ügy végén a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal köteles a lehető legnagyobb mértékben megtéríteni költségeit. Először figyelembe veszi az érintett személy által befizetett hozzájárulásokat és az ellenérdekű fél révén megtérült költségeket. Ezt követően megtéríti a fennmaradó hiányt az eljárás során behajtott vagy megőrzött vagyonból vagy pénzből. A magánszemélyként fizető ügyfeleknek a fennálló költségeket ilyen módon kellene visszafizetniük, és úgy méltányos, ha a támogatott ügyfeleknek is ezt kell tenniük, ha megengedhetik maguknak. Ha azonban a szóban forgó vagyon az érintett személy otthona (vagy a ház vásárlására elkülönített pénz), akkor az érintett személy elhalaszthatja a fizetést az eladásig, feltéve, hogy vállalja, hogy kamatot fizet a közbeeső időszakban.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A jogi segítségnyújtásra irányuló szerződéssel rendelkező ügyvéd/tanácsadó megtagadhatja az érintett személy érdekében történő eljárást. A szerződésük rögzíti azokat a körülményeket, amikor megtagadhatják ezt, pl. összeférhetetlenség esetén, vagy ha nincs kapacitásuk. El kell mondaniuk, miért nem vállalják az ügyet, de a döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

Ha az érintett személy kérelmét érdemben elutasítják, a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal tájékoztatja őt a döntéséről, és indokolást ad. Ezután tizennégy nap áll rendelkezésére a fellebbezés benyújtására. A fellebbezést először házon belül vizsgálják felül. Ha a fellebbezés megvizsgálását követően a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal úgy ítéli meg, hogy a költségmentesség kritériumai teljesülnek, és megsemmisíti határozatát, a kérelmet/módosítást elfogadják, és kiadják a költségmentességről szóló igazolást/módosított igazolást.

Ha a jogi segítségnyújtásért felelős hivatal úgy ítéli meg, hogy a költségmentesség kritériumai nem teljesülnek, és fenntartja a határozatot, tájékoztatja az érintett személyt és ügyvédjét annak indokáról, és egyúttal tájékoztatja az érintett személyt arról, hogy lehet-e további fellebbezést benyújtani a független támogatási döntéshozó szervhez (IFA).

Ha a fellebbezést az IFA elé terjesztik, döntést/ajánlást hoznak a fellebbezés alátámasztására szolgáltatott információk és a jogi segítségnyújtásról szóló hatályos rendeletek alapján. Az IFA adott esetben felveheti az érintett személlyel a kapcsolatot.

További információ

A jogsegélyre vonatkozóan további információ a Gov.uk honlapon elérhető.

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A költségek az ügy pontos jellegétől függenek. A költségek magukban foglalhatják az ügyvéd díját, aki a költségmentességben részesülő személy (a támogatott személy) nevében jár el, valamint olyan költségeket, mint például a bírósági illetékek és a szakértői vélemények.

Az eljárás végén a bíróság dönt arról, hogy melyik félnek kell megfizetnie a költségeket. Noha általában a pervesztes felet kötelezik a pernyertes fél költségeinek viselésére, ez alól számos kivétel létezik. Ha a támogatott személy a pervesztes fél, vagy bár a másik felet kötelezték a költségek viselésére, de nem teljesíti azt, a támogatott személy felelős a saját költségeinek viseléséért.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

Az államilag támogatott jogi segítségnyújtás (költségmentesség) lehetővé teszi az emberek számára, hogy érvényesítsék vagy megvédjék jogaikat, vagy fizessenek a védelemért, ha ezt másképp nem engedhetnék meg maguknak. Skóciában a költségmentességet a skót jogsegély testület (SLAB) kezeli, amely egy olyan nem minisztériumi állami szerv, amelyet a skót kormány finanszíroz.

Háromféle jogi segítség létezik.

• Polgári jogi tanácsadás és segítségnyújtás: Szóbeli vagy írásbeli tanácsadás a skót jog alkalmazásáról a tanácsot kérő személlyel kapcsolatosan felmerült bármely konkrét körülményre figyelemmel. Ügyvéd és adott esetben jogtanácsos nyújtja.
• Tanácsadás képviseleten keresztül: (ABWOR) A tanácsadás és a segítségnyújtás olyan kategóriája, amely lehetővé teszi az ügyvéd vagy adott esetben jogtanácsos által a kijelölt skót bíróságok előtti polgári peres eljárásokban való képviseletet.
• Költségmentesség: Elkülönült rendszer, amely lehetővé teszi az ügyvéd vagy adott esetben jogtanácsos által a más kijelölt skót bíróságok előtti polgári peres eljárásokban való képviseletet.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

A költségmentesség igénybevételére való jogosultság kritériumai következetesek és átláthatók, mivel a kérelmeket törvény által előírt vizsgálatnak vetik alá. Az első két vizsgálatot a kérelem jogi tartalmára alkalmazzák. Bizonyítani kell, hogy van jogi alapja annak az ügynek, amelyre vonatkozóan költségmentességet kérnek (valószínű oknak nevezik), és hogy észszerű a közpénz felhasználása az ügy támogatására. A harmadik vizsgálatot a kérelmező pénzügyi körülményeire alkalmazzák.

Tanácsot adhat és segítséget nyújthat az ügyvéd, ha meggyőződik arról, hogy a kérelmező pénzügyileg megfelelő, és az a kérdés, amellyel kapcsolatban tanácsot kér, a skót törvényekre vonatkozik. Az ügyvéd a kiadások bizonyos szintjéig adhat tanácsot és nyújthat segítséget. Minden olyan munkához, amely meghaladja a kezdeti kiadási szintet, a SLAB előzetes jóváhagyása szükséges, csakúgy, mint minden olyan munkához, amely képviseletet igényel.

A jogsegélyről szóló 1986. évi (skót) törvény szerinti jogi segítség igényléséhez nem kell Skóciában lakóhellyel rendelkezni. Tanácsadás és segítségnyújtás a skót törvények vonatkozásában érhető el (beleértve a Skóciában alkalmazandó brit törvényeket is). Költségmentesség a skót bíróságok előtti eljárásoknál áll rendelkezésre.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Lásd az 2. kérdést (fent).

Polgári jogi tanácsadás és jogi segítségnyújtás a skót törvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben áll rendelkezésre.

Az ABWOR polgári peres eljárásokban vehető igénybe számos olyan bíróságon, amelyet a jogszabályok kijelölnek. Ide tartozik a bevándorlási fellebbviteli ügyek bírósága és a munkaügyi bíróság.

A költségmentesség polgári peres eljárásokban vehető igénybe számos olyan bíróságon, amelyet a jogszabályok kijelölnek. Ide tartoznak a körzeti bíróságok és a legfelsőbb bíróság, amelyek Skóciában az elsődleges bíróságok a polgári ügyekben. Költségmentesség számos más bíróságnál is elérhető, például a társadalombiztosítási ügyek bíróságánál és a munkaügyi fellebbviteli bíróságnál.

Költségmentesség nem biztosítható olyan eljárásokban, amelyek részben vagy egészben rágalmazással érintettek; választási kérelmek; házasság felbontása iránti egyszerűsített kérelem a legfelsőbb bíróságon vagy a körzeti bíróságon; valamint az adós kérelmei a vagyonának lefoglalására vonatkozóan. Nem áll rendelkezésre a kis értékű követelések bírósága előtti ügyekben (azaz ahol a követelés értéke kevesebb, mint 3000 font, kivéve, ha a kereset személyi sérüléssel kapcsolatos).

Az ügyvéd azonban tanácsokat adhat és segítséget nyújthat az érintett személynek ezek vonatkozásában is.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Az ügyvéd az eljárás bizonyos lépéseit sürgősséggel megteheti annak érdekében, hogy megvédje a kérelmező helyzetét, mielőtt a költségmentesség iránti kérelemről az SLAB határozna.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

A SLAB csak azokat a kérelmeket fogadja el, amelyeket a kérelmező nevében eljáró ügyvéd nyújt be.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

Az ügyvéd tanácsot ad az érintett személynek a pénzügyi alkalmasság és az ügy érdemének értékeléséhez szükséges dokumentumokról.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A SLAB csak azokat a kérelmeket fogadja el, amelyeket a kérelmező nevében eljáró ügyvéd és nem közvetlenül a kérelmező nyújt be.

Ha az érintett személy nem talál ügyvédet képviseletére, a skót jogi társaság weboldalán ügyvédkeresőt talál. Ez lehetőséget nyújt jogi segítségnyújtás céljából bejegyzett ügyvéd keresésére. Hívható továbbá a jogi társaság is a következő számon: 0131 226 7411.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

Az ügyvéd tájékoztatást nyújt arról, hogy az érintett személy jogosult-e arra, hogy jogi tanácsot és segítséget kapjon.

Költségmentesség iránti kérelmet az ügyvéd az érintett személy nevében nyújtja be, és a SLAB mindkettőjüket értesíti, miután a költségmentesség iránti kérelmet elbírálta. A SLAB weboldalán számos alkalmassági mérő található, amelyek segítenek megérteni, hogy ki mire lehet jogosult.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ügyvédje tanácsot ad a megfelelő eljárási lépésről.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Mielőtt az érintett személy tanácsért, segítségért vagy költségmentességért folyamodna, konzultálnia kell egy ügyvéddel.

Ha az érintett személy nem talál ügyvédet képviseletére, a skót jogi társaság weboldalán ügyvédkeresőt talál. Ez lehetőséget nyújt jogi segítségnyújtás céljából bejegyzett ügyvéd keresésére. Hívható továbbá a jogi társaság is a következő számon: 0131 226 7411.

Emellett a SLAB tájékoztatást nyújt a legközelebbi ügyvédekről, akik segítséget nyújtanak a költségmentességen keresztül, vagy a testület által támogatott más tanácsadókról. Polgári ügyekben esettípusonként lehet keresni. Még ha egy cég be is van jegyezve jogi segítség nyújtására, nem köteles szolgáltatásokat kínálni egyetlen ügyfélnek sem, illetve felajánlani, hogy jogsegély keretében ügyeket vállal.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Lásd az 1. kérdést (fent).

A költségmentesség csak a saját ügyvéd költségeit és az üggyel kapcsolatos egyéb költségeket fedezi, például bírósági illetékeket és szakértői véleményeket. A költségmentesség nem fedezi a másik fél költségeit.

Aki költségmentességre jogosult, hozzájárulást fizethet az ügy költségeinek fedezésére. A fizetendő hozzájárulás mértéke az érintett személy pénzügyi körülményeitől függ.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Aki korlátozott költségmentességre jogosult, az ügy fennmaradó költségeit magának kell viselnie. Akinek hozzájárulást kell fizetnie, az összeg a rendelkezésre álló jövedelemtől, megtakarításoktól és vagyontól függ. A SLAB a kérelem benyújtásának napjától számított jövedelmet és a vagyont (megtakarítások és értéktárgyak, amelyek a tulajdonában vannak) addig méri, amíg az ügy folyamatban van.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Az eredeti költségmentességi igazolás nem terjed ki az ügyben hozott döntés elleni fellebbezésre. Új költségmentesség iránti kérelemre van szükség, és a SLAB-nak meg kell győződnie arról, hogy a fellebbezéssel kapcsolatban is teljesülnek a törvényben előírt feltételek.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

A SLAB különböző okokból felfüggesztheti és alkalmanként felfüggeszti a költségmentességet, például akkor, ha az ügyvéd nem válaszol a kiegészítő információkra vonatkozó megkeresésre. A törvényben rögzített megfelelőségi kritériumokkal összhangban a SLAB-nak figyelembe kell vennie a személy pénzügyi helyzetének folyamatos értékelését, és meg kell fontolnia, hogy továbbra is észszerű-e költségmentességet biztosítani. Az észszerűségre vonatkozó vizsgálat egyik része az, hogy a költségmentességben részesített személytől elvárják a bírósági végzések tiszteletben tartását.

A költségmentesség akkor is megszüntethető, ha a támogatott személy hamis információkat szolgáltatott, vagy nem közölt lényeges információkat, és ilyen körülmények között a SLAB dönthet a kifizetett pénz visszaköveteléséről.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

Ha valaki számára megtagadták a költségmentességet, a SLAB megadja az elutasítás okát (okait). Az érintett személy kérheti az ügy felülvizsgálatát, különösen akkor, ha a körülmények megváltoztak. A konkrét eset megvitatható a SLAB-val e-mailben (general@slab.org.uk) vagy telefonon. A telefonközpont (0131 226 7061) hétfőtől péntekig, 08:30-17:00 között elérhető.