Gyermek határon túli elhelyezése, ideértve a nevelőcsaládban való elhelyezést is

1 Kötelező-e a nemzeti jog értelmében előzetes konzultációt folytatni és hozzájárulást szerezni a gyermek határon túli elhelyezését megelőzően? Kérjük, említsék meg az esetleges kivételeket

A Brüsszel IIa. rendeletként ismert, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK rendelet (Brüsszel IIa.) 56. cikke értelmében a gyermek Franciaországban történő határokon átnyúló elhelyezését megelőzően előzetes konzultációra és hozzájárulás beszerzésére vonatkozó eljárások léteznek. Ezen eljárások végrehajtását az Igazságügyi Minisztérium 2005. október 28-i, a rendelet hatálybalépéséről szóló körlevele ismerteti (CIV/03/05. sz. körlevél; NOR JUS C 05 20 191 C. sz.).

A szülőnél való elhelyezés esetétől eltekintve nincs kivétel ezen eljárások alól, mivel a francia jog hatósági beavatkozást ír elő, függetlenül attól, hogy az elhelyezésről közigazgatási keretek között, bírósági tisztviselők hozzájárulásával vagy perben döntenek.

2 Amennyiben előzetes konzultáció és hozzájárulás szükséges, melyik hatósággal kell konzultálni, és mely hatóság adja meg a hozzájárulást?

Franciaország az Ifjúságvédelmi Igazgatóság (Direction de la Protection Judiciaire de la Jeunesse, DPJJ) Jogalkotási és Jogi Hivatalát (K1 Hivatal) jelölte ki központi hatóságként. Ezért ezzel a konzultációs és hozzájárulási eljárások keretében konzultálni kell, amint egy gyermek a rendeletben részes másik tagállamból Franciaországban történő elhelyezését tervezik.

A dokumentáció a következő módokon küldhető el:

• e-mailben: pole-international.dpjj-k1@justice.gouv.fr

• postai úton a következő címre:

Ministère de la Justice

Direction de la Protection Judiciaire de la Jeunesse (bureau K1 – pôle international)

13 Place Vendôme 75001 Paris, France

3 Kérjük, röviden ismertessék a konzultáció eljárását és a hozzájárulás megszerzését (beleértve a szükséges dokumentumokat, határidőket, az eljárás részletes szabályait és egyéb vonatkozó részleteket)

A Brüsszel IIa. rendeletben részes másik tagállam által Franciaországban tervezett elhelyezés esetén a megkereső tagállam központi hatóságának a következőket kell benyújtania a francia központi hatósághoz:

• a kiskorú családi állapotára vonatkozó információk;
• a kiskorú felett szülői felügyeletet gyakorló személyek neve és elérhetőségei;
• a gyermek nevelésére kijelölt személyek neve vagy a javasolt gyermekgondozási intézményre vonatkozó információk;
• a kiskorú egyéni és családi helyzetének áttekintése (beleértve a teljes hátteret és a közelmúltbeli eseményeket);
• a megkereső hatóság által az elhelyezés előkészítése érdekében tett lépések;
• a javasolt elhelyezéssel kapcsolatos intézkedések (időtartama és a levelezéshez, az eltávozáshoz, a látogatásokhoz és a szálláshoz való jog megszervezése);
• a javasolt elhelyezés finanszírozásának módja;
• az elhelyezés és a potenciális események kezelése nyomon követésének megszervezésére vonatkozó intézkedések;
• a kért elhelyezés időtartama.

E dokumentumok kézhezvételét követően a francia központi hatóság minden szükséges ellenőrzést elvégez a megfelelő megyei tanáccsal való kapcsolattartás révén. A válaszidő az ügy összetettségétől függően változhat.

A határidők tekintetében:

ezeket az iratokat a rendelet rendelkezéseivel összhangban a gyermek Franciaországban való elhelyezése előtt be kell nyújtani. A tényleges elhelyezés időpontjának késleltetését elkerülendő, a dokumentumokat a lehető legkorábbi időpontban kell benyújtani.

A folyamatban lévő elhelyezésre vonatkozó megújítási kérelmeket legalább két hónappal az elhelyezés vége előtt meg kell küldeni a francia központi hatóságnak.

4 Mi a „nevelőcsalád” jelentése a nemzeti joguk szerint?

A francia jogban a nevelőcsalád meghatározása: „az a személy, aki fizetség ellenében rendszeresen és megszakítás nélkül kiskorúakat és 21 év alatti fiatal felnőtteket otthonába befogad”, valamint „az e címen lakó valamennyi személy” (a Code de l’action sociale et des familles [szociális és családjogi törvénykönyv] L. 421-2. cikke). A „nevelőcsalád” kijelöléséhez a minisztériumi tanács hivatalos jóváhagyására van szükség.

A francia jog ugyanakkor elismeri a „megbízható harmadik fél” fogalmát is; ez olyan személy, akire a gyermeket rábízták, de aki nem tartozik a családhoz, és aki a gyermek gondozása költségének megfelelő támogatásban részesül.

Végezetül a jogszabályok a közigazgatási vagy bírósági keretek között jóváhagyott elhelyezést követően a családtagnál mint nevelőszülőnél történő elhelyezésről is rendelkeznek. Ezt a két rendelkezést a Polgári Törvénykönyv 375-3. cikkének (2) bekezdése említi.

A Brüsszel IIa. rendelet végrehajtásával összefüggésben mindezek a forgatókönyvek ugyanazon rendszer alá tartoznak, és a francia központi hatósággal folytatott előzetes konzultációt és annak beleegyezést igénylik.

5 A „nevelőcsalád” fogalma magában foglalja-e a rokonokat is? Ha igen, melyeket?

A Brüsszel IIa. rendelet alkalmazásával összefüggésben előnyben részesített tág értelmezés szerint a „nevelőcsalád” fogalmába beletartoznak a kiskorú családtagjai is. Következésképpen a kiskorú szüleitől eltérő családtagoknál elrendelt elhelyezéshez előzetesen konzultálni kell a francia központi hatósággal.