Gyermek határon túli elhelyezése, ideértve a nevelőcsaládban való elhelyezést is

1 Kötelező-e a nemzeti jog értelmében előzetes konzultációt folytatni és hozzájárulást szerezni a gyermek határon túli elhelyezését megelőzően? Kérjük, említsék meg az esetleges kivételeket.

A gyermekeknek a saját otthonuktól eltérő otthonba való elhelyezéséhez előzetes konzultáció és hozzájárulás szükséges. Ha a gyermeket a gyermek szüleinél vagy a gyermek felett felügyeleti jogot gyakorló személyeknél kell elhelyezni, nincs szükség előzetes konzultációra és hozzájárulásra.

2 Amennyiben előzetes konzultáció és hozzájárulás szükséges, melyik hatósággal kell konzultálni, és mely hatóság adja meg a hozzájárulást?

A gyermek elhelyezésének helye szerinti önkormányzat szociális hatósága.

3 Kérjük, röviden ismertessék a konzultáció eljárását és a hozzájárulás megszerzését (beleértve a szükséges dokumentumokat, határidőket, az eljárás részletes szabályait és egyéb vonatkozó részleteket).

A hozzájárulás nélkülözhetetlen feltétele a szociális jóléti testület azon következtetést levonó értékelése, hogy az elhelyezés a gyermek mindenek felett álló érdeke. Az arra vonatkozó értékelés kiindulópontja, hogy az elhelyezés a gyermek mindenek felett álló érdeke-e, a gyermek Svédországgal való kapcsolata, pl. hogy a gyermek szociális kapcsolatban áll-e a szülőkkel vagy rokonokkal Svédországban, vagy hogy nemzeti vagy kulturális háttere Svédországhoz kötődik-e. Ugyanez értelemszerűen vonatkozik a külföldön való elhelyezésre is. A svédországi elhelyezéshez való hozzájárulás megadásának vagy a külföldön történő elhelyezésről szóló határozat meghozatalának további feltétele, hogy a lehető legnagyobb mértékben megismerjék a gyermeknek az elhelyezéshez való hozzáállását. Emellett a szociális jóléti testület hozzájárulása a gyám döntésétől, és ha a gyermek betölti a tizenötödik életévét, akkor attól függ, hogy a gyermek beleegyezik-e az intézkedésbe. A hozzájárulás megadása előtt meg kell vizsgálni az egyéni otthon feltételeit és az otthonban való gondozás feltételeit, valamint a gyermeknek tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie, ha tartózkodási engedély szükséges.

A szociális jóléti testületnek haladéktalanul le kell folytatnia a lehetséges hozzájárulással kapcsolatos vizsgálatát, és legkésőbb négy hónapon belül be kell fejeznie azt. A vizsgálat időtartama bizonyos idővel meghosszabbítható, ha e tekintetben különleges indokok állnak fenn. A vizsgálat elvégzéséhez a külföldi hatóságnak meg kell jelölnie az iratokban, hogy melyik egyéni otthont érinti az elhelyezés iránti kérelem.

Nem a svédországi elhelyezést jóváhagyó szociális jóléti testületnek kell viselnie az elhelyezéssel összefüggésben felmerült költségeket, pl. a gyermek megélhetési költségeit vagy az otthonnal kapcsolatos díjakat.

4 Mi a „nevelőcsalád” jelentése a nemzeti joguk szerint?

A „nevelőszülő” fogalom nem létezik a svéd szabályozásban. A gyermekek ugyanakkor elhelyezhetők nevelőszülőnél. A szociális szolgáltatásokról szóló rendelet (2001:937) 3. fejezetének 2. szakasza úgy határozza meg a „nevelőszülői otthont”, mint azt az egyéni otthont, amely a szociális jóléti testület nevében állandó gondozásba veszi a gyermeket, és gondoskodik annak oktatásáról, vagy gondozásba veszi a felnőttet, és gondoskodik annak ápolásáról, és amely nem hivatásos intézményként működik.

5 A „nevelőcsalád” fogalma magában foglalja-e a rokonokat is? Ha igen, melyeket?

A nevelőszülő svéd fogalma a gyermek valamennyi rokonát lefedi. Mindazonáltal nincs szükség a szociális jóléti testület hozzájárulására vagy külön határozatára az olyan egyéni otthonban történő elhelyezéshez, amely a gyermek egyik szülőjéhez vagy a gyermek felett felügyeleti jogot gyakorló más személyhez tartozik.