A Charta ismertségét és alkalmazását előmozdító tagállami intézkedések

Nemzeti szinten:

A Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (Bundesministerium der Justiz und für Verbraucherschutz) által kiadott Jogszabályszövegezési kézikönyv (Handbuch der Rechtsförmlichkeit), amely ajánlásokat tartalmaz a szövetségi minisztériumok által javasolt jogszabályok és szabályozási eszközök formájára és megszövegezésére vonatkozóan, kimondja, hogy a szövetségi jog uniós joggal való összehangolására irányuló törvénytervezeteknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a Chartával. Ezt az indokolásban ki kell fejteni, amennyiben ilyen kapcsolat áll fenn.

http://www.bmjv.de/DE/Themen/RechtssetzungBuerokratieabbau/HDR/HDR_node.html

A „Rasszizmus elleni nemzeti cselekvési terv – álláspontok és intézkedések az egyenlőtlenség és a kapcsolódó megkülönböztetés ideológiájának kezelésére” (2017) c. dokumentum a jogalap és a keret összefüggésében kifejezetten megemlíti az Európai Unió Alapjogi Chartáját (az angol fordítás 12. oldala). A nemzeti cselekvési tervet továbbra is a szövetségi kormány által létrehozott keretnek kell tekinteni, amely a jövőben is a civil társadalommal folytatott eszmecsere tárgyát képezi majd.

http://www.bundesregierung.de/breg-de/suche/nationaler-aktionsplan-gegen-rassismus-1145356

A Német Igazságügyi Akadémia (Deutsche Richterakademie) (http://www.deutsche-richterakademie.de/) szemináriumokat és konferenciákat tart a Charta alkalmazásáról.

Például a Német Igazságügyi Akadémia „Bevezetés az európai jogba” elnevezésű, bíráknak és ügyészeknek szánt rendezvénye az uniós jog alapelveivel, többek között a Chartával, valamint az uniós jognak a nemzeti jogrendszerekre gyakorolt hatásaival foglalkozik.

A Német Igazságügyi Akadémia által szervezett „Közigazgatási joghatóság – hatékony bírói jogvédelem a mindennapi gyakorlatban” című konferencia a közigazgatási bíráknak szól, és olyan témákkal foglalkozik, mint az emberi jogok a mindennapi bírói gyakorlatban.

Az Alkalmazott Közigazgatási Tudományok Szövetségi Egyetemén (Hochschule des Bundes für öffentliche Verwaltung) (http://www.hsbund.de/) különböző tanulmányi programokban tekintetbe veszik a Chartát.

Az Általános Belügyi Igazgatási tanszék beépíti a Chartát a „közigazgatási irányítás” okleveles képzésbe. Általánosságban elmondható, hogy az alapvető és/vagy az emberi jogokkal már nem csak nemzeti alapon, hanem holisztikus módon foglalkoznak, figyelembe véve mindazon instrumentumokat, amelyek a Németországi Szövetségi Köztársaságra alkalmazandók és az alapvető és/vagy emberi jogokat kodifikálják, azaz az alaptörvényt (Grundgesetz), a Chartát és az emberi jogok európai egyezményét.

A Szövetségi Rendőrségi tanszék fő tanulmányi programja során „Az alapvető jogok európai védelme” című tárgykörbe tartozó „Emberi jogok és demokrácia az EU-ban” modul keretében foglalkozik a Chartával.

A Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi tanszéken a Charta az alapképzési programban kapott helyet, ahol mind a rendőrség azon kötelezettségével kapcsolatban, hogy fellépései során tiszteletben kell tartania az alapvető és az emberi jogokat, mind az (EU) 2016/680 irányelv végrehajtásával összefüggésben tárgyalják.

A Hírszerző Szolgálatokkal foglalkozó tanszéken a Charta az „európai és nemzetközi jog”, a „hírszerző szolgálatok joga” és az „alkotmányjog” tantárgyban szerepel.

A Szövetségi Közigazgatási Akadémia (Bundesakademie für die öffentliche Verwaltung – BAköV) (https://www.bakoev.bund.de/DE/00_Home/Functions/StartseitenTeaser/Fortbildung.html) az EU-ról szóló alapszintű szemináriumain foglalkozik a Chartával. A BAköV korábban a kifejezetten az Unióval foglalkozó „EU Special” sorozat részeként szemináriumokat is kínált az Európai Unió Alapjogi Chartájáról.

Szövetségi állami szinten (néhány kiválasztott példa):

A Charta ismeretét és megértését szövetségi állami szinten támogatják, különösen a jogi képzés keretében.

A bírákról szóló német törvény (Deutsches Richtergesetz – DRiG) 5a(2) szakaszának harmadik mondata értelmében a jogi tanulmányok során kötelező tantárgyak a polgári jog, a büntetőjog, a közjog és az eljárásjog fő területei, beleértve az európai joggal fennálló kapcsolatokat is. A Charta tehát, amelyre az EUSZ 6. cikke (1) bekezdése hivatkozik, szintén a tanterv és a vizsgakövetelmények részét képezi.

Alsó-szászországi példa:

Az alsó-szászországi Állami Bírói Vizsgákat Szervező Iroda (Landesjustizprüfungsamt) a felügyelt írásbeli vizsgákhoz kiválasztott témák széles skáláján keresztül biztosítja, hogy a hallgatók képzésük során foglalkozzanak az európai joggal, és ebből következően az Alapjogi Chartával is. Ugyanez vonatkozik a kötelező tantárgyakból tartott szóbeli vizsgákra is, amelyek olyan témákat érintenek, mint a személyes adatoknak a Charta 8. cikke szerinti védelme vagy a Charta 37. cikke szerinti környezetvédelem.

Baden-Württembergben a Charta 27. és azt követő cikkei által biztosított szolidaritással kapcsolatos jogokról (beleértve az egészségügyi ellátást, a családi és szakmai életet, valamint a tisztességes és igazságos munkafeltételeket) különböző rendezvényeket tartanak az igazgatási képzés, a személyzeti képzés és az egészségügyi irányítás területén. Az anyagi joggal foglalkozó szakértői konferenciák is foglalkoznak a Charta hatálya alá tartozó területekkel. Ilyenek például a gondozási jogokról (25. és 26. cikk), a családi jogokról (9. és 24. cikk) és a menedékjogról (18. cikk) szóló konferenciák.

A Charta által garantált egyenlőségi jogokkal (a megkülönböztetésmentesség, a kulturális sokszínűség, a gyermekek jogai, az idősek jogai és a fogyatékossággal élő személyek integrációja) számos képzés foglalkozik. Szövetségi állami szinten például a szupraregionális igazgatási képzés keretében tájékoztatást nyújtanak a súlyos fogyatékossággal élő személyek jogairól. 2021-ben képzést is szerveznek a súlyos fogyatékossággal élő bírák képviselői számára.

2016. május 25-én a brémai parlament állásfoglalást fogadott el „Az alapvető jogok védelme Európában” címmel (19/370. számú parlamenti dokumentum). Ebben a parlament hangsúlyozza a Charta fontosságát, és felhívja a szenátust, hogy foglalkozzon az alapvető jogok védelmének fontosságával nemzeti és európai szinten, valamint az európai partnerekkel szemben (különösen a testvérvárosi kapcsolatok keretében), és tegyen lépéseket e jogok tiszteletben tartásának és végrehajtásának biztosítására.

http://www.bremische-buergerschaft.de/dokumente/wp19/land/protokoll/b19l0021.pdf
http://www.bremische-buergerschaft.de/dokumente/wp19/land/drucksache/D19L0370.pdf

Hamburg Szabad és Hanzaváros régóta elkötelezett egy megkülönböztetéstől mentes társadalom létrehozása és az egyenlő részvétel biztosítása iránt, nemre, szexuális irányultságra, származásra, életkorra, fogyatékosságra, vallásra vagy meggyőződésre való tekintet nélkül. Ebben az összefüggésben számos feladatot lát el, amelyeket különösen az alábbi szenátusi keretprogramok és tervek tükröznek:

• Hamburg szövetségi állami program – Bátor város: „A jobboldali szélsőségesség megelőzése és leküzdése”;
• a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó keretprogram folytatása;
• a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt végrehajtó hamburgi szövetségi állam cselekvési terve;
• cselekvési terv a nemek közötti egyenlőség és a szexuális sokszínűség elfogadásának előmozdítására;
• Hamburg integrációs terve;
• demográfiai terv – Hamburg 2030: Nagyobb. Idősebb. Sokszínűbb;
• az antiszemitizmus felderítése és leküzdése. Szövetségi állami stratégia kidolgozása az antiszemitizmus leküzdésére és megelőzésére;
• az erőszakos szalafizmus és a vallási szélsőségesség elleni hatékony fellépés folytatása a jövőben;
• a szenátus megkülönböztetés elleni stratégiájának folytatása.

A Bajor Szabadállam a megkülönböztetésmentességhez való, a Charta 21. cikkében foglalt jogot végrehajtja a bűnüldözés területén azáltal, hogy következetesen büntetőeljárás alá vonja a rasszista, idegengyűlölő és más módon másokat megalázó cselekményeket. 2017. január 1-jén a bajor igazságszolgáltatás létrehozta a müncheni Főügyészségen belül a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelem központi egységét (Zentralstelle zur Bekämpfung von Extremismus und Terrorismus). Ez olyan vizsgálati hatóság, amely koordináló szervként, valamint belső és külső kapcsolattartó pontként egyaránt működik. Az online gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem fokozása érdekében 2020. január 1-jén valamennyi ügyészségen létrehoztak kifejezetten a gyűlöletkeltéssel foglalkozó osztályokat, és a bajor igazságszolgáltatásban kineveztek egy, a gyűlöletbeszéddel foglalkozó biztost. A bajor igazságszolgáltatás emellett cselekvési terveket dolgozott ki olyan konkrét kérdések kezelésére, mint például az antiszemita és a jobboldali szélsőséges indíttatású bűncselekmények elleni küzdelem.

Ezenkívül a bajor bírói kar aktívan részt vesz „Az Európai Ügyészséggel együtt folytatott, decentralizált szintű munka – képzési anyagok és jogi szemináriumok ügyészek, vizsgálóbírók és védőügyvédek számára” elnevezésű projektben. Az Európai Jogi Akadémia projekt célja, hogy nemzeti és európai szakértőkkel együtt képzési anyagokat dolgozzanak ki az Európai Ügyészséggel való együttműködésről, és nemzeti képzéseket szervezzenek.

A Rajna-vidék-pfalzi állami iskolák tanárainak képzése céljából a Koblenz-Landaui Egyetem emberi jogi képzési programját követő tanárjelöltek az európai joggal, és ebből következően az Alapjogi Chartával is foglalkoznak.

https://www.uni-koblenz-landau.de/de/landau/fb6/mrb/zertifikat/Moduluebersicht

A Charta jobb megértését és alkalmazását segítő eszközök

• gyakorló jogászoknak (jogalkotók, közigazgatási szerveknél, bűnüldözési szerveknél és az igazságszolgáltatásban dolgozók, jogászok)
• a polgároknak

2019-ben a Szövetségi Megkülönböztetés-ellenes Ügynökség (Antidiskriminierungsstelle des Bundes) jogi jelentést tett közzé az egyenlő bánásmódról szóló törvényben (Gleichbehandlungsgesetz) említett jellemzők egyértelműsítése és tágabb értelmű meghatározása érdekében, figyelembe véve az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított jogokat:

http://www.antidiskriminierungsstelle.de/SharedDocs/Downloads/DE/publikationen/Expertisen/rechtsexpertise_merkmalserweiterung_im_agg.html

Szövetségi állami szinten (néhány kiválasztott példa):

Baden-Württemberg

2020 júliusában Karlsruhéban a szövetségi állam Igazságügyi és Európai Uniós ügyekkel foglalkozó Minisztériuma (Ministerium der Justiz und für Europa) a Tanács német elnökségének kezdete alkalmából rendezvényt szervezett „A jogállamiság az Európai Unióban” címmel. A rendezvény nem csupán az igazságszolgáltatás, a politika és a jog területéről meghívott ötven vendégnek szólt, hanem élő közvetítés révén egy szélesebb közönség előtt is nyitva állt.

2017 nyarán az Igazságügyi és Európai Uniós ügyekkel foglalkozó Minisztérium olyan programot dolgozott ki, amely tájékoztatást nyújt a menekülteknek a jogállamiságról. A program célja, hogy hozzáférhető módon alapvető ismereteket nyújtson a menekülteknek a Németországi Szövetségi Köztársaság liberális-demokratikus alkotmányos rendjéről. Az órák során közvetített alapvető értékeket, mint például a demokráciát, a jogállamiságot, a vallásszabadságot és a nemek közötti egyenlőséget a Charta is garantálja.

A szövetségi állam Igazságügyi Minisztériuma a Belügyminisztériummal (Innenministerium) együttműködve szimulációs játékot kínál a szövetségi államban található valamennyi középiskolának. A cél az, hogy megismertessük a tanulókkal az igazságszolgáltatás szerepét és funkcióit, valamint a jogállamiság alapelveit, beleértve az alapvető jogok garantálását is.

http://www.justiz-bw.de/,Lde/Startseite/Service/Projekt_+Rechtsstaat+macht+Schule

Bajor Szabadállam

2016 elején a bajor igazságszolgáltatás elindította a „menekültek és menedékkérők jogi oktatását”, amelyet bírák és ügyészek, valamint bírósági végrehajtók és pártfogó felügyelők biztosítanak. A cél a németországi és európai közösségi élet és jogrend alapvető szabályainak és közös értékeinek megismertetése azokkal az emberekkel, akik jó eséllyel Németországban fognak maradni. Ezen értékek közé tartoznak különösen a Chartában megállapított értékek, valamint az alaptörvényben foglalt, a jogállamiság fogalmába tartozó stb. értékek. Ez a jogi oktatás a bajor szakképző iskolákban valamennyi integrációs szakképző osztály (a német nyelvet nem beszélő menekülteknek és menedékkérőknek kínált osztály) számára elérhető. A tanórák kiegészítéseként a bajor Igazságügyi Minisztérium (Staatsministerium der Justiz) oktatási anyagokat tesz közzé, amelyek a Chartában meghatározott értékeket is közvetítik.

http://www.km.bayern.de/ministerium/meldung/6078/rechtsbildungsunterricht-vermittelt-rechtsordnung-in-deutschland.html

Bréma Szabad Hanzaváros

Az elmúlt években az Europapunkt Bremen (EPB) (http://www.europapunktbremen.de), a város uniós információs pontja számos rendezvényt szervezett az Európai Unió Alapjogi Chartájához kapcsolódóan. A Charta és az ahhoz kapcsolódó témák szerves részét képezik az EPB különböző célcsoportok (iskolák, diákok és felnőttek) felé irányuló csoportos megkereső munkájának.

2017-ben és 2019-ben Bréma Európával foglalkozó minisztériuma két nagyszabású ifjúsági rendezvényt szervezett az Európai Bizottsággal együttműködésben, „BarCamps” formában, „Az Ön kérdése Európához” címmel. Ezeken az egész napos rendezvényeken intenzíven foglalkoztak az uniós alapjogokkal.

Más uniós tagállamok vagy uniós érdekelt felek által kifejlesztett, a Chartával kapcsolatos eszközök használata és népszerűsítése

Európai szinten az Európai Jogi Akadémia (http://www.era.int/) nyújt képzést a bírák és a bírói kar egyéb tagjai számára.

Az Európai Jogi Akadémia „Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása” című rendszeres rendezvényén ismeretekkel látják el a résztvevőket az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatályáról és értelmezéséről, valamint a Chartának a nemzeti jogrendben való gyakorlati végrehajtásáról, különösen a tisztességes eljáráshoz való jog tekintetében.

A nemzeti és szövetségi állami bírói kar számos tagja részt vesz az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (http://www.ejtn.eu/) által kínált képzési és csereprogramokban.

A német nem kormányzati szervezetek emberkereskedelem elleni hálózata (Bundesweite Koordinierungskreis gegen Menschenhandel e.V.– KOK) (http://www.kok-gegen-menschenhandel.de/) a honlapján, különböző hírlevelekben és egy esetjogi adatbázisban folyamatosan bemutatja és elemzi a nemzeti, európai és nemzetközi jogszabályok és ítélkezési gyakorlat fejleményeit. Ezekben az elemzésekben rendszeresen figyelembe veszik és alkalmazzák a Chartát és az Európai Bíróság Chartával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát. A KOK által szolgáltatott információk az emberkereskedelem áldozataival kapcsolatba kerülő ügyvédeknek és tanácsadóknak, valamint a nyilvánosság érdeklődő tagjainak szólnak.

Együttműködés az érdekelt felekkel az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása és ismertségének előmozdítása érdekében

Példák a jogvédők és a nemzeti hatóságok közötti együttműködésre, amelyek hozzájárulnak a Charta jobb megismeréséhez és alkalmazásához

A Német Emberi Jogi Intézet (Deutsches Institut für Menschenrechte) (https://www.institut-fuer-menschenrechte.de/) tanácsadást végez politikai szereplők és intézmények részére az emberi jogokkal kapcsolatos oktatás terén, és elkötelezett amellett, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos oktatást még jobban beépítse az iskolai szabályzatokba, tantervekbe, valamint az oktatási és képzési tervekbe. Ebbe beletartozik a Charta is.

A Német Szakszervezetek Szövetsége (Deutscher Gewerkschaftsbund) a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium (Bundesministerium für Arbeit und Soziales) által finanszírozott „Méltányos munkavállalói mobilitás” projektje (https://www.faire-mobilitaet.de/) munkajogi és szociális jogi kérdésekben tájékoztatást nyújt és tanácsadást végez más uniós tagállamokból érkező idénymunkások és más utazó munkavállalók részére. A tanácsadók, akik a német mellett legalább egy kelet-európai nyelvet is beszélnek, jelenleg tizenegy tanácsadó központban dolgoznak. A projekt folytatása beépült a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv végrehajtásáról szóló törvénybe, amely 2020. július 30-án lépett hatályba. 2021. január 1-je óta a „méltányos mobilitás” törvényi jogosultság alapján valósul meg, és jelentősen bővült. Ez támogatni fogja a Charta „Szolidaritás” című IV. fejezete szerinti alapvető jogok gyakorlati alkalmazását is.

A baden-württembergi Igazságügyi és Európai Uniós ügyekkel foglalkozó Minisztérium rendszeresen szervez rendezvényeket uniós szereplőkkel, ilyenek például az Europa Union (http://www.europa-union.de), az Európa Mozgalom (http://www.netzwerk-ebd.de), a Europe Direct (http://www.ec.europa.eu/germany/services/contact-points_de) és az IB (Internationaler Bund) (http://www.internationaler-bund.de).

Példák a nemzeti hatóságok és a tudományos intézmények közötti együttműködésre, amelyek hozzájárulnak a Charta jobb megismeréséhez és alkalmazásához

2020 második felében az Európai Unió Tanácsának német elnöksége alatt Németország nemzetközi együttműködés keretében állást foglalt a tudomány és a kutatás szabadságának védelme mellett. A tudományos szabadsághoz való alapvető jog (a Charta 13. cikke) iránti folyamatos elkötelezettséget az európai felsőoktatási térség konferenciáján 2020. november 19-én elfogadott miniszteri közlemény és a tudományos kutatás szabadságáról szóló, 2020. október 20-i Bonni Nyilatkozat rögzítette. A Bonni Nyilatkozatot (http://(www.bmbf.de/files/Bonner_Erklaerung_DEU.pdf) csaknem valamennyi uniós tagállam, az Európai Bizottság és az Unión kívüli egyéb partnerországok is aláírták.

A Nyilatkozat megerősíti az Európai Kutatási Térség közös értékeit. Az aláíró kormányok üdvözlik, hogy mechanizmust hoznak létre a kutatási szabadság országukban fennálló helyzetének folyamatos nyomon követésére, és „határozottan elítélik a tudományos kutatás szabadságának mindennemű megsértését, amelyet keményen ellenezni fognak a jövőben is”.

A Szövetség a Tudományos Szabadságért (Allianz der Wissenschaftsfreiheit) (http://www.wissenschaftsfreiheit.de/ueber-uns/), amely a legfontosabb németországi tudományos és kutatási szervezeteket tömöríti, elkötelezett a kutatás világméretű szabadsága mellett, és támogatja a Bonni Nyilatkozatot.

Példák olyan nem kormányzati kezdeményezésekre, amelyek előmozdítják a Charta alkalmazását és ismertségét az Ön országában

A Német Emberi Jogi Intézet (Deutsches Institut für Menschenrechte) (https://www.institut-fuer-menschenrechte.de/) kapcsolatokkal rendelkezik az emberi jogok oktatása területén működő nemzeti és nemzetközi szövetségek és együttműködési fórumok irányában. Ezek közé tartozik az Emberi Jogi Fórum (Forum Menschenrechte), egyes nem kormányzati szervezetek, egyetemek és más nemzeti emberi jogi intézmények is.

A „Galley Proof” („Korrekturfahnen”) művészeti projekt (http://www.korrekturfahnen.mozello.eu/) keretében két művész, Sylvia Winkler és Stephan Köperl arra hívta fel a lakosságot, hogy vitassák meg a Charta különböző cikkeit, és saját szavaikkal „korrektúrázzák” azokat. E célból a preambulumot és az 54. cikket kinyomtatták több nagy transzparensre, és több napon át kifüggesztették Stuttgartban és Stendalban. A művészeti kampány eredményeit a Charta hatálybalépésének 10. évfordulója alkalmából 2019 novemberében Brüsszelben tartott konferencián ismertették.

Ezen felül az állampolgári ismeretek oktatásának területén elismert számos oktatási intézmény foglalkozik a Charta tartalmával a munkája során, ilyen például a Szövetségi Ügynökség az Állampolgári Ismeretek Oktatásáért (Bundeszentrale für politische Bildung) (http://www.bpb.de/) nevű szervezet.