A Charta ismertségét és alkalmazását előmozdító tagállami intézkedések

A végrehajtó hatalmon és a közigazgatáson belül a Charta ismertsége és használata nagyon egyenetlen.

Amikor a kormány megerősíti az emberi jogok iránti elkötelezettségét, megemlíti a Charta fontosságát. Például december 10-én, az emberi jogok világnapján.

A Chartának a Külügy-, Európai Uniós és Együttműködési Minisztérium általi használata nyilvánvaló okokra vezethető vissza.

A Minisztérium honlapja megerősíti Spanyolország elkötelezettségét az emberi jogok előmozdítása és védelme mellett, rámutatva arra, hogy az Alapjogi Charta Spanyolország belső jogrendszerének részét képezi, és kiegészíti „a spanyol alkotmányban foglalt jogok és szabadságok listáját”.

A Belügyminisztérium jól ismeri a Chartát a gyűlölet-bűncselekmények (Akcióterv a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemről [Plan de Acción para combatir los delitos motivados por el odio, 2019]), a menekültügy (Menekültügyi és Menekültekkel foglalkozó Hivatal [Oficina de Asilo y Refugio], a nemzetközi védelemmel foglalkozó aligazgatóság [Subdirección General de Protección Internacional]) és az adatvédelem (a Terrorizmus és a Szervezett Bűnözés elleni Küzdelemmel foglalkozó Hírszerző Központ [Centro de Inteligencia contra el Terrorismo y la Delincuencia Organizada]) kapcsán.

2014-ben elfogadták a Biztonsági Államtitkárság 16/2014. sz. utasítását, amely jóváhagyta a biztonsági erők gyűlölet-bűncselekményekre és a hátrányos megkülönböztetésről szóló jogszabályokat sértő magatartásra vonatkozó cselekvési jegyzőkönyvét („Protocolo de actuación de las fuerzas y cuerpos de seguridad en materia de “delitos motivados por el odio” y conductas que vulneren las normas jurídicas sobre discriminación”). Ezt az utasítást a következő évben – különböző jogalkotási reformok eredményeként – a 16/2015. sz. utasítással módosították. A fent említett jegyzőkönyv kifejezetten említésre került a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem legjobb európai uniós gyakorlatainak gyűjteményében. A gyűjteményt az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) tette közzé. A gyűjtemény a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem érdekében az uniós tagállamok által kidolgozott intézkedéseket és fellépéseket tartalmaz, az Európai Unió Alapjogi Chartája pedig egyike volt az általa alkalmazott számos szabályozásnak, bár nem szerepelt kiemelt helyen: A Jegyzőkönyv szövege.

A Belügyminisztérium ugyanezen Biztonsági Államtitkársága jóváhagyott egy, a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló cselekvési tervet („Plan de Acción para combatir los delitos motivados por el odio”), amelynek keretében a Nemzeti Rendőrség részt vesz az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) képzési programjaiban és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjében:A cselekvési terv szövege.

Az Igazságügyi Minisztérium hatáskörrel rendelkezik az emberi jogok területén, és különös figyelmet fordít a Chartára a jogszabálytervezetek kidolgozása során, mind az indokolásban, mind pedig a szabályozási hatásvizsgálati jelentések elkészítésében, különösen az európai irányelvek átültetését, a spanyol jogrendszer európai joghoz való igazítását, illetve a Spanyolország által e területeken aláírt nemzetközi szerződéseknek vagy egyezményeknek való megfelelést illetően.

Különös figyelmet kell fordítani a Szabályozási Koordinációval és Minőséggel foglalkozó Hivatalra (Oficina de Coordinación y Calidad Reglulatoria) (az Elnökség, Spanyol Parlamenti Kapcsolatok és Demokratikus Emlékezet Minisztériumán [Ministerio de la Presidencia, Relaciones con las Cortes y Memoria Democrática] belül), amelyet 2017-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy biztosítsák a kormány által végzett szabályozási tevékenység összehangolását és minőségét. Ezen általános feladat keretében az 1997. november 27-i 50/1997. sz. törvény 26. cikkének (9) bekezdésével összhangban meg kell vizsgálnia „a szabályozási kezdeményezésnek a nemzeti és az uniós jogrend többi részével való összhangját”. A Hivatal jelentéseiben nemrégiben megkezdte annak előírását, hogy a szabályozási hatásvizsgálati jelentések elemezzék, hogy a jogszabálytervezet megfelel-e a Chartának. Emiatt általános az a nézet, hogy ez a hivatal nagyon fontos szerepet játszhat abban, hogy a jogszabályok kidolgozása során vegyék figyelembe a Chartát, aminek következtében a végrehajtó hatalom valamennyi minisztériumában egyre inkább elismerik a Charta fontosságát.

A Chartát fontos tényezőként veszik figyelembe annak eldöntésekor is, hogy a spanyol államnak részt kell-e vennie a többi tagállam bíróságainak előzetes döntéseiben, miután ezt már megtette a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmával (a Charta 4. cikke a börtönben való fogvatartás körülményeiről, a 2019. október 15-ei C-128/18. sz. ügy, a 2018. július 25-ei PPU ügy, C-220/18 és a 2017. november 15-ei C-496/16. sz. ügy), a magán- és a családi élet tiszteletben tartásával és a személyes adatok védelmével (a Charta 7. és 8. cikke, a 2017. szeptember 27-ei C-73/16. sz. ügy), a törvény előtti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával (a Charta 20. és 21. cikke, a 2016. június 30-ai C-205/15. sz. ügy) és a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatban (a Charta 47. cikke, a 2017. szeptember 27-ei C-73/16. sz. ügy).

A május 9-i Európa-napon a Spanyol Önkormányzatok és Tartományok Szövetsége (Federación Española de Municipios y Provincias) kiadta a Manifesztum a helyi és regionális Európáért (Manifiesto por una Europa local y regional) című dokumentumot, amely a következőket javasolta: „Az Európai Unió Alapjogi Chartájának, valamint az EU történetének népszerűsítése valamennyi tagállamban az iskolákban, valamint az intézmények működésével kapcsolatos ismeretek bővítése. Fontos, hogy megteremtsék a megfelelő pénzügyi és jogi feltételeket ahhoz, hogy minden tanulónak lehetősége legyen arra, hogy az iskolaévek során ellátogasson az európai intézményekbe”.

A Törvényhozó Gyűlésben a törvények indokolása olykor megemlíti a Chartát; a parlamenti viták során az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteit gyakran hivatkozási alapként vagy kritériumként használják, ezzel szemben a Chartára vagy az EUB ítéletére általában nem hivatkoznak ilyen gyakran; a Chartát ugyanakkor egyre többször kezdik alkalmazni, bár bizonyosan nem tágan értelmezve. A spanyol parlamenti képviselők európaiságához kétség sem férhet, de előnyös lenne, ha könnyebben elérhető és hozzáférhető, jobb képzésben részesülnének vagy jobb ismeretekkel rendelkeznének egy olyan területen, ahol – amint azt az alábbiakban jelezzük – mindig van mit javítani. Az Európai Unióval foglalkozó vegyes bizottság (Joint Commission on the European Union [Comisión Mixta para la Unión Europea]) munkájának nyomon követéséből kitűnik, hogy a Charta nem tartozik a bizottság munkájának legidőigényesebb kérdései közé.

A spanyol képviselőház Európai Unióval foglalkozó vegyes bizottsága (az Európai Unióval foglalkozó közös bizottság) rutinszerűen nyomon követhetné a Chartával kapcsolatos ügyeket, például az európai jogszabályok elfogadását, a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot stb.

Az igazságszolgáltatáson belül az Alapjogi Ügynökség „felismerte, hogy a nemzeti bíróságok egyre fontosabb szerepet töltenek be a Charta hatékonyságának biztosításában”. A bírák körében egyre nagyobb a Charta ismertsége, annak ellenére, hogy a Charta nem szerepel kiemelten a bírói szakvizsga tantervében. A Charta tanulmányozását 2016-ban vezették be a tantervbe, az emberi jogi szerződéseket, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, más ENSZ-szerződéseket, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt is tartalmazó tantárgy keretébe illesztve. A Charta csak 2020-ban vált az uniós jogi tantárgy részévé.

Miután a jelöltek sikeresen letették a bírói pályára lépéshez szükséges felvételi vizsgát, szakmai műhelyekre (tanterv [el plan de enseñanza]) kerül sor a Bírói Kollégiumban (az Általános Igazságszolgáltatási Tanácshoz tartozó testület), amelyek célja az olyan kulcsfontosságú ügyek ismeretének elmélyítése, mint például a Familiapress ügy (1997. június 26., C-368/95), a Grogan ügy (1991. október 4., C-159/90), a García Avello ügy (2003. október 2., C-148/02) és a Kücükdeveci ügy (2010. január 19., C-555/07). A Chartához kapcsolódó egyéb kulcsfontosságú ügyeket is részletesen tanulmányoznak, ilyenek például a Fransson ügy (2013. február 26., C-617/10), a Melloni ügy (2013. február 26., C-399/11), az Aranyosi és Căldăraru egyesített ügyek (2016. április 5., C-404/15 és 2016. március 3., PPU ügy, C-659/15), valamint az N.S. és M.E. egyesített ügyek (2011. december 21., C-411/10 és 2011. szeptember 22., C-493/10).

Az Általános Igazságszolgáltatási Tanács által a bírák számára kínált, az európai uniós joggal kapcsolatos különböző továbbképzések száma 2010 óta nőtt, de nincsenek kizárólag a Chartának szentelt tanfolyamok; 2018 óta ugyanakkor a Charta elkezdett vezető témaként megjelenni az európai jogi képzéseken. Emellett képzések folynak az alapvető jogokról, illetve az európai jog egyes joghatóságokra – főként a közigazgatási jogra, a szociális jogra és a büntetőjogra – gyakorolt hatását is tanulmányozzák.

Eszközök, amelyek segítik a Charta világos értelmezését és azt, hogy mikor alkalmazandó

Egyre több kiadvány és eszköz fejti ki, hogy mi a Charta tartalma, és hogyan kell azt végrehajtani. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát a különböző hatáskörök, közigazgatási szintek és a civil társadalom különböző szintjei vonatkozásában.

Az Alkotmánybíróság elkészítette „Az Alkotmánybíróság európai uniós joggal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatának gyűjteményét” (Prontuario de jurisprudencia del Tribunal Constitucional sobre el Derecho de la Unión Europea); a gyűjtemény D) része „Az Alkotmány és az Európai Unió Alapjogi Chartája közötti kapcsolat”, címet viseli, és olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például a „közös értelmezés elemei” és az „ütközések”.

Katalónia Emberi Jogi Intézete (Institut de Drets Humans de Catalunya) az Általános Igazságszolgáltatási Tanáccsal közösen tanfolyamot szervezett „Az Európai Unió Alapjogi Chartája ügyészek és a bírói kar tagjai számára” (La Carta de los Derechos Fundamentales de la UE para fiscales y miembros de la judicatura) címmel, amely a joggyakorlatot állította a középpontba azzal a céllal, hogy eszközöket adjon a bírák és ügyészek kezébe, és ezzel megkönnyítse az alapvető jogok jogi keretének használatát, és ily módon terjessze a Charta alkalmazását.

A madridi önkormányzat digitális kiadványt tett közzé „Ilyen Európát akarunk. 20 charta Európáért” (La Europa que queremos. 20 Cartas para Europa) címmel, amely a szolgáltatásokról és jogokról szóló főbb európai szövegeket tartalmazza, köztük természetesen az Európai Unió Alapjogi Chartáját is (20–31. oldal).