A Charta ismertségét és alkalmazását előmozdító tagállami intézkedések

Görögország

A Charta alkalmazását és ismertségét a jogalkotó, a közigazgatási szervek, a bűnüldözési szervek és az igazságszolgáltatás körében előmozdító kormányzati politikák.

Tartalomszolgáltató:
Görögország

Az Alapjogi Charta a görög jogrend szerves részét képezi, amelyet a görög bírák hivatalból is vizsgálnak, és annak megsértése az Államtanács (Symvoúlio tis Epikrateías) és a görög Legfelsőbb Bíróság (Áreios Págos) előtt is felvethető. Valamennyi köztisztviselő, és különösen a rendőrség képviselői mint a bűnüldöző szervek munkatársai szintén kötelesek hűen alkalmazni az emberi jogokat védő alkotmányos, büntetőjogi és eljárási rendelkezéseket.

Görögország szorosan együttműködik a nemzetközi szervezetek ellenőrző szerveivel, és minden tőle telhetőt megtesz az emberi jogok biztosítása érdekében. Ezzel összefüggésben rendszeres intézményi kezdeményezésekkel teszi egyértelművé, hogy Görögország tiszteletben tartja az e jogok védelméről szóló nemzetközi egyezményekből, például az Alapjogi Chartából eredő kritériumokat és kötelezettségvállalásokat. Tipikus példa erre a faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód biztosításáról szóló 4443/2016. sz. törvény, amely közvetlenül hivatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájának követelményeire, különösen a Charta 21. cikkére.

A Charta jobb megértését és alkalmazását segítő eszközök

A Legfelsőbb Bíróság Ügyészi Hivatala (Eisangelía Areíou Págou) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA) folytatott együttműködése keretében az Ügynökség által készített írásos kézikönyveket küld ki a görögországi fellebbviteli bíróságokon működő valamennyi ügyészi hivatalnak (Eisangelíes Efetón) és az elsőfokú bíróságokon működő ügyészi hivataloknak (Eisangelíes Protodikón), továbbá – miután egy görög szakértő értesítést küldött erről az Ügynökségnek – e-mailben közli az Ügynökség azon linkjeit, amelyeken keresztül az Ügynökségnek a szabadságvesztés büntetésre és az alternatív intézkedésekre, az erőszakos bűncselekmények áldozataira, a kiskorúakra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok és a kisebbségek védelmére stb. vonatkozó, a közelmúltban közzétett kézikönyvei elérhetők. Ezenfelül az Ügynökség éves jelentését e-maiben elküldik a görög fellebbviteli bíróságokon, illetve elsőfokú bíróságokon működő valamennyi ügyészi hivatalnak.

Továbbá a Legfelsőbb Bíróság Ügyészi Hivatala (mint partner) és az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) közötti együttműködés folytatásaként a görög ügyészek uniós intézményeknél, például az Európai Unió Bíróságánál (EUB), az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB), az Európai Unió Alapjogi Ügynökségénél (FRA) stb. tett tanulmányi látogatásokon is részt vehetnek.

Végezetül, a Legfelsőbb Bíróság Ügyészi Hivatalának az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) határozataira vonatkozó, a görög fellebbviteli bíróságokon és elsőfokú bíróságokon működő ügyészi hivataloknak címzett körleveleket közzéteszik a Legfelsőbb Bíróság Ügyészi Hivatalának honlapján azzal a céllal, hogy általános iránymutatásokat nyújtsanak az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) cikkei megsértésének megelőzése érdekében.

A görög rendőrség időről időre konkrétabb utasításokat, kézikönyveket és iránymutatásokat ad ki a rendőri személyzet számára az emberi jogok védelmével és tiszteletben tartásával kapcsolatban.

A görög rendőrség vezetője által kiadott, „A rasszizmus, az idegengyűlölet és a rendőrségi munka során történő hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés” című, 2014. november 8-i 7100/25/14-δ″ körlevélben az állam és konkrétan annak különböző szervei kötelesek arra, hogy az államhatalom gyakorlása során általánosságban véve ne sértsék meg az emberi méltóságot, függetlenül attól, hogy az adott személy milyen megkülönböztető jellemzővel rendelkezik, és tegyenek aktív intézkedéseket az ilyen jogsértés megelőzése érdekében.

Ugyanakkor a bűnüldöző szervek tagjainak magatartási kódexéről szóló 254/2004. sz. elnöki rendelet nemcsak az emberi méltóság tiszteletben tartására és az emberi jogok védelmére vonatkozó általános kötelezettséget írja elő, hanem a rendőrök rendőri munka közben tanúsított magatartására vonatkozó konkrétabb rendelkezéseket is tartalmaz, mindig emberi jogi szempontból.

A görög rendőrségi személyzetnek időről időre olyan kézikönyveket bocsátottak ki, mint például: „Helyes magatartási szabályok a görög rendőrség számára a vallási közösségek és kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok irányában”, „Gyűlöletbeszéd: a rasszizmus útjai a közbeszédben”, amelyet az Igazságügyi Minisztérium (Ypourgeío Dikaiosýnis) finanszírozott az Európa Tanács támogatásával, az Európa Tanács „A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek elleni gyűlölet-bűncselekmények üldözése” c. kézikönyve, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Nemzeti Tanács „A rasszista bűnözéssel szembeni közigazgatási megközelítés” c. kézikönyve és a Biztonságpolitikai Tanulmányok Központja „Az interkulturális képzés kézikönyve” című kiadványa.

Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szervezeti egységek és a hivatalok részt vesznek a rasszista erőszak elleni küzdelemben azzal a céllal, hogy hatékonyan fellépjünk a láthatóan rasszista indíttatású vagy hátterű, meghatározott egyéneket vagy csoportokat megcélzó erőszakkal szemben. Emellett Görögország egész területén létrehoztak a családon belüli erőszak kezelésével foglalkozó szolgálatokat azzal a céllal, hogy hatékonyan reagáljanak a családon belüli erőszak eseteire és védjék az áldozatokat.

Ami a rendőrök emberi jogok védelmével összefüggő kérdésekkel kapcsolatos felkészítését illeti, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a görög rendőrtisztek és közrendőrök képzése során a tanterv már alapszinten tartalmazza az „emberi jogok” modult mint önálló tantárgyat (tájékoztatásképpen, a tananyagban szerepelnek a következők: az alapvető jogok nemzetközi védelme; jogvédelem az EU-ban; az alapvető jogokkal foglalkozó szervek és e jogok kedvezményezettjei; rasszizmus – idegengyűlölet; személyi szabadság és biztonság; a gyermekek, a nők és a munkaügyi kapcsolatok védelme; a kínzás tilalma; kisebbségek stb.).

Ami a szakmai átképzést illeti, a görög rendőrségi állomány Görögországban és külföldön egyaránt rendszeresen részt vesz az emberi jogok védelmét szolgáló jogszabályi keretről szóló speciális képzéseken és szemináriumokon (pl. a rasszista erőszakra utaló indíték azonosítása; emberi jogok és rendőri etika; alapvető jogok és rendőri szellemiség; a kiszolgáltatott társadalmi csoportok megközelítése és kezelése; a családon belüli erőszak kezelése és az áldozatok védelme stb.).

A fentieken túlmenően a görög rendőrség együttműködik más szervekkel és hatóságokkal, amelyek célja az emberi jogok tiszteletben tartásának és védelmének biztosítása a rendőrségi munka során (ilyen például az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottsága, az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja, az Alapjogi Ügynökség [FRA], a görög Ombudsman önkényes incidensek kivizsgálására irányuló nemzeti mechanizmusa [Synígoros tou Políti], a Családpolitikai és Nemek Közötti Egyenlőséggel foglalkozó Államtitkárság, a görög Nemzeti Emberi Jogi Bizottság [Ethnikí Epitropí gia ta Dikaiómata tou Anthrópou], valamint nem kormányzati szervezetek – pl. a „Gyermek Mosolya” vagy az Európai Erőszakellenes Hálózat, amelyek mindegyike a családon belüli erőszak előfordulási eseteinek kezelésével foglalkozik).

Az új Charta-stratégia részeként a Bizottság felszólította a tagállamokat többek között arra, hogy a koordináció és az együttműködés megkönnyítése érdekében jelöljenek ki kapcsolattartó pontot a Chartával kapcsolatban. A Bizottság felhívásának eleget téve az Igazságügyi Minisztérium kapcsolattartó pontot jelölt ki a minisztériumon belül azzal a céllal, hogy fokozottabban bevonják a minisztériumot a Charta hazai szervek általi végrehajtásába, és megerősítsék a minisztérium ehhez való hozzájárulását. Kapcsolattartási pontként az Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi és a Kegyelmi kérvények elbírálásáért felelős Igazgatóságát jelölték ki. A kezdeményezés az Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium (a Külügyminisztérium Európai Uniós Jogi Főosztálya) közötti együttműködésen alapul, míg a kapcsolattartási pont célja egyrészt a Chartával kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok áramlásának megkönnyítése, másrészt a Charta görögországi hatékony végrehajtását célzó kezdeményezések kidolgozására irányuló erőfeszítések összehangolása. Görögország az alapvető és az uniós polgársági jogokkal, valamint a személyek szabad mozgásával foglalkozó munkacsoport (FREMP) videokonferenciáján méltatta ezt a kezdeményezést, és a többi tagállamot is arra ösztönözte, hogy kövessék ezt a gyakorlatot.

Emellett levelet küldtek a Bírák Nemzeti Továbbképző Intézetének főigazgatójához, amelyben kérték, hogy a 2021/2022-es tanév tantervébe foglaljanak bele egy, az Európai Unió Alapjogi Chartájáról szóló kurzust, valamint a Charta gyakorlati végrehajtásáról szóló szemináriumokat. Az igazgató válaszában elismerte, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtása – Görögország hitelességének és nemzetközi szerepének fokozása érdekében – az Igazságügyi Minisztérium kiváló kezdeményezése, és hangsúlyozta, hogy a Bírák Nemzeti Továbbképző Intézete támogatja ezt a kezdeményezést. A kapott információk szerint a Továbbképző Intézet valamennyi tanszékének alapozó tantervébe már bekerült egy kurzus az emberi jogok európai egyezményéről és a Chartáról. Ezen túlmenően – az Európai Bizottsággal együttműködésben – a hivatalban lévő bíráknak és ügyészeknek szóló, az Európai Unió Alapjogi Chartája végrehajtásának megerősítéséről szóló szemináriumokat is szerveztek a 2021/2022-es évre.

Végül létrehoztak egy, az EU Alapjogi Chartájával foglalkozó munkacsoportot az Igazságügyi Minisztérium, G. Kotsiras miniszterhelyettes hivatala, az Igazságügyi Minisztérium Főtitkári Hivatala, a Jogi és Parlamenti Ügyek Főtitkársága, valamint a Külügyminisztérium Jogi Főosztályának európai uniós jogi osztálya képviselőinek részvételével.

Mivel Görögország számára kiemelt prioritást jelent az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtása a Bizottság új stratégiájában megfogalmazott ajánlásai alapján, az e célkitűzés elérésére irányuló további kezdeményezéseket is fontolgat. Például: a kapcsolattartó pontot támogató mechanizmus létrehozása több minisztérium képviselőinek bevonásával; a Charta végrehajtásával kapcsolatos tudatosság és ismeretek bővítése a jogi szakmák képviselői körében, erre szakosodott görög és külföldi jogászok, valamint az Európai Unió Bíróságának (EUB) bírái által tartott szemináriumok és előadások révén; az EUB és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélkezési gyakorlatának folyamatos nyomon követése, tekintettel az ítélkezési gyakorlat fejleményeire és belföldi hatókörére; folyamatos együttműködés más belföldi emberi jogi szervekkel; fokozottabb hangsúly helyezése a szabályozási hatásvizsgálat kiegészítésére az Alapjogi Chartával kapcsolatos rendelkezések tekintetében, a végrehajtást kérő minisztériummal folytatott konzultációt követően.

Más uniós tagállamok vagy uniós érdekelt felek által kifejlesztett, a Chartával kapcsolatos eszközök használata és népszerűsítése

Együttműködés az érdekelt felekkel az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása és ismertségének előmozdítása érdekében

Példák a jogvédők és a nemzeti hatóságok közötti együttműködésre, amelyek hozzájárulnak a Charta jobb megismeréséhez és alkalmazásához

Igazságügyi Minisztérium

Családpolitikai és Nemek Közötti Egyenlőséggel foglalkozó Államtitkárság – Tanácsadó központok erőszakot elszenvedő nők számára

A görög Ombudsman

Nemek Közötti Egyenlőség Kutatóközpontja (Kéntro Erevnón gia Thémata Isótitas – KETHI)

Nemzeti Társadalmi Szolidaritási Központ (Ethnikó Kéntro Koinonikís Allilengýis – EKKA)

Görög Menekültügyi Tanács (Ellinikó Symvoúlio gia tous Prósfyges)

Görög Helsinki Figyelő (Ellinikó Paratiritírio ton Symfonión tou Elsínki)

Amnesty International – Görög Részleg (Diethnís Amnistía – Ellinikó Tmíma)

Példák a nemzeti hatóságok és a tudományos intézmények közötti együttműködésre, amelyek hozzájárulnak a Charta jobb megismeréséhez és alkalmazásához

Példák olyan nem kormányzati kezdeményezésekre, amelyek előmozdítják a Charta alkalmazását és ismertségét az Ön országában

Görög Adatvédelmi Hatóság (Archí Prostasías Dedoménon Prosopikoú Charaktíra) a konkrét adatvédelmi jogszabályi kereten belül jár el. Ebben az összefüggésben, és különösen a vélemények kiadása és az ügyek vizsgálata során a Hatóság elsősorban az Európai Unió Alapjogi Chartájának a személyes adatok védelméről szóló 8. cikkében foglalt jogot, valamint a Chartának a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról szóló 7. cikkében foglalt kapcsolódó jogot idézi fel és arra hivatkozik.

Emellett a Hatóság régóta együttműködik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, azaz az alapvető jogok védelméért elsődlegesen felelős uniós szervvel. Ez az együttműködés a személyes adatok védelméről szóló, az Ügynökség által kiadott kézikönyvre vonatkozó észrevételek közléséből és a kézikönyv lefordításából, valamint az Ügynökség által a görög nemzeti kapcsolattartón (az Igazságügyi Minisztérium Jogalkotási, Nemzetközi Kapcsolatok és Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Igazgatóságán) keresztül készített negyedéves/havi jelentések tartalmához való rendszeres hozzájárulásokból, valamint e jelentések nyomon követéséből áll.

Végezetül a Hatóság rutinszerűen használja az említett Ügynökség által kifejlesztett eszközöket, például egy tájékoztatót (amely az Ügynökség és az Eurodac felügyeletével megbízott koordinációs csoport közötti együttműködés eredménye – a Görög Adatvédelmi Hatóság bevonásával) a menekültüggyel kapcsolatos kérdésekért felelős nemzeti hatóságok számára, amelynek fordítása jelenleg zajlik a görög hatóság megbízásából azzal a céllal, hogy közzétegyék a hatóság honlapján és elküldjék a fent említett hatóságoknak.

Utolsó frissítés: 25/02/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.