A Charta ismertségét és alkalmazását előmozdító tagállami intézkedések

A Charta alkalmazását és ismertségét a jogalkotó, a közigazgatási szervek, a bűnüldözési szervek és az igazságszolgáltatás körében előmozdító kormányzati politikák

1. Bírói Kollégium (Scuola Superiore della Magistratura)

A 2006. január 30-i 26. sz. törvényerejű rendelettel létrehozott Bírói Kollégium központi szerepet tölt be az igazságügyi képzésben, nevezetesen biztosítja a törvény végrehajtását és a bírák szakmai képzésére vonatkozó kötelezettség érvényesítését. A Kollégium azonban az ügyvédi kamarákat is megcélozza képzési programjaival, közös tanfolyamok szervezésével.

A Kollégium fontos célja, hogy a nemzetközi együttműködés javítása és a jogrendszerek jobb megismerése érdekében képzést és egész életen át tartó tanulást biztosítson a bírák számára.

A Kollégium kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az élethosszig tartó tanulás és a bírák képzése terén. Különösen a következőkért felelős:

• a bírák és más jogalkalmazók számára egész életen át tartó szakmai tanulási és képzési szemináriumok szervezése (szükség szerint);
• alapképzés és egész életen át tartó tanulás biztosítása a tiszteletbeli bírák számára;
• képzések szervezése olyan bírák és ügyészek számára, akik első- vagy másodfokú bíróságok vezető beosztásába pályáznak;
• képzés biztosítása az igazságügyi hivatalokban felső- és középvezetői beosztást betöltő bírák számára;
• képzés biztosítása a képzési feladatokkal megbízott bírák számára;
• decentralizált képzési tevékenységek végzése;
• közreműködés a rendes bírák szakmai gyakorlatával kapcsolatos tevékenységekben a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Consiglio superiore della magistratura) által kiadott iránymutatások keretében és az igazságügyi tanácsok javaslatainak figyelembevételével;
• az illetékes kormányzati hatóság kérésére képzés szervezése külföldi bírák számára Olaszországban, illetve az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat keretében vagy az Európai Unió és más államok vagy nemzetközi intézmények projektjei keretében végzett képzési tevékenységek résztvevői számára, vagy a Külügyminisztérium számára programok végrehajtása, valamint az olasz bírák számára más államok vagy nemzetközi intézmények által nyújtott, az igazságszolgáltatás szervezésére és működésére vonatkozó képzési tevékenységek koordinálása;
• az illetékes kormányzati hatóság kérésére együttműködés más országok igazságszolgáltatási rendszerének megszervezésével és működésével kapcsolatos tevékenységekben;
• képzési programok végrehajtása más intézményi vagy szakmai szervezetek hasonló osztályaival együttműködve;
• a képzési tevékenységek témáihoz kapcsolódó kutatások és tanulmányok közzététele;

kulturális kezdeményezések és csereprogramok, tanulmányi találkozók és kutatások szervezése a képzési tevékenységekhez kapcsolódóan;

szemináriumok tartása – többek között a kapcsolódó díjakat szabályozó külön megállapodások vagy egyezmények alapján – jogászok vagy jogi szakmai kollégiumok hallgatói számára.

A Kollégium évente szervez „egész életen át tartó” tanfolyamokat az európai jogról és különösen a „Chartában foglalt jogokról”, amelyek minden bíró, és néhány tanfolyam esetében az ügyvédek számára is nyitva állnak. Ezek a tanfolyamok mind tartalmi, mind nyelvi szempontokkal foglalkoznak.

Ez a módszer annyiban megfelelő, hogy a Chartával és annak nemzeti szintű alkalmazásával kapcsolatos képzésre minden olyan esetben sor kerül, amikor a Charta által biztosított valamely alapvető jog védelmét továbbfejlesztik. Ezért a bevált gyakorlat kifejezetten az, hogy kiemeljük az uniós Chartában szereplő jogra való hivatkozást, és megvitatjuk, hogy az hogyan illeszkedik a nemzeti jogba.

2022-ben a Nizzai Charta lesz az egész életen át tartó tanulás témája, a személyes adatok védelméről, a jogforrások rendszeréről, a digitalizációról, az igazságszolgáltatásról, a jogokról, az alapvető jogokról és az európai jogról, a rágalmazásról és a gyűlöletbeszédről, valamint a mesterséges intelligenciáról és a jogról szóló tanfolyamokhoz kapcsolódóan.

2. Az EU Charta nemzeti kapcsolattartó pontja

Az Európai Bizottság és az Európai Alapjogi Ügynökség kívánságának megfelelően a jelenlegi igazságügyi miniszter, Marta Cartabia, Palmina Tanzarella professzort nevezte ki a Charta olaszországi kapcsolattartójának. Egyik feladata a Charta népszerűsítése, a Charta ismertségének növelése, és ennek eredményeképpen a Charta hatékonyabb alkalmazásának biztosítása. A választás egy olyan személyre esett, aki az igazságügyi minisztériummal és a tudományos világgal való speciális belső koordináció előnyeit élvezve a közigazgatásban tevékenykedik.

A kapcsolattartó pont most és a jövőben is új dimenziót jelent a Charta ismeretének népszerűsítésében és bővítésében a kezdeményezések rendszeres programján keresztül. E célból a kapcsolattartó pontot az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi ügyek koordinációjával foglalkozó személyzeti egység (Coordinamento dell’attività internazionale in tema di diritti umani; AIDU) támogatja, amelyet 2021 decemberében hoztak létre az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Főosztályán (Dipartimento per gli affari di giustizia; DAG) belül. Ez a kezdeményezés példa nélküli, és célja továbbá az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló európai stratégia célkitűzéseinek megvalósítása. Az egység – az Igazságügyi Minisztérium feladatkörén belül – az alapvető jogokkal, az állampolgári jogokkal és a személyek szabad mozgásával kapcsolatos európai témakörökre fog összpontosítani.

3. Egyetemi képzések

Az alapjogok védelme, mint az európai integráció mozgatórugója, ma már az egyetemi jogi kurzusok alapvető részét képezi, különösen az alkotmányjog és az uniós jog fejlődését illetően. A jogok többszintű védelmének biztosítása érdekében fontos, hogy a jövőbeli jogi és gazdasági szakemberek képzést kapjanak a Nizzai Chartáról és annak a nemzeti bíróságok és a Bíróság általi értelmezéséről. Emiatt az utóbbi években erőteljesen megnőtt a szakirányú képzések száma.

Az Egyetemi és Kutatási Minisztérium (Ministero dell’Università e della Ricerca; MUR) legutóbbi felmérése szerint pedig 2021 decemberében az állami és magánegyetemek jogi, politikatudományi és közgazdasági tanszékei mintegy 550 képzést kínáltak, köztük néhányat angol nyelven.

E képzések többsége általánosságban az alapvető jogok védelmének kérdésével foglalkozik, kiemelve az alkotmányos és a nemzetek feletti európai bíróságok közötti párbeszédet saját chartáik végrehajtása során. Esettanulmányok biztosítják a hallgatók számára a szükséges eszközöket annak megértéséhez, hogy a charták és az ítélkezési gyakorlat hogyan kapcsolódnak. Ily módon komolyan vizsgálható a Nizzai Alapjogi Charta és alkalmazásának következményei.

A Chartát olyan tantárgyak keretében is tanulmányozzák, mint a migráció, az információs és kommunikációs jog, a környezetvédelmi jog, az európai büntető- és eljárásjog, az európai közigazgatási jog, a vallási pluralizmus, az európai adójog és az európai munkajog.

4. A nemzeti hatóságok és a civil társadalom közötti hatékony együttműködés bevált gyakorlatai a diszkrimináció áldozatainak a helyzetük felvállalására való ösztönzése és támogatásuk érdekében

Mivel a Nizzai Charta egyik sarokköve a megkülönböztetés tilalma, azt az e kérdés iránt elkötelezett nemzeti szervek munkája is elősegíti.

Fel kell hívni a figyelmet (a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK irányelv végrehajtásáról szóló) 2003. július 9-i 215. sz. törvényerejű rendelettel a Miniszterelnöki Hivatalon belül létrehozott, a faji megkülönböztetés elleni nemzeti hivatalra (Ufficio Nazionale Antidiscriminazioni Razziali; UNAR).

A hivatal feladata az egyenlő bánásmódhoz való jog biztosítása minden személy számára, függetlenül etnikai vagy faji származásától, korától, vallási meggyőződésétől, szexuális irányultságától, nemi identitásától, illetve attól, hogy fogyatékkal él-e vagy sem. A hivatal autonóm és pártatlan módon működik, és már több éve szorosan figyelemmel kíséri a diszkriminatív gyűlöletbeszéd hatásait, beleértve az online beszédet is, valamint az ellene tett erőfeszítéseket.

A jogszabály által a hivatalra ruházott feladatok a következők:

• az olasz polgári perrendtartás 425. cikkében meghatározott formában történő segítségnyújtás a bírósági vagy közigazgatási eljárásokban azoknak a személyeknek, akik úgy vélik, hogy diszkriminatív magatartás miatt sérelmet szenvedtek;
• az igazságügyi hatóság jogainak és feladatainak kellő tiszteletben tartásával vizsgálat folytatása annak megállapítására, hogy fennáll-e megkülönböztetés vagy sem;
• az állami és magánszervek, különösen a megkülönböztetés elleni küzdelem területén tevékenykedő egyesületek és szervek ösztönzése arra, hogy fogadjanak el olyan konkrét intézkedéseket, beleértve a pozitív fellépéseket célzó projekteket is, amelyek célja a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés megelőzése vagy kompenzálása;
• a védelmet biztosító hatályos eszközök minél szélesebb körű megismertetése, többek között az egyenlő bánásmód elvének tudatosításával, valamint tájékoztató és kommunikációs kampányok szervezésével;
• ajánlások és vélemények kibocsátása a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekben, valamint a hatályos jogszabályok módosítására irányuló javaslatok;
• éves jelentés készítése a Parlamentnek az egyenlő bánásmód elvének tényleges alkalmazásáról és a védelmi mechanizmusok hatékonyságáról, valamint éves jelentés a miniszterelnöknek az elvégzett munkáról;
• tanulmányok, kutatások, képzések és tapasztalatcserék előmozdítása, többek között a megkülönböztetés elleni küzdelem területén tevékenykedő egyesületekkel és szervekkel, más, ezen a területen tevékenykedő nem kormányzati szervezetekkel és a statisztikai felmérésekre szakosodott intézetekkel együttműködve, többek között a megkülönböztetés elleni küzdelemre vonatkozó iránymutatások kidolgozása céljából.

A Miniszterelnöki Hivatal Esélyegyenlőségi Főosztályán létrehozták a megkülönböztetés elleni küzdelem és az egyenlő bánásmód előmozdítása terén tevékenységet folytató egyesületek és szervek nyilvántartását is (a 215/2003. sz. törvényerejű rendelet 6. cikke).

Az Igazságügyi Minisztérium részt vett és jelenleg is részt vesz az UNAR által koordinált számos elemző és operatív projektben, amelyek konkrét célja a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb, gyűlöletbeszéd útján terjedő formái elleni hatékony küzdelem és megelőzés gyakorlatának és eszközeinek korszerűsítése és fejlesztése, beleértve az online terjedést is. Ezek a projektek a következők:

• a CO.N.T.R.O. Projekt – „COunter Narratives againsT Racism Online” (Az online rasszizmus elleni narratívák) (2018–2020) – az UNAR által a Társadalomkutató Intézettel (Istituto per la Ricerca Sociale; IRS) partnerségben kidolgozott és koordinált, az Európai Bizottság által támogatott és finanszírozott projekt, amely az online rasszizmus elleni célzott kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányt támogatott, és megteremtette a feltételeket az UNAR média- és internetes megfigyelőközpontjának létrehozásához, az e probléma elleni küzdelemben részt vevő legfontosabb intézményi és nem intézményi szereplők bevonásával;
• a REASON projekt – „REAct in the Struggle against ONline hate speech” (Reagálás az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben) (2020 óta folyamatban), amely hivatalosan létrehoz egy, a gyűlölet-bűncselekmények és az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem célját szolgáló Nemzeti Ellenőrzőfülkét (Cabina di Regia Nazionale), azzal a céllal, hogy segítse az intézkedések koordinálását és a tapasztalatcserét a Diszkrimináció Elleni Megfigyelőközponttal (Osservatorio per la sicurezza contro gli atti discriminatori; OSCAD), a Belügyminisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal, az Oktatási Minisztériummal, a Kommunikációs Biztosítékok Hatóságával (Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni; AGCOM) és az olyan önkéntes szervezetekkel, mint a Carta Di Roma, Lunaria, Arci, Amnesty Italia, Cospe és Arcigay.

Az Ellenőrzőfülke fő feladata a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégiai terv kidolgozása.

5. Az iskolákat megcélzó szakpolitikák. Általában: oktatás

Számos kezdeményezés valósult meg az iskolákban arra figyelemmel, hogy a Charta tudatosítása hasznos és szükséges ahhoz, hogy a fiatalabb generációkat arra ösztönözzük, hogy tudatosan gondolkodjanak a közös értékekről, továbbá az embereket és az emberi méltóságot helyezzék a befogadó társadalom építésének középpontjába. Ezek közé tartoznak a következők:

a La Carta europea dei diritti a un milione di studenti (Az Európai Alapjogi Charta egymillió diáknak) az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az olasz kormány közös projektje volt, amelyet az Oktatási, Egyetemi és Kutatási Minisztériummal és az olasz postával (Poste Italiane) együttműködve az elmúlt két év során egymillió olasz középiskolás diáknak juttatták el az Európai Unió Alapjogi Chartáját;

a La Carta di Nizza fra diritti umani e cittadinanza (A Nizzai Charta: az emberi jogok és az állampolgárság között) az oktatási minisztérium által támogatott verseny volt, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a gyermekeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának elolvasására és gyakorlati alkalmazására ösztönözze. Különösen a Charta tartalmát vitatták meg nemzetközi emberi jogi egyezmények és szerződések, például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szövegével való összehasonlítás révén.

A Charta jobb megértését és alkalmazását segítő eszközök

2019-ben az Igazságügyi Minisztérium az Európai Bizottság részleges finanszírozásával (831373. számú támogatási megállapodás) elindította az «EJNita» projektet (EJN – olasz hálózat: hídépítés), amelynek célja a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) megerősítése és észszerűsítése volt. Ez a projekt a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés eszközeinek jobb megismerésére irányuló igényre adott válaszként jött létre a jogi, illetve szakmai szférában.

E projekt eredményeként jelent meg az ALDRICUS portál, amely egy blog keretében gyűjt össze érdekes információkat és anyagokat (szabványok, hazai, nemzetközi és nemzetek feletti esetjog, linkek az érdekes oldalakra). Az Aldricus portál a Charta népszerűsítésének és ismertsége növelésének eszköze is, ami különösen a célzott képzési események közzétételével érhető el. Például a La protezione transfrontaliera degli adulti con disabilità cognitive in Italia e Spagna (A kognitív fogyatékossággal élő felnőttek határokon átnyúló védelme Olaszországban és Spanyolországban) című képzési rendezvényt 2021. február 22-én népszerűsítették.

Az Igazságügyi Minisztériumnak van egy külön oldala a Charta népszerűsítésére, amely hozzáférést biztosít a szöveg olasz nyelvű változatához, valamint az Európai Bizottság honlapjára mutató linket, amely a Charta magyarázatát tartalmazza.

Más uniós tagállamok vagy uniós érdekelt felek által kifejlesztett, a Chartával kapcsolatos eszközök használata és népszerűsítése

Olaszországban számos, az igazságügyi alkalmazottaknak szóló képzési és tanulási kezdeményezés létezik, amelyeket a képzési intézmények európai partnerekkel (európai intézményekkel, például az Alapjogi Ügynökséggel [FRA] vagy más európai államokkal) együttműködve kínálnak. A Bírói Kollégium például 2021-ben több pályázati felhívást is közzétett e tekintetben, amelyek az uniós érdekeltekkel – az Európai Jogi Akadémiával (Europäische Rechtsakademie, ERA), egy német intézménnyel – közös kezdeményezésekből születtek; a francia Nemzeti Igazságügyi Iskola (Ecole Nationale de la Magistrature; ENM); és az EJTN.

Együttműködés az érdekelt felekkel az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása és ismertségének előmozdítása érdekében

Példák a jogvédők és a nemzeti hatóságok közötti együttműködésre, amelyek hozzájárulnak a Charta jobb megismeréséhez és alkalmazásához

Az emberi jogok védelmével megbízott intézmények jogosultak a 2001. évi olasz költségvetési törvény által a Nizzai Charta tartalmát népszerűsítő tevékenységek finanszírozására elkülönített alapból részesülni (a 2021. évi 178. sz. törvény 1. cikkének (573) bekezdése). Az alap, amelyet az Igazságügyi Minisztérium kezel, 2021-ben és 2022-ben egyenként 2 millió eurót tesz ki, és olyan magas színvonalú képzési projektekre van elkülönítve, amelyek a nemzetközi büntetőjog és az emberi jogok területén előmozdítják az igazságügyi kultúrát. Az alap forrásaihoz való hozzáférés kritériumait az igazságügyi miniszter a gazdasági és pénzügyminiszterrel konzultálva rendeletben állapította meg úgy, hogy a nemzetközi szervekkel és intézményekkel való hosszú távú együttműködés, konzultáció és együttműködés bizonyítása kiemelt követelmény.

Példák a nemzeti hatóságok és a tudományos intézmények közötti együttműködésre, amelyek hozzájárulnak a Charta jobb megismeréséhez és alkalmazásához

A nemzeti hatóságok szoros kapcsolatot tartanak fenn különösen Olaszország három legfelsőbb bíróságával: az Alkotmánybírósággal (Corte costituzionale), a Legfelsőbb Semmítőszékkel (Corte Suprema di Cassazione) és az Államtanáccsal (Consiglio di Stato).

Az Alkotmánybíróság kutatási osztálya évente jelentést tesz közzé, amely az Európai Alapjogi Charta alkotmányos elvekhez kapcsolódó értelmezéseit gyűjti össze és magyarázza. A jelentés legutóbbi kiadása 2021 júniusában jelent meg L’applicazione della Carta dei diritti fondamentali dell’Unione europea nella giurisprudenza della Corte costituzionale (Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása az Alkotmánybíróság esetjogában) címmel.

A Legfelsőbb Semmítőszék kutatási osztálya hozzáférést biztosít a legfontosabb határozatokhoz, beleértve a nemzetközi és európai ítélkezési gyakorlatot is.

Példák olyan nem kormányzati kezdeményezésekre, amelyek előmozdítják a Charta alkalmazását és ismertségét az Ön országában

Az Országos Ügyvédi Kamara (Associazione Nazionale Forense; ANF) tagja annak az európai partnerségnek, amelyet a Bolgár Ügyvédek az Emberi Jogokért Alapítvány vezet, és amelyben más felek is részt vesznek, mint például a Confprofessioni (egy olyan szövetség, amelynek az ANF is tagja), a Milánói Ügyvédi Kamara, a Burgosi Egyetem és a spanyol Általános Ügyvédi Kamara Tanácsa (Consejo General de la Abogacìa Española). A vezető fél és partnerei megnyerték a polgári jogot, büntetőjogot vagy alapvető jogokat érintő igazságügyi képzéssel kapcsolatos transznacionális projektek támogatására kiírt európai pályázati felhívást (JUST-JTRA-EJTR-AG-2017).

A Lawyers4Rights projekt a következő célok elérését tűzte ki célul: az EU Alapjogi Chartájának eredetével, céljával és hatályával kapcsolatos ismeretek előmozdítása, a migráció és a terrorizmus kérdéseiből adódó védelmi kérdésekre való reagálás szerepének megerősítése, a kedvezményezettek tudatosságának növelése az EU Chartájának nemzeti szintű alkalmazásával kapcsolatban, a jogi szakmák közötti együttműködés javítása, valamint a minden nemzeti összefüggésben alkalmazandó uniós jog lényeges elemeinek megértése.

A zárókonferenciára 2022. június 24-én került sor, amelyen bemutatták a projekt eredményeit, valamint az ügyvédek tudatossági szintjével és az Alapjogi Charta alkalmazásával kapcsolatos főbb következtetéseket.

A projekt a következő internetcímen található meg: https://lawyers4rights.eu/

Számos egyéb spontán kezdeményezés, mint például tudományos szakemberek által szervezett képzési rendezvények és részletes szemináriumok, jogi folyóiratokban és újságokban megjelent kiemelt témájú cikkek, valamint a jogalkalmazók által használt különböző levelezőlistákon folytatott eszmecserék járultak hozzá a Charta tartalmának megismertetéséhez és tudatosításához.