I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások

Görögországban a szakértők szakterület szerint szerepelnek a nyilvántartásban. Az elsőfokú bíróságok (protodikeía) vezetik a szakértői nyilvántartásokat. A nyilvántartások nyilvánosak, de csak azok a bírák használják, akik szeretnének kirendelni szakértőt. A bíróság kirendelhet egy vagy több szakértőt, ha úgy ítéli meg, hogy az ügyben felmerült kérdések különleges szakértelmet igényelnek. Ezenkívül a bíróság köteles kirendelni szakértőt, ha valamelyik fél ezt indítványozza, feltéve, hogy a bíróság véleménye szerint is speciális szakértelem szükséges.

A szakértőknek kérelmezni kell a nyilvántartásba való felvételüket.

Az elsőfokú polgári (politikó) vagy közigazgatási (dioikitikó) bíróság nyilvános pályázati felhívását követően (a bíróság hivatalos weboldalán) bármely érdekelt fél a személyes adatait tartalmazó írásbeli kérelmet nyújthat be az elsőfokú bíróság hivatalához, amelyben kijelenti, hogy:

• nem ítélték el és nem is gyanúsították olyan bűntett (kakoúrgima) vagy vétség (plimmélima) elkövetésével, amely következtében megvonták a politikai jogait,
• nem vonták vissza a foglalkozási engedélyét,
• fizetésképtelenség vagy gondnokság alá helyezés miatt nem vonták meg a tulajdonnal való szabad rendelkezési jogát,
• nem bíró, ügyész vagy tisztviselő.

Az évente kiírt pályázati eljárás lezárása után közzéteszik a szakértői nyilvántartás tervezetét. A kifogások benyújtására nyitva álló időszak után az elsőfokú bíróság többtagú tanácsa (polymelés protodikeío) jóváhagyja a végleges nyilvántartást.

A büntetőeljárások esetében a szakértői nyilvántartást az ügyész javaslata alapján a szabálysértési bíróság igazságszolgáltatási tanácsa (symvoúlio plimmeleiodikón) állítja össze. Szakértő esetében teljesülni kell az alábbi követelményeknek:

• 21 éves kort betöltötte,
• cselekvőképes és nem értelmi fogyatékos,
• nem ítélték el olyan bűntett vagy vétség elkövetése miatt, amely következtében megvonták a politikai jogait, vagy elbocsátották a közigazgatásból,
• nem vonták vissza a foglalkozási engedélyét,
• nem járult hozzá a szakértői véleményezés tárgyát képező helyzet előidézéséhez,
• nem jár el az adott eljárásban illetékes bíróként, ügyészként, titkárként vagy tisztviselőként,
• nem ítélték el ugyanazon bűncselekmény miatt, amellyel a terheltet gyanúsítják, és
• nem a terhelt házastársa, testvére vagy közeli hozzátartozója.

A szakértőt törölni lehet a nyilvántartásból kérésére, ha már nem felel meg a követelményeknek, vagy ha az illetékes hatóság úgy dönt.

II. A szakértők szakképesítése

A szakértőknek szakmai testület tagjának kell lenniük annak érdekében, hogy szakértőnek nevezhessék magukat.

III. A szakértők díjazása

Büntetőeljárás során az állam téríti meg a szakértő díját. Polgári eljárásban a felperesnek előleget kell fizetnie a bíróság által kirendelt szakértők költségeinek fedezésére. Az eljárás lezárultakor a pervesztes fél viseli a költségeket. A felek bizonyos feltételek esetén költségmentességben részesülhetnek a szakértői díj tekintetében.

IV. A szakértők felelőssége

A szakértők a szerződésekre és a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó általános jogszabályok szerint vonhatók felelősségre. Nem kötelesek szakmai felelősségbiztosítást kötni az esetleges felelősségük fedezésére.

V. A szakértői eljárással kapcsolatos további információk

Az igazságügyi szakértői tevékenységre alkalmazandó főbb jogszabályi rendelkezéseket a polgári perrendtartásról szóló görög törvénykönyv (kódikas politikís dikonomías) 368–392. cikke, az 566/1968. sz.királyi rendelet 20. cikkének (7) bekezdése, valamint a 2882/2001. sz. törvény (kisajátítási törvény [kódikas anagkastikón apallotrióseon]) tartalmazza. Eseti alapon a görög közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv (kódikas dioikitikís dikonomías) 159–168. cikke, és a görög büntetőeljárásról szóló törvénykönyv (kódikas poinikís dikonomías) 183–203. cikke is alkalmazandó lehet.

A bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a bizonyításfelvétel elrendelése tekintetében, mivel az igazság kiderítése az elsődleges cél. A kontradiktórius eljárás elve jelenti e jogkör egyetlen korlátozását.

1. A szakértők kirendelése

Szakértőt a bíróság rendelhet ki, valamint a felek bízhatnak meg. A közigazgatási eljárásokban a szakértők kirendelése hasonlóan történik, mint a polgári eljárásokban. A büntetőbíróság előtti eljárásban az ügyész vagy a bíróság rendelhet ki szakértőt a nyomozás során. Emiatt a polgári eljárásokban használttól eltérő szakértői nyilvántartás létezik büntetőügyekben, és a szakértőnek szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, mint a polgári és közigazgatási eljárásokban.

a) Bíróság általi kirendelés

A polgári bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik, hogy kirendeljen-e hivatalból vagy a fél kifejezett indítványára szakértőt, ha másként nem állapítható meg a tényállás. Ebben az esetben a szakértői vélemény kézhezvételét követő időpontra halasztják a tárgyalást. A bíróság szabadon rendelhet ki bárkit, akiről úgy ítéli meg, hogy megfelelően tud eljárni szakértőként. A szakértőnek be kell jelenteni bármely összeférhetetlenséget a bíróságnak. A bíróság által kirendelt szakértő hozzáférhet az ügy irataihoz.

b) Felek általi megbízás

A felek által megbízott szakértőknek három típusa létezik Görögországban: szaktanácsadók (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 391–392. cikke, a közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv 167. cikke, a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 204. és azt követő cikkei), bíróságon kívüli szakértők és szakértő tanúk. A szaktanácsadót a fél bízza meg a bíróság által kirendelt szakértő tevékenységének ellenőrzése céljából. A felek választják ki a bíróságon kívüli szakértőt. A feleknek kell hivatkozniuk a szakértő véleményére és azt benyújtaniuk, ellenkező esetben a bíróság elfogadhatatlanként elutasítja azt. Ha ezek a követelmények teljesülnek, a bíróság szabadon vizsgálja és értékeli a szakértő véleményét. A vélemény nem tekinthető bizonyítéknak. Inkább a peres fél érvelésének jogalapjához kapcsolódik. A szakértő tanúk különleges tudományos vagy műszaki szakismerettel rendelkező tanúk, akiket a bíróság hallgat meg.

A bíróság eldönti, hogy a szakértő véleményére alapozza-e az ítélet indokolását. A bíróság akkor is a szakértő véleményére alapozhatja az ítéletét, ha az eljárási szabályok megsértésével készült a szakértői vélemény. Ha azonban az eljárási szabályokat jelentős mértékben megsértik, akkor a szakértői véleményt nem létezőnek tekintik. Ebben az esetben a bíró nem alapozhatja az ítélet indokolását a szakértő véleményére.

2. Az eljárás (polgári)

Ha a felek megbíztak szaktanácsadókat, a szaktanácsadó kérdéseket tehet fel a bíróság által kirendelt szakértőknek. A szakértő egyetlen kötelezettsége a vélemény elkészítése. A felek által megbízott szakértők kapcsolatba léphetnek a felekkel az eljárás során, míg a bíróság által kirendelt szakértőnek ehhez a bíróság engedélyére van szüksége.

a) Szakértői vélemény

A görög szakértői eljárások során nincs szükség előzetes szakértői véleményre. A fő vélemény írásban vagy szóban is elkészíthető. A szakértőnek nem kell meghatározott szerkezet szerint elkészíteni a véleményt.

Ha a bíróság álláspontja szerint a vélemény hiányos, vagy a szakértő indokolatlanul megszegi kötelezettségét, a bíróság hivatalból vagy a felek indítványára új vélemény elkészítését vagy a vélemény kiegészítését rendelheti el. A bíróság azt is elrendelheti, hogy indokolatlan kötelezettségszegés miatt a szakértőnek kell megfizetni a bírósági illetéket.

A felek megtámadhatják a szakértői véleményt nyilatkozattal vagy másik szakvélemény benyújtásával.

b) Bírósági meghallgatás

A bíró csak kivételes esetben idézi meg a szakértőt a tárgyalásra.

Az itt bemutatott információk az Európai Szakértői Intézet (EEEI) által a „Szakértők keresése” elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.