Szakértő keresése

Lettország

Tartalomszolgáltató:
Lettország

I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások

Az igazságügyi szakértő olyan személy, aki a tudomány, a technológia vagy a művészet és a kézművesség egy adott területén speciális ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik, és aki az igazságügyi szakértőkről szóló törvényben (Tiesu ekspertu likums) meghatározott eljárásnak megfelelően jogot szerzett igazságügyi szakértői tevékenység végzésére.

Az igazságügyi szakértői feladatokat állami igazságügyi szakértő vagy az állam által elismert magán-igazságügyi szakértő látja el, aki az Igazságügyi Szakértői Testület által kiállított igazságügyi szakértői tanúsítvány megszerzését követően jogot szerez arra, hogy igazságügyi szakértőként tevékenykedjen egy adott szakterületen.

Az igazságügyi szakértők nyilvántartása nyilvános nyilvántartás, amely a Lettországban dolgozó, okleveles igazságügyi szakértőkre vonatkozó információkat tartalmazza. Az igazságügyi szakértők nyilvántartását az igazságügyi szakértők tanácsa vezeti. Az igazságügyi szakértők nyilvántartása a következő címen érhető el: https://eksperti.ta.gov.lv/

II. A szakértők szakképesítése

Az igazságügyi szakértői jogállás odaítélésének minimumkövetelményei az igazságügyi szakértőkről szóló törvényen alapulnak.

Vizsgát tehet az az igazságügyi szakértőjelölt, aki a tanács által az igazságügyi szakértelem egy választott szakterületén jóváhagyott oktatási programot végzett, vagy az az igazságügyi szakértő, aki az igazságügyi szakértői tevékenység végzésének jogát egy másik igazságügyi szakterületen kívánja megszerezni.

Az igazságügyi szakértői bizonyítvány öt évig érvényes.

III. A szakértők díjazása

A szakértők díjazása az igazságügyi szakértői intézetek által kiadott, díjköteles szolgáltatások díjszabásaival összhangban történik. Az igazságügyi szakértői intézetek által kiadott díjköteles szolgáltatások jegyzékében nem szereplő szakértői vizsgálatok díjazása az igazságügyi szakértő által benyújtott számla alapján történik.

IV. A szakértők felelőssége

A szakértők felelősségét az igazságügyi szakértőkről szóló törvény V. fejezete határozza meg.

Az igazságügyi szakértők tanácsa fegyelmi eljárást kezdeményez az igazságügyi szakértő ellen az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó törvények és rendeletek be nem tartása, a szakmai kötelességek elmulasztása vagy a szakértői vizsgálat során elkövetett súlyos gondatlanság, megtévesztés vagy hivatali tisztség jogellenes felhasználása, valamint helytelen és tiszteletlen bánásmód vagy az igazságügyi szakértők etikai szabályainak megsértése esetén; a szakértői vizsgálatra benyújtott tárgy elvesztése vagy rosszindulatú megrongálása esetén, vagy abban az esetben, ha a szakértői vizsgálat megállapításait a szakértői vizsgálat megrendelésében vagy elvégzésében részt nem vevő személyekkel közlik.

Az igazságügyi szakértői tanúsítvány átvételekor az igazságügyi szakértő aláírásával igazolja, hogy figyelmeztették arra, hogy a szakértői vizsgálat elvégzésének indokolatlan megtagadása vagy szándékosan hamis szakértői vélemény benyújtása büntetőjogi felelősségrevonással jár.

V. További információk az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos eljárási szabályokról

A lettországi szakértőkkel kapcsolatos eljárási szabályokról szóló rendelkezések a következő jogszabályokban találhatók:

  • A büntetőeljárásról szóló törvény
  • A polgári eljárásról szóló törvény
  • A közigazgatási eljárásról szóló törvény
  • Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény

V.1. A szakértők kirendelése

Polgári peres eljárásokban a bíróság az eljárásban részt vevő felek kérelmére rendel el szakértői vizsgálatot. A szakértői vizsgálatot az igazságügyi szakértőkről szóló törvényben említett személyek végzik. A szakértőt a felek közös megegyezésével választják ki, vagy ha a bíróság által meghatározott határidőn belül nem születik megállapodás, a bíróság választja ki. Szükség esetén több szakértőt is ki lehet választani.

Büntetőeljárásban a szakértői vizsgálat elrendeléséről az eljárást vezető tisztviselő dönt. A szakértői vizsgálatot a büntetőeljárás szempontjából lényeges tények és körülmények tisztázása érdekében rendelik el, amelyekről szakértői véleményt kérnek.

V.2. Szakértői vélemény

A szakértői véleménynek megalapozottnak és indokoltnak kell lennie. A szakértő a saját nevében objektív véleményt ad, és személyesen felel érte.

A szakértői véleményt írásban adják meg, és a bíróságnak nyújtják be. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálatok pontos leírását, a levont következtetéseket és a bíróság által feltett kérdésekre adott indokolt válaszokat. Ha a szakértői vizsgálat során a szakértők olyan körülményeket állapítanak meg, amelyek az ügy szempontjából relevánsak, de amelyekkel kapcsolatban nem tettek fel nekik kérdéseket, jogosultak a véleményükben hivatkozni ezekre a körülményekre.

Ha több szakértőt választanak ki, jogosultak egymással tanácskozni. Ha a szakértők közös véleményt alkotnak, azt mindannyian aláírják. Ha a szakértők nem egyeznek meg, minden szakértő külön-külön írja alá a véleményét.

A bíróság a szakértői véleményt saját meggyőződése szerint értékeli, semmilyen bizonyítéknak, így a szakértői véleménynek sincs olyan előre meghatározott ereje, amely a bíróságot befolyásolhatná.

Utolsó frissítés: 21/05/2024

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.